Mond neked mi volt a legmagasabb szintű érzésed.

Mert, ha most a párkapcsolatban keresed még,

az jó nagy csapda lesz, amikor te ráébredsz,

a tehetségeddel nem csináltál semmit se.

Az feszített téged néha túlságosan is,

tegyél már, magáért is végre, alkossál.

Aki lebontja, amit megteremtett mert

a párjában keresi a hibát, hisz most nem

jó neki az. Bár mással kezdve, érdekeset

 tapasztalhat tán, egy idő után rájön, hogy

a “hazaértem” érzése már ott is hiányzik.

Neki kell rendeznie és a belső tartásában.

A visszautat meg jól elrontotta, mert nem

úriemberként távozott onnan, üresedik,

a tolerancia még mindig hiányzik belőle.

Sokan sokféleképpen fogalmaznák meg,

de többnyire szerzésről, a birtoklásuk

érzéséről beszélnének valószínűleg.

Mint a mesében, hogy valaki a

nagy magányában, a tárgyainak

sokaságában érzi magát csak jó

társaságban, meg is könnyezi azt.

Eléri vele annak a szintnek a végét,

ott lehetne váltania, a másik oldalt

megtanulni kezelni, megélni azt  is.

Két lábbal állni a saját életében is,

amit nem hozott azt megtanulni.

Átfordultunk három éve abban

vagyunk, kapálózni, azt is lehet,

a régiek már nem működhetnek.

Ha kierőltetve még azért vannak,

attól csak jól láthatóvá váltak.

Hallgat nem beszél,

egyedül dolgozza

 azt ő fel, erősödik tőle a

saját lelke, terhelhetőbbé lesz.

Ha nincs más mintája, úgy ő, azt

a mintát utánozza amitől szenved.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés…

Különös oktatás, nevelés, Julamami

Kétféle a tapasztalatom, ezekre már

rálátva, azokat át is érezve, a birtoklás

vágya bennem valamiért nincsen meg.

Az irigység érzését is hiába keresném,

valamiért bennem, már olyan sincsen.

Persze így könnyebb akkor amikor azt

látom, hogy elengedőnek kell lennem,

ahhoz, hogy a másik elégedett legyen.

Én most tanulom ezt az oldalt, hogy

boldogulni tudjak, a rám rakottakban.

Szorgalmas vagyok segítséget kapok,

áldja meg az Isten, igaz barátság lett.

Amikor a két oldalunkat emlegetem,

arra gondolok közben, hogy vannak

akiknek a tehetségük, sokszoros

is lehet, megélhetik a hétköznap

számukra megadja, kibontja azt.

A motiváció amiért tesznek, ami

adja azt az erőt, hogy nehezeket

átvészeljenek, a semmiből is

teremtsenek, ezt hozzák.

Közel vagyunk ahhoz,

hogy a mi őserőnk,

ment meg attól,

ami bezárna,

magunkba

bennünket.

A lélek szabad,

fogságban nem

élheti meg az

alkotásnak örömét,

bevonzza az ihletét.

Sokan nem értik

még ezt, pedig a

jeleik igazolják,

hogy tanulható.

Van amit nem

lehet utánozni,

lemásolni sem.

Azt neki adta,

 őt teremtette

arra az Isten.

Mindenkinek

van ilyenje

szerintem.

Megtanulni

meglehet

sok mindent,

de feloldani

a lélekben

lévő görcsöt,

azt bármivel

nem lehet.

Hozzáértő

segítségével,

megmenekülhet,

attól, hogy sokáig

bezárva magába

fordulva, a lelke

neki se legyen.

Megelőzés,

arra, hogy

saját magát

megmenteni

megtanulhatja…

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból, szeretettel.