Ó Szegény Hazám Csodaszép,

mi lett veled, hogy nem

értik egymást már

azok sem akik még,

itt élnek benned.

Rájöttem, hogy mind

különböző feladatot,

tehetséget hozunk és

nagyon különbözően

működik a mi agyunk.

Azon múlik, a lehetőségből,

ami mindenkinek adatott, neki

mekkora az igénye a gondolkodásra.

Vagy beéri azzal amit gyorsan összehozott

és el is hiszi, hogy azt nem vették észre mások.

Az lehetetlen, hogy ő mától ennyire eljuthatott,

hiszen nem is gyakorolta a lépcsőfokokat, sem a

gondolkodásmódja meg nem adatott, se hozottja.

Se tartása, se méltósága, csak a kiemelkedésre

vágyó álma megvalósításának lehetőségére

vár, türelmetlenkedve a hamisságban.

Általános műveltséget növelő

“Tenyérolvasó”, hogy majd

fordíthassanak ők is ott,

ahol nem értik egymást,

elbeszélnek egymás mellett.

Átfordítókat nevelnék, oktatnék,

hogy ne elbeszéljenek egymástól,

mellett az emberek, hanem meg

is értsék azt amit a másik mond.

Ha a Hazánkon belül ekkora a

szintkülönbség, kezelhetővé

tegyék, fordítsák át a szavakat.

Mi lehet annál fontosabb, hát az,

hogy a rád bízottak úgy élhessenek

a saját Hazájukban, mint akik tettek

a Hazájukért, mert önmagukért tették.

Akkor, ha nem volt velük gond, élték az

életüket, mindent saját zsebükből fizettek.

Nem kuncsorogtak segítségért ott sem, ahova

ők sok jót és szépet teremtettek, mert elhitték,

hogy az csak szépet és jót hoz majd nekik, amikor

a szükséges oda fordulhatnak, hiszen beletettek.

Egy Haza ez csak egy, mindannyiunké akik ide

születtünk és akik itt élnek és tesznek érte.

Nem működik, nem megy át a szó sem,

oda ahol nincs meg a fogadókészség.

Miért nem készül fel arra, aki azt

megengedi magának, hogy tegye,

azt, ami nem neki szól feladatként,

csak látszatos, működnek a számok.

Vagyunk mi mögötte az emberiesek,

akik nem úgy gondolkodunk, hogy csak

nekünk legyen jó, hogy felejthetnénk el,

azt, ha látjuk, hogy ki miért szenved most.

Nem tehetek mást, mint leírom ide, hátha tán

átmegy oda, ahol eddig nem is gondoltak ezekre.

Gyorsan itt bocsánatot is kérek, jaj, el ne felejtsem,

ha nem lett volna ez a lehetőségem itt az íráshoz, még

nehezebb lett volna az életem, ebben a nagyszerűben.

Tanulni is lehetne azt is, amit nem hozott, hogy afelől

is legyen nyugodt, hogy használja gondolkodásra az

agyát, aszerint, hogy velünk együtt számol és nem

felettünk és nélkülünk dönti el a saját sorsunkat.

Jöjjenek az oktatásomra, ha már látják azt amit

nem hoztak, szeretnék bepótolni az oktatással.

Kicsi a mi szép Hazánk ahhoz, hogy ennyi ember

ne értse meg a többieket, ne éljenek anélkül az

emberiesek, hogy ne ismernék fel a sorsukat.

A generációs jelet, feladatukat a családjukban,

válogatás nélkül mindenkinek fontos ismernie.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban,

várom a bejelentkezve érkezőket,

szeretettel.