A belső rended… 2018.05.02. https:// julamami.com

Ismerd meg, a belső tartásod,
a lelkiismereted szerinti, emberi méltóságod.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”.

Naponta tegyél ott rendet, ha eltértél

volna tőle, rendezd vissza, a

 helyes működésébe.

Kontrollálni,

kontrollálni,

kontrollálni

tanuld meg.

Ha nem veszed

észre a hajlítást

a szövegében,

elburjánzik az,

pedig, amikor már,
beértél arra, ki és át, hallatszik.

Egy idő után, már

önmagad is, képes

leszel, kontrollálni, a

 környezeted hatásait.

Megdöbbensz mi minden

zajlott ah, láttad csak nem

hitted el, hogy mit látsz ott.

Rájössz, odateszi, az Isten is,

amit látnod szükséges, neked.

Van az úgy, hogy eltelnek napok,

s akkor már minden mindegy, ah.

Nincs mit kezdeni vele, csupán,

annyit, a belső rended működik.

Mikor billen ki, valaki a belső

rendjéből, ah, mennyire lehet,

visszarendezni még időben.

Vagy, hogy korrigálhatják

az emberek, hogy ne

térjenek el a tiszta

úttól, véglegesen.

Megtanítom erre,

az oktatásomon,

az arra, már igényeseket.

Az önmaga szerinti,
saját szintjén történő, oktatás, az önmagát nevelés,

által, átéli,
meg és felismeri a sorsát.

Hol vannak, a belső

jelzések, amikor még

nem uralta el valami,

ami erősebb hatás.

Ha azt az irányt

követed, ami

az erősebb,

csapda lesz.

Neked kell,

időben azt

észlelni,

meddig

mehetsz.

Honnan van

még visszaút,

a belső rended,

jelez és igyekszik,
oda visszahúzni.

Megtanuljuk

mi a módja,

annak, ami

a saját szinteden

tarthat.

Maradj a

 szinteden,

szoktam

mondani.

Addigra, már

tudja mit jelent.

Így képes lesz arra,

 a saját és generációs

feladatát megcsinálja.

Tartás, méltóság nélkül

ugyan, hogyan lehetne

felépíteni önmagunkat.

Mi módon lehetne azt,

a fejlődést biztosítani,

amit a lelkes, szíves,

gondolkodó éned,

jelez mindig neked.

Megelőzni tanulj,

ne kelljen azzal

szembesülj, ah,

elrontottad.

Ne fuss utána,

várd meg azt,

az jöjjön, aki

veled együtt, meg tudja

oldani.

Ne szaladj

eléje, kontroll nélkül, annak

ami érkezik.

Ne cseréld

a szerepeket

fel, elronthatod.

A jó vezető tudja, akkor fejlődik ő maga is, ha lehetőséget ad, az abban végig ment és a már mindazt, értőnek, arra, hogy a visszafele utat is tegye meg, ugyanabban.

Azután lehet kezdeni, mindent

elölről, mert a világ előre halad.

A tolerancia és a tudásnak megfelelő szinten jól működő, alázat gyakorlása, hogy gondolkodó ember maradj.

Újra

és

újra.
Bent élni a körforgásban.

Ha nem

haladsz,

lemaradsz.

Viszont arra

rájössz, mi az

ami miatt jött,

az ismétlés, ah.

Összefüggésében

látni, elérted azt ami

számodra a legfelsőbb szinted.

Mellé mégy, ha attól te,

eltérsz és mások tesznek

érted, érvelj, amikor te tudsz többet.

A lelkierőd akkor is segíthet, ha

hagyod, segíts magadon az Isten

is megsegít, a módja mindannak.

Az idő az Istennél, igazgatja azt.

Ez és az, amikor azt mondják, maradj

önmagad és amikor már képes

vagy, az oda – vissza, tapasztalatod által, segíts hozzá a megelőzésben, másokat.

Ők is tanulják meg azt,

hogyan tudnak segíteni

önmagukon. Ne mástól

várjad, magadért, magad

csináljad, tanuljad meg azt.

Amikor már képes vagy élni,

megélni, a minőséged szerint

élni, add bele a Hazádhoz azt.

Egy Haza ez csak egy, mindenki

hozott valami fontosat amikor

megszületett. Ha már tudod

mi a sorsod neked, tegyél

meg minden helyeset,

szépet, jót, az a sorsod.

Ne hidd el, hogy vége,

fordulj meg, látod most

abban éppen, te kerültél az elejére, ah.

Az ismétlés arra jó, hogy

rájöjjél mit hol hibáztál,

akkor, korrigálj ha lehet.

Menj tovább, ha magától

oldódott az már ott meg.

Nem fontos, hogy igazad is

legyen, a valóságot lásd meg.

Különös oktatás, nevelés, az abban kitűnő által, amit feltalált az, alkalmas arra, hogy

általa, megtanulhatod a tartásod,

méltóságod, a belső kontrollod.

Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra között,
naponta megnézem heringesa1@gmail.com és válaszolok.

heringesa1@gmail.com

és a +36 30 2470589 által történik, a szolgáltatásom, az arra igényes, már értőknek, akik fejlődni szeretnének.

Magyarországról,

Paksról a Hergál

Házból. Szeretettel, a Julamami védjegy.

Julamami

Nem értettem, mostanra már értem… 2023. és 2018.04.05. https://julamami.com

Sorsod, generációs feladatod, az intelligensekért, / inteligensekért/, hogy ennyi hátrányt, ne szenvedjenek el.

Sok a tapasztalatom, mennyire ki vannak szolgáltatva, intelligensekként az emberséges viselkedésük, szakmájukban elért / specialista / szintjük, összefüggésében látásukkal való döntéseik miatt sokan.

Ah csupán azért mert nagyon nagyok a fejlettségi szintek közötti különbségek. Többnyire megugorják csak, a magas szinteket kívánó helyeket, nem adják a specialistáknak át, azokat a helyeket, amik őket illetnék meg, a tudásukért, az ahhoz érett, másokat is érintő, emberséges döntéseikért.

Nem értik, hogy mit miért úgy mondanak és miért másképp fogalmaznak, a mindent lefékező, s csupán kritikával fogalmazók, akikkel csak kevesen vitatkoznak. Pedig hamar kiderülne, hogy tudás nélkül, érvek nélkül, meggyőződés nélkül, vagdalkozva, csaupán kritizálnak.

Ah, mint ahogy sokan, az iskolákban hallották és aszerint is élnek még mindig, nagyon sokan, mintha az még működne, azt mondogatják és nem térnek el tőle. Mert azóta újabb nem történt, azt megjegyezték és arra hivatkoznak, azóta is, mintha megállt volna az idő számukra.

Nem akarják alkalmazni az új dolgokat, mert már nem értenék azoknak, az újszerűt, annak a szóhasználatát és kritikusak azzal kapcsolatban is, azt a. Ah, mert nem szeretnének tanulni, sem fejlődni, hiszen meg vannak győződve, hogy mindent jobban tudnak mindenki másnál.

Miközben meg is fogalmazzák, hogy mások írásaiból, műveiből ollózták össze, azt amit úgy mondanak el, hogy nem mondják mellé, a nevüket azoknak, akiktől idéztek, vagy akiktől kiollózták, ne tán tán, csupán a megszokott módjukon, plagizáltak.

Megengedhetik maguknak, hogy a Julamami védjegyes sem védjegy, csupán egy amikből szintén nyugodtan merítenek, azt a. Ah, hogy azok által a saját hasznukat növeljék, okosnak, többnek tűnjenek, mindenki másnál gazdagabbak legyenek, azt a.

Ah, vagy elfednek valamit vele, ki tudja miért, azt a, ugyan számukra, a Julamami védjegynek a használatát, ki és miért, engedte meg.

Na hiszen, miből lesz a cserbogár mondják, hát igen, ha időben megbecsülték volna az intelligenseket, azért amit a tehetségük által alkottak, azt a. Ah, amiben kitűnő munkát végeztek, nem lenne ennyi ellenzője, mindannak, amiket Ők megalkottak.

2023. évben, sok minden ért körbe, a megrajzolt oktatási anyagomhoz, gyakran rajzolom, most, a következő sorsképleteket.

A sok éves napi tapasztalatom szerint, kevesen tudják még, mekkora jelentősége van, annak, hogy ahhoz képest, amit a génjeikben, hoztak, tapasztalva és tanulva fejlődhetnek. S, azok, amik, a sorsukban akár naponta, rájuk vetülnek, na meg, mind, amiket halogattak. Hozzáadódik, az is, amikor a nehezeket kikerülni igyekeztek, vagy a családban, az előzők el nem végeztek, azt tapasztalom, hogy csupán, a legmagasabb szintűeket érinthetnek.

A hétköznapokban láthatóan, ott van az a gyakorlat, hogy az intelligensek, vagy úgy is mondhatjuk, ( a legmagasabb szintűek ), mivel nem ártanak, se nem bántanak, egy idő után, rájönnek, rájuk a többiek, nem vigyáznak, a saját sorsuk adja, majd a a saját idejükben, hogy a tapasztalataik által, magukra is jól vigyázzanak.

S vannak azok, amiknek a megvalósulására, nagyon régóta várakoztatnak, bizonytalan, a megvalósulása, amik néha, teherként rakódnak, oda, ahol a megmaradt feladattal, még, nem egy szinten vannak, a döntők.

S maguk is, valamire várakoznak, ahhoz képest, ahonnan indultak, azt megtartani, azokat megerősíteni nem akarják, inkább, ahogy mondják, megugorják a következő számukra, nem sorsszerű, alapok nélküli, el nem érhető célokat.

Vagy, ha nem a saját emberségükkel, tudásukkal, érték azt a magasat el, tán, mások tudása által értek fel oda, azt igazán, értékelni nem tudják, mert abban, nem tudnak haladni, sem értően fejlődni. Ha nem a saját életritmusuknak megfelelő az, a feladat, s, nem is lenne dolguk azzal, nem látják át, nem, hogy összefüggésében látnák, a megoldásokat.

Hát nem találnak más eszközöket, mint a hétköznapi gátakat, s ha, elfogyott az eszköz, nincs más ami gátat vethetne, hiszen nem jó helyen vannak, ott nem lenne, egy napos, dolguk sem.

Úgy, ha ott az ideje, elindul, az egészséges egyensúly felé, hiszen, az arra már beérett, minden érintett, igazodik, a természetes működéséhez.

Annyira eltávolodnak, hogy önmagukat a fejlődésben is gátolják majd, a kint is vannak, bent is vannak, a még rájuk is figyelő, szemlélődőknek láttatott, mozgásukban. S ha önmagukhoz képest nagyon igyekeznek, sok hibát ejtenek, a természeteshez képest, túl komolyan veszik magukat, bizonyára egy idő után, majd, nevetségessé is válhatnak.

S a természetes körforgás által, kerülnek vissza oda, ahonnan indultak, amekkora tudással ott rendelkeztek, ahhoz képest, ahol, addig, annak a szintnek, akkor jól megfeleltek.

A tapasztalt tudásom, meg a megrajzolt 153 oldalam, ami a saját feltaláltam és az oktatásom hiteles minőségét adja, sokszorosan van bizonyítva. Megtanulják és közben, rájönnek, hogy meddig van számukra, az addig, hogy megmaradjon, ahhoz képest, amit emberségesen elértek, az csak róluk szól, a saját, belső tartásukról.

Ami a saját nekik és róluk szóló, biztonságos kontrolljuk, a lelkiismeretük, ahhoz mindenki megkapja az ismétlés lehetőségét, ahol van amikor a bocsánatkérés is elég, máskor meg, ha az életminőséget alacsonyabb szintre vitte és pénzbeni károkat okozott, annak megfelelően, szükséges lenne, hogy adjanak pénzt.

Viszont, azok a feladatok, amik számukra érthetőek lettek és a nehézben is, felvállalták, amit önmagukért megoldottak, általuk előre haladhatnának, fejlődhetnének is, akár oda is, fel, amit felvállaltak, akkor még, tudás és hozzáértés nélkül, vakmerően, megugrottak.

A tapasztalatom szerint, a tökéletes csak az Isten, az emberek annak megfelelően, ami szintet azzal elértek, amiket közben megoldottak, a tudásuknak, emberségüknek, megfelelően, elismertek lehetnek. Nem mindenáron, ha mégis, fontos az számukra, valakivé is válhatnak, a saját jól megérdemelt szintjükön élhetnének, az általuk elért, életminőségükben.

Arról is szó kellene legyen, hogy a napi, mondjuk félóra, agytorna is szükséges ahhoz, hogy a saját szintjét megtartsa, az arra igényes emberségesek sora. S bele ne punnyadjon, az emberileg el nem ért, vagy szintjének megtartásáért nem tevékenyen élő, a motiváció nélküli, kiüresítő, már neki is ártóvá váló, jólétbe

S lehetnek, akik egymást hibáztathatják közben, mert nem gondolnak bele, hogy mennyire értékes az életminőségük, amit elértek. S, annak a megtartásáért, ugyan úgy tenniük szükséges, mint ami ösztönözte addig őket, s annak az eléréséért, akár napi szinten, sok mindent, meg is tettek.

Az élet körforgása nem áll meg, az élet élni szeretne, minden arra alkalmas pillanatban, meg is tesz, minden jót és szépet érte. Úgy, ahogy abban az életminőségben, ő maga is élni szeretne.

Nem mondhatom, hogy nem értem,

miért mennek túl, az emberek,

a sorsszerű biztonságos

határaikon.

Az első hét

évben lett meg,

a tapasztalatom.

Amikor azt,

megelőzni

már nem

lehetett.

Túl gyorsan

jutottak előre.

El is hitték azt

és mindent, a

hamiskodóknak.

Aratni vágytak, ah,

pedig nem vetettek.

A gondokat így,

maguknak

gyártottak.

Belül volt,

amit kívül

kerestek, ah.

Szétosztották,

 jól kitaláltan,

a felelősséget.

Nem vállalták

fel a miérteket,

hárítani azt jól

megtanultak.

Honnan lenne

méltóságuk,

és tartásuk.

Azt pótolni

nem lehet.

Akkor,

se, ha

elértek

mindent,

amit az ő

sorsuk

nekik

megadott.

Sikeresek,

örüljenek.

Alázatot

gyakorolva,

megélhetnék.

Adni tanulnak és

másokért tesznek.

Helyükre teszik,

az emberiesüket,

amivel születtek.

Ah, miért  csak,

az akaratuk

szerint

mennek.

Legyőzve a

gondolkodó

 lelkes, szíves

többesüket.

Miért csak

kapni és

adni nem.

Pedig mind

adni jöttünk.

Önmaguktól

megmenteni

nem lehet, ha

túlértékelnék,

a többiek fölé

helyeznék azt,

amit álmodtak.

Adni születtünk,

kinél, hogyan

nevelődött ki,

 állt be, a nem

létező sorba.

Kire és

hogyan hat,

amivel nem

lett volna dolga.

Lemásolja, utánozza,

nem lehet az igazi, hinnye.

S amikor sikerült az ő műve,

alaposan mellé is ment vele.

Mindenki hozott tehetséget

valamire, az ő sorsa az lenne.

Viszont ha a döntő emberek, azt

 még, fel sem fedezték önmagukban, ah,

 van nekik is, lelkes, szíves, gondolkodó énjük.

Nem gondolnak bele, a többieknek is van sorsa.

Egy Haza ez csak egy, ki mint tett bele, becsüli meg

a Hazáját, a saját és generációs feladatait, hinnye.

Ha belenézett, hallgatott oda,

ahol tudtak róla és színházat

játszottak, örüljön hát neki.

Miért teremtette volna az

embert, ilyen jól működőnek

az Isten, ha örülne annak, hogy

kifordulnak, önmagukhoz képest.

Láthatják őket ám, a saját és mások

gyermekei, hogy ahhoz képest, amit

hoztak, kivé vagy mivé változtak, ah.

Miről beszél, ha ő maga meg, nem

is úgy él, s ha majd, lekopik az

álca, ki, hogyan magyarázza.

Miért nem volt azon, meg

is valósuljon amit megígért.

Eltékozolta közben, a mások

sorsszerű lehetőségét, hinnye.

A körforgás nem áll meg, ugyanaz

megtörténik, mint, amivel gátolta,

ha nem, az emberségével megáldott,
tehetségét adta, a Hazánkba, bele.

Belevágott merészen, hű bele,
azt a, az is megvolt arra a napra, ah

ne zavarják. Legyen csend és a napi döntésnek, az efogadása,
abban is. Elvégezte azt, amit betervezett,
a nap következő részében, nézelődne.
Kényelmesen elücsörögve, mert észrevette,
mennyire szorgos, dolgos, nyüzsgés van,
ott lent. Na ugye, hogy működik, észre sem
veszik, mindazt, ami közben, a Hazánkban megváltozik.
Az egészséges életritmustól eltérő, gépiesen, egymáshoz,
igazított, felgyorsított, kiszolgáló, élet zajlik.

A múlt elmúlt, gondoljon a mára, a most

élhető pillanatára, a holnap, az meg, a

küszöbökön, úgyis, őt is, megvárja.

A döntés a kezeikben, lelkesen,

szívesen, gondolkodva tegyék azt.

A saját és mások életét mentenék,

ha megértették, egy Haza ez csak egy.

Az ígéretektől a sorsaink csak lefegnek.

Jó szerencsét hát, minden ahhoz,
tudással rendelkező, jóakaratú

embernek, áldjon meg az Isten,

minden földi jóval benneteket.

Heringes Árpádé, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból. A Julamami szeretettel.

Szeretettel a Julamami.

Ismered-e… 2017.05.06. https://julamami.com

Örökké maradjon,

felismernéd-e

a benned lévő

szeretetet,

vagy csak

látszatosan

teszel-veszel.

Önmagad ellen

védekezel, csak

nem csinálsz te

 is ellenséget

magadból.

Ha nem jó,

hát tanuljad

meg mástól,

hogyan menjél

tovább.

Tudod-e az

ami fékezne,

a lelkedben,

adná a jelzést.

Az impulzusod ami

rólad, neked jelezne,

ha felismernéd

és nem éreznéd

idegennek ott belül.

Látszik a tenyereidben,

a generációs feladatod jön,

miután, elvégezted a sajátod.

Visszavágysz oda, ahonnan,

teljesítés nélkül kiugrasz,

nem vált a sajátoddá az,

hiányként ott maradt.

A lelked jelzésére ha te

figyelnél egy ritmusban

maradna a szíveddel és

a gondolkodó agyaddal,

megoldhatnák mindazokat.

Mert, intelligensnek születtél,

jó mintát, az életeddel mutatsz.

Ne szenvedj feleslegesen,

elég az, ami érted szól, mint

feladat, azt végezd el időben.

Mások meg nagyon alacsonyan,

kitalálnak mindenféle, mondva

csinált módszerekké váltakat.

Nem kontrollálják őket, mert

nincs aki fel merné vállalni.

Bevallani, hogy amikor

ezt megengedték

óriásit tévedtek,

mondvacsináltak

töltötték azt be.

Amiért a többi

nem is juthatott

a közelébe sem.

 Kívül maradtam,

nem tehetek mást,

semmit  már, csak itt

jeleznék, hahó, hahó, hát

szeretetben, természetesen

egymás mellett élni az a valós.

Aki azt jó előre kitalálta, hogy

ne tudjak bent maradni, el tud-e

most a lelkiismeretével számolni.

Vagy gyártja a következő hibákat,

mert elég a látszatra, hamar ható,

s mindenki beleférhet, mert nem

fontos, hogy vannak akik arra

születtek és abban gazdagok, a

tehetségünk nekünk, az hozott.

Engedjétek be, fontosat mondok,

tartást és méltóságot magatoknak

csinálhattok az én tudásom által.

Nektek találtam fel, az emberek

akik megtiszteltek hozták el ide,

mint megtapasztalható tudást.

Összefüggésében rajzoltam le,

így ritmusban tudjatok maradni,

tanuljatok meg alkalmazkodni.

Vegye meg a Hazám, ti mind,

akiknek most igénye lenne

erre, lelkileg profitáljatok.

Szíves, lelkesen gazdagon,

ne görcsösen éljétek meg.

Magatokban a tehetséget

megtaláljátok és minőségi

életet élhessetek, abban is,

amiben éppen lennetek kell.

Két oldalunk van, ismerjétek

meg vele mindkét oldalatokat, meg,

feltaláltam, az arra rálátásos hidat.

Ha az egyik oldalt nyomják csak, az

nagyon erős legyen, lássák, hogy

bizony minden az övék itt már.

Hát ne igyekezzen senki sem,

tán fölösleges is lenne, nincs már,

meg a jólétünkhöz vezető út, elszállt,

másé lett az is már, nincs ott sem határ.

Ó nézzél magadban szét, na látod milyen

szép a lelkes, szíves, gondolkodó agyadnak

a tükre neked, ha nem úgy van, igyekezzél

javítani rajta, amíg lehet, hogy ne kiáltson

rád és fennhangon, a saját lelkiismereted.

Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev.

Hétköznapokon, 10.00 és 12.00 óra között,
történik, a szolgáltatásom és az oktatásom.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”,

heringesa1@gmail.com és a +36302470589 által.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel a Julamami.

Megérezni… 2016.05.06. https://julamami.com

Teréz Anya

Megérezni…

2021.05.06.- 2016.05.06.

https://julamami.com

Mihez képest több,

vagy más,

éppen most,

ki lehet a napi aktuálisan hibás.

Mindenki hozott egy saját belső tartást,

az adja a gerincét, az emberi méltóságát.

Megtaláltam, az emberek tenyereiben, a,

csak a személyükről szóló sorstérképüket.

Tapasztalva tanulom az emberismeretet,

immáron 27. éve ennek, megtisztelnek,

azzal, hogy a tanácsaimért távolról is,

eljöttek az emberek, tíz éve Online is.

Megesett, hogy kezdetben,

 túl sokan jöttek.

Míg aztán,

kitudtam,

mondani,

az első,

kikínlódott nemet. Azóta,

már vannak akik hallják tőlem,

ne tessék jönni nem én vagyok,

az akihez tanácsért jönnie kellene.

Emberies nyelvnek neveztem el ezt,

ahogy írok, úgy is adom a tanácsot.

Fontos is lehetne figyelni arra,

hogy ott van a tenyerében,

minden embernek,

a sorsa kulcsa.

Ritkábban,

fordulna elő,

a megtagadás,

a kirekesztés is.

Ha ráébrednének,

tapasztalnák, tanulnák,

az emberek, gyermekek.

Bizony a családjukon belül is,

vannak még a jelek, s a csak rájuk jellemző,

generációs jeleik is, meg feladataik is.

Hiszen egyéniségünk,

tehetségünk,

saját sorsunk,

tekintetében is,

tisztulni, törleszteni jöttünk.

Én már megéltem, letörlesztettem,

amit a saját sorsommal hoztam bőven,

Online vagyok, hogy elérhető legyek.

Hiszen ma már tudom,

érte tegyél,

ne helyette,

a sarjaidnak is,

így lesz értelmes élete.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, a Hergál Házból. Tiszteletem,  elérhető vagyok +36302470589 és a heringesa1@gmail.com által. Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között, történik az oktatásom és a szolgáltatásom. Utána, 17.00 óráig, a feltett kérdéseire válaszolok.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. https://julamami.com Szeretettel a Julamami.

 

 

 

 

 

Amikor rájöttem… 2019.05.03. és 2023.05.03. https://julamami.com

Kérlek, ne olvasd el,
ha nem szereted azt, ami másoknak a jó sorsáról is szól, a valóságról.

Amikor rájöttem, talán nem szenvedni születtem.

Mert vártam, csak vártam és nem kaptam,
meg a választ, szerettem volna,
megértsék, miért kérdezem azt,
annyira sokszor, hogy miért.

Várakoztam, hátha jön vissza is, abból,

amit sokáig csak adtam, csak

voltam, csak tettem.

A hivatásom lett.

Mindent, ami

szép és jó,

úgy gondoltam, az a

 jó, ami nekik, kényelmes.

Kiszolgáltam, amennyire csak

lehetett, meg, mégsem feleltem.

Legyen az így, meg úgy, nem változtak,

egyre nagyobb volt, a miért adta tennivalóm. Néha,

azt éreztem, leállok, mert nem bírom el.

Aztán, már nem várakoztam,
mentem tovább, abban amiben tudtam.
Na hiszen, mit is

tehettem volna, nem várhattam azt,

hogy értsék, nem akartak fejlődni és kész.

Nem tehettem, ha nem kérdezték meg, miért kerültek azokba a
helyzetekbe, a sorsuk nem érdekelte őket,
mellette a könnyűben, látszatra jól elvoltak.

Rákaptam, az írásnak az ízére, 2009. év óta, íme.

Hátha jó lesz valakiknek, valamire.

Adni születve, nem tehetek mást,

gyakorlom a belülről jövő,
a tehetségből lett, hivatásomat.

Nem vagyok más, csak egy egyszerű,

apró, pici, porszem, sokat törlesztettem.

Megcsináltam, a sorsomat, a generációs

feladataimat, s amikor egyre többet, tudtam,
azáltal szintet váltottam.
nem tehetek mást, mint várakozom,

hátha rájönnek, a fontosak, nekik is van sorsuk.

Generációs feladatuk is lenne, mindenkinek, még

idejében lenne fontos teljesíteni. Ne kerüljön majd,

 a következő generációjuk,
olyan helyzetbe, hogy már csak

elvárnák, megszokják,
hogy a jólétet számukra, biztosítsák.
Mert az volt a könnyebb, helyettük megoldani,
csak belehelyezni őket, a számukra kitaláltakba.
Minek fejlődnének, csak ismételnek,
benne a könnyűnek tűnőben, jól megélnek.

Ha a sorsodat másokra bízod,
megnézheted majd magadat, szerintük fogsz élni, ah.

Tervezni, magadért, magad szerint, teljesíteni,
az elvárásoknak az egyre lejjebb vivő, szintjén is.

A nagyemberek, a belső tartásuk szerint, az emberségüket megtartva,
a kontrollált tehetségük, a tudásuk, által is azok.
A nehézben, araszolva is haladnak, nem a könnyűben vannak,
azért naponta, gondolkodva, tesznek.

Megmaradni azt is jelenti, folyamatosan,
a saját életritmusunknak,

megfelelően, gondolkodva élni,
egészséges körforgásban, mozgásban, maradni.

Amit elindítottál, azt megcsinálni, közben is fejlődni,
szakaszokra bontani, a napi sikerélményt.

  Magadnak se ártani, s azáltal,
a legjobb tudásod szerint, megcsinálni.
Az a legapróbb is, legyen fontos, mert
egy idő után, az lehet, az értőknek, a lényeges.

Nem bántam meg, azt a sokat, amit grátisz, másokért tettem,
rájöttem, az a belső igényem, teljesíteni azt, amit étünk tettek.

Vissza adni, annak az előre vivő energiáját, mindazoknak,
akik éppen akkor kapták azt, amikor a legjobbkor jött számukra.
Mint ahogy, a nagyemberek, nem hagytak
cserben, hármunkat, a nagy bajban.
Aszerint cselekedtem, a megcsináltam érzést,
sokszor átélve, jól ismerem, hála Isten.
Bekerültem újra, az egyészséges körforgásba,
adtam, mert a nagy bajban, az emberségből mintát kaptam.

Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok,
használom az eszem.

Adnám tovább, a felhalmozódott tudásomat, a feltaláltamat.
Kölcsönös tisztelettel lenni,

egy egészséges körforgásért, adni tudni,
értő embert, várok, a vevőjeként.

Jó szerencsét, jó emberek, tisztelettel lenni,
emberileg is, arra beérve, szeretetet adni.

Amikor önmagamat, sokszor volt szükséges, meg és legyőzni,
hát nemcsak, az életkorom miatt, meg is emberesedtem.
Ne csodálkozz hát, ha a gyermeknek vélt, felnőttebb sok, az életkora
szerint már korossodónál. Hiszen, az előtte lévő generáció feladata is,
hárul rá, miközben a sajátját is, ha már ide született,
itt igyekezne, a Hazánkat is erősítve, teljesíteni.
Rájöttem, tisztelettel lenni, szeretetben élni, a munka becsülete által,
akár, naponta fejlődni, könnyebb.
Nem árt meg, akár, a napi szintű fejlődés nekem sem.
Így hát, gyakorlom a toleranciát és a tudásomhoz szükséges alázatot,
hogy ne vegyem megaláztatásnak,
ha egy nem fejlődő teszi oda, azt a ki ha ő nem, mondatot.

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.

Látszik… 2018.05.03. https://julamami.com

 

Látszik… 2021.05.03. – 2018.05.03.

Kérem a Hazámat, vegye meg azt, amit itt

találtam fel, ne tegye a fiókba a védjegyet.

Adja közre a tanulási lehetőséget, hinnye.

Adja ajándékként, az azt értő embereknek,

ami belső tartást adhatna az arra éretteknek.

Megélhetnék e tudás által a saját sorsukat, az

arra éretteknek, szoktam mondani az oktatás

során, no, lám, megjött a sorsodhoz az eszed.

Látszik ami látható, a tekinteten átható,

az igen és a nem között sokféle

szó lehet, odaillő is, hahó.

Úgy élni, hogy nincs

meg a bizalom,

na az nem

semmi,

hahó.

Időben

elköszönni,

ami nem való oda,

 nem erőltetni, hahó.

Az embereket, tisztelet

hiányosan terelgetni, rajtuk

gyakorolni, amit nem tudhat,

úgy megélni mintha tudna, hahó.

Örülök, amikor látom, hogy védik

az állatokat, a természetet, ideje

lenne, kicsit késő is tán, védeni az

emberieseket, intelligenseket, ah.

Az okosakat, szaktudást bírókat,

a szorgalmasakat, tisztelettel és

becsülettel tevőket. Alázatosan

a sorsukat tudomásul vevőket,

nem ártó, nem bántóan élőket.

A saját sorsukat és generációsan

is törleszteni igyekvőket, hinnye.

Ha nem igyekeznek megbecsülni

a sok jóravalót, emberi sokaságot.

Helyettük csak olyanok maradnak,

akik mindent felelőtlenül kitalálnak,

a felelősség alól simán kibújnak, ah.

Beviszik a gyakorlatba, arra terelik,

a rendes embereket, mivel nem is

feltételeznék, hogy becsapják őket.

Hiszen ők maguk nem csinálnának

olyat, ami tudják, ártna a többinek.

Fejlődnek, tanulnak, a minőséget

adva, a saját igényességük

szerint gyakorolják a

hivatásukat, hahó.

Ha olyan nagy,

hatalmasnak

tartják, ah

magukat,

hallgatják,

meglesik, mit,

hogyan csinálnak

a többiek. Azt meg

nem is sejtik, hogy

mennyire, terheli az

ő lelkiismeretüket, ah.

Mivel nem természetes

az egyik sem, a műsor az

sem lesz természetes, hinnye.

Ingyen cirkusz, két személyre.

Amit teszel magadért, az lehet,

hogy másoknak is jólesne, amit

teszel mások ellen, az a tied is lesz.

Jól gondold meg mit is kívánsz, mert

te is abban fogsz ám élni, hinnye, ah.

Mert dolgozik a lelkiismeret, akkor is,

 ha nem is sejted, érted van ellened, ah.

Megelőzés a végzettségem, a hivatásom,

adnám át, az oktatási részét, tanítanám be.

Az arra érdemeseket, hogy a nevelésben legyen,

egy ilyen újszerű is, ami, működik, természetesen.

A belső kontroll megerősödik, egészségesen általa.

Magyarországra jöttek, itt tiszteltek meg az emberek,

abból lett a tudásom, a tenyerét meg mindenki magával

hordja, ideje lenne megtanulni leolvasni, ami csak az övé.

Nem mindegy milyen élménnyel megy innen az érkező haza.

 Egy Haza ez csak egy, tudás élményt visz-e, vagy kipiheni azt,

 amit otthon, esetleg nem tenne, felszabadulva tán idegenben.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”, jósnőnek hívtak,

rögtön az elején, sorsolvasó, a végzettségem, megmaradt az,

bennem, a sorsolvasásig, immár a 24. év alatt fel is fejlődtem.

Megtisztelő az érkezése azoknak, akik valószínűleg másképp

soha, sehol nem ismernének meg, itt meg megkérem őket,

ne mutatkozzanak be, ez is érdekessége, mindezeknek.

Jól bevált, minden kint marad, csak a lelkük térképe

az ami fontos, ahhoz értek, leolvasom a sorsukat.

Jó néhány év elteltével találkozunk újra, ha már

körbeért az, amivel megtiszteltek, leolvastam.

Van akinek már mondom, kérem szépen, hogy

jövök én ahhoz, hogy tanácsot adjak abban.

A 20 órás tréningnek nevezettem tanulását

 ajánlom, nincs belőle több, csak ez az egy.

Magam találtam fel,  egyedül oktatom és

nevelek általa, nem tanítottam meg senki

másnak. Pedig jól jönne a családokban is.

legalább egy ember, tanácsadónak, ah.

S azután, már nem nagyon találkozunk.

Amiért addig ide érkezett, a belső tartása

rendben. Az életérzése a helyén, a tudás,

benne, miért is jönne, néha egy igazoló

jóízű beszélgetéssel megtisztelnek online.

Értő társaság lettek köszönöm az Istennek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

Magadra is vigyázz… 2018.05.04. https://julamami.com

Ne árts, se ne bánts, magadra is vigyázz,

téged sem, pótolhat ám, senki más.

Jól gondold meg, mit kívánsz, mert

abban fogunk mi mindannyian élni,

önmagunkhoz képest, vegetálni.

Ah, ha nem látja át mindazt,

amit felvállalt, csak azt

nyomja, ami jó neki.

A többiek mind,

a szintjük alatt,

tanulnak megélni.

Ha egy dologban el

is érte, a “legjét”, hát

ne gondolja azt, hogy

ő, mindenhez, jól ért.

Bocsánat, bocsánat.

Prevenciós vagyok,

hivatást gyakorlok.

Kinek, mennyire,,

könnyű,

másnak,

mennyivel

nehezebb az

élete. Ha nem

látja át, az aki,

felvállalja, vagy

a feladatának

érzi, mindazt.

Vagy, előre ki

van találva az

is, ki lesz az.

Akinek,

meg kell

szenvednie,

ha maradna ő,

 a szülőhelyén, ah.

Pedig nem  terveztek

vele, senki sem, hiszen,

valami, amiből csak egy.

Nincs kihez hasonlítani,

sikereket él meg, annak

ellenére, hogy sokszorosan

hátrányos a helyzete, ahol él.

Ha valaki átlátja, meglepődik,

hogy lehet ennyi tolerancia, ah.

Azért gyakorolhatom így, ezt a

hivatást, a magaménak tudva,

mert erre születtem, hinnye.

Alázat, alázattal fűszerezve.

Menni, vagy maradni, ez itt,

a nagy kérdés, évekkel

ezelőtt, lett volna

lehetőségem,

külföldre

költözni.

Nagy

család

vagyunk,

leszavaztak,

generációs ház,

ez a Hergál Ház.

Maradtam hát,

szeretem őket,

nem okoznék,

semmi olyat,

ami ártana.

Ment tovább,

a sikertelenségbe

futottam bele, csak itt.

Amit akkor át kellett éljünk,

nem kívánnám senkinek se.

Mindazok után, egyáltalán

nem jöttek, a helyiek ide.

Tudtam valami durva az,

ami épp karaktert bont.

Nem fogadták el, hogy

generációsan vendéglős

múlttal, a mentes helyet

alkotva, bontakoztassuk

ki és hozzuk össze azt,

az ismertségemmel.

Küzdöttünk ahogy,

csak lehetett, ah.

Elfogadtam, az én,

szeretteim döntését,

fogadjak szót oda, ahol,

itt, a döntések szava.

Vége lett, ah be

kellett zárni.

Most éppen,

másodszorra,

nincs ennek, a

körzetnek, olyan

azt betöltője, akihez

fordulni is lehetne, ah.

Most már olyan sem, ah,

aki eddig, megcsinálta,

amit csak lehetett.

Mennyit bír el egy

ember, hány óra

van egy napban.

Emberies-e, az

aki felvállalja,

vagy csak, jól

ki van találva.

Amikor eldöntik,

figyelembe kell-e,

mindezeket venni, ah.

Sokszorosan hátrányos

helyzetben élve, nehezebb,

itt élni, mint bárki, kívülről,

látná, vagy gondolná, hinnye.

Nincs kihez fordulni, azzal,

ami a hátrányokat okozza.

Tessék kipróbálni kérem

szépen, milyen élni itt,

kisemberként, hinnye.

Mély tiszteletem,

akkor,  ha van

hova és kinek.

Meghajlok én,

bárki nagysága

előtt, nekem az

a hivatásom is.

Viszont, ha a

saját sikeres

életemet

nézem,

nagy, az Isten kegye,

ah.

Összefüggésében

látva, kerül a helyére az,

látom, érzem, gondolkodom.

A megoldás, hogy maradjak-e

csendben, húzzam meg magam,

továbbra is és szépen csendben,

mumifikálódjak, a sikereimben.

Viszont generációsan, fejlődési

lehetőségeink itt nincsenek, ah.

Nem lettem, tenger gazdag, így,

nincsen hallható szavam sem.

A hivatásom a megelőzés, nem

tartozom hát, sem ide, se oda.

Tartozom a megtisztelőkhöz,

online, vagy az érkezőkhöz,

akkor, pont és éppen, oda,

Azt mondta valaki, amikor

elkezdtem itt gyakorolni

a hivatásomat, hogy

én nem is létezem.

Tehát, nem kell,,

foglalkozni,

törődni,

velem.

Tettem

a dolgom,

egynaposan már,

kiszaladt, a Tenyérolvasó

létezésem a Világba.

Nem volt szükség a

hirdetésre, jöttek,

megtiszteltek.

Az első évek

meghoztak,

  sokakat,

24. éve,

akik,

tudják,

azt, miért

jönnek el ide.

Azt is hallottam,

ahhoz méltóan, az Istentől,

kegyelmet kapott,

“Júlia”, tudja-e.

Mondtam,

ah, maradjunk

csendben, mert

nem  szeretném,

ha tudnának róla.
Annyi igy is a gátló és az irigyem.

Az első években,

megkaptam ehhez,

mindent, a Hazám

“nagy falujában”.

Tettem a dolgom,

egyre több ember

ismert meg, egyre

több lehetőséget

adott, az Isten.

Ah, kényesen

figyeltem,

arra, hogy

az igen szűk,

határaimat,

betartsam.
A túlzások adta lehetőségeket, kerüljem el.

Itt vagyok,

maradtam,

lassan fel is

készülnék,

az öregségre.

Ahogy látom,

nem minőségi

az, ami itt rám

várna.
Hiszen azt mondta valaki,
én nem is létezem,
mert nem tudtak,
besorolni sehova. ah.

Ez a város, az én

szülőhelyem, lakóhelyem.

Kitartottam itt,

minden nehéz

rám rakottban.

Erős nyomást

gyakoroltak

ránk itt, akik

csak tudtak, ah.

Azzal haladtak.

Remélem már,

fejlődtek sokat,

boldogulnak is,

úgy talán tovább,

nem gátolnak, ah.

Itt, hamarosan,

megtörténik,

a változás is.

Lehetne, hogy

több hátrányom

ne legyen, ah abból,

hogy ide születtem.

Nem tudnám már ilyen

minőségben gyakorolni,

a hivatásomat se, ha nem

lenne bennem elég alázat, ah.

Nem kaptam még egyszer sem,

felkérést, tartsak “Tenyérolvasó

tréninget” itt, a születési helyemen.

Vagy előadást, a családokért, hinnye.

Amikor eloszlatva, a kétségeimet, én

magam kezdeményezni próbáltam, ah.

Nem juthatott el tán a többiekhez, vagy

nem volt rá, igénye se, sem érdeklődése,

csak két embernek. A szervezőnek és

egy fotósnak, aki gondolta, talán lesz

mit fotóznia, régen ahhoz volt szokva.

Köszönöm nekik, ah, felvállalták így is.

Az amit feltaláltam egyedi, nincs belőle

több se, mások lehet örülnének, hogyha,

lakna náluk, egy ilyen ember. Hiszen ide

 tervezhetnének, hosszabb időre, hinnye.

Igénybe vennének szállásokat az oktatás,

idejére, a többi időt, kirándulásokkal, jó

étkekkel ötvözve, nevesítve a városunkat,

a látványosságokat, ilyen módon is, ah.

Húsz órás a betanít6, oktatás, nevelés,

azoknak, akik igényesek, már erre is.

Más szemszögből is látva, utána, a

világukat, a Világot, a szintjükön élik.

Egy emberies döntőn, múlik, minden,

aki tudja, fejlődni, fontos mindenkinek.

Nyitott a világom, itt és így élek, látható.

Olyan mintha megfogott volna, egy vasmarok,

aki nem engedi a saját szülőhelyemen, magamhoz

méltó, minőségben megélni, a sorsomat, sikereimet.

Tudom, nemcsak egyedül vagyok ezzel- e Hazánkban.

Nekem az a dolgom, hogy felvállaljam, mindazt, amit,

eltervezek, összefüggésében megcsinálok, így is, ah.

Hiába minden, nem tudok, együtt gondolkodni és

bocsánatot is kérek, rögvest. Senki olyannal, aki

nem látja át, összefüggésében az egészet. Úgy,

hogy a maga szintjén, lehetőleg mindenkinek,

meglegyen a megfelelő életminősége. Ahhoz,

hogy önmaga szerint és generációsan is, itt

kiteljesedhessen, ne kelljen költöznie.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már

látod magadat, nem mentél sehova,

a Világ mégis ott van nálad, hinnye.

Tisztelet és szerencse, s szeretet is,

legyen, bőven a zsebedben, hogy ne

szűkölködj, ha adnod lehetne, hinnye.

Amit teszel a többiekért, önmagadról is szól.

Egy Haza ez csak egy, ha mindannyian ide bele,

tehetnénk, a tehetségünknek gyümölcseit mind,

rólunk is szólna, nemcsak néhányukról, azt a.

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Szeretettel a Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne tűnj el, éljél inkább tisztelettel… 2017.05.03. https://julamami.com

Kellemes időtöltést kívánok

megérdemelten,

jöjjön a szép meg

 a jó, mindazoknak,

akik azért már rég,

mindent megtettek.

Saját sorsukban élnek,

generációsan teljesítenek,

nem ugrálnak fölöslegesen,

meglépik a lépcsőfokokat.

Tudják miért odalépnek,

a sorsukat is teljesítik.

Közben nem ártottak,

nem bántottak, csak

azért, hogy ők még

gyorsabban

haladhassanak.

Ami mindenkié

azt nem birtokolják,

örülnek annak ha valaki

haladni képes itt és most.

Ha sietve lépkednek, túl

 mennének önmagukon,

nem éreznék meg, az

 élet jó ritmusát.

Ami nem lehet

más mint a siker,

az a fajta, amitől

felemelkedik ő,

nem nagymenő,

de érdemeiért

jól értékelhető.

Az emberies erő, a

 tisztelet jól szerethető,

összetetten erős erő az,

 egyszerűen nagyszerű.

Minden hiába, ha az

másoktól elvéve,

kiszemezgetve a

mások tudása, az

 övékké nem lesz.

Mást nem tudnak

tisztelni, magukat

meg ugyan hogyan.

Hiszen a fokozatok

nélkül, az csak üres.

Nevetségessé teszik

magukat, visszájára

fordíthatja az élet.

Hiszen, felszínen

van minden ami

jól láthatóvá

válva, már a

minőségüket

megalapozva,

meg is hozta.

Ha nem látja,

tapos is rajta,

ki sem hallja,

nem érzi meg,

hiszen a nagy

jólétben neki

gondolkodni

ugyan minek.

Mindent látnak

viszont akiket ő

nem a minőségük

után csak fizetgeti.

A jelenből múlt lesz

 és azt most alapozza

meg, tán nem gondol

azzal, abban fog élni.

Nem lehet azt majd,

mint a nagykabátot

levenni, eltenni.

 Mindenkinek

kívánok most,

jó egészséget, szeretetet,

boldogulás általi boldogságot,

mint megmaradó alapját is annak,

amire építhető a jövőkép, a jó holnap.

Alapban van miért tisztelni azt, akit

előretoltak, van a sorsához alázata.

Ahol az értékesek megmutatkoznak,

oda sietve érkeznek a lelkecskék,

mert az élet ott szép lehet, nem

hozzáértés nélkül mondják

meg ki mit tehet, ki meg

csak a semmiben élhet.

Láthatóak a tehetségek,

válogathatók a lehetőségek,

hiszen aki felvállalta tudja azt,

az élet akkor már szép, ha a lélek

megnyugtatóan adja a csendzenét.

Emberiesen kívánok jó szerencsét,

mindenkinek aki érti már az életét,

ami a generációs feladata, a sorsa is.

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból írok, szeretettel.

Az én munkám, a tehetségemből ered, 2023. évre, a hivatásommá lett. Ki – ki eldöntheti, hogy a 2017.05.01. írásom, még időszerű-e. https://julamami.com

Megelőzésben végzem a feladatomat,

42 évesen rájöttem, az a dolgom,

hogy adjak belőle oda, ahol nincsen,

azt ami bennem van

bőségesen. A megelőzés lehetőségét, felismerem, így

születtem, sok – sok, tapasztalat után, prevenciós lettem.

Sokszor

voltam a

 megértés

hiányától

sokaktól

igen távol.

Amikor azt is

megpróbáltam

megmagyarázni

amit nem lehet,

boldogtalannak

éreztem magam.

Amikor rájöttem

mégis csak velem

van a gond abban,

 ne várjak, adjak.

Így felszabadultam,

a nyomasztó érzések

már nem voltak rajtam.

Megtanultam mindent

egyedül oldjak meg,

nincs segítségem,

az én dolgom ez.

Miután már jó

alaposan és

sokat vártam,

mások kényelmét

kiszolgáltam, tudtam.

Nem a saját életemnek

a kovácsának születtem.

Hát párhuzamosan azon

igyekeztem, hogy én is

jól érezzem magam

a bőrömben, a siker

magától jött, soha

nem terveztem.

Megismerve a

saját sorsomat,

tudtam honnan

jöttem, merre az

előre nekem, hol

van az amivel saját

magamnak tartozom,

 mit adjak generációsan.

Miközben fejlődtem, lett

ellenségem elég rendesen,

nem értették, hogy lehet az,

hogy nincs túlzó pénzem és

mégis boldogulok az életben.

Mások meg nem törődtek a

köztünk lévő  nagy különbség,

nem tartotta vissza őket, jöttek.

Igen, fontos volt, hogy én magam

csináljam meg, hiszen tudtam,

az amit látok a tenyeremben,

az a sorsom, csináljam meg.

Amikor kaptam a jeleket rá,

megtanultam azt, amit addig

nem tudtam, azt nem hoztam.

Bepótoltam a hiányosságaimat,

mert egyedül voltam mindenhez,

nem értették, mit miért, így csak

kritikusokat kaptam, igen sokat.

Nem magyarázkodtam hát,

inkább továbbhaladtam.

Az emberektől sokat kaptam,

azzal, hogy megtiszteltek, s adtam

a tudásomból, éppen azt ami ott helyes.

Elértem odáig, hogy el kell gondolkodnom,

hogyan tovább, mert nem hoztam és nem

tanulhattam meg se, nem volt kitől, a pénz

fontosságát, csak a “nincsből” teremteni.

Hát tanulom, beosztani és összerendezni.

Rájöttem időközben arra, ha a nyugdíjam,

 44.200.-Ft lett, akkor ők besorolnak vele

 valahová, azzal, a számok világában egy

nagyon alacsony szintű jelzés valamire.

Honnan tudnák, az évek száma mögött

ki van, milyen sorsot hozott, vannak-e

ott gátak, vagy megoldják-e helyette azt.

Meg lehetne tanulni ezt legalább azoknak,

akik ott a számokkal foglalkoznak csak, hogy

ne úgy nézzenek bennünket, mint egy halmazt.

Három éve annak, már beértünk a jó energiákba.

Ugye nem álom marad csak, hogy az emberekhez

kellene mindennek itt is igazodnia, ez a Haza.

Miért is, nincsenek ott olyanok is, akik a

hétköznapi életüket gyakorolják még,

nemcsak kiszolgálva osszák az igét.

Arra mindenkinek figyelnie kellene,

hogy a legnagyobb magasságokba érve

is minden körülmények között maradjon

emberies, tudjon a hivatásából ő megélni.

Neki kell intézni, hiszen más nem értheti.

Emberies maradtam, de emberismerő

lettem, feltaláltam a jeleket, amiket

ha tudnák az emberek, jók lennének.

S megtanulnának mindent, amit nem

hoztak mint tudást, azon igyekeznének.

Ezeket naponta gyakorlom, de azt tudom,

hogy nemcsak ennyit ér az én életem, nem

eszerint fogok élni, hiszen, miért fékezne le

a Hazám engem, én már az Istent ismerem.

Hiszek abban, hogy meg tudom csinálni azt

is amihez addig nem értettem, megtanulom.

Összeért hát ez a feltalált tudásom, ami már

bebizonyítottan van sok éve, hogy nem véletlenül,

ajánlották meg a “kitűnő, nemzetközi prevenciós”,

és még sokféle felsorolását azoknak, amihez értek.

Bizonyítottam, sok tízezer ember tisztelt már meg,

nem várom az egyetértésüket, eladnám, vegyék meg.

Ezen tudások által teszem a dolgomat, végzem az én

szeretett munkámat, nap mint nap, hol személyesen,

hol meg az online Világban, nekem a sorsom az életem.

Most azon vagyok, hogy megoldják ők is, akiknek az

a feladata, hogy ezeket megoldja, ha én feltaláltam.

Ami a Hazánkban jól jönne mint tudásforma, egyedi

nem tudja más, csak én magam, oktatok, nevelek.

Valamit, amit a Hazámban az embereknek fontos

lenne tudnia, hiszen ide jöttek, ide hozták a tudást,

azok akik megtiszteltek és a tanácsomért eljöttek.

Vegyék meg a Különös oktatás, nevelés, Julamami

védjegyet és teremtsenek olyan helyzeteket, ahol

oktatni tudom azt amit feltaláltam, már bizonyítottan,

hogy az tartást, méltóságot ad azzal, hogy felismerik az

emberek is önmagukban a jót, a tehetségükre rájönnek.

Minőségi emberekké válnak, mire megtanulják a 20 óra,

éppen elég arra, hogy azt ami szétcsúszott, összerakjuk.

A többit intézik belülről, lelkesen, szívesen, gondolkodva.

Ne kallódjon el ez, amit az Isten itt Magyarországon adott,

itt van rá szüksége az emberek egy részének, hogy tudják

irányítani a saját életüket és adjanak tanácsot a családnak.

66 éves vagyok, 6 éve próbálom tudatosítani, hátha talán

van valaki aki érdemben, tájékoztatja azokat, akiknek ez

a feladata, hogy tudjanak róla, mi van itt a Hazájukban.

Van az emberieseknek is saját sorsa, nem lehetnek ők

se kiszolgáltatva, azoknak, akik nem értik még mit

vállaltak fel, amikor az emberek felett terveznek.

Ma, A Munka Ünnepén a Munkám Gyümölcséről

írok most, eladnám és betanítanék sokakat, akik

erre alkalmasak, neveljenek ők vele tovább,

hogy ingyenes legyen az oktatása már ennek.

Ne az én vállamat nyomja fölöslegesen ez már,

adhassam tovább, érdemben én is gyarapodjak.

Megemelhetné az emberek lelkét, a szívét és a

gondolataikat, jövőképeket láthatnának a

saját sorsukra, a családjukra vonatkozóan.

Tartásos ember lett belőlem, látom, érzem,

kihallom, oda nem fordulok, ahol mindezek

nincsenek alapban se meg, hiszen nem vennék

komolyan, amit már tudniuk kellene olyan régen.

A Sorsom mások kezébe került, a lehetőségeimre

várok, újra és megint, ha ez így is működhetne, akkor

tán 150 évesre lennénk, mi emberek megtervezve.

Legyen időnk kivárni, amíg mások felfogják végre,

mi az amit felvállaltak, miért kell azonosulnunk

azokkal is, akiket eltartottak, vagy nem is

dolgoztak, alkottak, még soha életükben.

Nem a tehetségüket élik a hivatásukban,

csak betöltenek valami fontosat, épp ott.

Látni azokat, akik a hivatásukban tesznek,

eredményesek, önmaguknak megfelelően és,

 nem erőltetettek, nem mások mondják azt meg,

lelkesen, szívesen, emberiesen gondolkodnak.

Az én vagyonom a tudásom lett, hát

vegyék meg és legyen hasznomra,

élhessem a minőségi életemet és

az egyszerűben is nagyszerűen,

megdolgoztam,  megérdemlem.

Hasznos legyen azoknak, akik adják

át a Hazánknak, az emberieseknek,

hogy oktathassák vele a többieket.

Ismerhessék meg a saját Sorsaikat

az emberiesek, hogy így tervezzék

az életüknek minden részletét meg.

Felismerhessék, hogy generációsan

vannak fontos tennivalóik, akkor is

ha az semmitmondónak tűnik.

S tán visszafordulhatna, ami

a visszáján van, túl régóta,

a sorsok valahol kallódva.
Ha az Isten velem,
velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.

Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson

 a Hergál Házból.

Szeretettel a Julamami.

Tapasztalva, tanulva… 2018.04.30. és 2023.04.30. https://julamami.com, szeretetbenelni.com

Tanulj, tapasztalva fejlődj, a tudás

megül, észre sem veszed, máris

jól megvagy, úgy egyszerűen,

a bármilyen, nagyszerűben.

Kiragadsz egy valamit, amit

nagy hatással tudsz bevinni,

az üresből nevesedni. S majd,

a híresedésről, nem tudsz

lemondani, mert nem igazi.
Nem adja azt, amit vártál tőle,
hát sokszorozni igyekszel,
hátha, úgy, mindenkinél,
különb és több leszel.

Tanuld meg, amit nem hoztál.

Az emberekkel jól bánjál, ah.

Ha nem tudod, tisztelni őket,

még önmagadat sem tiszteled.

Megelőzést, a megelőzéshez adva,
a megelőzésért, ha már érted,
értően, tegyél érte. Adjál mellé,
a tudásodból, ami oda illene.
Adjad bele, hozzá,
a többletedből, a rászánt pénzed,
a Hazánkba teremtsünk, egy tiszta forrást növelve.
Julamami Magyarosan Agyalósa, https://julamami.com.
Ami, a saját szintjén van bemutatva, mindenkinek más a sorsa.

Ha alázat benned nincsen,

kezed csak legyintsen.

Jobb leintéshez

szokni, mint a

megalázó

kezet

rázni.

Nagy

gondot

okozhat, ha

te különbnek

tartod magad.

Az nem tartás,

leginkább, tán gőg,

alacsony szintet

jelez, tanuljál és

győzzed azt le, te.

Alakítsad magadat,

a toleranciát,
formálni is neked

szükséges, na meg,
hogy az emberségedben, jól

kiteljesedj. A mások

energiái ne hassanak

rád annyira, hogy azt

feltételezzed, az a tied.

Rákapsz és bevált lesz az

a gyakorlat, azután már

azt sem tudod, ki vagy.

Megváltozol, már inkább

adsz a külsődre. Hiszen azt

látod megakad a szeme rajtad,

annak is, aki addig, rád sem nézett.

Kérlek ne vállaljál fel vezető szerepet,

ha kikopott már belőled az emberies, ah.

Elégedett leszel, hiszen agyon dicsérnek,

csak nem gondolod, hogy a belső tartásod meg

nem tud haladni és közben fejlődni,
a szintedre kerülni, vele olyan gyorsan.

Egyszer csak, azt veszed észre, mindened

van, s már nincsen, semmid sem, ami

motiválhatna. Ugyanott tartasz,

mint régen, amikor éppen

csak, az tartott, hogy

van bőven, pénzed, ah.

Tartogatod hát, a

megtartó erő

helyett is,

birtoklod.

Már nem

tudsz adni,
az elvégzett
munkának,
a kifizetését,
is halogatod.

Tanuld meg,

amit nem hoztál,
tudásként, tehetségnek.
Van a lelkes,

gondolkodó,

szíves éned.

Átbillentél,

nem ugyanaz,

nem fejlődtél, ah

közben már, egy

kicsit sem, minek.

Megcsináltak mindent,

helyetted és érted, épül

lefele az agysejted egy,

vagy nagyobb része.

Nem csináltál még,

meg önmagadért,

semmit, ha mindazt

mások tették, érted.

Nem több lettél ám,

hanem csak kevesebb.

Általános műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”,

serkentő agytorna, ah.

Jó szerencsét, minden

jó szándékú embernek.
Tanuld meg és ráébredsz,
jó embernek lenni jó,
tiszteletből, szeretetből való.

Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson

a Hergál  Házból. Szeretettel a Julamami.

Julamami

Ugye te már érted, hogy ez a megelőzésért van, neked és érted is szólhatna… 2016.04.29. – 2021.04.29. https://julamami.com

image013

Ugye te már érted, hogy ez a megelőzésért van, neked és érted is szólhatna…

2016.04.29. – 2021.04.29. https://julamami.com

Ne olvasd el, ha bosszantana, hogy a valóság az,
sokan, akiknek
kitűnő a tehetségük, a szakmájuk is azon a szinten van,
sokat bele teremtettek a Hazánkba, nem annak

megfelelően élhetnek, pedig ide születtek, a saját Hazájuk ez. 
Se nem a teljesítésüknek, megfelelően van a bérük, nem tudnak jó életminőséget teremteni maguknak.
Tán, azért is mennek más országokba el innen, mert nem tudnak, abból amit a saját Hazánkban,
megkeresnek, azon a szinten, ahogy jól megérdemelnék itt, jó minőséget megteremtve élni.

A Hazánk látszatra gazdag, a számoknak megfelelően az,
a Népünk többségének,
szempontjából viszont nem az, önmagához mérve, szintje alatt éli, tengeti az életét.

Ah, a sok – sok, tapasztalatomból lett, az emberismeretem, ami összefüggésében megmutatja azon a szinten, amit elértem. Ne aggódjon senki, a többit is mind átéltem, ha benne volt a sorsomban, ha nem, tettek róla, az irigyek, hogy pénzben tartalékom ne legyen. Tán, óvatosan, azért leírnám, a pénz biztosan ad egy biztonságérzetet, ahhoz, hogy nyugodtan éljen, dolgozzon, Szerintem, ez lenne az alapja mindenkinek aki ide teremt, hasznára válik a Hazánknak, hiszen egy Haza ez csak egy. Az az elképzelhetetlen sok pénz, amit a megemelt árakkal megfizetünk és ami bejön, a nagy közösből, arról a Népnek fogalma sincs, hiszen nincs tájékoztatás róla. Most vagyok, a 72. évemben, számomra, méltatlan az, amit nettóból kapok, hát túlléptem rajta. Igyekszem, a föstéseimet, időnként, a Műhelyem falára kirakni, rálátnak, hátha megtetszik és valaki, aki érti mit festettem a vászonra, megveszi. Nincs más lehetőségem, mint a tehetségemből lett hivatásomból, a szolgáltatásomért, oktatásomért, utalt díjaim. Fölösleges lenne várakozni, ahogy látom, nem érdekük az, amit, tisztelettel, ki kellene fizetni, hiszen bele teremtettük, az is, ki tudja, kiknek a gyarapodását képezi. Amíg így bírom, gyakorlom a hivatásomat, hiszen az is én magam lettem, elválaszthatatlan tőlem. Nem tudom, hogy így gondolták-e, de sikerült, hogy az előre helyett, lefele néző legyen a Nép, a pénztárcában lévő pénzt számolva élünk. Lassan azt is megtudjuk, mit jó enni nekünk, hát az, amire futja a pénzünk, fura, mert ezért a Hazáért dolgozunk még mindig, lehet addig, amíg élünk. Figyelj rá, hogy mit kívánsz, mert ha megadatik, abban fogsz élni, magad is, az amit nem magad, teremtettél, attól nem lesz emberséges tartásod, viszont abban fogsz magad is élni.

Ha majd ráébredsz a  valóságra, meglátod magadat benne, az

is lehet sírhatnékod lesz, mert a saját szinted, mivel nem ismerted magadat se, a sorsoddal szembe mentél, a jó és szép helyett, önmagad ellen tettél.

Amikor a tehetségest, mindenáron legyőzni akartad, az ismertsége,

fogott  meg a legjobban. Azt a, hiszen a vállain nőhettél ki, úgy, hogy

előre tudtad, mit  miért úgy teszel, hogy is van a védjegy egy másik

országban, mit ér, ha magad véded azt, a saját Hazádban,  van az Isten.

Már a pénzt  is olyan hangzásúval gyűjtetik, Julamami helyett julamani

nem  engedtem  meg senkinek sem, hogy használja.

Ah, mert tudják, segíteni nem ártani születtem,
sok hátrányom volt belőle nekem.

Ennyit tehetek itt figyelmeztetőnek szánva,
2010. év óta Julamami a védjegyem, Heringes Árpádné nevemen van.

Aztán nem  gondolom, hogy felfognák, mennyit kínlódnak Online

akik megpróbálnak tíz éve megélni, a tudásukból  az interneten.

Ha megengedőek azzal, hogy bár nincs hozzá emberismerete se,

mégis mindenben dönthet mások sorsa,  életminősége  felett,  ah.

A túlzások  általi jólét okozta, lelassulás megvan-e, vagy  olyan

mindegy  mi lesz a Néppel és a sok intelligens, okos gyermekével.

A  korosodók  meg, vessenek magukra, ha elfogadják, hogy nincs

annyi nyugdíjuk sem, amiből támaszok nélkül  megéljenek, akkor

ugyan, hogyan számolnak el, az egész munkával töltött életükkel.

Ha annyi mindent lehet, olyan gyorsan megváltoztatni, azt a,

talán Tisztelettel, a nyugdíjakról, megélhetésként is lehetne dönteni. Különösen

akkor,  ha a különböző változástatásokkal, nem tisztelve azt, se, hogy nélkülönk, tán ez az egész nem is lenne.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, a belső tartáshoz.

Talán egy tükörszobát lenne jó kialakítani, hogy önmagukat abban,

a valóságnak megfelelően és attól alaposan eltérően is tudják látni.

Én azt nem tudhatom, hol és milyen módon  tanulják azt,  hogy a

vitájuknak a negatív hozadékát, egy harmadik vigye el, csak azért

terelve arra, hogy a nevesedésükön ne eshessen egyáltalán csorba.

Semmi köze ahhoz, hiszen a hivatását gyakorolva, ő már tudja, hogy

a hallgat nem beszél a legfontosabb, a hivatásában alapnak számít.

Régen jól  jöttek a nagyon népszerűek, hiszen olyan módon tudtak

alkalmazkodni, hogy mindenkinek, meg is tudtak, mindenben felelni.

Látják az emberségesek, hogy a gyermekek már tájékozottabbak

sok mindenben, mint a Világra semmi módon nem látó felnőttek.

A Világ  gyors pörgése adja, a fejlődéshez való igényét, sokaknak,

annyit mondhatok óvatosan, szinte suttogva, mert, azt is  időben

megtanultam, ne legyek kiszolgáltatva, csak magamra számíthatok.

Nem tanulhatjátok sehol  máshol, csak tőlem egyenlőre, nem tanulta

meg senki, egy embert se tanítottam meg az oktatására, annak amit

tíz éve találtam fel és nem tudtam bejutni, átadni,
az oktatás, nevelés, árnyékába sem.

Nézz  magadban szét, ha már érzed, a saját belső határaidat,
az emberséges lelked, szíved, felett, a döntést, a gondolkodó agyad hozza.

Ah, látszik az  már, mennyit árthatnak, önmaguknak, azzal, hogy nekik csak igazuk lehet.

Egyensúlyt adott  az Isten, a Népet nem kiszolgáltatottságra adta,

tanulást és fejlődést  biztosított a számukra, nőjenek mind nagyra.

Önmagukhoz mérte, a sorsukban lévő, mind a két oldalukat érintő, biztonságos határaikra bízta.

Hinnye, de jó is lett volna, ha egy százalékuk az emberségeseknek

felvállalhatta volna, önmagát azzal nem kiszolgáltatva, ah, hogy az

oktatásom által is, előkerülhetett, idejében, az összefüggésében látása. Nem

húzgálhattak volna, olyan nyugodtan, akik talán, felvállalták, azt  is.

Bár, nem itt születtek, nem is együtt nőttünk fel, viszont kaptam a gátakat,
dönthettek, szorgalmasan, sok év lett, a hátrányom azáltal.
Nem tudják, hogy vissza

vittem gyermekként, a talált pénztárcát, a benne  lévő igazolványok

általi címre ami tartalmazott nem kevés pénzt. Azóta se a pénz által

lettem, gazdag, a tehetségemmel hoztam azt. Maradtam emberséges, átlátom a
gátakat, azt is miért nem

érdeklődtek a saját szülőhelyemen, aziránt,  mit, hogyan is találtam

meg a tenyerekben.  Összefüggésében találtam fel, rajzoltam meg, amit
szeretnék

vissza is adni. A tapasztalt tudásom, azt igazolja, hogy működik a
hétköznapokban, az emberek életében. Nincs értelme arra várnom, hogy
a saját hivatalos nevemen, oktathatom nagyban, nevelhetek általa, azt a
működéséhez, az arra már igényes, értő, szakembereket, betanítva,
azt végleg, átadnám. Várom az értő vevőjét, eladom, a
feltaláltamat és betanítanék az oktatására,

annyi emberségest, akik igényelnék már azt, értően arra, igényesként.

A Nép egyszerű gyermekeként, magamra számíthatok, hiszen

mire elmagyaráznám, a sokféle tapasztalatomat, ugyan ki

hallgatná azt végig, ha másoktól még nem hallott ilyet.

Minden arról szól, hogy loholj, rohanjál, legyél

az első mindenben, aztán helyettetek lesz, egy csak egy.
Ah, egy saját tehetséget

kapott mindenki azt a születésekor hozta.

Az élete  során azután sokféle előjöhet  még,

mint a tehetsége, fontos az arra érettsége, hát

 fejlődjön a sokféle emberséges tudása által is.

Bele és hozzá is  adhatná, a saját Hazájához.

Mindenki tanulhatna, valamit, hiszen nem egyféle  az érdeklődési köre,

a sok tanulni, fejlődni vágyó tömegnek.

Emberies jelnyelvnek  neveztem el mindezt,

amivel írok azt Online oktatom, sorsot olvasok.

Nem szükséges hozzá azon felül más, mint az,

hogy megértse a saját sorsát, generációs jelét.

Tudnia fontos mindenkinek, aki gondolkodik

azon, hogy részt vegyen-e az én oktatásomon.

Ah, a saját szintjére felérve tisztelhető lesz, ha

 rájön, előbb másokat tisztelni tanuljon meg.

Azt a, ugye te már érted,

hogy amit odatesz az élet,

abból neked, jó sorsod is lehet.

Felismerni tanuljátok meg,

óvjátok a tehetségeseket,

az intelligenseket, mert

tisztán, magasan rezegnek.

Ha egy dolgot átlát és abban

ki is tűnik, az kevéske ahhoz,

ah, hogy a sokféle tehetségre

születetteket mindennel, elássa. Amit

számára, a jó minőséget biztosító, Hazája

tud, azt alázattal biztosítja.

Aki az aranyhalra vágyik, az már rajta

múlik ki tudja-e fogni, a lehetősége adott.

Az Isten adta Nép maga a Hazája, ide bele

teremtette a jót és a szépet, innen várja ugyanazt.

Összefüggésében látják, aztán, mindazok, akik

azért jelentkeznek, a telefonos oktatásomra,

miután végig tanulták. Vagy azért jelentkeznek,

hogy az ott tanultak által is, a szintjükre fejlődjenek.

Oktatva tíz és 29. a tapasztaló éveimnek a száma,

tízen tőli, az éve már, hogy összefüggésében olvasom le, hogy hol,

láthatóak, az emberek csuklóin, az emberséges határaik.

Biza, bevonzhatják, az azonos szintű másik oldalon lévőket,

ha még nem látják át, nem hallják ki, nem érzik időben azt meg.

Különös, oktatás, nevelés, védjegyes, szól az intelligensekhez.

Még megelőzésben,  a hitelesen ahhoz értőktől,

megtanulhatnak, rálátni.

A hétköznapi életükre is, jól hat majd,

   a hamisaknak kiszolgáltatva,

    úgy már, hála Isten nem lehetnek.

Vigyázz mit kívánsz,

mert  ha, pont az és úgy, megadatik,

az lesz az éled minősége, neked is.

Nem mindegy,

a dolgodat tenni,

vagy tengni – lengni,

szeretnél-e az életedben.

Akkor is, ha tudod belül,

a lelkedben, a szívedben,

a gondolkodó agyaddal,

ah amit más, összeollózgat,

 abból, neked jól megcsinálni, az semmi.

Hiszen a hivatásodat gyakorlod,

más meg felvállalja azt is, hiszen,

felkínálják mint lehetőséget neki.

Gondolják majd belejön közben,
van még a belső kontrollja nélkül élő,
a könnyűben vegetáló, hiszékeny ember bőven.

Nem mond nemet,

nem gyakorol önvizsgálatot,

minek tenné, hiszen akkor a tutit,

másnak átengedve és ő nem híresedhetne.

Inkább barkácsolgatja, mintha nem is az

 Isten adta Népnek az életminőségén,

 hozzá nem értőként gyakorolna,

nem szól rá senki sem, vagy

nem értenek hozzá ők sem,  ah.

Hiszen vannak, amit ők birtokolnak,

az arra született tehetségesek helyett, ami

   hozzáértőkkel jó minőségében valósulhatna meg.

Így azután felnevelődik, az abban jó tehetséges is,

valami összehordott által, amiből a ránézők,

csak azt látják, olyan mint ami működik.

Azt viszont már nem láthatják,

 hozzáértéssel teszik-e belül.

Szigorúan zárt ott az a kör,

sajnos arról már csak a látványos,

következményekkel szembesülhetnek.

Minden ember valamire tehetségesen jött.

Megszülettünk, hozzuk a feladatunkat mind,

más és más fontosra születtünk, más időben,

különböző körülmények között növünk, néha,

a semmiből is rengeteg hátránnyal kinövünk.

Senki sem született feleslegesnek, s vannak,

akik speciális tehetséget hoztak, nekik,

az Isten azt adta feladatnak, az abban

 legjobbak, nem helyettesíthetőek.

Ott romlik el minden, amikor a nem

abban tehetségest belerakják oda, s

 majd utólag taníttatják, képzik tán arra.

Mintha nem is az élhető életről lenne szó,

csak valamiféle bábokról, hol ide- hol oda,

vannak fontosként belerakva és senki sem

mondja, nem erre születtem nem vállalhatom.

Abban a másik fontos feladatban ha lenne helyem,

ott abban érdemben teljesíthetném a tehetségemet.

Így azután akik kinőhetnének a Hazájukat nevesítve,

a saját idejükben, lehet, soha sem nőhetnek ki,

így készülnek fel számosan, a mindenre rá,

igent bólogatók, nem ők az ászemberek.

Van aki a hivatását már időben gyakorolhatja,

van aki sokáig van félrekotorva, hogy másokkal,

töltessék be a helyet, egy helyett van hat talán hét.

Ha nem tudsz időben felfejlődni, az kiüresedés fele,

is vihet, hacsak nem hiszel benne, hogy eljön a te időd  is.

Sok mindenféle fontosabb már, ideje lenne az intelligensek,

tehetségesek, az emberségesen is speciálisan nagy tudásúakat,

ellátni lehetőséggel valamiben a kiteljesedésükért. Azzal látnák el

amire a legnagyobb szükségük lenne a jó minőségű életükhöz, ah.

Hiszen ha  elégedetten élhetnek  a saját Hazájukban,  jó minták

lehetnének emberségesekként a Világban. Láthatnák  őket úgy,

a különleges tudásukkal sok országban ismertekként, tudná azt

a Világ, a saját Hazájukban jól megérdemelten megbecsülik őket.

Elégedetten hozzá is adhatnák,

a Hazánkhoz a jő minőségüket,

azt amiben ők egyedül különlegesek,

miért ne lehetne, őket is jól megbecsülni.

Az Isten adta Népből jönnek és érnek vissza.

Azt a tehetséget csak egy emberséges kapja

azon  a szinten. A többiek a fokozatosságnak

az ismeretével, az önbecsülésük, tartásuk,

emberségük által, bontakoznak ki időben.

Mondvacsináltan, valakiket kiválasztanak,

arra, hogy segítse a tehetségeseket, nem jó az,

csak arra esetleg, hogy ellássa őket eszközökkel.

Az egy lelki síkon lévő emberek értik egymást,

a csak beleérzés az a kezdete, a tudás az más.

Szükség lenne arra,  hogy két lábbal álljanak a

tehetségükben is a talajon, mivel a két oldal

adott, azon a szinten is láthassanak jó mintákat.

Amivel ők születtek, ahhoz jó segítség  lehetne az

én feltaláltam, a szintjüknek a felismeréséhez adna

segítséget. Azoknak, akik általam betanítva, oktatni

tudnák a számukra szükséges oktatási idő elteltével.

Ha arra gondolva várakoztatják az intelligenseket,

hogy majd elfáradnak és elfelejtik, hogy mire lenne

szükségük a tehetségüknek a megfelelő körülmények

közötti kibontakoztatására, az úgy nem történik meg.

Hiszen közben is fejlődnek, pont azok által az adott

nehézségek által is, amiket átélnek, azért a napi

sikerélményért, ami szükséges az agyuknak.

Az intelligens agynak van az igényességgel

megáldottan, az arra kapott helyes szintje,

amivel nem térnek el az egyenestől, hinnye.

A lelke, a szíve, a gondolkodó agya, arról szól,

abban tehetséges, átlátja, kihallja, meg is érzi.

Őket és a többi különlegeseket is segíti átlátni.

Kiszolgáltatottá válhatnak a tehetségesek ah, ha

 nem tanulnak meg időben összefüggésében látni.

Az idő  nem gátja annak  sem, viszont az alázatot

maguk is átélve tanulják meg menet közben, ah.

Majdnem és mégsem érhetik el tanultan, viszont

jól megérthetik egymást a másik oldal nem gátja.

Ha kénytelen, kelletlen is, de megkérik arra őket,

megbízzák azzal, menjenek és legalább,

időnként jól megfizetnék. Azt kívülről is

  összefüggésében átlátva, segítségére

lehetne a többiekkel együtt tanácsot

adhatnának, hinnye. Úgy ők is jó minőségben élhetnének, hogy

véleményezzék ott az újra felkészülés végét, az is megoldás lehetne.

A tapasztalat hiánya, a nem arra hozott tehetség, nem a jó minőségű

döntéshez vezet. A felelőse leszel valaminek, attól fogva, akkor is,

ha ahhoz nem is értesz, csak csinálsz valamit elvártan gépiesen.

Mond legalább imádkozol közben, hogy az Isten,

 jelezze feléd ha vétenél, legalább észrevegyed,

a sok gyakorlás által nőnek ki a jó minőségűek.

A hozzáértőktől még  időben kérjed a segítséget.

Vagy minden mindegy, látszatra elfogadható legyen,

 majd csak elviszi a balhét, valaki balek megint helyetted.

Tudod-e, hogy ezzel önmagadat, a generációs feladatodat,

a saját Hazádat sem becsülöd, a tanultságodhoz képest sem. Jó

 szerencsét emberségesek, tisztelettel, a tehetségünket gyakorolva,

megbecsülten élni a saját Hazánkban is maradni tán könnyebb lenne.

A jó minőségű élethez való igényedet ne add fel, a Hazádat végleg ne

hagyd el, inkább ismerd meg a generációs feladatodat időben hinnye,

ráébredsz, nem a válás a megoldás, a sorsodat építve változatos lesz.

Minden az egyes emberből, a személyiségedből, a génjeidben hozott

a változatosság lehetőségével meg is oldódik. Fejlesztheted a lelkes,

szíves, gondolkodó éned által, az adott racionális életminőségedet.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni születtem,

érvelnék. Ha lenne arra is igényed, hogy  mit mutat a tenyered,

érted szólna az, ha tudnál róla, rengeteg dolgod lenne most is.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról Online sorsolvasás, a feltaláltam  szerinti Önismereti  oktatás, tisztelettel. Messenger Heringes Árpádné, +36309003272,    +36707253808 vagy a +36302470589 telefonokon, eléhet. Szeretettel, Julamami

 

Mit keresel… 2018.04.16. – 2021.04.16. https://julamami.com

Mit keresel, mennyit keresel, van-e jó munkád…

2018.04.16.- 2021.04.16.

https://julamami.com

Bocsánatot kérek, nem hagynám magamban, hiszen

Prevenciós a mesterségem címere, gyakorlom hát

magamért is, igyekszem ezt is jól kommunikálni.

Ebben a helyzetben boldogulni nem igazán tudókért,

vagy nagyon nehezen boldogulókért tehetnék most is.

Fájtam már eleget, mosolyogva élni, nevetni szeretnék hát meg is teszek mindent azért, hogy elmondjam, ahol csak lehet.

Feltaláltam valamit ami belső tartást adhat most is, és  mindazoknak, akik tudják mit jelent az, a sorsuk  szerint élni, generációsan amíg lehet jól teljesíteni.

Online oktathatnám akár csoportokkal gyakorolnám a

hivatásomat, amíg csak élek. Szolgálattá lett ez már, én

magam vagyok a hivatásom, el és átadnám a tudásom.

Akik megtanulják oktathatnák tovább, így tovább és

tovább, nem lenne határa más mint akik értik tudják.

Nincs kedvem ám ahhoz sem, hogy a hozzá nem értők

szerint éljem meg itt, a 70.-től a hátralévő éveimet.

Ajánlgatják a közösségi oldalon az üzleti

megoldást, nem érzem  magaménak azt.

Na hiszen nem vagyok csak botcsinálta

üzletasszony, mert más megoldás nincs,

ahhoz, hogy gyakoroljam a hivatásomat.

Az önbecsülésemnek tartozom midezzel,

hát ne hozzon döntést felettünk se, akinek

nem fontos, vagy nincs önbecsülése, hinnye.

Szegény Hazánk Csodaszép, 10 éve annak.

Mintha nagyon hirtelen hozott döntések által, a

dobpergéshez hasonlíthatóan, néhányak szerint jól

az Isten adta Néptől már elidegenedve csak pergette.

Mindazt még láthattuk, akiknek volt arra akkor igénye, hogy milyen döntéseket hoznak felettünk. Hangosan zokogtam, mert átéreztem mit hozhat, ami most is átfáj rajtam is, átérzőként emberségesen, hivatástudattal.

Beleadtunk a nagyperselybe,

nekünk sok volt az akkor, egyszerű  emberként,

ám feltételeztük, vissza is kapjuk. Amikor eljön az

öregedés

fázisa, akkorra azt megtervezik, azzal is számolnak,

hogy megéljük az öregségnek azokat a fázisait is mind.

Ami akkor annyit mutatott, a hivatásom gyakorlásakor

75 évnél látszott még csak.  Azt most már a 70. évüknél látom, érezhető lett mindaz, a boldogulásukhoz most nem meglévő.

A napi lelkesítő, a személyükhöz szóló,

sorsszerű motiváció hiányzik az életükből.

Sokan átélik az üresedést, motiválatlanságot,

ami  ott van már

érezhetően a hétköznapjaikban,

nem erőt adó és nem életszerű folyamat az ami van. 

 Mostanra hova lett, a tisztelettel, a lehetőségeinkkel,

áldottan, gondos, szorgalmas, intelligensen jó Hazánk.

Persze mihez képest, ahhoz ami addig legalább

kiszámítható volt, ha nem látott tán szerintünk is,

legalább elhihettük, hogy értünk is volt a jó.

Most mire alapozhatnak a Nép gyermekei

és maga a Nép különböző  rétegeiből jövők,

egyik nap így a másik nap meg másképp van.

Honnan tudnák azok, akik nem a jó minőségű munkájuk  által teremtik  meg a jó pénzüket.

Azt mondják mi is számítunk, nem azt érezzük,

hogy megjavították volna a nyugdíjunkat. Mert

abba sem szólhattunk bele az igaz, de ami most

van arra tervezni nem lehet.  Hol fent hol lent,

billeg minden, mint a nagyvíz a nagymederben,

azokat ringatja tán, akik azt is megengedhetik.

Nem tudom van-e még jogunk és mihez van, ah,

ha nincsenek érveik a döntéseikhez. Miért nem

érezzük a jót, se nem azt látjuk, van-e megelőzés.

Miért nem bízzák rá  a jó szakértőkre, miért nem

látjuk kimondani, hol vannak, a tapasztaltan is

hitelesek, működésben vannak-e még náluk az érvek.

Ugye nem mondod, hogy nem fogták még most sem fel,

biza, a hozzáértés hiányzik, nem abban tehetségesek.

A sok tehetséges, intelligens meg sanyarog, hinnye, ah.

Legalább egy részét adják oda, van-e jogunk ahhoz,

hogy használatba vegyük, azt érezve ez a Hazánk.

Tisztelettel vagyunk a Hazánkhoz, hozzáértően is

egészségesen gondolkodókként adnánk a tudásunkat.

Úgy csinálnak mintha nem is léteznénk, addig amíg

csendben araszolunk, nem tudom mi lenne akkor, ha

egyszer csak elkezdene zokogni és panaszkodni a Nép.

Hiszen odalett amit megteremtett, nem szeretne sem

sorstalanná lenni, sem hazátlanná alázódva várakozni.

Ha nincsen a döntőknél kötelezettség se hivatástudat,

felelősek leszünk tán azért is, ha nem ugyanúgy látjuk.

A  tehetségesek gondolkodók is, van véleményük is,

másképp olvasnak, írnak, festenek, faragnak, alkotnak.

Csak nem tilos úgy gondolkodnunk mint akik itt már

kitűnők lettünk, a nehezeket vállalva is vittük a

terheket, nem a könnyűt céloztuk meg. Az

önbecsülésünkre szükségünk van, megtartjuk, bár

azért nem kapunk kiváltságokat, nincs is rá igényünk.

Tudomásul vettük, ha nem fizettek ki bennünket, nem

szóltunk érte, megvártuk amíg megjött hozzá az eszük.

Mi mindannyian átlájuk, megelőzőknek, segítőknek,

emberségeseknek

születtünk, ettől van a tartásunk, emberi méltóságunk.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok se

 veled, sem ellened, oktatnék, nevelnék, a Hazánkban.

Addig amíg toppon van a gondolkodó agyam, átadnám

a feltaláltam általi tudásomat, legyen hasznára minden

arra már igényes gondolkodónak, az intelligenseknek.

Beletettük, ide adtuk, a szépet és a jókat, várunk arra hinnye,

 ugyanazzal tiszteljenek meg, bennünket, mint az itt

maradt várakozókat, a nehézben is Hazaszeretőket.

Hát nem volt, köztetek egy sem, ah, aki szólt volna, nem jól

van az, ha tisztelethiányosan is eldönthetik, nem

működhet jól, a hajlításokból hitelesekké nem lettek.

Nem szabadna, az elért szinteket, lejjebb vinni, hinnye, ah,

emberi sorsok, a jó minőség helyett, életek múlhatnak

rajta, ott és elhagyatva, a jótól távol, bele a sanyarúba.

Az intelligensek tudják, a többiek meg, tanulják meg

azt, a másik oldali tudásuk is legyen meg, mindaz,

 amit nem hoztak, hasznukra válik az életük során, bizony.

Ne hidd el, hogy a sokból a kevés is boldogulhat ott, ahol

minden Hazáját tisztelőnek, becsülettel, van most dolga.

Ha beállsz, a nemlétező sorba, jön a következő ám

sorba, pörget bele a semmire várakoztatásokba.

Az Isten mindenkit jókedvében, a saját képére

teremtett, mind  más és más tehetséget hoztunk.

Ha felülbírálják azt ilyen vakmerően, nyilvánvalóan

csak egy lehet az ügy és egyesek igazsága lehet csak.

Befeleforduláshoz vezethet, oda lehet az egészséges

gondolkodás, a jó minőségért tevékenyek szorgalma.

Miért gondolják, hogy természetes az, hogy játszanak,

mások meg, azoknak a következtében szenvednek, ah.

Az Isten malmai szépen lassan, alaposan őrölnek, nincs

semmi, ami a saját a szintjük alatt, megállíthatja őket.

Jól gondold meg mit kívánsz, mert, benne fogsz élni…

MAI MONDATOM: Figyeljél arra, mit pulzál a lelked,

 szíved, gondolkodó agyad, az mind érted, ha érted.

Mit keresel mondjad hát, csak nem önmagadat.

Megtisztelnek, s gyakorlom a hivatásomat,

amikor kérdeznek, s ha leolvasom az

érkezők tenyeréből a sikerüket.

Megelőzzük a bánatokat.

Nekem ezt

adta az

Isten,

tehetségként.

Nézz magadban

szét, s amit ott látsz,

az lett az eredményed.

Üljenek össze, a hozzáértők,

intelligensek megelőzésben.

Mindenkinek van saját határa,

nem csapatban születtünk meg.

Nem fontosak az emberiesek,

nem tárgyak ám az emberek.

Hahó, intelligensek, hahó,

biztosan vannak ott is,

történelmet élünk.

Ezt szeretted

volna-e,

vagy

mellé

mentél, hinnye.

Amikor annyira

szerettél volna,

felelősségtudat

nélkül élni.

Látod

sikerült.

Remélem

boldogulsz

benne és

boldog

vagy.

Tanulj,

fejlődj,

érezd jól

magadat.

Ha mégsem

az lett az eredmény,

hát változtassál tán.

Fordítsd meg, hátha

meglátod az utadat.

Mindenkiért felelős

vagy, akinek ártottál

és ártasz, s azáltal ő,

nem élheti a sorsát.

A körforgásban

benne van ám

minden jó

és rossz.

Ha a

mások

életébe

belenyúlsz, hinnye,

magadra veszed azt.

Nemcsak a jót, ah, de

a rosszat is megéled.

Takarítsad ki a lelked

kijön az, amit nem

is gondolnál.

Ismerd meg

az igaz valódat.

Tanulj, hogy ott is

elfogadjanak, ahova

úgy tetted be a lábad,

hogy nem oda való vagy.

Ha hátranéznél néha, ah, hát

meglátnád az arcok mutatják.

Egyet fizet párban tanulhat, online,

a díja: 220.000.-Ft/ páronként.

Az Általános műveltséget növelő

/Tenyérolvasó/, íme most megadja a

 lehetőséget, a párkapcsolatoknak.

Tanuljanak ők együtt, lássanak rá

a párjuknak a feladataira is.

Generációsan, tudják-e

követni azt, ami teljesen

más, mint a saját sorsuk.

Ne odázzátok, hamarosan,

a 2019. évbe lépünk, aki nem

 tanulja meg, lekommunikálni

addigra, nehéz lesz a dolga, ah.

2018.04.28.- án, 14 – 18.- között,

egymás előtti sorsolvasás, váláson

gondolkodó párkapcsolatoknak, ah.

Bemutatkozás nélkül történik mindaz.

Jelentkezni lehet +36 30 2470 589.

A MEGELŐZÉS keretében pedig, a

 jelölteknek, a tenyerében lévő,

saját, generációs jeleiknek, a

leolvasása, megismerése.

Átfordultunk, címet adtam a föstésemnek.

Ha a saját szinted, nem is

ismered, ugyan, hogyan,

tudod megoldani úgy, az

életed, neked is jó legyen.

Ne irigyeld, éljed a jót meg.

Ismerd meg, a sorsodat és

a generációs feladataidat.

Visszanézve tudjad, mit és

miért csináltál akkor úgy meg.

A jóért, a szépért, emelik meg,

 előtted, idejében, a kalapjukat.

Nem azért mert gyarapszik az,

 amit megszerezhettél magadnak.

Jó szerencsét minden jóravalónak.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Julamami védjegy 2010. év. óta, Heringes Árpádné tulajdona.

Magyarországról, Pakson a

 Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

Boldogulni tanulni… 2016.04.27. – 2020.10.23. https://julamami.com

 

A saját emberismeretem, hivatásom által való

tapasztalásom szerint, már kezelhetetlenek,

az alkalmazkodni nem tudás, a tolerancia és

 az alázat gyakorlásától való, teljes elzárkózás.

Aki a Világ pörgésének az élhető ritmusát

felvenni a saját idejében még nem tudja,

úgy néz ki, bizonyára végleg le is marad.

A csoda

 

A könyvem arról szólt,

miképpen lehetett az életüket,

pénz által gazdagodva is, maradva

emberségesként jó minőségben élni.

Becsüld meg a helyet, ahova születtél,

azon legyél, hogy ott jól boldoguljál,

 az Isten adta, a Hazádnak azt neked.

Nem mert már sírni sem a kicsi árva,

mert a rideg keze erejét megérezte.

Elviszem mondta a patikusnénak,

ne tartson vissza,

a rokonom,

be van bizonyítva.

Egyszerre fakadt ki,

a patikusék könnye,

legalább nézzen be ide,

ez a nagyszoba  az övé is

lehetne, ez itt a jó helye neki.

Azóta fűtjük éjjel – nappal, hogy

vidáman játszhasson benne, jól cseperedve.

Nézze játékokat is hordtak a szomszédok össze.

Hagyja itt kérjük szépen,

itt lenne jó helye,

az anyja szeretete nélkül,

ez a kicsi nagyon gyenge.

Viszem,

eldöntöttem,

nem állít meg senki sem.

Elhúzgálta a gyermeket,

meg – megrázta, ha pityergett.

Félt a gyermek,

remegett, már pityeregni sem mert.

Az akaratos energiája töltött be mindent.

Azt hitte ha mindent megszerez, birtokolhat,

feltöltődik azzal a tudattal, ha még több az irigye,

na ugye, hogy már van gyermeke, megszerezte.

A patikusék is ácsingóztak rá gondolta,

hát csak nem hagyja, öröksége is van,

hiszen szegről végről az ő rokona.

Na meg a kis házacska,

földecske,

 Mici a kecske,

a ló, a disznók,

az aprójószág,

a kis pénzmagja.

Nem gondolta akkor,

hogy az nem az övé lesz, ah.

A saját fájdalmába volt keseredve.

Úgy érezte most még boldogtalanabb,

hiszen a gyermeket hálátlannak,

idegennek, távolságtartónak érezte.

Ezzel csak  nőtt a fájdalom benne,

hogy nincs saját gyermeke.

Hajnalban ébredt rá,

hogy a gyermeket,

a nagy dunna alá,

a tisztaszobába fektette.

Megijedt, hát gyorsan becsukta

az ablakot, dermedt hideg lett ott, mert

arra gondolt a levegő ne legyen áporodott.

Nem merte megnézni a gyermeket,

félt, hátha az éjjel tán megfagyott.

Szerette volna letudni a tegnapot,

bár meg se történt volna az vele.

Már megint nagyon megbánta,

hogy hallgatott a makacsságára és

a látszatra is nagyon adott. Ne lássák

a valóságot, a kétségeiből sok volt,

mi lesz ha nem tud jó anyja lenni,

kiderülhet, nincs alázata ahhoz.

Az ura nem tudja,

későn jött haza,

 a nagy dunna alatt,

ott alszik a kicsi árva gyermek.

Nem értett egyet vele ebben sem az ura,

amikor próbálta meggyőzni arról, hogy miért hozná el.

Ne hozd el mondta, nem vagy még beérve az anyaságra.

Különös oktatás, nevelés, az önismereted, emberismeret, a

generációs határaid tréningnek a rajzos oktatási anyagát,

magam fedeztem fel és rajzoltam meg. Így lett

Általános műveltséget növelő,

(Tenyérolvasó), az emberi tartást is adja.

Amikor már felfogod mit jelent az

neked, hogy azzal is gondolkodni tanulsz.

Az ismétléssel megint megpróbálhat az életed,

 a jó sorsodhoz igazítani téged és a többieket mind.

Az életszerűségre, a megelőzésre tettem az életemet.

Nem bántam meg, a hivatásommá lett, hiszen 26. éve,

tapasztalva gyakorlom, oktatom, Online is tíz éve, hogy

az élet élni szeretne, hát vágyik a jó életminőségre.

Az embereknek, a Népnek a tudata ébred, tágul a

 rálátásuk a Világra, szükségük van a lehetőségeikre,

azért születtek ide. Ez lett a Hazájuk, ha itt megkapják,

nem mennek máshova, örömmel maradnának a Hazájukban.

Ide születtünk, itt kapják hát meg a tanuláshoz a lehetőségüket,

felnőttként ide teremtettünk. A tehetségünkkel visszük a Világba

a jó hírünket, a feltaláltjainkkal a Hazánkat is nevesítjük hűséggel.

A Nép mi magunk vagyunk, az intelligencia, a tehetség, a tudás adott,

 szükségünk van elég pénzre, hogy szabadnak érezhessük magunkat.

Heringes Árpádné. https://julamami.com
Julamami védjegy, 2010. évben került a nevemre, magam adtam a nevet a védjegyemnek. Heringes Árpádné Paksról a Hergál Házból. https://julamami. com

Hazánkhoz tartozunk, belőlünk lett… 2016.04.26. és 2023.04.26. https://julamami.com

2016.04.26.

Napi 15 perc online önismereti agytorna, Heringes Árpádnéval, megelőzésként a jó sorsodért. Julamami védjegyesen. https://julamami.com

Ne add fel,

ne tűnj el,

a családodat,

a Hazádat, végleg ne hagyd el.

Ismerd meg mások kultúráját,

s akkor felismered a különbségeket.

Az Anyaföld ahol születtél is úgy rezeg,

mint te magad, hiszen ott születtél aszerint vagy.

Édes Hazám Csodaszép,

kérlek ne menj még,

hova is mennél,

hiszen azzal amit,
a szülőhelyünkre,
a tudásunk,
emberségünk által,
ide, bele teremtettünk,
a tehetségünk által adtunk,
számunkra, még meg sem jöttél.

Az ember emberiesnek született,

ha a saját idejében megéli
és tisztán él,

az emberségéig felér.

Az eredménye az,

hogy a számára,

sorszerű életébe időben felér.
S a

generációs teljesítésének, a

 magasságába is, emberileg és
a tudása által, hivatásához beérve elér.

Amit nem te teremtettél,

az nem úgy rezeg mint te,

az nem egy veled,

hát nem lehet a tied.

Csili-csali a kápráztató csoda,

elcsodálkozhatsz majd, ha rálátsz,

 hogy mi abban a csuda,
tán csupán az, hogy ha ő maga a kicsoda.

Amit kirezegsz,

az már megtörtént veled,

vagy a miliő olyan körülötted,

mert át is veheted.

S aki nem ért hozzá,

azonosítja veled,

hiszen az a rezgés átment,

ott hordozza,
s keresi a lehetőségét, az alkalmas sejted.

Ha nem ismered fel a sorszerű,

generációs határaidat,

s elhiszed amit mások,

elhitetnek a saját érdekükben veled,

általa kilengtél a biztos rezgésedből.

Tartást adhatna, ha ismernéd a sorsod

és a generációs határaidat.

Bizonytalanná válhatsz,

ha nincs abban se

tapasztalatod,

és azt,
hogy mindenkinek más a sorsa,
nem is tanultad.

Követted a nagyra nőtt,
régóta dédelgetett, vágyaidat.

Vezetni,

szerettél

volna,

s jól,

megvezettek téged.

Egy szavad sem lehet,

hiszen, hogy örültél,

kiemelkedhetsz,

magad fölé emelnek.

Hát pont az a lényege,

hogy ott sem a sajátodban,

se számodra egészséges,
egyensúlyodban nem lehetsz.

Ha megengeded, csak pörgetnek,

maguk szerint,

ahogy éppen,

jó nekik,

de nem

neked.

A sorsod,

az életed,

a generációs jeled az maga

a belső kontrollod, megtudod, ha felismered.

Nem a sorsodat éled,

amikor túl magabiztos,

túlságosan felszabadult vagy.

Tán még azt is elhiszed, hogy

te magad vagy, a minden esetleg.

S ha szembesülsz a pillanattal,

a sorsod nem arra mutat.

Érted szól majd,

ismételd meg,

még egyszer,

még egyszer,

még egyszer.

Én magam az alázatot,

már nagyon jól ismerem,

sok – sok hihetőnek tűnő,

helyzettől megóvott engem.

Suttogóra fogom a mondandót, ha kell

el is csendesedem, hiszen,
alkalmazom a tudásomat.

Mindazt, amit magam találtam fel,
hitelesen működik, egyedül oktatom.

A sorsom szerint alkalmazkodva, időben

megtanultam élni, az életemet. Rájöttem, rám várnak,
a generációs feladatok, hát megteszek, akár naponta, mindent,
amire emberileg és a tapasztalt tudásom által, képes vagyok.
Nem beszélek rá senkit sem, hogy tanulja meg tőlem,
a tehetségem és a saját tapasztalatom, adódott össze.
Így hitelesen tudom oktatni, hiszen a szolgáltatásaim által,
a tudásomat, az életből merítve, fejleszthetem, akár naponta.
Igen tudom, nincs is vele dolgom, csupán jelezni igyekszem, megelőzésben,
ha azt látom, a punnyadást erősíti,
hogy ott pont idejében lenne,
megtanulni önmagát fejleszteni. Látom vannak kiemeltek,
másoktól merítve, oktatnak, átvettek, kiollóztak, lemásoltak,
oktatják, mint a sajátjukat. Így elfedik a valóságot, azt
mutatják, láttatják, mintha egy kultúrába szorult volna bele.
A tapasztalatom az, hogy mindenki másképp értelmezi és fordítja,
a saját kultúrájának megfelelően, a saját életét is, igyekszik, azáltal megérteni.
Van, tapasztalatom bőségesen, az életből, a tehetségemből lett hivatásom által, hitelesen.
Vannak, amik,

ellen mégsem tehetek, nem is jelezhetek, mert zokon veszik.

Nagy szerencsém,

hogy tudom,

felismerem a határaimat,
a belső kontrollom jelez.
Ha az Isten velem, velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.

A nehézségek

s

ű

r

ű

j

é

b

e

n,

ha elhiszed,

ha még nem látod esetleg,

a megoldások ott vannak neked.

Jól gondold meg, mit kívánsz, az

 a sorsoddá nem válik ha megkapod.

Amikor szembesülsz az igazsággal,

az már befejezett tény lett, sem

nem életszerű se nem a sorsod.

Nem tartozom se ide, se oda,

tartozom hát mindenhova,

 mert nem fértem én sem bele,

éltemben semmilyen sablonba, hinnye.

Az életemet élem, megcsináltam amit hagytak,

várom, a feltaláltamnak, az
oktatásának, a betanításához, a sorszerű lehetőségemet.

Jó egészséget emberek, tisztelettel, szeretetben,

a generációs határainkat ismerve, élni is könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, a Hergál Házból. Elérhető vagyok,
Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. a +36302470589 telefonomon. Szeretettel a Julamami.

Ne add fel… 2016.04.25. – 2020.10.23. https://julamami.com

Heringes Árpádné ev. Paks.

Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból.
A Julamami szeretettel.

A lelkesnek, szívesnek, gondolkodónak,

van úgy, hogy óriási a hátránya,

ha olyan miliőben időzik,

ahol a mások erőssége

 a megrögzött csőlátása.

Ne add fel,

mások hatására ne válj el,

a Hazádat végleg ne hagyd el.

A barátot nem vetjük le hirtelen,

mint tavasszal a téli kabátot,

majd mivel melegíted fel,

a lelkedet,

a ridegségben,

ha eláztatva remeg,

ha nincs hiteles már,

 s nincs kivel átbeszéljed.

A hasonló rezgésűek bevonzzák

egymást, ha nem egy a rezgésközeg,

se tévedj el, a szerelem rezgésével.

Ah, össze ne keverjed, ha két lélek,

össze is rezeg, vonzzák egymást,

sikeresként egyforma rezgésűek,

akár, príma jó barátok is lehetnek.

Az élet gyümölcse a gyermeked,

így érte tegyél ne helyette,

az ő életének is legyen,

időben tapasztalható,

értelme, jó minősége.

Szükségünk lenne,

már gyermekként,

a jó sikerélményekre.

A gyermek megmutatja,

mi lenne jó neki, a látszatra,

felnőtt meg, jól megneveli.

Ha egészségesen, sikerekben,

nem betörve alkalmazkodhatna,

a gyermek könnyen alkalmazkodna,

ott addig maradna amíg jót tanulhatna.

Nem egyformának születtünk meg,

így nem szabadna beleterelni, ah,

egy ugyanarról szóló sablonba se.

Ki ekkor, ki meg máskor érik be,

nem ugyanabból, a gondoskodó,

szeretetből van a neveltetése,

az egyéniségét is meghagyja.

Ha túl szorosan van fogva,

szeretetből, tiszteletből azt,

az elvárás halmazt be is tartja.

Csupán a lelke szorul bele abba.

Van biza, akinek akkor kellene,

alkalmazkodnia ah, amikor,

már visszafele számolna.

Feltaláltam valami,

 életszerűt,

amiről,

általam,

tudnia,

lehetne minden,

olyan szülőnek, aki érti.

Fontos, hogy egyéniségként,

de a generációs határain belül,

nőhessen fel és a saját nagyságához,

minden gyermek, a Hazánkban és máshol.

Felnőtt, ha bármilyen magasságokat is érsz el,

el ne feledd, voltál te is gyermek. Kérlek bővítsd,

a rálátásodat, ha emberekkel foglalkoznál, mert,

olyan hivatást választasz magadnak, tisztelettel tedd,

fejlődj fel a most megélhetőkhöz és az emberségesekhez.

Ne a múltba kapaszkodva tedd,

azt, amihez lehetne fejlődési

lehetőséged most is neked.

Ne másoktól várjad,

te magad is minden,

körülmények között,

emberséges maradj.

Becsüld meg az Isten adta

Népet s vele együtt a Hazánkat. Julamami védjegy, 2010. évben került a nevemre, magam adtam a nevet a védjegyem lett. Heringes Árpádné ev. Paksról a Hergál Házból. https://julamami. com

A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most élhető pillanatára…2021.04.24. – 2016.04.24. https://julamami.com

image003 (11)
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden jót és szépet érte. Julamami védjegy 2010 óta Heringes Árpádné nevemen van.

A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most

élhető pillanatára…2021.04.24. – 2016.04.24.

https://julamami.com Mihez képest, több vagy más.

Hát, most éppen ki a kijelölt hibás.

Tanulok, kint a Világban élők, sorszerű életéül.

Azzal, hogy Online vannak, a tanítványok engemet is,

tapasztalni, tovább fejlődni hagynak, hogy sokfelől vannak.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat,

nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad.

El ne feledd, te is csak szeretetből vagy.

Rálátni a sok mindenre, a kiteljesedésre,

hiszen ők a saját sorsukat megismerni,

keresve az igazi, tehetséges önmagukat,

az összefüggésében látásom miatt jönnek el.

Azzal meg, az egyszerű életemből kilátni tanítanak,

pedig az egyszerű világomból, ki sem tettem a lábamat.

Sok mindenre lehetne figyelni emberek, hiszen látni tanít,

benneteket a lelketek, a szívetek, a gondolkodó agyatok,

mutatja, nap mint nap nektek, mint a két szemetek.

A testetekért tesztek,

a lelketeknek is megjárna,

már ma, halasztani nem jó,

mert közben, punnyadhatsz.

Mert az életetek kulcsa nálatok,

értetek, ott vannak benne a jelek,

 a csuklótokon is már, a tenyereiteken át.

Nem fordulna szembe, a szülővel a gyermeke,

ha ismernék egymást, őszintén beszélnék meg.

Hiszen rá kell ébredjenek, mindkettőjüknek,

egy a család, de a generációs jelük az saját.

 Egyéniségük szerint is, más ügyekben,

tisztán tapasztalva egyszerűen élni,

a lelküket, szívüket, döntéseiket,

megerősíteni, a hozottat,

fejlesztve élni jöttek.

S reménykednek,

hogy a hozzá,

nem értők,

a múltban,

hiányosan,

s esendően,

kapaszkodnak.

A tudatlanokban is,

erősíteni vélnék azt is,

amit, másoktól másoltak,

ami rég volt, az már nincs is.

Hiszen közben aki azt kapva,

hozta, fejlődik folyamatosan.

Már át is látnak, ki is hallanak,

megéreznek és nagyon sokan.

Látják az álságosok, trükkösök,

bugyrában már vergődve élni,

nem tudja már le sem fedni.

Hét generáción keresztüli,

rakhatja rá azt az övéire,

a szép és jó helyett,

úgy is lesz az emlegetve.

Becsüld meg a pillanatot,

amikor boldognak érzed,

magadat, mert egész életedre kihathat.

A sok – sok boldogulás pillanata átengedve,

a sejtjeiden megmarad az áhított rezgése,

s bevonzza újra és megint azt, rájössz,

hiába na, te is csak szeretetből vagy.

Ne mástól várjad a jót és a szépet,

magad csináld meg, a saját sorsodat.

Egy Haza ez csak egy, beletettük azt,

a szépet és jót, amit lehetett, nem is,

várunk mást mi sem, csak ugyanezeket.

Ha már megtanultál adni, s a fölösleged,

fölöslegéből, szívesen, lelkesen is teszed,

bizony nyugodtan gyakoroljad amikor lehet.

Átlátva, kihallva, megérezve nem árthatnak,

 már neked se, akik abban is csak hibát keresnek.

Hiszen az érzés, ami ott, akkor átáramlik benned,

ismerőssé teszi az alkalmas sejted, önmagadat, veled.

Jó egészséget jó emberek, tisztelettel, szeretettel lenni,

önvalótokat, a járható sorsotokat, időben megismerni,

nem több az annál, mintha egy feladat elfogyott,

oda is teszi az Isten, a következő lépcsőfokot.

HeringesÁrpádnéPaks. https://julamami.com
Julamami védjegy, 2010. évben került, Heringes Árpádné nevemre, magam adtam a nevet a védjegyemnek. https://julamami. com

A saját és generációs szinted… 2017.04.23. https://julamami.com

Aki még a saját szintjét nem ismeri,

vajon minek alapján rendezi,

az életét, hogy intézi.

Ha nem ébredsz fel,

álmosan éled át az

egész életedet.

Mások megélik,

azt amit az Isten,

a sorsuk megadott.

Nincs nagy különbség,

csak a minőség, ahhoz,

hogy jól érezd magad,

a saját bőrödben, ah.

Nem a pénz teszi az

emberiest, persze,

jó ha van, hiszen,

szükséges az is.

Ahogy haladok,

nem szükséges a

 tanácsadó, neki.

Amiket gyakran

hallgatok, máris

pénzessé teszi.

Megspórolva

azt amit mások

 a tanácsaimért

ide és vissza,

megtesznek.

Tiszteletem,

annak, aki

nem veszi

el, akkor se,

ha ő meglátja

benne az üzletet.

Mire felébrednek

az emberek, már

jót kerestek rajtuk.

Remélem vannak ott

is szabályok és amikor

észlelik, jelzik, hogy

elvették azt tőlük.

Mit ér a védjegy,

ha magyar, nincs

mit tenni, addig.

Amíg nem tesznek

értünk, mert ahhoz

vannak szoktatva.

Feltétel nélküli a

bizalom, hinnye má, ah.

Persze, bocsánatot kérek.

Ami jó az egyik embernek, az

 nem biztos, hogy jó a másiknak.

Nem férünk bele egy sablonba,

na meg, ha, azt akarta volna, a

teremtő, sablonnal landolunk.

Nem úgy történt, viszont itt

van, a feltisztulás éve most,

a “most” háromtól – kilenc

hónap, a sorsolvasásban.

Megtanítom az eltelt,

vagy a várható idő,

távolságát, mint

egy matematikai

képletet megoldja.

Ha nincs energia,

más által, egy időre,
feltöltetni,
arra is rá lehet szokni,
nem természetes.

S majd mások

meg kinőnek,

oda, ahol,

soha semmi,

dolguk nem

is lett volna.

Tehetségeket

hozunk mind,

nem született

fölöslegesre

senki sem.

Ha nem

tanították,

hát tanuld meg.

Felnőttoktatásban,

Általános műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”,

hogy megláthasd, azt is,

ami, másoknak látható.

Van egy alapozó része,

aztán van szintemelés,

annak tekintetében,

kinek mire van épp

szüksége, most.

Bezárkózhatsz,

befordulhatsz,

megkeseredhetsz,

inkább a megelőzésre

figyelj, megoldható ez,

ha még időben észleled.

Nem az én gondom az,

ha időben észlelem,

inkább azoké lesz,

akik nem észlelik.

Ennyivel tartozom

a Hazámnak, hát

megteszem érte,

mert szeretem.

Betanítanék,

olyan oktatót,

nevelőt, aki arra

érdemes, tanítaná.

Ott, ahol a szükség,

ahol én nem tehetem.

Tisztelettel élj, hogy

szerethető legyél.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Amikor én még kislány voltam.

Julamami

 

 

A gyermek csak kicsi, nem gügye, van úgy, hogy tanulni lehetne tőle… 2016.04.23. – 2021.10.20. https://julamami.com

A csoda

Apám,

amikor ezt a levelet olvasod,

valószínűleg,

éppen vonatra szállok és a

 választott családom tagjaival elutazom.

Szerencsét próbálok velük együtt,

az előled eltitkolt szerelmem az ő lányuk.

Nehéz volt elfogadtatnom magamat velük,

amikor megtudták, hogy te vagy az én apám.

Nem értették mit keresek a legjobb iskoláimmal,

segédmunkásként, beállva robotolni közéjük.

Hiszen mindenki tudta, én vagyok a hatalmas

vagyonodnak az egyetlen várományosa.

Megszerettem őket apa, képzeld figyelnek

egymásra, érdekli őket a másik sorsa,

nem hagyják a bajban lévőt magára,

nem ártanának semmiért senkinek.

Megtanultam hordani a maltert,

a kezük alá dolgoztam apa,

jólesett, a fáradság is,

nem szomorkodtak.

Nem öleltél már régen meg apa,

azelőtt még kezet is ráztál velem,

mert akkor észrevetted volna,

kérgesek lettek a munkától, a kezeim,

gratulált is hozzá nekem a nagyapa.

Ők a  (nehéz pénzért) is,

ugyanúgy megdolgoztak,

megkeresték, az ellátását,

a szeretett családjuknak.

Itt már nincsen munka számunkra,

mindet egy kézre bíztál, feltételezted,

hogy ugyanúgy jár el, mint amikor kezdő voltál.

Nem vártad el  tőle, azt se, hogy minden jelentkezőnek adjon-e,

vagy kinek adjon és milyen munkát, nem tudta felmérni.

Ki az aki abban jól boldogulna és azt igényesen el is

végzi, a kezeiből jó minőségű munka jön-e ki.

Milyen munkát kinek adjon,

nem mondtad, szabadjára hagytad.

S akikre rábíztad, kiválogatják már azt is,

hogy a keveset fizetőt is ki kaphatja, apa.

Máshonnan hozzák a munkásokat apa,

aki itt él, az azt, hogy hol,

vagy van-e és milyen munka nem is tudja.

Sok jó szakember vegetál munka nélkül apa,

mert a Hazáját elhagyni nem akarja.

Meg azt sem elhinni, hogy nincs mire várnia.

Van olyan is, aki már, csak néz ki a fejéből,

nincs már benne a miért, a késztetés se apa.

Ahhoz is pénz kell, hogy elmenjenek máshova,

ha nincs rá pénzük, arra is vannak akiknek,

pont azáltal vannak kiszolgáltatva, apa.

Gyorsan a táskába gyömöszöli az összes,

otthon tartott pénzét az apa.

Rohan az aközben,

megérkezett taxihoz.

A fiú,

az indulás előtt a vonatablakból,

még körbenéz,

fáj a szíve, lelke,

szakad a könnye,

az apjáért, de megy a sorsa után.

Hányszor próbálkozott azzal,

hogy elmondja neki,

nem akarja azt amit,

az apja neki szánt,

se vezetni, se birtokolni.

A saját álmait szeretné megvalósítani,

régóta fontolgatja, el kellene az apjának mondania.

Tudja, hogy mennyi mindent feláldozott érte az apja,

mindig azt mondogatta, neked, érted teszem.

Most még nem érek rá, beszélgetni veled,

de majd, ha megöregszem lesz időm és elmesélem.

Ezt a döntését tegnap este, semmiképpen sem,

nem merte szemtől szembe,

elmondani az apjának.

Jó hangulatban voltak.

Olyan volt, mintha,

beszélgetnének,

de csak elbeszéltek egymás mellett.

Így inkább levelet hagyott hátra.

Most neki nem maradt már ideje,

megy a vonata, várja a választottja,

a jövőhöz vezető útjához siet.

Félt, hogy visszatartja,

nem engedi,

 nem volt elég erős hozzá,

nem akarta a fájdalmát látni,

vagy az apjában csalódni.

Egyszer csak látja,

rohannak az emberek,

mindenhonnan ugyanoda.

Az apja mindegyik kezében pénz van,

ki furcsán nézegeti,

ki boldogan odarohan.

Sírva könyörög, kínálja,

feléjük tartja, hol ide, hol oda.

Mint aki nincs magánál,

az arca olyan.

Vigyétek,

vegyétek,

csak ezt láttam,

mással nem is foglalkoztam régóta.

Ez lett a mindennél a legfontosabb,

már azt sem tudtam mennyim van,

ez itt még számolatlan.

Elveszítettem azt,

a legfontosabbat, ezek miatt

 a papírdarabok miatt nem értem rá, hát írásban

köszönt el, elutazott, szerető családot talált helyettem.

Az egyetlenem, aki miatt mindezt összegyűjtöttem,

ott megy a vonat,

amivel más országban,

másokkal keres boldogulást az egyetlen fiam.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.
</p>
	</div><!-- .entry-content -->
	
	</article><!-- #post-792 -->

<article id=

Maradjon a FÖLD élhető… 2016.04.22. – 2020.10.20. https://julamami.com

Heringes Árpádné, a festésem neve, Földanya. https://julamami.com
Heringes Árpádné, a festésem címe a Földanya. https://julamami.com

image005

Gyere velem, jó öreg alázat, bocsánatot kérek,

mert korosodik a várakozó énem,

oktatnám már, a feltaláltamat.

Nagyban szerettem volna

oktatni a Hazánkban, Nagy

az előnevem, megértettem, a miérteket.

Az anyánk öröksége ráment, szinte gyermekek voltak még, magukból kiindulva, bíztak bennük és hozzáértés nélkül, adták a pénzüket bele. Elvesztettek mindent, már gyermekekként is szenvedtünk, azokért, a hiányokért, nem tudták megoldani, se feloldani magukban.

A racionális megoldásom,
a feltaláltamnak az eladása, nem hagyhatom hátra, a következőknek. Más nem tudja be és megtanítani, az oktatásának módját, csupán én, magam, Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magamért is szükséges tennem, az már biztos, hogy nincs üzleti érzékem, megtartom hát az önbecsülésem. Eladom oda, ahol úgy látom, jó helyen lesz, megbecsülik, felismerik benne, a nagy lehetőséget, akár üzletileg is.

Az emberismeretem tükrét, naponta, akkor

kapom vissza, amikor megtisztelnek, azzal,

hogy a Sorsuknak a leolvasását megelőzésben

és a saját feltaláltam által, történik a szolgáltatásom.

Adnám át a feltalált tudásomat, ami

által sokakban tehetne rendet, az életükben,

a sorsuknak, a kiteljesedéséhez adhatna, azt a.

Legyenek hasznára, a szeretteiknek,

a tiszteltjeiknek, a felvállalt rangjuk által, a döntéseikben érintett Népnek. Tegyenek sok jót és a jó minőségű munkájuk által, naponta, fejlődve, hozzanak, egyre emberségesebb döntéseket, hogy számukra is, jó minőségben emberesedjenek.

Hát addig is írom azt ami jön, naponta, ah,

ne menjen az időm el, mert ki tudja meddig

várakoztatnak. Így hát eladom a feltaláltamat,

mert más lehetőségem itt a Hazámban nincsen.

 A neve most Önismereti oktatás, a tartásért, az

 emberi méltóság megtartásáért, azt a.

Mindenki egyenként született meg,

ha észreveszed időben, azt is

tudod, hogy neked is szükséges

alkalmazkodnod az életszerűhöz.

Akkor is, ha még nem értik miért, a nehezet választod.

Kommunikálni, tisztán kommunikálni, jól kommunikálni,

hogy az át is menjen érthető legyen.

S akkor, mindenki megtalálja benne

azt, ami róla és a szeretteiről szól.

Az adni tudás emberséges,

szépet és jót adjatok,

hogy élhetően,

egészséges

FÖLDÖN

lakjatok.

Az élet szép,

ha hallod már,

a lelkedben a csendzenéd,

kívánok hozzá jó szerencsét.

A felszínen élni,

kikerülni a nehezet,

azt is lehet.

Ah, az élet,

maga

a

tapasztalás lehetőségét betöltő,

életszerűen teljesíthető nehézségek.

A könnyűben emberesedni nem lehet,

alkalmazkodás, alázat nélkül nem megy.

Az Isten adta Nép ide teremtene, ah,

mert nincsen másik Hazája csak ez.

A családjáért teremt minden férfi,

mert az Isten rábízta, a fontos feladata ez lett.

A nő dolga, hogy legyen otthon bőven, tisztelet és szeretet,

hogy vihessenek belőle kifele is a gyermekek.

Az asztalra legyen közösen fogyasztható étek,

együtt beszéljék meg a napi történéseket.

A Népnek a  szíves, lelkes, gondolkodni tudó

áradata, mindenkit elgondolkodtathat. Mit

 jelent, az egy Haza, csak egy, a biztos talaj, a fejlődni,

haladni, dolgozni, teremteni vágyó Nép talpa alatt.

Az élet megtalálja az élni tudás lehetőségét, a

minta amit hozott az ember. Ah, ha nem követni

való, hát a Népért, a Néphez igazodva, hitelesen tesz.

Egy  Haza csak egy, ide teremtettük, az

 emberségesen  működőképeseket,

csupán követni szükséges és megy.

Tanulj meg még időben adni,

hogy ne kelljen majd.

ha szeretnéd,

ha nem,

akkor is,

elfogadni,

kapni.

Ismerd meg,

a sorsodat, a

 generációs határaidat,

hogy legyen mit betarthass.

Van egy emberies saját szabály,

legalább ne árts,

senkit se bánts,

de magadra is jól vigyázz,

téged sem pótolhat senki más.

Otthon vagy,

amikor a kicsiben,

már látod magadat,

nem mentél sehova,

a Világ mégis ott van nálad.

Tanulj meg tiszteletet adni,

szeretetben élni,

hogy a jó minőségű életet,

ne kelljen csak remélni,

meg is tudjad azt élni.

Figyelj ha a lelked jelez,

hogy nem jól van ez,

mert ha nem figyelsz,

a lelked, szíved,

gondolkodó agyad jelzésére,

ha telítődik, hát, nagy zokogások lesznek belőle.

S akkor meg örülhetsz, hogy megoldja,

a sírással a lelked,

s nem telítődik úgy,

hogy meginog az egészséged.

Fohászkodj ha szükségét érzed,

de köszönd meg nap mint nap,

az Istennek, a munkáddal elért, életminőséged.

Ha netán tán nem találnád,

még hozzá az alázatos köszönő mondatodat,

a térded a megfelelő helyet megtalálja majd.

Tisztelet, szeretet, önbecsülés, önismeret,

legyen otthon bőven, ha szeretnének,

vihessenek belőle kimenőben.

Nézz magadban szét,

ugye milyen szép,

lelked tiszta tükre,

így érkezünk le.

A múlt elmúlt,

figyelj a mára,

a most pillanatára,

a holnap a küszöbön,

úgyis megvár majd.

Apró fontos porszemek,

vagyunk mindannyian,

mindenki hozott valami,

fontos tehetségének megfelelő feladatot.

Tanuld meg tisztelni, a másikban az emberségest,

hogy magadban is tisztelhesd ugyanazt.

Jó szerencsét emberségesek,

áldjon meg az Isten,

minden földi jóval bennünket.

 Tiszteletem. Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Szeretettel a Julamami.
</p>
	</div><!-- .entry-content -->
	
	</article><!-- #post-789 -->

<article id=

Nézzél néha, magad körül is szét… 2016.04.21. – 2021. 04.21. https://julamami.com

image006 (4)

Nézzél  néha szét… 2021.04.21.  –

2016.04.21. https://julamami.com

Van-e neked is saját belső tartásod,

talán a generációsan hozott

és saját sorsfeladataidat

is másokkal csináltatod, azt a.

Ne árts se bánts, tán a nemlétező

 tyúkszemedet is óvatosan védeted.

Nem láttad még az Isten adta Népet,

a Hazánk is belőlünk és miattunk létezik.

Ismerjük a munka becsületét,
a legjobb tudásunk szerint teljesítünk. A sorsunk minőségéért és
a generációs feladatainknak, az időben való elvégzéséért.

Nem vagyunk senkié sem, itt élünk amíg a

 Hazánk, ahova teremtettünk jól bánik velünk.

Szagtalanítva lett a gané, nem számít,

már semmi, csak mindig ugyanoda dőljön a lé.

Hozzá nyúltál ahhoz, rákaptál arra ami a másé,

a tükrödben azt is látni fogod, ha nem szeretnéd,

 bánod, a körbeérésnél, mások által láttatni fogod.

A múlt elmúlt, alkalmazkodni tanuljál meg a most,

alázatos pillanatához, ha te azt nem hozod, pótold.

Ha elavult már, nem hat, a múltbéliekhez rögzült,

a tudásod. Talán nem a hivatásod, hát vegyed,

hozzá azt amivel alkalmazkodni tudsz, a

 sorsokhoz, hétköznapjainkhoz.

Ünnep az életed, ha tudod, ah,

most neked mi is lenne az

 alkalmazkodó feladatod.

Nézz magadban szét,

látod milyen szép,

lelked

tiszta

tükre,

így

érkeztél le.

Figyelj arra,

amit a lelked,

jelez, ha rebeg,

nem jól van ez.

Nem adja hozzá,

a ritmust a szíved,

óvatosan jelezget,

 túl hiszékeny vagy.

S ha nem figyelsz,

a lelkedre, szívedre,

a gondolkodó agyad,

megteszi azt helyetted,

megállít tán még időben.

Milyen jól is lehetnének,

ha tudnák az emberek,

mindenkinek van egy,

belső hármas kontrollja.

Időben figyelmeztetnek,

ne tedd, ne menj bele,

azt még jól gondold át,

az Isten adta Nép szerint

döntesz-e, hinnye, ah, azt a.

Egyedül

születtünk,

magunkért is élünk,

örüljünk ha van dolgunk,

mert feladat az csak nekünk.

Akkor a saját sorsunkat járjuk,

persze, ha tudjuk, hogy van,

generációs jelünk,

generációs határaink,

bizony azokat be is tartjuk.

Figyelmeztetnek téged is,

egyszer, majd másodszor is,

s harmadszorra csak miattad,

helyetted a sorsod megfordíthat.

Nézel ki a fejedből,

hogy lehet az,

hiszen addig,

mindent jól,

sikeresen,

elintéztél,

megoldottál, hinnye.

Közben, a határaidat be nem

tartva mellé s tán, azon túl is mentél,

elhitted, hogy neked mindent lehet.

Nem gondoltál azzal biza,

ha másoktól kicsalod,

a megteremtettjeiket,

nem adsz munkát, csak ha,

mindenből lecsippenthetsz.

Nem mutatod meg felelősen,

a hivatásukhoz a nekik szántat,

sem a gyarapodásukhoz,

a lehetőségeiket,

az meg visszaköszönhet, ah.

Megtörténhet veled hasonlóan,

 ne árts többet, magadnak sem.

A könyvek, festészet, szobrok,

óvjad, az is maga a Nép, a Hazánk.

Azt a mi nagyjaink megalkották.

Megváltoztathat a felszínesség,

 a túlzott bizalommal is óvatosan,

aki felé gyakorlod annak is, na,

meg azzal magadnak is árthatsz.

Ha nem a hozzáértő által,

felelősen történik meg,

bizony lehet, megeshet.

Kevesebb lett az értékes,

mint ami előtte volt, ott is.

Figyelj, ha a lelked jelez neked.

Átéled ugyanazokat a helyzeteket,

amiket okoztál azzal addig másoknak,

csak a saját vonatkozásaidban kapod.

Mint a lelked fejlődéséért szóló,

lehetőséget, az még időben,

lenne, hogy változzál meg, ah.

Gyakorold az utat a sorsodhoz

az alázat gyakorlásától te se félj,

a sietségben, lehet, hogy az Isten

létezéséről meg elfeledkeztél.

Győzz meg, legyőznöd

könnyű engemet, nem harcolok,

ellened sem, elérhető vagyok és

 értetek is itten, hogy amit feltaláltam,

s gyakorlom 27 éve már, annak az

oktatási védjegyes formáját veletek,

megismertessem, a működését minősíthessem.

Segíts magadon, az Isten is megsegít a lehetőségem,

várom a vevőjét a feltaláltamnak, betanítva eladnám.

Jó egészséget emberségesek, tisztelettel,

megbecsülten,

alázattal a sorszerűséghez,

egyszerűen is nagyszerű az élet.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel a Julamami. Hétköznapokon, 10.00 és 12.00 óra között, a +36302470589 telefonom által tájékoztatom. Tiszteletem.


</p>
	</div><!-- .entry-content -->
	
	</article><!-- #post-776 -->
		<nav class=

Bejegyzések navigációja

Webtenyer.eu Heringes Árpádné ev. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.