Ha jót nem tudsz tenni, másokról

csak a rosszakat sorolod, át sem,

gondolod ah, rád vetül az ártásod.

Becsüld meg a boldogulás pillanatát,

az érzékelteti veled, a sorsod elérted.

Ha megcsinálni maradsz benne abban,

ami nem biztos, hogy kényeztető, azt a,

megalapozod generációsan a tieidnek.

Mindenki hozott, generációs feladatot.

Tervezz, hogy amikor megéled, érezd,

az erejét a boldogulásnak, a hirtelen,

azt nem adja meg neked se, érzésben.

A fokozatosság mindenben a lényeg,

 közben megtanulod, a mihez képest,

hol tartasz, generációsan, fontos az.

Ami alapot biztosít majd, a következő

generációknak, abból tudják ki vagy.

Lehet punnyadni, a jókra és a szépre

vágyni, s közben semmit nem csinálni.

Meg is erősödik tőle, a lelkes, a szíves, a

gondolkodó éned, ha tudod mihez képest,

mit szükséges, még, a sorsodért tenned.

Ha ismernéd a generációs jeleidet, biza,

keresnéd a feladataidat abban és nem

érnéd be azzal, ami van, keresnéd ami,

 a megoldásodat, mutatja neked is, ah.

Nem hagynád hátra, tornyosulni se, a

saját feladataidat, a következőknek.

A gyermekedet akkor is szeresd,

ha más úton tapasztal,

mint te tetted.

Ha nemcsak

beleélünk,

naponta

fejlődünk.

Előbb – utóbb,

az leszel aki vagy,

engedd önmagához,

felnőni a másikat, ah.

Meggondolatlanul,

kérlek ne menjél,

önmagadért,

is eleget

tegyél.

Legyen

szép ez a nap,

tisztelettel légy,

hogy azt is kapjad.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami