Kölcsönös tiszteletre, oktató, nevelő, önismereti oldal,

olvasd el kérlek, hátha, éppen, megszólít az tégedet.

Amikor rájöttem, hogy a generációs jelek mögött,

ott vannak, a generációs feladatok is,

megnyugtató érzés fogott el.

Ha megtanulnák az

emberek,

azt, az

“emberies

jelnyelvet”.

Lehetne, egy,

jelhalmazokat

felismerők sora.

Nem az irigység

fokozódna, a hiányok

nem generálnának olyat.

Ami, eltávolítja egymástól,

az egy, kis, vagy, nagyobb, minta

feladatokra teremtett embereket.

Tapasztalataim szerint, minden

családban van, legalább egy.

A férfi, a nő, a gyermekek sokasága,

nőhetne, fejlődhetne, a maga szintjének

megfelelően. Ha odafigyelők, egymást értők,

sokasága, legalább nem ártanának egymásnak.

Fejlődni születtünk mindannyian, ki mit hozott

sorsnak, ki mikor éppen ott tart. Ahol a többiek,

egyenként majd, a saját idejükben, megélnek,

egészen hasonlókat, más időkben, helyeken.

Valami olyan jelnyelvet találtam meg és fel,

amit ismerve, láthatnák, ah, emberiesek

maradtak. Segítene elhelyezni azt,

hogy a sorsukban, hol tartanak.

Ahogy, a fejlődési szintjeik,

változnak, a régiek mellett,

bevonzanak új embereket.

Aki azt gondolja, hogy az,

a megoldás, hogy legyőzni

a többieket, gondolkodjon el.

Meggyőzi az, a többieket, amit

felfogva, látnak, ki, éli, a sorsát.

Ki meg, a saját sorsához igazítja

a többieket, önmagát megerősítve.

Itt az ideje, a bocsánatkérésemnek.

Van az Isten, ki tudja, ki, megtudja,

a saját idejében. Nem büntetés a

sorsunk, szerintem. Leginkább,

mivel egyedül születtünk meg.

Vágyunk arra, hogy a saját,

sorsunkat kibontakoztatva,

tudjuk, ahhoz, merre az előre.

Kinek, mikor, van az előre, ki

meg, ha időben, veszi észre,

nem szalad bele az elé tártba.

Ami könnyebbnek bizonyul,

mint a saját sorsa volna, ah.

Mindent a saját idejében,

ez is látható a tenyerekben.

Szerintem, emberiesnek lenni, annyi.

mindent a maga idejében, alázattal tenni.

Az emberi értékeket, nem hagyni elkallódni, ah,

tartást ad az, ha az értéket adók mellett kitartasz.

Megtanulva az “Emberies jelnyelvet, egymást,

meggyőzni, mit is jelentenek, az adott jelek.

Arról lehetne, hasznosan, beszélgetni.

Ne félj megtapasztalni, a sorsodat

választva, a belső kontrollodat

használni. A hétköznapoknak

sűrűjében, a megoldásra lelni, a

 magad szintjén, jó mintának lenni.

Magyarországról, Pakson,

a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami