Kérem ne olvassa el, ne okozzon csalódást magának, ez itt a

valóságról szól. Kérlek ne kezdjél bele, ha a könnyűt szereted és a

kevéssel is beéred. Tapasztalatom szerint átfordultunk, már a jó

energiákban vagyunk, most, jól kommunikálni tanulunk.

Azt sem mondhatja senki, hogy nem szóltam időben, már 7 éve írom.

 

Ha a testedről megfelelően gondoskodsz,

gondolkodj el, hátha a lelkednek is megjárna, most, a gondoskodás.

Amit a lelkes, szíves, gondolkodó éneddel elérhetsz kontrollálva, azt

a testeddel nem érheted el, a két oldaladdal együtt, sikeresen igen.

Persze bocsánatot kérek, ha a pénz tett, olyanná, amiért tisztelnek,

azt a részét nem ismerem a sikernek, néhány változatát viszont igen.

Harmóniában lenni, önmagadnak sem ártani, ne szomorkodjál azért,

mert nem értenek meg téged, nem ők azok, akiknek megjárna az, ah.

Amit te már tapasztaltan tudsz, ők még, nem értintődtek meg általa.

Két oldalunk van, kétféle tudást hordozunk, van aki már,

kibontakozott az egyikben teljesen.

Önismeretre oktatás, kölcsönös tiszteletre nevelés segítése.

S nem veszi észre, fontos lenne megtanulni a másik oldalát,

hogy két lábbal állva a földön, szép legyen számára a Világ.

Hiszen amit már megtapasztalt, az nem ellene, érte van.

Ha, az irigyeiből, vannak már sokan, azt jelenti, jó szinten van, csak

nem váltott időben,  így maradt ott, ahol irigységet generál, hinnye.

Mindent idejében, szokták mondani, a szintváltásra is, nagyon igaz.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék, se veled, sem

ellened, tapasztalva is oktatni, nevelést segíteni vagyok itt, hinnye.

Hiszen akik irigységbe bonyolódva élnek, nem fejlődnek,

elhiszik, magukról, hogy ők, a megmondó emberek és mindent

szabad. Pedig csak azt sugallják azzal, hogy erősen tájékozatlanok.

Nem ismerik még, a jól beváltat, segíts magadon az lsten is megsegít.

Fejlődni, tanulni, nem szeretnének, azt gondolják, mindent tudnak.

Mind más és más, feladatot hoztunk, fontos lenne tiszteletben

tartani, más szinten, mást értenek mögötte, nem fejlődhetnek általa.

A tehetségünk, a hozott, a tanult, tudásunk, adott.

Csupán,

azt lenne szükséges megélnünk,

ami sorszerűen, számunkra és

generációsan adott, megcsinálni,

a belső kontrollunk szerinti

holnapot.

Pillanatonként fejlődünk, mindenből tanulunk, mindenkitől

tanulhatunk, a hétköznapjaink a legjobb tanítók, hinnye, azt a.

Azzal együtt rájövünk, arra is, amitől szép, lelkes, szíves,

számunkra a Világ.

Van a másik véglet, amikor elmennek az

emberek egymás mellett úgy,

mintha velük, ugyanaz csak másképp,

nem történhetne meg.

Ha a segítőkre nem figyeltek, nem becsülitek meg az intelligenseket, szakmai tudásuk legjavát adókat, nem lesznek jelen, ott ahol szükséges.

Hiába mondanátok, kérnétek, már nem lesz aki meghallja és a

megfelelő szintű, segítséget,

időben nyújthatna.

Nem véletlenül vannak, a családotokon belül is, hát

becsüljétek meg az

intelligenseket, tudják azt is, amit ti még nem.

Két lábbal állnak a földön, nem a pénzük által tisztelhetőek,

az Isten, összefüggésében látóknak, teremtette őket.

Ha elzárjátok előlük, az anyagi jólétükhöz vezető útjukat, a sorsukat

attól még megélik. Akkor is, ha nem jólétben élnek, nem szegények,

a többletük ott van a tehetségükben, az intelligens agyukban, azt a.

Lehet ám, nekik is pénzük, sorszerűen, generációsan, megadatik az

az is idejében,  a teremtő, szegénységre nem teremtett, senkit sem.

Van az Isten, a sorsunkat hozzuk, a generációs feladataink adottak.

Az elődeik megszenvedték, hogy a szintjükön, értelmesen éljenek.

Adok – kapok, körforgásban vagyok, nem

ártani, segíteni jöttünk, mindannyian.

Ha még nem vagy arra beérve,

inkább éld meg, csak önmagadért,

a hétköznapoknak vélt, számodra,

ünnepeidet.

Tiszteld, szeresd önmagadat, hogy azután, tudjál,

másokat.

A jót és szépet megélheted, azzal is, hogy kiegészíted a

ruhatáradat.

Magadnak megfelelően, elkerülve, a másoknak

mindent lehet, számodra viszont, túlzás lenne az.

Hiszen nem a belső tartásod, méltóságodnak a

hiánya, sem a pótlása az, maradj önmagad.

Időnként nehéz tudomásul venni, nagyon nagyok ott, a

szintkülönbségek, az intelligens tudja, kezelni is megtanulja.

Jelzi a lelkes éned, vedd észre, ha nem szívesen

látnak ott, ahol örömet szeretnél azzal, szerezni magadnak.

Ha hasonló szinten lévő az, akitől vásárolsz, jól áll majd rajtad.

 

Vedd időben észre, ha valahol az irigység, felüti a fejét.

Ne akarj

bizonyítani ott, ahol azt hiszik, ők tudnak mindent a legjobban.

Keress másik helyet,

ahol örülnek, annak, hogy tőlük vásárolsz majd.

Fejlődjél, tanuljál mindenből és haladj tovább.

A saját utadon, az

elért szinteden, megértően viselkednek veled, a hasonló életet élők.

Ne hagyd, hogy elrontsák a kedvedet,

nem szükséges kimondani, mindig mindent.

Vannak arra jól bevált

szavak, hogy előszóként alkalmazva, nem olyan erősen hatnak.

Amit mondanod fontos, mert, úgy érzed, akkor éppen kipakolnád.

Van amikor, bölcsül az ember, ha hallgat, nem beszéli ki.

Megjön utána, a megfelelő, belsődben kontrollált, fejlettségi erő.

Érvelni tanulj és ne magyarázkodjál, ott, ahol, a hamiskodók, már

megszabnák a saját gondolataidat, azzal, hogy körbeudvarolnak.

Önmagukat

erősítenék vele, ha megalázóan viselkednek, még nagyon sok

mindent nem tapasztaltak.

Ami, az alázatot gyakorló tapasztalóban, már bölcsességként, ott

van, nem életkor

függvénye az sem.

Ha mindent kibeszélnénk, hamar elfogynának a miértek,

hinnye. Legyen szép ez a nap, a „miértek” a lelkeseknek,

szíveseknek, gondolkodóknak, fontosak.