Hahó, intelligensek figyeljetek rá, ne szoruljatok a szintetek alá, ah.

Fontos tudnotok, mennyit bírtok el egészségben, túl, ne, menjetek.

Azon, amit jelez a belső kontrollotok, bocsássatok meg, nem láttok,

ott, ahol szívesen időztök, az interneten, nem tudok hirdetni, hinnye.

Pedig fontos információim lennének a feltaláltam által a számotokra.

Önismereti oktatás a gyűjtő neve, volt már, sokféle neve, aprópénzes

nyugdíjasként, a tartásomat, emberi méltóságomat őrizni igyekszem.

Nem szól, a számomra jónak tűnőben, a tudásom nevesítéséről se,

semmi sem. Nem divatos az emberséges, az üresek sora,  na az igen.

Mivel, a legalacsonyabb, szinten, tartanak, a saját Hazámban, sincs,

megfelelő szinteken, a hiteles információ rólam, a lehúzó, igen erős.

Elhiszik a látszatot, még azok is, akik viszik a hétköznapokat, hinnye,

nem a tömegekre, a népre, van szánva, itt semmi nem igazi, látszatos.

Pedig, ha a saját életritmusában, tevékenykedne, mindenki, változna

a szintjük, egészséges körforgást generálhatnának, punnyasztás ez.

Azoknak megfelelő ez, akiknek nem a megélhetésért kell dolgozniuk,

hanem ráérnek, bármikor akármire időt szánni, hisz nem dolgoznak.

Nem kapnak, tiszteletet, azok se, akik megteremtették az alapokat,

gondolkodj el, ne siess az öregedéssel, mert megkapod ám, ugyanazt.

Segíts magadon, az Isten is megsegít, a jól bevált módszerem, hinnye.

Hátha a kapcsolat napjának nevezett napon, rátalálva, elolvassátok.

Tiszta úton járva, tisztelettel élni, méltósággal, emberiesnek lenni,

ha majd visszanézed az életedet, legyen mire, jó érzéssel gondolni.

Óvatosan mondom, olyan könnyen, elbirtokolni nem lehet,

mert, megoldják, a szintkülönbségek.

Eltervezed, ahogy

addig is,

más

ötleted

nincsen,

végigviszed.

Azzal nem számolsz,

a másikat, ugrálva elérni,

úgysem tudod. Miközben,

fondorlatoskodsz,

megint szintet

váltott.

Arra

sem

ügyelve, a

 nagyszerűen

kitalált, ügyeskedésben.

Öt éve már felszínen van,

minden látható, sokaknak.

Miért szólnának arról, ah,

azt megtartják maguknak.

Kilátszik, a lónak a lába,

körömcipőbe, meg,

ugyan, hogyan,

menjen

a bálba.

Nincs segítség,

ezt már jól ismerem.

Ennyi év alatt, egészen

kifinomulttá vált, a folyamat.

Jelzem sok éve, most meg már,

beigazolódott, a szintek között,

nincs átmenet, fordítók szükségesek.

Nem mondhatja senki sem, hogy ne szóltam

volna időben, ami a dolgom volt, megtettem.

Sok éve védeni igyekszem, a tudásomat, a saját

Hazánkban, amit tudtam bele is adtam. Amivé vált, a

sok év alatt, a nehézségeknek, naponta megköszöntem.

Nem engedtem meg, senkinek sem, hogy használja a Julamami

védjegyet, nem tanítottam be és meg senkinek sem, a feltaláltamat.

Ha nincs rá komolyan igényesként szüksége senkinek se, megtartom,

magamnak. Átadok belőle részleteket, szét fogják húzgálni, mert azt,

hiszik, hogy azzal is működik. Akik meg, elbírtokolniszándékoznának,

kiábrándító lesz számukra, nélkülem nem megy az. Van még valami,

a szintjén tudnák csak kezelni. Hiába az ácsingózás, alacsonyabban

nem lehet, átadni a tudást, sem átvenni nem lehet, más szinten.

Intelligens el ne feledd, egyedül születtünk meg mindannyian.

Nem ártva, nem bántva haladni, magunkra is jól vigyázni.

Van amit beleteszünk a közösbe, a Hazánkat építve,

s van, amit nekünk szánt az Isten, saját tudásnak.

Ha nem fejleszted magadat, elhasználódsz,

kényelmes az a többieknek, ha mindent,

beleadva, helyettük csinálod meg.

Azért ne keseregj, közben is

fejlődsz alaposan, az meg

a tied marad, tudásnak.

Ha mindent beleadsz,

mi adja a tartásodat.

Tartás, méltóság,

legyen ottan bőven,

hogy vihessenek belőle,

mindannyian, időben, kimenőben.

Vannak, akik nagyembereknek születtek,

szorgalmasan használják, a tudásukat a többiek.

Arra azért, figyelniük szükséges, a sikerélményüket,

egyedül nekik adta a teremtő, abból táplálkozhatnak.

Legyen hát, szép ez a nap, a lényeges, hogy tiszteletet adj.

Azzal jó minta vagy, remény van arra, egyszer majd, azt is kapsz.

Julamami