Ártottak már elegen és eleget, kaptam hideget,
meleget, ülj le gondolkodj el, miért vállalom
fel, hogy gügyének nézzenek, hinnye.
Tapasztalás tengereket éltem meg,
az alázatot, előszőr tanultam meg.
Gondolom, vagyunk ezzel sokan,
ki miben, sokat tapasztalt, hinnye.
Alkalmazkodni tudsz-e, vagy hozzád
igazodjon, minden pillanatban, mindenki.
Tanulj, fejlődj, keresd a lehetőséget ahhoz,
hogy elérjed, amit feladatként, hoztál, ah.
A generációs jeledet ismered-e, mert azt,
tudnod fontos lenne. Honnan van a hova,
neked, onnan merre, a sarjaidnak, hinnye.
Ha nem hagyod, melletted, eléd menni azt,
akinek most van lehetősége, a teljesítésére.
Milyen össze – vissza katyvasz lesz, hinnye.
Összefüggésében látja már, a megoldást,
hozzáértés nélkül, nem állhat az össze.
A gyakorlat fontos, az elméleti mellett,
tapasztalva, oktató, nevelő vagyok, tíz éve.
Általános műveltséget növelő” Tenyérolvasó”,
a Julamami mellett, a védjegyes neve, hinnye.
Jól kitaláltan tálalják, mintha értenék is,
mások, szorgalmasan dolgoznak is.
A tehetségükben sikeresek,
is lehetnének, hinnye.
Ah, a mások által
megszabottban,
vannak,
akik,
önmagukhoz
képest, rohangálnak.
Ugyan, ki mondhatta,
hogy ez így jól működik.
Vagy teljesen mindegy,
megy egy sablon szerint.
Miért nem fontos az emberies,
annyira, hogy maradjon belőle,
a talán, sokadik generációnak is,
mutatóba, hiteles-e, aki mondta.
Győzni, mindenáron, héthatáron,
nagybatáron, a valóságtól nagyon távol.
Megtanulni érvelni, miért nem divatos, hinnye.
Összetartani a két oldalunkat, két lábbal állni a földön,
megismerni, a lelkes, szíves, gondolkodó énedet.
Fordítókat oktatnék, nevelésben segítenék,
nem véletlenül van nekem, a tehetségem.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem
harcolok se veled, sem érted, nemhogy ellened.
Oktatnám, nevelésben segíteném, azokat, akiknek,
fontos az emberies, mint a legnagyobb, gondolkodó érték.
Az élet élni akar, mutatja, hogy megtalálja a csíráját, bárhol, s
a legegyszerűbbekben, nagyon hamar. Sorsok, generációs jelek,
generációs feladatok, csak beleélve, nem látják a minőséget, hinnye.
Otthon vagy, amikor a kicsiben, már látod magadat, nem mentél,
sehova,
a világ mégis ott van nálad.
Tisztelettel élj, emberségesnek születtél, találd meg,
a visszautat, ha az ismeretlenhez, tájékozatlanul szegődtél.
Magyarországról,
Pakson a Hergál Házból,
szeretettel. Julamami