Amikor nem válogathatsz, nincs más csak a valóság.

Akkor könnyebben megy minden,

hiszen nem álmodozol,

valamiféle

fölösleges

nagyságról.

Megadatott,

körbeért az érzés,

minden  addig

egyszerűnek tűnő,

olyan

nagyszerű lett.

Benned van a

motiváció, a tehetséged

adott ahhoz a jóhoz, megcsinálod.

Lelkes, szíves, gondolkodónak születtél,

hol erre,  hol meg, másfelé vetted az irányt. Tetted a jót és

 a szépet, ami abban adott volt. Nem  hagytad, hogy legyőzzön

a könnyűnek a hatása, a nehezet választottad, jól megcsináltad.

A hazaértem, ennek a kifinomultabb változata, egy erős érzés,

nem téveszthető össze mással, hinnye.

Belűlről jön a motiváló erő,

csak a tied,

úgy is mondható,

hogy a tehetségedben  kiteljesedhetsz.

Sem nem álságos, se nem tervezett,

adott volt, van, az életedet éled.

Bebizonyosodik naponta,

hogy sorsszerű az,  kerül a helyére benne

minden. Nem vágysz más hatásra, megéled

 a hétköznapok sűrűjében, ünnepi módon a hétköznapod  adott.

Apró, kicsi porszemként élsz, kiteljesedik benned van a jó minőség.

Emberesedsz, fölöslegesen nem, inkább az életszerűben lelkesedsz.

Már nem másoktól várod,  önmagad szerint, magad csinálod, látod,

érzed,  kihallod,  körbeért a feladatod,  ami jó és szép, maga  az élet.

Jártodban, keltedben látod, már nem  hatnak  rád azok,  amit

megcsináltál,  az alkalmas sejted jelzi, otthon vagy.

Megjöttél oda,  ahonnan indultál,

azon az úton jártál,  amivel le is

törleszthetted már,  amit hoztál.

Senki sem tökéletes, van az Isten.

Csupán kifinomultabb lettél,

érvelsz, mert a tudás,

már a feladatodhoz

naponta frissen jelez.

Nem maradsz le semmi

fontosról, átláthatod az életedet.

Alapot adhatsz a következőknek, hiszen,

kiteljesedett benned az érzés, már energia lett.

Szintet váltottál,  nem  várakoztál, csináltad hisz,

a nehezebbet választottad, az emberies

nagyságodnak megfelelően  élsz.

Tudod  már, hogy van az Isten,

nem kapkodsz,  mindent

a megfelelő,

neki járó időben.

A körforgás nem

áll  meg, már tudod,

nem  mástól

várod, a jóhoz alkalmazkodsz.

A tisztelet minden pillanatban adott,

nem elvárod, a gyakorlatban megkapod azt,

 naponta jár,  amit a teremtő erő neked már megadott, ah.

A belső rended a helyén van, lelkesen gondolkodó,  szívesen  vagy.

A megfelelő feladatot kapod, nem látványosítod, megcsinálod. Hisz,

a hazaértem  érzésében élhetsz, megvan már benned, jó minta vagy.

Mindent a maga idejében, lesz úgy is, majd, ha a sorsodban ott

tartasz, bizony, megemelik előtted az értők a kalapjukat.