Adjon az Isten, minden földi jóból,
mindenkinek annyit és akkor,
amikor az neki a legjobbkor, ah.
A jó sorsodat ne mástól várjad,
magadért és a családodért csináljad.
Fontolgatta, elhatározta, hogy elválik,
semmi nem úgy megy, ahogy ő szeretné.
Szintkülönbség, mondom az oktatáson,
meg is indoklom, hiszen magam találtam fel.
Még nem tanítottam meg oktatni senkinek sem,
minden aprócska jelet magam szerint rajzoltam le.
Egy nap alatt megtörtént az, ami évek alatt gyűlt
össze, mint átlátás, megérzés, kihallás bennem.
Adott az, mindenkinek valamiben, amihez meg,
ő hozta a tehetségét, képes lenne a sikerre, ah.
Van tapasztalatom napi szinten, hála Isten.
Visszaszámolok, 68 vagyok, most van azon
érzés bennem, megcsináltam, miközben,
hazaszerető lett belőlem elkerülhetetlen.
Sokfelől, sokféle, különböző szintekről
jövők tisztelnek meg, tiszteletem érte,
összefüggésében látás lett az eredménye.
Mire elvégzik, a nem könnyűt az oktatásomon,
a maguk módján értik, a sorsukkal mi a helyzet.
Fordítókra nagy szükség lenne, a
szinteket értően kommunikálókra,
a családokban elsősorban, hogy ne
beszéljenek el egymás mellett a párok.
Generációsan vannak feladataik akkor is,
ha még nem tudnak róla, ne csak beleéljenek,
az éppen aktuális jóba, tegyenek érte, hinnye.
Ah, a párja másképp gondolja mindazt, amit eltervezett,
folyamatosan csak kritizálja. Becsmérli a terveit, nem érti meg,
hogy miért úgy szeretné és nem másképp, a párja nem tervez, csak
várakozik.
Ha legalább elmondaná
neki, hogy mire vár ilyen nyugodtan,
az talán megnyugtatná, ha tudná mire várjon.
Úgy csinál mindent, ahogy az anyjától látta, ő meg azt,
amit a nagyanyjától ellesett, mert nem volt túlságosan közlékeny.
Az ura másféle családból jött mint az övék, ott mindenkinek lehetett
véleménye, amikor körbe ülték a nagy asztalt az ünnepi ebédeken.
Na ott aztán kibontakozott az ura, kibeszélte magát rendesen,
hazafelé már nem beszélgetett vele, ott hagyott mindent.
Isten mentsen bárkit attól, hogy beleszóljon abba,
kinek miért nem jó a párkapcsolata, azt a.
Én magam is azt gyakorlom, amihez
értek, amit oktatok, 10. éve,
a Julamami védjegy.
Csupán elmondanám,
kétféle feladatunk adott.
A racionális oldalon lévő az,
ami az anyagi síkot és az egyéb,
földhöz kötöttséget sokszorozza.
A lelkes, szíves, gondolkodó oldalának
teljesítő pedig, az emberségében erősebb.
Ha az egyik feladata elfogyott az embernek, hát
a másik oldalának is igyekszik teljesíteni. No hiszen,
önmagáért, saját maga szerint cselekedve, oldja meg, ah.
Se nem lesz unalmas, sem nem üresedhet ki, hiszen a belső
elvárásának, a kontrolljának teljesít, azáltal is, hinnye, azt a.
Csendben elmondanám, meg és feltaláltam valamit, fontos
lenne tudnia erről sokaknak, hogy mindenáron ne váljanak.
Sok minden megoldódhatna, tán nem a válás a megoldás.
Bocsánat, ha még nem érted, a saját idődben megérted,
emberies jelnyelvnek neveztem el, maga a szeretet az,
amikor már elértél oda, benned is ott van, megérzed.
A gondolkodó agyad és az arra alkalmas sejted az,
ami megoldja neked, ha kell helyetted, de érted.
Mire elvégzed a húsz órát, már látod azt is,
összefügg minden, nem fölösleges semmi sem.
A válaszok ott vannak, a lelkes, szíves, gondolkodó
éned közvetíti, az impulzus adott, hát jó lesz a napod.
Önismereti oktatás, ha van rá igényed, neveléssel együtt is megy.
Nem lehet és nincs is mellébeszélés, na meg minek, sorsszerű,
átérzik azt, amit éppen akkor arról mondok.
Az aktuálishoz igazodva közvetíti
feléjük az arra alkalmas sejtjük.
Julamami Magyaros Agyalósa,
jó lenne, ha az érdeklődőkből sokan tudnának róla, hogy
milyen jót tenne a családoknak, ez a tudás, a hétköznapokban.
Gondolkodó anyákként, életszerű sportot is csinálhatnánk belőle.
Nem hárulna az érkező apára, gyermekekre, ami már nem probléma,
inkább feladatnak számítana, amivel az anya is elbírna, hinnye, ah.
Ismerem, mint a tenyeremet, a hétköznapjainkban, halljuk naponta.
Akik felismerték a hiányát, már bejelentkezve érdeklődnek iránta,
megtanulnak alkalmazkodni, a gyors pörgéshez és nem fordítva.
heringesarpadne@gmail.com, +36302470589telefonon.