Kibuggyant a valósról szól ez most, koros vagyok már ahhoz, hogy hülyét csináljak magamból, de megteszem, ha önmagadhoz hűen, felneveled magadat jó humorral, a saját nagyságodhoz.
Így az Anyák napja előszobájában mondom,
ideje lenne kimondanod, hogy szereted, ha
még nem tudod, akkor hajolj meg előtte,
jót fog tenni a belső tartásodnak, hinnye.
Mindenkinek van, vagy volt Anyja, aki még
teheti, mondja ki holnap azt, hogy Édesanyám.
Óvatosan őszinte legyen ám, nem lehet azt sem
erőltetni, mert azzal még sokat tudnál ártani, a
még nem őszinte kapcsolatotok minőségének.
Sokféle jeleket láttam a magzati szakaszokban,
mindent szépen óvatosan a megfelelő időben.
Örülj annak ami éppen van, alázattal engedd felnőni önmagukhoz az intelligens sokaságot.
Amíg nem élhették meg a saját és generációsan hozott sikereiket, bizony szomorúak is lehetnek.
Alázattal várják, hogy észre vegyed mi a dolgod
velük kapcsolatban, ha nem látod még, hát épp ideje megtanulnod, vezetni születtek ők mind.
Nem szükséges messzire menned, otthon is van
biztosan legalább egy, aki által felnevelődhetnél.
Ez a csend éve, vegetálok magamhoz képest tíz éve, ne pakold ide, amikkel mások pakoltak meg.
Ah, rakjad vissza oda, ahol nem kérted és mégis
kaptad, ne utánozzad, használd az agyad, úgy
az egészséges körforgás is mozgásban marad.
Azt a, nincsen meg a megfelelő tudásod ahhoz, amit vállaltál, s hátul kullogsz, a jól megérdemelt értők mögött. Bizony vannak akik tehetnének, most, hogy tartásosak maradhassanak ők mind. Akik eddig a saját tehetségükből, munkából éltek jó minőségben, ne alázzák meg egyiküket sem, ah. Hol vannak a „nagyembereink”, hogy nézhetik ezt, miért nincs aki megoldja, ha más ezt nem tudja. Vagy értően megigazítod a belső tartásodat, ah, rájössz majd, hogy magadhoz képest, jó
minőségű az életed. Az alapokat ez idáig
már jó minőségben úgy is megcsináltad, ah.
Akik ácsingóznak a kirakatra, a nap is fakító ott,
ha megkoptak lecserélik őket, maradjál önmagad.
Bele ne menjél abba ami levisz alacsonyabbra, azt a, hisz vannak akiknek az a legmagasabb szintje.
Nincsen mása, mint, hogy amit még álmodni sem mert úgy lett meg, mások általi tudással mindene.
Az bizony nagy csalódást szokott okozni, amikor
rájönnek alázatuk sincs ahhoz amit teremtettek.
Ah megváltoztatni nem tudják, abban fognak élni,
az elvárás feléjük ugyanaz, mint ott mindenkinek.
Ha fel szeretnének zárkózni annak az elvárásnak a szintjére, van egy feltaláltam, ami jó lehet arra.
Oktatom, akiknek már elért oda a gondolata, nem másoktól várja, hogy változzanak, megcsinálja, ah.
Magyarosan agyalok, Hazaszerető vagyok, prevenciós lettem, a megelőzéshez már értek.
Ne várjad tőlem hát, hogy ne adjam tovább azt, amire nagy szüksége lenne most sokaknak, ah.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.
Becsüld meg a pillanatot amikor boldog vagy, mert egész életedre kihathat az. Amikor már felismerted a saját lelkes, szíves, gondolkodó határaidat, azon belül működik az intelligens agyad. Jaj bocsánat el ne felejtsem, ha valaki látná a bruttóból ki nem számolt nyugdíjamat, kérem küldje el hozzám. Vagy legalább mondja el neki, hogy a legjobb helye itt lenne nálam. Hiszen megdolgoztam nagyon érte, a veszteségemet meg nem is számolnám bele. Amivel úgy megpakoltak, hogy nem hozott, de elvitte azt a mások irigysége. Ah, valószínűleg nem is gondolnak arra, akik ígérni nagyon tudnak, mások arra építenék fel a saját sorsukat. Hegyekben állhatnak azok, amiket meg nem valósítottak, mert nem volt hozzá ötlet. Így hát füttyentenek aprócskát pöffentenek, hogy akik hallják el ne szörnyedjenek, jól viselkednek. Könnyített lehet minden, ne fárassza senki sem, hiszen elfáradhatott már gyermekként abban, amit most rárakhat bárkire, kiteljesedve, hinnye. Oda lett a tegnapi csend, zakatolhat is szabadon, ami másoknál a nem, ott duzzasztó, az igen, igen.
Hol és mi alapja lenne a következőknek, hiszen biztosan nem tudja, hinnye, senki sem született fölöslegesnek. Az életünk az Isten teremtménye, jajj, ne nyúlkáljon senki se bele, csak óvatosan mondanám, láttam én már sok csodát, amit az
embereknek megengedett a teremtő. Legyen ereje gondolkodni akkor is, ha benne a nincsben kerengeti a kesergő. Gondolkodjál el, ha a mások által megteremtettnek a tetejére készülsz felállni. Jusson eszedbe, a mások által felépítetten, nem tudsz majd változtatni, neked kell alkalmazkodni. Mondjad elgondolkodtál-e már rajta valaha,
ami a túlzásokba visz bele,
sokszorozza már benned, hinnye,
az valahol a „nincset” erősíti fel, hinnye.
Nincs papírtrombitám, de harmonikám volt
már, eladtam, mivel játszani rajta nem tudtam.
Volt a családunkban olyan aki amikor játszott a
harmonikáján, mindenki sírva fakadt. Tudod-e, hogy miért, mert elérte a lélek magasságának
a hangrezgését, neked is van lelked tudod-e.
Ne várd meg még rád mordul a lelkiismereted,
figyelj, ha a lelked jelezget, nem jól van az, ahogy elbánsz, sok tehetséges értékes emberségessel.
Ah, ha nagy benned a ragaszkodás mindenhez és észleled, halkan mondom csak, ilyenkor azt éled, már átlátva újra írod, a saját gyermekkorodat.
Igyekszel rendbe hozni, magad szerint
megélni, halljad ki a szüleid mit is
mondanának, arra a kérdésedre,
hogy miért akarták, a születésedet.
Miért vártak el tőled többet, mint amit
ők megadtak addig neked, úgy könnyebb,
hogy az elvárás ott lebeg minden pillanatban.
Magunkra méri azt is az Isten és nem másoktól
várjuk ám el, mert akkor törik szakad az a lélek.
Hisz túl magas a mérce, a teljesítés meg gyenge.
Alázatnak hívják, ha nincsen benned, hát ne
másokra vetítsed azt ah, az akaratosságod,
ártó lehet a sajátjaidnak, mert mindenáron a
kirakatban lennél, hát áradjon az irigység.
Jó vezető akkor vagy, ha minden szinten,
mindenki jól boldogulhat, a döntésed által.
Ah, ha ezen érzés benned még nincsen, hát
bepótolhatod, tanuljál emberismeretet, a
tanulás soha nem késő és nem szégyen.
Nem csak rólad szólna és azokról, akik
ahhoz hozzá vannak szokva, ebben
nőttek, de nem ők teremtették meg.
Túl magas a mérce, ha az értő nézi,
túl könnyűvé válik az elvárásként,
de nem annak, akinek más lenne
a dolga, másban tehetséges, ah.
Hát viszi a saját szintjére azt is,
amire rálátása sincsen, fölötte él.
Jó reggelt emberség, tisztelettel
élni jó, szeretettel élni szép, figyelj,
ha megszólít a lelkiismereted, ah
nehogy helyrehozhatatlanul kiüresedj.
Bocsánatot kérek, el kell mondanom, azt is,
ahogy én látom másképp van. A szülőknek fontos, lehetne, ah, hogy a gyermekük jól érezze magát a saját bőrében, ne az ő álmaikat várják el tőle, ah.
Amit nem tudtak megadni neki szeretetként ott akkor régen, be lehet pótolni, sok – sok, rengeteg bocsánatot kérek, elfér ám egy helyen, hinnye.
Vagy rászánva az időt, meglátva a fontosságát,
a következő generáció már tükrözi azt amit,
beletesznek, türelemmel, tanítgatva. Kacagva ha valami nem úgy sikerül, egymásra találva ah, a nehézben, emberesedik az intelligens agy.
Ne várd el kérlek, ha lehetne, hogy boldog
legyen, nem lát olyat nincs rá minta, hát
tanítsad önmaga szerint boldogulni, ah.
Hiszen a boldogulás már maga a boldogság,
ugyanaz az energia sáv. Önismereti oktatás, igényesen, igény szerint, a jó sorsának, a megismerésével.
