Ma, holnap, most … https://julamami.com 2016.12.12.

Szeretett Hazánk Csodaszép,

ne menj még, hiszen a széppel, a

jóval amit ideteremtettünk, nekünk

meg sem jöttél, várunk rád mi is még.

Ami volt az már a múlté lett, alapja

a jövődnek, nem vált semmivé.

Elment a tegnap, ma lett a

következő napból,

a most a fontos,

az adott pillanat,

a holnap a küszöbön

úgyis megvár majd és

  készülődik a következő nap.

Tessék mondani, ha azt ki tetszett

mondani, hogy a használatbavételi

engedély után költözhetnek,

akkor miért nem lehet?

A családok nem

több tárgyból

állnak, élők, érzők,

felnőtt és gyermek, hahó!

Valaki tudja-e a választ ezekre,

mikor költözhetnek az ő lakásukba,

ugye addig nem mennek Önök sem,

ünnepelnek, ha igaz az adott szó, a

“csok jó”, üres szó olyan szinten tán

nem való, megelőzés, megelőzés!

Rád bízta az Isten a gyermekedet,

érte tegyél ne helyette, s az életének

úgy lesz igazi tapasztaló tartalma, értelme.

Mond és te terveztél-e, vagy csak teljesítetted-e,

amit rád bíztak, amit feladatul adtak, gondoltál-e

arra, hogy ha nem járatod az agyadat, unatkozik,

s kitalál olyan túl gyorsakat, felszíneseket,

amikkel legyőzöttnek hiszed a többieket.

Ha csak a látszatra figyelsz, megrekedsz,

hiszen az a pillanat töredéke alatt meg

is van, s unatkozva az okos agyad hajt,

még és még kell neki a sikerélmény.

S ha rákapsz, ismételni nem is

szándékozol, csak haladsz,

csupán arról feledkezel

meg, hogy mindenki

más tőled távol lett,

alaposan lemaradt.

A barátokat letudtad,

mint tavasszal a meleg

kabátodat, félreraktad.

Mondjad mi lesz teveled,

ha fázik majd a te lelked,

ki fogad el azzal együtt is,

amiért mások irigyelnek.

S egy reggel rá is ébredsz,

mielőtt nekirugaszkodtál,

 akkor volt meg mindened.

Azóta meg kinőttél már

magad fölé és hiába

szeretnél láthatatlanul

maradni, már nem lehet.

Felfigyeltek rád, s bizony

ők is látják mit csinálsz.

A telhetetlenül a te

 tehetetlenjeid

lettek, azok,

akik mindig

mindent el is

hittek, amit

mondtál és

sugalltál,

hiszen

nagyon

ügyeltél

arra, hogy

a fogalmazás

ne legyen fülön se

csíphető még megnőne,

az igényük a minőségi életre.

Minden megvan alaposan,

részleteiben fogalmazva,

 mi kell ahhoz, hogy olyan szintre

kerüljön az, ami a mások életét és

álmait befolyásolni próbálja,

megmutatja, kimondja,

azt is, kinek mikor és

mit kellene álmodnia.

Azt, hogy az jó is lesz,

na azt nem ígéri, hiszen

nem másokról szól az se,

csak a saját életének igen jó

minőségének bebiztosításáról.

 Minél nagyobb a külsőleg látható

annál aggodalmasabb, a belső igény,

hiszen minek fárasztaná magát már,

minden amire igénye volt kész, a mű áll.

Pedig az élet még kéri a saját napjainak

minőségéhez, értelméhez, tartalmához,

a tennivalókat, a most, a ma, a holnapi

nap képlékenyen emberies tevékeny,

egyszerűségében a sikerélményt.

Az ember gondolkodni született,

kiüresednek az ő napjai, ha ma nem

használja azt amit az Isten arra adott.

A tehetséges voltát, az egyszerűen

is nagyszerű önmagát, ha egy feladat

elfogyott, hozzákezd egy minőséget

adó másikhoz, teszi a dolgát nem áll

és nem vár, a nincs is mire, hahó.

A szemellenzővel nem lát a ló, de

 az érzékei intelligensek, vannak.

Azért mert elérted a legedet,

azért még nem áll meg az

életed, halad, menj, lépj,

gyakoroljad a lépéseket.

Ki ne rekesszed önmagad,

ismerd meg az igaz valódat,

mi minden van még benned,

most nem kell sikeresnek csak

vegetálósnak is elég lenned.

Hiszen elérted a te sikeredet

éld, tanuld amit nem tudsz.

Hát vessél számot te is,

önmagaddal, ami volt

elmúlt, figyelj a most

pillanatára is, mert

később a pillanatok

fontossága erős lesz,

mert nem élted egy

helytelen döntésed

miatt azt sem meg.

Akkor az életed

csak elballag

temelletted,

legfeljebb csak

integet neked.

S úgy nyújtsd a

kezed, ha azt te

 belülről már érzed,

mert jobb legyintéshez

szokni, mint megalázó

kezeket szorongatni,

látványosat lapogatni,

vasmarokban ragadni.

Különös oktatás, nevelés,

magam találtam rá, fedeztem

fel, minden apró részletekre

felfigyelve, egy nap alatt

rajzoltam le.

Betanítom,

azt a ritmust

kapod vele,

amiből

a tegnap

kibillentett,

újraértelmezed.

Más szempontokból

 az elmúltat is meglátod,

a most fontos lesz, hiszen

új értelmet kap egy szó,

egy mondat tebenned.

Jó szerencsét emberek,

áldjon meg az Isten minden

földi jóból annyival benneteket,

ami akkor éppen a legjobb nektek.

Tiszteletem. Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami