2016.04.26.
Ne add fel,
ne tűnj el,
a családodat,
a Hazádat, végleg ne hagyd el.
Ismerd meg mások kultúráját,
s akkor felismered a különbségeket.
Az Anyaföld ahol születtél is úgy rezeg,
mint te magad, hiszen ott születtél aszerint vagy.
Édes Hazám Csodaszép,
kérlek ne menj még,
hova is mennél,
hiszen azzal amit,
a szülőhelyünkre,
a tudásunk,
emberségünk által,
ide, bele teremtettünk,
a tehetségünk által adtunk,
számunkra, még meg sem jöttél.
Az ember emberiesnek született,
ha a saját idejében megéli
és tisztán él,
az emberségéig felér.
Az eredménye az,
hogy a számára,
sorszerű életébe időben felér.
S a
generációs teljesítésének, a
magasságába is, emberileg és
a tudása által, hivatásához beérve elér.
Amit nem te teremtettél,
az nem úgy rezeg mint te,
az nem egy veled,
hát nem lehet a tied.
Csili-csali a kápráztató csoda,
elcsodálkozhatsz majd, ha rálátsz,
hogy mi abban a csuda,
tán csupán az, hogy ha ő maga a kicsoda.
Amit kirezegsz,
az már megtörtént veled,
vagy a miliő olyan körülötted,
mert át is veheted.
S aki nem ért hozzá,
azonosítja veled,
hiszen az a rezgés átment,
ott hordozza,
s keresi a lehetőségét, az alkalmas sejted.
Ha nem ismered fel a sorszerű,
generációs határaidat,
s elhiszed amit mások,
elhitetnek a saját érdekükben veled,
általa kilengtél a biztos rezgésedből.
Tartást adhatna, ha ismernéd a sorsod
és a generációs határaidat.
Bizonytalanná válhatsz,
ha nincs abban se
tapasztalatod,
és azt,
hogy mindenkinek más a sorsa,
nem is tanultad.
Követted a nagyra nőtt,
régóta dédelgetett, vágyaidat.
Vezetni,
szerettél
volna,
s jól,
megvezettek téged.
Egy szavad sem lehet,
hiszen, hogy örültél,
kiemelkedhetsz,
magad fölé emelnek.
Hát pont az a lényege,
hogy ott sem a sajátodban,
se számodra egészséges,
egyensúlyodban nem lehetsz.
Ha megengeded, csak pörgetnek,
maguk szerint,
ahogy éppen,
jó nekik,
de nem
neked.
A sorsod,
az életed,
a generációs jeled az maga
a belső kontrollod, megtudod, ha felismered.
Nem a sorsodat éled,
amikor túl magabiztos,
túlságosan felszabadult vagy.
Tán még azt is elhiszed, hogy
te magad vagy, a minden esetleg.
S ha szembesülsz a pillanattal,
a sorsod nem arra mutat.
Érted szól majd,
ismételd meg,
még egyszer,
még egyszer,
még egyszer.
Én magam az alázatot,
már nagyon jól ismerem,
sok – sok hihetőnek tűnő,
helyzettől megóvott engem.
Suttogóra fogom a mondandót, ha kell
el is csendesedem, hiszen,
alkalmazom a tudásomat.
Mindazt, amit magam találtam fel,
hitelesen működik, egyedül oktatom.
A sorsom szerint alkalmazkodva, időben
megtanultam élni, az életemet. Rájöttem, rám várnak,
a generációs feladatok, hát megteszek, akár naponta, mindent,
amire emberileg és a tapasztalt tudásom által, képes vagyok.
Nem beszélek rá senkit sem, hogy tanulja meg tőlem,
a tehetségem és a saját tapasztalatom, adódott össze.
Így hitelesen tudom oktatni, hiszen a szolgáltatásaim által,
a tudásomat, az életből merítve, fejleszthetem, akár naponta.
Igen tudom, nincs is vele dolgom, csupán jelezni igyekszem, megelőzésben,
ha azt látom, a punnyadást erősíti,
hogy ott pont idejében lenne,
megtanulni önmagát fejleszteni. Látom vannak kiemeltek,
másoktól merítve, oktatnak, átvettek, kiollóztak, lemásoltak,
oktatják, mint a sajátjukat. Így elfedik a valóságot, azt
mutatják, láttatják, mintha egy kultúrába szorult volna bele.
A tapasztalatom az, hogy mindenki másképp értelmezi és fordítja,
a saját kultúrájának megfelelően, a saját életét is, igyekszik, azáltal megérteni.
Van, tapasztalatom bőségesen, az életből, a tehetségemből lett hivatásom által, hitelesen.
Vannak, amik,
ellen mégsem tehetek, nem is jelezhetek, mert zokon veszik.
Nagy szerencsém,
hogy tudom,
felismerem a határaimat,
a belső kontrollom jelez.
Ha az Isten velem, velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.
A nehézségek
s
ű
r
ű
j
é
b
e
n,
ha elhiszed,
ha még nem látod esetleg,
a megoldások ott vannak neked.
Jól gondold meg, mit kívánsz, az
a sorsoddá nem válik ha megkapod.
Amikor szembesülsz az igazsággal,
az már befejezett tény lett, sem
nem életszerű se nem a sorsod.
Nem tartozom se ide, se oda,
tartozom hát mindenhova,
mert nem fértem én sem bele,
éltemben semmilyen sablonba, hinnye.
Az életemet élem, megcsináltam amit hagytak,
várom, a feltaláltamnak, az
oktatásának, a betanításához, a sorszerű lehetőségemet.
Jó egészséget emberek, tisztelettel, szeretetben,
a generációs határainkat ismerve, élni is könnyebb.