2026.02.27. https://julamami.com Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.

Ah, mire jó a gőzerővel érthetetlenné összetákolt hegynyiek, ha a természetes működését megbontja, elveszi, elbirtokolja, széthordja, a természetes működését
annak részben vagy egészében megbontva, azt a.

Hiszen azt a látszatot erősíti, hogy már nem szólhat rá senki tán, hát azt csinál
amit éppen a kedve tartja, vagy éppen, az álmait maradéktalanul megvalósítja.

Miért érdekelné, hogy az Isten adta Nép azt amibe született, ahol felnőtt, amit a
Hazájának tudhatott, amibe beleteremtett, azt mindenestül a Hazájának tudja, minek
nevezik azt, ha mégsem használhatja szabadon, mert valaki mindenestül és teljesen
elbirtokolhatja.

Ha csupán mindenét beleadta, mert úgy tudta, hogy a Hazája azt jelenti, hogy saját
maga, az élete
munkája oda.

Sem nem a saját kultúrája szerint történik, sem a beleteremtettjei szerint van az,
hiszen annak megfelelően már, nem működik számára.

Át és meggondolatlanul, ki tudja
ki által, lett az mind egy és ugyanoda sorolva, tán az már el is tulajdonítva és fokozatosan használhatatlanná válva.

Persze bocsánatot is kérek, nem szeretnék gondot okozni, se magamnak sem
másoknak, nem lehet tudni, hogy reggelre mit szabad és mit nem lehet.

A megelőzésben hoztam a tehetségem, a feltaláltam által ki is teljesedtem, annak az
oktatása által, a maga idejében, magához tér, aki annak a megtanulását
felvállalja.

Hiszen szembesül azzal, hogy nem, hogy csupán nem mindenki egyforma módon tud jó
minőségi életet élni, de nem is ugyanazt jelenti számára, a jó sorsa, vagy az
emberséges életminőségtől eltérő, azt a.

A Hazánk az Isten adta Nép maga, általunk lett, a beleteremtett munkánk
becsületével, a tehetségünkből lett hivatás által, a legjobb tudásunk szerinti
alkotásainkkal, hát megtartjuk. Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2026.02.18. https://julamami.com
Sokféle tudás létezik, amit iskolában nem tanulhatunk, pedig az egyszerűség nagyszerűsége alap és életszerű is lehetne, ha az emberek megismernék a saját érzéseiket, hogy mi miért jó, vagy kevésbé kellemes nekik, bizonyára jobban odafigyelnének önmagukra. S belátnák, hogy nem létezik sablon, vagy igazán jó minta, ha mindannyian mást hoztunk a sorsunknak.

Másképp élünk meg nagyon hasonló történéseket, az érzéseink sem egyformák és nem egy időben gondolunk ugyanarra. Bár néhány történés előfordul, hogy nagyon hasonló.

Viszont benne van az is a sorsunkban, hogy fejlődjünk fel oda, ahol a
legjobban érezzük magunkat egyedül is, ha mégis társaságunk adódna,
sem haragszunk, inkább átgondoljuk és beérve már arra is, elfogadóvá válunk. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám.

2025.11.13.https://julamami.com Szerintem, mindent arra már
emberileg és vagy szakmailag is alkalmasan, a saját
idődben és annak megfelelő szinten, aminek a megcsinálására akkor már érett vagy, arra is
ügyelve, hogy ne menj magad elé vagy fölé semmiben se.

Még akkor se, persze csupán szerintem, ha azt láttatják veled, hogy arra már képes vagy, hiszen számukra az jól jönne, a megerősítésükként, hogy nagyobbnak láttassák magukat, azt a.

Úgy és tán, mint ahova és mindenben, vagy amiben talán önmagukra is ébredve, életük során, el is jutottak volna, egyszer talán, ha nem csupán az álmaikban ringatózva, az emberileg és
vagy szakmailag, a semmihez értésnek az igen magasszintre kerülésébe simultak volna bele, vagy a látszathoz igazításokkal lennének elfoglalva, persze bocsánatot is kérek, azonnal, ha
szükséges. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasást oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.09.15. A nagyon sok engem megtisztelő emberek által nem maradt ki az életemből, hát nem
rögtön, viszont évekkel utána már néhányszor hazaszeretetet érezhettem, nagy valószínűséggel.

Akkor azt hittem a meghatottság az amit, ott hatásként éreztem, de bebizonyosodott, hogy mostanra eljutottam odáig, hogy már tudom, a meghatottság érzése az akkor az általam még fel
nem ismert, viszont már a hazaszeretetnek egyik előrezgése lehetett.

Így hát a megelőzésben hozva a tehetségemet, átélve a magzati szakaszomban a nem hétköznapi veszteséget, a kétségbeeséstől a soha meg nem vigasztalható hatásokat, mind átéltem, amit nagy valószínűséggel mások nem ismernek fel, hiszen soha nem is érintette meg őket, az afféle nem igazán emberi átélések sora.

Nem jó az ha nem beszélünk róla, úgy teszünk, mintha meg sem történt volna, mert ott van bennünk a lenyomata annak a lelkiismeretünkben elraktározva, s elő is jön amikor azt már fel tudjuk dolgozni, ez a hivatásom gyakorlása közben gyakran van úgy.

S ha csak, nem a vakmerő és nem hozzáértő akarja azt ha érti mit csinál, vagy nem ért
hozzá de ez nem különösebben érdekli, ha nem zavarja annak a következménye, azt ah, vagy
a fájdalommal igyekszik a felsőbbrendűségét gyakorolni, vagy a kétségbeesésnek az ellehetetlenítésig menően több fázisát is a felszínre hozni.

Persze bocsánatot kérek, ahányszor szükséges, az őszinteségemért, hiszen valami nagyon fura módja lett divatos most, ha az meggondolatlanul történik, azt ah, ha valami
megtervezetten tér el az egyenestől, hátha megúszható vagy az, mert azt akarja elhinni, hogy az nem látszik és nem érzékelhető azt ah. Jó lenne, ha nem lenne igaz az, azt ah.

Ah, ha a aztán a fájdalomgeneráló majd tesz róla, hogy a fájdalmak közepette mondjon le
erről – arról vagy tán mindenről, a vanból a nincsbe is a fájdalomnak a félelmet erősítő a hatására,

reméli, hogy megszabadulhat vagy az elvártakról lemondással eljuthat
közben valami emberi megoldásig és megoldódik az talán magától is.

Nagy kegy volt számomra az is, amikor felismertem a különbségeket és megkaptam a válaszokat ott, ahova azért iratkoztam be, hogy a miértekre válaszokat kapjak és arra, hogy amit tehetségemként hoztam, annak a gyakorlása közben, mennyire emberségesen mondom azt, az egyenestől nem eltérve és a toleranciát és az alázatot jól ismerve és alkalmazva és még megelőzésben maradva. Persze bocsánatot is kérek most rögvest, mindent idejében, mert ha elkésnek azzal, egészen mást hozhat az felszínre. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.09.12. Ah, nem a sikert keresem, hiszen akkor megtettem volna eddig is mindent annak érdekében, de nem aszerint cselekedtem eddig sem. Miközben 1994. évtől már megéltem minden megélhető sikeremet, nevesedtem az online világában is addig, amíg be nem lakták a julammai védjegyet túlságosan sokan és anélkül, hogy megengedtem volna számukra a használatát. Így jártam egyedül voltam és maradtam, hát emberesedtem alaposan, az összes 156 centis magasságommal nőként.

Nincs okom panaszra, mivel megkaptam az akkor éppen aktuálisan, nekem is jól jövő tiszteletet mindenkitől, azon a szinten ahova elérhettem a feltaláltam és az emberségem által, köszönöm.

Nem álltam be se ide, sem oda, az emberek mellett döntöttem, s aki éppen bejelentkezett a szolgáltatásomra ahhoz az emberhez tartoztam a toleranciát és az alázatot gyakorolva, hozzájuk alkalmazkodtam és most is gyakorlom az éppen egyéni vállalkozásomat.

S nekik, akik arra érdemesen személyen, vagy az online által a sok év alatt minősítettek, köszönöm nekik. A sikernek a sokféle ízét megismerhettem általuk és annak a viszáját is élem több éve várakoztatva a semmire, élem az életemet, amikor megadatik a sorsomat is megint építgetem, hogy oda ne legyen az egész életem, hiszen az önbecsülésemet megtartani igyekszem, hiszen a sok – sok év alatt sikernek az energiáit átéltem, ott van a szakmai tartásomban és megmarad az emberségemben, mert már át és megéltem, most is az adja már túl sok éven át is, a tartásomat nekem.

Szerintem az önbecsülés abból ered, amit a sorsunkba az eddigi életünk során már beleteremtettünk és a tartásunknak megfelelően a saját szintünket azáltal elértük, úgy, hogy tudatosítottuk mindazt, nem másoktól vártuk, hogy mutassa merre van az előre, hanem azt már magunk szerint csináltuk meg, vállalva annak a felelősségét önmagunk és a családunk felé is.

Nem azt figyelve, hogy mások azt minek látják és nagyszájuskodva vakmerően, önkontroll nélkül véleményezik, hanem felvállalva, hogy annyira vagyunk képesek magunk szerint, s az már az alapja lehet az önismeretünknek, amire aztán fokozatosan fel is építhetjük magunkat és már szerintünk.

Heringes Árpádné a hivatalos nevem, a 74 évemet élem az általam elért emberséges és szakmám szintjén, olvasom a tenyereknek a térképeit és oktatom a saját feltaláltamnak a minőségében.

Szinte naponta gyakorlom a hivatásomat, ha nincsenek bejelentkezve a szolgáltatásomra éppen, írok ide és máshova és azáltal fejlesztem a tudásomat az egyszerű életminőségemben, az éppen adott hétköznapi szintnek megfelelően.

Megelőzést hoztam a tehetségemmel, hiszen átéltem magzatként azt, amit a szüleim átéltek az a örökséget megirigyelték a szélhámosok és a többletből a hiányba mentünk át, amire én
megszülettem.
Véneknek is sok volt a megtapasztalásom addigra mire megszülettem, hát érzékenyítve vagyok arra ami az egyenestől eltérne, már gyermekkoromban is jeleztem volna, csak nem volt ideje arra, hogy meghallják azt amit mondani akarnék, azoknak akik körülöttem voltak.

Nagyon sok ember tisztelt meg a Tenyér – térképolvasásom minőségéért, mire eljutottam oda, ahol az elvárt időben sok hiteleset láthattam és tapasztalhattam, az idő alatt amíg ott időztem, és ott az írásos után, a szóbelin, prevenciós kitűnő megajánlott végzettséget 47
éves koromban kaptam, egy nemzetközi és magyarországi akadémián. Ami által megismertem az önbecsülésem által átjött emberesítő érzését annak.

S ami akkorra már addigra általam bizonyítottan volt a köztudatban és azt a velem addigra már szemben ülő sokaság által hitelesítette, a Tenyér – térképolvasásomnak az addigra általam elért minőségét.

Ami ott a Nemzetközi és Magyarországi Akadémián már azt általuk átlátva és azt felvállalva adták meg, a szerintem akkori legmagasabb szinten minősítődött és az akkori tudásomat adta át ott azt tükörként, köszönöm.
Hiszen elfogadható minősítést kaptam, azonnal átjött az emberi és szakmai tartásomat hitesítette akkor számomra. Hiszen az embereknek a saját életminőségüknek a hasznára szolgáló legmagasabb szintről látta át az akkori jó és kitűnő minőségét adta a tudásomnak azzal is, hogy az egyetemükön oktathattam egy ideig ott. Miközben a szétválásuk utánik az abból lett Akadémián tanulhattam azzal párhuzamosan.

Azután megköszönve azt, s elköszöntek tőlem, azzal, hogy már megváltozott ahhoz képest az oktatásom, amit akkor fel tudtak vállalni, köszönöm, hiszen az akkor sokat adott emberileg és szakmailag is, hogy az ott és úgy megadatott nekem, köszönöm. Nem vagyok üzletasszony és nem is tudok fölfejlődni oda, hát keresem azt az azonos szinten lévő üzletileg sikeres embert, vagy embereket, akik fel tudják vállalni, hogy megveszik tőlem a feltaláltamat és vigyáznak arra, hogy abban a minőségben menjen tovább, ahogy én megtartom addig is, az egyenestől el ne térjen, csupán az emberekhez igazodva történjen az oktatása a továbbiakban is. Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.09.09. Nem ártok se bántok, 74 évemet élem és mostanra megtanultam, hogy magamra is jól vigyázok, nem tartozom se oda, sem máshova, ne várjad el tőlem, hogy azt csináljam amit mondasz, hiszen más sorsot és generációs feladatot hoztam.

S azt nem csinálhatja meg senki más helyettem, úgy, hogy az jó legyen nekem, hiszen a saját
sorsomat én magam élem, úgy, hogy ne hagyjam hátra azt, amit a saját időmben megcsinálhattam volna. Elfogadom a másképp látásról a véleményt, tudni fogom, hogy hol tart akkor éppen emberileg és vagy szakmailag, s azt nem is hallgatom akkor el.

Csupán kimondom azt amit szerintem hallania szükséges akkor, hogy hallja azt és érezze át, a hitelességét annak, ami kívülről a
hasonlóan gondolkodóknak már látható és kihallható.

Hát ne csináld meg helyettem kérlek, úgy, hogy azt meg ne beszélted volna velem, viszont értem se tegyél úgy, hogy az nekem is a saját arra alkalmas időmben teljesíthető feladatom lenne. Kérlek tartsd tiszteletben, hogy nekem azt értem és szerintem szükséges teljesítenem, a saját életritmusomban és ahol éppen akkor tartok, az annak megfelelő tudásom által.

Kérlek ne azt várd el, hogy tegyek helyetted, se azt ne, hogy érted tegyek helyettesítve téged és vagy nélküled oldjam meg, a gyakorlat az, hogy magadért szükséges megtenned, hát tanuld azt is meg, alkalmazkodni nem mindenki képes még, az meg is mutatja az éppen elért, emberi és szakmai szintjét.

Tanuld meg amit szerinted neked tudnod szükséges, a saját arra már alkalmas idődben, hogy el ne veszítsed a már létező önértékelésed.

Emberismeret, önismeret, önbecsülés ezek mind, mint egy szerintem tükör a tudásom szintjén tőlem, nem könnyű megtanulni, az értő gondolkodók vállalták fel eddig, köszönöm nekik.

S mivel fejlődünk, a toleranciát és az ahhoz szükséges alázatot gyakorolva, magam alkalmazkodom az oktatásomon az arra bejelentkező, annyi tudást vesz magához, ami megegyezik a saját sorsához és a saját életritmusához és úgy, annak megfelelően haladunk.

Megelőzésként oktatom a Tenyér – térképolvasást, az oktatásom alatt az egyéni vállalkozás gyakorlásával, tartozom a bejelentkezve megérkezőhöz és akkor éppen oda, emberismerőként már a kellő toleranciát és az ahhoz szükséges alázatot gyakorolva, hála Isten, fejlődöm magam is. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod a julamamivédjegyöreganyám. +36302470589 és vagy heringesa1@gmail.com https://julamami.com

2025.07.06. 2025. júliusában igyekszem az általam nem ismert, üzleti érzékemnek segíteni, egy közbülső megoldással tán felébred bennem a szerintem nem is létező üzleti érzékem. Beszéljünk arról, hogy 2025.július hónapban, a szolgáltatásomnak a díja, 26.000.- Ft lesz.

A julamamivédjegyöreganyám megszólítás elég hosszú ahhoz, hogy közben meg tudjad adni, az engem megtisztelve Paksra megérkező és a Tenyér – térképolvasó és oktatót, a kezdetek óta hitelesítő, nagyon sok embernek is a tiszteletet, köszönöm.

Ah, a saját Hazánkban nem lett se nevem, sem nem vállalta fel azt eddig senki, hogy szóban vagy írásban, leírta, tán elmondta volna, hogy van egy asszony aki feltalált valamit, ami működik a hétköznapi életekben, már megelőzésként.

Ah, hát igen én magam addig nem jutottam el, hogy személyesen megtapasztaljam azt, vagy legalább a saját szülőhelyemen tudnának rólam, mint aki feltaláltam valami nagyon lényegeset, ami most kapaszkodónak jól jönne és sok embernek, s ami a szakmai tükrömet is adná a saját szülő és lakhelyemen.

Nem, nem kaptam lehetőségeket, hogy fel lettem volna vállalva, hogy ide jöttek hozzám nagyon sokan és több országból, vagy ismert lettem 2010. évben az online világában, inkább betöltötte a helyemet akit kitaláltak arra.

Hát, nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem megtisztelő, a Tenyér – térképolvasásért hozzám Paksra érkezőhöz és akkor éppen oda.

Ha nem írom ki azt, amit gondolok erről akkor mire várok, ha nem teszek magamért, ugyan mit és mire várnék, segíts magadon az Isten is megsegít a módja, ami nálam sok éve már annak is, hogy jól bevált.

Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelvnek neveztem el, a Tenyér – térképolvasó szolgáltatásomhoz és az oktatásához alkalmazom és még nem tanítottam meg, se be senkit eddig, arra, hogy a feltaláltamat a szolgáltatásában alkalmazni, vagy tán hitelesen oktatni tudná.

Egyenlőre várom a jelentkezőket, arra, aki aztán felvállalja, hogy a 20 órás Tenyér – térképolvasót megcsinálja, az önismerettől az önbecsülésig eljut általa, s lesz aki azután már felismeri mit tanult meg és jó üzletemberként bánik majd vele, miután azt meg is veszi tőlem.

Heringes Árpádné prevenciós Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2025.06.19. Ah hát jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha egyszer és azután már a hétköznapokban és működőképesen, még a mindenkinél másképp és más időben történő, viszont, a még kezelhető idejében, a legtöbb embernél majd divattá is lehet.

Amikor már észleled, hogy létezel, csinálj egy kicsinyke mérleget önmagadhoz képest hol tartasz most, az önbecsülésed meg van-e még, vagy ráálltál a nem létező csupán szövegesítettnek a formájára és vándorolsz arra, amerre mutatja a csupán egy ügyet, viszont már mindenáron teljesíteni akaró, megmondónak a hangereje.

Nem kérdezel mert nem illene láttatnod másokkal, hogy azt sem meg amazt sem tudod, csupán másolva érted el a legjobbak által jól beváltakat utánoztad, a hanglejtésüket tán meg vagy át is formáltad, mintha a sajátod lenne az.

Mert az is lehet, persze szerintem, hogy a saját energiádnak és vagy a gondolkodó agyaddal működő, belső emberséges kontrollodnak, már nem hiszel, mert nem lett divatos, viszont minden körülmények között működőképes maradt, azt ah.

Szerintem, tán mentél oda meg amoda, hogy csinálják meg azt meg amazt helyetted, hittél a varázslásoknak mondottaknak az egyedüli hatásában, nem nézve senki mást csupán a saját ügyedet tolattad, vagy az erősen látványosítottaknak a megmagyarázhatatlan sikereiket elérteknek.

Tán az őszinte szavakat már nem használóknak, a csupán számukra jó megoldásaikban, az emberileg és vagy szakmailag való fejlődésük helyetti, csupán számukra tuti megoldásainak a gyorsaságában.

S nem is vetted észre, hogy már nincs sikerélményed, mert mindent mások értek el neked és helyetted, persze csupán szerintem, most a munkának a jó és kitűnő minősítésének van az ideje, na meg akik még hisznek az emberséges életvitelszerűen élőknek a hiteles szavaikban.

Átfordultuk, persze csupán szerintem, tíznél is több éve annak már, ah és most már, a munka megosztásának az ideje is eljött, hiszen nem bírja a csak rájuk rakott túlzó terheket az Isten adta Népnek a tömege, azt ah.

Na hiszen már túl sok ideje annak is, hogy se a már évek óta túl sok munkájuknak, sem a naponta elvégzett munkájuknak, a minőségének megfelelően nincsenek, megfizetve most sem, azt ah, persze csupán szerintem.

Ugyan hogyan tudnak feltőltödni a következő munkanapra, ha nics miből megvásárolni az ahhoz szükséges élelmiszereknek, se azt a minőségét, sem annak a tápláló élelmiszernek a szükséges mennyiségét, talán, azt ah, persze csupán szerintem.

Mert van ahol nagyon nem működik, tán már nincs akkora értéke az embernek, hogy megbecsüljenek, mindenkit akik a vállán viszi a Hazánkat és tűrik, mert eddig nem reklamáltak, mert szégyenlik megmondani, hogy nincs ahhoz megfelelő pénzbeni bevételük, hogy jól élhessenek jól megérdemelten, azt ah.

Vannak kultúrák ahol inkább az irigységet kiváltókat alkalmazzák, mert az ott jól bevált, a többi kultúrában meg néznek ki a fejükből, hogy lehet az, hogy annyira magas szintre került fel és mint a megmondóvá lett a legalacsonyabb szintű energia.

Persze csupán szerintem, mint az irigységnek az erős hatása, Isten óvjon mindenkit a fokozásától, az irigység az maga a szomorúságot kiváltó és az üresedésben marasztalni tudó energia, az örömérzetet, netán tán, persze csupán szerintem, azt csupán a kiváltójának adhatja talán, azt ah.

Na hiszen honnan van az erős hatása annak, mint abban tán a legjobbnak, az irigységet kiváltó saját belűlrő áradó, és csupán szerintem, csak önmagának nem ártó, a gondolkodásmódja által generáló energiája.

Na hiszen ha az csak úgy menne, hogy fogja azt megtagadja, egyiket kimondva a másikkal már le is tudva, azt mondta nem mukaalapú már az ország, amit sokan már akkor láttak, az elejétől látszott már, hogy csupán magának gyártatott le.

Viszont nagyon tudta mondani, a másoktól és nem kockáztatva, csupán a legnagyobbak által feltalált és valamikor nagyon nagy hatással működő mondatokat alkalmazta, nem tette hozzá, hogy hivatkozott volna a szöveggel rájuk, azt ah.

Akiktől idézte és azt utána mindenféle jópofa szintre is vitte, nem tisztelte a feltalálókat egyiküket sem abban a pillanatban. A ha gyakran használta a feltalálóknak a tudását tükröző mondataikat, fizethetett volna azért, hiszen vannak leszármazottaik valószínűleg, akik azért kapták azt a tudás az Istentől, hogy saját maguk, vagy legalább ha ők maguk nem is a következő generációik mind tudjanak profitálni belőle.
S tán nem lenne ekkora különbség a munkával elért és az álmokat teljesítések között a bevételforrásaiknak a tekintetében és az elismerések szerint, egy az ügy, ha egy az oldal, ha az egyik én szerint teljesítünk most, akkor a másik én hiányt fog szenvedni és konkrét jeleit fogja annak adni. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami https://julamami.com Ah, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.06.12. Az, hogy önmagadnak mennyit érsz, csupán egyedül magad szerint tudod a választ, nem az vagy akit csinálni akarnak belőled, mert ha nem vagy azon a szinten emberileg és vagy szakmailag, csupán utánzó leszel és tán a legenyhébb változatban, a hiábavalóság annak az eredménye.

Ah, ha meg le szeretnének billenteni, a tehetségeddel hozott és általad a hivatásoddá váltról, mint a saját tudásod és embereséged által elért szintedről, hát az is hiábavalósággá válik, mint majd az idén már látható, az arra méltatlan kézében.

Ha hoztad a tehetségedet és már nem vagy arra és ahhoz gyermeknyi, ha felnőttnek is gondolod magadat, már az életkorod miatt is, hát megóvod azt amit tehetségedként hoztál, hiszen az nem felesleges ám, azt ah.

A gondolkodó agyad vigyáz arra, hogy amikor a szakmádban odáig elérsz, kiteljesítsed mint az egyetlen személyiség, aki abban, arra a saját szintjén alkalmas már, az önbecsülése okán elért legmagasabb sikerére, bizony ám. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.06.04. Amikor leválni nem tudsz, mert nem enged el az ami azért van, hogy teljesítsél oda időben és akkor már képes vagy saját döntést hozni és leválni, mert annak is a sikerélményhez van köze.

Emberismeret most nagyon fontos lenne azt tudni, hogy mikor merre és meddig léphetsz abban is, amit addig remekül végeztél és már a hétköznapokon is megélhetted az ünnep érzését, s ha maradtál a saját elért szinteden, már az aprócska sikerek is megadják a továbbiakban is azt neked.

Amiben erősödhet abban erősödik s van az úgy is, hogy a fordítottja jön ki belőle, mert az ott volt számára, mint ami csupán rá vár és lesz általa ha beérett és éppen akkor arra, mint szintet váltó generációsan elvégezhető feladata.

Az első években 9 féle kártyát kaptam ajándékba, mivel nem éreztem magamat se arra születettnek, sem a magam által addigra már elért szintemnek megfelelően hozzáértőnek, sem nem fejlődhettem általa, se utánozni, sem megtanulni nem tudtam senkitől semmit, így tovább ajándékoztam, mert megtartani nem volt szándékomban.

Most meg látom, hogy kártyákhoz szoktatják a gyermekeket, s állítólag már össze is ülnek és csoportosan végzik azt, azt ah szakemberek ajánlásával. Tán boldogulni is lehetne tanítani, na meg, hogy ők is lesznek felnőttek és nagyon elfoglaltak, s akkor, hogyan segítsenek bele a családjuknak a jó életminőségükért, akár naponta a megoldandó feladataiba.

Sőt ha szerencséjük van, ebben a gazdagságról beszélő és a kilátástalanságot hétköznapi szinten mutatóban még meg saját eltartásukat is megoldhatják, hogy jólétben éljenek és az emberséges tartásuk is megmaradjon.

Hiszen a saját Hazájuk az Isten adta Népről is szól, mert oda teremtettek ahova születtek és ott is öregedhetnek, ha jól választanak, akkor hozzáértők a vezetőik és ugyanabban a minőségben élhetnek és mind a saját megteremtettjeiknek a minőségében.

Hiszen van sorsa és mindenkinek ott van a saját tenyereiben, mint a hozzáértőnek sokat mondó, hitelesen leolvasható Tenyér – térképén, a lelkiismeretének a leghitelesebb kontrollja az éa rá is irányítja oda, ahol a megoldásokat találja.

Mert nem csupán önmagáért felelő, hanem a következő generációként is felelős, minden gondolkodó tudja, hogy azon a szinten ahova a munkájának a becsületével, a hivatásával elért, ott van a továbbiakban is dolga.

Aki ezt nem tudja, annak még van mit tanulnia, bár jó ha mindenki tud róla, hogy ki kell szolgálja, a teljesítésével a gondolkodó agyát. A hétköznapoknak a gyakorlata azt mutatja, hogy nem állhat le, szükséges fejlődnie, ahhoz ami éppen adott a sorsában, akár naponta. Heringes Árpádné prevenciós Paksról a Hergál Házból, szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.