


Tiszteletem. A hozzád képest gyorsított, vagy a lelkes énednek
a szabadságérzeténél szűkebb lehetőség, az kibillenthet, a saját
egészséges egyensúlyodból. Kommunikálni, kommunikálni,
kommunikálni, hogy aki még nem tudja mit jelent a
hivatástudat, legalább hallja ki annak a tudás
általi érveit. Más az ha van már alázatod,
sokat tapasztaltan gyakorlod a hivatásod,
nálad jobban nem tudhatja más,
mit jelent számodra
az egészséges
körforgás.


A te szinted, nem lehet
a mások szintje, csak a
tied, de hasonló lehet.
A kifinomult lelkes
énje óvja meg attól,
hogy az alacsonyabb
hatások legyengítsék,
tán ki is üresítsék.
Kommunikálni
születtünk, nem
szabadna abban
gátolni senkit sem.
Ha beleavatkoznak
az emberségesek
energiaszintjébe
megsérülhetnek.
Az Isten adta Nép
kiteljesedésre van
teremtve, ha gátat
kap a folyamatban,
kapaszkodókat
keres.
Kommunikálni,
igyekszik, keresi a
lehetőségeket ahhoz,
ami számára a lelkes
énje megmentésére
hoz könnyebbséget.
A lelkes és a racionális
oldalának egyensúlyra
van szüksége, ha az nem
adatik meg, megkeresi a
saját túlélési esélyét.
Felfordult az alja,
jól láthatóvá válva,
felszínre kerül minden.
Csupán boldog akar lenni,
ugyan miért tanulna
boldogulni, ha ki is
lehet azt kerülni,
hát megugorja.
Nem tudja még,
mennyit fog a
könnyűnek vélt
nehézben szenvedni.
Átfordultunk, a tiszta
energiák megmutatják
midazt ami attól eltérő.
Aki ezt még nem érti,
járjon ennek is utána,
legalább tapasztalna.
A szívesség bizony
nagyon drága
tud ám lenni.
Kérlek jól nézd meg
„emberségesen” és ha
úgy döntenél jól esne,
ha felvállalnád azt,
mert tudomásul
veszed, van az
Isten adta Nép,
aki tőled várja
a jó hozzáértést.
Ha nem ismered
még fel a saját belső
határaidat, akkor
lehetne, hogy ne
álmodozz arról,
aminek a vezetéshez
köze lenne, mert azt
az Isten adta Nép
szenvedné meg.
Neked is megfelelő
legyen amit cselekszel,
hiszen téged erősít meg,
ha emberesedve haladsz.
Jó az ha már ismered a
te saját szintedet és a
generációs feladatodat.
Ne ismételjed a semmit,
teljesíts magadért te, az
Isten is megteszi és azt,
amit veled együtt lehet.
Visszaigazolhat az élet
minden döntésedben.
Vagy magad szerint,
hogy is van az,
ami más szerint,
másképpen is van.
Hiszen egy, egy, egy
és így tovább ő egyéniség,
az amit félreértesz, butának
vélsz, mert azt hiszed nem lát.
Miközben átlátja és azért nem
utánozna senkit sem le, mert
van összefüggésében látása.
Téged akkor, ha rászedtek és
megpróbálod rajta azt, amit
veled tettek már és sokan,
másokon gyakorolsz és
fogásként be is jött.
Abban tévedhetsz,
hogy azok, akik már
látják mindezt, nem
vitatkoznak veled arról.
Nincs miért, kiért érvelni,
ha annyira akarod, hát csak
szaladjál néhányszor még,
nyugodtan és újra neki.
Ismétlésnek hívom, ami
akkor hasznos, ha tudja
az ember, hogy mit miért
csinál, pont úgy és akkor.
Elérni valamit a saját jól
megerősítő tapasztalásod
által is. Azt jelenti, nem
hagyod félbe és mégy
előre, erősödsz is általa, a
lelked nem lesz tőle pőre.
Túl gyors látszatos, mintha
te készen lennél már, mert
kiemelted magadat, fel oda,
ahol dolgod neked nem is
lenne, ott, abban, soha.
Olyan lett annak ott,
a látszata, hogy tudod azt,
amit te magadról tudsz, hogy
nem is tudhatod. Nincsen az
benned, nem is hoztad, mint
az arra már érettek a látást,
az érzést, a gondolkodást.
Tehát küzdesz is vele,
hogy ne legyen
észrevehető
annak a hiánya.
Minél inkább az
a legfőbb dolgod,
hogy palástoljad
a hiányosságaid,
annál gyengébb
lesz a teljesítés.
Nem vagy érett
még a feladatra,
nincs kitartás
benned arra.
Végig
menni
az úton,
azt jelenti,
annak lett
benned egy
szintje,
a tied.
A sikeres
sorsod lett
annak már a
megcsináltad,
állapotnak a
gyümölcse.
Érezhető,
beül az is a
tartásodba,
méltóságod
lesz belőle.
Mint amit
hoztunk is
mind, amikor,
megszülettünk.
Sokat számít az,
hogyan nevelődünk,
fejlődhetünk, vagy
visszafejlődsz-e.
Belülről jövő,
onnan van az
amikor te
magad,
tudod
kontrollálni,
hogy elérted,
nem mások
mondják
azt meg.
Benned
van annak
a mércéje,
ott legbelül
a lelkedben,
szívedben,
gondolkodó
agyadban.
Nagyon
egyszerű ez,
ha maradsz
te is emberies
és arra építed fel,
azt amit folyamatában
neked biztonsággal lehet.
Mindenkinél más a történet,
mindenki másképp valósítja
meg, nem belőle csinálják.
Az valami teljesen más,
ha szintje fölé emelnek
valakit, anélkül, hogy arra
beérett volna már, ott gyenge
a tartás és méltósága nincs arra.
Elszáguldhat, mint a lufi amikor
elengedi a levegőt bennetartó
fellazult állapotú madzagja.
Egy felgyorsult állapotba
kerülve túl gyors lesz,
hogy hirtelen csak
kiüresedjen.
Alapja
lehetne
ez azoknak
akik hozni
nem hozták,
de igénylik
legalább.
A tudás
védelem,
a haladás
előszobája,
ahova bejön
minden ami
annak megfelelő
és arra építhető
folyamatos vonzata.
Ha te ezt nem érted,
tán tanuld meg, még
mielőtt valami túl
magasba kezdesz,
gondolj a lufira,
hiszen, gyorsan
kiüresedhetsz.
Nem jó látni,
se tartás, se
méltóság, csak
kapkodó kavarás,
feltételezve, hogy
úgy sem látják, sem
nem hallják, a tudásának
alacsony szintjét mindahhoz.
Ha az jól bejött eddig, hogy hol
ide, hol oda összekapkodja a
pillanatnyi sikerét másoknak,
az nem lesz az övé soha se.
Ami nem odavaló azt nem
fogadja be, az intelligens
sejtjét nem lehet becsapni.
Az önmaga ellen is megvédi.
Nem elég, hogy mindez már
működik benned és érted,
fejlődni, haladni, előre a
napokkal, a pillanattal.
Belülről érezni azt,
a folyamatot, amire
születtél, hogy ki is
fejlődjél önmagadhoz.
Különös oktatás, nevelés,
érted, hogy megértsed azt,
magadért neked kell tenned.
Jó vezető akkor lesz belőled,
ha átlátod, kiért, mikor,
mit tehetsz, hogy
ő maga tudja a
lehető legjobb
tudása szerint
megoldani a saját idejében.
Ha lehetne azt kérnem, hogy
ne a Nép vállain kísérletezd ki,
azt amit nem tanultál még meg,
emberismeret nélkül nem megy.
Általános műveltséget növelő
„Tenyérolvasó” érted, ha már
megértetted azt. Ahhoz
az emberismeret,
szükséges és
alapja is
lenne annak,
hogy legalább ne
ártson a nagy terved.
Jó egészséget kívánok.
Szeretettel. Julamami