https://julamami.com 2026.10.17. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, majd magad is tisztelhető legyél. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
https://julamami.com 2026.10.17. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, majd magad is tisztelhető legyél. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy






2026.10.14. https://julamami.com Ha mindent birtokolni akarnál és mindenáron hajtod magad és mindent akarsz, s amikor már annyira túlmentél önmagadon és a saját lelkiismereti határaidon, tán örülj akkor annak, ha azt még érezni is fogod.
S lehet, hogy lesz egy pillanatod és akkor lehet, hogy elgondolkodsz, hogy amikor elindultán, a nagy álmaidnak a mindenáron történő megvalósításában, már magadhoz képest akkor, meg is volt mindened, már bocsánat.
S ha körülnéztél volna magad körül is akkor, tán megláttad volna, hogy saját magadhoz mérten, már a legfelsőbb szinteden és azon felül is mindent birtokoltál, mert nem szólt senki sem, akkor még megelőzésben rád, hogy tán nem kéne.
S mivel nem álltál meg, hát mostanra már szembesülsz azzal is, hogy mi mindent birtokoltál el, mert feltételezted, hogy amit lehet, azt szabad is neked, már bocsánat.
S tán úgy is, hogy nem is tudtad, kit gátolsz éppen azáltal akkor, az életminőségétől elindulva a saját idejében teljesítéseként, a jó sorsának az elérésében, már bocsánat.
Ha igényes lennél arra a tudásra amit feltaláltam és egy napon egy ritmusban megrajzoltam, azóta is fejleszthetően jól oktathatóra, hívj fel. Hétköznapokon 09.00 és 12.00 óra között felveszem a +36303003566 telefonomat és minden kérdésedre válaszolok, az oktatásommal kapcsolatban. julamami.com, az egyedüli julamami védjegy Magyarországról, Pakson a Hergál Házból szeretettel. az egyedüli julamami védjegy
2026.10.06. https://julamami.com, julamami.com

Amikor felvállalod magad felett és versenyhelyzetbe helyeznek, s nem a saját idődben, se a saját munkád becsületével, s nem a tehetségedből lett hivatásodban hitelesítetten és sem, a magad által addigra már, elért szinten történt az meg, az nem lehet a tied, már bocsánat.
S az, nem adja az emberséges és szakmai tudásodhoz, sem az emberi méltóságodhoz, hiszen leutánoztad, vagy magad fölé teljesítetted, mert ott volt szüksége arra annak, aki rávett arra a magadhoz képest, felfele teljesítésre, s azáltal nem saját magadat, hanem másokat erősítettél oda fel, magad fölé is, már bocsánat.
Hiszen az még nem a saját sorsodhoz, hanem leginkább, az általad legjobbnak véltnek, vagy a sajátos érdekeikért tenni nem akaró és amiatt összeverődő, látszatosítottaknak az eredményeinek látszanak, ha egyenként ahhoz a fejlődési lehetőségeik, nincsenek meg, akkor az a nehezek alatt, tán szét is széledhet, azt a, már bocsánat.
S ott van és tartósan, az addig is és azóta is, az irigységet kiváltó elérhetetleneknek a magassága, s rájössz, hogy nem hiteles az, hanem a magadhoz képest gyorsítottak által, jutottál oda fel, az a, már bocsánat.
Az most már látszik, ha nem neked szólt akkor még, hiszen nem volt ott a lehetősége számodra, mint az ahhoz sokat teljesítésnek a lehetősége, hanem a sikeresnek a leutánzása által kerültél abba a körforgásba bele, azt a, már bocsánat.
S nincs azóta se kedved, végig vinni a nehezeket, mert ahhoz szoktál, hogy mások vitték azt el helyetted, s mivel rájöttél a miértjére, hát át is adnád ahogy lehet, azokat az aközben, kialakult helyzeteket, már bocsánat.
S mivel még, s mert nem tanultad meg felvállalni, se magadért, sem a nem hozzáértésed kapcsán kialakult helyzetért a felelősséget, hát szükséges fejlesztened magadat az önbecsülésed eléréséért, már bocsánat.
S csupán szerintem tapasztaltan írom, hogy most már a tudás hiánya annyira erős lett, hogy ha nem tudod felvállalni a fejlődésedhez a saját szinteden elvártakat önmagadért, s a fejlődésednek a nehézségeit se, hát jöhet az ismétlés, már bocsánat.
Viszont aggódni már nem szükséges, hiszen a tapasztalásnak a megélései, már ott vannak a tartásodban, ha akartad ha nem, már bocsánat, most már mások tudásával a könnyűben, az át se és a meg nem élteket, most már, ha nem fejleszted fel magadat arra a szintre, hát addig, a magadénak nem lehet betudnod, már bocsánat.
Megtanultam a három évtizednél több idő alatt, hogy ne akarjak elmenni a nehezek mellett, mert azért mutatja az meg magát, hogy magam tapasztaljam meg, s nem másokat utánozva, már bocsánat.
S vagy másokhoz csapódva, erősebbnek a látszatát mutatva, akarjam átvenni a számomra még akkor, meg nem lévő sikereiknek a szintjén ne akarjak élni, megértettem az idők szavát és a nehezeket azóta is viszem, nem a könnyű megoldásokat keresem, már bocsánat.
Hiszen, azokat a saját megélések és átélések nélkül, az idén már nem lehet, se leutánozni, sem azt láttatni, mintha megdolgozott volna és a saját sorsának a nehezeit mind megélte volna azért, gagyisitani már nem lehet, már bocsánat.
Hiszen azonnal ott van a felszínen, a gondolkodó sokaságnak láthatóan, mert akik elérték, az már az emberséges és vagy a szakmai szintjükké lett, megélik a tartásukat és a hétköznapokban hitelesen, az önbecsülésüket is adja, a szintjüket elérve már a nehezeket átélve élnek, azt a, már bocsánat.
S ha mégis erőlködne bárki, s bele akarna bújni az emberséges és vagy a szakmai tudásukért a számukra aktuálisan éppen adottak, megéléseivel hitelesítetten élik már a sorsukat, hát a nem jó szándékkal közelítő, bőrébe bújni akaró, tán viszi azt is, amit nem szeretett volna megélni, már bocsánat.
Figyelj rá, hogy mit akarsz kierőltetni, s, hogy meggondolatlanul, arra éretlenként, mit kérsz, vagy mi az amit magadnak akarnál tudni, s mi az irigység tárgya számodra, mert ha megteremtődik, magad is abban fogsz ám élni, már bocsánat.
Persze csupán szerintem, az a gyakorlat már több mint tíz éve az, hogy a hatalmát az Isten visszavette, mert nem az Isten adta Népnek az életminőségének a jó szinten tartására, se nem a jóra és a szépre használták, már bocsánat. Szerintem, van az Isten hála Isten, s ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk, már bocsánat.

2026.09.27. https://julamami.com, julamami.com Héthatáron és mindenáron, az álmaidról álmodva, boldogságra vágyva, rohansz hol erre, na meg arra, s közben nem figyelsz a belső kontrollodnak a jelzéseire, hogy hol fékezz le és mikor lenne ideje számodra a fejlődésnek, már bocsánat. Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológusként, történik az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó találmányom szerinti oktatásom. Paksról a Hergál Házból. a julamami védjegy
2026.09.21. https://julamami.com, julamami.com, julamami.hu, a julamami védjegy
2026.09.15. https://julamami.com, julamami.com, Heringes Árpádné a julamami webnagyi, a julamami védjegy Nagyon nehéz most hasonló szintre kerülni, mint amit 16 évvel előtte éppen kiteljesíteni szerettem volna. az emberséges tartásomban, s vele együtt az általam is megtartható emberi méltóságomban és a szakmai szintemen.
S mindazok által, meg és átélni azt, hogy képes vagyok arra és saját magamat el tudom tartani, a születésemkor hozott tehetségemmel, hiszen 2010. évben rákerült, Heringes Árpádné hivatalos nevemre, a julamami védjegy, sok évig a hivatásomnak a gyakorlásával, s később már, a feltaláltamnak az oktatásával, a saját magam által megteremtett pénzt, a saját tudásomnak a gyümölcseként, már a magaménak akarom tudni.
Erre azért van szükségem, mert elértem mindenféle elérhető sikert az addig eltel, 32 évnek a felében, azóta meg önmagamhoz képest a várakoztatásoknak a túl sok évében, elhitték az emberek, hogy már nem is élek, s vagy, hogy már nem gyakorlom a hivatásomat, pedig hála Isten jól vagyok és gyakorlom a hivatásomat, oktatom a tudásomra már igényes bejelentkezőket.
Viszont fejlesztem azt amit feltaláltam folyamatosan, s magam is fejlődöm azok által, az emberségemet érintőkben és a szakmai szintemnek, a nem csupán megtartásán dolgozom, hanem már a tovább fejlesztésével is foglalkozom, nem várakozom.
Hiszen gondolkodó emberként, nem hagyhattam el magamat, s nem hihettem el azt, a sokféle lehetőséget, ami felszínen volt és tán mindenki számára, hiszen tudtam, hogy amit lehet, azt nem mindenkinek szabadna és nekem sem szabad megcsinálnom.
Mivel a megérzésemben hoztam a tehetségemet, s a gyakorlatban már bizonyítottam nagy tömegnek, akik megtiszteltek a bejelentkezésükkel és akkor még a Hergál Házban fogadtam őket, hitelesítették azt, amit akkor tudtam adni, számukra a tudásom által.
Most majd ha esett sok eső őszig, megint, újra találkozom személyesen az emberekkel, a víz, a jó levegő, a nagy melegben is árnyékot adó helyszínen és kint az emberek között, hogy lássák a sétálók, futók, evezők, hogy nincs semmi titkolni való abban amit feltaláltam és ami által gyakorlom a hivatásomat, köszönöm a türelmüket.
Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus 1999. év óta vagyok.
A julamami védjegy, 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre, Fejér megyében történt sok éve, hogy feltörték a céges autót és elvitték a bőröndöt és a közepes méretű táskámat, amiben minden igazolványok benne volt, személyim, oktatási engedélyemet, a bélyegzőmet, számlatömbömet, s egyéb tárgyakat, amikkel Bp-en azon a napon oktattam.
A bőröndben csokoládé is volt, amiket a három gyermek nagyon várt, amiket, az apjuk hozott Németországból, ahonnan, egy szakmai képzésről jött haza, nem kerültek elő azóta sem, azt mondták, hogy az igazolványaimmal menekülni lehet csupán, a legutolsó információm, hogy nem lettek meg.
Nem adom fel, most éppen a julamami védjegyemnek, a megvédésére fordítok hasztalanul túl sok időt, mert nem engedtem meg a használatát senkinek sem, kiköltöztettem az országból, hogy megvédjem, a 2009.év óta a csupán magam által írtakat, amik többségében naponta kerültek fel, a julamami.hu, julamami.eu, julamami.com, https://julamami.com, stb. elnevezésű honlapomra, ami ugyanaz maradt, kerültek fel és kerülnek most is naponta fel, az írásaim, s amit felrakok éppen.
A bizalom szükséges volt ahhoz, hogy feltételeztem, hogy mivel a julamami csupán a Heringes Árpádné nevemen van, hát nem lesz vakmerő senki sem azt használni, s mégis, úgy néz ki, hogy használták tán többen is, s azt sem tudom, hogy mire.
A védjegyhivatalnak megváltozott a telefonszáma, azt mondja a telefonomon egy hang, amikor felhívom, viszont nem mondja, hogy van-e másik telefonszáma, vagy, hogy léteznek-e még, befizettem újra a tíz évet megint, a julamami védjegyemért, biztos ami biztos, s értesítést sem kaptam tőlük, bármiféle változásról.
Mivel ezt szeretném kiteljesíteni és előtte, átköltöztetni onnan ahol a bizalmam megingott, s nem másokat gazdagítani, hanem, kiteljesítve és az életem korosodó éveiben is tovább fejlesztve, majd miután már nem tudom fejleszteni, vagy úgy elkészítve, hogy már magától is fog működni, nem adom fel, persze, nincs ahonnan mindazokért, a kártérítést várhatnám.
Hát azon vagyok, hogy megvédjem a julamami védjegyet és egyben a Webtenyer honlapomat, ha addig is nem gondolják át és végleg elengedik már, hiszen soha nem lehetett a nevükre írva, mert nem engedtem meg.
S a kérdezésem nélküli használatát sem engedtem meg senkinek, ne reménykedjenek, hogy belépek oda ahova eddig nem tudtam, s most azt kínálják fel a belépéshez, s azáltal, tán megfelezhetik a webtenyer julamami védjegyes honlapomat, nem tisztelik úgy, a julamami.com, https://julamami.com, mint a szellemi tulajdonomat.
Nem tudom, mihez segíteném hozzá azt aki felkínálja belépéshez, ha belépek az ismeretlen Julia sablonba, mert magyarul az Júlia lenne, s akkor tán azáltal, már a beleegyezésemet is adnám, hogy kétfelé vegyék, vagy más országban is lenne, a szellemi tulajdonom, amit én Heringes Árpádné nem láthatnék át, hogy mi történik ott, anélkül, hogy tudnék róla, már bocsánat.
Hát megtartom és csupán én szerkesztem és rakom fel rá, azt amit lehetséges nekem, mivel a saját a julamami védjegyes, webtenyer, webtenyér, honlapomat, nem mások gazdagítására szántam, hanem a hivatásomnak a gyakorlásához segítségnek reméltem.
S ha át akarom adni a https://julamami.com, julamami.com, akkor az örököseimnek adom majd, ha eljön az ideje, tehát majd annak idején adom át, viszont most még a tervemen dolgozom itt és szándékozom, tovább fejleszteni, aszerint, amit elterveztem, már bocsánat.
S, hogy majd vigyék tovább, akár majd emlékoldalként, van kiknek szánnom és nem másnak adom, mint a szellemi tulajdonomat, kérem hagyja el a julamami védjegyes honlapomat, s erről bizonyosodhassak meg én magam is.
Bárki, aki úgy van bent, hogy nem kérdezte meg és nem engedtem meg azt, hogy bármit is csináljon a https://julamami.com, s a julamami.com, heringesa1@gmail.com, julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, stb. amit magamnak szántam, kérem ne szolgálják ki magukat, csak azért mert megtehették, már bocsánat, azt a.
Mivel a facebook.com már végleg kitiltott, arra hivatkozva sok – sok év után, hogy közösségellenesek az írásaim, videóim és nem kaptam vissza, nem is tudok kommunikálni, hogy elmondjam minden tartalmamat küldjenek át számomra, oda ahol az a nagy tömeg elfér, hiszen nem hitelesítettre hivatkozva lett letörölve. S minden ott maradt, nagy tömegben, amik valószínűleg valakiket nevesítettek tán, addig is, viszont nekem nem adtak, addig sem lehetőséget, hogy bármivel amit oda felraktam, látogatottságot és vagy pénzt teremtsek a tehetségemből lett hivatásommal és csupán magamnak.
A julamami védjegyemet és a webtenyer honlapomon lévő videóimat, festéseimet, a sok év alatt, mostanra már, nagy tömegű írásomat, sem tartották tiszteletben, tán azt a, hiszen azt gondoltam, hogy a julamami védjegy elég arra, hogy ne gondolja senki más a sajátjának, ne plagizáljon általa, se ne használja a mondataimat, írásaimat, videóimat, mint a sajátját, s ne is használja úgy, mintha azt megengedtem volna.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tartsál ki mellettem, ne hagyjál magamra engem, ebben az össze – vissza mindenfélében, 16 évvel előtte, már elértem az általam sokszor megtapasztaltak által, a jól ismert, sikeremnek a küszöbéig megint, most tán már megengedik, hogy belépjek, s tiszteletben tartják a julamami védjegyet és mindenemre vonatkozóan, ami csupán a saját szellemi tulajdonom.
Heringes Árpádné ev. nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus. Paksról a Hergál Házból, ahol lakom és a hivatásomat a heringesa1@gmail.com és a +36303003566 telefonom álal történik, ahonnan az írásaimat felrakom, s ahonnan, az arra bejelentkezés időpontjában, a Tenyér – térképolvasás és az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó történik.
Viszont, nem tudom odaírni, s nem tudom megváltoztatni a helyszínt sem, ott vagyok attól nem messze, de se nem ott lakom, sem nem onnan történik és nem is történhetett onnan általam sohasem,Tanácsadó már évek óta nem vagyok, a Különös, oktatás, nevelés, vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó-t, még nem tanítottam se meg, sem be senki másnak, csupán én magam Heringes Árpádné tudom oktatni, már bocsánat. Heringes Árpádné ev. Paksról és csupán, Paks, Vadász u.59. szám alól, a generációs Hergál Házból, a julamami védjegy.
Julamami Magyaros Agyalósa (3)Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, a megelőzésért. Magam készítettem a videóimat, ezzel tudtam áthidalni az üres időket, hát elkészítettem a 600-nál is több videómat, amikor éppen csak a semmire várakoztam.
S kerültek fel ide a videóim és az írásaim, keresem a lehetőséget, hogy felújítsam őket, mert az oktatásom mellé készítettem és sok munkám van bennük, s most, ahogy látom sok videóm kikerült innen, s nem tudom kinél van, hát most itt az ideje annak, hogy a saját használatomhoz is igazítsam, a julamami védjegyes oktatási videóimat, a julamami védjegy és a videóimnak a használatát, mint a sajátját, nem engedem meg, köszönöm a megértést.
Köszönöm az érdeklődését és a reményeim szerint, most már, a számomra is megfelelő lehetőséget, ha van igénye a tenyérolvasásomra, s ha hétköznapokon 09.00 és 12.00 óra között hív fel, tájékoztatom, a +36303003566 telefonom által.
S, ha úgy dönt, hogy igénybe veszi a Tenyér – térképolvasót, az akkor előtte, frissen készült tenyérfotóit, a megbeszélt időpontban olvasom le, ha átküldi a heringesa1@gmail.com, azt a +36303003566 telefonom által olvasom le. A Tenyér – térképolvasóhoz szükséges idő, 1 és 2 óra között van, a díja: 21.000.-Ft, a számla számát, a tenyérolvasásom befejeztével mondom el, s kérem, hogy a megjegyzésbe, Heringes Árpádné ev. írja be, köszönöm.
2026.09.05. Tanulj, fejlődj, hogy a sorsodig érve, a jó sorodat is elérjed, a magad idejében. Heringes Árpádné a julamami védjegy, ev. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, 20 órában oktatom. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
A feltaláltamnak és az, azóta is jó minőségben történő, oktatásomnak a 153 oldalához adható, ha van igénye arra akkor és általam megbeszélve, az oktatásomra bejelentkezőnek, amit visszanézhet, amikor akarja, mert az akkor már nála is lehet, hiszen megengedem azt akkor leírva is számára.
Igyekszem megtanulni azt, hogy a racionális oldalam is fejlődni tudjon, ahhoz ahol az emberséges tartásom van és egész életem során, hol az egyikhez adom, hol meg a másikat erősítem fel, a saját magam szerinti, akkori fejlődési lehetőségemben, amit szabad akkor általam is.
Az, hogy az önbecsülésemet meg tudjam tartani, folyamatosan tanulni szükséges nekem is, hiszen minden változik, nem adom fel, hiszen felelősen gondolkodva döntök, abban és úgy, ahogy akkor éppen lehetséges számomra.
Azért is, hogy a változásokban is tudjak az elért szintemnek megfelelően járni tanulni, s a talpaimat a szülő és lakóhelyemen is megtartani, vagy araszolva megtanulni járni, a lehetőségeket összehasonlítani, azzal amit szabad nekem, a saját lelkiismeretem szerint, azáltal, ami akkor számomra is adott azon belül, amit szabad, abban történik, mint lehetőség a szerintem történő megoldásához is éppen.
A Logoja a julamami védjegynek, Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben, ne másolja, köszönöm. -2.jpg” alt=”Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó a feltaláltamnak az egyik elnevezése, s csupán én magam oktatom. +36303003566 és a heringesa1@gmail.com által, a nehézségeket átéli közben, ami megelőzésként történik, hogy amikor ott tart az életében, már felismerje azt, hogy mi az egyenes és mi az, ami már attól kezelhetetlenül eltérő irányt mutat, már bocsánat.
Heringes Árpádné prevenciója a megelőzésért, https://julamami.com
Emberünknek a megszületését, az anyai ága szerinti kultúrában élő családtagjai és egy domináns családtag, nagyon várta. Amikor úgy látták jónak, hogy tudomására hozták, azt, hogy szerintük emberünk felnőtt,
ahhoz, hogy az apját is megismerje és azután már, a saját életét élje. Viszont, a tenyereiben látható az is, hogy meghatározták azt, is, hogy szerintük, emberileg jó irányt vegyen és a hivatásában sikeres legyen. Paksról a Hergál Házból, szeretettel, a julamami védjegy.
A Logo Gálosi Ádám József alkotása, a julamami védjegy, 2010. évben került a Heringes Árpádné nevemre, a szellemi tulajdonom. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
2026.09.03.https://julamami.com
2026.09.02. julamami.com
Elment a tegnap, helyet csinált a mai napnak, hogy a jó sorsunkhoz elérjünk a saját időnkben és azt meg is csináljuk jó minőségben, a saját Hazánkban. Heringes Árpádné ev. nemzetközi, tudományos, prevenciós és parapszichológus a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
Néhány videóm a régiekből, hogy ízelítő legyen az oktatásomnak a 20 órájából, nem ajánlhatom, mert az a gyakorlat, hogy az erre a tudásra, már igényes emberek jelentkeznek be, a +36303003566 telefonomon tájékoztatom, az érdeklődőket, naponta 09.00 és 12.00 óra között.
Ha a nehézben történő oktatásomhoz, ha van kedve csatlakozni, akkor azt vállalja fel, hogy csupán a hangomat hallja és mivel ugyanazt az oktatási csomagot látjuk mind a ketten, nincs tévedési lehetőség, s azt is pontosítom közben.
A bizalom egymás felé ott van, vagy megerősödik majd egy idő után már, néhány óra az oktatásból, s annak elteltével, mind a kettőnkben.
Heringes Árpádné nemzetközi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, a megelőzésért. a julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné a julamami.com lévő videóim és minden egyéb a szellemi tulajdonom.
2026.09.03.https://julamami.com, julamami.com
Sok mindenben lett már a hétköznapjaikban használható, az életvitelükhöz adva, azt a tudást, amit már akkor és vagy utána már, vagy már közben általuk, a személyiségükhöz igazolva, a lelkiismeretük által kontrollálja, a saját tudásuk mellé tudják be, mindenki a saját idejének megfelelően, mint egy már számukra létező tükröt. a julamami védjegy
Ne aggódjon mindent addig fordítok magyarról – magyarra, ameddig át is megy és érthetővé válik az számára, s csupán általa kontrollálva. 32. éve vállalkozom, több vagy mihez képest sok országban élő magyarul értő és beszélő embernek a Tenyér – térképolvasó alkalmazásával olvastam le a tenyérfotóit. Ami, most éppen heringesa1@gmail.com a bejelentkezésnél megbeszélt időpontra megérkező és frissen készült, s jól olvasható tenyérfotóit, onnan küldöm át az oktatásomnak a 153 oldalát, az oktatásomhoz.
Heringes Árpádné nemzetközi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy 2026.09.01. Az Apám azt mondta, hogy a szívesség nagyon drága tud egy idő után lenni Jula, mert, hogy annak nevezett engem, a mami megszólítást sok gyermek és fiatal mondta nekem, a számomra fontos emlékek miatt, a két szót összeírtam, így lett a julamami 2010. évben védjegy, s került Heringes Árpádné hivatalos nevemre, semmiféle más julamamihoz nem volt és nincs közöm.
A sablonon, a Julia név, nem az én belépésemhez van legyártva, heringesa1@gmail.com amivel belépek, miért engem kérnek, hogy igazoljam magam, nekem a julamami.com, https://julamami.com és minden ami benne és rajta van, az egyedül a saját szellemi tulajdonom, kérem tiszteletben tartani, köszönöm. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
–>


2026.10.17. https://julamami.com Van vagy csak volt egy könyvem, az Érintsd meg a sorsod című, nem nekem hoz bevételt és jogdíjam sem lehet általa sem, megírtam ki lett adva és nem tudtam eladni sem, hát csak nézem, ahogy webáruház hirdeti és megrendelésre a címekre ki is küldi. Elment a kedvem attól, hogy a nem könnyem megkeresett pénzemből könyvek legyenek, pedig nagyon sok kilónyi vár arra, hogy nyomtatásra kerüljön. S azután tudják már nem csupán olvasni, hanem a sajátjuknak is tudva, bármikor újra elolvasva, a saját idejükben jöjjenek rá arra, hogy már beértek egy saját szintváltásra. S azt sem tudom, hogy mennyi érdeklődő lehetne, akik erre a megelőzésben megfogalmazható tudásra, már az emberséges énjük és a szakmai szintjük szerint igényesek lennének. Értem én, hogy miért nem vállalja fel senki sem, azt, hogy feltaláltam valami nagyon lényegeset, ami segíthetne a családoknak, hogy ne vita legyen, hanem nézetkülönbségekként beszéljék azt át és meg, már bocsánat. S azt sem lehet mondani, hogy nincs tele az internet, még ott is ahonnan már végleg kitiltottak, viszont valószínűleg tele van, az általam alkotott, oda felrakott és vagy megosztott szellemi tulajdonaimmal, már bocsánat. Paksról a Hergál Házból, ahonnan történik, a +36303003566 telefonomon, a Tenyér – térképolvasásom és oktatásom. a julamami védjegy
2026.09.25. https://julamami.com, julamami.com Ugye nem úgy lesz, hogy most meg, mivel a 75. életévemet élem, már arra hivatkozva, nem juthatok el, az Isten adta Néphez tartozva, a feltaláltamnak az oktatását most sem mutathatom meg, hiszen csak nagyon kevesen találnak meg, a googl edge által, mert a facebook.com-ról már végleg letöröltek.
Mentem át ás onnan is tovább, ha azt láttam és már úgy éreztem, na meg a mindenek felett, mivel nem ismerem az informatika nyelvezetét, s csupán az anyanyelvemen beszélek és írok értően, a többihez az éppen ott adott fordításra vagyok utalva, már bocsánat.
Viszont hozzászoktam a nehéz által boldoguláshoz, tán azért jutottam el oda, hogy feltalálhattam és megrajzolhattam jól oktathatóra, amit 2010. év óta, már a julamami védjegyet Heringes Árpádné nevemre véve, oktatom, már bocsánat.
Ne vegye senki zokon, hogy nagyon igyekszem bevinni a köztudatba annak az oktatási formáit, amit feltaláltam és azóta is fejlesztem, amit már bebizonyosodva, jól oktathatóra rajzoltam, a gondolkodó agyam döntését vettem komolyan, már bocsánat.
A tehetségemből lett hivatásomat, már eddig is, nagyon sok ember hitelesítette, bár nem állt mellettem senki sem jót, kiálltam magamért, emberesedtem a túl sok üresítő évben is, s azon voltam, hogy sok ember láthasson rá, hogy amit oktatok, tán az hiányzik éppen a saját sorsának a meg és felismerésében, már bocsánat.
Nagy túlélő lettem, hogy nem mentem el sehova és mégis az online világában megélhettem, mivel el akartam tartani magamat, hiszen az addig elért sikereimért, újra és megint meg kellett dolgozzak, hogy el és a felszínen fent is tarthassam magamat, hogy túl sokat, mások által, ne alázódjak, már bocsánat.
Megéltem hát, a lenézést, a lekicsinylést, a semmibe vevést, az el nem fogadás tényét, a tehetetlenségemben kihasználást, kirekesztésemmel próbálkozást, a helyettem és felettem döntést, a julamami védjegyet a saját nevére íratást, mert hiába tiltakoztam, hiszen valószínűleg volt arra lehetőség akkor, már bocsánat.
A bocsánatkérés időnként mások helyett is, nekem már nagyon megy, nem sérültem bele abba a nagyon sok mindenbe, mentem akkor is igyekeztem haladni előre, ha csupán én tudtam felmérni, hogy ha úgy is néz ki, fejlődöm a sok nehéznek a megélésével, s nem állok egy helyben, már bocsánat.
Lenne mit oktatnom, az emberséges és a szakmai szintjeiknek, megfelelően én alkalmazkodom, a toleranciát jól ismerem, az alázat gyakorlása már szinte egy, a feltaláltamnak a szintjével, hiszen felismertem, hogy még nem mindenki tart ott, hogy az megalázkodást az alázattól meg tudja különböztetni, úgy, hogy ne sérüljön bele, már bocsánat.
Úgy tűnt, hogy engedélyezték a Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami szerinti oktatásomnak a lehetőségét, aztán meg már nem tudtam hozzáférni a facebook.com által, s mivel nem érdeke másoknak vagy tán senkinek sem, már bocsánat.
S, hogy az Isten adta Nép megtalálja a jó sorsát, az önismeretétől az önbecsülésükig eljutva tudják megélni a jó sorukat, Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus 1999. évben kitűnő megajánlottal lettem egy, a szerintem, akkor legjobbnak minősülő Akadémián, már bocsánat.
S mivel előtte már nagyon sok ember ült velem szemben, 1994. évtől, az engem megtisztelően, felém nyitott tenyereikkel, megélhettem az akkor még lehetséges sikereimet, ami tudásként ott volt a tehetségem mellé a hétköznapi és ünnepnapi gyakorlatomban, köszönöm.
Így, hát keresem a lehetőségemet most is, már bocsánat. hogy el tudjak jutni arra a szintre, amit éppen akkor értem el, amikor tán egy pillanat töredéke alatt változott meg és mindenre vonatkozóan hatott, a megelőzést nélkülözve, a döntések akár napi szinten megváltoztatása, azt a, már bocsánat.
Nem volt hirtelen igény, a szakmai és emberséges tudásomra, hát önmagamhoz és az elért oktatási szintemhez képest, csak várakoztatva voltam, mint gondolom nagyon sokan, az volt a szerencsém, hogy nem elkényeztetetten nőttem, hanem
leginkább magamat volt szükséges felnevelnem, már bocsánat.
S később már Apám megjegyzéseire figyelve is túlélő lettem, a nem több mint, 156 cm magasságommal, keresve a jót és a szépet, túlélve, az ahhoz rögös úton araszoló, vagy éppen araszolva igyekvő, s még a nem saját döntéseimből eredő nehézségeket is, már bocsánat. Paksról a Hergál Házból szeretettel, a julamami védjegy
2026.09.23. https://julamami.com, julamami.com, julamami.hu, a julamami védjegy Segíts magadon az Isten is megsegít, ha nincs más hát csináld meg azon a szinten ahol most éppen vagy, s majd jön a feladat amit szükséges lesz megcsinálnod magadért, mert más nem tehet érted, meg szükséges tanulnod, hogy a jó sorsod csupán neked fontos, hát megkapod ahhoz, az éppen aktuális és lényeges megoldásokat is. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné ev. nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, a feltaláltamnak az oktatásával a megelőzésért. Paks Vadász u.59. Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
2026.09.16. https://julamami.com, julamami.com, Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelvnek neveztem el, amivel érthetőre fordítom, magyarról – magyarra, szintről – szintre, végzettségnek megfelelő tudás, hozzáértően vezetés, a tehetséggel elért emberséges életforma, a jó minőségű életvitelét, életformáját, a saját tehetségéből lett hivatásával.
S a szakmája becsületének az általa végzett munkájának az elért szintjével és a saját maga megbecsülésével, a sorsában már elért szintjét éli és a saját maga tapasztalati által, megtartani és a továbbiakban is fejleszteni is tudja, a tehetségével el tudja érni a jó minőségű életvitelét.
S, ha nem adja fel közben és süpped alacsonyabb szintre, mint amit addigra már elérhetett, s végig megy a sorsának a nehézségein, amire akkor képes éppen, s a számára megfelelő időben, s a legmagasabb szintet elérve, sem száll el, s kezd el megfelelni mindenben és mindenkinek, mert még nincs új ismerete, tudása a következő szintjéhez elérhető tájékozottsága sem.
S aztán majd, az emberséges tartásával is bizonyítva a szakmai becsületét, s annak a számára elismerhető méltóságát, már képes elfogadni akkor számára érdemben, ha akadna ahhoz hozzáértő, aki azt érdemben is fel tudja vállalni, mert az lenne a feladata, hiszen átlátja összefüggésében.
S már tudja, hogy fejlődni akkor képes továbbra is, ha tudja, azt, hogy egy Haza ez csupán egy, mindannyian gondolkodókként bele is teremtünk, hiszen tudjuk, hogy rajtunk kívül még van, az Isten adta Népnek a nagyon különböző sokasága is, akik várakoznak a saját lehetőségeikre.
S, akik akkor még tán nem juthattak el oda, hogy igényesek legyenek arra, amit a saját sorsukban meg is élhetnének már, ha odáig az emberségükben és vagy szakmailag is elértek, s még nagyon sokféle hatások és szintek, nem elég ám hozzá, azt sem, hogy megvan tán, a legmagasabb végzettsége, ha vannak akik, a gyakorlatban már összefüggésében látják az elméletét is annak, amiket magam is megtapasztalhattam, s bőségesen, a 32 év alatt, köszönöm.
A tehetségem által értem el azt, hogy rájöttem miben hoztam azt, amivel elérhetem, a saját időmben, a számomra legmagasabb szintet, akkor az emberségemben és a tehetségemhez, s a gyakorlati tapasztalataim általi szakmámnak, az emberek által, egyenként és a találkozásunknak a következő alkalmával, mindvégig hitelesítetten a saját, emberséges és vagy szakmailag is, akkorra már elért, becsületükkel.
Volt az a pillanat, amikor megéreztem a lelkiismereti kontrollomat, akkor már ki tudtam mondani a nem szót, arra ami addig megoldatlan volt, mert más nem tudta volna megoldani,csupán én magam, mert az önismeret segít ám ha van már, abból is elég.
Na hiszen, a saját sorsát mindenki, a maga idején tudja megoldani és szerinte szükséges, a legmagasabb szintre elérnie, ahhoz is, hogy az Isten adta Nép azt, felé meg is mutatva, s vagy, kimondva is hitelesítse.
Az annyit jelent, hogy amit hallanak a Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó közben tőlem, annak hallatára, azt jelzi számukra a saját lelkiismeretük, hogy az ugyanaz mint amit ők akkor éreznek és azáltal, gondolnak, az általam hallottakról és pont akkor.
Keresem a megoldást, ahol megkapom a számomra is megjáró tiszteletet, a szolgáltatónál, mert valahogy ahhoz vannak szokva, ha az életkor már túl haladt a mondjuk szerintük elfogadhatónál, akkor úgy beszélnek, mint ahogy addig a legerősebb hatások által, hallották, látták, vagy tán amit elvár tőlük, az ami akkor vagy egyáltalán, számukra még arra a tevékenységre, nem beérve történik, azt a.
Van egy gömböm, aminek az elődjét az igazolványaimmal együtt lopták el, egy a gyártójuk, be lehet azonosítani gondolom, mert azt egyedül ő gyártotta akkor, a többi tárgyat, egy nagy látogatottságú, egyházi nevezetesség helyszínén járva vásároltam, akkor sok évvel ezelőtt meg.
Amikor már volt arra igényem, hogy fejleszteni tudjam a gömb működéséről alkotott véleményemet, elmentem és megvásároltam ugyanott, egy nagyobbat, mivel arra, még az előző / ellopott/ gömb vizsgálgatása által rájöttem, van jelentősége azoknak a hol gyenge, hol meg erősebb érzéseiknek az embereknek. Amikor azt a mozgássort végezték, hogy a gömb alkalmas arra, ami az embereknek a saját maguk által irányított, mozgásával történik, ott akkor, felszabadulnak azok az energiák, amik lehet, hogy már akkor, vagy később tán, már bántóak lennének, kezeletlenül számukra.
S amik, nem a sajátjaik, kívülről jövő energiáknak neveztem el őket, ami csupán átmenne, érzékeltetve azt ami ott hat éppen, persze, ha ki lenne takarítva utána, nem halmozódna fel és keletkeznének különböző panaszaik, az abban érintett embereknek, köszönöm az ott és azonnali visszajelzéseket.
Na hiszen, kit tudja el tudják-e részletesen mondani, vagy van-e arra elég idő számukra ott, van-e ismerete azzal kapcsoltban, vagy tájékozottsága ott akkor valakinek, hiszen ha kibeszélheti, már tán jobb egy kicsit, s mivel lehet, hogy nincs is mit diagnosztizálni az orvosoknak, akkor, s ha az akkor már, számukra esetleg egyre kellemetlen, azt a.
S elmennek, oda ahol valamit abból kihallanak, vagy hátha ott tájékozottak az ügyben, hogy megtalálják a kiutat abból, s nincs más, mint csupán a tüneteket sorolják fel, azt a, már bocsánat.
Heringes Árpádné ev. nemzetközi és tudományos, prevenciós és parapszichológus, 1999.évben, kitűnő megajánlott diplomát vettem át, s köszöntem meg, azon a helyen, akik akkor szerintem, az országban ahhoz, a legmagasabb szinten emberségükben és szakmailag is értetten és ott előadókként voltak, azóta már megszűnt az.
Mint az is, ahol beszámolhattam évekig, mert csak nézegettek és elmélkedtek azon, hogy mit is kezdhetnének, az én csupán nekem meglévő és a legmagasabb szintet elérő tudásommal, nem volt még hasonló hatás az életükben, ami azóta is fejlesztve van általam, hiszen gyakorlom a hivatásomat.
A tehetségem által lett és a gyakorlatból állt össze több év után, az azóta is jól oktatható elmélete, amit még csupán egyedül én tudom oktatni, az emberek által hitelesítetten.
Győz meg legyőzni könnyű engem, nem harcolni születtem, küzdeni és túlélni tanultam meg, a számomra ismeretlen helyzeteket úgy gondoltam, hogy jobb ha komolyan veszem és a tapasztalásuk közben, magamat is fejlesztem, sok mindent túléltem, az életem során már.
S nem egyszer kellett szembesülnöm azzal, hogy ami rám marad a sorsomat, akkor már gátolva, azt nekem szükséges megcsinálnom, mert azt csupán én tudom, úgy megcsinálni, hogy utána abban tudjam, a jó életminőségemet is elérve, s abból az önbecsülésem okán és a szakmai tudásomnak a szintjén, önmagamért, magamat eltartva, jól megérdemelten megélni.
S nem tartozom se ide, sem oda, tartozom a hozzám a Tenyérolvasóért és vagy, annak vagy az oktatásáért, bejelentkezőhöz és akkor éppen csupán oda, s a feltaláltamat, sok éve igyekszem bevinni a köztudatba, pont azért, hogy felismerjék annak a hasznosságát, az emberek saját maguk számára is.
Hiszen az csupán az enyém, nem tanítottam meg, sem be senkit sem, az a saját feltaláltam, mint a szellemi tulajdonom, mint a saját felfedezett és általam megrajzolt, s azóta is jól oktatható formába rendezett, tudásomat és az emberséges hozzáállásomat is, tükrözi az oktatása közben.
Amit akkor rögvest, s az oktatásom közben és a saját idejükben utána is kapom a visszajelzésként, hogy mikor és miben látták meg az összefüggéseket a saját sorsukban és vagy a családjukban, a nagyon különböző szinteket, és generációsan kapott feladatokat is tükörként.
Mindenki más szinten és tudást elérve élheti az életét, a saját sorsát megélve, ha már letörlesztette a sorsában azt amit közben is odatett az élete mint feladatot, s közben kapta mellé tán, a generációsan meg nem oldottakat, mert ő volt akkor éppen a legmagasabb szinten akkor.
Nem volt időm beállni, a szerintem nem is létező sorokba, így hát, nem vették komolyan, s azért aztán, nem vállalták fel, azt amit felfedeztem és előbb ismerték a Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, általi akkori tudásomat, az online világában, mint a saját Hazánkban.
Megszenvedtem a kirekesztésnek az energiáit, amikor kimentem az online világában, hogy megmentsem az akkori tudásom szintjén azt amit felfedeztem, a magyarokat kerestem, akik más országokban élték azt amit ott lehetett, a megérzésemre hagyatkozhattam és a tudásomra.
Hiszen, szerintem, a tudásnak van egy hitelesítő energiája, ami az ahhoz értő emberek felé érezteti, hogy nem gagyi, nem plagizált, nem összeollózott, nem kimásolt, nem másokét utánzó tudás, hanem annak az embernek, a sajátja. Paksról a Hergál Házból, Paks, Vadász u.59. alól történik.
A Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, s azoknak az oktatása,. s csupán általam, a +36302470589 telefonomon hallod a hangomat és a heringesa1@gmail.com, amire átküldöd a tenyereidnek, az akkor frissen készült fotókat, s olvasom le azoknak, minden apró részletét, s már összefüggésében is elmondom, hogy mit látok a két tenyeredben. a julamami védjegy
2026.08.31. Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven írom itt és a Tenyér – térképolvasást is ezekkel a szavakkal olvasom le. S ha eldöntötted, hogy az emberséges és a szakmai szintednek az egészséges egyensúlyát már megértően élnéd az életedet, már bocsánat.
S tán el is jutnál már, a sorsodig is, mert lényeges, hogy értsed, most már a csupán általad megoldható és számodra egyértelmű megoldásaid mellett a miérteket is.
Elment a tegnap beköszönt a mai nap, s, hogy mit hoz a holnap, abban neked is van dolgod, hiszen ha nem tudják a döntők, hogy mi hiányzik a jó életminőségedből, akkor, miért vagy csak kritikusa, s tán ne legyél az, hiszen rajtad is múlik tán, s remélhetőleg, hogy elérheted-e, a sorsodnak a jó minőségét.
S, hogy tudja-e, aki döntéshelyzetben van, hogy mit jelent, a jó életminőségedhez most számodra, az általad is teljesíthetően, s abban a minőségben lévő, általad is érthető és teljesíthető lehetőséged, amit képes vagy azután megoldani is, a magad szintjének megfelelően, már bocsánat. Tán, tisztelettel élj, hogy a saját idődben majd magad is tisztelhető legyél, már bocsánat. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy
2026.08.22. julamami.com, julamami webnagyi, julamami a webtenyeres
Otthon vagy, amikor a kicsiben már meglátod a gyermekkori önmagad, s nem mentél sehova a Világ mégis ott van nálad. Heringes Árpádné ev. nemzetközi tudományos prevenciós, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.07.09. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám Tisztelet, szeretet, legyen otthon bőven, hogy vihessenek akár naponta belőle kimenőben, s ha felnőttek lesznek, át tudják adni majd azt, vagy az abból kifejlődött, magasabb szintet, az arra igényes következőknek. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, meghallom ám, julamamivédjegyöreganyám.
2026.07.08.julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com Otthon vagy, amikor jól érzed magad abban, ahol éppen megéled azt, amit a saját idődben, az életed feladatként neked ad, s nem az üresedés felé mégy, hanem inkább motivált leszel a jóhoz és a széphez és kész. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, 75 évesen, egyéni vállalkozóként.Paksról a Hergál Házból szeretettel. Jól esne ám, ha azt mondanád, szép napot julamamivédjegyöreganyám.
2026.07.07. julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com Az amit feltaláltam, azóta már nagyon sok embernek tudna segíteni, abban, hogy a saját életminősége, amit egy ügyben eldöntöttek mindenki felett, az megfelel-e számára, akkor és tudja-e alapjának használni azt, hogy megtanuljon rajta járni, azt a.
Úgy is, mint a nagyon különböző, Isten adta Nép számára, a saját sorsa tán adott is lehetett volna, attól fogva, hogy felépítse, a munkája becsületével, s a saját életminőségétől a jó sorsáig juthasson el, azt a.
Sokat segíthetett volna abban, hogy a gondolkodó emberséges és a szakmájának a becsületét ismerő emberek, az életükben a jó sorsukig el tudjanak jutni, amikor ahhoz már gondolkodóként megjön az esze annak, aki kihallja azt, hogy számára mi a helyes és a lelkiismeretének a jelzései szerint dönt már, a saját jó sorsa felett, s bocsánatot is kérek rögvest érte.
Az önismerete szerint és a saját döntése által, a lelkiismeretének a felelősségével, annyit tanul meg belőle, amivel akkor már mint saját tudásával, odáig elér, hogy tud saját magán segíteni, hogy az Isten is megsegítse módján, akár, egészen az önbecsüléséig juthat el.
Aztán mond, mekkora utat tettél meg mostanra, hogy a saját lelkiismereted kontrollja szerint, mi mindent tanultál meg most már, hogy most is boldogulni és utána már, jól boldogulni is tudjál a hétköznapjaidban.
Igen tudomásul vettem, amikor mondták, hogy volt már az asztalukon az, amit meg és feltaláltam, de úgy néz ki, hogy anélkül került le onnan, hogy megtiszteltek volna azzal, hogy kimondják és leírják, a felméréseik alapján, nem felelek meg, azért vagy amazért, s bocsánatot is kérek.
S akkortól tán tudomásul veszem, hogy ők, nem engedik be az oktatásnak az árnyékába se, nem, hogy a megelőzésnek az alapja lehetne, mint önismerettől az önbecsülésig mérhető valóságos, ami sok éve már annak is, hogy az engem megtisztelő és velem szemben ülő, tömegnek számítóan sok ember által, hitelesített, azt a.
Egy Haza ez csak egy, ide születtem, itt tiszteltek meg, nagyon sokan, s nagyon messziről is személyesen és online is 1994. év óta, H.Nagy Júlia kezdettől és közben mellé a julamami védjegy, most már korosodva julamamivédjegyöreganyám.
S mindvégig Paksról a Hergál Házból olvastam le, a Tenyér – térképeiket, és online skype és messenger, na meg, a +36302470589 telefonom által hallottuk egymás hangját, amikor tájékoztattam, vagy azok által szolgáltattam Magyarországon és a nagy világban is sok országban.
Tisztelettel élj, hogy a magad idejében tisztelhető legyél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.07.06. julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com
Mivel szerintem, az életünknek a minősége az még nem a jó sorsunknak a minősége, hát lenne dolga és minden gondolkodónak arról, hogy mennyit hezitál, vagy tologatja a már megoldásra érett élethelyzeteit, s közben korosodik, s tán majd kesereg, hogy miért nem tanulta meg a hitelesektől azt, amit nem hozott a megszületésekor, mint saját tehetségét. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.07.04. julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com A magzati szakaszt a jobb oldalon találtam meg, s fedeztem fel az ott lévő nagyon értékes jeleket, amik utalnak arra, hogy mit élt át és rögzítette úgy, hogy a megszületése utáni élete során, szükséges megoldania.
S az addig jön fel számára, s motiválva arra, hogy ahhoz a számára legjobb, megoldást keresse meg, amíg meg nem élte spontán természetesen adott módon át, a gondolkodó agya általi, saját idejében és mindazt. S bocsánatot is kérek,természetesen. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésben, egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.
2026.07.03. julamami.com, julamamivédjegyöreganyám, H.Nagy Júlia sok évig, egy idő után már, julamami védjegy is, mostanra korosodva julamamivédjegyöreganyám.
Anyaként mit élsz át, amikor csupán úgy mehet és majdnem minden, hogy nem tisztelik eléggé és nekik is jól, az anyákat, a nagyanyákat, tán a nevelőanyákat sem annyira, hogy vissza tudnák vezetni oda, hogy mindenkit anya szült, és ha mások anyját szidod, aközben sajátodat is terheled, bocsánatot is kérek.
A férfi keresi a fontos nőjét mert kihívást is szeretné megtalálni azáltal, hiszen tisztelni is akarja, ha a nő képes fontossá válni számára, hát úgy tudják mind a ketten, hogy egymást a párkapcsolatra alkalmasnak és véglegesnek megtalálták, s bocsánatot is kérek.
S, nem csupán azáltal amit a divatosítottak túlzásba vittek, s megfeledkeztek arról, hogy van racionális énünk, nekünk is mind amellett, többnyire a lelkes – szíves, motiváló oldalunkat, régóta már remélem sokan, felvállalni is tudjuk, az számunkra és a sorsunk szerint egyenként, egy megcsináltam állapot, ami a belső tartásunkat adja, s bocsánatot is kérek.
S azt is tudatosítottuk már és remélem sokan, hogy nem harcolni, hanem motiválni születtünk, s amióta a motiválást is felismerve élünk, s az emberségest is tisztelni tudjuk magunkban, hát alkalmazzuk, s remélem, sokan már úgy is élünk, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.
2026.07.02. https://julamami.com , julamamivédjgyöreganyám a h.nagy júlia,hivatalosan Heringes Árpádné tudományos prevenciós ev. Paks. Ugyan, honnan a hova és mikor érsz el oda, ha még nem tudod, hogy hoztál tehetséget valamihez, ami által az önismeretedből jövő saját igényeidig, is elérhetsz.
S ha magadhoz veszed azt a tudást, amit nem hoztál a tehetségeddel, eljön az ideje annak is, hogy igényes leszel már arra is, hogy megtartsad az emberséges tartásodat.
S tán párhuzamosan azzal, a szakmád becsületét is szinten tartsad. ha nem is ismernéd még, a sorsodnak az általad elérhető jó minőségét, a sorsod a saját idődben megmutatja azt is.
S megláthatod időben, az általad elérhető és megélhető sorsod szerinti jó életminőségedet, amiben ott van akkor már az önbecsülésed. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám, H.Nagy Júlia, julamami védjegy, s mindvégig hivatalosan Heringes Árpádné tudományos prevenciós ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.07.01. 75 éves a julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com
Van-e még akit nem kezdtek ki, mert úgy volt kedvük és ahhoz éppen, van-e még amit nem kevertek egy katyvaszba és minden járható út és mindenhonnan csak lefele és ugyanoda, ismerik-e az Isten adta Nép nagyon nehézzé lett életvitelét, azt a.
S tudják- e még, hogy minden szinten vannak, csak az Isten tudja mennyien, akik nem érhették el a jól megérdemelt életminőségüket sem, mert azt tették, amit akkor lehetett, s ha utánuk mentek, hát tévedtek, s ha a döntők tévedtek, nem mondták azt, hogy bocsánatot kérnek.
Nem csak bocsánat szó az, van annak az emberségesre ható lelkiismeretének a hatása, hiszen tökéletes csupán az Isten, az ember meg tapasztalni született.
S ha elrontott valamit, hát időn belül azt, a lelkiismerete jelzésének köszönhetően, helyrehozni igyekszik, mert emberségesnek született.
Ha már ártottak és van ahol, az őszinte szavak hiányával, nem voltak ott már fékek és túl sokat ártottak, gyermekek is abban éltek nőttek, azt a.
S honnan tudhatták volna, hogy azok csupán kiejtett szavak, s ha nem volt felvállalva az, úgy hát felelőse se annak, azt a.
S ki figyelmeztette volna őket, ha a jól kitalált és beültetettek, a hozzáértő abban tehetségeseknek az életét viszik mellé, azt a.
S ha elvonták a figyelmét az oda illőnek, azért, hogy ne legyen észrevehető a hamis, az erősen divatosított viszont nem oda illő, azt a.
Aki aztán az ott őt gátló feladata lett és az már láthatóan is kezelhetetlenül nagy különbség, amit fel lehet nagyítani is tán, viszont a hamisság a maga idejében felszínre jön ám, azt a.
S láttál-e felelősséget vállaló megfogalmazásokat, akik másokat is láttatnak a legjobb tudásuk által megmutatják őket, hiszen csupán az Isten tökéletes, az ember tapasztalásra született, s a tehetségének és a sorsának a beteljesítését is hozta feladatként.
S ha hirtelen változások jöttek és az odaillők tévedtek, láttad-e azt, hogy már kezdtek is hozzá, hogy helyrehozzák azt, s a helytelen megfogalmazásokban megrekedteknek, is jó életminősége legyen, s már a jó életminőséget biztosító formájára igazítják, s azt megélniük is lehet, s úgy nem az üresedés felé rohannak.
Hogyan tudod majd feldolgozni, ha a gyermekek, a szüléshez érett anyák, azáltal a túl sok év által nagyon korosodók, csak néznek ki a fejükből, hogy miről maradtak le, azt a.
Amikor a saját életminőségüket nem élhették, csupán a jól kitaláltak szerint élhettek, ki pótolja azokat az éveket, úgy, hogy megnyugtatóak legyenek, a kis és közép vállalkozásoknak mikor lesz,azok helyett az évek helyett, sikeres a vállalkozása, azt a.
Ugyan van-e még idő arra 75 évesen, hogy megnyugodjon az emberlánya, vagy mindenki más ez ügyben, hogy nem hiába hitte el, annyira hitelesítettre és lelkesítettre lett legyártva, azt a.
Csupán a megéléséről feledkeztek meg, hiszen ők nem adtak oda, ahol ígérgettek ott is, csak a hiszékenyekhez beszéltek és ott láttatták, mert egyre többen voltak a hallgatóik, azt a.
S közben csupán magukért tettek, azt a sok mindent és a fordítottját is igyekeztek elhitetni, mondjuk nekem már gyermekként, az életrajzi regényeken kívül, nem volt más, s számomra elfogadhatóan életszerű meg, semmi, a csak hétköznapok voltak.
S amikor rájött, hogy segíts magadon az Isten is megsegít az, amibe kapaszkodhatott, az ide született Isten adta Nép egyszerű emberségese, hát sok évig csupán a túlélést gyakorolta.
Nekem nem volt kibe sem az, hogy merre, a könyvek voltak a kapaszkodóim, ki kellett találnom át kellett élnem, mindazt, nem volt ahhoz minta, ami számomra is megfelelő lett volna, azt a.
Úgy hát magamat neveltem fel, s jöttem rá közben, mindazokra is, hogy amit mondanak az gyakran nem úgy van, csak leplezik mindazt amit közben már nem értünk az Isten adta Népért tesznek.
A múlt elmúlt, vagy adott és hozott, vagy a hozzá nem értők által divatosítottakkal még generációsan is rárakodott, hiszen csupán megugorni tudták, s azután pótolták be azt, ami ahhoz szükséges lett volna addigra.
S ha akkora szintkülönbséggel került oda fel, akkor nem tudta behozni a nagyon sok hiányosságát, ami ahhoz szükséges lett volna, hiszen másoknak a kimásolt mondatain nőtt fel, s ha jól hangzók voltak és abban sokan hittek hát győzött, azt a.
S beléjük kapaszkodva erősödött a nagyon sok embert látva, a gyakorlatban tapasztalás helyett, beérte csupán a jól hangzó, s számára is felismerhető elmélettel.
S kerültünk le az alá a szint alá, amit elértünk éppen, az első és az azt követő győzelmeikig, s azóta túlélünk csupán, nagyon sokan akik közben korosodtunk, s hiába tudjuk amit tudunk magunkhoz képest, már a korunknál fogva maradunk lent, azt a.
S araszoltunk amikor már a saját elért szintünkön jól élni is tudtunk volna, ha nem fordul ki a sarkából és mindenre hatóan, csak oda történik a megálmodottakról is álmodni igyekvők sokasága, azt a.
S akik most is korosodva már és még a talán elérhető, saját sorsunkra várakozunk, s ők még álmodnának többet és továbbra is maradnának, azt a.
S megmagyarázva azt is, amit mi éltünk és élünk még mindig át, s nem ők, hiszen közben már megélték a jó életüket, mi még várakozhatunk a jó sorsunkra, azt a, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos prevenciós egyéni vállalkozó. Paksról a Hergál Házból szeretettel. H. Nagy Júlia sok évig, mellette a julamami védjegy, s korosodva a 75.évemben, julamamivédjegyöreganyám a megelőzésért.
75 éves julamamivédjegyöreganyám a megelőzésért Paksról, https://julamami.com
2026.06.30. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám.
Ha nem tartod be a belső kontrollodnak a jelzéseit, s azt sem tudod, hogy van-e ahhoz tehetséged, s vagy mettől és meddig ér neked abban a lehetőséged, felajánlja majd az életed az ismétléseket.
S ha csupán az álmaidat teljesítenéd, hát ami közben kimaradt, mert mondjuk megugrottad, bizonyára ott lesz majd mint ismétlés, hogy ki nem maradjon, az azzal megtapasztalható és vagy megtanulható tudásnak a formája számodra. Hivatalosan mindvégig, Heringes Árpádné ev. Paksról a Hergál Házból. H.Nagy Júlia 1994. évről, s közben tudományos prevenciós lettem, 2010. évben, a julamami védjegy is, mostanra korosodva a julamamivédjegyöreganyám.

2026.06.28. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám Nem érheted el, akkor sem, ha önmagad fölé nyújtózkodva élsz, ha a tudásodban nem jelenik meg, a felismerése annak, hogy az eddigi életednek a minősége, még nem a jó sorsodnak a minősége.
S ha most már gondolkodva döntesz, mert rájöttél, hogy időnként megváltoznak, a saját két tenyeredben a rajzolatok, ami addig jól látszott tán elhalványodott.
S van ami meg addig nem látszott és felerősödve dominánsként már jelen volt egyszer és most már egyedüliként lett látható, azt a.
S ami azt is jelenti, hogy aki értőként nézi, tudja mihez nézze, s azt is, észlelte, hogy mikor látszik az már jól olvashatóan és összefüggésében. Tisztelettel élj, hogy a magad idejében tisztelhető legyél. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós, a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel. A Logo Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést.
2026.04.25. https://julamami.com Anyánk annyi gombocot készített, hogy a többi gyereknek is jutott, ha éhesek voltak ettek belőle, felnőtt koromban többször is megszólított egy közülük, hogy emlékszem-e arra, hogy mekkora tál gombóc volt minden nap odakészítve nálunk, amiből ők is jóllaktak, jót nevettünk rajta, hogy akkora gombóc is volt köztük, mint a gyermeknyi öklünk.
A cél az volt, hogy kitartsanak a gombócok addig, amíg este hazaértek, ne maradjunk éhesek, nem mondták azt, hogy nem adhatunk belőle a többieknek, természetes volt az, hogy ettek és csak játszottunk és játszottunk, igazi gyermekekként önfeledten játszottunk.
H.Nagy Júlia 1994. aztán 2010, julamami védjegy, több éve Heringes Árpádné utána már a hivatalos nevemen, hogy megelőzzem, azt, hogy a facebook.com túl gyakran figyelmeztessen, a személyazonosságomnak az igazolására engem. Mivel nem tudom se letörölni, sem átirányítani a https:julamami.com, mint, hogy azt sem tudom, meddig őrizik meg, vagy hova kerülnek, az általam feltett tartalmaim, azt a.
Hiszen minden Heringes Árpádné 2010. évtől mint a julamami védjegy, a szellemi tulajdonom, a facebook.com, ahova 2009. évtől kerültek fel videóim, festéseim, írásaimnak a tömkelege, s utána már nem csupán általam.
S most, hogy már nem tudok belépni a facebook.com, ugyan mit csinálhat a julamami védjegyes és vagy annak a Logojával is ellátottakkal, adhatna lehetőséget a facebook.com vagy annak az utódja, hogy egyszer belépjek és elvigyem onnan a julamami védjegyes és vagy szellemi tulajdonaimat, azt a.
A Logo Gálosi Ádám József alkotása, ami rajta van, az általam felrakottaknak a tömegén, ugyan mi lesz azokkal, ha nem tudom levenni onnan. Jó lenne ha kaphatnék tájékoztatást arról, mi módon tudnám lementeni és a https://julamami.com felrakni és ott tárolni, mert mindaz, a saját szellemi tulajdonom. Köszönöm a türelmet, vagy a számomra is jó megoldást. Tisztelettel élj, hogy a magad módján a saját idődben, majd tisztelhető legyél. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
2026.04.24. https://julamami.com Ha generációsan nem vállalod fel a rád maradt feladatod, odébb mégy, mert azt ott mások már jól élhetőre megcsinálták, s folytatod ott is azt, amiért onnan eljöttél ahova születtél, mert már nem volt jól élhető az számodra, azt a.
Akkor egy idő után megtapasztalod azt is, hogy amit elfogadtál ajándékként, s vagy rád maradt, s nem határozták meg a feladatodat és vagy szeretnéd megúszni és nem szeretnéd teljesíteni azt is, ami azzal járna, tán nem is gondoltál arra, ha elfogadod, annak van azáltal teljesítendő hozadéka, azt a.
Generációsan bebizonyosodott és nagyon sokszor az, ha nincs teljesítve a helyhez adva az, ami oda azért amit elfogadtál járna, mert annak van emberséges és vagy szakmai hozadéka, észlelnéd is, ha elég fejlett lettél volna ahhoz, hogy azt elfogadjad.
S vagy nem csupán éltél a lehetőséggel, viszont sem emberileg se szakmailag nem tartasz ott, se azon a szinten amit még addig se magadért, sem a hozzáértőkkel és másokért is, nem kontrolláltatták a lelkiismeretüknek a megnyugtatásáért. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia néven szólítottatok sok évig és nagyon sokan, aztán került a hivatalos nevemre, a julamami védjegy 2010.évtől van rajta, köszönöm ha tiszteletben tartja.
2026.04.22. https://julamami.com A megváltozott életkörülményeidhez alkalmazkodni tudsz-e már, vagy majd azt is elvárod, hogy megmondják hogyan és mit és mikor, ha nincs önismeret, sorsismeret, ugyan, hogyan lenne emberismeret, tán tanulj fejlődj fel oda, ami feladatot felvállaltál.
A múlt elmúlt, alap lehetett a talpaidnak, hogy most megálljál a lábaidon és tisztelettel legyél generációsan adjad meg azt a tiszteletet, amit magad is mintának onnan kaptál, ha majd szükséges lesz az is.
S ha, halogatod, tán lemaradsz és vagy kimaradsz, behozni utólag átélve, megélve, ugyan hogyan teremtheted meg magadért bele a Hazánkba, ha minden oda bele és az Isten adta Néppel együtt teljesítés helyett, csupán kapni szoktál, vagy kiszolgálhattad magad.
S ha ahhoz vagy szokva, hogy a lehetőség adott volt számodra, ugyan ki vár majd arra, hogy önálló életet éljél, hiszen azt hiszik, ha felnőttnek látszol, akkor azzal is tisztában vagy, hogy felelősnek is szükséges lenned.
S ahhoz is, hogy az egyszerűben is találd meg, a számodra is nagyszerűen megélhetőt, munkádnak a becsületével keresd meg a jó minőségű életedhez a pénzt, s az önbecsülésed miatt is azon legyél, hogy el tudjad tartani magadat és a családodat, már bocsánat, azt a.
S most már, hitelesen is megfelelően jó minőségű legyen, ahhoz az embersége és a szakmai tudása és minden érintettnek és minden kezelhető szinten is, azt a. S amit az Isten adta Népnek mint jó minőségben megélhető életminőséget szánna, az legyen minden szinten, az addigiak szerint bizonyítottan, teljesítésüknek megfelelően megélhető számukra is.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelvnek neveztem el, ami által oktatom a feltaláltamat, mint önismeretet, emberismeretet és sorsismeretet. 2010. év óta és hála Isten jó minőségben. Köszönöm a megértést. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.04.18. https://julamami.com
H.Nagy Júlia néven szólítottatok sok évig, utána jött a julamami védjegy, s korosodóként julamamivédjegyöreganyám, Paksról a Hergál Házból írom és szerkesztem ide azt, ami éppen megfogalmazódik bennem, köszönöm a lehetőséget.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó az elnevezése annak, amit sok éve már, az oktatásom közben át is tudom adni, aki éppen akkor már emberségében és vagy szakmailag, arra be van érve.
20 óra az idő ami szükséges ahhoz, a személyiségére szabom, van ahhoz is alázatom, hogy az életszerűségét a lelkiismerete igazolja számára. A díja: 440.000.- Ft. A visszajelzéseik, a megtanultaknak a hitelességét már átélve igazolják, akik elvégezték, s élik a sorsukat és abban a jót, s a szépet, mint a saját szintjükön a hétköznapi életüket.
S az is előfordul, hogy fokozatosan érik be az valakinél, s majd amikor arra is beért már, a saját idejében látja azt át összefüggésében, a sorsának megfelelően. A saját idejében és a tudása mellé, s a hasznára válik az, mint a saját tükre a sorsában azután már. Heringes Árpádné a 74. évemet élem, s gyakorlom a tehetségemből lett hivatásomat. 1999. év óta prevenciósként, a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. julamamivédjegyöreganyám
2026.04.06. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Paksról a Hergál Házból szeretettel. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, amit, Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven és csupán a feltaláltam szerint, Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért és egyéni vállalkozóként oktatom, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasót. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
A hangomat hallja, s az ráébreszti, hogy amit Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven mondok a +36302470589 telefonom által, annak a megtanulása mellett dönt-e, hiszen jelez közben a lelkes – szíves – motiváló oldala, énje.
S a racionális oldala mellé, mint egy másik megoldást is tükrözőt látná, a saját idejében, azután már, hogy azáltal is kontrollálni tudja, az akkori önmagát és az általa már elért szakmai szintjét. Köszönöm a megértést ahhoz, hogy csupán a feltaláltamnak az oktatásom általi megtanulásához, az arra tudásra, már igényesek jelentkezését várom.
A 74. évemet élem most abban amiben éppen lehet, mostanra már túl sok időm ment el a várakoztatásban, így hát most és azt követően, a feltaláltammal és szerintem, a már kibővített oktatási formát, az arra már igényeseknek oktatom.
A személyiségükre szabom, magam alkalmazkodom, fordítom annyiszor magyarról – magyarra, ha átható azon belül a saját kultúrája szerint értelmezhetőre, a múltbéli, az elődei által már generációsan elért szintjükről, a saját maga által is elérhető szintjére, ahányszor az szükséges, van kellő alázatom ahhoz.
S azon belül, magam is fejlődöm és fejlesztem, az oktatáshoz az alázatomat, ahogy már, a 32. évi tapasztalatommal és a tehetségemmel hozott módon, megelőzésben tudom, úgy alkalmazom a megfogalmazásában, hogy értelmezhető legyen számukra, abban is én alkalmazkodom.
A lelkiismerete kontrollja ott és azonnal jelzi számára a hitelességét, vagy kérdez rá arra, hogy mit és miért éppen úgy mondom. Köszönöm, ha arra igényesen érdeklődik az oktatásomról tájékoztatom, naponta
09.00 és 14.00 óra között, a +36302470589 telefonomon. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. H.Nagy Júlia néven hívtál, ha tisztelettel teszed, mondjad, julamamivédjegyöreganyám.
2016.04.26.
https://julamami.com
2026.03.12. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
S ha még mindig azt mondod, hogy közülünk való, na akkor már azonosultál mindazzal,
ami az Isten adta Nép sokaságából, csupán néhányaknak jó és szép, s mégis úgy láttatják, mintha az lenne mindenki számára, a legtermészetesebb lehetőség.
S ha még mindig közülük valóként éled a jót és a szépet, benne vagy az akkor biztosnak látszó tutiban, bár nem tettél azért annyit előtte a Hazánkba bele, amivel most tán úgy kiszolgálhatod magadat, mintha az Isten adta Nép tömege akinek nem maradt meg a saját akkorra már elért szintje, azt a.
S ugyan, hogyan adná meg a következőknek a lehetőséget, van-e még aki el hinné azt,
ha még mindig és még most is el van zárva tőle, a szépnek és a jónak, általa teremtve és, a sajátjaként garantáltan megmaradó lehetősége, azt a.
S korosodva is várakoztatva van, mert más hatások nem érik és hiszékeny maradt, hogy majd és egyszer, na meg a következőkben, van amit még mindig elhisz, hogy a saját Hazánkba teremti, azt a.
S ugyan eszedbe jut-e, tudod-e, hányan keseredtek meg a sok év alatt úgy, hogy már nem terveznek, mert nincs mire és csupán túlélnek, azt a.
Emberismeret, sorsismeret, generációs feladatoknak a felismerése nélkül, ugyan hova
merre, mibe és miért akarhat annyira, kinek teljesít még és még, ha már mindenről úgy beszél, hogy az övé, a saját Hazánkban, azt a.
Ha benne van a kultúrájában, akkor megtisztelhette volna az Isten adta Népet azzal, hogy elmondja, csupán szerinte fog cselekedni, dönteni, s nem az Isten adta Nép családjairól fogalmaz ám, se nem nézi, a még úgy 29 kultúrának a fejlődési
lehetőségeiből egyáltalán még maradt-e, azt a.
Jer velem bocsánatot kérek akár halomra megteszem, magamat védem, nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az érkezőhöz, a leggyakrabban, róla semmit sem tudva és akkor éppen oda.
Így állhatott össze az, amit egy napon és egy azóta is jól oktatható ritmusban rajzoltam meg és azóta is úgy és a személyiségükre lefordítom és úgy oktatom.
Viszont fejlesztem is, s amikor tudom, magamnak is a fejlődés útján jár az eszem, vagy araszolok, vagy nagyon néha lépek is előre.
Hiszen a 32 év alatt, már nagyon sokféle sorsot olvastam le, a Tenyér – térképolvasó által és a Julamami Magyarorsan Agyalósa jelnyelven fordítottam és annyiszor, magyarról – magyarra, ahányszor más és még másabb kultúrákban élőkkel találkozhattam, köszönöm.
Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
Ne add fel,
ne tűnj el,
a családodat,
a Hazádat, végleg ne hagyd el.
Ismerd meg mások kultúráját,
s akkor felismered a különbségeket.
Az Anyaföld ahol születtél is úgy rezeg,
mint te magad, hiszen ott születtél aszerint vagy.
Édes Hazám Csodaszép,
kérlek ne menj még,
hova is mennél,
hiszen azzal amit,
a szülőhelyünkre,
a tudásunk,
emberségünk által,
ide, bele teremtettünk,
a tehetségünk által adtunk,
számunkra, még meg sem jöttél.
Az ember emberiesnek született,
ha a saját idejében megéli
és tisztán él,
az emberségéig felér.
Az eredménye az,
hogy a számára,
sorszerű életébe időben felér.
S a
generációs teljesítésének, a
magasságába is, emberileg és
a tudása által, hivatásához beérve elér.
Amit nem te teremtettél,
az nem úgy rezeg mint te,
az nem egy veled,
hát nem lehet a tied.
Csili-csali a kápráztató csoda,
elcsodálkozhatsz majd, ha rálátsz,
hogy mi abban a csuda,
tán csupán az, hogy ha ő maga a kicsoda.
Amit kirezegsz,
az már megtörtént veled,
vagy a miliő olyan körülötted,
mert át is veheted.
S aki nem ért hozzá,
azonosítja veled,
hiszen az a rezgés átment,
ott hordozza,
s keresi a lehetőségét, az alkalmas sejted.
Ha nem ismered fel a sorszerű,
generációs határaidat,
s elhiszed amit mások,
elhitetnek a saját érdekükben veled,
általa kilengtél a biztos rezgésedből.
Tartást adhatna, ha ismernéd a sorsod
és a generációs határaidat.
Bizonytalanná válhatsz,
ha nincs abban se
tapasztalatod,
és azt,
hogy mindenkinek más a sorsa,
nem is tanultad.
Követted a nagyra nőtt,
régóta dédelgetett, vágyaidat.
Vezetni,
szerettél
volna,
s jól,
megvezettek téged.
Egy szavad sem lehet,
hiszen, hogy örültél,
kiemelkedhetsz,
magad fölé emelnek.
Hát pont az a lényege,
hogy ott sem a sajátodban,
se számodra egészséges,
egyensúlyodban nem lehetsz.
Ha megengeded, csak pörgetnek,
maguk szerint,
ahogy éppen,
jó nekik,
de nem
neked.
A sorsod,
az életed,
a generációs jeled az maga
a belső kontrollod, megtudod, ha felismered.
Nem a sorsodat éled,
amikor túl magabiztos,
túlságosan felszabadult vagy.
Tán még azt is elhiszed, hogy
te magad vagy, a minden esetleg.
S ha szembesülsz a pillanattal,
a sorsod nem arra mutat.
Érted szól majd,
ismételd meg,
még egyszer,
még egyszer,
még egyszer.
Én magam az alázatot,
már nagyon jól ismerem,
sok – sok hihetőnek tűnő,
helyzettől megóvott engem.
Suttogóra fogom a mondandót, ha kell
el is csendesedem, hiszen,
alkalmazom a tudásomat.
Mindazt, amit magam találtam fel,
hitelesen működik, egyedül oktatom.
A sorsom szerint alkalmazkodva, időben
megtanultam élni, az életemet. Rájöttem, rám várnak,
a generációs feladatok, hát megteszek, akár naponta, mindent,
amire emberileg és a tapasztalt tudásom által, képes vagyok.
Nem beszélek rá senkit sem, hogy tanulja meg tőlem,
a tehetségem és a saját tapasztalatom, adódott össze.
Így hitelesen tudom oktatni, hiszen a szolgáltatásaim által,
a tudásomat, az életből merítve, fejleszthetem, akár naponta.
Igen tudom, nincs is vele dolgom, csupán jelezni igyekszem, megelőzésben,
ha azt látom, a punnyadást erősíti,
hogy ott pont idejében lenne,
megtanulni önmagát fejleszteni. Látom vannak kiemeltek,
másoktól merítve, oktatnak, átvettek, kiollóztak, lemásoltak,
oktatják, mint a sajátjukat. Így elfedik a valóságot, azt
mutatják, láttatják, mintha egy kultúrába szorult volna bele.
A tapasztalatom az, hogy mindenki másképp értelmezi és fordítja,
a saját kultúrájának megfelelően, a saját életét is, igyekszik, azáltal megérteni.
Van, tapasztalatom bőségesen, az életből, a tehetségemből lett hivatásom által, hitelesen.
Vannak, amik,
ellen mégsem tehetek, nem is jelezhetek, mert zokon veszik.
Nagy szerencsém,
hogy tudom,
felismerem a határaimat,
a belső kontrollom jelez.
Ha az Isten velem, velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.
A nehézségek
s
ű
r
ű
j
é
b
e
n,
ha elhiszed,
ha még nem látod esetleg,
a megoldások ott vannak neked.
Jól gondold meg, mit kívánsz, az
a sorsoddá nem válik ha megkapod.
Amikor szembesülsz az igazsággal,
az már befejezett tény lett, sem
nem életszerű se nem a sorsod.
Nem tartozom se ide, se oda,
tartozom hát mindenhova,
mert nem fértem én sem bele,
éltemben semmilyen sablonba, hinnye.
Az életemet élem, megcsináltam amit hagytak,
várom, a feltaláltamnak, az
oktatásának, a betanításához, a sorszerű lehetőségemet.
Jó egészséget emberek, tisztelettel, szeretetben,
a generációs határainkat ismerve, élni is könnyebb.

2025.06.08. Ha abban amiben éppen élsz, nem ismered fel a sorsodhoz vezető utadat, akkor a Tenyér – térképolvasó oktatásom által, a saját életed és a sorsod közötti különbségeket felismered, az ahhoz alkalmas saját idődben, s megtalálod a neked szánt, generációs feladataidat.

Amiket elvégezve és csupán egyedül a számodra életszerű, a Tenyér – térképednek az iránymutatásával csinálod meg, hiszen ha már ismered a tenyeredet, összefüggésében látod ott a saját sorsodat. Heringes Árpádné sz. Nagy Julianna, 1999.év óta prevenciós, Tenyér – térképolvasó és oktató, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, Paksról a Hergál Házból, heringesa1@gmail.com szeretettel. Ha tisztelettel mondtad, H.Nagy Júlia, hát most már korosodva, lehet akár a julamami védjegy öreganyám.


2026.10.06. https://julamami.com, julamami.com
Ha még nem tudod tisztelni önmagad, ugyan, hogyan tudnád tisztelni az Isten adta Néphez tartozásodat, honnan jöttél hova tartasz, az, hogy abban éppen mit szükséges megcsinálnod, felismered-e, már bocsánat.
S még a saját idődben, a saját fejlődésedre figyelve éled-e meg azt is, amit a hétköznapokban a nagyon rafináltan kitaláltak, nem tudnak elengedni, mert nem fejlődtek fel azóta, az elvártakhoz sem, már bocsánat.
Csupán a jól megszokottban és ugyanazokat használják a jól bevált és egészen nyugodtan és vakmerően teszik azt, hogy billegtetőként hasson oda, ahova éppen szánják, mivel nincs ahhoz megelőzés, már bocsánat.
S mindazok által igyekeznek áradni és rád is raknak, ha nem fejlődsz fel oda, ahol most már tarthatnál, ha teszel érte, az önismeretedtől az önbecsülésedig juthatsz el, már bocsánat.
S annak a nagyon kellemetlen hatásait, átélve, emberesedsz fel általa a saját szintedre, s tudomásul veszed és mégy tovább, ha csupán araszolva is, haladsz s egy a saját idődben majd, elérheted, az éppen akkori saját életritmusodban, a jó sorsodat, már bocsánat.
Különös, oktatás, nevelés, a megelőzésben jól és a 32. év alatt, már nagyon sok ember által hitelesítetten működőképes, Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, Paksi Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, a julamami védjegy Paksról a Hergál Házból szeretettel. Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológusként, a feltaláltamnak az oktatásával, a most 2026. évben is, a megtanulása közben vagy kinek – kinek, a saját idejének megfelelően, után már életszerűen, s a hétköznapokban is jól működő megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. a julamami védjegy

2026.09.09. https://julamami.com A gyakorlat az, hogy 20 óra az alapja annak az oktatásom által, hogy a saját belső kontrolljuk, mint a lelkiismeretük, jelzi azt az arra igényesen résztvevőknek, hogy már érti az addig még nem értett, miérteket.
Mint ahogy a sorsa is más és más minden családon belül és a tapasztalatom szerint az egypetéjű ikreknél is, hát nehezen vitatkozhatnának össze bármiért, ha ismernék a saját életük és a sorsuk közötti értelmezhetően, nagy különbségeket.
S a jó sorsukhoz szükséges, az általuk elérhető időben, megtalálniuk a saját lehetőségüket. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné ev. nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus vagyok, s az oktatásom által átmegy az is, amikor, a maguk idejében már ők is tesznek, a megelőzésért.
2026.07.07. julamami védjegy, https://julamami.com Nem egyformán van jó vagy erős racionális oldalunk, ami által felnövünk, az önismeretünktől akár az önbecsülésünkig elérhetünk, viszont nem biztos, hogy van az a szintű üzleti érzékünk, hogy abból annak megfelelően legyen pénzbeni bevételünk.
Gondolkodva, a nehezeket választva élünk meg mindent, amit az élet odarak nekünk, hiszen gondolkodva tudjuk, hogy úgy is megkapnánk a nehezeket, hát akkor, megéljük mindazt idejében, törlesztve, ha tán arra van szükségünk, hogy a jó sorsunknak a jó minőségéig elérjünk.
A tehetségünk általi legjobb munkánknak, s az általunk legjobb tudásunknak megfelelő és szinten működő elméleti és a gyakorlati minőségével, jutunk el, a munkánknak az általunk és szerintünk is létező becsületéhez.
S a lelkes – szíves motiváló oldalunk, az emberséges tartásról és az azzal járó emberi méltóságunknak a megtartásáig vezet el bennünket, ahol kialakul általunk, a saját időnkben, a legjobb megérzésünket és a meg és kihallásunkat bizonyossá teszi számunkra, a lelkiismeretünknek a megelőzésben és mettől van a meddig, azt is felismerni igyekszünk, hiszen annak is van, ám értünk történő kontrollja és még megelőzésben.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelvnek neveztem el, amikor felfedeztem a két tenyér közötti és minden jelet megmagyarázó összefüggéseket, megkaptam hozzá ezt a jelnyelvet, minden apró jelhez és nagy képlethez, megtaláltam, az odaillő szavakat és a mondataimmal értőre fogalmazom, az oktatásom közben, a kifejezéseket.
Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az oktatásomra bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. Hiszen minden sors más és másképp és más időben jutnak el oda, az emberek és csupán egyenként, ahol már a jó sorsukat élhetik, ha vigyáztak rá.
S még megvan az emberséges és vagy szakmai legjobb szintjüknek, az általuk, egyenként megtartható életritmusa, hát a legjobb tudásuk szerint és a jó sorsukat élik, mert megtették érte, amit az Isten nekik adott feladatként addig.
H. Nagy Júlia 1995. előttől, s mellette egy idő után már, julamami védjegy is, most korosodva, julamami védjegy öreganyám, s mindvégig hivatalosan Heringes Árpádné ev. már 2000 év előtt lettem, kitűnő megajánlottal, tudományos prevenciós.
A legnehezebb időkben is tettem a dolgomat, s oktattam az arra már igényes embereknek, a feltaláltamat, nem adom fel, kivárom, hogy jöjjön a vevője és be és megtanítok sok vagy kevés emberséges és jó szaktudású, s mellé, erre a tudásra is már igényes bejelentkezőt, a saját legjobb tudásom szerint és a feltaláltamnak a vevőjének megfelelő igény szerint. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

H. Nagy Júlia néven szólítottatok és nagyon sokan, mellé jött a julamami védjegy, s mostanra korosodva julamami védjegy öreganyám, s végig Heringes Árpádné a hivatalos nevem.
Ha tisztelettel mondod, a julamami védjegy öreganyám, meghallom ám. https://julamami.com
2009. évben kezdtem el írni, a webtenyer, julamami, honlapomat, azóta is írom naponta. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. https://julamami.com, julamami védjegy öreganyám

2026.06.05 és 06. julamami védjegy tán öreganyám, https://julamami.com
Mostanra már a feltisztuláshoz elindult és mivel minden hat mindenre, hát érezhetően felszabadultabbak az energiák, pedig ott és mindenhol kísérni lenne szükséges, hogy időben történjenek meg a jók és a szépek.
Ám megtévesztő is lehet ott, ahol pont arra látnak éberen, hogy ha nem figyel mert lazított a feszültségén, hát keresik a lehetőségét, annak, hogy hol kerekedhetne a résnyiből is csapdahelyzet, azt a.
Hiszen a tolerancia már, van, hogy nagyon kevés ahhoz, az alázat, van, ahol megtévesztő is lehet, ha nem ismeri a többieknek a kultúráját, s nem tudja, hogy egyes szavak, mozdulatok, a másik kultúrájában mit is jelenthetnek, hát óriásit is tévedhet.
Az akaratos mivel a könnyűhöz szokott, csak elvárja azt, amit megszokott, a történések elvárnák hát, hogy minden gondolkodó tanulja meg azt, amit nem tud, s az menet közben is jól beválhat ám. Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven oktatom a feltaláltamat, mire elvégezte az arra igényes a 20 órás oktatást, már tudja mit miért nem másképp mondok arra, a tenyér – térképen jelen lévő képletre, értjük egymást addigra, a hanglejtések és a hangszínek is mondanak már valami fontosat addigra.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy, oktatom, Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Tájékoztatom hétköznapokon, a +36303003566 telefonom által, 09.00 és 12.00 óra között, velem nem találkozhat most személyesen sehol, heringesa1@gmail.com és a telefonom által történik most az oktatásom.
Nem könnyű megtanulni, viszont még mindenki azt mondta, hogy neki megérte, s azóta vagy már jó ideje, kinek, hogyan, ott van az életében az összefüggésében látása, s jól döntött, hogy az idejét és a 440.000.-Ft díjat rászánta.
Vannak visszajelzések számomra, általuk, akik megtanulták, hogy azóta már összefüggésében is látják mindazt, amiről addig nem is tudtak, hogy létezhet egyenként másképp és másban van jelen azóta, a hétköznapi életükben számukra.
Egyértelmű az ha kihallik a jelenléte, a dobzene dübörgése, bár az se fel, sem meg nem oldja, mindegy a napszak, tán a megelőzés jelenléte most sehol sem ártana. Heringes Árpádné tudományos prevenciós egyéni vállalkozó, a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel, H.Nagy Júlia kezdettől, s mellé a julammai védjegy, s mostanra korosodva, ha tisztelettel mondod, lehet akár, a julamami védjegy öreganyám.
2026.06.04. https://julamami.com, julamami védjegy öreganyám A múltbéli ott jól működhetett, azóta vagy az alapja lett annak. amit a tehetségeddel hoztál, vagy elszállt mint a sóhaj, ha ahhoz se emberségedben, sem a szakmai szintednek a becsületével nem igazodtál.
Tanuld meg, ha eljutottál a szakmai és vagy emberséges szinteden oda, hogy érveid vannak, hát alkalmazd, hiszen azok mögött már, a szerinted oda, és magadhoz a saját idődben, s általad, a gyakorlatban megélt, vagy a saját magadhoz is jó, gondolkodtató elméleti, tudás van. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, lehet a megszólításom, a julamami védjegy öreganyám.
2026.07.04. julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com
Gondolkodva élni, az életminőségét a sorsunkig megélni, s amikor elértük a sorsunknak a jó minőségben élhető változatát, az általunk végzett munkánknak a becsületével elért, szintjének a megtartására is ügyelni, azt érezve, hogy a saját Hazánkban hazaértünk.
S nem álmodozni, inkább a boldogulást megtanulni, mondjuk, a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven oktatott feltaláltamnak, az oktatásom által átadható, az összefüggésében látás módján, az életünknek a jó minőségét is megélni, otthon lenni a saját Hazánkban, köszönöm.
S bizalommal lehetünk a döntéseikhez értők által, számunkra biztosított életminőségünk, tükrözi a magunk által beleteremtetteket, s ad lehetőségeket, hogy magunk is tudjunk a saját időnkben és az életkorunknak megfelelő egészséges életminőségünket is megélni. Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk, köszönöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel tudod mondani, julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.26. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám
Ha nem gondolkodva döntesz kimaradhatsz, ha nem vetted fel az életednek a mostani ritmusát, a sorsodhoz felnövésben, úgy hát, minden közben megváltozottnak az időben való észleléséről is lemaradhatsz.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/. julamami védjegy, oktatom, s közben magam szerint is a feladathoz felfejlődöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia sok évig, julamami védjegy az ellopott igazolványaim miatt, mostanra korosodva julamamivédjegyöreganyám, s mindvégig Heringes Árpádné a hivatalos nevem.
2026.06.25. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám
Általános műveltséget növelő / Tenyérolvasó /. julamami védjegy. Mikor mondod el a gyermekednek, hogy az élet amit biztosítani tudsz számára, az nem a saját sorsa, tapasztalatom szerint, úgy vagyunk a sorsunk szerinti időben, amikor meghozzuk, az első felnőttes döntésünket.
Vagy korán a többiekhez képest, vagy már későn, hiszen minden döntést meghoztak helyettünk, a saját döntéseikhez alkalmas idejükben és úgymond értünk.
Azt mondva és mutatva, hogy az a jó nekünk, ami tán számukra már jól ismert, vagy amit akkor megoldaniuk, akkor szerintük könnyebb, azt sem tudva, hogy hol vannak a határaink nekünk egyenként, azt a.
Hiszen saját sorsot hoztunk, ha időben jön meg az eszünk, a magunk idejében teljesítjük, ha valami miatt másképp történik, hát a sorsunk úgy is megoldja majd helyettünk, viszont akkor már biztos, hogy azt értünk.
Tiszta forrás tiszta tudás, mindenki hozott tehetséget valamihez, amit a maga idejében úgy, ahogy neki jó az, megoldani is képes, ha más lát ahhoz hozzá, ugyan, honnan tudná, mi jó nekünk akkor éppen.
Valami lényeges összeállt, azáltal, amit feltaláltam, s egy napon és egy ritmusban megrajzoltam, azóta is jól oktatható a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv által, amit szintén én hoztam tehetségként. Ha az nem lenne, már széthordták volna lealázva, a tiszta tudás tiszta forrásnak az eredetivel járó méltóságát.
Ha időben beengedték volna, már sokan tudhatnának, legalább a létezéséről azóta és a családokban, a szülők is megtanulva a saját sorsukat, raknák egymáshoz mint az összerakható játékot, azt a.
Hiszen aki azt darabonként oldotta meg, már tudta, mi lesz abból, ha az ahhoz hozzáértő, a jól kitaláltnak a végeredményeként, már újra egyben látható.
A felelősségét is hoztam magammal, amikor megtaláltam, annak az apró és csupán rájuk érvényes jeleket, mint tenyér – térképet a tenyereikben és a feltaláltamat, jól oktathatóra rajzoltam meg és már összefüggésében.
Nem használható másra, mint az egyeneshez alkalmazkodó saját lehetőségeken belül és az alkalmazkodásban igyekvő viszont a sajáttól el nem térő, s azáltal is fejlődő formában. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia sok évig, julamami 2010. évtől, s aközben végig hivatalosan, Heringes Árpádné ev. Paks.
2026.06.24. julamami.com, https://julamami.com H.Nagy Júlia több évig, julamami védjegy 2010. évtől, s mindaddig is Heringes Árpádné ev. Paks, hivatalosan, mostanra korosodva tán julamamivédjegyöreganyám.
Minden élet és minden sor is más, ha az ember gondolkodva él, a saját idejében már tudja, hogy az élete még nem a jó sorsa minősége.
S mivel minden ember fejlődni és a tehetségéből, a két keze munkájával, alkotásával, a tehetségéből lett hivatásával hitelessé válni született, hát szerinte és gondolkodva dönt.
Mind a két oldalának a megoldásaiban, megtalálva az akkor éppen jó megoldásaihoz, a számára jó tervet, ha már dönteni képes, eldönti, hiszen a felelősség is az övé.
Persze akkor már pontosabban tudja mi a legjobb akkor számára, ha a lelkiismeretének a belső kontrollja is, azt akkor átérezteti mint tükröt vele.
S a tanácsadók ha szerinte is hitelesek, meghallgatja, őket, akik a tükröt a saját, a gyakorlati életükben bizonyítottan, az emberek által már hitelesített tudásuk által tartják, a saját kérésére, akkor számára.
Megcsináltam a sorsomat, s annyiszor újracsináltam azt, amit a mások általi változtatások, bejelentések nélkül, vagy az Isten adta Nép számára, a felkészülésünkhöz túl gyorsan elmozdítottak, ahányszor annak a szükségét megláttam.
Oktatnám, most már beérett arra, hogy valaki ha megvette tőlem, annak a lehetséges idejében át is vegye azt és minden részleteiben is átlátva, mindazt úgy tanulja meg tőlem, hogy utána már oktatni is érdemben tudja . Igen tudom nagyon nehéz megtanulni, ha nem abban hozta a tehetségét, viszont a tapasztalatom azt mutatja, hogy a racionálisban hozott tehetségéhez is meg lehet tanulni, azt a.
S, hogy utána már mint a járás tanulásnál, hol az egyik láb, hol meg másik lábával lépdeljen, hogy párhuzamosan tudjon, mind a két oldalára, jó alaposan és gondolkodva, felelősen odafigyelve is haladni.
Lehet várakozni, s ki tudja, hogy ki billegteti majd, s abból azután már, bejelentés nélkül ki is billentheti, mivel nem ismeri a megelőzésnek a figyelmeztető jelzéseit, azt a. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.23. https://julamami.com,
julamamivédjegyöreganyám
Várakozol, a hozzá nem értőktől várod a megoldásod, várakozol, s a jó életről álmodozol, miközben úgy elköszön tőled a saját, szerinted életritmusod, hogy nem is észleled, hogy neked is lehetne tán, a magad idejében saját sorsod. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől mostanra korosodva julamamivédjegyöregenyám.
2026.06.22. https://julamami.com,
julamamivédjegyöreganyám
A kimondható igen és a nem között sok év is eltelhet, amire felnő bárki is, ahhoz, hogy a saját sorsáig elérve, a maga idejében és szerinte, meg tudja hozni a döntéseit.
Nem születtünk fölöslegesre és ha időben ráébred, akkor tudja, hogy ő sem és talán senki sem, viszont fejlődni születtünk, s ha megjön időben ahhoz is az eszünk, hát felneveljük magunkat, az emberséges formát követve.
S ha már rájövünk miben vagyunk tehetségesek, akkor már erősebb a jelzés felénk, megnyugtató az érzés akkor is, amikor szembesülünk azzal, hogy értünk van és tőlünk jön a gondolat.
S, az életünkre ható mindenféle hatások által, úgy, ha figyelünk a belső jelzésükre is, mivel a sorsunk addigra már jelzi a belső kontrollunk szerinti határainkat is, azt a.
Megtörténhet az is akár változó minőségben is, hogy mindazok úgy hatnak ránk és adatik meg általuk számunkra, hogy megjön az eszünk ahhoz is, hogy saját döntést hozzunk.
Közben azt is látjuk már, hogy vannak az arra szolgáló jelzéseink és értünk történhetnek, ha időben észleljük, hát már az is szerintünk lesz és a magunk idejében.
Minden sors más, viszont nagy szerencse, hogy oda van rajzolva a képlete a saját tenyereinkbe, úgy már ha megjön az eszünk a sorsunkhoz, annak a jó minőségéig is elérhetünk.
S azt éljük és nem csupán az életünket, ami nagyon változóan ki van téve, mindazoknak a hatásoknak, amik meg is téveszthetnek ám bennünket.
S különösen akkor, ha az úgy van láttatva, mintha teljesen rendben lenne, mert annyira fel van már lelkesítve, s mivel a szívességet már szinte nevetségessé tette, úgy hát, megtévesztő lehet az sokaknak.
S, akik erősen tájékozatlanok minden egyéb felől, s csak a saját maguk igazát sorolják, mert nem ismernek még egyéb és mégis azokat, már hitelesen igazoló igazságokat.
S tán úgy hatott az is, mintha megállt volna az idő, amikor az már nem volt egy ügyre szabva, mert az arra ráébredése az Isten adta Népnek, a saját idejükben, már az arra való igényét is meghozta, azt a.
S mivel a családokon belül is más a sorsa és nem mindenkinek van generációs feladata, remélhetőleg a szülők, rájöttek arra, hogy már jobban szükséges figyelniük a gyermekeikre.
Mert ami elment az egyenestől annak egyre nagyobb lett a hatása és mindenre ami érintett lett közben abban, azáltal aztán már az is látható és érezhető, néha már ki sincsen mondva, hogy ami múltbéli azt tisztelni lenne szükséges, ha még arra most is alkalmas.
Hiszen aki arra ráébredt már menet közben, hogy az életminősége nem azért változik meg, mert ugyanúgy leszólja azt, ami teljesen másképp működik, mint a működésre alkalmasnak vélt sajátja.
S mivel nem akart ellenségessé tenni semmit ami egyébként meg még működik a hétköznapokban, hanem inkább elkezdte, megcsinálni a saját sorsát, hogy úgymond, elvigye a balhét.
S mivel az láthatóan működött, hát lett érdeklődés arra, hogy a sajátjukat, hogyan tudnák megcsinálni, s lettek sokan akik teljesíteni kezdték a sorsukat.
S azáltal az, már minden arra érett formáját meg is változtatta, annak ami csak úgy tűnt, hogy működik és tovább növelte azt, ami addig és azóta is, mivel nem ismerték fel még , hát az üresedést tovább fokozta.
Tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. H.Nagy Júlia kezdettől julamami védjegy közben és mostanra korosodva julamamivédjegyöreganyám, s mindvégig hivatalosan Heringes Árpádné Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.21. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com
Az elvégzett munkának a becsülete mindenki számára ad egy elégedett hatást, ami a lelkiismeretünknek a saját magunkért történő jelzése és csupán számunkra adott, s az önismeretünktől az önbecsülésünkig lényeges a hatása miatt.
Persze csupán akkor, ha nem a könnyűnek látszó megoldást választod, a bal oldalunk a racionális, ahhoz megtalálhatod a neked legjobban inspiráló látványosítottat, ami kikerülhetetlenül odahat, ahol a könnyűnek a hatása által való kiemelkedésekhez szoktak.
A jobb oldalunk, a lelkes – szíves – motiváló, ami az emberséges szinten adott és ki sem kopik, ha ügyelünk arra, hogy ha, bármennyire is erős, a könnyű hatása mint csábító erő, megmaradunk az azzal járó, egyenesen adott gondolkodtató nehezek mellett.
Persze csupán szerintem, hiszen a gondolkodó agy, minden körülmények között, keresi a fejlődési lehetőséget, hasonló ahhoz, hogy az élet élni szeretne és minden pillanatban és minden körülmények között is keresi azt, ami az élethez a lehetőséget, akkor éppen megadja.
A fokozatosságot el ne felejtse megélni, mert ha ugyanazon a szinten akarja az összes számára jó megoldást átélni, hááááát, könnyen lehet, hogy előbb fognak nagypénzeket elérni azáltal, a könnyűhöz szokottak szerint, mert nincsenek se fékek sem gátak aközben, s ahhoz szoktak, hát felismerik és kiismerik magukat, azt a.
S amint lehet, már a saját hasznukra fordíthatják és mindenben és mindenkor és mindazt, amit a jó sorsukra várakoztatottak csupán megteremtettek és mégis a saját addigra már elért szintjük alatt élnek, s mostanra már túl sok éve.
Persze bocsánatot is kérek és most rögvest, s a saját védelmemben, a 75. életévemet élem és már tudom, hogy segíts magadon az Isten is megsegít is lehet a módja, annak, ha csak várakoztatva van az emberlánya, mint tán nagyon sokan hasonlóan.
S nincs kézzelfoghatóan annyi bevétele, hogy a már sok éve elért szintjén maradva tudja önmagát úgy eltartani, hogy ne kelljen senkinek, a legjobb érzésével sem megegyezően elfogadnia, hiszen azért tartott ki a nehezekben, a belső kontrollja határait betartva.
S, hogy a sorsát ne csupán átmenetire, inkább már, a jó sorsának a megélésére terelje az összes tehetségével is lehetséges pénzkereseti lehetőségeit, a nagyon vásott összegű nyugdíja mellett, is maradjon meg az önbecsülése. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől s mostanra korosodva a julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.20. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Az is lehet, hogy annyira bejött és nagyon sokszorosát hozta, oda ahol az meglett álmodva valamikor réges régen mint a mesében, s annyira felette volt, az akkori elfogadottaknak, hogy akik fejlődni szerettek volna, hát azáltal boldogulni tanultak.
S amikor rájöttek, hogy a valóságtól nagyon távolira bukkantak, addigra már róluk mindent tudhattak, hiszen csak egy sablonba mehettek, mert ott volt és arra igénye, vagy rálátása az addigiaknak, azt a.
S egyben azzal mivel nagyon különböző életminőségeket éltek, s a sorsukat nem ismerő és nagyon különböző szinteket érhettek addigra el, s akkor még a reményeikből táplálkozni szerettek volna, mert tán nem volt más lehetőségük a tanulásra, se hozzáértő tanácsadók számukra, azt a.
S a fejlődési lehetőségüket kereső emberek jöttek tán ott össze, hát egymást tanítgathatták, a panaszaikkal is, hogy végleg kétségbe ne essenek, azt a.
S amikor rájöttek mekkora balekok voltak, amikor azokat a számukra ismeretlen, tán igaznak mondott valótlanságokat úgy látták meg, hogy közben nem is a saját életritmusukban voltak akkor éppen, azt a.
Megérzések, hatások, ráhatások, tán csupán, az egészséges egyensúlyban még meg nem talált pillanatok, amikből felismerések is lehetnek, ha hozzáértő oktatja azt és azon, vagy nagyon hasonló szinten vannak, akik abban részesülnek, azt a.
A tehetségükből merítetten készült alkotásaik, a tehetségük általi emberséges és vagy szakmai fejlettségi szintjeiknek, a legfelsőbb szintjeivel együtt, vagy külön – külön, ott vannak a hétköznapjaiknak, a számukra egyenként legjobb megoldásaikban, azt a.
S a továbbiakban is adottak azok számukra, mint a munkájuknak a becsülete és már a hivatásukat élik, akkor is, ha nincs aki azt minősíteni tudná, mert alacsonyabban van annál, nem fejlesztette se önmagát emberségében sem szakmailag nem tudott felzárkózni, még mindig, az elért szintjének megfelelően.
Sőt az is lehet, hogy saját magát se ismeri, a belső kontrolljának a létezését se gondolta még át, az önismeretének a létezését se ismerte fel, az önbecsülésről ugyan már hallott, de nem találta azt akkor hitelesnek, azt a.
S úgy aztán azóta se nem jutott akkor még el, hogy felismerné azt is, hogy az élete még nem a jó sorsának a minősége, vagy, hogy a sors nem csupán a filmekben létezik, viszont a gondolkodók tudják, hogy az maga a valóság, ahova még nem mindenki érkezik meg a saját idejében, azt a.
Mert inkább a gagyigyáraknak hiszi el, hiszen ott bármit lehet és mindent a valóságtól távol tárolnak, ha az egyenes nem az egyenes szerinti, hát mellé is igen gyakran, még a tapasztaltak is nyúlkálnak, azt a.
Nem is az a gond, hogy az teljesen emberi és megtörténhet bárkivel, ha nem minden pillanatban van, vagy emberségesen és vagy szakmailag, elég éberen, minden számára adott jó megoldásban jelen, azt a.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv szerinti fordításban oktatom a feltaláltamnak a 153 oldalán lévő rajzaimat, addig fordítom és közben a toleranciát is, ahányszor az szükséges alkalmazom, a valóságig fogalmazom és azáltal bizonyítom be, a saját élettérképén is láthatóan az oktatásommal történő a 20 óra alatt, azt a. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és most már a korosodó julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.19. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Az életéveknek a közepénél már felfogja az emberlánya, hogy mi az amit nem tett meg önmagáért, hiszen a lelkiismeretének a megkérdőjelező hatásai ott voltak addig is benne, azt a.
S mielőtt tán át is billenhetne az egészséges egyensúlya, a racionális vagy a lelkes – szíves – motiváló oldalára, megjön a kérdőjel számára.
Mit tettél magadért, s van-e kérdésed önmagad számára, hogy tettél-e másokért, mint a saját lelkiismereted jó minőségben tartásáért. Tisztelettel élj, hogy az arra alkalmas, saját idődben, magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és mostanra julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.18. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Bizonyára akkor is tudsz jól élni, ha csupán az életedet éled, s azt érezted a legfontosabbnak, hogy meg szükséges valósítanod az álmod, azt a.
S akkor, ha nagyon – nagyon akarod, hát akár az álmaidnak a netovábbjáig is eljuthatsz, s azután is újra, a valóságtól távol is jó nagyokat álmodhatsz.
Azután a magad idejében, a valóságban jó nagy átfordulás az is, ha aztán meg, amikor hirtelen jelentkezik a saját sorsod és a lelkiismeretednek a kontrollja, általa bebizonyítja számodra, van ám saját jó sorsod, azt a.
Na meg az is lehet, hogy felszínre jön, hogy mi módon adtad a jól fellelkesített formához addig, nagyon sok évig, az életenergiádnak a legjavát, s nem neked hozott jót se ahhoz mérten pénzt, az sem, azt a.
Se a munkádnak a becsületének megfelelő elismerést, se a jól megfizetett munkát, pedig a tudás, akkor és azután is, csupán benned volt meg, ahhoz a legmagasabb szinthez, azt a.
Igen ám, viszont csupán az idő bánt el veled, hiszen a tudás még most is ahhoz, csupán benned van meg, azon az összefüggésében látó szinten és a születéseddel hozott tehetségként, az meg is marad, bár már magasabb szinten is van az előzőknél, tehát gondolkodj.
Mivel megváltozott közben minden, akár vállalkozóként is felvállalhatod azt, amit abban az átláthatóságban, s tudásként már régóta, csupán a magadénak tudhatod, azt a.
S vagy te is, aki miközben ment az idő korosodó lettél, ami azt jelenti, hogy se ebben sem abban nem vesznek komolyan, mert ahhoz, már koros vagy, hogy kimondjanak, az akkor leginkább tehetségesnek, ebben vagy abban, azt a. Gondolkodj, hiszen azóta már sokat fejlődtél, s van bizonyíték is arra mostanra, azt a.
Az alkotásaidat takargatod, mindenki elől elrakod, mert annyi csalódás ért már, a mondjuk hozzáértőknek mondottak által, emberileg jól kihasználtak és nem te kaptad, azon a szinten a munkákat sem, azt a. Gondolkodj, hátha megváltoztak azok amik akkor neked nem adtak jobb minősítést, mert nem volt arra pénzed.
Na meg, hogy elhiggyed azt bárkinek, hogy megcsináltad azt, ami a legmagasabb szinten igazolja az őstehetségedet, a legmagasabb szinten már jól ismerik azokat, csupán annál lejjebb vannak még, azon kezekben, ami már teljesen méltatlan ahhoz, azt a.
S mivel korosodó vagy, nem hiszi el azt sem, hogy ha megadják mindazt, amit addig senki sem adott meg, még tájékoztatás szintjén sem, akkor bizonyossá válik az, amit az akkori legjobb mesternek tartott, ott a szülőnek kimondott.
Mivel őstehetség vagy, ne keressen mestert melléd, mert nem tudnak tanítani, hát csak mondja azt, akár naponta, hogy fess, rajzolj, akkor is ha az látszik, hogy már szinte feladtad volna, hogy őstehetség vagy. Gondolkodj, magadért vagy felelős és most már ki van mondva, hogy hívják azt amiben élünk már és majd, nem lesz idegen az sem tőled, hiszen mindenért megdolgoztál egész életedben, azt a.
S mivel nem volt már mestered, aki hitelesen biztosított volna arról, hogy őstehetség vagy, hát eltetted mintha nem is létezne tehetséged, pedig az nem szokta hagyni magát, feljön ám és figyelmezteti az érintettet, hogy nem csupán önmagáért kapta azt, hogy őstehetsége van abban.
Hanem eljön az ideje annak is, hogy tovább szükséges a tehetségéből lett szakmai és vagy emberségesében is egy szinten azzal, az annak megfelelő, jó minőségű életét megtartva, s azért már a legmagasabb szakmai minősítése is megilletné, azt a.
Aki érintett ezen ügyekben és nem találta meg a számára jó megoldást és még nem tudja, a saját Hazája, hogy mit hozhatott volna ki és adhatta volna hozzá a Hazánkhoz, azt a magas szinten összefüggésében látástudást, azt a.
Viszont, nem volt az lényeges, mert nem voltak a helyzet magaslatán, tán akik azt a tehetségükként hozott tudás nélkül ugrották meg, s maradt az Isten adta Nép, ki nem bontakoztatva a tehetségéhez lehetőséget se kapva, tán azóta is.
S van abban, hát a megoldások se kezelhetően hatnak számára, mert az a hír járja és már túl régóta, hogy csak a racionálisban van a pénz, mivel nem lett időben elismerve, a tudásának megfelelően, azt a.
Úgy hát maradt a középszerűeket beterelő szinten, s úgy tudta, hogy ő meg a lelkes – szíves – motiváló oldalával hozta az őstehetségét, azt a.
S mert nem is tudtak arról, vagy ha tudtak is elhallgatták, hátha nem kell a többiek előtt a saját hozzáértésüket is igazolják, s voltak csendben és csupán kivárni akarták, a változást, azt a.
S vannak bizonyára sokan, hogy ők maguk is úgy jártak, hogy elhitték, hogy nem hiába várakoznak, s maradtak a semmiben azóta is, azt a.
S ha csupán a valamikori, mestere által is lett felvállalva és azáltal hitelesítve, vannak akik ott hallották azt, tudták, hogy hitelesek a mondatai a mesternek, s az már nem hangozhat az el ismétlésben sem.
S ezt meg vegye mindenki tudomásul, ha nem tudott volna bizonyítani abban és annyi pénzt teremtve azóta és azáltal, annyit, hogy a pénzben jók által is tisztelhető legyen, hát úgy járt, hogy ha nincs a hasznukra az a tehetség, hát jobb ha letudják, mint ha nem is létezne, azt a.
S annyit sem ért el a tehetségével, hogy legalább jó minőségű életet biztosítana az számára azóta, hát hogyan lenne hiteles, a racionális döntők szemében, ha ment le lábtörlőbe, s ha nincs nagy mennyiségű pénze se, nem lett neves, na meg a hírveréssel sem azonosult közben, azt a.
S vannak családok akik több generáción át jártak úgy, hogy nem került felszínre a tehetségüknek a többféle palettája sem, hát az is lehet, hiszen látszik is azóta már, hogy nagy hátrányt szenvedtek, sokan a gondolkodók között is, azt a.
Nem kaptak lehetőséget a bemutatkozásra sehol sem, s nem volt az a fel nem fedezettek között sem és felszínen se, kiállításon nem volt látható, hát nem is létezik az, tán, azt a.
S amikor ráébredsz arra, hogy a tenyeredben láthatóan ott van és ha gondolkodsz, már tudod, attól kezdve a saját kezedben szükséges, hogy legyen a sorsodnak a kormánykereke, azt a.
S azt is vedd nagyon komolyan, hogy senki másra nem bízhatod, s felelőse is magad vagy, az elérhető és szerinted jó életminőségedért ha már megdolgoztál, azon legyél, hogy az meg is járjon számodra, abban a minőségben, jól megélhetően az életminőségedben.
S amikor ráébredsz egy bizonyságra, hogy a saját tehetségedben hozott az maga a sorsodnak, az általad elérhető és már jó minősége is lehetne azáltal, hát gondolkodjál és ne akadjál el, ha kérdezel és kérdezel és kérdezel, hogy van-e még most is jó megoldás arra, azt a.
S ha azon vagy, nap mint nap, hogy jól legyél és telesíteni tudjad közben és szerinted, na meg magadhoz mérten is, a tehetségedből lett hivatásodat, akkor is ha mások szerint, már előrehaladt az életkorod, azt a.
Gondolkodva megtalálod az összefüggéseket is, a saját sorsodra vonatkoztatni is tudod már, mert megjött ahhoz is az eszed, hogy ha nem vagy minden pillanatban résen, hát ellophatnak s vagy plagizálnak mindenedet, mert nekik tán azt is szabad még, ha nincsenek felszínen még most se, azt a.
S ami még az önismeretedtől az önbecsülésedig megmaradt, mint teljesíteni valód, s ami maradt, azáltal még az egészséges egyensúlyodat is meg tudod igazgatva ahhoz, azt a.
S azzal most meg már, a saját magad idejében lehetne teljesítened, mert már közel vagy ahhoz, hogy nagyon rád mordul majd, a lelkiismereted, hogy magadért is teljesítened szükséges, azt a.
S tán gondolkodni kezdesz, mit is jelenthet az neked, ha van a sorsod és az önismeretedtől az önbecsülésedig sem juthattál el, mert nem volt azt kimondva sem, hogy létezne az is.
S, na hiszen láthatóan nem is volt akkor, ahhoz értően megnyilvánuló, mert mások szerint teljesíthetett csupán, s azt, hogy valóban hozzáértő lett volna, sem láthatta bizonyítva akkor senki más, azt a.
Mint ők akik akkor már érintettek lettek volna és azóta is, a saját szintjükön és a jó sorsukat tudnák már, egyenként és szerintük, akár családilag is, a nekik legjobb minőségben is megélni, azt a.
Egy Haza ez csak egy, belefértünk a hirtelen változásig, amire nem készítettek fel, ha voltak akkor és azért felelősök, akik tudták, hogy mi következik be, s fel sem készülhettük gondolkodókként se, azt a.
Hiszen ha tudták is, hogy mi és miért nem juthat el az, az Isten adta Néphez, s tán legalább a tájékoztatás szintjén eljuttatták volna akkor az értőkhöz, tán nem mennek el annyian közben, viszont azóta már látszik, hogy mi az a túlzás, amit megtartottak maguknak, azt a.
S az is lehet, hogy voltak akik és amit már tudtak addigra, s az Isten adta Népet meg, nem tájékoztatta megelőzésként akkor se senki sem, s várakoztak most már felfogva azt is, hogy túl sok évig, azt a.
S mert a lelelkesítésnek a számukra hallható túlzása és nagyon magas szintje, volt az ami tán ott abban megtartotta őket, nem gondolták azt akkor, vakmerőségnek, már bocsánat, azt a.
S hát lett egy, ha eszi nem eszi is, csak egy lett aztán már az ügy és a legalacsonyabb szintre üresítés volt adott és pont ott volt sok, az érintett, s éppen abban és akkor, azt a.
S amit addigra értek el, hogy a saját sorsukat meg tudták volna, volt már ahhoz elég tudásuk, alkotásuk, a munkájuknak a becsületét igazoló jó minőségüket azóta már meg is fizették volna tán, ha a racionálisban is látható volt már akkor, azt a.
S, hogy abban is hozták a tehetségüket, a lelkes – szíves motiváló oldaluk mellett, ott volt már párhuzamosan akkor is, a műszakiban, a tehetségükkel hozottan, már összefüggésében látásukkal érintettek voltak és a racionálisban hozott tehetségükben bizonyítottak is nem is egyszer, akkorra, azt a.
S tudnának már, az azóta is elért szintjükkel is, a nehézben is a fejlődésüket igazolva, megint és a saját idejükben, a saját szintjüket is időben meglépni, s azt ismételni ha szükséges, hiszen nem hiábavaló időveszteség az, nem – nem.
S azóta már, sok éve és a számukra már megjáró szinteket is átélve, az ahhoz megfelelő tudásukat közben is a hozzáértők felé, mint számukra adott lehetőséget megadva és azáltal bizonyítva, jó minőségben, a jó sorsukat is jól megérdemelten élni már azóta.
S vagy nem vállalta fel, mert tudta, hogy akkor nem a színe java találja meg és mindenben és mindennel, ki akarja majd mozdítani az egészséges egyensúlyából, hogy lehúzza az átlagnak mondott szintre, azt a.
S mostanra, van-e megelőzésként, már azt aki összefüggésében is átlátó, aki a racionális és a lelkes – szíves motiváló oldalt is átlátja, mert tehetséges és több módon, sokféle rálátással bír, azt a.
S felvállalja azt, hogy ahhoz és amahhoz is értően azt a tudást, a számára is, a legjobb minőséget nyújtó és a szerkesztés közbeni lenyúlást megelőzendően, még megelőzésben biztosító, lehetőségek között oktatja, azt a.
S, azt majd ki kárpótolja számukra, ha őstehetséget mondott róluk az akkori legjobb, mesteri szinttel bíró, aki értett ahhoz, hogy azt mondja, ne taníttassák, mert őstehetség, azzal ugyan mit mondhatott, azt a.
S ki vállalná azt fel, hogy hitelesíti azt, ami akkor a mestere szájából hitelesítésnek szánva, elhangzott, már akkor ott, s nem lett belőle semmi, mert nem volt aki azt tovább is tudta volna vinni, hogy megtalálják a legjobb megoldást abban már akkor, azt a.
Mivel, csupán azt hallottad, azoktól akihez elvitt az érted is felelősen gondolkodó szülőd, mert kapta a jelzést az oktatásból, tőle, akiről azt mondták, hogy szintén értett ahhoz, ki az őstehetség, hogy taníttassanak, mert nagy tehetséget mutatnak rólad az iskolai rajzaid és megfogalmazásaid.
Na meg, amikor a téli csúszkálásnak agyrázkódás lett a következménye, és az elismert szakember kérte, hogy rajzoljál neki valamit, s gyorsan meg is történt általad.
S a rajzot látva, azt mondta neked ott, az abban nagyon elismert hozzáértő, hogy meg van tisztelve, amikor átadtad a rajzodat, hogy azt ő láthatja, na azt, akkor a szülő is megjegyezte egy életre.
Viszont, hiába kérdezte ahol azt mondták, hogy hozzáértő van, nem volt akkor tovább nem volt hova, s az sem, aki felvállalta volna, s úgy mondta volna ki a véleményét, azt a.
Gondolkodj el, hogyan tovább abban amiben most lehet, ha csupán kicsi az a lépés, akkor is megfelel annak, hogy a tehetségedért tettél, annyit amennyire most képes vagy, azt a.
A hitelesítését is adva a tudása által, hogy azt az akkori, abban otthon lévő gondolkodó abban felelősen, kimondta volna, azt, hogy őstehetség, s már akkor, legalább, a saját maga által elért akkori szintjére engedte volna, azt a.
S a szülőhelye nem tartotta a saját feladatának azt sem, hogy mind a két talpának biztosíthatta volna a saját szülőhelyén, az anyaföldön a biztos talajt számára, vagy legalább meggyőződtek volna akkor róla, azt a.
S tán tudtára adva annak a helynek, s a benne élőknek, hogy ki nevesíthetné azt továbbadható módon, s valóban tehetségesen, azt a települést és már régóta, ha egyáltalán tudnának róla.
S úgy is, mint aki a rajzaival és a festésével és a szakmai szintjével párhuzamosan hozta, már amikor megszületett, s az emberséges és a többieknek ugyan, még nem túl nagy létszámban viszont már számukra is láthatót, azt a.
S vagy a saját idejükben, már általuk is, a saját szakmai szintjeiken elérhetőt, s szerintük is értékelhetőt, mint a motiváló tehetséget, az ahhoz értőknek, s már akkor.
S menet tovább minden, s úgy tettek mint ha nem is lenne azon a helyen, őstehetség abban az ügyben, s ment tovább, ami jó csupán ugyanazoknak és ugyanazokról szólt akkor, azt a.
S nagyon sokan, tán túl sokan is abban és akkor, azt erősítve, tán megnyugtatásul, hogy valósítsák meg az álmaikat, azt a, már bocsánat.
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és mostanra julamamivédjegyöreganyám julamami védjegy
2010.év óta van Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm.
2026.06.17. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Amikor már nem éreztem jól magam abban, ahol akkor éppen, még az előzők által írtam, elköszöntem, azóta se került szóba az többet, mert úgy döntöttem, hogy majd velem is kevesebb lesz ott, ha azon voltak, hogy elvették a kedvemet, hát most meg már látszik, jól belakták.
Viszont hoztam egy döntést, s magam mellett álltam ki, s ez még csak keveseknek jutott eszébe ahogy látom, mert ha ismeretlen a hang vagy a kommunikáció szintje, nem megtanulni szeretnék azt, amit a másik már régóta alkalmaz, hiszen egykor ő maga is meg kellett, hogy tanulja önmagáért azt, hogy az önismeretétől az önbecsüléséig eljusson.
Azóta már sok vizet lehozott és vitt el a Duna mivel a partján lévő település az ahova születtem, s már gyermekként és felnövőben is meg kellett tapasztalnom, hogy a part a gesztenyések alatt, ott ettem meg a zsíros kenyeremet ebédre, csak át kellett mennek a hatoson közben és vissza is, hogy a szakmámat gyakoroljam.
Mert a fák hűse, a levegő amit a Duna is segít megmozgatni, a ragyogás a vízfelszínén, a vízi sportok, a futásgyakorlat, a séták gyermekekkel és néha csoportosan, a nagy létszámnak szóló rendezvények, az nagyon megnyugtató tud lenni, mert maga azon a helyen lévő életminőség.
Mivel, akkor még nem tudtam, hogy rajzolni és festeni is fogok, az írásnak az akkori, fel – fel jövő próbálgatása mellett, már rajzolni is kezdtem és festettem is, amiért egy akkora tábla csokoládét küldött egy akkori versenyt hírdető, tán hetilapnak mondott, hogy még tartalékolni is igyekeztem belőle.
Ide születtem és most már azt is tudom, hogy azért, mert velem is kiegészül az a hely, ami a születési helyem és a felnőtté emberesedésemnek a kísérője is volt, magamat nevelve emberesedtem, hát elmondhatom, hogy minden körülmények között emberséges voltam és az is lettem.
S most is maradok emberséges és a szakmai tudásomnak a szintjén, azért a következő éveimre is letettem a fejlődési lehetőségemnek a tárgyát, viszem tovább és keresem a lehetőségeimet az oktatás mellett vagy, ha a szakmai szintjüknek a megerősítéséhez emberileg is jól jönne az a szint amit addig elértek.
Hiszen ha ennyire nem akarhatják, hogy itt maradjak és a számomra gyermekkoromtól kedves helyen időzzek és a hivatásomat gyakoroljam, mint bárki más is azt, ami nem arról szól, amit az a csodaszép hely megad, azt úgy is fel lehetne fogni, hogy az élet élni szeretne. S mivel meg is tesz, azért mindent, hát jó minőségben ahogy azért megtette amíg hagyták, hogy beleteremtsen oda, ahova való most is.
S minden pillanatban a hétköznapokban is, hogy azon a szinten éljen, ha már azt az emberséges és vagy szakmai tudása által elérte, amit az Isten adott a tehetségével számára és akkor is, amikor már a tehetségét a hivatása által gyakorolhatja, azt a.
S akár az ott adott és elérhető legmagasabb szintekig elérve is, hiszen azért született oda, hogy ott gyakorolja és azt erősítse fel, most és már a legjobb tudása szerint is, hogy a fejlődési lehetőség abban is meglegyen ott is, s az kerüljön fel, amikor az már lehetséges, arra a szintre ahol most is jó, az egyszerűben is nagyszerűen élni.
Akkor most leírom és megkérdezem, hátha eljut oda, ahol a döntések születnek most, hiszen nem csupán nekem lehet ez gátja a szakmámnak az elfogadásánál, csupán óvatosan kérek bocsánatot is, a saját védelmemben, köszönöm a megértést.
S a most már úgy tudom nemlétező, jó lenne, ha valaki ezt vagy mást megerősítene ez ügyben, ne, hogy kikezdető legyek, s 1999. évben volt még és tudomáson szerint, a legjobbnak minősíthető volt az, Akadémia, ahol én Heringes Árpádné tudományos prevenciós végzettséget kaptam, akkor általa.
Mert úgy tudtam, hogy akkor még a legjobbak között volt az, ahol nem csupán én magam, hanem többen is voltunk hallgatók, abban az évfolyamban, ahol a nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós kitűnő megajánlott diplomát kaptam.
Több tárgyból, ott ami akkor a legmagasabb szintet adta számomra is arra, hogy mit miért úgy fogalmaztam meg és miért azt mondom, s miért neveztem el azt, tenyértérképképletnek, ahogy a hivatásomat akkor gyakoroltam.
S nagyon sokan tiszteltek meg azért, amit akkor tudtam mondani és Budapesten a vártövében egy oktatási központban, ahol Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként szolgáltattam és oktathattam akkor és amíg, el nem köszöntem onnan.
Pakson a Hergál Házban, találkoztam velük, akik az önértékelésükért érkeztek akkor többnyire, tudták, hogy nem várhatnak tőlem jóslást, mert nem voltam akkor sem jósnő, csupán egy gyűjtőnévbe soroltak, akkor még nem láttam annak a következményeit.
Viszont mivel a vallásokból és a segítőknek nevezhetők közé begyűjtöttek közül is ültek velem szemben, s mások is leültek, hogy megtapasztaljanak, hát azt kaptam szóban, hogy nem vagyok jósnő csináljam mert őket az amit csinálok nem zavarja.
Hát az úgy volt, ami számukra megfelelt akkor, hogy anélkül döntsenek, hogy tudták volna mi minden férhet meg a segítő hivatásban, vagy bármi máshonnan behozott és azt az elnevezést magyarosított változatokban is jelen volt és gondolom van ma is, már bocsánat.
Amikor az oktatásomnak a lehetőségét végigjártam, jöttek csoportosan is egymás előtt néztem meg a tenyereiknek a térképeit, s akkor azáltal már az elköszönésünk után éreztem, hogy közeledik a döntésüknek az ideje.
S miután a szülőhelyemen is kértem volna, a lehetőséget az oktatásomhoz, hiszen azt tudtam, hogy megvan minden végzettségem és az azt igazoló okmányom ahhoz, hogy oktatni tudjam azt, amit már éveken át addig is különböző helyeken meghívásra, a gyakorlatban is oktattam.
S mert volt a kezdetleges néhány oldal, amit aztán kiegészítettem akár naponta is, mikor mi ért körbe a hivatásomnak a gyakorlása közben, azt is már lerajzoltam, mint a látható és használható, oktatási anyagát használtuk az oktatásomkor.
S annak amit akkor értelmezni oktattam és azokat a szavakat, mondatokat, tőlem megtanulható tudásként, már, át is adtam, az üres szöveg nélküli tenyerek mellé rajzoltak, ami már az értelmezése volt annak, amit a rajzaimon látnak.
S megnéztük a tenyereikben is, amikor már odáig eljutott az oktatásom, minden adott volt arra, hogy megtanulható a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven, mert az később úgy neveztem el, mivel sokszor kérdeztem közben, hogy átment-e, hát átment az értelmezhetően, az oktatásomra bejelentkezők számára, köszönöm, hogy jelen voltak és részt vettek abban.
Amit egyedül magam találtam fel és rajzoltam meg egy napon és egy ritmusban később. azt mondták, egy idő után, hogy ahol kértem, onnan kaptam is segítséget, hát azt hittem minden rendben van a saját szülő és lakóhelyemen.
Nem úgy lett, voltak akik érveltek, miért nem lehet azt nekem, s még most sem tudom, hogy mit nem lehet aztán még nekem a saját szülőhelyemen, hiszen most újra leülök az emberekkel, mert kérik a személyes találkozást, a telefonos szolgáltatás helyett, mivel más lehetőségem nincs hosszú ideje nekem.
Jönnének én meg szívesen leülök a kedves helyre a szülő és lakóhelyemen, hát akkor most kérem a megoldását annak, hogy mit szabad nekem és mit nem lehet a szülőhelyemen, ne büntetve legyek azért, amit hoztam tehetségként és pont ott, ahova születtem és amíg lehetett egész életemben ide is teremtettem.
S most is teremtenék, ha nem lenne ez a helyzet, hogy nem tudom, miért szólhatnak rám, miben kezdhetnek ki engem, a hivatásomnak a Duna parton való gyakorlásáért, tudnom szükséges, mert a az életszerűen jól működő, a hétköznapokban is megélhető rendet magam is szeretem, már bocsánat.
Leülnék és úgy mint az összes többi ember aki itt él és befogadták ide, ott szeretnék szolgáltatni, ahol rálátok a Dunára és nem szólnak rám, s csupán ugyanúgy, mint mások időzni szeretnék bárhol és akármikor amikor mások is lehet azt.
Nem kérek ennél többet és nem is igényelnék mást, mint, hogy otthon érezhessem magamat ott ahol születtem és lakom.
Magam is élni szeretném ennek a városnak a minőségét, s mindazt ahol jól érezhetem magamat jelen lennék, s a köztudatban megmaradhatna az a város, ahova eljöttek nagyon messziről is, azért amit az Isten számomra adott tehetségnek.
Létezem, vagyok, magam is élni szeretném az egyszerű életemet, ahogy azt felnőttkoromig tettem, s utána már el – el mentem tanulni innen, viszont visszajöttem, mert ide köt minden. julamamivédjegyöreganyám
2026.06.16. H.Nagy Júlia kezdetben most meg julamamivédjegyöreganyám. https://julamami.com Egyedül döntöttem, magam szerint tapasztaltam a nehezeknél a még nehezebbeket is átéltem, nem mondhattam mégsem, hogy szerintem van minden az életemben, azt a.
S most meg, hogy már értem, mi a különbség az életem és a sorsomban is megélhető jó minőség között, nem ártanék senkinek se és semmiért sem, hiszen a megelőzésben oktatom, azt amit hoztam a tehetségemmel és azóta már, a hivatásommá lett.
Aminek a gyümölcse lett és történik is már 2010. év óta, a feltaláltamnak a jól oktatható minőségét adja, az egyenlőre még csupán általam elvégezhető 20 óra, ami alatt és vagy utána már, láthatja összefüggésében az élete és a sorsa közötti, már számára is a jóban megélhető különbségeket, azt a.
Nem könnyű megtanulni, megmozgatja az agysejteket alaposan és minden már általa elért és átélt szinten, fel is hozza azáltal, a lelkiismeretének az elvárásainak megfelelő saját megoldásait és mindet, ami akkor annak a megoldására jól jöhet. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia a kezdettől, s mostanra korosodva julamami védjegy öreganyám.



Emberünknek a megszületését, az anyai ága szerinti kultúrában élő családtagjai és egy ott is domináns családtag, nagyon várta. Amikor úgy látták jónak,, tudomására hozták, hogy szerintük emberünk felnőtt,
ahhoz, hogy az apját is megismerje és a saját életét élje. Viszont, a tenyérben látható az is, hogy meghatározták azt, hogy emberileg jó irányt vegyen szerintük és a hivatásában is sikeres legyen. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
2026.06.15. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Az idén tudás nélkül jó minőséget nyújtani nem lehetséges, s amikor a lehet megtévesztésében gyors pörgésben megugorva kerültek a számukra még csak nem is értelmezhető helyekre, az most szembefordítva ott lesz mint a negatívja, azt a.
S annak amit addig lehetett, az bebizonyosodik, hogy ami ott van láthatóan is mint lehetőség, hát azt sem mindenkinek lehet, s ha nem azonos szinten voltak akkor, hát nem lett volna szabad, gondolni se, nem, hogy azzal számolni, mint a saját lehetőségével. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásként Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.14. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Ha le szeretné tölteni, kérem kérdezze meg, hogy van-e annak díja, hiszen itt minden apró részletecske a saját szellemi tulajdonom.
S ha nem tartják tiszteletben, akkor én magam szerint mikor fogom megélni, a saját magam által megteremtett, jó minőségű életemet, ahonnan ráléphetek a jó sorsomnak a mostani minőségére, s a megteremtettjeimmel jól megérdemelt jó szintemre.
Persze bocsánatot is kérek, hogy magamat megóvjam, mert be lett jelentve, hogy megy tovább minden azon a szinten, ami úgy hatott ránk az Isten adta Népre ahogy, elment már 16 év, az üresedés szintjére terelve és ott is hagyva bennünket, akik gondolkodva éltük.
Az emberséges és szakmai szintünket igyekeztünk megtartani, az volt ami számunkra csupán a túlélésre volt alkalmas, s nem felelt meg az akkori fejlődésünk szintjének, viszont az nem érdekelte őket, vagy azt eszi vagy nem eszi, a saját döntése és éhes marad, mert nem volt más.
Hát bele lettünk terelve, az általuk átlátható szintre, s a semmiben várakoztatás lett belőle, s gyakoroltuk volna a hivatásunkat, ha kaptunk volna lehetőséget, legalább egy másik lehetőségbe és nem csupán a legalacsonyabb sávba terelve lettünk volna, a már addigra elért szintünk helyett, csak sanyagorva át és túlélve, a 16 éven át.
Hiszen az addigra elért szintünk már fent volt ott, ahol a sorsunkhoz léphettünk volna akkor, s ránk zúdult mindaz, amit csupán a saját életminőségükért gyakoroltak, s nem a munkájuk becsületét igazoltan volt az, s mindenki számára láthatóan, ami nem egyezett meg a segítőkével, már bocsánat.
S hát kitaláltak maguknak más valami hasonlót, ami a túlzásoktól felpörgetett és nem, az arra már érdemeseknek szólt, viszont túl jól hangzott és oda adták az összes lehetőséget, hiszen látszott, hogyan emelkednek ki önmaguk fölé, se nem volt oda elért szintjük, sem az önkontrolljukat meg talán nem is ismerve, ugrották meg nagy vakmerően mindazt, ami ott volt és tán csupán számukra láthatóan.
S mivel csupán túléltem, hát nem tudtam felérni, a saját jól megérdemelt sorsomnak és az azzal már megjáró, életminőségemnek megfelelő és mint a saját szintemre eddig, az akkor is túl sok 16 évet, ami most, hogy 75 életévemben vagyok, a kallódásom idejében nagyon sok, gyakrabban araszoltam át, mint, hogy azt érezhettem volna, hogy tán oda felugorva is gondolkodnak, s nem csupán magukra és csak a sajátjaikra gondolnak.
Hát persze a megszokott módon, bocsánatot is kérek, akkor ha most már tán lehetne, kérem valaki aki arra már érdemesnek tartja magát, s az emberséges és a szakmai szintje védelmében van már, tán vállaljon fel értünk is, az Isten adta Népért is úgy és most felelősséget, hogy magunk is vagyunk a Haza, s egy Haza ez csupán egy.
S ne a majd, a talán, a jövőre, ha lehetséges lesz már az idén, s a többi nagyon hasonló és nem megnyugtató szavak mondatok hangozzanak el, hanem egy felvállalt bizonyítéka is legyen annak, hogy különböznek az addigiaktól az elhangzottak, hogy azok most már bizonyítékok.
S a jól megszokott és túl sok évig, a csak azt hallott mondatok, az egyenestől más irányba, s csak értük és róluk beszélve, s egy kultúrát képviselve, s abban is úgy, hogy egy pillanat alatt változtatva, már teljesen az ellentétét ígérve történt meg.
S merítettek erőt a hiszékenységből, átmenetileg, s mivel nem is értették azt a megfogalmazást, s nem akarták napvilágra hozni, hogy nem értik azt azokat a szavakat, viszont a lelkesítés az akkor, s abban nagyon nagyot aratott.
Most mivel mindenkinek más az emberséges és szakmai méltóságának a belső kontrollja, azt bizonytalanságban hagyni óvatlanság volna, már bocsánatot is kérek és rögvest, s jó lenne, ha valami már nem a talán, tán, az esetleg, hatását éreztetné velünk.
S inkább, a saját maga szerinti és a saját sorsának, a biztonságos szintjének megfelelően most már felvállalná, hogy kimondja, hogy együtt és az ismert emberséges szinteken belül is, marad az Isten adta Néppel, mint a saját és mindannyiunk számára létező Hazánkkal.
Hiszen ott volt láttatva, s mindenben erőt mutatva, s azáltal túl sok éve és minden egyenestől eltérve, s mindazt túlélve, ugye már nem lehetnek erősebbek, az innen – onnan kiplagizált szavak, s másoknak jópofa, viszont a gondolkodóknak most is, egészen mást jelentő mondatok.
Hiszen az Isten adta Nép összeszedte magát és mellé állt a Hazánknak mint, hogy egy Haza ez csak egy, s belefértünk addig is sokfélék voltunk, más szintekről ébredtünk és különböző időben, jöttünk rá arra, hogy a tehetségünket azért kaptuk, hogy a munkánknak a becsületével haladjunk és fejlődjünk fel mindig oda, ami most működőképes.
S arra is ráébredtünk sokan, hogy egy Haza ez csak egy, nem elég ha magunkra gondolva élünk, hiszen a szomorúságnak is van hatása és mindenkire, s ha két nagyon különböző szinten élő ember beszélget, az egyikük majd megérzi azt utána, így vagy úgy, vagy ha átmegy a színe – java, azt a.
S amikor ott az ideje számára, akkor érintett lehet abban is tán, s a saját idejében megkeresi annak a lehetőségét, hogy felérjen már, a saját szintjének megfelelően, a sorsának a saját maga által is jó minőségben történő megéléséhez.
A megfogalmazásoknak most, minden gondolkodóhoz szólnia szükséges, ami által, a sokaság, megmentette a Hazát, nekem nincs másom mint a feltalált tudásom, nem álltam be se ide, sem oda, hátraléptem ha a hatalmaskodást, a gőgöt, az önelégültséget, éreztem a legerősebbnek, ott ahol a lelkesítésben kitűnőre lett látszatosítva, azt a.
Hát mivel tapasztalva is oktató vagyok, mivel a remény is ott leledzett megerősített formájában, hát magam is mást vártam volna akkor, s mégis a valóságot hamarabb átéltem, s mivel nem hagyom ki a nehezeket, hát azt éreztem meg, hogy jól beágyazottan kitűnő a módja annak, hogy a gondolkodók inkább a belső kontrolljukra hallgatva döntsenek és ne legyenek vakmerők anélkül, abban turkálni sem.
Nincs másom, mint az egyszerűben is megélhető nagyszerű a jól bevált életminőségem, s azt meg is tartom, hiszen a hivatásom a tehetségemből lett, s a hivatásom is én magam vagyok, ez adja az emberséges tartásomat, s a feltaláltamnak a szintjén a szakmai méltóságomat, már bocsánat.
A nagyon sok velem szemben ülő emberek hitelesítették az akkori tudásomat, s változott meg a bejelentkezőknek a szintje is, amikor a Tenyér – térképolvasót tapasztalva és az oktatásom által, már fejlődtem és fejlesztette is egyben, már bocsánat.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, ezt adták a régiek, megköszöntem akkor és most is, bár amikor hirtelen megváltozott és minden, már nem kaptam más lehetőséget, mint a 20 órás oktatásomnak a lehetőségét, köszönöm, hiszen az vitt át minden nehézségen. Mivel amikor a hivatásomat gyakoroltam, már azáltal is önmagam lehettem és azon a szinten, aki éppen bejelentkezett arra, amit igénybe is vett attól kezdve, amíg be nem fejezte.
Mivel, nem volt semmi és senki aki felvállalta volna legalább az oktatás mellett, a létezésemet,hogy át tudjam adni akkor is, az összes tudásomat, oda ahol arra már igényesen jelentkeztek be, mint a Tenyér – térképolvasó 20 órás oktatásomra.
Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami, 20 órás és nem könnyen megtanulható oktatásomra már igényesen, jelentkeztek be, volt aki éveket várt, hogy átlássa, mit is kap aki végig is tanulta az oktatásomat, pedig már volt saját szakmai és emberséges jó szintje akkor is.
A feltaláltamat a személyére szabom a bejelentkezőnek, nem ugrálunk le és fel, magam alkalmazkodom, mert én már azt is sok éve tudom, a tolerancia jól működik nálam, az oktatásomnak az alapja, s amikor szükséges a tudásomnak megfelelő alázatomat is beleviszem a megfogalmazásokba.
S mindaz csupán általam történik és amit még magam oktatok, hiszen nem adhattam tovább a tudást, nem kaptam rá lehetőséget, hogy az oktatásnak bármely szintjén meg tudják tapasztalni, az arra már rálátok és a maguk szakmai szintjén már hozzáértők.
S mint a különböző szintekre eljutó és az emberismeretnek ezt a széltében és hosszában és magasságában is utána már érzékelni tudó, mint az oktatásom alapja, csupán általam be és megtanulható tudásforma, amit magam találtam fel és rajzoltam meg egy napon és egy ritmusban.
S azt mondom most is, hogy alapos emberismerete lett már annak, amit megelőzésben hoztam tehetségnek és kiteljesedhettem ezidáig, mint összefüggésében látást oktató, persze bocsánatot is kérek tudásomért. Segíts magadon az Isten is megsegít, az a mód amit eddig is túléltem és nem kaptam más lehetőséget, amit el tudtam volna fogadni, viszont az működik és mindig megsegít, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől s mostanra korosodva már julamamivédjegyöreganyám.





2026.06.13. H.Nagy Júlia 1994. évtől közben is Heringes Árpádné a hivatalos s mostanra már korosodva, julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com H.Nagy Júlia 1994.évtől és a hivatalos nevem, Heringes Árpádné 1999. évben, az akkori legmagasabb szinten oktatók, véleménye volt, s az általuk adható, nemzetközi és magyarországi prevenciós kitűnő diplomát ajánlották meg. S mivel akkor már tudtam, hogy a tehetségemből lett a hivatásom, annyiféle és más s másabb, tenyér térképeket olvastam le addigra, hát jól megérdemelten el is fogadtam, miután elvégeztem, az általuk megajánlott, kitűnő diplomát, a magam módján elfogadtam.
S mivel, az akkori legjobb helyen és az ott oktató legjobbaktól hallgattam az előadásokat, s az akkori legjobb hozzáértőktől kaptam a diplomát, nagyon megköszöntem.
Viszont, már előtte elmondtam, hogy nem tudtam megtanulni tőlük azt, amit az előadásaik által hallgattam, mert addigra már azt is tudtam, hiszen nagyon sok embernek a felém nyitott tenyereit olvastam le addigra. Úgy hát beigazolódott általuk is, hogy az úgy van, mint ahogy én magam is, s tőlük is hasonlóképpen bizonyítottan, ott akkor azt megtapasztalva láttam.
S az akkori, a még csupán a tehetségemmel hozott ráérzésemnek és a már sok embernek a tenyereinek a leolvasásának a következményeként lett, az akkori tőlük és a szakmai tudásuk által való minősítése, hát gyakran megköszöntem.
Nem tartoztam se nem tartozom se ide sem oda, s azóta is úgy van, hogy tartozom az érkezőhöz és akkor éppen oda, s az utána következőhöz is a személyére szabva történik az oktatásom, s akkori a legjobb szakmai tudásom és emberséges tartásom szerint, a jól beváltként és akkor éppen oda tartozom.
S mivel többféle sikert éltem meg akkor párhuzamosan is, Budapesten az Életfa oktatási központba utaztam és más helyszínekre is, ahol előadást tarthattam, a gyorsjáratos busszal és azután az estivel haza.
S kerestem az ingyenes reklám lehetőségét annak, hogy oktatom amit feltaláltamat és egy napon egy ritmusban meg is rajzoltam, úgy véltem, jól jön az, hogy megbízom az ajánlásukban, hogy kiadatják a könyveimet, nem jól tettem, mert én jártam rosszul, hiszen a számomra megtett ígéreteiket nem teljesítették, azóta sem, s gondolom, hogy azzal el is veszítettem a könyveimet.
2010.évben jól jött a julamami védjegy, a feltaláltamra, mivel sok éve Fejér megyében ellopták a feltört autóból, egy étterem parkolójában, az összes oktatáshoz és a vállalkozásomhoz szükséges és minden egyéb okmányomat, bélyegzőmet, számlatömbömet.
S mivel azután már, nagyon gyakran kérte, a facebook.com, hogy igazoljam magam és nem akarta beérni azzal, hogy a Logoval igazoljam, nem hitte el, hogy én vagyok egyedül Heringes Árpádné néven és a julamami védjegy is, csupán az én használatomban lehet.
A julamami védjegy Logo Gálosi Ádám József alkotása, amit köszönök, sokszor jutott eszembe, hogy hova és mire húzgálhatják, a Heringes Árpádné nevemre szóló igazolványaimat és julamami védjegyet, s vagy a Logot. Amihez tán még szükséges lett volna, az, ha számára bárkinek is, írásban megengedem, a julamami Logonak a használatát, viszont nem engedtem meg, 2026.06.13. napjáig, a mai napig se, senkinek sem.
A könyveimmel hasonlóképpen jártam, H.Nagy Júlia névvel, mivel nem vállalták fel, akik láthatóan jelen voltak akkor is a könyvkiadásban, akiket meg is szólítottam, viszont anélkül, hogy láttak volna olvasták volna, nemet mondtak.
Az interneten ott vannak a könyveim, s volt, amikor párosítva lett, a könyvem egy hasonló névvel élő fényképével, rossz érzés az, hogy húzgálja aki csak akarja, senki nem ellenőrizte, hogy van-e köze ahhoz, hogy bevétele legyen az alkotásomból.
Tervezem, hogy együtt majd kiadatnám, viszont ahhoz még sokat kell gyűjtenem, ekkora nyugdíj mellett, hiszen az oktatásomat belerakták az összes többi, tán csak hirtelen kinőtt szolgáltatóval is azonos szintre rakták, s tőlük tán, nem is kérte senki sem, hogy van-e hivatalos jogosítványuk ahhoz.
Viszont akihez kerültek az ellopott igazolványaim, tán még mindig rendelkezik minden okmányommal, mint a sajátjával, nem akarok szomorú lenni, inkább azt élem meg az egyszerűben is nagyszerűen, amit az Isten ide tesz nekem, most. S mivel mindenért megdolgoztam, s nem álmodozom arról se, hogy majd egyszer kifizetik azt, ami nekem járt volna a saját alkotásaimnak az eladásával.
S azóta csak nézek utánuk, hogy kik és mennyi bevételhez juthatnak, mert egyiknek már nagyon régóta, webáruházban hirdetik az eladását.


Heringes Árpádné nevemre került 2010.évben a julamami védjegy.

Heringes Árpádné nevemre került 2010 évben a julamami védjegy, a könyvemben volt elírás, hát kivonattam a forgalomból, majd egyszer talán megint olvashatja, aki arra szánja akkor az idejét.

A hivatásom a bizalomra épült akkor is, s ha nem tapasztalok ennyiféle módon és szinten, az engem megtisztelő és Paksra a Hergál Házba érkező emberekkel, akkor nem juthattam volna el odáig, hogy egy napon egy ritmusban megrajzoljam, a feltaláltamat, amit azóta is, bár már fejlesztetten is, viszont jó minőségben oktatom. Köszönöm. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó címen, s Tenyér – térképolvasó néven.Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júli kezdettől és mostanra julamamivéjegyöreganyám
2026.06.12. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Ha eljutottál oda, hogy már azon is túl vagy, amikor tervezni szükséges, hiszen megy minden a maga útján, eszedbe jut-e, hogy nem biztos, hogy szerinted történnek ott és úgy, ahogy egykor megtervezted, mert másokra bíztál mindent azóta, s nem kontrolláltad azóta sem azt.
Szakaszoltad-e azt amit már átéltél, s a megcsináltam érzésével is megismerkedtél aközben, vagy azóta rá sem néztél, se mérleget nem csináltál magad szerint, hogy érted is legyen az, ne csupán másokért.
Hiszen gyorspörgésben van a nagyvilág és minden apró pontja lényeges most, mert minden megy a maga útján, hiszen ott és úgy fordul át, amikor elérted a telített energiát és mivel kezdetben sem értettél ahhoz, hát honnan tudnád, hogy mi történt és miért azóta.
S amit addig felvállaltál, mások tudásából jól megéltél és plagizáltál, mert azt láttad, mások is úgy csinálják, nem kontrolláltad azt sem, hogy ott és akkor mennyit ártottál, nyugodtan, tán már önelégülten, gazdagodtál és vissza semmit oda nem fordítottál.
Hát ne csodálkozzál, ha rád mordul a lelkiismereted, hiszen az is érted lenne, ha elsimogatnád azt ahol ártottál, ha máshol már nem lehet, akkor a következő generációknak, számukra most az emberséges és vagy a szakmai becsületükkel hitelesített, szintjüknek megfelelő biztos lehetőséget adnál, azt a.
Így nincs egyensúly a kezdet és az azóta elértek között, akár mások is kitölthették azoknak a réseknek a helyét, amiről nem is tudtál, mert nem hozzáértően vállaltad azt fel, s nem is abban hoztad a tehetségedet.
S ha tanulni is kezdted azt, amit nem hozzáértően vállaltál fel, hát a gyors pörgés azt is jelentette számodra, hogy mire odáig elértél, az is lehet, hogy már az gyökerestől megváltozott addigra tán.
S már csupán a lemaradásodat növelted, s nem értetted, ha minden tudásodat beleadod, se halad az úgy, ahogy a terveidben megálmodtad, hiszen tudás nélkül az csupán álomszerű maradt, hát ébreszd rá és vagy fel magadat, tanuld meg azt is, ami most hiányzik, önismerettől az önbecsülésedig. Persze bocsánatot is kérek, hogy jövök én ahhoz, hogy jelezzem számodra, ha megérintett volna, hát jelentkezz be, a Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, oktatásomra. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és közben mostanra julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.11. https://julamami.com H.Nagy Júlia kezdetben és julamamivédjegyöreganyám mostantól. Figyelj rá ha jelezget a belső kontrollod mert nem adja fel, arra figyelmeztet, hogy ne másoktól várd el, tegyél önmagadért is, azt a.
S légy hű önmagadhoz írják azt, a nagy költők és írók és ismétlik addig és minden szinten is, amíg fel nem fogja a sokaság, hogy tegyen önmagáért, ne másoktól várja azt el, hiszen a kiüresedésben túl sok éve várakoztatva voltunk, azt a.
S a saját sorsuknak a létezéséről, tán el is feledkeznek és végleg, miközben akkor is az történik, hogy az el nem fáradó lelkiismeretük fokozza a jelzéseket, egészen addig, amíg egyenként ránk is mordulhat ám, hogy figyelmeztessen még időben, mint a saját lelkiismerete és van ám mindenkinek.
Segíts magadon az Isten is megsegít, a sok évet így vittem át az egyre nehezebbekben, egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy nem csupán a mások által beszabályozott élet adott számomra, hanem létezik a saját sorosom, azt a.
S ha bármennyire nehéz is, az egyenest követni, vagy az egészséges egyensúlyomat megtartani igyekezni, azért, hogy a saját jólétemet elérjem, azért önmagamért is magam által, szerintem is, tennem szükséges, azt a.
S, hogy ha eljön az ideje annak is, majd el tudjak számolni magam felé is, hogy amikor nem álltam meg, se nem keseredtem bele, se végleg meg nem keseredtem abba megrekedve, ami adott volt akkor éppen, azt a.
Ha nem volt motivációm akkor önmagamért, egyszer a nagyon leárazott ruhát megvettem és meg is bántam aztán, hogy azáltal igyekeztem, erőt venni magamért a jó minőségben történő folytatásért, mert nagyon egyedül éreztem magam abban, azt a.
S amikor rájöttem, az életemnek a minősége és a jó sorsom közötti nagy eltéréseket meg és felismertem, s azáltal azt is, hogy a tehetségemből lett hivatásom a vagyonom, s azáltal, hogy szolgáltatok az emberek felé, azáltal lenne szükséges megteremtenem, ha araszolva is a saját jólétemet is, azt a.
Hiszen mindannyian saját sorsot hoztunk, hát attól kezdve úgy tettem a családomért, hogy tettem egyben magamért is, hogy annak az alapja megmaradjon legalább, a kicsinek, kevéskének, amit adni tudtam addigra, azt a.
S miután már megváltozott és nem volt jelzése arra addig sehonnan, hogy az megtörténhet az Isten adta Népnek minden szintjével és a mondjuk felszínen látható, a 30 kultúrájában is érezhetően, hogy egy ügy lett és mindenben, azt a.
S azután, ha csupán araszolva is haladtam és fejlődtem is azáltal az emberséges és szakmai szintemnek a létezéséről sem feledkeztem meg, magamhoz képest haladtam és döntöttem, azt a.
Miközben azt is láttam, hogy küzdenek a többiek is, a saját életük szinterén, mindazzal, amit a maguk idejében át is válthatnak, a saját idejükben és szerintük jó minőségben, arra amit a sorsuk szerint hoztak, azt a.
S kijózanítottak engem és még időben, az önmagukhoz és mindegyiküknek, a saját és különböző idejükben éretten megfogalmazott szavak, mutter befizettem nálad a szolgáltatásodra.
S azóta rájöttem arra, hogy utaltak arra, amit ők már akkor tudtak, amire én magam is azóta már rájöttem, s arra beértem a saját időmben, köszönöm.
Hiszen nem az életkorunk szerint fejlődünk fel a saját sorsunkhoz, van amikor párhuzamosokat is látok a családtagjaikkal együtt, a Tenyér – térképeikben az embereknek, akik megtisztelnek most is, személyesen és ülnek már velem szemben, s várom őket Pakson, a bejelentkezésükkor megbeszélt helyen, köszönöm.
S az a mondat, ami azóta is elhangzik még és jókedvünk lesz tőle, s kerül mindenki a családon belül is a saját önbecsülésébe és azáltal a helyére, az adott helyzetnek megfelelően, köszönöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdetben és mostanra julamamivédjegyöreganyám, köszönöm ha időt szánt rá és elolvasta, hátha átment valami a mondataim által, a mai napra vonatkozóan.
2026.06.10. https://julamami.com Igyekeztem alkalmazkodni és a feltaláltamat oktatni, a Tenyér – térképolvasás, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által a feltaláltam által történő tenyértérképolvasásomnak, a díját annak megfelelően meghatározni.
Ami csupán általam történik, megtartva az emberséges méltóságomat és vagy a szakmai jó minőségben oktatásomat, úgy adjam tovább az oktatásomkor, hogy az akkor meglévő szintkülönbségekhez is a tolerancia, s a feltaláltamnak megfelelő szinten lévő alázatom is jelen legyen a tudásomnak megfelelő szintem.
S abban amiben éppen akkor vagyok, azon vagyok, hogy a megélhetésemet biztosítani tudjam, a vásott összegű nyugdíjam mellé kiegészítésül, az egyszerűben is nagyszerűt élem, s ha eljön az ideje annak is, hát megélném azt is, hogyan élhettem volna már tíznél sokkal több éve is.
Mivel elhatároztam, hogy nem adom fel és továbbra is egyéni vállalkozóként próbálkozom magamat eltartva, a már jól megérdemelt életminőségemet is megélni tudni, nem adva fel a feltaláltam által, 2010. évben elért, szakmai minőségemet sem.
S akár tovább is fejleszteni, s, hogy csupán általam és szerintem történjen az is, hogy az önbecsülésemet aközben is meg tudjam tartani, a julamami védjegy tán jó arra most.
Az oktatásom 20 órájának a díja: 440.000.-Ft. A terveim szerint Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó címen szerettem volna közreadni az oktatásomat, mivel Pakson születtem és azóta is itt élem amit éppen lehetséges megélnem, nem lehettem a szülő és lakóhelyemen se neves, sem a világban ismertek szerint se láthattak engem, mert nem volt ahhoz semmim, ez idáig sem, hogy nevesítsem magamat.
Mit is találtam fel és oktatom 20 órában, s aztán, ha úgy döntene még és még 20 órát oktatok ahhoz, hogy kiegészítse a tudását akkor is, ha azt már az akkori tudásom szerint és a mostani saját szintjének megfelelőtől elétrően is, sok évvel ezelőtt tanulta meg tőlem.
S ha igényes lenne arra, hogy a tehetségemből lett hivatásom gyakorlása közben már a feltaláltamnak megfelelően oktatom most, a +36302470589 telefonom által, s a magyar anyanyelvemen magamhoz hűen eredetiben.
S, hogy megéri-e az oktatásommal átmenő és ön által is átvehető tudásomat, a saját tudásához, mint akkor már alkalmazható formát, az addigiakhoz tükreként is hozzáadva, alkalmaznia, azt a hétköznapjainak a gyakorlatában, a saját idejében, hitelesíteni tudja.
Hiszen megugorva valamit, amihez nincs megy a kellő emberismerete, se az ahhoz megfelelő elméleti tudása, amihez most már szükséges, az emberismeret és a bizalom, a bejelentkezésekor majd, az esetleg, egymástól való nagyon eltérő életminőségét is megtapasztalva, utána is a legjobb tudásom által és a bejelentkezőnek a személyére és az akkori szintjéhez igazodva történik az oktatásom.
Mivel nem vagyok népszerű, sem neves a múltban voltam, viszont azt már nem hozza se nem mutatja, az országokat ahol szolgáltattam, ahol olvasták naponta, a julamami reggeli gondolatait, azt már nem hozza a jelenben is az internetvilága láthatóra. Így se az 1994.év óta történő tevékenységemmel, se a julamami védjegy, Heringes Árpádné digitális tartalomkészítő facebook.com, nem hozott ismertséget számomra, s meg nem maradt belőle semmi jó számomra, mert le lettem törölve, anélkül, hogy le tudtam volna menteni, az ott lévő nagyon sok videómat, írásomat, festéseimet, azt a.
Hát mostanra már elfelejtettek és vagy még nincs a szolgáltatásomnak a Julamami Magyarosan Agyalósa Jelnyelven történő oktatásomnak, még hatása úgy, hogy most már az értőktől lenne megrendelésem annyi, ami elég ahhoz, hogy el tudjam tartani magamat.
Hiszen az életkoromnál nem gondolnak a tudásomra, hiszen nem lettem felvállalva, mert nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az érkezőhöz és akkor éppen oda. A tehetségemből lett a nagyon sok ember által hitelesítetten, a hivatásommá és mostanra már csupán csak, esetleg, egy – egy bejelentkező van, azt a.
S úgy, hogy értőnek igényesen jelentkezik be, ami számomra meghatározó, hogy az általam és a szerintem megéltek szerinti, most már a szakmai becsületem s, azáltal is, az önértékelésemet megtartom.
Hiszen ha nem érti azt amit mondok, s vagy át tudok adni az oktatásommal, az nem a saját tudásomat mutatja, hanem csupán az alkalmazkodni tudásomnak, az éppen akkori szintjén történő tenyér – térképolvasásomat és vagy oktatásomat mutatja, nem használva azáltal, az emberséges és vagy szakmai szintemnek, a nehézben is megtartásában.
Mert az számomra sem, az elért szintemen történne és vagy számára sem adná azt a minőséget, ami annak akkor számára, akkor a legtöbbet adná és érthetően menne át, s az a saját szintjén és kultúrájában is önmaga számára értelmezésére, akkor éppen a legmegfelelőbb lenne.
Alkalmazkodom, s a tolerancia nem fogyott ki sőt, az alázatomat is bővítem amikor az szükséges, hogy meg se alázódjak, a számomra ismeretlen üzletben sikeresek megfogalmazásai által sem.
Aminek a díja: 35.000.-Ft, így, hát a 21.000.- Ft díj/ félóra tenyérolvasásomat is ajánlom, oda ahol még nem ismerik csupán másoktól hallottak róla, vagy, hogy mit adhat számukra a feltaláltammal történő oktatásom, azután majd az életük során, amit magukhoz tudtak venni, az ott lesz már, mint a saját életminőségükben lévő tükrük, majd a hétköznapjaikban. Köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásban, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.09. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Van aki a legnehezebb élethelyzetekből is kitalál, s közben megtanul összefüggésében meglátni sok mindent már, van aki a mások találmányainak a lemásolásából, kiollózásából széles vigyorral látványosan nagyot kaszál.
S sokkal jobban él azoknál, akik az értékes munkájuk becsületével, nem értek el semmit, a kilátásuk csupán a sehova, azt a.
Hasonlóképpen a megszokott módon, mivel nem vállalja fel őket senki sem, már életükben elfelejtettek lesznek, hiszen azzal amit feltaláltak, be sem engedték a köztudatba sem a saját Hazájukban őket.
Sokkal egyszerűbb ha legyártatnak valami hasonlót, hiszen nincs szükség a gondolkodókra, elég ha, az ugyanazt mondogatókkal értenek egyet.
S a megmondóból van bőség, ahol arra szükség van éppen, na ott és akkor állnak a rendelkezésükre és legalább látszatra, s jól bemagolva sokat mondva. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.06.01. https://julamami.com
Mostanra már tán rájöttél, hogy a mások tudása nélkül nem boldogulsz úgy, hogy a magad által elért szinteden, más szemszögből is tudjad attól kezdve már látni, hogy tisztelettel odafordulva tanulod meg azt is.
S, hogy a feltalálója is, a saját tudásának a szintjén, pénzben is a helyére kerülhessen, s nem a szívességnek, a csupán számodra jól bevált szintjén haladnál, mert akkor lemaradnál, az adok – kapok egészséges körforgásban maradok értelmes voltától, s akkor és azáltal már, az éppen neked is megtanulható tudástól.
S azután már, ha csupán kapni szándékoznál, úgy hiábavalóságig jutnál, s azáltal sem jutnál előrébb, mivel az nem a saját tudásod, attól kezdve már, meg kellene mindannyiszor és mindenütt jegyeznek, hogy kitől tanultad azt, vagy kinek a védjegyes tudása által, haladtál úgy előre akkor.
S ahogy addig még meg sem közelíthetted azt, se a tőled még nagyon távoli szintet, amit megint megugorni akarnál akkor, s ahova a neked jól bevált, s csupán a pénzbeni megoldást adná az számodra, az emberileg ahhoz a tudáshoz közel sem kerülhet, mivel a jól bevált módodon, a könnyebb megoldás által jutottál el.
Tiszta tudás, tiszta forrás, ha a feltalálótól magától tanulod meg, hát tudjad azt is, hogy az eredetit kapod azáltal, a tudásszint által meg, s veheted a hétköznapjaidban is mint, már a saját tudásodnak a tükreként hasznossá válva alkalmazható lehet számodra.
S még az is lehet, hogy a hasznodra lesz mindenben, amire már érdemes vagy a saját életedben, hogy átláthassad, azt is, amit addig még megoldani nem tudtál, s ha ízlik a tanulás, hát vegyél magadnak belőle még és még, hogy az összefüggésében látásod meglegyen a saját sorsodhoz is.
S úgy, hogy azért a hétköznapokban saját magad szerint is kontrollálod majd, mert a külső hatások is hatnak és mindenre és minden szinten, arra is szükség lenne, önismeretként s tán emberismeretként is, mint alaptudás legyen meg számodra.
Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő / Tenyérolvasó / az elnevezése, a feltaláltamnak az oktatásához, vagy a Tenyér – térképolvasó oktatásom, amik által, az alapokat megismerheted a 20 órás oktatásom közben, amit addig az ahhoz szükséges tudás nélkül, még megoldani nem tudtál.
A saját igényednek megfelelően haladhatsz, van ahhoz is lehetőséged és csupán tőlem tanulhatod úgy meg, hogy aztán már átlásd azt is amit addig az életed során még nem, s utána már eljuthatsz az összefüggésében látásodig is, hogy utána már, a következő szintedhez elérve, azt meg is tudjad az lépni, s a saját magad által elért szintednek megfelelően éljed a saját életedet. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.19. https://julamami.com Kinek mi és mikor hat oda, hogy a sorsáig elérhet, az addigi és a közben tán váltakozó életvitelével, amiben már meglátja önmagát, s ügyel arra is, hogy legalább nem árt.
Viszont mégis úgy is élheti az életét, hogy sorsának a szintjére érve, felépíti az emberséges és vagy szakmai becsületének a minőségével, az általa és a saját idejében elért, jó minőségű sorsát.
Amikor az emberek ahhoz szoktak, hogy versenyhelyzetben vannak és szinte mindenben, az még nem tartja össze őket, akiknek meg egyébként, az is feladat lenne, hogy felépítse a családjukon belül a saját és a ráeső feladatát is.
S utána már annak a tudatában, hogy mi az, amit neki szükséges megcsinálnia, ahhoz, hogy kialakuljon az együtt és külön – külön is megélt sikereiknek, a csak rá, vagy a családjára is vetülő tartást biztosító hatása.
A tapasztaltjaim arra mutatnak, ha van egy ember a családban aki átlátja és tán összefüggésében is láthatja, mindazokat, amit generációsan és csak a saját sorsukban megélniük szükséges, hát amikor azok körbeértek, a megoldásuk is ott van ám már azoknak a hatásaiban.
Nem vita tárgya, hanem ott vannak köztük, a megoldandó és a megoldható feladatok, ismerem mint a tenyeremet szokták mondani, ugyan mennyi ember mondhatja azt el azt magáról, hogy otthon van a saját Hazánkban és a saját életében, én is csupán keresem a megoldásaimat, már bocsánat.
Azt éreztem akkor, hogy hazaértem, a 2010. évben amikor feltaláltam és egy napon és egy ritmusban megrajzoltam, valami nagyon lényegeset, nyomtattam az üres tenyereket belerajzoltam azt amit odaszántam és megint kinyomtattam utána és annyiszor, ahányszor az szükséges volt, amikor már bejelentkeztek az oktatásomra.
Ami azóta is jól oktatható, hiszen menet közben és emberileg és szakmailag is fejlődöm és fejlesztem is azt, ami a látható, az embereknek a Tenyér – térképeiken, hogy a megváltozott helyzetekben is megdolgoztatja a családokat, s nem az időt pocsékolva élnek, hanem gondolkodva.
S vagy, az egészséges egyensúlyuktól sem térnek el annyira, hogy az addig felépített tartásukat, már pocsékolva, vannak a semmire várakoztatva, akkor is megtörténik az, ha majd csupán később ébredtek rá arra.
Persze bocsánatot is kérek, a megfogalmazásomhoz használt szavaimat is, igyekszem úgy belerakni a mondataimba, hogy az legalább ne ártson, viszont a megelőzésre is rámutathattam tán a szavaim által közben. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.18. https://julamami.com Ugyan, hogy jövök én ahhoz, hogy azt is el tudjam képzelni, hogy a sokféle akarat nem semlegesíti már túl sok éve, a létezésem, akkor is, ha valami nagyon lényegeset találtam meg összefüggésében, a tömegnek számító és nagyon sok embernek a tenyereiben, megfelelni ide, oda, ne meg az akaratosoknak is van bőségesen lábnyoma, mindenhol ahol azt észlelték tán, hogy bármi és bárki, nem csupán a hatalomra áhítatukat és a nem csak a saját hasznukat szolgálja, azáltal amit meg és vagy feltaláltam és tán többen is vagyunk hasonló helyzetekben, az önbecsülésem okán leírom és akár naponta, de gondolom minden hiába, hiszen nem vagyok fent a facebook.com, se a tiktok, sem a messenger nem ad lehetőséget nekem, úgy, hogy ne csak széthordják és bele írjanak és megmásítsák azt, amit feltaláltam, sőt éveken át az eladását hirdették és pénzt is kerestek általa, úgy is, hogy a könyveimet eladásra kínálták, s magam nem tudtam bevételhez jutni egyetlen könyvem eladásával sem, s nem engedtem meg a használatát a julamami védjegyemnek, s vagy az emberséges tartásával és az általa megcsinált szakmai munkájának a becsületével hozott felszínre, úgy, hogy az már nem tagadható, se el, sem meg, hiszen az életminőségünknek van egy csak a nekünk és számunkra létező, saját időnkben és a magunk szintjén, elvégzetteknek, a szerintünk jó minőségében megoldása, amit érzékel a gondolkodó Isten adta Nép is, ami el nem vehető már tőlünk, benne van a szakmai tartásunkban, s a túlélés volt sok évig abban is, hogy az emberséges méltóságunkat megtartva élünk most is, aminek a következtében elérhető és csupán általunk, a tehetségünkből lett, a megcsináltjainknak, a sokasága és vagy csupán egy megoldása, az azok és vagy azáltal szintünkön lévő pontja, amikor felkerülhetünk a saját sorsunknak a szintjére, s nem ajándékba kapja senki azt, mert az elődei megoldották, s vagy az ahhoz vezető utat is már sokszorosan megjárták, s a hozott tehetségükből lettjeik, által átlátták, ha az elődök már megdolgoztak, alkottak, a hivatásukat gyakorolják azáltal, vagy mindazoknak a következtében elértjeik meg is tarthatók legyenek számunkra, na az maga a bizonyítéka a hitelesítésünknek, s ha vagyunk sokan, akik, nem kapjuk meg időben azt ami megjárna a Hazánkba teljesítéseink által, s vannak akik, nem tudnak se továbblépni, sem önmagukat is fejlődve formálni, emberségesen és vagy szakmailag, a feltaláltjaikat a hozzáértőknek megmutatva és már hitelesítve is felfejleszteni, az aktuálisan megélhető szintjükre víve, azt is fejlődésbe hozni, hogy az Isten adta Nép is meg és átlássa, azt ami a megfelelő szinten van számára, abból és azáltal, a saját sorsának és vagy generációs feladatainak is, a számára és szerinte legjobb minőségét, a már sok éve jól működő érveikkel is, láttatva és megmutatni, hogy a gyakorlatban is megjeleníthető legyen, általuk az elméletüknek az igazolása, akár rajzosan, akár legyártva azt, s szakmailag és a gondolkodó embereknek a sokasága által is sokféle szinten igazoltan, tán jó lenne, ha akadna valaki aki az emberséges és vagy szakmai tudása által, már sok éve átlátja mindazt, ami el lett takarva, ha letesztelhetné a saját maguk által eldöntve bejelentkezőket, a saját feltalált tudása által, hiszen azt, nagyon sok ember hitelesítette már sok év annak is, s mintha nem is történt volna semmi, küzdök és bízva bízom abban, hogy ha az Isten velem, velünk, akkor kicsoda ellenem, ellenünk, köszönöm a türelmet és bocsánatot is kérek mindaddig, amíg nem látom azt, hogy érek a feltaláltammal az egyszerűben is annyit, hogy amit mások megkapnak lehetőségként a saját Hazánkban, azt én magam is megkaphatom, hiszen nagyon sok éve tart már a várakozásom, nem adom fel, hiszen tán még van életévem, a 75. évemben küzdök és bízva bízom, abban, hogy nem volt hiábavaló a sok nehézséget átélve élnem, s az sem, hogy generációsan amit már átláttam teljesítettem, akkor is, ha azért kitagadtak engem, hiszen hiába mondtam, amit már akkor feltaláltam, nem hitte azt el nekem senki sem, viszont lehet, hogy az éppen aktuális megmondóknak jól jött volna ha beállok oda és kiszolgálom csupán őket, mert az volt a természetes számukra, azon egyszerűben ahol nagyszerűen is megélhető volt számomra, ami éppen lehetőségként adott volt, éltem azzal és közben fejlődhettem emberségesen és a szakmai szintem is változott, mindig odáig akár naponta eljutva, ahol már értően azt, a gyakorlatból lett elméletemmel, oktatni is képes voltam, szép napot kívánok emberek, tisztelettel élni jó, s szeretetben élni szép, akár párhuzamosan is megvalósítható, ha felfogod, hogy generációsan és a sorsodban is, hoztál teljesíteni valót, azért, hogy ne hagyjad hátra azt a következőidnek, már teherként, ami megváltoztathatná az addig jó életközösségeket is, akár a visszájára is fordíthatja, minden ami nincs felszínen még, szerintem, a hatalmat az Isten tíznél több éve visszavette, mert nem a jóra és szépre használták, pedig azért kapták, hogy azáltal is fejlődjenek, s mivel a gyakorlatban is megtapasztalták oda és vissza is, már tudják, hogy mit jelent, az, hogy nem a saját szintjükön élnek és nem tudnak továbblépni addig, amíg fel nem fejlődtek emberileg és vagy szakmailag arra a szintre, ahol akkorra
éppen már felértek volna, ha csak annyi lehetőséget kaptak volna, csupán akár a többiek, már önmagukhoz mérten élnének, mert megtanulhatták volna a racionális oldalukat is fejleszteni azóta, vagy a munkájuknak a becsületével kerülhettek volna fel a legfelsőbb szintjükre, ahol tán azóta bárki és mindenféle hozzá nem értők is betölthették helyette, a számára már elért szintjén és minősítésében, szakmailag és az azóta már emberségével is át és megélt nehezekben a saját idejében és megoldásai szerint a neki megjáró helyét, jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tartsál ki mellettem, ebben a még átmeneti helyzetben, hogy meg tudjam óvni ás védeni magamat, az akaratosságnak a nagyon erős hatásainak, az akár elsodró és nem jó indulatú tényétől is, ne hagyjál magamra engem a saját Hazánkban, mint az Isten adta Néphez tartozó emberlányát, ha a 75 évemet élem, ne várja senki sem tőlem, hogy feladom, át szükséges adnom az általam elért tudásomnak a szintjén is alkalmazkodva, hiszen a tolerancia és az elért tudásszintemnek a most éppen alázat szintjei se ismeretlenek számomra, ahol a toleranciát és az alázatot, a legjobb tudásom szerint és szintemről most, átadni gyakorlom fel nem adnom, ha ismersz már tudod, ismétlek, ismétlek, ismétlek, hiszen abból is tudom már, hogy honnan és meddig jutottam el, a saját magam általi szinteket megismerve, s a magam szintjeit is megélve, úgy, hogy nem valaki akartam lenni, csupán a Hazánkba is teljesítve, a családomért és amiben szükséges volt az, hát együtt küzdve és közben megéltük egyenként is a saját sorsunkat, csupán érvelek amikor oktatom a feltaláltamat, hiszen minden aprócska pontot, szigetet, szakadást, is tiszteletben tartok, a tenyereknek a leolvasása és annak az oktatása közben is, köszönöm a türelmet, Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.17. https://julamami.com Amit lehet, azt erősen és mindenkor kontrollálni is szükséges, mert az is lehet, hogy akkor azt szabad volt tenni és félreérthető volt a hatása ahhoz, hogy azonosíttatni szándékoztak, azáltal, hogy lehetséges lenne, azt a.
Ha emberségesen és vagy szakmailag megcsináltad, a saját belső kontrollodhoz mérted, s hát mivel rendben volt, nem szólított meg a lelkiismereted se, hát az egészséges egyensúlyodra is figyelve éled az életedet, tartást ad az is.
S mert betartottad és mindazt, amit az ami kérdéses volt, éppen elvárt tőled, az emberesedésben, még az is lehet, hogy párhuzamosan azzal tapasztaltad meg, már a nagyon hasonló szinteden belül is, a szakmádnak a becsületét és annak, a számodra meghatározó erejét, azt a.
S a generációsan hozott feladataid által felismerted, igazíts meg a belső tartásodat, s köszönd meg mindannak ami minta volt, s a számodra lehetséges tanulással elérted, na meg van az Isten adta Nép, ami maga a saját Hazánk.
Az elmélet addig van ott, amíg nem veszed magadhoz tudásként, s ami adott ott neked mindenben, amiben azt, a számodra is jó szinten lehetséges akkor, hiszen azért van az ott, hogy ha azt már felfogod, hogy nem hiábavalóság az sem, mivel számodra is lehetséges azt akkor megtanulnod.
A gyakorlat teszi a mestert szokták mondani, s ha mégis eltévedtél volna menet közben, s már a jól megérdemelt ott van számodra, az elvárásoknak megfelelően és azt teljesítetten, fel kellene nőnöd ahhoz, hogy el tudjad dönteni, megjár-e az neked.
Vagy csupán a próbája a viszájának, hogy tudjad, meddig tart az, hogy a lelkiismeretednek a tükre jelez számodra, először tán csupán halkan csendben, aztán már felerősödve, az éppen aktuálisaknak megfelelően, hogy mérlegeljed mindazt, amit azáltal elérhetsz szerinted.
S ha nem várod meg, hogy rád is morduljon a lelkiismereted, hát tán nincs is mi felhalmozódjon, úgy, hogy azt, magadhoz képest is nagyon magas szinteken döngetve gyakorlod, robogva át mindazokon, mint számodra kontrollálni képtelen helyzeteken.
Mert, hogy tudáshiányosan kiüresítő az állapota annak, amiben el és megfeledkezel arról, hogyan is kerültél abba bele, s mi az amiből tán már ki kellett volna hátrálj, amikor voltak pillanataid, hogy őszinte voltál önmagadhoz.
Na meg, tán észre sem vetted, hogy már akkor és vagy csupán később majd lesz-e, emberileg erőd amit hegyekké halmoztál elkendőzni, s vagy úgy tenni, mintha közöd sem lenne ahhoz, hiszen az Isten adta Nép jelzései már felszínen voltak, akkor is, viszont nagyon el voltál foglalva.
Hát az emberséges fejlődési lehetőségedet pihentetted, ami által észre sem vetted, hogy szükséges lenne igyekezned, mert nem tarthatod meg, az nem volt és nem is lehetett a saját tudásoddá, mert az alapod sem volt generációsan ahhoz meg.
Na meg, a simán megugrottakból a legtöbbet, emberileg sem a saját szinteden halmoztad fel, ha megnézed, honnan származol és ki mit tudott megalapozni emberségesen és vagy szakmailag, ott a következőknek, láthatod mindazt.
S azt is, hogy arra rá lehetett-e egyáltalán tennie, a talpaikat az őket követőknek, megláthatod, azt is, ha erősen hiányosak az alapok, vagy alapnak nevezhető nem is volt addig ott, eszedbe is juthatna, hogy amit lehet, azt azért nem biztos, hogy szabadna.
Hát van az úgy is, hogy pótolhatod tanulással és ha még időben van az és működőképes lehetne, hát a bocsánatkéréseknek a sorozatával, akkor annak a saját idejében megkeresheted a lehetőséget, ahhoz, hogy a felhalmozottakat majd az egyeneshez képest nem túl távoli legyen az is.
S az ahhoz szükséges és a megoldásokhoz lényeges mértékű, tudástól is távolodva, tán egyre nagyobb hegyek között és azáltal a növekvő tudáshiányos állapotban is, azt megmagyarázni, lehetséges legyen majd egykor, vagy bármikor is, ugyanott.
Persze bocsánatot is kérek ahányszor az szükséges, a saját védelmemben, meg is teszem, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.16. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Amikor elérted a saját szintednek megfelelő tudásodat és gondolkodva döntesz, úgy, ahogy szerinted jó neked és közben arra is figyelsz, hogy ne ártsál másoknak sem és azáltal se.
Ami csupán a saját magad szintjén működik jól és most még, a számodra megfelelő tudásod szerint, állja az meg a helyét, amikor a sorsodat elérted általa, s nem állhatsz meg, megnyugtatva magadat azzal, hogy elérted a legfelsőbb szintedet.
Hiszen nem áll meg a világ, hogy bevárjon téged, ha most éppen a ráérős ritmusodba helyezed a haladásodat, hiszen sokakhoz képest már túl magasan, magadhoz viszonyítva meg még van teljesíteni valód bőségesen, na meg, aggódnod sincs miért, mert a belső kontrollod, mint a lelkiismereted jelzi azt számodra, hogy mit és mikor szükséges megcsinálnod.
Annál pontosabb, mint az egészséges egyensúlyod hatásainak a tükre, s az is csupán magadhoz képest és rád mérve történik, s minden adott pillanatodban ott van benned és érted van az is, hogy ne állj meg hosszasan, úgy, hogy nem kontrollálod közben is kellőképpen magadat.
A Tenyér – térképolvasó és vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, oktatásom, kinek mi a legjobb éppen akkor, amikor már arra, igényesen bejelentkezik és megtanulja, a most még csupán, általam hitelesen oktatott feltaláltamat, tőlem.
A terveim szerint a Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó által történik majd, az oktatása a feltaláltamnak, ha ott lesz az ideje annak is számomra, hogy lehetséges lesz a facebook.com beenged és visszakerülök a sok oldalamhoz, amit oda felraktam 2009 év óta, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
2026.05.15. https://julamami.com

2026.05.14. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám, julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
julamamivédjegyöreganyám2026.05.13. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el, figyelj a belső kontrollod béli, emberséges és vagy szakmai becsületednek a megtartására. S ügyelj arra, hogy túl ne menj, az egészséges belső, s mind a két oldaladat érintő lelkiismereti jelzéshatárodon. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
[2026.05.13. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
caption id=”attachment_37188″ align=”aligncenter” width=”248″]
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com [/caption]
2026.05.12. https://julamami.com Győzz meg, legyőzni könnyű engem, hiszen nem harcolni, hanem leginkább a feltaláltamat oktatni születtem és abban is az emberismeretem által érvelek, a tehetségemmel hoztam és a hivatásom gyakorlásával alakult ki a tudásom.
A Tenyér – térképolvasással és annak az oktatásával, történő tapasztalataimmal, továbbra is fejlesztem, mert azt a hivatást gyakorlom amire a tehetségemmel születtem. Persze bocsánatot is kérek, a saját védelmemben, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.11. https://julamami.com H.Nagy Júlia Tenyérelemző 42 évesen, Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós 47.évemtől, 2010. évtől a julamami védjegy, s feltaláltam és azóta is jól oktathatóra rajzoltam, azt a.
S az oktatását azóta is jól oktathatóra rajzoltam, korosodóként viszem tovább, a feltaláltamnak az oktatást, amihez azóta emberileg is, tapasztalva van lehetőségem.
S az alapokhoz még rajzoltam, hiszen minden szolgáltatásom alkalmával fejlődtem és azáltal szakmailag is, naprakészre fejlesztettem az oktatásom rajzos formáját. julamamivédjegyöreganyám
Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyámhttps://julamami.comH. Nagy Júlia néven ismertetek meg sokan és sok évig, a julamami védjegy, 2010. évtől, van Heringes Árpádné nevemen, magam adtam a nevét, később volt is belőle gond, mert később kiderült, hogy az ami nekem julamami védjegy, az a név egy másik országban mást jelentett másoknak.
Nem tudom, mi módon oldódott az meg, nem volt vele dolgom, így hát, ha lett volna hátrányom is belőle, akkor sem tudtam volna azonosítani azzal.
Persze bocsánatot is kérek, hiszen prevenciós a tehetségemből lett a hivatásom, összefüggésében oktatom a feltaláltamat, hát megtagadni magamat nem is akarnám, mivel nem találták meg, hát időnként azért leírom.
Hátha a megváltozott körülmények miatt, előkerült már valami az ellopottak közül, vagy mivel régen történt, esetleg vakmerően használni próbálkoznának és bármivel, az ellopottak közül, már bocsánat.
Ha még nem történt meg, ehhez hasonló, nem tudhatja az érzést, hogy hol és mi módon történhetett, az ellopott igazolványaimmal bármi is, mivel az idén minden felszínre jön és láthatóvá válik, azt a.
Annak már sok éve, hogy minden okmányomat, a feltört autóból ellopták, s az, fejér megyében egy étterem parkolójában történt.
A személyi igazolványom, az akkor Heringes Árpádné egyéni vállalkozói igazolványom, az oktatáshoz az akkori engedélyem, a bélyegzőm, a számlatömböm, egy gömb is volt a táskámban, s egy Visegrádon egy vallásos helyen, általam vásárolt aranyszínű kereszt, s nem került elő közülük semmi sem, s most megint, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó vagyok.
Hát időnként leírom, hogy ne legyen vakmerő, aki használni próbálkozna, az igazolványaimmal, mert tudomásom szerint, ezt a nevet, generációsan csak szoros rokoni ágon használtuk, a Hazánkban nem él több nő, ezen a néven, már bocsánat.
A julamami védjegy, 2010. évtől van, Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. julamamivédjegyöreganyám” width=”150″ height=”150″ class=”size-thumbnail wp-image-41147″ /> H. Nagy Júlia néven szólítottatok 1994. év óta és nagyon sokan, a julamami védjegy, 2010. év óta van Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. julamamivédjegyöreganyám [/caption]
Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és a 620 db.-nál is több videóm, 2009. évtől, a napi írásaim, a facebook.com és egyéb helyeken, mint a googl. a könyveim, a festményeim, a szellemi tulajdonom, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést.
https://julamami.com, a julamami védjegy 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre a julamami, a Logo Gálosi Ádám József alkotása, ahova a Logo és julamami név rákerül az védjegyes, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám

Csupán azt írom, amit naponta és ki írni lényeges számomra, ha valakinek az írásomból egy mondat is hasznos lenne, hát áldja meg az Isten azzal, amit éppen a jóból és a szépből már megérdemel.
Most, hogy kezd elengedni a túl sok ideig ránk és mindenkire és minden szinten hatással lévő energia, tán rájövünk, hogy nem felejtettünk el mosolyogni, se nevetni, viszont szükséges figyelnünk, a belső kontrollunk, mint a saját lelkiismeretünknek a jelzésére és mindenben, csak óvatosan, tapasztalva haladni.
Ahogy látom, most is még, csupán magunkra számíthatunk, hiszen még itt lebeg a múlt, miközben már jönne be, a számunkra is működőképesnek a jelentősége, ami már más szintet ad, lehetőségünkként és mindenkinek, még családon belül is.
Lényeges lenne tudnia és mindenkinek aki most itt a Hazánkban él, hogy a tolerancia nem mindenkinek lett még a sajátja, se nem mindenki tudott megbékélni azzal, ha magas vagy a legmagasabb szinten végzi is azt, a munkájának a becsülete azt diktálja is számára, a saját tartása okán.
Persze csupán akkor, ha nem annyira magabiztos, hogy úgy gondolja, hogy már mindenre való rálátással rendelkezik és minden tudás ott van nála, s nem megingathatatlan az a magasság, ahol annyira magabiztosan van.
Az irigységnek sokat fejlődött az energiája, nem volt az természetes, viszont sokan azon voltak, hogy az egymás megértése helyett, inkább az irigység legyen az erősebb, s két merőben eltérő és nagyon különböző oldalon van az.
Szükséges, hát a saját idejében, legyen most, s annak megfelelően, emberséges hozzáállása és amikor szükséges, gondoljon arra, hogy nem mindenki képes, még a legmagasabb szinten sem alázatot gyakorolni.
S tudomásul szükséges venni, hogy nagyon mást és másabbat hallhatunk ki, a megfogalmazása által és vagy akár, a mögötte lévő tartalomnak a hiányosságaival is erőlködve vannak még és nem látják szükségét a tanulásnak.
S a tehetségünk is mindenben más és másképp tudjuk megvalósítani, s azon a szinten, amire már emberileg és vagy szakmailag is képesek vagyunk és most is.
S a különböző szintekre születve, s egymásra hatva élünk, vagy elértük-e a sorsunkat, úgy, hogy emberséges és vagy szakmai szinten megtartani és fejlődni is képesek vagyunk, akik gondolkodva élünk.
Vagy tán még az is várat sokakra, hátha valaki megcsinálja azt értük és helyettük, ami számunkra jól, csupán általuk történhet és másképp nem lehetséges, a gondolkodva döntésünk, s a szerintük és nekünk jónak, most már, legalább, a működőképes szinten való megcsinálására, hogy legyen abból is sikerélményünk, azt a.
Sőt más neveltetésben, na meg iskolázottságban, vagy az erősebben ható minták által is, amik láthatóan is vannak bőségesen, s a még ismeretlenek is, működnek sokak számára éreztetően, viszont a felismerésük nélkül is, összetett energiákként is hatnak ránk, azt a.
A gondolkodásunk alapján is másképp élünk és még nagyon sokféle az, ami különbözően hat ránk, mint a saját Hazánkban maradtakra és a nehezeket is itt megélő, Isten adta Népre, mint a hétköznapokat megélve, gyakran a túlélésben lévő sokaságra, vagy csupán többünkre.
S persze ez nem jelenti azt, hogy mások meg ott ahova mentek, ne kapták volna meg, valami által, emberileg és vagy szakmailag, azokat, a tartást nyüstölő hatásokat, amikben itt élnek és már nagyon kiteljesedtek, tán már nem is észlelik azt, annyira hozzászoktak.
S vagyunk akár sokan vagy kevesen, akik azt ne élnénk át, mert vannak és kire és hogyan, s akár kisebb vagy nagyobb fájdalmakként is hatnak azok, a tán még meg sem nevezhetők.
Amit feltaláltam és egy napon és egy ritmusban, azóta is jól oktathatóra megrajzoltam, Tenyér – térképolvasás vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által való oktatásom, volt a kezdet és az alapja a feltaláltamnak.
Viszont most már, nem azon a szinten történik sok éve, a feltaláltamnak a szintjét, mint a számomra működő toleranciát gyakorolva, a kommunikációban és rajzosan is fejleszteni tudtam, a azáltal már magam is haladtam, ahogy tudtam.
Viszont, a 16 év alatt, leggyakrabban, csupán araszoltam, dolgoztam a két kezemmel, amire képes voltam, s írtam és festettem, s volt úgy is, hogy akkor még fát is faragtam, viszont, a punnyasztó energiával nem azonosultam.
S tétlenül se átgondolatlanul, egy pillanatot sem múlattam az időt, egyéni vállalkozóként oktatok, a bejelentkezésüknek megfelelően igyekeztem, azon voltam és az alázatomat gyakoroltam, hát amikor szükséges volt, várakoztam és szünetet tartottam, az életszerűségnek megfelelően haladtunk, a bejelentkező életritmusában maradtunk.
H. Nagy Júlia sok évig, mostanra korosodva julamemi védjegy öreganyám. https://julamami.com julamami védjegy A tehetségemmel hoztam még megelőzésben, mint beleérzést, 40 éven túl kezdtem el érdeklődni azután, ugyan mit is hoztam pluszban ahhoz, hogy a sorsomnak a jó minőségét is megélve éljem az életemet.
S amikor az életemben adott gátakat ki nem kerültem, s mindent amit az életem odarakott, gyakran újra és megint megismételtem.
S, hogy biztos legyek abban akkor már gondolkodva és még némileg átérezve éltem meg azt, hogy már akkor elégszer volt ismételve az is.
S azután már, a nehezekben át és megéltem azok által és meghozhatom az általam jó döntésemet és váltottam, az akkor adott lehetőséget meglátva.
Ezeket nem lehet betervezni, ezt adja az életünk, kinek mikor és miben van ott az ismétlés, vagy hozhatja meg, a jó döntést ahhoz, hogy a megfelelő szintjén élje tovább, a már jó minőségű életét.
Amit feltaláltam, azáltal jól átmegy, ennek a tudásnak a rajzos formája által, ha még nem tart ott, azt is jelzem és elmondom, hogy ha úgy gondolja még akkor is, tán később majd, jelentkezzen be az oktatásomra.
Prevenciósként oktatom most, ami jól jönne a gondolkodó családoknak, hogy előbb a belső bizalmat erősítsék meg vagy fel egymás iránt, azt, ami megvolt már legalább egyszer, na abban már tudom tájékoztatni érthetőre fogalmazom, a saját sorsuk szerint.
S vagy, akár szakaszosan, az egyéniségükre szabva is igyekszem jól megoldani és átadni a legjobb tudásomat, ha arra van szükség, veszünk egy két hosszabb levegőt, hogy fel tudja dolgozni közben.
S miután már eltelt néhány nap vagy hét, azután, megint hozzáláthatunk, az oktatásomnak a megelőzésben történő szakaszolással oktatásához.
Köszönöm a saját maguk általi és azóta már, mostanra értőkként való hozzáállással bejelentkezőknek a megértését.
Köszönöm a nagy érdeklődését az intelligens módnak, de megtartanám a julamami védjegyes formáját a feltaláltamnak és az írásomnak, köszönöm a megértést. julamami védjegy öreganyám, https://julamami.com
2026.06.07. https://julamami.com
Egymásra rakodik szinte rétegeket alkotva látszik az a gondolkodónak, amikor a Tenyér – térképét nézi, s mivel akkor már nem is szükséges néznie, hiszen azonosult azzal a tudással és lett az már a sajátja, ami számára már érthető azóta.
Azt is meglátja, hogy változik a tenyerének a rajzos képlete, reggelre és vagy délben is már mást mutat, s nem hasonlítható az, még családon belül sem, a közvetlen, családtagjaiéval összenézve se.
Ki mikor nem nőhetett fel a feladatához, s észleli azokat, az idő múlásával is számra gátakat, korosodva is, csupán változatos formákban és megfogalmazásokban rakódott az egymásra, s nem egymás hasznára, leginkább ellen oldalként mutatta azt, amit megoldásnak észlelt akkor.
S kis idő után, viszont az is lehet, hogy megkérdőjelezi tán, hogy mivel ráérősen éli azt, aminek a hatására mások rohangálnak, s azt látva még azóta is ráérősben időzve, hogy azt, mivel nem beszélget, csak elbeszélnek egymás mellett, azt a.
S tán mind a ketten azt gondolják, hogy vagy a másik, vagy ők maguk csupán álmodták azt, a túl sok évet, a semmiben várakoztatva, hiszen nem ért el az, sehonnan sehova, tán csupán annyi az is, hogy a kitalálójának megfelelő szinten legyenek a napok és évek, ne kelljen elmozdulnia sem.
Annyira meghajtva az Isten adta Népet, hogy ne legyen ideje gondolkodni se, s a kitalálóját meg, hozzák – viszik és érte és neki van az is, na meg amaz is, el sem térhet senki tőle, hiszen akkor az is lehet, hogy nem találna önmagára se, mert még az is lehet, hogy ki sem fejlődött ahhoz a személyisége és bocsánatot is kérek és annyiszor, ahányszor az szükséges most is.
S ha álmosan élte meg, hol túl sokat evett, hol meg másban dorbézolhatott mint a saját teremtésének a gyümölcsét fogyaszthatott annyit, amennyit a szeme és szája akart, vagy belefért, ha telezsák lett az sem számított, csupán az Isten adta Nép legyen ellátva elég teljesíteni valóval, hogy a fáradság vegye el a kedvét a gondolkodástól.
S ha azt és mást sem, az Isten adta Nép, azóta se menet közben sem észlelte volna, hogy valakinek az álmait valósíttatták meg vele, aki azt sem tudta, tán azóta sem jött még rá arra, s nem is volt szükség sem arra, hiszen majd álmodik helyette mást.
S meg sem kérdezték tőle még a közvetlen mellette élők sem, nem volt kontroll se ott sem semmiben, hogy azokból a nagy terveiből, mi az álom és mi a valóság, hiszen az is lehet, hogy összemosódott benne és nem akarta már meglátni azt a sokat, mert elfáradt volna abban, az meg nem abban, sem a számára lett tervezve.
S van tán már, hogy elképzelhető néha az ébredés is, s gyorsan visszaalszik, mert rájöhetett arra tán, s meg is szeppent tőle, hogy a legtöbb álma úgy valósult meg, mások által megvalósítva, amihez még azóta sem nőtt fel, a sablonon kívüli világot nem ismeri, mert nem volt a tanulás feladat számára sosem.
Jól kitalálták és amikor már úgy gondolták, hát megmondót csináltak belőle, mást nem is ismer, mint azt, hogy kimásoltatja magának, odailleszteti, hogy tévedési lehetőség se legyen, s most már mivel nem csupán révbe ért, hanem egy valóságos álmokban álmokat élhet meg, nem várt senki semmit tőle, mert megmondót csináltak belőle.
Miért változtatna, ha se ahhoz sem máshoz, nincs semmiben rálátása, semmihez se motivációja, viszont mást nem lát meg, azon a vélt szemüvegen át, ami éppen akkor hatásként adott számára, s meg is változhat már teljes egészében és minden, addigra, mire összeszedi magát ahhoz, hogy belássa, tudás nélkül most már jó minőségben élni nem lehet, azt a.
S amint a hétköznapok láttatják, hát nincs kivétel abban és senkinek sem, bármit is ért el az élete során, a sorsa szerint szükséges megélnie mindazt, ami a kiteljesedésre irányítja már, egyenként s saját sorsuknak megfelelően teljesítve, azáltal generációsan is.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hiszen úgy tudom, hogy ha eléri az emberséges és szakmai szintjét, a saját sorsában, a munkával és vagy gondolkodva is élő, hát eljut a telített energiáig, amikor is átadná azt a tudást, s minden igyekezetével azon van.
Hiszen a teremtő Isten azért adta azt neki, mert nála van az jó helyen, addig, amíg át nem tudja azt oda adni, ahol arra már gondolkodó szakmai tudással élő és emberséges szinten teremtőknek van igénye, azt megtanulni mind más sorsot hoztunk, hát mind másban jutunk el e legünkbe, úgy hát, tőle, tőle, tőle és tőle és így tovább, mind másban jön át, a hasonló szinteken, s éppen az a tudás. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.06.06. https://julamami.com Amikor az életednek a szintje, odáig elérve már a sorsodra váltana, na akkor szembesülsz már azzal is, hogyan tovább.
A jó sorsodnak megfelelő irányba haladva, el is juthatsz oda, ahol már azt élet, amit az Isten, a sorsod szerint neked adott, s a magad idejében és a jó sorsodnak a jó minőségben való megéléséhez, a magad idejében.
Idő közben megéled azt is, hogyan tudod az alázatot gyakorolni már akkor is, amikor még nem a legjobb minőséget tudod adni, azt a.
Hiszen a szakmádnak a becsületéért még küzdesz, az önbecsülésednek, a még akkor meglévő hiányosságai miatt és mindazokkal akik maguknak szeretnék azt is betudni, azt a.
Pedig az addigi életükben se megélve még, sem most láthatóan sincsen, nem, hogy a sorsukban benne lenne, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos perevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. juiamamivédjegyöreganyám
Egy pillanatra más nyelvre váltott a számítógépem és elfeketedett a képernyő, aztán már megint másra váltott, hogy is van ez, úgy tudom, hogy magam fizettem ki a gépem árát, ne szolgáld ki magad, mert nem engedem meg, köszönöm a megértést, akárki is vagy. Nem mindent mentett le és lehetett visszatenni, a shrome kérdezi, hogy helyreállítom-e az oldalakat, mert nem záródott be megfelelően, elvitted az írásomat, hát neked már mindent szabad? Miért nem kérdezed meg, hogy van-e díja annak, hogy mielőtt lementeném elviszed az írásomat, az akkor sem lesz a sajátod, mert nincs meg hozzá a tudásod. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.julamami védjegy, oktatásom 20 óra, a díja: 440.000.-Ft. be lehet jelentkezni, a +36302470589 telefonomon, ha mindennel kiszolgálod magadat, akkor én miből élek végre már, pénzben is a tudásomnak megfelelően jó szinten, azt a. julamami védjegy Heringes Árpádné nevemre került 2010. évben, mi lenne ha tiszteletben tartanád, azt a, persze bocsánatot is kérek, hiszen már úgy megszoktam, hogy azáltal is védjem magam.
2026.06.05. https://julamami.com Most már nem elég a külcsín, az emberséges tartás és a tudássá váló szakmai becsülettel elért, tartás és méltóság az aminek van egy nagyon különösnek is mondható hatása, azt a.
S ami a lelkiismeretének és mondhatnám úgy is, hogy a belső kontrollja által érezhető már a gondolkodóknak és a tehetségükkel hozott, s már a megelőzésben elért legjobb tudásának a szintjét is adja.
Van aki a tehetségeként, a születésével hozza a megelőzésben, s aztán már a hivatásává is válhat, különös addig, amíg meg nem tapasztalja, hogy az a többlet amit hozott a születésével, az adhatja számára az életének azon a szintjén a sorsához felnevelődését, s fejlődhet fel, az adott lehetőségeinek a mértékében. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben majd, magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.06.04. https://julamami.com julamami védjegy öreganyám Tisztelettel kérem, ha már fizetős lenne bármi is amit igénybe veszek most, vagy a sablonhoz, s a frissítéshez szükséges szolgáltatásokhoz adjon számomra árajánlatot, köszönöm a türelmet.
Nem szeretnék azzal szembesülni, hogy döntöttek a https://julamami.com felett és eltüntetik, mint a facebook.com azt, amit már nem tudtam én magam úgy intézni, hogy azt begyűjtsem magamnak, mert azért én sok évig naponta megdolgoztam, eredménye nem lett számomra, mert nem hozott a szolgáltatásomra megrendelést, ahhoz képest, amit felraktam sok évig.
Most még nem tartok ott, hogy a pénzbeni bevételem, a saját feltaláltamnak a szintjét egyáltalán megközelítené, így még várnom kell, hogy az emberséges tartásomat megtartani is képes legyek, hogy ne a családom tartson el.
A feltaláltam által elért szakmai szintemet szükséges most is, az eddig ide feltett munkáimnak a szintjén, a munkámmal elért becsületemet, a most éppen a 75. életévemben is, úgy megtartanom, hogy eltudjam tartani magamat a bevételeimből.
Ne azzal kelljen szembesülnöm, hogy hiábavalósággá vált, a 32 szakmai évem, mert elfogadtam volna bármit ingyen, az Apám azt mondta nekem, hogy dolgozzak meg mindenért, mert az ajándék nagyon drága tud aztán lenni.
S éljek mint egy tartásos ember, akkor is ha 156 cm a magasságom, na meg, az sem lesz előnyöm nekem az életben, hogy lánynak születtem. Köszönöm a megértést.
S mivel szeretném a magam egyszerűként is érthető módján fejleszteni, a már majdnem 2000 bejegyzést, hogy ne legyek kiszolgáltatva annak, hogy a magáénak tudja be bárki egyetlen videómat, írásomat, bejegyzésemet, festésemet, s vagy teljes egészében, a julamami védjegyes, webtenyer, honlapomat.
Köszönöm a türelmet és a megoldásomhoz, a saját szolgáltatásaiknak a használatomra is alkalmas megoldásaiknak a megadott díjait és az áraikat, ha nem túl nagy kérés az tőlem. Magyarországról, Heringes Árpádné tudományos prevenciós egyéni vállalkozó Paksról a Hergál házból szeretettel. A +36302470589 telefonom és a heringesa1@gmail.com, által most éppen tudok válaszolni, köszönöm a számomra is jó megoldásokat. julamami védjegy öreganyám
2026.06.04. https://julamami.com Szükség volt és minden percére az eltelt 32 évnek, amióta tudom, hogy mit hoztam tehetségemnek, ami azóta már a hivatásommá vált, a nagyon sok embernek a megtisztelő Paksra érkezésével.
S éveknek az elteltével és újra megérkezésével hitelesítették, azt amit aztán egy napon egy ritmusban megrajzoltam 153 db. azóta is jól oktatható oldalban és ahhoz eljött az ideje annak is, hogy menet közben már, személyre szabottan oktatom. Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és vagy Tenyér – térképolvasó formában, kinek mi illik a saját szintjére, vagy a kérésére, akár a kultúrájának megfelelő formát is belevéve oktatom.
Ami nem sablonszerűen működik, figyeltem arra is, hogy nem lehet lemásolni és úgy oktatni, se hitelesnek láttatni nem tudják, ha valaki úgy gondolja, hogy mellém vállalkozna és a saját hasonló szintje megközelíti, vagy azon a szinten van, mint az általam feltaláltamnak a szintje most.
Akkor tárgyalhatunk arról, hogyan tudnánk, mind a ketten és nem egy vállalkozásban, viszont hivatalos formában egymást védve és segítve, bevinni a köztudatba úgy, hogy az Isten adta Nép tömege meg tudja látni benne, azt ami számára akkor megfelelő emberismeretet adna.
S vagy, a saját hasonló szinten lévő és hiteles formához venné meg tőlem, az általam feltalált tudásformát és a végeredménye lehetne az, ha lenne türelme végigtanulni, hogy utána már, összefüggésében látja azt is, amit addig még nem.
S ami számára emberséges rálátást és vagy a szakmai becsületének a szintjét érintően jó minőségben, akkor már mivel megvette, hát a saját tükreként használhatná az a részletet, a hétköznapokban és az egyszerűben is nagyszerűen, válhatna aztán már összefüggésében látva a hasznára.
Persze bocsánatot is kérek, ha ez így sok lenne egyszerre tálalva, viszont kérem a megértést, a 75. évemet élem és túl sok év ment el már, a semmit erősítve, ahhoz, hogy most már ne legyek gondolkodóként őszinte itt is, a megfogalmazásomban, mint az oktatásom közben és akkor is mindenben.
Tehát nem tetszik az nekem, hogy minden szavamat kontrollálnak itt és ajánlgatják a saját szavaikat, hiszen 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van a julamami védjegy és nem akarom elhinni, hogy az ne működhetne, akkor is itt, ha nem tudom megfizetni most még, a számomra nagyon magas árakat, díjakat, amit ajánlanak, ha fejleszteni szeretném ezt itt.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként, prevenciós végzettségű vagyok, 1999. évtől nemzetközi és magyarországi prevenciós, kitűnő megajánlott diplomám van. S nem csupán azáltal tudom, hogy a megelőzést hoztam a tehetségemmel amikor megszülettem, ami által lett aztán hivatásommá, hogy a nagyon sok ember vissza jött évek múlva, s elmondták, hogy amit előtte leolvastam a tenyereiről, az már azóta beigazolódott, köszönöm.
S mostanra, már annak is sok éve, amikor feltaláltam azt amit egyedül én tudom, hitelesen oktatni azóta is.
S nem engedem meg senki másnak, a feltaláltamnak az oktatását azóta sem, s nem tanítottam meg se be, az oktatásomnak a nagyon sok a tudásomért engem megtisztelő és Paksra érkező emberek által, hitelesített formáját eddig senkinek sem.
Köszönöm a megértést, hogy ezeket ide leírom, mert a facebook.com nem enged már be, ott maradt sok oldalam, legalább azt szerettem volna lementeni magamnak, de nem engednek be, s gmail.com email címeimet ami a sok év alatt lett, mert nem engedtek be akkor sem az előzőkbe se, azokat is keresem és igyekszem letörölni. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.06.03. https://julamami.com Többször és többfelől is találkoztam már mások megfogalmazásait olvasva, megálltam egy pillanatra és átgondoltam, mit is élhetett át, hogy azt úgy sikerült megfogalmaznia, hogy az nekem akkor átjött, ugyan mit is üzen, azzal a mondatával az azt olvasó gondolkodóknak.
Amikor már elég fontos vagy önmagadnak, hogy le tudod győzni mindazt, amit az élet a nehézségekben feladatként neked odarak, s ha elég erős vagy agyilag ahhoz, hogy felfogjad, nem teheti meg senki sem helyetted, csupán egyedül teheted meg önmagadért, hogy már elég fontos kell legyél magadnak, ahhoz, hogy tervezz és azt vidd is végig.
S szólj érte, hogy ne plagizálja a feltaláltadat úgy, mintha a sajátja lenne, az önbecsülésedért tegyél és ne mások arassák le a gyümölcsét annak, amiét kiálltál a nehézségek sűrűjében és már tudod, hogy azt is csupán magadnak köszönheted, azt a.
Ne odázgasd el, s ne hallgasd el azt ami fáj, ha van ahhoz füle annak akiben megbízhatsz, s hát edd is meg azt, amit azáltal, hogy magadban tartottad megfőztél, ha majd jelez az emésztőrendszered, hogy az egészséges egyensúlyodat, magadért tartsad a megfelelő szinteden.
S, hogy a lelkes – szíves oldalad mellé is álljál, mert teremtened csak racionálisan, az nem lenne ám, elengedő a két oldalad számára, úgy elég magadhoz képest és általad elismerten érdemit nem tudhatsz be magadnak, hiszen két oldalunk van.
S ha nem eszed meg az összeset, amit főztél, mert azt éppen már, nem csupán magadnak főzted, na akkor már vagy, az önismereteddel tisztában annyira, hogy azt már ne csak az evés miatt tegyed, s adni is legyél képes, abból is amit nagyon szeretsz.
Mert azután jöhet az ismétlése annak, hiszen ha egyszer már etted a gyümölcsét az általad megtervezett és azt meg is teremtettnek, azzal tettél annyit önmagadért, hogy megtartsad azt alapodnak és építsed tovább, amikor már ott tartasz, hogy már nem csupán magadért teremtesz.
Hátha jól jönne az pont akkor valakinek, hanem mert megtapasztalva is láttad, hogy jól jött az már akkor és oda, amikor le tudtál mondani az egész termésedből, annyiról és azért, hogy másoknak az alapjának, mint a hétköznapokban is működőképes mintájaként ott legyél, amiért saját magáért tesz majd, hátha neki is beválhat az, hogy a saját idejében már jó minta lehet.
S, hogy tapasztalt leszel, na mert, már a rálátásod is megnőtt azáltal, amikor már észlelted, hogy adnod is jólesett, úgy, ahogy magadat is kiszolgáltad egyben azzal, hogy nem mindent faltál fel, ami ott volt előtted, mert megülte volna az emésztőrendszeredet, ha nem gondolod azt át és csupán eleget teszel a szemednek,s majd utána jól megbánod, ha azt akkor felfalod.
Na hiszen amikor már azt is meglátod, hogy nem csupán önmagadért születtél meg, hanem azért is, hogy egy a lényeges közösséghez tartozva éld az életed, hogy legyen kinek elmondjad, ha gyengének érzed magadat, mert nincs akkora kihívás az életedben, akkor a gondolkodó agyad számára, ami a következő szintedet már felkínálja.
S csalódni is tudsz mert még mindig másoktól várod, hogy eléd tárják a lehetőségedet, mert volt az is, már elégszer, ami aztán be is korlátozott és jobban mint szerette volna a gondolkodó, mert gondolkodtak helyette, s azzal járt az is, hogy megmondták mi jó neki és mi meg nem jó neki.
Viszont azóta, hogy megjött már, s a saját idejében a magához való esze, már tudja mennyit ér az, ha meg tudja csinálni, vagy ha le tud a könnyűnek látszó és később tán már, aztán a megoldhatatlanná válóról még időben mondani, amikor az még és vagy már majd, utána már, tartást is tud adni neki.
S ha azt az éppen aktuális lépést megteszed, mert nem ácsorogsz, nem punnyadsz, ha araszolva is, de gondolkodva haladsz, hát el is érheted, hogy ne érezd rosszul magadat, attól a gondolattól sem, hogy valamiből ki tudtál jönni, mert gondolatban, marokra fogtad a hajadat, s ha éppen arra volt szükséged akkor, hogy gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, kihúzhatod azáltal, a következő számodra kihívásos feladathoz magadat.
S ha menet közben is gondolkodtál, s épségben maradtál és teljes egészében felfogtad, hogy segíts magadon az Isten is megsegít, amikor eljön annak az is ideje, a magad számára, arra már képes is leszel, hiszen az emberséges és vagy szakmai szinteden elérted, s már ott a gyümölcse, mint egy, mert ha aprócska is, az is siker.
Amit nem falsz fel, s úgy, nem lakatja jól az emésztőrendszered, viszont, a megcsináltam állapotot már gondolkodva nyugtázhatod, mert elérhetted a megcsináltam állapotnak, az erős tartást megtartó vagy növelő, vagy megint és azután már az újabb, szintet váltó hatású energiáját, azt a.
Sok – sok megcsináltam állapotot éltem át és meg úgy, hogy nem sérültem bele, mert nem hagytam félbe, mentem tovább, mert volt még vissza megtenni való utam az életem során, hogy azt amit előttem nem csináltak meg, ne maradjon meg a teljesítésem nélkül is, rájuk, a következőkre, s már mint teher.
Hiszen felfogtam, hogy nem halogatható az, teljesítenem szükséges és mindent, amit odatesz a sorsom nekem, nem hagyhatom se hátra a következőknek, se nem csaphatom be magamat, azzal, hogy arra már nem maradt erőm, s majd aztán már más dolgom nincsen, mint, hogy, felfogjam azt ki mikor érett már be arra, hogy egyedül döntsön és a saját útját járva boldoguljon.
Mert a hivatásomban arra is volt, a sokféle hatásoknak a sorozata, az addig meg nem talált sors, vagy addig mellette ballagó, s azáltal jó ideig még félrement élet, hiszen, ha túl korán maradt a következőkre, el nem kerülhettem, hogy azt akkor ki ne mondjam, még megelőzésben megfogalmazva, hogy tán nem kéne halogatni, csináljon és csupán saját maga miatt, mérleget az életéről, azt a.
S mert nem volt ott akkor, éppen felkínálkozók sokasága, akik helyetted viszik el a nehezet, hogy megmentsenek és azonnal, s akár önmagadtól is, s szerinted, tégedet, ugráljál kicsit egy lábon, s ha elfáradt hát váltsál lábat, mert két oldalad van, s a mezítlábas talpaidat is egymás után raktad, amikor járni tanultál, mert már, tán akkor is használtad a gondolkodó agyadat.
Elveszhetsz ám, a szinted alatti áradásoknak a hatásaiban, ha azt olvasod, hogy ki mikor húzgálja a másikat, s fogalmaz úgy, hogy kiadja magából mindazt, amit más módon akkor még nem lehetett, és vagy most már arra is képes, s közben azért jól lejáratja magát, s ha majd összejött arra is annyi, hát bocsánatot is tud, a saját arra legjobb idejében, s még megelőzésben kérni.
S ha többször is engedett akkor és megengedte magának azt, hogy kiadja a benne lévő és még mindig nem ismertnek a hatására meglévő, hát akkor most és addig még kijön belőle, a legőszintébb gyermeki énje, legyen tolerancia is ott akkor bőven.
S ne azonnal rohanja le, gondolkodva többre megy, mert ha benne marad már megint és nem adhatja ki magából, az csak nőttön nő, nekem van a hivatásomban egy gyakorlat, ami arra már jól bejött és többeknél és sokszor, ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk.
Spontán és csupán elvonatkoztatva, azt is önmagából kiindulva, mert nem védték meg, amikor azt megtehették volna, bár nem tudja, hogy miből ered és annak hol van számára a magyarázata, de megteszi önmagáért, hát legyen elég tolerancia ott, ahol arra mostanság, már nagyon nagy a szükség, azt a.
S az még fokozódhat is, egészen eljutva a tudásuknak megfelelő szintű alázatáig, már bocsánat, s nem segít azzal a helyzetnek a megoldásán, viszont még önmagán sem, az sem megoldás, hogy másokat korhol és okol, a saját fejlődési lehetőségeinek mint az emberismeret, s, hogy mindenkinek más a sorsa, azt a, na meg a csupán saját maga által megoldható, generációs feladatának a létezésének, az önmagáért is tevő és segítségére lévő felvállalása helyett.
Nem meri őszintén kimondani, hogy megcsinálta és az számára már sikert jelentett akkor, s ha felvállalja azt is, hogy az ismétléseknek, megint ott vannak a kísértései, mert nem tud kihívásos feladatokhoz jutni, s adottak a mindenkire egyenként is hatásosak, a hétköznapokban a minden ok nélküli fékek, azt a.
Ha csak elvár és nem ad, mert túl hosszú volt a várakoztatás a semmire és mindenkire vonatkozott, aki nem oda tartozott, az üresítőbe terelve várakoztatva éltünk, ha nincs elég emberismeret a tarsolyában, hát szánjon időt arra is.
S mivel a tömegnek nincs azóta sem más kihívásos feladata, amit a racionális és vagy a lelkesen – szívesen oldala felvállalhatna, azért, hogy legyen sikerélménye és lehetőleg minden szinten és mindenkinek átélhetően, hogy megint ott legyenek egyenként is, a megcsináltam állapotban.
A következő fázisa annak, az elégedettség szintje, ami kihat aztán már apróbb és nagyobb feladatokra is, hogy el ne maradjon, hát szükséges akár ismétlésként is gyakorolnia, még ha úgy is nézne ki, mintha egy helyben járna, azért hol az egyik oldaláért, hol meg a másik oldaláért tenne közben, hogy fejlődni tudjon emberségében és vagy a szakmai szintjén is egy időben.
Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó oktatásom, sok mindenre volt már példa arra, hogy nem talált rá hosszasan, s volt az a pillanat amikor saját maga döntése által, került bele oda, aki azt felvállalta, már bele került azóta a jó sorsába, azt a.
S vagy legalább rálátott arra, hogy ha ott van mint lehetőség mert meglátja abban a könnyebb megoldást, akkor is inkább lenne szükséges gondolkodnia, mert még akkor sem szabadna megugornia, inkább a maga idejében, a számára adott szerint, mint saját lehetőségét megvárnia. julamami védjegy öreganyám
2026.06.02. https://julamami.com Amikor eldöntötted, hogy már van igényed arra a tudásra, ami megmagyarázza, hogy az akkori életednek a minősége, még miért nem a jó sorsodnak a minősége, be tudsz jelentkezni.
A +36303003566 telefonszámom alkalmas arra, hogy az oktatásommal kapcsolatosan, minden akkor feltett kérdésedre válaszoljak.
Miután már a megbeszélt helyen Pakson találkozunk, s a 440.000.- Ft oktatási díjamat átvettem, amiért természetesen számlát, vagy nyugtát adok számodra, mint egyéni vállalkozó.
S ha úgy döntesz és felvállalod, akkor ott elkezdjük az oktatást, amit mások is látnak, mert éppen ott élik az életüket, mi meg azzal foglalkozunk, ami ott van előttünk és mutatom azokat, az apró részleteket is, amikről éppen beszélek.
S közben rákérdezek, hogy értelmezhető-e az akkor számodra, vagy mondjam másképp is, hiszen, az oktatásomra bejelentkezőnek, a legtöbbször, minden másképp van az életében és más az értelmezése, akár ugyanazoknak a szavaknak is.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelvnek neveztem el, azt amit használok az oktatásomkor, a amire végigérünk a 153 oldalt részleteiben átbeszélve, már megmaradnak a szavak is benned, amikor egy hasonló hangzású élethelyzettel találkozol, megelőzésként értelmezni tudod.
S mivel minden tenyérrajzomról mást olvasok le, a közben hasonló, viszont nem ugyanazt jelentő, megfogalmazásaimat is megjegyzed, hétköznapjaidban értelmezni is tudod majd, a saját idődnek megfelelő élethelyzetedben.
S, mint a sorsunk is családon belül is, csak a miénk, az is előfordul majd és egyre gyakrabban, hogy már az is átmegy, amikor éled az életedet, amire nem is gondolnál, már azt is érted, hogy akkor miért ért körbe, számodra értelmezhetőre, amit már magad szerint is képes vagy, attól kezdve értelmezni.
S az is különbözik, hogy kinek mikor van az ideje annak, amikor már, az oktatásomon többször is elhangzott szavak beigazolódnak számodra.
Át is adom az oktatási csomagomat, amit magam rajzoltam meg, egy napon és egy ritmusban, azóta is jól oktathatóra 153 oldalban, ha nem kérdezed meg azt tőlem és vagy nem mondtam azt, hogy igen, akkor, nem adható át másnak, se nem másolható, hiszen magam találtam fel, s adtam 2010. évben a julamami nevet ami védjegy lett, s került Heringes Árpádné nevemre.
Amikor a megbeszélt időben máshol és az oktatáshoz kényelmesen helyezkedünk el, s mégis mind a ketten ugyanazt, az oktatási csomagot látjuk, egyfajta bizalom épül fel közöttünk, anélkül, hogy bármi másról beszélnénk.
Nem szükséges más, mint az, hogy a feltaláltamnak a 153 oldalát leolvasom, hallod az oktatásomhoz, általam megfogalmazva mindazt ami érted van és neked szól akkor csupán.
S ahhoz a tolerancia és az alázatom is adott már, hogy nem elvárom, hanem magam alkalmazkodom, úgy is, ha más szinten és másképp van minden, a hétköznapjainkban, én magam alkalmazkodom, hiszen én arra már a tudásom szintjén képes vagyok.
Arra is van kellő figyelmem, a saját szintedre tálalásom közben, számodra akkor már megjegyezhetőre fogalmazom, mert akkor éppen az alázatot gyakorlom, s azáltal azt a magad szintjére átadni, értelmezhetőre fogalmazva is tudom.
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.06.01. https://julamami.com Éled az életed, kívülről is hat rád ez, na meg az is, s közben nem a fejlődésedre gondolva élsz, hanem beéred, a túlélésnek a látszatra annál többet láttató lehetőségével, úgy a megszokott módon, maradsz benne abban, amit addig sem tudtál megoldani.
S mivel nem ismered a megelőzésnek a belső kontrollod szerinti hatásait, hát mostanra meg már erősebben érzed, azt, hogy a lelkiismereted elkezdte pontosítani, ami most számodra már lehetséges lenne, azt éreztetni veled, hogy sürgetne.
Na azt előbb szükséges lenne felismerned, hogy mit szabadna most megváltoztatnod és mibe nem szabadna belelépned, s az is lehet, hogy azt is érezteti már a megszokottnál erősebben veled, hogy nagyon mellette vagy annak, ami által már a saját sorsodra érve élhetnél. Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő / Tenyérolvasó / oktatásom, vagy a Tenyér – térképolvasásomnak a még csupán általam történő oktatása.
Mert, hiszen nem adtam át a tudásomat eddig senki másnak, hogy oktathatná a feltaláltamat, ha se nem tanítottam meg, sem be nem tanítottam mindazokra, ami legalább 20 órát vesz igénybe ahhoz, hogy felismerje a saját sorsát és abban a lehetőségeit is, arra, hogy ne csupán az életét élje.
Hanem megismerje, a saját sorsában lévő és csupán általa teljesíthető lehetőségeit, ahhoz is van még kibővített tudásanyag, a magam által fejlesztett módon, 20 óra és ha szükséges még 20 óra, maga dönti el, hogy meddig ér az akkori igénye arra.
S, hogy azután már átlátva, s később összefüggésében látva is, a jó sorsát élje azután is, mindaddig, amíg a lelkiismeretének a pontos meghatározása szerint éli azt, s túl nem vágyik és az álmaiért bele nem kap valamibe, ami ismeretlen számára, viszont a könnyű megoldást ajánlja.
Na az szerintem már a királyságnak a kategóriája, s mindaz önismeret és emberismeret hiányosan történne, tehát nem a saját döntése szerint lenne, hanem a külső hatásoknak a következménye.
S ha tovább is van még számodra, akkor az is lehetséges, a belső lelkiismereti kontrollod szerint, hogy most a jó sorsodhoz, a saját idődben és a magad szintje szerint, éppen már el is érhetnél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból telefonom által szolgáltatok, s csupán a hangomat hallja. julamami védjegy öreganyám
2026.05.31. https://julamai.com A barátot tán ne vesd le, mint jó időben a nagykabátot, mert mi lesz veled, ha a nagy rideg, megugrottban, a számodra nem életszerűben, s a nagy rideg túlzásokban is, fázna a lelkes – szíves éned.
Majd betudod oda, hogy ha nem tart veled hát letudod, s amikor szükséged van rá megint megszólítod, s közben eszedbe sem jutott, hogy miközben a jót és szépet élted, már abban a minőségedben várod, hogy feléd teljesítsen, miközben, az ő életében a jó és a szép, még elő azóta sem fordulhatott.
Az oktatásom közben, az emberismeretet is érthetőre fordítja a saját sorsod, felismered abban mindazt, amit addig megoldani nem tudtál, arra is rámutatva és részletesen, minden felmerülő kérdést átbeszélve történik az oktatásom.
Az Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó) julamami védjegy feltaláltam által, miközben, a lelkiismereted kontrollja rámutat abban is, a saját életszerű határaidra. Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.05.30. https://julamami.com Megtaláltam, a könyvekben azt is, mert rájöttem, hogy csupán magamra számíthattam, s lekötve az olvasással, a saját igényem szerint válogattam és az akkor nagy számban elolvasott könyvek által nevelődtem fel.
S mivel hamar kiolvastam azokat a könyveket, amiket akkor éppen hazacipeltem, hát azt gondoltam megkönnyítem a helyzetemet, s utána már, két necchálót telerakva vittem haza, mire hazaértem a nagy teherrel, már azáltal is tanultam valamit közben.
Mivel több kilóméterem át, a szinte földig érő neccszatyroknak a terhét mindannyiszor átéltem, hát már felkészülten cipeltem, s kitaláltam hogyan váltsam fel a nagy terhet, mi módon helyezzem át, s azáltal az ujjaimat is kímélhessem kicsit aközben.
Eleinte, a pöttyös és a csíkos könyveket hordtam haza a könyvtárból, s menet közben már azok mellé már kivettem, az életrajzi regényeket, amiket most már gyakran erősen is érzem, hogy az akkor számomra nagy terheket, a csuklóim jól meg is jegyeztek.
Adni születtünk mindannyian, abban az időben, amikor a csuklórésznél megláttam már összefüggésében, mivel a Tenyér – térképolvasásnál a saját felfedezésemben, akkor éppen odáig értem el, megtudtam, hogy ránk várnak a generációs feladatok és egyenként mindenkinek más és másképp van az is, a Tenyér – térképén, a sorsukról ott leolvashatóan, már tudtam, hogy a sorsunkra ható képlet az is.
Az értelmesen eltöltött serdülőkori idő után, egy álláshirdetésre kerültem, egy nagy szakmai tudással rendelkező orvos mellé, mint a kezéhez kartonozó, s lettem láncdohányos a többiekkel együtt.
S tanított meg injekciózni a nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező ápolónő injekciózni, bár nagyon tiltakoztam, mert tudtam, hogy az fájdalommal jár majd neki, ha eltévesztem, de nagyon akarták, s én a mérlegen nem sokat nyomtam se az életkorommal, sem a sulyommal.
Úgy hát meggyőztek arról, hogy a tudás azután már az enyém is lesz, s mivel tudtam, hogy bízhatok bennük és nagyon igyekeztem, hogy fel tudjam venni a ritmust velük, hát megszerettek ott engem és a gyakorlat az volt, hogy igyekeztek átadni mindenben a tudásukat, ami általam átvehető volt akkor.
A nagyon sok számban általam kivett és a könyvtárból hazacipelt könyvek és az orvosok és a mellettük tevékenykedő, nagy tudású ápolóknak a hivatástudata és a számomra akkor, általuk átadható tudása által is nevelődtem, áldja meg őket az Isten, hogy úgy törődtek velem, köszönöm.
S mert azáltal, mivel úgy nevelődtem, azután már magam is, azoknak a jól bevált gyakorlatoknak megfelelten éltem és aszerint olvastam le a Tenyér – térképeiket, s emberileg jónak lenni és szakmailag a munkám becsületével együtt és páros lábbal a földön maradni és mindenben ami adott volt az életem során, azokban is járni tanulni és az elért szintemnek megfelelően a sorsomban megmaradni, azóta is naponta igyekszem.
S mivel mind a négyen azon voltak, hogy megtanítsanak mindenre, hogy később jó segítségükre legyek, hát a vitamin injekcióit adatta be velem az egyikük, s a végére már tudtam azt is, hogyan, ne okozzak fájdalmat azoknak a beadásával, köszönöm.
Azt is ott tapasztaltam meg, hogyan hagyja el a lélek a testet, ami azért korán volt akkor még nekem, de nem lehetett mit tenni, annyira gyorsan történt az meg ott a rendelés közben, hát ott voltak nekem a nagy tudású emberségesek, akkor is, s átbeszélve mindent velem, amit ők már akkor nagy tapasztalattal tudtak, s azáltal átsegítettek akkor azon engem.
S mivel a gyakorlatban felvehető tájékozottság is tudássá válhat, hát az akkor a nagyon sok könyvnek az általam elolvasása által, már tizenévesen is, a sokféle tájékozottságomat mutatta úgy hát, értően jókat lehetett beszélgetni velem, egy az utcán lévő padon ülve, köszönöm.
S úgy is volt, hogy a következő már várta és nem szégyellte, hogy arra vár, hogy oda mellém leülve, utána vele is jóízűen beszélgessek, köszönöm, s aztán jött megint felém, az irigységüknek az átható és számukra akkor és azáltal megoldó ereje, s annak is vége lett.
Hát megint találkozom az emberekkel, ha megtisztelnek és leülnek velem szemben egy asztal mellé, arra bejelentkezve érkeznek meg Paksra, Így nem bánkódom, mert a nagyon sok ember előbb – utóbb rátalál, ha már évek óta hiába keresett is, most már bejelentkeznek és nem fanyagolnak amikor a helyszint megbeszéljük számunkra, felvállalják, hogy jól ismernek és leülnek, az idén is velem szembe, köszönöm.
A facebook nem enged be, s ha ott, úgy is tűnik, hogy már nem is létezem, vagyok most is, csupán az életkorom nő, a tapasztalt tudásom is megvan, szinte naponta fejlesztem az oktatásom szintjét, s azon vagyok, hogy a járásomat, most is hozzá igazítsam a talajhoz.
S mindazok által, akár naponta, magam is fejlődjek a gyorsan változó körülményekhez igazodva, toleranciát és az alázatot is a tudásomhoz igazítva éljek, azt a.
Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért, mint Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, egyéni vállalkozó, a magam által feltalált és megrajzoltjaimnak a 153 oldalának az egyedüli oktatójaként, az arra igényesen bejelentkezőket, a +36302470589 telefonomon 09.00 és 14.00 óra között tájékoztatom. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben már vagy még, magad is tisztelhető legyél.
2026.05.29. https://julamami.com Amikor az őszinte, tiszta kommunikáció helyett, csupán a jól bevált megy és egyre is megy, akkor gondolkodj el azon, hogy az életed még miért nem, a jó sorsodnak a jó minősége, azt a.
S a jó sorsodat nem élheti meg helyetted senki sem, de tán élhetsz, a mások szerinti, jónak mondott életvitel sablonja szerint is, viszont ha már rájöttél, hogy azt is lehetne ám, hogy gondolkodva éljed meg, most már, mindazt amit az élet eléd rak, azt a.
S gondolkodj, hogy az számodra is életszerűen működjön, hát tanulj meg, az adott helyzetnek megfelelően jól kommunikálni most, összefüggésében látni oktatom. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy, azt a.
S azt tán ne vállald fel, akkor se, ha a többieknél többet láttál már az ügyben, ha nem vagy topon most emberileg, ugyan, hogyan tudnád felvállalni azt is, amihez mások hozták a tehetségüket, hiszen gyorsan átfordul és kinek miben és a saját szintjének megfelelően, azt a.
S ha, nem értesz hozzá, hát ne vedd azt sem zokon, de tán gondolkodnod szükséges azon, hogy ha megtanulnád, azt is, hogy miért is más, minden egyes ember hozzáállása, látszatra egy és ugyanaz dologra, a sajátjára fordítja, ha már összefüggésében átlátod, megérted azt is, hogy vannak akik ugyanazt mondják, mert most az a jó kommunikáció.
Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozásként. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, általi megfogalmazásban és alkalmazkodva oda, ahova éppen szükséges, átfordítva és értőre kommunikálva, mert akkor már van akkora rálátás, összefüggésében látás és kellő mennyiségben van már, alázata ahhoz is, azt is.
A nem könnyű kategóriába sorolható lenne, ha beengednék a Hazánkba, mint a feltaláltam szerinti oktatási és a saját életére és szerinte lefordítási forma, adott lehetne, hogy ne beszéljenek el egymás mellett, s ne sértődötten távozzanak onnan, s alacsonyabban meg, most se menjen át ordítozásba sem, persze bocsánatot is kérek, azt a.
Hanem a már jól ismert szerinti tolerancia segítségével és alkalmazkodva ahhoz, hogy a másiknak még ahhoz, akkor nincs meg, az a rálátása, hogy a saját szintjének megfelelően és vagy emberileg is tán már, a saját szakmai becsületét felismerve éli meg, akkor a saját sorsát, azt a.
Na meg azt is már tiszteletben tartja, s ahhoz ami most van, annak megfelelően, jól érthetőre fogalmazza, mert ő maga felismerte és éli már most is a saját sorsát és már képes összefüggésében is rálátni akkor arra, azt a. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.05.28. https://julamami.com


Valami turizmussal kapcsolatos szöveggel a google van felrakva a könyvemnek az előlapja mellé, egy Nagy Júlia fényképe került, kérem szüntesse meg, mert a könyv az enyém, a fehér blúzos fénykép itt az oldalamon a saját fényképem, úgy néztem ki, amikor megírtam az Érints meg a sorsod című könyvemet. Az Érintsd meg a sorsom című könyvemet valaki eladja és nyomtatja, szeretném ha a személyiségi jogaim megmaradnának ebben az ügyben is, mert sok évvel ezelőtt, egy Fejér megyei étterem parkolójában történt, hogy a feltört autóból ellopták az összes igazolványomat, minden okmányomat, a szolgáltatásomról szóló és az oktatáshoz az engedélyemet, a bélyegzőmet, a számlatömbömet, és nem került elő azóta sem. Elnézést, hogy leírtam ide, de kihozta belőlem a könyvem mellé fényképezett, számomra ismeretlen Nagy Júlia, köszönöm a türelmet. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.27. https://julamami.com julamami védjegy öreganyám Látod, látod, tán majd ha rájössz, hogy mindennel, a mi nem a tiéd és mégis úgy igyekeztél, azon voltál, hogy nagyon színes és szíves egyéniségnek mutatkozzál, na azzal aztán, magadat csaptad be igazán, s amikor tudáshiányosan szembesültél azzal is, addigra már, megváltoztatni nem tudtad, mert elhitték a mondvacsinált ki és lemásoltak alapján összehozottaidat.
S majd az is lehet, hogy azt is láttatni akarod, s nagyon szánod – bánod, hogy mások tudásán nőttél ki és nagyon sokszorosa az, amit magad fölé és a látszatosítottnak is pontosan megfelelve, magadra erőltetve, a belső kontrollod szerint megtehettél volna, viszont ezek szerint, annak a felerősödő jelzéseire sem figyeltél.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés, s egészen más lenne, még időben a számodra jó időben megtörténő, belső kontrollodra figyeltél volna, s ha a tehetséged fékező erejének hittél volna, s vagy tán a megelőzésnek a lényegét, a saját sorsodban felismerted volna.
S inkább azt gondolom, hogy még egy kicsit várakoztatva vagyok és az már eddig is, az életkoromhoz mérve túl sok éve történik, s mivel aki ezt tehette, az nagyon keveset engedett és szűk marokkal mért és csupán látszatra lehetőséget láttatott.
Tán úgy is, mint segítő hivatású, ugyan miért lenne a tudásomra szükség, hiszen az csupán életszerű és a hétköznapokban az egyszerűben is nagyszerűen megélhetően és jó minőséget tár fel és mindenkinek a sorsának megfelelő tájékoztatást nyújtva, a saját sorsukat olvasom le a tenyereikből összefüggésében.
S gondolom nem kevesen, s gyakoroltuk ahogy képesek voltunk, fel nem vállaltak és lealázva az saját, addigra már elért szintünk alatt gyakorolhattuk a hivatásunkat, a semmiben keresve a lehetőségeinket, mert nem adtam fel, hiszen a belső kontrollom, mint lelkiismeretem, tudatta velem közben is, azt a.
A hiteles valóságot, amit megélhetek, ha odáig elérek, eljön az ideje annak is, amikor a saját időmben és szerintem kerülhetek bele, a sok általam megcsináltam által, a magam szerinti, jóba és a szépbe és jól akkor már megváltoztathatatlanul jól megérdemelten.
Persze bocsánatot is kérek, hiszen magamért teszem ezt már, nem bízom másra, hiszen egyedül szenvedtem meg mindazt, ami rám is vetült a hivatásomat gyakorolva, azt a. S fejlesztettem a tapasztalt tudásomat újra és megint papírra vetettem, azt a.
S azáltal fejlődtem fel oda, hogy már csupán azt várom, engedjenek be a jól megérdemelt szintemre és ami a sorsomban benne van, azt most már megélném, hiszen túl sok idő ment el eddig az ürességben, a semmiben várakoztatva engem is, mint tán, a hasonló segítőket egyaránt. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy öreganyám
2026.05.24. https://julamami.com Mihez mit adtál, mi az amiben nem csupán magadért tettél, hol van az, ami által akik értik már azt, a saját szintjükön élnek és ami hat rájuk, értőkként bármivel, azáltal értük is tettél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért.
Ha már tudod vállalni önmagad és azt a szintet is élni, amit a munkádnak a becsületével értél el, s azóta is fejlődni igyekszel emberileg, hogy a sikereidnek a sokaságát el és megértve is elérjed, s a jól megérdemelt életminőségedben már, a magadénak láttatva azt, meg is éljed. julamami védjegy öreganyám
2026.05.22. https://julamami.com 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre a julamami védjegy, kérem tartsa tiszteletben, nem engedem meg a használatát senkinek sem, köszönöm a megértést.
2026.02.25. https://julamami.com Ha tisztelettel mondod, julamami védjegy öreganyám. 32 év ment el már, s ki tudja mennyi a lehetőségeimnek a tára, igyekszem rátalálni, mindenre ami mint lehetőség, most is megfelel számomra.
Nem keseregtem, inkább fejlődve fejlesztettem az oktaási formáját annak amit megelőzésben vehetnek át, magam szerint, személyiségükre szabva általam megfogalmazva és oktatva.
Várom a bejelentkezőket, a magyar anyanyelvemen oktatom, ha más országokban élnek, s azt a nyelvet is gyakorolják már a hétköznapjaikban, viszont a Hazánkból származtak el, vagy mentek ki abba az országba. Akkor is megtanulhatják, mert segíthetik ezzel a tudás által, a magyarul beszélő és gondolkodó embereket.
Hiszen úgy megmaradhat a következőknek is elmondva, a Tenyereiknek a térképeit leolvasva, ami által megismerhetik a sorsukat, s a rájuk maradt generációs feladataikat, amiket a tenyereik, azután. már felismerésként, számukra is megmutatnak. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

Heringes Árpádné 75. évemben vagyok, egyéni vállalkozó, prevenciósként a megelőzésért. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/ julamami. A Tenyér térképének a leolvasásának is megfelelően oktatom, a saját találmányom. Hétköznapokon 09.00 és 14.00 óra között tájékoztatom. S a, heringesa1@gmail.com ahova, ha úgy döntött, a megbeszélésünk alapján a tenyereinek a fotóit, várom. A kihangosított, +36302470589 telefonom által, történik, a szolgáltatásom és az oktatásom. Paksról a Hergál Házból, szeretettel. julamamivédjegyöreganyám

Magyarországi és Nemzetközi, Tudományos,
Prevenciós, 2000 előtt lett, a végzettségem.
A joslas org, volt az első honlapom. Tenyérelemző,
Tenyértérképolvasó, Julamami, Webtenyer, az elnevezéseim változtak
amit én, éjszakánként online tanultam meg
írni és kezelni, mert ott nappal volt.
2010. évtől julamami védjegyesen,
megelőző megfogalmazásban,
oktatom, a saját feltaláltamat.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.,
elnevezést már, sok éve megkaptam.
Sajnálhatja, hogy nem mondta senki,
az Isten adta Népet fontos lenne
megbecsülni, nem szokott a Nép,
se jót, sem rosszat elfelejteni.
Rossz vagy jó a minta, biza,
azt a gyermekek is követik,
hiszen a felnőttek lennének
értük, még a felelősek, anélkül, ah.
Ha elég érettek már emberileg arra,
felelősségtudatuk van a feladatra, a
fejlődés nem lefele, előre mutatna.
Megérkezett a nyugdíjemelésem,
335.-Ft az összege, azt a, hinnye.
Buli, buli hátán, ej ha, de vidám,
ezt látják, hát divattá válhat,
hozzá lesznek szokva,
nincs már igényük másra,
gyűlik hát, az irigyeiknek a sokasága.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.
Bulizzál, kapcsolódjál ki, vezesd le, igyál még ah,
igyál olyat is, hősködve, amit nem is kontrolláltál.
Végig is járja mindet, hogy legyen társaságban,
kinéznék, ha ő nem járna ide – oda,
jelzőkkel tűzdelnék másnap,
olyan felnőttes, megjár az.
Nyugodt a horda,
karámban a kutya,
ragadozók, ott lesben
senkinek eszébe sem jutna,
esnek – kelnek a báránykák.
Mennének haza,
kit, hogy bír a lába,
hogy mi történik közben,
majd talán egyszer megtudja.
S csak gondolkodik utána, mi maradt
programként meg benne, fel sem foghatja.
Valami történt vele, érzi, jelzi az ébredő agya,
talán a jobbik része, ha csak a külsőn van,
s nem egy életre benne a nyoma.
Érzi, őt is megváltoztatta,
s akik tették azt vele,
másokkal is teszik,
nem hagyták abba.
Amíg van miből,
miért ne arathatnák.
Még mielőtt tudna már
vigyázni magára leitatja,
a saját jelét bátran ott hagyja rajta.
Szabadon kószál a nyájnak apró kis jószága,
csetlik – botlik, ott hagyta és megkapta az árát,
ott senkit sem érdekel már, ragadózók és a préda,
hazavárják-e, csak, a kiszolgáltatottat látják.
Isten védtelen bárányait,
mint szabadon kószálókat ki vigyázza.
Kit érdekel az, hogy kiért hol sír az anyja,
ivott, vessen magára, hinnye nem addig a.
Megelőzőként, feltaláltam valami fontosat,
nem tudok vele bemutatkozni, tíz éve várakozom,
tartást, méltóságot adhatna a zsengéknek, hinnye.
Ha a szüleik megtanulnák és tovább adnák nekik,
ha már nem jutok be az oktatás közelébe sem.
Nem tudnak róla, mit tudnék átadni, hogy
az iskolákba az oktatásba vigyék be,
így hát, nincs is rá igényük.
Ha több szinttel feljebb
már nem látja a valóságot
valami fontosról elfeledkezett.
Ah miért is adta a fejét mindarra,
amikor tudta, látta ezt a Nép hozta
össze, alkotta meg, részünk van benne.
Hát ha másképp nem megy, nézzünk
utána, maradt-e még valamink,
abból, amit mi teremtettünk.
Ide a Hazánkba, mi a Nép,
az is valami, ha azt kapjuk
meg még életünkben a
Hazánktól mind vissza.
Legalább itt, így írok róla,
ejha, hinnye, hát beszéljünk róla.
Megelőzés, megelőzés, a megelőzésért.
Jó pihenést emberségesek, áldjon meg az Isten,
jó egészséggel, minden földi jóval bennünket.
Pakson a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
, a védjegy Logo Gálosi Ádám József alkotása. Szeretettel a julamami védjegy

2026.05.18. https://julamami.com H.Nagy Júlia és a julamamivédjegyöreganyám közben, eltelt 32 év, most a 75. életévemben vagyok, s mivel nem tudtam bevinni a köztudatba a feltaláltamat, hát nem adom fel, megyek tovább.
Abban a nagyon kevésben, s arra amerre ingyenesen lehet mennem, mert a nyugdíjam összege száz – ezer alatt maradt, s nem tudom, hogy megfelelő lehet-e, majd a most még csak tervezett formájában, a megváltoztatott összege a nyugdíjamnak.
S az elegendő lehet-e majd, a hétköznapi életvitelemhez, mint a magam általi saját eltartásomhoz, mivel most még egyéni vállalkozóként, gyakorlom a tehetségemből lett hivatásomat, azt a nyugdíjam vásott összegéhez adom, ami nagyon változó, bizonytalan összegű.
Na hiszen azért mert úgy gondolták, hogy vegyük át magunk felett a teljes felelősséget, azt ami, akkorra már a számukra tán gondot jelentett, hiszen nem hoztunk hasznot számukra, azzal valószínűleg, hogy az egyenes az egyeneshez tartozó sokaság vagyunk, mint az Isten adta Nép, magunk már a saját Hazánk vagyunk.
Na meg, véglegesen, kibillenthetők nem lettünk, s az önmagunkból kifordulást nem vállaltuk fel, inkább, emberségesek és a szakmai becsületünkre is figyelők leszünk, nincs kedvünk ahhoz, hogy mindenhez csak mi adjunk.
S csupán az elvárásaik szerint a szintünk alatt élve, is azt mutassuk, hogy jól vagyunk, hiszen akkor azt is felvállalnánk, hogy csupán csak mi változzunk, az elvárásaiknak megfelelően éljük, s azt sem tudjuk, hogy mit találnak még ki nekünk.
S aztán, már annál fogva, s tán attól kezdve már nem is véleményezhetünk, hát azért, mert elvárták volna, belőlem sem lett üzletasszony, s gondolom vagyunk sokan így ezzel, hogy segítőnek, megelőzésben hozott tehetséggel, csak keressük, a nem is létező megoldásainkat.
Na hiszen, ránk már, mint emberségesekre, s vagy a szakmai szintünknek a legfelsőbb szintjét elérőkre, vagy már feltalálókra, hozzáértőkként nem gondoltak, hiszen odáig jutottak el, hogy azon voltak, mi jó abból akkor éppen számukra, azt a.
Így, tehát megint kimaradtunk a nekünk és a számunkra jóból és szépből, na hiszen, ha a még jól tájékozottsággal sem rendelkezők hozták meg a döntéseiket, s nem futotta másra, csupán csak önmagukra.
Mint saját magam, aki végigdolgoztam az életemet, s befizettem annyit, amennyit akkor a három gyermekem mellett lehetett, vagy tán utána is lehetne nézni, hogy hol maradtak azok, az akkor tán működőképesnek láttatottak, vagy megoldásnak szánt formák, amik elavult módon már azóta nem is működnek.
A gondos gazda, először ellátja mindazokat akik és amik rá vannak bízva, gyermekeket meg az öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a csupán cserélni való száraz kapcáját, hogy azáltal is, a megoldást megtalálva, már tisztában legyen a neki jóval és széppel.
Gondoskodásáról biztosítja mindazokat, akik még magukról gondoskodni nem tudnak, s vagy végig dolgozták az életüket és vagy a megváltozott körülményekkel haladni nem tudnak, s vagy úgy születtek, tán abba a helyzetbe kerültek, hogy magukról gondoskodni, s tán már gondolkodva dönteni még nem, vagy már azt sem tudnak.
A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták, ahhoz a tehetségüket, hát szükséges az is, hogy abban kibontakozzanak, hogy az életminőségüket önmagukért és a családjukért biztosítani tudják.
Még akkor is, ha megváltozott körülmények is gyakran előfordulhatnak, vagy bekövetkezhet az is, hogy megszokottól eltérő és vagy teljesen más életformák jönnek, van egy alap, ami által, ha az életforma változásához nem lenne megoldás most, lehetne fordulni teljesen hétköznapi szinten és jó megoldást találni abban.
Hát, a megelőzésben való jól tájékozódáshoz is, a hétköznapi gyakorlati megoldásokból lett, az elmélet rajzos megoldása, már sok éve bizonyítottan, megtanulható formában lehetne most is, mint jól működő eszköz, mert 2010. évtől már létezik.
S a különböző szinteknek megfelelően, a megelőzésben való rálátáshoz és az összefüggésében látáshoz, s annak az értelmezhető megfogalmazásokhoz is, képzési lehetőség lehetne most is.
Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami vagy a Tenyér – térképolvasó oktatásom, a gondolkodóknak megfogalmazva, s azáltal mehetne tovább és különböző szinteken is megmutatkozva ez a tudás mint életforma, még megelőzésben.
Hát akkor is legyen, hova forduljanak, ahol megaláztatás nélkül, s a saját szintjükön is vannak lehetőségek, hogy megdolgozva azért, alkotásukkal, vagy a tehetségükből lett hivatásukkal, megteremtetteknek megfelelő összegben, akkor és abból is, el tudják tartani magukat.
S a gondolkodók, az emberséges és a szakmai tudásukból, már jól megérdemelten megélhető minőségben élők, el tudnák adni a megteremtetteiket, ami felette van a szükségeseiknek, s nem fogyasztanak el, s abban a minőségben van amiben, hát különböző árakkal jutnának el a vevőkig.
Az emberséges és vagy a szakmájában elért szintjén, a munkája becsületét megtartó ember, nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, hiszen jól tudja, hogy nem megfelelő ahhoz se emberileg, sem szakmailag a tudása, azt a.
Tudja, hogy ismernie szükséges, az Isten adta Nép véleményét is, hogy mindannyiunk felelőssége legyen, a saját sorsunk, s a döntő se, ne csak magára gondolva döntsön, mert azon döntései szerint kell majd élnie az érintetteknek, tán lent és feljebbre is, végig hat ám majd az, mindenre és mindenkire. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami. Tenyér – térképolvasó és annak azoknak az általam történő oktatása. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám. heringesa1@julamami.com https://julamami.com
2026.05.05. https://julamami.com A nagyon sok tapasztalatom és a nagyon sok embernek a megtisztelően Paksra a Hergál Házba érkezése és más városokban az előadásaim és a vendéglátás helyszínei, az oda érkező hazai és külföldi turistáknak a hitelesítései már akkor adottak voltak számomra.
S a sok embernek szóló rendezvényeken való, a tenyereiknek a leolvasása által adódott össze és az oktatásom által hitelesítettek, mondatják velem, köszönöm, hiszen egymásnak mondták el, hogy mit tapasztaltak amikor a tenyereiknek a térképeit leolvastam az akkori tudásommal.
S mindannyiunknak van az, hogy a születésekor, a tehetségeddel hoztad a belső rended, mint a saját lelkiismereted, ami szerinted van és a neked jóban és szépben, az általad jól számodra helyes, az emberséges tartásodnak megfelelő és még az egészséges egyensúlyodban is, a megélhető határaidat betartva éled mindazt is meg.
Apám egyszerűen úgy fogalmazta meg, hogy Jula, az ajándék nagyon drága tud lenni, amikor már arra hivatkozva fognak aztán bármit elvárni.
Magam által tapasztalva tudom, hogy az egyik embernek az általa elért szintje, az nem fog és nem is tud illeszkedni se, a másik ember sajátjához, még az ahhoz hasonló szintjével sem, s a családján belül sem, amíg nem oldják meg a generációs feladataikat, azt a.
Na hiszen, gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, minden ember más sorsot hozott és más generációs feladatok is adottak számára, az élete során, mint a csak számára és a saját életrezgésében elvégezhető feladatai, amik aztán már, annak a megélésével a sajátjává is válnak, mint az emberséges tartása és méltósága, egy az akkor adott, saját idejében, azt a.
S amikor tán teljesítenie szükséges még ahhoz, hogy nagyon hasonlóan történjen meg, az ahhoz megfelelően jó és a szépben való illeszkedés is. Tudom, hogy jövök én ahhoz, hogy kifejtsem ezt így, számomra érthető és nagyon egyszerűen, azt a.
Ahol az akkori gyakorlati és elméleti tudásom összeért, s meg is mutatkozott azon a helyen, Tudományos prevenciós lettem, 1999. évben a számomra megajánlott, nemzetközi és magyarországi Akadémián, miután azt elvégeztem, kitűnő diplomát vehettem át, köszönöm.
S ha közben meg bárhol és bármikor, az engem nem ismerő, a hivatásomban elért szintemről nem is tudó és száma szerint, sok ember meg azt mondja, hogy nem is érti, hogy miről írok itt és miért hivatkozom arra, amit nem is ért abban a megfogalmazásban, ahogy én írom ide s nem azt mondja, hogy szerinte.
Nincs más hivatkozásom, sem más érvem, mint az eddig bizonyított, tudásomnak az általam, már elért szintje, akikkel eddig találkoztam, az elém nyújtott nyitott tenyereiket leolvashattam és ők, akik megtiszteltek azzal, hogy oktathattam a feltaláltam által őket.
S, hogy a nagyon sok engem megtisztelő embernek az általuk elmondottak szerint és a saját tapasztalt tudásom szerint is megegyező vagy már nagyon hasonló szintjein és már hitelesen érvelünk, a saját sorsunkat élve, hol araszolunk, hol meg a magunk életritmusában éljük az életünket az egyszerűben is nagyszerűen, úgy hát nem sérülünk bele.
Akkor se sérültünk, ha nem lettünk a 16 év alatt, kiemelten élők és éppen csak átvittük az éveinket, a magunk tehetségével és a munkánknak a becsületével, az alkotásainkkal és abban amiben éppen lehetett akkor, a saját hivatásunkban való teljesítéseinknek megfelelően, mint a feltaláltjaink által éltük a hétköznapjainkat, azt a.
S a napi kis és nagyobbacska sikerélményeink voltak az ünnepeink nekünk, s nem üresedtünk, se nem ügyeskedtünk, hanem azért vagy szinten maradva éltük meg az egyszerűben a nagyszerűt, vagy átéltük a sikerült, akár napi érzését és azt akkor és úgy, mint szerintünk teljesíthetőt is ünnepnek éltük meg.
S persze bocsánatot is kérek, ha a múlt még el nem múlt és párhuzamos azzal, ami éppen még a saját szintjének megfelelően azért és azáltal, araszolgat, s növekedni szeretne, hiszen annak az energiája él tovább, csupán mások által, azt a, hát akkor gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, azt a.
S vagy, oldjad meg magad úgy, hogy segíts magadon s az Isten is megsegít azáltal, persze csupán szerintem, mert sokszor tudtam túlélni általa, ha kézzel foghatóan nem volt is akkor eszközöm arra, hogy igénybe vegyem azt magam is, amit tán úgy ajánlottak és mindenki számára, hogy nem vették tudomásul, hogy sokan éppen csak túlélünk akkor is, azt a.
S hiába az ajánlatuk, ha nincs megfelelő biztos bevételünk arra, se a hasonlókra, ami megkönnyíthette volna nekünk, az araszolást felváltót, az akkor számunkra már életszerűben történő haladásra, már bocsánat. Mindent és mindenkinek a maga idejében és sorsa szerint már elért és az emberek által már hitelesített szinten élhetünk meg, ami az emberséges és vagy szakmai szintünknek megfelelően, már fejleszthető is általunk akkor.
Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy, oktatom az arra már igényesek számára szól az ajánlatom, a személyiségére szabom az időt, ami által nem változik az összege, a 20 óra díja: 440.000.- Ft.
Nem tudtam üzletasszony lenni, hiába kerestem a racionális énem, mostanra már előkerült, hát szedem a lábaimat, amennyire tudom, járni tanulok általa, nem kapaszkodom, megkeresem azt az eszközt, vagy magam álal már elért szintet, s a támaszom abban és akkor a lelkes – szíves énem, aminek motiváló a hatása, amiben hoztam a tehetségemet, köszönöm a megértést.
S ami által feltaláltam és egy napon egy ritmusban megrajzoltam, s azóta fejlesztettem és magam is fejlődöm, a hétköznapi hatásoknak és az elvárásnak megfelelően, nem az életkorom határozza azt sem meg, hanem az elért tudásszintem, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.04. https://julamami.com Heringes Árpádné ev. tenyérolvasása megelőzésként fogalmazva. Bejelentkezés 09.00 és 14.00 óra között, azután a megbeszélt időben átküldi, a heringesa1@gmail.com a frissen készült tenyérfotóit.
A csuklója maga felé behajlított és az ujjai nincsenek összezárva, mintha egy láthatatlan almát tartana, vagy éppen az ujjaival a haját hátrafésülni készülne. Nézzen bele a tenyereibe abban a helyzetben és látni fogja, hogy mennyi leolvasni valóm lenne ott nekem, köszönöm a jól olvasható eredményt.
Kérem azon legyen, hogy külön – külön, mind a két tenyeréről és összeszerkesztve is legyen átküldve fotó, hogy összefüggésében is le tudjam olvasni azokat, köszönöm a türelmét és a jó megoldást. +36302470589 telefonom által hallja a hangomat, amikor leolvasom azokat.
Aminek a díja, most, 2026.05.hónapjában, 60 percért 35.000.-Ft.
Paksról a Hergál Házból szeretettel.

julamamivédjegyöreganyám
2026.05.03. https://julamami.com S ha még nem találod önmagad és vagy már elérted azt a szintet, ahol úgy érzed otthon vagy, na akkor csinálj magadért és csupán magadnak, szerinted mérleget, hogy hol tartasz éppen, mert gyorsan változik és szinte minden, azt a.
Ha egy porszem elmozdul, attól tán egy idő után már a hegy is meginoghat, ismerd meg a saját sorsodat és generációs feladatodat, hogy tudjad mit miért, úgy gondoltál és miért a nehezet választva haladtál, akkor is, ha néha csupán araszoltál, ahhoz képest, amit magad körül láttál.
S közben mindenfelől és mindenféle hatások között éltél, s mivel minden hat mindenre, ha nem is azonnal ér el oda, egyikről átkerül a másikra, s akkor van az a jóban és szépben, ha a hétköznapokban alkalmazhatják azt.
S sokféle szinten és kultúrában is megtalálják azokat az egyeneseket, amik rájuk akkor éppen abban számukra is működőképesen hatnak, azt a.
A Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy,
az
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és oktatása elnevezést, 2000 év előtt kaptam, mert volt már, az akkori elvárásnak megfelelően ahhoz végzettségem.
Köszönöm ha tiszteletben tartják, a julamami 2010.év óta van Heringes Árpádné hivatalos nevemen, a Logo Gálosi Ádám József alkotása. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
H.Nagy Júlia néven szólítottatok és nagyon sokan tiszteltetek meg az érkezésetekkel, nem tűntem el, a +36302470589 telefonom által oktatom.
S aki már beszélt velem, megtalálja azt, hogy miért és rábízza magát a hangomra, amivel nem látja, de viszont, nem a látásnak a hiánya miatt, viszont vakon megbízik abban amit hall tőlem, mert a feltaláltamnak a tudásszintje, benne van a hangomban.
Ahogy szoktam mondani, mivel nem mutatom, hogy miről beszélek, viszont a hangomat hallja és azáltal elvezetem oda, a Tenyér – térképrajzomon, amiről éppen beszélek, az arra már igényes és engem megtisztelő embereket.
Ne értékeljél le engem, csupán az életkorom miatt, vagy azért, mert rákérdezek esetleg egy – egy szóra, mondatra tőled, már kopott a hallásom, ha beszélsz velem, akkor döntsd el, hogy megfelelő-e az neked, szépen rendeződik a hallásom.
A 74. életévemben vagyok, a születésemmel hoztam a beleérző képességemet, rátaláltam a megelőzésre és abban rajzoltam meg, a tananyagát az oktatásomnak.
S mivel nem használtam el magamat, gondolkodóként, már annak megfelelően éltem, hogy tudtam a megelőzésben lenne a helyem.
Mivel tudományos prevenciós a végzettségem, azon a helyen kaptam, akik akkor a legjobban tudták el tudták dönteni azt, hogy mit találtam fel, mivel már nagyon sok embernek a Tenyér – térképét leolvastam addigra, amikor körbeért, az általam elmondott számukra, s jöttek újra, azáltal hitelesítették is azt egyben, s mondtam tovább mindazt, amit akkor láttam a tenyerüknek a térképein.
S mivel azon a helyszínen, nagy tudású előadókat hallgathattunk és a gyakorlatokon látták azt, hogy a tudásunkkal, mi akik oda beiratkoztunk, akkor éppen hol tartunk.
S mindaz, amit láttak ott és hallottak tőlünk, az adta az általuk adott, végzettségünknek az elbírálásához a megfelelő döntést számukra, minden hozzáértőnek, köszönöm.
Gondolom, korosodóként már nem olvassák sokan a https://julamami.com és facebook.com által már nem látnak.
Hát csupán néhány ember emlékében lehetek, az életkorommal nőtt a tapasztalt tudásom, s rajzoltam meg és fejlesztettem tovább azóta is, az oktatási formáját a feltaláltamnak, most már ha tisztelettel vagy, szólítsál nyugodtan, julamamivédjegyöreganyámnak, köszönöm a megértést.

https://julamami.com

8-15 (1) másolata
2026.04.21. https://julamami.com A sorsodat éled és nem tudod azt még, hogy már elértél oda, hogy kontrollálni tudjad a saját lelkiismeretednek a jelzéseivel, hogy túl ne menj a határaidon, tartsad be az emberséges életminőségedet, a magad által elért szintednek megfelelően.
S a tisztelhetőségeknek a határait az elődeid felé, s maradj a generációsan adott szinteden, amíg arra szükséged van saját magadnak, s az életritmusod szerint igyekezzél betartani, s, hogy a szakmailag elérhető határaidnak megfelelően tudjál majd emberileg is fejlődni.
Ne legyél kikezdhető a könnyűnek a csábító hatásaival, s mond ki időben azt, hogy nem, a már elért szakmai szintednek az általad elért becsülhetőségéért is, s ahova szükséges, annak az általad bizonyítható módján, még megelőzésben jelezni.
Hiszen egy Haza ez csak egy, ha nem kapnak jelzéseket, az arra ők, akik az emberséges és szakmai szintjüket már időben elérték, hogy kontrollálni legyenek képesek azt a hitelesítéséért, ártasz magadnak és az Isten adta Népnek, hogy azáltal is fejlődni tudjon és mindenki a saját idejében.
S ne aggódj, lesz igyekezet bőven, hogy behelyettesítsék és a lemásolásával az egyenestől eltérővé tegyék, hiszen azáltal is gyengíteni igyekeznek a valóságot, mert a mindent oda és sehova máshova, s arra nagyon nagy és már láthatóan az igyekezet, s ezért is bocsánatot kérek és rögvest.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés, a tehetségemet hoztam, a megelőzésben találtam meg a helyemet és pont a magam által is kontrollálható időben fejlődtem odáig fel, s lettem azáltal, tudományos prevenciós kitűnő megajánlottal, s emberesedtem fel ahhoz is.
Azután a gyakorlatban az egyszerűben is nagyszerűen átélve mindent, amit a sorsom odatett nekem, s évek múlva, már magam rajzoltam meg egy napon és egy ritmusban a feltaláltamnak a 153 oldalát.
S azóta is jól oktatható, már Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven, ismerd meg a környezetedben, a különböző kultúráknak a nagyon eltérő és sok mindenben megengedő hatásait is, s nem térsz el annyira az egyenestől majd utána.
S nem tévedhetsz el, s nem kerülsz bele a saját csapdádba, hogy a könnyűnek látszó, viszont számodra kezelhetetlent választod, a nehezebb egyenes helyett. Szólítottatok, H.Nagy Júliaként sok évig, utána julamami, s most már Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. julamamivédjegyöreganyám
2026.03.17. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
S, persze csupán szerintem, ha annyira úgy érzi, hogy teljesültek már az álmai netovábbjai mind, na akkor körbeért, ott nincs tovább, ha nem fejlődik emberileg és vagy szakmailag, azt a. Na akkor bizonyára, már a kiüresedés felé halad, a saját életritmusában marad és várja el mindenkitől ugyanazt.
S jön elő az akaratossága, aminek kijózanító lehet ám, a kontrollálatlanul és mindenkire másképp ható energiája, azt a.
A saját időben elért tudásnak emberséges és vagy szakmai szintjei is vannak, ami a gondolkodó embereknek a
sokasága számára már érthető és értelmezhető, van az Isten, hála Isten.
S az Isten adta Nép tömege felfejlődött, vagy éppen fejlődésben van azáltal is, ami napont másképp hat és a tapasztalt tudásom szerint mindenkire, még egy családon belül is. Jól jön most a toleranciának az allkalmazása, vagy a már emberileg és vagy szakmailag is elért alázatnak a személyére szabott, saját maga szerinti gyakorlása.
Dolgozik ám, a lelkiismerete és mindenkinek, feljön minden amit még nem oldott meg addig senki sem, ideje kommunikálni tanulni családon belül és ha már ott tartanak, megoldja, az önmaga szerinti legjobb tudásával.
Mindenkinek most, személy szerint, a saját sorsuk és a generációs feladataik is előjönnek, van ahol bőséges lesz az is. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Tájékoztatom naponta, a +36302470589 és a heringesa1@gmail.com által, köszönöm az érdeklődését. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.
Amikor a 14. évben és alatt, a hivatásomat, naponta tapasztalva és meghívásra oktatva, a nagy faluban, először a vár tövében, azután egy emberileg nagyon a helyén lévő szakember szervezésében, lévő helyen, megéltem a sikereimet. S azt, az elért jó minőségben, Pakson a generációs Hergál Házunkban, a tömegnek számítóan sok ember érkezésekor is, fenntartani igyekeztem, s közben meg is emberesedtem, a feladatomhoz röndösen.
Nem számíthattam másra, mint a saját józan eszemre, hiszen nem volt hozzá mintám, megtaláltam azt a megoldást, ami az akkori saját szintemen, az életem adta, a változó szintem hozta meg, a lehetőségeimet, amit gyermekkoromból már jól ismertem.
Segíts magadon az Isten is megsegít módon éltem túl sok mindent, mert ami másoknak minta volt, azt nekem magamnak volt szükséges megtapasztalnom, s azután felismerni mindazokat, amiket, ha megismételtem volna, nem értem volna el, sem emberileg, se a hivatásomban, ide ahol most tartok.
Sokan vannak azzal úgy, hogy a 73. évemet úgy veszik, mintha nekem már csupán az öregedést kellene megvárnom és aztán, ahogy az éppen aktuálisan döntők szerint, esik puffan, ha szerencsém van, tán gondolkodóként meg is élnem, a jót és a szépet, amit a Hazánkhoz én is bele és hozzá adtam, mint úgy gondolom, rajtam kívűl még nagyon sokan.
Aztán már nem tudtam bele teremteni a Hazánkba, mert éppen csak pislákolt a szolgáltatásomra bejelentkezőknek a száma, már nem tudom eltartani magamat és nem az én szégyenem az. Át kellett élnem azt is, hogy a férjem tart el és adom vissza neki, amikor van annyi bevételem. A feltalálókból a most kialakultak szerint, már nincs hiány, hiszen, tán abban is, a számukra megfelelő számokat nézik csupán.
Nem érdeke itt senkinek se már, hogy az Isten adta Nép és gyermekei és az ő gyermekeik, tudnak-e arról, hogy itt várakozom 14 éve már, arra, hogy beengedjenek a köztudatba. Tudjanak rólam és a feltaláltamnak az emberségesen is szintemelő értékéről, a gondolkodók.
Ah, látod, látod, lehet, hogy most már szánod, bánod, hogy elhitted a villanásnyi csillogóról szóló mesét, hogy neked is lehet privát kiváltságod, amit magad szerint viszont értük tettél, rá kellett jönnöd, hogy helyettük tetted és vállaltad fel az azzal járó összes felelősséget.
Ez akkor történhet meg, amikor nincs tisztában vele az érintett, hogy abban a helyzetben, nem róla sem érte szól az, ami látszatra viszont, úgy van láttatva, hogy érte is szól minden. Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
2024.06.25.

Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. heringesa1@gmail.com
2024.06.25. Nem változott semmi, minden egyéb hatással volt oda, csupán az nem, amiből valamikor kiindultak, elveszítették a motivácójukat. Telitett energiának mondom, amikor a tenyerek olvasásánál hasonlóval találkozom, az pedig szerintem azt jelenti, hogy nem változott ott semmi.
Ah, csupán elkezdték azt amire éppen ráláttak, felhalmozni, így maradt minden a régiben, a látszatnak a következtében, csak a hiányok nöttek és mindenben.
S mivel, minden át lett rendezve, másképp szövegezve, hát nem ért össze már semmi, se a jó, sem a szép, egymást nem tudták erősíteni, ha látták is tán, el sem hitték, amit láttak.
A prevenciósként hivatást gyakorló, az önbecsülését, az emberséges tartását, fontosnak tartó feltaláló, a szakmájához jól értő, hiába írt annyira sokat, sokszor arról, hogy a megelőzésből, tudást lehetne meríteni.
A megélhetésükre figyeltek, a gondolokodók is, hiszen ott ahol már, mindenból nyugodtan lehetett nekik meríteni, nem volt motiváció ahhoz, hogy valamit másokért tegyenek, a lehetőségeik ringatták őket, számukra a motiváció mint energia elveszett.
Lehetett volna tanulni, fejlődni arra a szintre, ahova, az ahhoz szükséges tudás nélkül kerültek, önszántukból, a fejlődésükre igényesen is tudtak volna élni, viszont mivel nem volt az sem elvárás feléjük, nem fáradtak vele, mert nem volt rá igényük.
Nem számított semmi, ami az emberiest tudta volna erősíteni, ebben a csak racionálisban, már bánhatják, hiszen egy, két szintet tudtak volna, önmagukért a generációs feladataikért is lépni.
Magabiztosak voltak és nem hitték el, hogy már akkor szükséges lett volna, a gyors pörgésben is az emberiest tanulni, az adott élethelyzeteknek megfelelően fejlődni és haladni, mozgásban lenni és nem várakoztatásban maradni.
Emberismeret hiányában és a megfelelő tudás nélkül nem megy, egyik láb a másik után, most és ebben ami éppen van is, meg lehetne tanulni járni. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
Ah, jó nagyokat téved, amikor azt hitte az álmait már elérte, mert van hozzá, elég, bödönös pénze. Nem tudja, mert nem hozta amikor megszületett azt a tudást, tanulni nem szeretne, hiszen úgy tudja, hogy tud mindent. Ami odáig eljuttatta, az bizonyára az irigyeinél is igazolja, van benne hozzá csalafinta nafta. S amikor már annyi az irigye, mint a pelyva, több az ocsú, mint a hasznos. Akkor úgy dönt nem számítanak mások, csak a sajátjai között élheti meg, ugyan ki más lehetne, akinek mindenben igaza van. Van az a kör, amit egy kultúra nagyon ismer, régen gyakorolták, amíg azt, sokan meg is orrolták, hát régen abba is hagyták. Hiszen nem magyaros virtus az, csak átvették, akik azt érezték annak gyakorlása közben, amit egyéb módon, nem érhettek volna el. Azután óhatatlanul fejlődött, mindenki, ki így, mások meg másképp, gyakorolták, rájöttek, a korral fejlődni is képesek. Mintha itt ünnep lenne minden nap, szinte úgy néz ki, van bőven, rávaló, hogy legyen látszatra, igazinak tűnő, no lám, láthatóan, van mit ünnepelni. Sok a buli, hát nem látszik, hogy gondja lenne bárkinek, érezzék csak sokan azt, hogy tehetetlenek. Hiszen, elenyésző létszámúak, ahhoz képest, amennyire a sorsukat érintő az, a helyzet, amivel, esetleg, a sok munkával elért, életminőségüket menthetnék meg. Szinte hihetetlen mindaz, ami megtörtént már és történik, nagyon gyakran, alig győzünk a változáshoz igazodni. Miközben most is tennünk kell, a számunkra a jóért és a szépért, amit ide teremtettünk, a saját Hazánkhoz, egész életünkben. S még most is, gyakoroljuk a hivatásunkat, hogy ne veszítsük el, az álalunk, a szorgalmunkkal, a munkánk megbecsülésével, elért életminőségünket. Tán pont így érik el, azt, hogy már megint igazuk legyen, mert nem győzzük munkával és idővel, mindazt teljesíteni, amit éppen kitalálnak, számunkra. Hiszen csupán beszélnek arról, amit kitalálnak, a hétköznapi gyakorlatból nem ismerik, nem azt az életminőséget élik, amit nekünk szántak. Azt gondolják tán, a többiek, őket ez nem érintheti meg, nem juthatnak hasonló élethelyzetbe. Így hát, azt látják, no lám, hiszen, van miből bulizni, jól ki van találva, mesteri utánzása, a látszatnak. Mintha mindenkire vonatkozna, a jó minőségű életminőségnek, a felszínes látszatáért, jót bulizó sokaság, igazolja majd, mindazt, amit elhitetni szeretnének. Egy dologgal lehet, hogy nem számolnak, amikor ugyanazok, úgy döntöttek, hogy már jól belejöttek, megmondók lesznek. A Hazánkban, sok a szorgalmával, jó minőségű munkájával, feltaláltjával, elérő, jó életminőségét élő. Akik tisztelettel vannak egymás felé, azért amit ebben a helyzetben is, képesek, napi szinten, a Hazánkhoz adni. A munka becsületét ismerő, tartásos, használható tudással rendelkező, okos, tanult, intelligens, emberségesen hitelesnek tartott, jól ismertek. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, még tétovázó felnőtteket, nem igazítja lábához, mint a képlékeny kapcát. Ha felvállalta azt amit követni sem tud, nincs hozzá jó minta a számára. Nem jött még rá, hogy neki kellene a toleranciát és az alázatot, minden olyan helyzethez megtanulnia. Amikor rájön, hogy az ott élő Népből lett maga, a Haza és az a Nép sajátja, végleg, el senki sem birtokolhatja. Gondoskodásáról biztosítja mindazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha azok szerint kell majd élnie az érintetteknek. https://julamami.com

2026.02.20. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöregenyám.
2026.02.19. https://julamami.com Az oktatásom akkor már rád is vár, ha a tehetséged motivál. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért. 2010. évben a julamami védjegy. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
Fejlődve haladni előre, vagy éppen kiteljesedni abban, ahol tartasz a saját szintednek megfelelően, megélni a sorsodat, na az már nem unalmas.
Van tennivaló bőségesen a hétköznapokban is, jól ki van találva, hogy minden macerásitva van, hiszen akkor, abból ha megcsinálta sem lesz sikerélménye, mert mire hozzákezdene, megváltozik és kezdheti
elölről.
Láthatóan vannak és nem kevesen, akik már azt is, átlátják és vagy már
az is lehet, hogy van amit a gondolkodókként, a saját szintjüknek
megfelelően, láthatják már összefüggésében.
Amit az oktatásom által át és megél közben és majd akkor, amikor ott
jár a sorsában éppen, jön rá arra, hogy mi és miért volt úgy akkor,
viszont a megoldás, már ott van a saját történetében, az életritmusának
megfelelően.
Persze bocsánatot is kérek, ha szükséges, na meg van alázatom és
választék abból is bőségesen. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.

2016.08.21.
Apámtól tanultam,
ne legyen harag
bennem,
rájöttem,
igazat szólt ő,
jól tudta, tőle
tanultam meg,
hogyan tegyem,
adjak tiszteletet.
Hát magamból így
én életre szólóan,
ki is neveltem, a
megsértődést.
Azóta ha mégis
akadna olyan,
felgyűlni nem
hagyom, inkább
kimondom azt.
Na nem úgy ám,
ahogy lehet,
leginkább csak
úgy ahogy szabad.
S vannak kivételek.
Az emberismeret
alázatot is adott,
már ismerhetek
több megoldást,
rajzosan oktatom.
Online, tőlem
megtanulhatod.
Ez az év arra
való leginkább,
hogy kommunikálj,
kommunikálj és még
többet kommunikáljál.
Mondjad el, mond ki,
hogy mi az ami fáj.
Keresd a megoldást.
Kérjél segítséget a
hozzáértőktől, de
előtte kontrolláld,
mellé ne nyúlkálj.
Megtévesztően jól
használják a hiteles
és értők mondatait,
nem kérdezik viszik.
A jól kommunikáló,
nem tévesztendő
össze azzal sem, ha
valaki bizalmaskodó.
Tisztelettel lenni, a
többi ember felé,
az még hitelessé,
divattá is válhatna, ah,
na az, milyen jó is lenne.
Ha biztos lehetnél abban,
hogy amit mond
az úgy is van,
ha van egy
érzésed rá,
kontrolláljad.
Intelligensnek
látod, jó a szerepe,
fel sem tételezed,
miért is lehetne hamis.
Megkörnyékez téged valaki
arra utaló jelek,
előzmények nélkül,
önmagát másnak mutatja,
veled elhiteti és jól be is csap.
Van egy belső kontrollunk
mindannyiunknak,
azzal születtünk.
A felnövésünk
során, vannak
akikből kinevelik,
vannak akik más utat
választva veszítik el,
az érzékenységüket.
Pedig milyen könnyen
kontrollálható lenne
minden, ami eltér
az egyenestől.
Voltam már úgy,
hogy azt
mondtam,
hagyom ám,
hogy gügyét
csináljanak
belőlem.
Akkor nem
jelzem azt
a történés
közben, de
mielőtt még
belebonyolódna,
én szólok neki róla.
Magamat nevelve,
maradtam
lélekben
olyan,
mint
ahogy
születtem,
a sok ember
által is érzékeny.
Örülsz valaminek,
talán éppen az,
a pillanat az,
amikor
észre
sem
veszed,
belekerülsz
egy olyan,
számodra
kezelhetetlen
helyzetbe,
amibe
éppen
akkor
vittek
bele.
Ijedt
leszel,
nem
tudod
mit is
kezdjél
benne.
Mivel
teljesen
idegen
tőled az
a helyzet,
nem tudsz
mit tenni, még
gondolkodni se igen.
Szükséged lenne,
az átlátó, kihalló,
megérző, gondolkodó
énedre, azzal születtünk.
Fel lehet eleveníteni azt,
amit hoztál, jót tenne neked.
Emberi nyelvnek neveztem el,
ez a Különös Oktatás, Nevelés,
Online, nagyon alapos agytorna.
Szombati napra bejelentkezéssel,
ha egyedül szeretnél az oktatásomon
Online lenni, azt a megbeszélt időpontban.
úgy 20 órában gyakorolhatod, előhozod azt,
a rálátást, a kihallást és megérzést,
amit akkor hoztál amikor,
te megszülettél.
Az oktatáson,
a rajzaimon
gyakorlod,
s akkor már,
azon a jó
szinten
éled az
életed.
Majd, a
20 óra után
válik az a
sajátoddá és
az általad
érintetteknek
is a hasznossá.
A jó energiákban
vagyunk már
szerintem,
a 8. éve,
átfordultunk.
Észre sem veszed,
hogy minden, ami,
előtte működött,
megváltozott.
A hamiskás
érződik, az
már látszik,
ki is hallik.
Ott hagyod
a lenyomatod.
A múlt elmúlt,
érezd jól magad
most,
ne
odázd
el azt,
ami jót,
a mai nap
adhatott.
Boldogulni
tanulj meg,
akkor is,
amikor
hirtelen
jön a
változás.
Gyorsan
pörög a
Világ.
Éld át a sok
jó és kevésbé
értékelhető
pillanatokat.
Boldognak
lenni
azért
tenni, a
kifinomult,
sokat megéltek,
bölcs állapota. Azt
talán életed derekán
majd megkaphatod.
Boldogulni tanulj.
Ne siettesd a
felnövésben,
a gyermekeket,
elveszíthetik,
a gondtalan
éveiket, ami
megjár minden
ide születettnek.
Jó egészséget kívánok.
Édes Hazánk Csodaszép,
kérlek ne menj még, hiszen
a széppel, a jóval, amit ide
teremtettünk, nekünk
még meg sem jöttél.
2026.03.27. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Megelőzés, megelőzés, megelőzés, ha nem tiszteled önmagad, ugyan, hogyan tisztelnéd az embereket, kérlek tán ne vállald fel azt amiben az emberek a döntéseid által érintettek lesznek.
2026.03.23. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Miután felismertem, hogy az életem az előzőek el nem végzettjeinek, a következtében akkorra már rám maradtaknak, s annak azáltal már, tán gyakori ismétlése is lehet, a válasz is megérkezett, hogy a saját időmben, hogy hátrányt ne okozzon és senkinek, hát szükséges azt megoldanom.
S amikor azután döntést kellett hoznom, hogy tovább is viszem-e a beidegződéseket, vagy felvállalom, hogy a saját és a családomnak a sorsáért meg kell tennem, azt, hogy amivel nem bírok el, mert csupán rám maradt az, azt gyakori és vagy csak néha ismétlésként sem hagyhatom, hiszen nem tudnék felfejlődni akkor ahhoz, ami szükséges volt a sorsomhoz.
Hát ha nem bírom el azt valami oknál fogva, hát kérem, hogy lehetséges legyen és rábízom az Istenre és kérem helyette, ha szükséges inkább adjon az Isten, sok feladatot, csupán azt kérem, hogy azt kapjam amit megoldani is képes vagyok.
Haladok fejlődöm, ahogy tudok és araszolok, amikor másra képes nem vagyok, nem ácsorgok és nem várakozom, hanem azt oldom meg, amit nekem szánt a sorsom és éppen ott akkor arra képes is vagyok.
Nem ártok se nem bántok, magamra is jól vigyázok, nem tartozom se ide, sem oda, tartozom a hozzám a Tenyér – térképolvasó oktatásomra bejelentkezőhöz és akkor éppen oda.
A toleranciát és az alázatot gyakorlom, én alkalmazkodom, hiszen én már tudom, hogy jól jön az, ha már idejében megtörténik, a nagyon sok embernek a tenyereinek a leolvasása következményeként, megtapasztaltam azt is idejében, hogy ne mástól várjam, magamért és szerintem csináljam meg.
S mindazt, amit nem hoztam a tehetségemmel, azt szükséges lenne megtanulnom, másoktól akik meg azt hozták a tehetségükkel, na tőlük azt, amikor odateszi a sorsom, a saját időmben meg is tanulhatom. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.


Heringes Árpádné tudományos prevenciós ev.Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com
[caption id="attachment_37188" align="alignnone" width="248"]
Heringes Árpádné ev.tudomámányos prevenciós a megelőzésért. heringesa1@gmail.com
Paksról a Hergál Házból szeretettel.
HJULAMAMIVÉDJEGYÖREGANYÁMa tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.05.29. Már előre bocsánatot kérek, alázatom van bőségesen, az jelenti a túlélésem. H.Nagy Júlia 1994. évtől, így szólítottatok nagyon sokan, azután jött az ellopott igazolványaim miatt, 2010.évben, Heringes Árpádné nevemre került a julamami védjegy, s lett amiatt, hogy gyakran kérte a googl.com és a facebook.com hogy igazoljam magam, hát a hivatalos nevemre Heringes Árpádnéra váltottam. heringesa1@gmail.com Paksról a Hergál Házból, szeretettel. Ha tiszelettel mondod, a julamamiöreganyám.
2025.05.17. Ha már elkerülte azt, amit tán megígért, vagy meg is kapta érte azt amiért képes volt arra, hogy most már annyira jól ki kell találnia azt a módot, hogy azt legyen s látszata, hogy a számokkal minden rendben, s, hogy körbeért, megcsinálta.
Bocsánat szerintem, nagyon kilátszik a lónak a lába, hát hiába akarja ráerőltetni a körömcipőt, hogy megfelelő legyen a legmagasabb elváráshoz, hiába ha nem fejlődött fel arra, amit felvállalt, elherdálta az energiát az időt, ami akkor arra jó lett volna, hogy a sajátjai is fejlődni tudjanak.
Hiszen közülük való és tán azért választották, mert remélték, hogy segíteni fogja őket a fejlődésükben, hiszen közéjük tartozóként emelték ki valamikor, hozzá képest túl magas szintre kerülhetett, mert ott is reménykedtek abban, hogy felzárkózik azokhoz az elvárásokhoz.
Viszont megtalálta a megoldást arra, hogy már ott is uralkodni tudjon másokon, mert tán nem látott még addig, tartásos kultúrákat és az onnan jött embereket is le akarta győzni. Hát vitte magával a saját kultúrájában, tán néhányaknak a hétköznapi megoldásokra használt könnyűt, becsapni, átverni, megvezetni.
Nehezen viselte az odaillőknek a tartásos emberséges viselkedését és azt, hogy tudják mit miért tesznek és otthon vannak azokon a szinteken, mert az elődeik azt mind megteremtették számukra, nem tetszett neki, hiszen azért nagyon meg kellett valakinek, vagy többeknek is dolgozni.
Most jutott el odáig, hogy már rá akarja bizonyítani, hogy a magyar emberek és a számukra létrehozott magarországnak mondott, amiről azt írják, hogy 3 millió alatti létszámban azon belül, élvezhetik a jót és a szépeket, mert a magukénak mondják. S vannak akik úgy nyilvánulnak meg, hogy ha nem hagyják el a saját maguk által megteremtett Hazájukat, hát majd kirugdalják a többieket.
Ugyan mit szeretnének, azt, hogy ne legyenek felelősek semmiért, mert a számok már mindent befedtek és mivel nem vállalta fel a saját kultúrájához tartozókat, hát magyarnak akarja láttatni mindazt, ami elvitte a pénzeket valahova és valamiért.
S úgy sem néz utána senki se, hát majd igazolja a felé évek óta meglévő túlságos bizalom kitart a tervezettjéig, valamit nagyon elnéztek vagy benéztek, ha nem vették észre időben, hogy mi történik, most meg már úgy írnak és beszélnek, mintha közünk nem lenne a saját Hazánkhoz.
Ha elveszik a lehetőségünket, hogy külföldre is szolgáltatni tudjuk, akkor miből éljünk azon a szinten, amiért egész életünkben megdolgoztunk, hiszen ígéret az volt bőséggel, közel sem lett annak megfelelő nyugdíjunk, s most az jön, hogy megmutathatják az igaz
valójukat.
Nem tudhatom, hogy élik meg ott ahova még tartoztak előtte, ha ott megengedik ezt a viselkedést, az nem tartozik ránk, mivel nem mondják ki azt, hogy a Hazánkban felszínen lévőkből az övék csak egy kultúra, amit mint a nemzetiségüket meg is tagadnak mindjárt azzal, hogy nem mondják ki honnan jöttek és hova tartoznak valójában. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, állj mellém most is, tarts ki mellettem, a nehézben, hiszen még várom a jót és a szépet, annak megfelelően, ahogy én magam is ide bele teremtettem. julamami
A lelkesnek, szívesnek, gondolkodónak,
van úgy, hogy óriási a hátránya,
ha olyan miliőben időzik,
ahol a mások erőssége
a megrögzött csőlátása.
Ne add fel,
mások hatására ne válj el,
a Hazádat végleg ne hagyd el.
A barátot nem vetjük le hirtelen,
mint tavasszal a téli kabátot,
majd mivel melegíted fel,
a lelkedet,
a ridegségben,
ha eláztatva remeg,
ha nincs hiteles már,
s nincs kivel átbeszéljed.
A hasonló rezgésűek bevonzzák
egymást, ha nem egy a rezgésközeg,
se tévedj el, a szerelem rezgésével.
Ah, össze ne keverjed, ha két lélek,
össze is rezeg, vonzzák egymást,
sikeresként egyforma rezgésűek,
akár, príma jó barátok is lehetnek.
Az élet gyümölcse a gyermeked,
így érte tegyél ne helyette,
az ő életének is legyen,
időben tapasztalható,
értelme, jó minősége.
Szükségünk lenne,
már gyermekként,
a jó sikerélményekre.
A gyermek megmutatja,
mi lenne jó neki, a látszatra,
felnőtt meg, jól megneveli.
Ha egészségesen, sikerekben,
nem betörve alkalmazkodhatna,
a gyermek könnyen alkalmazkodna,
ott addig maradna amíg jót tanulhatna.
Nem egyformának születtünk meg,
így nem szabadna beleterelni, ah,
egy ugyanarról szóló sablonba se.
Ki ekkor, ki meg máskor érik be,
nem ugyanabból, a gondoskodó,
szeretetből van a neveltetése,
az egyéniségét is meghagyja.
Ha túl szorosan van fogva,
szeretetből, tiszteletből azt,
az elvárás halmazt be is tartja.
Csupán a lelke szorul bele abba.
Van biza, akinek akkor kellene,
alkalmazkodnia ah, amikor,
már visszafele számolna.
Feltaláltam valami,
életszerűt,
amiről,
általam,
tudnia,
lehetne minden,
olyan szülőnek, aki érti.
Fontos, hogy egyéniségként,
de a generációs határain belül,
nőhessen fel és a saját nagyságához,
minden gyermek, a Hazánkban és máshol.
Felnőtt, ha bármilyen magasságokat is érsz el,
el ne feledd, voltál te is gyermek. Kérlek bővítsd,
a rálátásodat, ha emberekkel foglalkoznál, mert,
olyan hivatást választasz magadnak, tisztelettel tedd,
fejlődj fel a most megélhetőkhöz és az emberségesekhez.
Ne a múltba kapaszkodva tedd,
azt, amihez lehetne fejlődési
lehetőséged most is neked.
Ne másoktól várjad,
te magad is minden,
körülmények között,
emberséges maradj.
Becsüld meg az Isten adta
Népet s vele együtt a Hazánkat.</Heringes Árpádné. https://julamami.com” width=”300″ height=”300″ class=”size-medium wp-image-35720″ /> Julamami védjegy, 2010. évben került a nevemre, magam adtam a nevet a védjegyem lett. Heringes Árpádné ev. Paksról a Hergál Házból. https://julamami. com
[/caption]
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, a túlélésért írom ide ezeket, vagy festek vagy írom le, ami a napi hatásokkal összejött bennem, hogy legalább megmentsem magamat. S az egészséges egyensúlyomra, a lelkes – szíves motiváló és a tán racionálisnak is mondható oldalamra ügyeljek. 2026.02.16. Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó Paksról a Hergál Házból szeretettel.
Heringes Árpádné nevemre 2010. évben került a julamami védjegy, a Logo Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben.
2026.03.23. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Szabadon szaladva, hozzá értők által is kontrollálatlanul és túl gyorsan és nagyon költséges, a saját szintje fölé emelkedve, talaj sincs a talpa alatt, mert a felelősséget nem vállalja fel, hiszen nem várja el tőle senki sem.
Mindenki mások ki vannak téve annak, hogy a jó és már győztes mondatait használva a hasonlókat be is vonzva, s mégis mindenhez értőnek és már megértőnek is mutatkozva.
S mindenáron, onnan ahol még megfelelő munkabérek, családipótlékok, kimaradtak a kis és középvállalkozók, s a nyugdíjak is csak ígérve lettek, még mindíg csak teremtet és mindenkivel, csak megy tovább minden.
Tán nem ismerte még fel, hogy a munka becsülete az utána ott van az emberséges és vagy szakmai tartásában és mindenkinek, aki nem húzódozik attól, hogy fizikai munkát is végezzen, inkább egyéb módokon pótolgatja azt, ami nélkül, még mindig nem lenne ember az ember.
Minden határt túllépett és ott is adott ígéreteket, hát most várják mindannyian, hogy teljesítsen is, abban van, hogy majd csak elmúlnak és nem kell a saját lelkiismeretével se elszámolnia, hát aztán.
Hiszen aki nem bírja el ezeket, a meg sem nevezhető terheket, hát korábban megy el, pedig generációsan a saját kultúrája szerint se nem annak kellene történnie, azt a.
Hiszen jövünk és megyünk, s közte lenne, a magunk teljesítésével megélhető jó sorsunk, hogy sorstalanná ne legyünk.
Az öregeket feleslegesnek mutatja, késlelteti azt is ami, lehet, hogy az utolsó fillérig szükséges lenne, a más bevétellel nem rendelkezőknek, s nem ahhoz van szokva az Isten adta Nép tömege, hogy semmibe nézik, ha már korosodik és megöregedett, azt a.
Létezik a tisztelet és a szeretet, beszélnek arról csoportosként, s a hétköznapi életükben teljesen másképp viselkednek, vagy már minden mindegy, csak az egyszemélyre szabott győzelem kell, ami kifordulni készül az addigiakból is, nézünk ki a fejünkből, hogy most már mi történik nélkülünk itt, ha időben észleled, hát az vissza is fordítható ám emberileg, azt a.
Mert hát az maga az élet, a sajátjából bele adni nem tud, mert csupán gyűjtögetni tud, had lássák az irigyei, azt a, más kultúrákban az nem úgy történik ám, hiszen sok – sok évig fejlődhettek odáig, hogy azt tiszteletben is tartsák, azt a.
Az is megmutatkozik, hogy adni nem tanult meg és egyáltalán, tán kölcsön adja és majd vissza is kéri, azt a.
S, hogy nincs semmije sem azt mondja, hiszen nincs róla semmiféle papírforma se, hogy honnan és miből látsik úgy, mintha, amit úgy lát az Isten adta Nép, hogy úgy használja mintha a sajátja lenne, az meg akkor kié lehet, azt a.
S mikor és honnan indult és mit végzett el menet közben, mennyit teremtett bele a Hazánkba és mennyit vett ki belőle, s mikor teremtette volna azt meg, nem láthatta az Isten adta Nép azt azt sem.
Úgy néz ki, hogy hozzászokott a könnyen jötthöz és már csupán csak győzni akar, nem érdekli, hogy mekkorát bukott az Isten adta Nép a saját addig megteremtjeihez képest, vagy egyáltalán nem tudott haladni sem, csupán túléljük azt, amit akkor szükséges éppen.
Semmi sem biztos, hiszen jön a következő helyzet, amit meg kell oldania ahhoz, hogy meg tudjunk maradni a saját Hazánkban, az Isten adta Nép mint, a Hazánkba teremtetteket nem a jóban és a szépben megélőknek a sokasága, azt a.
S az Isten adta Nép meg vegye tudomásul, hogy ez jutott nincs más, csupán a folytatják szó hangzik el néha, s a sajátjaiban növeli, a számukra még és még, jólétnek a reményét azzal tán, azt a.
Mindenre szüksége van és mindenkire, ahhoz, hogy megtartsa mindazt, amiről azt mondja, hogy nincs semmije sem. Hiszen pontosan tudja, hogy nem meri azt felvállalni senki, hogy utána is nézzen annak amiről azt mondja, hogy nincs és nem az ővé, azt a.
Jer velem bocsánatot kérek, a saját védelmemben és annyit amennyi szükséges ezen írosmhoz, köszönöm a türelmet, kizuhant belőlem ennyi most éppen. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöregynyám.
2026.03.13. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Látod, látod, tán már bánod, hogy elhagytad a jó barátod, hagytad kimozdítani magadat, a kedveskedő,
egyre közelebb és közelebbről megismerőktől, azt a. Hiszen a megváltozott körülmények között, tán már egymással szembe is kerülhettetek, mert megváltozott az emberséges és szakmai szinteteken, a saját igényetek.
Kinek mit mond a saját érdeke, ha nem fogalmazza őszintén meg, hát belekerülhetnek,
akik csupán kikapcsolódni igyekeznek, ebben a meg sem nevezhetőben, túl sok a profi kat kiszolgáló csapda, mert sokan gondolják azt, hogy amit lehet azt szabad is.
Ha nincs már kezelhető helyzet, mert minden csak a látszatra adva működtetett,
akkor mit vártok el a gyermekektől és a fiataloktól, na meg a sokat átélt, a normális nyúgdíjukra várakozókról,
megtapasztalt korosodóktól, hogy minden körülmények között és a nem egyenesekért is tiszeljenek.
Persze bocsánatot is kérek, ugyan miért nem ajánl fel senki sem, semmit, nem kérdezi csupán csak viszi mint a cukrot és mindent, mert az is jól jön oda bele.
arra is, akik azt tán önjelöltekként felvállalták, akkor vissza is adják azt és
abban a minőségben, amit beleteremtettünk a Hazánkba egész életünkben.
Bocsánatot kérek ahányszor az szükséges, benne van már a szótáramnak a
legforgalmasabb részében, gyakorlom, hátha másoknak is lesz kedve megízlelni,
a szónak a saját magára való hatását.
Köszönöm a megértést. Ha tisztelettel mondod, szólíts úgy,
julamamivédjegyöreganyám.
2026.02.16. A lelkiismereted kontrollja jelez feléd még időben, hogy ah csak túl ne menj, azon, amit a sorsod megengedne neked, ha tudnád, hogy van belső emberséges és vagy szakmai kontrollod és a számodra akkor már elérhető szinted. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.
Tiszteld a másik embert, s azt is amit
megteremtett, ha nem becsülöd, a
jót és a szépet, magadat sem.
Ne vedd el a másokét,
jó minta is lehetnél.
Bocsánatot, a sok
belülről jövő szóért.
Egyes, vagy többes,
ha nincsen jó,
egészséges
minta,
tán
lesz,
ami
éppen
lehet,
hinnye.
Ismétlés.
Szépen,
szívesen,
élhetnének
egymás mellett is.
Vagy mint a terelhetők,
elfogadóan a földet nézik,
legalább, ne kelljen egymás
szemébe se nézzenek.
Mi van a szemekben,
mi van a lelkekben és
mire vágynak a szívek.
A gondolkodó énjükkel,
együtt döntenek-e, ah, vagy
beérik azzal, amit éppen lehet.
Nem ismerik, a lehetőségeiket sem.
Miért pont ő szóljon, még gondja lehet.
Olyan a látszata, mintha csak róluk szólna,
összekutyult erősen a mindenféle kultúra.
Ha nem vállalja a sajátját, akkor meg, ah,
honnan is a hova, hol a kezdete és a vége.
Van amit hozunk, van amit megtanulunk.
Vannak, a potyogtatott, hirtelen ötletek,
amitől, végig egy folyamat sem mehetne.
Mintha valaki arra figyelne, huhh, nehogy,
valakinek az intelligens agya megtalálja, azt a.
A kiutat és szóljon a többieknek, van élhető is,
ne forduljatok magatokba, sikeresek is lehettek.
Ha nem érzik, a talajt sem, a lábuk alatt, erősen
lefele nézők lesznek, hogy amikor elfogyna, a
következő lépéshez, tudják hova csusszanak.
Minden idegszálukkal próbálják, túlélni,
ha még, a megélés lehetősége nincsen, a
reménybe kapaszkodva, vélni, jót hallani.
Az emberieset nélkülözők, számoljanak,
azzal, hogy fordítókra lenne szükségük.
A régi belülről jövő fájdalmaikat, most is,
rávetítenék, előre haladtunk már, azóta.
A többiekkel, nem lehet feloldatni, hinnye,
a generációs hozadékokat, magunk oldjuk.
Ahhoz, összefüggésében, szükséges látni.
Nincsen még, lehetőség, egymás kultúráját
sajátot megismerve, a többiekét megtanulni.
A belső tartás, mihez képest nincs meg, ha
hiányzik, a fokozatosság, eredménytelen.
A jól kifundáltat tálalni, gondokat okozhat.
Nagyon, nagyon, sokan, kihallják, átlátják,
a hamisat, gondolkodóan, ésszel döntenek,
nem a kultúrája teszi az emberies segítőket.
Reménykedni, hogy csak ők, nem, látják jól,
elmúlik, majd a káprázat, kitisztulnak a fejek.
Megigazíthatják, a belső tartásukat, gerincüket,
apró fontos részei, az egésznek, alázatot tanulni.
Ha tudná, mit vállalhat, ha szólhatna, azért, amitől
ő is szenved. Nem lenne, olyan érzése, hogy valami,
nincsen rendben, de azzal fordulni, sehova sem tud.
Ahol, a hivatásukat gyakorolva segítettek, már nincs.
Mert azzal bezárultak a lehetőségek, egyre szűkebbre,
szabják, nem ismerik, mit jelent az „emberies”, hinnye.
Az kiüresedések látszanak, a szemekben, sehova se
nézőek lettek, a motiváció még pislákol próbálkozik,
tartja őket mozgásban, remélhető nem gépiesednek.
Akik, ehhez nem értenek, nyugodtan folytatják, ah,
azt amit éppen kapnak, nem gondolkodva tesznek.
Annál inkább, már csak nekik jó, róluk szól minden.
S mivel kiszolgálja őket, a minden róluk, nekik szóló,
mennek tovább, a saját csőlátásuk szerintiek. A csend
mögött, a ki nem mondott fájdalmak, a beletörődések.
Mintha, az intelligensek, a szenvedésüket fokozva, már,
elfogadóan, meg is élnék, amit a fejlődésükként hoztak.
Így szinte, nem is észlelik, a jó minőséghez mutató utat.
Tapasztalom naponta, minden családban van intelligens.
Nem mindegy, hogy csőlátás, vagy térlátás, előre-e,
vagy hátra, a felfele helyett, csak, oldalirányba.
Mindenkinek lehetne fontos dolga, ha
egyáltalán számolnának azzal.
Az „emberies” létező formája, a
számunkra egynek, a Hazánknak.
Ha, van akinek, máshol is van,
miért, értékelné jól, a miénket.
Tartás, méltóság, nem kophat ki,
a Hazánk adja hozzá az alapokat.
Egy Haza ez csak egy, becsüljük,
tiszteljük, szeressük jól, hinnye.
Ha azon vagy, hogy belebújjál,
a bőrébe annak, aki már teljesedik.
Attól, sem neked, sem a Hazánknak,
nem lesz minőséget adó hozadéka, ha
belemászol, az utánzásba, a fiókjába.
Mennyit ér, a védjegy, ha magyar.
Vannak, akik kénytelenek,
használni a gondolkodó,
szíves, lelkes énjüket.
Hiszen tudják, nem
ártani születtek.
Segítőknek szánta
őket az Isten, van is
bennük többlet, bőven.
A szeretett Hazájuk hasznára
születtek éppen ide, ha nem veszik
őket úgy, mintha fontos része lenne,
az egésznek, hát világgá mennek.
Pedig itt a szükség, a nehézben.
Az anyaföld, csak itt rezeg úgy,
mint ők maguk, másutt már,
mások éreznek hasonlókat.
Becsüld meg, amit az Isten
neked adott, élj a lehetőséggel,
amiben, a legjobbat neked szánta.
Ne vegyél el, a másoknak szántakból,
mert akkor, az ott, már nem lesz elég.
Éhesen, a lehetőségek hiányában, megnő
a keserűség, ami irigységből ered, nem jó.
Szükség lenne, a szintek közötti fordítókra,
átlátókra, kihallókra és gondolkodva döntőkre.
Egyenes következmények, ha nem érted, ne vállald.
Tehetséggel, ahhoz, emberies gyakorlattal és tanultan.
Azt vállaljad fel és azon a szinten, ami a saját sorsodat is
előre viheti, érd be azzal, amit képes vagy, megteremteni.
Kölcsönös tisztelet, magamnak csináltam az oldalt, hinnye.
Ha valami tetszik, alkudj rá és vedd meg, ne csak vigyed,
az elvett, megszerzett, nem ad ám tiszteletre méltót se.
Az jár meg, amiért megdolgoztál, te teremtetted meg,
tiszteletre méltó lehetsz, a belső tartásoddal gazdagon.
Különben nevetségessé leszel, a hozzáértők átlátják azt,
a népünk, erős vegyes, igen sok, a tisztelhető intelligens.
Más az, amikor már, generációsan megszenvedték és van,
legyen mindenkinek, generációsan jóléte, ha már azt elérte.
Nőhessenek ki, a „csilicsala” csodái és a fékhegyek, „helyett”,
most itt, azonnal, bocsánatot is kérek, köszönöm a megértést.
Az, hogy lehet, hogy van, akinek nincsen semmije sem, pedig,
ez a Hazája, ide szülte az anyja, az anyaföldünkön tanult járni.
Generációsan fontos lenne, a saját családunknak is alapozni.
Úgy, hogy arra, tudjanak, a saját tehetségükkel építkezni, ne
helyettük, alájuk pakolva, tudatlan „bábként” kiteljesíteni.
Ha nem látják át összefüggésében, jő az ismétlés és bőven.
Ah, köröskörben , „kerengetve”, a nyomtató lovacskához,
hasonlóan, csak mindenhez képest, kifele, lefele, hinnye.
Figyelj rá időben, ha a lelked, szíved, gondolkodó agyad,
jelzi feléd. Előzd meg hát, nehogy, rád morduljon, a saját
lelkiismereted, mert azt feldolgozni is, csak neked lehet.
Kölcsönös tiszteletre oktatás oldal, neked, érted, ha már érted.
[/vid Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért, julamamivédjegyöreganyám
2026.03.11. https://julamami.com Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból szeretettel. Mindegy, hogy mennyi évet éltél eddig meg, ha ehhez hasonlót még nem is láttál, hát igazítsd meg önmagadért a belső kontrollod, hogy önmagaddal legyél rendben, s tartsad be azt amit emberséges és szakmai szinten elvárnak, s óvatosan tegyed, viszont hangozzon el, ha azon körülmények között úgy vagy vele, hogy megteheted, mert szükségét érzed, hogy ki tudjad mondani, azt a.
Ami nem férne bele az emberséges és vagy szakmai tartásodba, viszont nagyon figyelj arra, hogy meg ne bántsál a kifejezéseddel, sem a szóhasználatoddal, na meg a hangszíneddel se senkit.
Ahhoz szükséges most jól kommunikálni, hogy ne árts se meg ne bánts, viszont
önmagadra is jól vigyázz. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami
védjegy, ami által oktatom most is, hogy ha fejlődni szeretnél emberileg, hát tán igyekezzél és azon legyél, hogy magad se, ne sérüljél bele abba, ami most nem csupán nem rólad szól, tán az elképzelésük szerinti kommunikáció tükre, hogy
könnyen boldogulni tudjanak vele, ha gyorsan változtatnak is.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek és tartál ki mellettem, ne hagyjál magamra ebben
a szünet nélkül és ki tudja kik által változtatott, akármiben.
Emberséges tartás és a munka s vagy, a hivatás becsületével elért szintnek
megfelelően szólalj meg, amiben most, minden amit csinálsz, annak a felelőssége is
a sajátod.
Hát szkséges felnőni a feladathoz is most, nagyon sok ember tisztelt meg, a 32 év,alatt, a Paksra a Hergál Házba érkezésével, annak köszönhetem a feltaláltamat.
Nagyon emberesítő időszak volt az is, ami által belekerült a Tenyér – térképolvasó
és oktatásának az alapjaként, a születésemmel hozott, megérzésemből lett, a 32. év alatt lett a hivatásom, a szinte naponta gyakorlása közben, már elismerték
azt hitelesnek. köszönöm. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám. https://julamami.com +36302470589 és heringesa1@gmail.com 2026.03.08.https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Ez már a 74.nőnap, ami mikortól és miért úgy hat, ha nem úgy nevelkedsz, ahogy jó
neked, akkor keresed a megfelelően jó mintát, ami által tán tanuld meg felnevelni magadat.
Önismerettől az önbecsülésig hat az, úgy ahogy az életműködésedhez
megfelelően hat az akkor rád, aztán majd változtatsz ha azt már kinőtted, a saját fejlődésed érdekében teszed azt is, viszont nem a többiekkel ellentételként, azt a.
Az amit azáltal megnyugtatóan elfogadhatsz, a saját életritmusodban is az annak
megfelelő fejlődésedhez.
Néha vagy sokszor és gyakran ráébrednek a nők, hogy nem bírnak el akkora súlyú
tárgyakat amit a férfiak elbírnak, akkor tán nem is kellene erőltetni azt.
Hiszen mindenben más feladatot és alkatilag is mást, adott az Isten amikor
megteremtette a férfi mint, szerintem az Isten után az elsőt és a nőt, mint a
férfit kiegészítőt, azt a.
S ha rátalálnak egymásra akkor azt is tapasztalhatják, hogy mindenben és
szempontból, egymáshoz igazodva élhetnek, együtt és külön is akár egész életükben.
Persze csupán, a Tenyér – térképolvasásban már megtörtént, nagyon nagy
tapasztalatom íratja le velem, azt a.
Tán, nem lenne szükség, a férfiakkal való vetélkedésre, inkább az egymás
megismerésére és a tolerancia gyakorlására egymás fele is.
Amit a férfi nem kapott az Istentől és nem hozott feladatként, azt a nő megkapja ha
arra már elég érett lelkileg és a személyiségében is ott van, az igényessége arra is kész, hogy gondolkodóként éljen a lehetőségeivel, mert az is lehetne a dolga.
Persze bocsánatot is kérek és rögvest, a saját védelmemre is szolgáljon az, hogy a
feltaláltamat szeretném oktatni, a gondolkodóknak, a nőknek és férfiaknak egyaránt.
Hiszen szanaszét kerülhet a világ, s mi lesz a gyermekekkel, a fiatalokkal, akik azt a mintát látják, ha nem tartjuk be nőként és a férfiak is, azt a.
Azt ami most az egészséges egyensúlyunk szerinti, emberséges és vagy szakmai szintünkön lévő hatások közül életszerű, s ha nem látjuk lényegesnek, az elért
emberséges és szakmai szintünknek a becsületét, akkor ugyan, hogyan és mi által becsüljenek meg bennünket a saját Hazánkban a gondolkodók, azt a.
Ki és mikor engedte meg és rá az Isten adta Nép köré, azokat a hatásokat, amik tán
se akkor sem azóta, sincsenek kontrollálva, hogy ugyan mi módon hat az, a nagyon
különböző kúltúrákban élőkre.
Na hiszen minden kultúra is másképp van a nők és a férfiak helyzetének az
elfogadásával és annak az egymáshoz való fejlődési lehetőségeivel és nem a
szanaszét zilálódásnak a hétköznapivá télelével, azt a. Heringes Árpádné prevenciós
ev. a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.03.07. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Mindenkinél más időben és szinten történik meg, hogy az életminőségében eléri azt, lehetőségként, hogy a sorsának a teljesíthető szintjén meg tudja valósítani a sorsát. Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.03.04. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Tudod-e ki vagy és mit hoztál a tehetségeddel, átélted-e már azt, hogy a saját gondolkodó agyad mondja
meg, hogy mikor mit csinálj, hogy önmagadhoz képest le ne maradjál.
S magadat megtaláljad, a legfelsőbb szinteden, a sorsod szerinti munkádban, hogy időben váltsál a hivatásod szintjének a gyakorlására váltsál.
S nem attól lesz jó vagy szép az alkotásod, ha annak a minősítését másoktól várod, hiszen önmagadért és a saját időben való sikerbe érésedért csinálod.
A következő generációkra is gondolsz közben, hiszen a munkaminőségednek a hitelessége viszi majd őket is a saját szintjüknek megfelelően előre, s a
hozzáértők szerinti hitelesítésig.
Megugorhatod, tán már azt is lehet neked, ki is törölheted az eredeti nevet, a saját életrezgésedben benne van ám, hogy magad teremtetted-e, vagy csupán elvetted,
mert nem szólt akkor rád senki sem. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com
2026.03.02. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Aztán mit teljesítesz, ha nem ismered a sorsod és a generációs feladatod, hova teremtesz, ha megtagadod mindazt, a sajátjaidat nem vállalva éled meg az álmaidat.
Azt mutatva a mindenkori kirakatban, ahogy élni szeretnél, s amit nem a saját
munkáddal, se a jót és szépet adni tudó alkotásoddal, igazolni nem tudsz, s mégis betöltenéd mindörökre, azt is, amit a tehetséged szerint igazolni nem tudsz,
viszont a látszata az, mintha elhivatott lennél abban.
Persze bocsánatot is kérek mindazért amit leírok, viszont ki szükséges mondani és
írni, vagy a munkának a minőségében megmutatni, hogy ne kerüljünk a hozzá nem értők közé, az álmaikat igazolva.
Hiszen amiért már megoldoztunk, aszerint szeretnénk már a saját Hazánkban, mint
az Isten adta Nép, a sorsunk szerint is, nagyon különbözően, minden elért szintjeinken a teljesítésünknek megfelelően élni.
Ha tisztelettel mondod, julammaivédjegyöreganyám. Paksról a Hergál Házból
szeretettel. Tenyér – térképolvasó és oktatása, a tájékoztatásom és a hivatásomnak
a gyakorlása is, a +36302470589 telefonomon és a heringesa1@gmail.com által
történik és csupán általam. A feltaláltamnak megfelelő jó minőségben és csupán általam van a szolgáltatásom, az átküldött, saját tenyérfotóinak a leolvasása.
Köszönöm ha megtisztel az érdeklődésével, a Tenyér – térképolvasás és oktatása
iránt, már igényesen írja az üzenetet és hív fel.
Hétköznapokon 09.00 és 14.00 óra között felveszem a telefonomat, a
heringesa1@gmail.com érkező üzeneteket egy napon belül megválaszolom.
Köszönöm a türelmét. Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért.
2026.03.01. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám A valóságtól nagyon távolra jutva, jut-e még eszébe, honnan indult és miket mondott, hogy maga fölé emelkedve, az álmai megvalósításáért, mindenkitől
idézve és azt a maga mondatainak láttatva, azt .
S azt, hogy kit idézett éppen, véletlenül sem kimondva, a jól hangzatosakat ismételve, hogy jó nagy legyen annak is a lelkesítése, kikerekítette, ami már másoknak bejött alkalmazta, mindenbe bele és mindent magáénak hajszoltatott és mindenkivel, hogy véglegesen egyedüli megmondóvá váljon, azt a.
Minden bejött neki, mindenki nézhet utána mindenének, ha egyszer a szemét rávetette, már készíti is elő, a hogyan legyen az is ott a többi között, mint a sajátja. Viszont egy valami nagy hiányokat okozott már, hogy amiért nem dolgozott meg, azt nem lehet a sajátjának tudni, mert a munka becsületének is van, és tisztelhető az energiája, azt a. S amikor elindul vissza minden oda ahonnan ki lett nézve, vagy ki lett piszkálva, vagy mindene a másé lett, mert akkor éppen az lett mondva. A sok mondvacsinált hiányokat okozott, emberileg és szakmailag is kibillentő a hatása azoknak, s mivel mozgásban van minden, hát még rá is segíthet abba, ami be sem lett tervezve oda. Bocsánatot is kérek, viszont jó ha a gondolkodó tudja, van a dogoljmog energia, ami ha beköltözött valahova, annak nagyon ki és
átlátszó a hatása. Ha nem tesz saját maga ellene, hát lehet az a saját magában levő ellenszele. julamamivédjegyöreganyám
2026.02.28. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Ah, ha ismered már a
Tenyér – térképedet, azt is jelenti, hogy nincs miért nézegetned, hiszen
megnyugszik a lelkiismereted.
Hazaértél abban, ami az alapja lehet számodra, ahhoz, hogy megcsináld, a következő
változásban is úgy, hogy neked is jó legyen, a saját sorsod szerint az életed minősége. Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamami védjegy
2026.02.25. https://julamami.com Meglátni a hétköznapi csodát, hogy tiszteletre, szeretetre, megbecsülésre vágyik már a sokaság.
Az idén minden felszínre kerül, ami nem jól működik és vagy már nem működőképes egyáltalán, persze csupán szerintem.
Bár sokan még nem látják, nem, hogy átlátnák, az összefüggésében látáshoz meg, szükségesek az előzményei mindannak, tisztán látni, átlátni, kihallani, más
kultúrákban élőknek a mondandóját is megérteni.
Nem elég, ha divatot csinálnak belőle és sokan lesznek, aztán annak inkább a kiszolgálói és ami által be is korlátozzák tán, a fejlődését mindannak, aminek
már mondjuk, úgy tíz éve, felszínen lenne és látható is lehetne.
Persze csupán a tapasztalatból lett feltaláltamról írom most is, azon vagyok,
tudjanak róla, mert csupán azt hallom, még most is, hogy nem tudtak a Hazánkban a
létezésemről.
Hát szedem a lábam és írok – írok és írok, s keresem a lehetőségeket az online világában, mint 2009. évtől már azt is kipróbáltam, hogy a megoldást keresve kimentem és ott akkor is szolgáltathattam, köszönöm.
Bár a facebook.com még nem enged be,
viszont azt már jelezték, hogy letörlik, ha nem küldök fotót magamról és igazolom a
személyazonosságomat, s ha bizonyos időn belül, nem jelentkezem be.
Nem hozott az nekem semmi jót se szépet, pedig sok éve vagyok ott és nagyon sokféle videót és
írásomat raktam oda fel, s akkor azokkal mi lesz, hiszen minden julamami védjegyes.
julamamivédjegyöreganyám Heringes Árpádné prevenciós ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért ev. Paks
2026.02.24. https://julamami.com A tehetségemet 42. évemben tulajdonítottam a saját megérzésemnek, amiből lett a tisztán látás, az átlátás, évekkel utána az összefüggésében látás.
Közben nagyon sok ember tisztelt meg, akkor már több országból is online, s a személyes találkozások is, s a bejelentkezéskor megbeszélt időben érkeztek meg, Paksra a Hergál Házba.
A nagyon sok embereknek a Tenyér – térképei által történt meg, a tehetségemből lett hivatásomnak az akkor elért minőségének a hitelesítése.
Lehet, hogy a látszat az volt, hogy nem jön már senki személyesen, a Tenyér –
térképolvasásom azért a legjobb tudásom szerint akkor is működött.
A szülő és lakóhelyemről évekig be nem tette senki sem a lábát, azért amiért a sok – sok ember, nagyon messziről is, időpontra bejelentkezve megérkezett.
S most is úgy történik, hogy a +36302470589 telefonom által hallják a hangomat és a
heringesa1@gmail.com által olvasom le, az akkor frissen készített tenyér
fotóikat, a megbeszélt időpontban.
A gyakorlatból lett az elmélet, megrajzoltam egy napon egy ritmusban, amikor annak
ott volt számomra az ideje, az akkori legjobb tudásomnak megfelelően.
Úgy mint ahogy festek, ha már összejött bennem,na akkor viszem a vászonra az ecsettel a festéket és van egy arc, amihez csupán néhány percre volt szükség és kész is lett.
S most már évek óta keresem, a számomra is jó megoldást, hogy csoportoknak át tudjam adni, az azóta is fejlesztett módban, az emberek által hitelesített tudásomat.
A feltaláltam általi rajzokkal, mint az ahhoz tartozó és még csupán, egyedül általam lehetséges oktatásommal, 74. évemben vagyok és a saját Hazánkban nem lelem azt a megoldást, hogy ne plagizálják el, maradjon a hiteles módjában, tisztán a feltaláltam szerint oktatva, általam. julamamivédjegyöreganyám Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
julamamivédjegyöreganyám julamami védjegy, ahova leírom, s ami el van látva a Logóval, azt jelenti, hogy az a szellemi tulajdonom,Paksról a Hergál Házból. Heringes Árpádné nevemre került 2010. évben a julamami védjegy a Logo Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. julamami.com https://julamami.com
2025.02.14. https://julamami.com Heringes Árpádné ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy.
2026.02.14. Heringes Árpádné nevemen van 2010. év óta a ju
2026.01.31. https://julamami.com Tán ne árts, senkit se bánts, magadra is jól vigyázz, mert nem pótolhat senki sem más. Heringes Árpádné ev. 1951. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám. 2026.01.13. Van-e talaj a talpad alatt, győződj meg róla, tisztelnek-e abban amit és ahogy teljesítesz és azt a már általad elértet a sorsod kontrollálja-e.
S azt, a saját idődben és a szinteden teszed-e, az önismeretedtől az önbecsülésedig, tisztelhetően eljutottál-e abban, amit felvállaltál, amikor volt lehetőséged arra,
teljesítetted-e.
Vagy csupán az ígéreteket ígéretekre halmoztad és ugyanazt kapod az idén másoktól, mert abban állt meg a teljesítésed hitelessége és azon a szinten akarod, hogy higgyék el, amit mondasz, s úgy gondolod, neked azt is lehet, hát nem fárasztod magadat azzal, ha ugyanazt mondogatod.
Viszont lehet, hogy azt akarod, hiszen nem így nem tudhatod, hogy csak felhalmozod a tudás
hiányosságaidat, vagy megnézted-e létezik-e, vagy elfelejtetted, hogy azt is megváltoztattad, mert az volt akkor a könnyebbnek tűnő.
S most már arra sem emlékszel,hogy mi az amiről elrugaszkodtál és jutottál fel oda, ahol úgy mások által akkor ahhoz még tudáshiányosan, ami azóta már a saját emberséges és vagy szakmai tartásodban ott van, mint tisztelhető saját magad által megtapasztalt tudásod.
Ott vagy begubózva, s eddig még nem volt látható az, hogy mi mindenben jutottál el a saját sorsodban a szintedre mostanra, az akkor még lehet, hogy álmaidban sem történhetett volna meg, viszont,
ha maradtál az egyenesben, az eredményét meg, most is a közösbe adottak között már megláthatod. Heringes Árpádné prevenciós, műhely, a megelőzésért, egyéni vállalkozó Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.01.07. Ha nincs sem a tervezéshez teremtés, csak az álmok és a bejövő összegeket kiszámoló számok, s azt mutatni ahogy élni szeretne, de már nagyon akarja és fel kellett ébrednie, hogy már az álmait is nagyon túl álmodta, azt a. Persze bocsánatot is kérek és rögvest. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
Ha egyszer nincs alapja, sem tudása, sem nem a elért szintjéhez mérhető a tudása, a munka becsületét nem ismerve, kavarodott a bele, pedig a közösbe való jó érzéssel beleteremtés nélkül, az emberséges tartás, a szakma becsülete ismeretlen marad, nincs benne a tartásában sem. Persze bocsánatot is kérek és rögvest. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
A hozzáértők meg azonnal tudják, hogy értője-e annak, vagy csak alaposan bemagolva oktatja, s azt sem tudja, hogy az ország ahonnan az elindult, befogadta-e akkor azt, vagy csak utána történhetett, hogy sokszorosan más és más nyelvekre fordíttatták, s ha hibákat követtek volna el közben, hát az egészet, vagy csupán részben, akár hiteltelenné is tehette, azt a.
Persze bocsánatot is kérek és rögvest. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.01.06. Nézz a belső kontrollod szerint is szét, látod mennyire szép, a lelkednek a tiszta tükre, mind így érkezünk le, s van az a pillanat, amikor nem figyelnek már arra, hogy ki és mikor nem tud alkalmazkodni.
Nincs azon a szinten amiről álmodik, se azon mint amit kifelé mutat, vagy amit önmagáról
elhitetni szeretne, benne van a saját kultúrájában, s a többiek meg, azt, hogy a saját
kultúrájukban másképp működik az, tán nem is veszik azt, még időben észre.
Kommunikálni, kérdezni, kommunikálni, rákérdezni, nem kell mindenkinek minden szinten mindent tudnia, ha összeadódik az egy szinte lévők tudása és vagy az egyenestől nem eltérve, sem eltérítve élik a hétköznapjaikat, megértők egymással és a bizalom kontrollálva is ott van érezhetően a levegőben.
S amikor már úgymond, belesétáltak az általuk nem is igazán értettek szerint élik meg, a várakoztatásnak az üresítő, s mivel az egész és eddig mindenki által beleteremtettünk, ki mit és mikor tudott, kevesebbet, vagy többet, ott volt az emberismeret és a szakmának a becsülete, ami hozzá adta azt, ami által tudatosodott minden gondolkodóban, hogy az mennyit ér.
Emberismeret sorsismeret, generációsan már elvégzett feladatok sora, van alapja, még nincs alapja, de már dolgoznak rajta, az emberséges hozzáállás nélkül most sem megy, hiába ám, az a nagyon nagy igyekezet, hogy még időben, észrevehető az se legyen.
Ki kevesebbet tudott, viszont megtanulta azt, hogy értővé váljon, amihez addig nem értett,
mások meg kevesebbet adtak hozzá a munkájuk becsületével, de az valahogy kiegyenlítődött, azáltal, hogy több volt a tudásuk és sokfelé és különböző formákban és módokon, voltak tájékozottak.
Vagy a tapasztalt tudás amit addigra átéltek és megtapasztaltak sok mindenben és különböző szinteken, vagy mivel nem akkor kezdték és nem abban, hát lett arra is menet
közben rálátásuk, mit miért és hogyan lehet megoldani, a különböző tudásformák által. vagy az abban igyekvők sokasága által lett, az aminek most éppen neve sincsen.
S nem mondta ki senki sem, hogy amit beleteremtettünk, azt nem kapjuk majd vissza amikor korosodunk és várnánk, hogy úgy és abban a minőségben éljünk, mint amit és amikor, a közösbe, beleteremtettünk, azt a.
S most meg, csak nézünk ki a fejünkből, hogy hova lettek az évek, a bizalom és annak az
értelmezése, ugyan még létezik-e a szótárban, vagy mire épül a győzelmi álmokat, most ki fogja teljesíteni éppen, van-e ígérethalmaz, vagy most már az is eltűnt a szótárból, azt a.
S ugyan minek nevezik most, a semmit sem teljesítő, csupán ígérgető üresben tartott, vagy az fékezésbe és alázásba beleálltakat, majd ha felszínen lesz és minden, ugyan önmaguktól ki védi meg őket, azt a.
Vagy ha bármit lehet és akármit megtehet, aki azt bevállalta, majd a sajátjai is elfogadják-e a magyarázatait arra, ha már nem lesz abban a magasságban, az érvek helyett, már csak magyarázkodásban.
Látszik majd a valóság is, a
számára addig sem megjáróból nem hiányzik, mert nem adott hozzá sem a tudásával, se az emberséges viselkedésével, na meg a szakmai becsülete sem volt ahhoz, addig sem meg neki.
Mivel csak elvárás van már és szinte mindenben, az Isten adta Néphez irányítva azt, így az sem gond, ha azt nem is teljesíti senki, úgy kell annak aki elhitte és még és még és még, ott vannak tán felsorakoztatva az álmok halomra.
S amiket, eddig nem valósított meg az Isten adta Nép, hát annak még meg kell valósulnia, amikor is megint rájön a Hazánk, hogy az sem a boldogulásához van, az Isten adta Nép meg,
arra is ébredhet, hogy neki már nem áll semmi sem a rendelkezésére, amit azóta teremtett,
már azt sem a saját maga számára, se a sorsa, sem a generációs feladatainak a teljesítésére tette, azt a.
Annyira belejött, hogy már nem is lényeges, hogy mit és hogyan mond, hiszen ugyan kit érdekelne az amit válaszol, ha egyszer minden csupán, a megvalósításra és szerinte elvárt, álmairól szól.
S azt elvárva és általa közelítve, gyakran a gondolkodók sem veszik észre, hogy kibillentek
az addigi egészséges egyensúlyuknak véltből, hiszen nem tanították azt sehol, nem is készítette fel senki arra az Isten adta Népet, hogy az álmoknak a kergetése közben, vagy az újra elálmosítandó lehetőségeinek az érdekében, átváltanak a mesékre.
Persze bocsánatot is kérek, ha tisztelettel tudod mondani, szólítsál nyugodtan, julamamivédjegyöreganyámnak.
2026.01.05.

Ne add fel, jól gondolj meg mindent, a válást átmenetileg, mivel úgy is változik minden, tán most azon is még alaposabban gondolkodj el, hátha megoldhatod átmenetileg, vagy a közbeni megoldással, hiszen változik úgy is minden.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami elnevezést adtam az oldalnak amivel az oktatását tervezem, az általam feltaláltam és egy napon és egy ritmusban 153 oldalt meg is rajzoltam és ezeknek a hatásoknak magam is kitéve, már túl sok éve várakozom, hátha van aki meg pont arra vár, hogy legyen motivációja és át tudja adni, azáltal a saját felhalmozódott tudását.
Ami az akkori tudásomért, a nagyon sok ember megtisztelő Paksra a Hergál Házba érkezése is hozzá segített akkor, hogy megrajzoljam és akik már megtanulták tőlem, tudják, hogy működik.
Mivel más a sorsunk, másképp és más szinteken döntünk a sorsunk mellett, nem mindenkinek
volt azt egyformán könnyű megtanulnia, viszont akik elmondták nekem azóta, azt mondták,
hogy nem bánták meg és megérte megtanulniuk.
Nem a mások elvárásaitól változik, csupán önmagához képest fejlődik, a saját idejében és szintjének megfelelően, attól kezdve az önismeretétől az önbecsüléséig fejlődik és képes lesz kontrollálni mindazt.
2026. évet írunk, 16 év telt el a semmire várakozás közben, nagyon sok mindent igyekeztem megoldani, a saját tudásomnak megfelelő eszközök nélkül, megelőzőként óvatosan bánok, a bizalommal.
Hiszen egyre inkább, az ahhoz most már szükséges és annak megfelelően emberséges és vagy
szakmai szinteket a felszínen jól láthatóan nélkülöző hatások között élünk, azt a. Ezt a gyermekeknek a legnehezebb megélnie, hiszen, most tanulnák meg az emberséges és szakmai tudáshoz vezető és szükséges alapokat, a sorsuk létezését, azt a.
S most meg, elárasztóan sok és vagy nagy mennyiségű kontroll nélküli, hatásokban, mit
tapasztalnak, hogy túlzások árasztanak el és mivel egy kézben van minden, nagyon gyorsan fednek le mindent.
S aki, nem tanulta meg még, hogy sorsa is van és generációs feladatai is adódhatnak, na
akkor ki felel majd azért a hatásért, hinnye má, gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, na és a saját védelmemben, bocsánatot is kérek.
Elveszítve mindazt a kontrollt, az egyre erősödő nagy hatások által, ami még a
megelőzésben működőképes lehetne, hiszen azt mutatják és minden határt elveszítenek
közben, azt a.
Egy Haza ez csak egy, mindannyian akik gondolkodva éltünk ide teremtettünk, hogy a közösbe is legyen, ha majd megöregszünk, ugyanazt vissza is kapjuk, amit oda bele
teremtettünk, mondjuk úgy működjön most is, hogy azt beleteremtettük hát megjár nekünk.
Azt a, ha így haladnak, hogy mindenáron azt akarják láttatni, hogy nem működőképes az már, akinek nincs hozzájuk képest mostanra már, a túlzásokra kitaláltaknak a használatához és a megszabott áraikhoz elég sok pénze, na velük, mit terveznek nem hallani azt sem.
Nekem az a dolgom amikor oktatom, hogy jól oktatható legyen és minden szinten, akik
bejelentkeztek arra és lebeszéltem, arról akkor őket, számomra már akkor látható volt, a saját tenyereik mutatták azt, hogy mostanra már az oktatásom nélkül is, időben megoldják.
Van amikor nincs más mód, mint az, hogy saját maga oldja meg és úgy, hogy az akkori szintű gátjaikat, egyedül át tudják már és csupán szerintük látni, szükségük van, a saját döntésük általi emberesedésre, hogy a munkájuk becsületére is legyenek igényesek.
Na meg az is lehet, hogy azon gondolkodnak, most már tán meg tudnák tanulni, az emberséges és vagy szakmai szintjüknek, mint a saját tükrük jól is jönne, az önismeretüktől az önbecsülésüket is átlátva élni az életüket, mint a saját sorsukat.
Már mint a saját tudásuk a hasznukra lehetne, most már, hol a lelkes -szíves, hol meg a
racionális oldalukon segítené őket, a saját sorsuknak a nekik legjobb időben való megoldásában, a nagyon gyors változókban is.
Heringes Árpádné kitűnő megajánlottal 1999. év óta nemzetközi és magyarországi prevenciós vagyok, a 74 évemet élem, a megelőzésben hoztam a tehetségemet.
Egy nemzetközi táborban ismertek meg, mint a Tenyérelemzés akkor nagyon frissen végzettet és nagyon sokan nyújtották elém az akkori tudásomért a nyitott tenyereiket.
S vitték haza, sokan közülük egy másik országba, a létezésemnek és az akkori tudásomnak a
hírét, ami azután, a nagyon sok ember által, tömegesen Paksra érkezve és azzal engem
megtisztelve lett a hivatásom nekem, köszönöm, hogy megtisztelt azt sokszor mondtam.
Hát megtartom, hogy nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem megtisztelőhöz és akkor
éppen oda, ez így volt és marad, a tolerancia és az alázat, amit megtanultam már a nagyon sok ember által.
Paksra a Hergál Házba érkezükkor való találkozásunkkor, a
sorsomnak megfelelően, a saját időmben,tanultam meg emberesedni, a nehezekben és a legnehezebbekben, nem adtam és nem adom fel, mert létezik a megelőzés.
A tisztelet nem múlik, a boldogulás a legjobb barátja, a köszönöm és a bocsánatot kérek, között vannak, a saját sorsunk szerinti történések, mert rajtunk van az Isten áldása, már
bocsánat.
Nem adom fel, hiszen most már 32 éve annak, hogy elindultam ezen az úton, most még várom azt az időt, amikor a saját Hazánkban is kapok lehetőséget tán.
Hiszen ott van bennem az, hogy tán majd otthon lehetek és már, a
megelőzés hivatásom által, s még időben át tudom adni tudásomat, amit más nem tud átadni,
a hétköznapokban is használhatóan és az emberek által hitelesítetten. https://julamami.com
2026.01.04. Egyszer láttuk azt, hogy tán azzal rá is szabadított egy mondatot, az Isten adta Népre, mint a Hazánkra, egyértelműen volt megfogalmazva, azt viszont nem láthattuk,
hogy mikor vonta azt vissza, ah csupán elfelejtette volna.
Vagy azt gondolja mindenkinek ugyanarra jár a gondolkodása, ha meg nem vette észre, hogy mik által csúszhat bele oda, ami pedig úgy tűnt, mintha valós lenne, na ez meg mi és kinek viszi és hordja azt, ami abból annak a hozadéka, azt a.
A gondos gazda először jól ellátja a jószágait, mert abból lesz a haszna, ha jól bánt velük amikor az felvállalta, vagy rá lettek a bizalom alapján bízva, akkor lehet elégedett önmagával.
S ha nyugodtan ehet már, mert minden maradék nélkül, jól el van látva, s büszkélkedhet akkor, amikor kapja a dicséreteket azért, amit felvállalva és jól ellátva, már a saját hasznát is időben meghozza és akkor már a munkájának a becsületét is ismerni fogja.
Ha van oda akkor onnan vissza is szükséges, hogy legyen, ha elhangzik valami ami csupán oda szól, azt azért hallják sokan és nem biztos, hogy ugyanazt jelenti a többiek számára, azt a.
Tán ki kellene mondani azt is, hogy nem mindenkinek szól az ugyanúgy, vagy még tán annyit is, hogy ha nem tudja megfejteni, akkor vessen magára, az legalább akkor őszinte és egyértelmű volna.
Ha így is lehet érteni és úgy is lehet értelmezni, na akkor tán meg is lehetne annak a jelentését is ott azonnal kérdezni, hogy ne legyen annyira vakmerő az, ami elhangozhat.
Vagy arra legyenek hiteles fordítók, ami nem ugyanazt jelenti minden kultúrában és akkor, ugyan, hogyan lehetne a többiektől elvárni, ha azt csupán egy vagy néhány kultúra vagy szinten élő néhány ember, tudja csak jól értelmezni, azt a.
Ha az oldalam tele van rakva durván körömgombás pittyekkel, puttyokkal és azzal aminek a szabásához egy bugyogónyiból kijönne tucat is tán, hogy egyértelmű nagyfokú tiszteletlenség, az amit láttatni akar, azt a.
S mivel, nincs hol reklamálni miatta, akkor ugyan ki dönti el, hogy kinek az oktatási oldalára mit igen, vagy mit nem enged felrakatni, gondolom nem ingyen van az sem, azt a.
Ah persze nem káptalan az ember feje, ki ebben van otthon, ki meg mást hozott a tehetségeként, vagy azt akarják azzal láttatni, hogy bárki és mindenki megfelelhet
mindenfélére, csak a látogatottság a lényeg ott is, azt a. Tisztelettel élj, ha eljön az ideje annak is, tisztelhető legyél. Heringes Árpádné prevenciós 74. évemben egyéni
vállalkozó, műhely, a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.01.03. Nem adom fel, bár nem megy át úgy, hogy az azt már értők kérdeznének afelől, hogy mit is láthatnak a csuklóikon és a tenyereket is leolvasva, hova és meddig juthatnak azáltal a tudással, utána már mint a sajátjukkal.
Azzal, amit általam feltalálva és jól oktatható ritmusban megrajzolva, át tudok adni számukra. Úgy, hogy a saját idejükben már az a tudásuk mellé vagy annak a tükreként ott legyen számukra is mint megtanulható tudás, ami alkalmas arra, hogy a sorsukat felismerjék és még a saját idejükben, meg is éljék.
Az a hétköznapokban is megélhető tudás, amit a saját sorsuknak élnek meg, a belső emberséges és vagy szakmai tudásuknak a határai között van és a hétköznapjaikban is megélhető számukra.
Heringes Árpádné prevenciós, műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozó, a 74. évemben, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.01.02. Az életminőségünk, ha mások igazgatják és se emberileg sem szakmailag nem látják át, az még nem lehet a sorsunk adta lehetőségeknek a megoldása mindannyiunk számunkra.
Vagyunk a Hazánk, mint az Isten adta Nép, a hétköznapjainkban is megélhetőknek, a nagyon
különböző és a saját szintünk különbözőségével és szerintünk is létező szintjeinknek,
az elérhetősége még várat magára.
Ám, ne aggódj megtanulható az amit egyenlőre, még csupán, a tömegnek számítóan sok, a
Tenyér – térképolvasásomért és annak az oktatásáért, engem megtisztelve, Paksra a
Hergál Házba érkező ember hitelesített, viszont azt, hogy könnyű megtanulni azt nem
mondanám.
Persze csupán a Tenyér – térképolvasásig eljutva is nagyon sokat tapasztalóként írom ide,
hogy mindenkinél van az a pillanat, amikor a tehetsége vagy a lelkes – szíves, vagy a
racionális oldala, mint a saját lelkiismerete önmagáért és által érezteti vele, hogy hol vannak az emberséges és vagy szakmai határai.
Ott van az ideje annak, hogy beérett arra és azt a tudást adja tovább, vagy a közösbe vigye
bele, úgy, hogy azt elmondja, hogy létezik az, amit jól oktathatóra rajzolt meg, amikor
azt feltalálta.
Már tapasztaltan tudom, hogy ami rám maradt azt mind, meg volt szükséges csinálnom, volt ami teljesen idegen volt tőlem és mégis falig mentem, mert különben nem tudtam volna, tapasztaltan átélve, kimondani azt, hogy nem. Megtanulunk mindent a saját sorsára és a belső kontrolljára bízva haladhat, a tolerancia és az alázat hegyekben van már otthon nálam, hála Isten, van az Isten, rábízom mindazt, amivel nem bírnék el.
Persze csupán tapasztaltként írom, hogy nagy vakmerőség felvállalni valamit, amire se
emberileg sem szakmailag nem érett még be arra, úgy, hogy azt értően tudja kezelni és
megoldani minden körülmények között, a legjobb tudásának a szintjének megfelelően.
Az látszik, hogy beleugranak és megugorják, majd csak lesz valami és tán még észre sem
veszik, azt, hogy messze vannak attól tudásban, ha fékezni próbálják, hátha az bejöhet, nem gondolnak arra, hogy megtanulni könnyebb lenne.
S nem szorongva csinálni végig, hanem emberséges megfogalmazásként, felvállalni, hogy nem
tud annyira gyorsan gondolkodni, hiszen az is lehet, hogy át lett közben is fogalmazva és abból is, minden nap van valami.
Kérdezni, kérdezni, kérdezni, hiszen minden kultúrában mást jelentenek a szavak, a
hangsúlyozások, a kifele rezgései a szavaknak, nem lettek idő közben fordítók arra sem és semmi másra sem, így nem mindenki érti azt ám, azt a.
Ha arra gondolnak, hogy ha az régen bevált és működőképesnek látszott, tán meg is tudják
tanulni aközben és a saját kultúrájuknak megfelelőre fordítani, ahhoz tapasztaltnak is szükséges ám abban lenni, azt a.
Vagy a hajlítások közben tán kiegyenesítődik, tán majd valamikor, már azt tapasztalva majd, lehet, hogy nem csupán egyszer, rájönnek arra, hogy mit nem lett volna szabad felvállalniuk addig, hiszen amit lehet, azt nem biztos, hogy szabadna, azt a.
Emberséges és vagy szakmai tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy arra rá és benne átlátva
tudja, hogy mi miért van akkor és abban úgy, ahogy éppen az hat oda és azáltal akár azt érintve, vagy bárhova hatva, ami érintődik és tán szinte mindenre hatással van már.
Benne vagyok egy helyzetben, nem mondtam nemet amikor elhangzott a kérdés sem volt
kimondva, viszont tudtuk mind akik akkor jelen voltunk, hogy mit jelentene az, ha az
együtt működhetne.
Prevenciósként óvatosan vagyok emberséges és szakmailag is sokat tapasztaltként tudom, hogy bármikor megváltoztathatnak akármit is, s azt csupán egy valaki teheti, nincs hol
elmondani, se védett korunk nincs már hatvanon felül, sem a nettóval kiszámolt, nyugdíjunk nem tart el bennünket.
Megtartva az emberi méltóságunkat, mivel végig dolgoztuk az életünket és felnőttek általunk
és mellettünk is, a jó sorsra érdemes gyermekek, egyre többen vagyunk abban a helyzetben is, hogy nincs lehetőségünk azt a tartásunkat megtartani, amiért jól megérdemelten megdolgoztunk.
Nem tudom kit illetne ennek a hozadéka, de nem a mi szégyenünk, hogy bánnak a korosodókkal a saját Hazánkban, ha nem akarják, a
yugdíjösszeget kiegészíteni, az emberi méltóságunknak megfelelően, most sem.
Egybemosva mindenki és minden, aki észleli meg is tudja oldani.
Viszont, aki nem volt még napi szinten a helyén mindenben, ami érinthette, hát azt ugyan, hogyan tudja alapjaként kezelni, az arra a szintre utaló és mutató, sorsát megismerni, a
tapasztalt tudásának mondani.
A sok éves tapasztalt tudásomból lett az elméleti tudásom, amit egy nap alatt és az ahhoz már meg és felismert ritmusban rajzoltam meg akkor és azóta fejlesztettem, ahhoz amihez éppen szükséges volt, mert a hétköznapjaim adták a tapasztalatokat hozzá akkor és amiben éppen.
S amit régen tapasztaltam meg, az volt az alapja és mindennek, anélkül nem tudtam volna haladni és feltalálni és jól oktathatóra megrajzolni sem, sokszor hallottam, hogy mikor hagyom már abba, utaltak az életkoromra.
Azóta is eltelt 16 év már, ha figyelek az egészséges egyensúlyomnak a megtartására, az életkoromnak megfelelően. Ah, már hallottam sokszor, hogy bele kellene lógnia a kezemnek abba az edénybe, hogy az megtörténhessen velem, én nem úgy gondolom.
Én Heringes Árpádné prevenciós, műhely a megelőzésért 74 éves egyéni vállalkozó, gondolkodva élem az életem, várakoztatva vagyok, viszont, hála Isten, nem csupán az
életkorom nő, az oktatásomhoz tapasztalva haladok, mindazzal ami naponta hat rám a hétköznapjaimban.
Nem adom fel, hiszen akár, akkor még várományosa is lehetek annak, hogy a világban
sok országban ismertként, jön meg a lehetőségem.
Nem vagyok álmodozó a két talpam a földön, a megelőzést hoztam a saját tehetségemként, nem tudom elképzelni, hogy jön valaki és ad nekem a feltaláltamnak az oktatásához, szerintem és állandóan kontrollálva és az egyenes mellett haladva is, jó lehetőséget.
Hiszen a sok év alatt és a tömegnek számítóan sok emberrel a tudásom szintjéért való
találkozásom közben, át kellett élnem azt is, hogy mi az egyenes abban és mi nem lenne az, ha a saját tudása nélkül, megelőlegezném oda, magam is elveszíteném a hitelességemet általa.
Mivel megváltozott minden és minden szinten, át lett csomagolva, értelmezve, megszűntek
az addig érhető formák és szövegeik és mindenben, amit akkor elképzelt valaki, azt át is vitette ott, ahol addig még nem találkoztak azokkal a megfogalmazásokkal.
Nem kérdeztek rá ott és akkor, amikor arra szükség lett volna és sokan és gyakran fordulhatott az elő, tehát maradt abban a formában, ami nem működött ugyan, viszont azt csupán kevesen, vállalták fel és mondták ki, vagy írták le, azt a.
Akkor amikor észlelték és nem volt egyértelmű a megszövegezése annak, azt a, vagy abban
azt nem lehet a megszokott formában értelmezni, nem vállalták fel azt, hogy mi lesz annak a következménye, ha azt mondják, hogy speciálisan abban otthon lévő szakembert kíván az a
feladat.
Hátha megsokszorozzák majd kétértelműekkel, az oldalát, a csupán sokat beszélő és üresben és szabadon nincs határ se fékek, csak a száguldozók, a semmit sem mondóknak, az egyre kevesebbhez sokasága, vagy inkább nem jelezte sehova érdemben, hiszen mások sem vállalták azt fel, hogy rájöttek, hol van a hajlítás, amiből aztán lehet gond és bőségesen, azt a.
Nem kockáztatták, azt sem tán sokan, hogy mi történik akkor, ha a jog vagy az igazság, na meg amik ahhoz sorakoznak, nem érzik azt most már, annyi az üres szó és mondat, hogy a belső tartásuknak a saját idejükben és szerintük történő jelzésére, szükségük lenne most.
Amikor minden felszínen van és a
fordítottja is megtörténik egyben, még most sem találják ébresztőnek magukra is
vonatkoztatva, azt a.
Persze bocsánatot is kérek és rögvest, megpróbált az élet most is, ezért aztán nincs mire várjak, a most az most van, nem várhatok a saját Hazánkban semmiféle megoldásra, hát van rábízom az Istenre, hála Isten van az Isten, azt a.
Majd csak megoldódik ez is, hiszen eddig is megoldódott és minden, ami ahhoz volt jó és hozta a szépet is magával, azáltal amit feltaláltam, amikor ráébred az Isten adta Nép, mint a Hazánk, ha ezt itt találtam fel és ide jött a tömeg, s pont az akkori tudásomért történt ez velem, akkor tán itt is lehetne érdemben tartani és oktatnom, persze csupán szerintem. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.01.01. Maradj talpon, az önismeretedtől az önbecsülésedig tart a saját magam által feltalált és megrajzolt 153 oldal szerint az oktatásom.
Ne aggódj, mert jól oktatható formában történik, a saját magam által megformált és megfogalmazott
tudásomnak, a számodra megfelelő órában, az át is megy.
A kulcs ahhoz, oda értél a sorsodban, azon a szinten éled az életed a sorsodat, hogy már
igényes vagy a megtanulására, utána már a hétköznapjaidban is működőképessé tehető majd
általad, mint a saját tükröd, az addig meglévő tudásod mellé.
Nem könnyű megtanulni, a legtöbben így fogalmazták meg, viszont azt is elmondták, hogy megérte megtanulniuk. Volt aki úgy fogalmazta meg, kár, hogy nem előbb tanulta már meg, megnyugtattam, hogy a tapasztalatom szerint, mindenki a saját idejében képes megtanulni, azt amire akkor vannak válaszok a sorsában.
Ezért hát, én nem szoktam, rábeszélni senkit sem, hogy tanulja meg, viszont, amikor már
látom, hogy arra beérett emberileg és vagy szakmailag is, hát csupán megemlítem, hogy ideje
lenne, a saját sorsát intézni és nem másokhoz, tán hozzám sem tanácsért fordulni.
A kérdéseidet a heringesa1@gmail.com által megválaszolom.
Heringes Árpádné prevenciós, ha tisztelettel mondod, a
julamamivédjegyöreganyám.
2025.12.16. Ah, úgy látom belenyúltak a szerkesztésembe, a bocsánatkérés azért nem elég, az internet rögzít mindent azt mondják, hát legyen már elég abból, hogy mindenemet a magukénak akarnak tudni, nem engedem meg, hogy bármit is megváltoztassanak a szerkesztésemben, a julamami védjegynek a díját kifizettem.
Ah, mert elhittem, hogy az jó arra amit leírtak, hát nem engedtem meg,
hogy bármihez amit feltaláltam, vagy alkottam, leírtam, vagy már készen van és megcsináltam, s tán még készítem naponta, ahhoz bárki kérdezésem nélkül hozzáférjen és afelett
rendelkezzen, azt kérem, hogy a munkám becsületét tartsák tiszteletben.
Valamiért valamit szokták mondani, a miértekre akkor is szükség van, ha megvalósítani még nem tudja az aki már felismerte, hogy van saját sorsa, sorsállítás olyan nem létezik, vagy megcsinálja a sorsát, vagy nem, mások nem tudják megcsinálni helyette és egymás helyett, még családon belül sem.
Győzz meg legyőzni könnyű engemet nem harcolni, a feltaláltamat oktatni születtem, ha nem megengedő ez a meg sem nevezhető, ha a keresőkben sincs biztonságban a julamami védjegy, hát attól az még plagizálás és nem más mint plagizálás, elfogadom a hivatalos kártérítést, vagy nevezzék azt bárminek.
Viszont, remélem még itt is érvényes és nem szüntették meg a hivatalos formáját, én Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, nem dolgoztam eddig senkivel sem együtt, mert aki feltalált valamit, az nem közösködik addig, amíg át nem tudja adni a tudását, annak az egyedül számára lehetséges hiteles formájában. S bizonyos akar lenni arról, hogy nem lopják el a szavait sem a mondatait, hogy plagizálni akarjanak azáltal.
Történnek mindazok, azokon a szinteken, ahol arra már a tapasztalt tudása szerinti
lehetséges formában, történhet, meg tudja őrizni a julamami védjegyet és úgy tudja egyenlőre még csupán ő maga oktatni,az általa és csupán szerinte történő, feltaláltját.
Ami, a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven való oktatással egyezik meg.
S a jót és szépet a meg is élésükhöz, nem csupán önmagukra vonatkoztatják vagy tervezik a
jövőben át mindazt, ami az emberséges és szakmai tudás szintjének megfelelően, jól és
kitűnően működik már.
Szerencsére nem ismerik a fejlődésnek egyetlen szakaszát sem, hát az idén bebizonyosodik,
hogy van-e tudásuk ahhoz, amit megugrottak, nem csupán elméleti, inkább a gyakorlatban is
jól működő szakmai tudás az ahhoz és akár mellette párhuzamosan egy szinten vele, az
emberséges tartás.
Ah, ha nem a sorsodat éled, most szükséges ahhoz is felnőnöd, ha tetszik ha nem, érted szól az is, amikor megszólít a lelkiismereted, azért van, hogy felismerjed, mi mindent nem csináltál meg abból sem, ami generációsan már addig is rád vetült.
Hát ne aggódjál nem lehet mit tenned, meg szükséges tanulnod, a saját sorsod szerint élned,
mert tán csupán éltél úgy ahogy, szerinted lehetett, az elmúlt, 16 évben és elérted az anyagi megálmodottjaidat, aztán egy reggel ráébredtél, hogy az ahhoz megfelelő emberséges tartás és szakmai tudás nélkül, az sem lehet az idén se a hasznodra sem a tied. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel tudod mondani, akkor lehet a julamamivédjegyöreganyám, aki most is bocsánatot kér, hogy azzal most is védje magát.
2025.12.15. Amikor megcsináltál mindent az álmaid szerint és a saját Hazánk már egészen másról szól, amit addigra teljesítettünk és már elérve a sorsunkat azon a szinten terveztünk, az odalett azonnal, amikor belenyúlt a politika.
Ah ha elég jó emberismerettel rendelkezel, akkor nem tennéd ezt az Isten adta gondolkodó Néppel, mint magával a saját Hazánkkal, ha azt hiszed, hogy a rosszakarat nem érezhető
rajtad, akkor nagyon sok minden hiányzik az emberismeretedből, azt a.
Hát majd megmutatja a hétköznap, ha a nagy mindent oda és semmiképpen sem máshova, akár napi többszöri ebben is ahhoz is ünneplések között, ha tán arra is figyelnél esetleg meg is érintődnél.
Ha nincs annyi fizetése sokaknak, ha az Isten adta Népnek, mint a Hazánkba beleteremtett
munkájuknak a becsülete által már akkor járt volna amikor az első győzelem megtörtént, hát azóta se rendezték, hogy most is jó minőségű életet éljenek az ide a Hazánkba teremtő korosodók. Hát akkor mivel indokolja, azt, ami a szintünk alá vitt bennünket és azóta sem rendezték.
Már korosodunk és nem tudjuk teljesíteni a feltaláltunk általi szinten, amit már szükséges lenne átadni oda, ahol annak az ismerete is sokat segíthetne, nincsenek meg ahhoz a saját magunk az emberséges és szakmai tudásunk általi szinten, most előteremthető eszközeink.
Ha arra gondol, hogy majd a családunk megoldja, hiszen az csak a saját tudására támaszkodva, akaratosan és mindenáron győzni akaró döntők, a döntésüknek a következményeiért, még nem vállalták a felelősséget,
Se a kis és közepes vállalkozásoknak, a már hosszú ideje és most sem létező, életszerű fejlődési lehetőségének a hiányáért.
Persze bocsánatot is kérek és rögvest, se nem vállalnak felelősséget, a gondolkodó az addig a tehetségünkből lett, hivatásukból megélni tudó, értünk mint az itt, most a számunkra megérdemelten el nem látott, korosodókért.
Hát akkor elmondanám, az egyszerűben is nagyszerűen élni tudok vagyunk, nem
álmodozunk, tervezünk és teljesítünk, ahhoz szoktunk, hogy a magunk módján emberesedjünk.
Nem kaptunk annyi nyugdíjat amit egész életünkben eddig és most is, beleteremtünk a
Hazánkba, amióta csak győznek és már nagyon nagyban gondolkodnak, mert elhiszik azt, hogy
tán ott is győzhetnek, csak akarniuk kell.
Abba is belenyúlnak amihez már kiteljesedett tudás szüksége, hogy a kényelmük szerint, se fejlődniük, sem fejleszteniük ne kelljen, hiszen akkor gondolkodik az Isten adta Nép és tán kérdezni fogunk és mindenhol és mindenkor.
Tudom kényelmetlen tud az lenni, ha nem tudnak válaszolni, mert nem nőttek fel ahhoz a helyzethez ami eddig csak róluk szólt, úgy gondolták tán, hogy akkor meg minden úgy is lesz ahogy az álmaikban megálmodták, ha eddig bejött tán a továbbiakban is.
Nem is gondolnak bele, hogy nem mindenki tudja, ugyanazt és ugyanúgy megoldani, más sorsot hoztunk és más időben tudjuk teljesíteni, s vannak akik már összefüggésében átlátják
és mindazt, amivel csupán hozzáértő tudás nélkül próbálkoznak.
S hagyják hátha kibontakozni is meglátják mindazt, amivel addig mindent és mindenkit legyőztek, érvelni nem tudnak, hiszen a mögött tudás van, úgy hát győzni szeretnének.
Látszik, hogy annyira belejötte, hogy nem tudnak megállni, odáig merészkednek, a sajátjaik értik is őket, viszont most már felszínen van minden, tehát akik odáig már több mint tíz éve elértek, már tudják, hogy a győzni akarásuknak nincs határa, mindent rátesznek, azt a.
Úgy hát, nem veszik észre, vagy már nem is szólhat senki se, hogy hőhe, a lovuk is lefékezheti ám őket, ha nem a lónak megfelelően bánnak jól vele. Mivel megszokták hát, ott is ugyanúgy győztesként mutatkoznak, ahol várnak még kicsit, hogy ne idő előtt jöjjön elő,
hogy ahova nem valók, ott ugyan miért tisztelnék, ők akik ahhoz értően vannak ott jelen.
Akkor nagyon magas az amit megugrottak, hogy nem vették észre, a mások által teremtődtek meg és
lettek, most már, az álmaiknak a netovábbjai is láthatóan nem teljesíthetőek.
S csak mennek előre és egyre gyorsabb az is, az életszerűtől már évekkel azelőtt
elrugaszkodtak, hogy az egyre nagyobb álmaikat is megvalósítsák, ott ahova alapot nem adtak
azóta sem teremtettek még. Ez a gondolkodók értelmezésével igen nagy fokú tiszteletlenség.
Úgy, hát erősen hiányos az emberismeretük és mostanra sokan, akik felé annyit sem adtak, amit az első győzelmükig ők már megteremtettek, azáltal, az elért szintjük alá kerültek.
Nem ismerik a többi kultúrát a hétköznapjaiban, nincs emberismeretük se, csupán abból indulnak ki, ahonnan elrugaszkodtak.
Eszükbe sem jutott volna, hogy legalább arra a szintre hozták volna az Isten adta Népet,
mint a saját Hazánkat, hogy a sorsunkat teljesíteni tudjuk, hiszen változás változtatást
követ.
Igyekszünk, hogy ne vesszen oda mindent ami a saját magunk által elért sorsunk és most az
a számunkra éppen, meg nem élhető, mert úgy néz ki, hogy úgy csinálnak, mintha mi sem történt volna, s ha nem szólunk róla, hát végleg letudtak bennünket.
Amivel nem bírnak el, azt letudják, úgy csinálnak, mintha nem is létezne, az Isten adta Nép,
pedig az ugyanaz, mint a saját Hazánk.
Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám, aki az annak megfelelő időben és jól tud bocsánatot kérni itt és most, s amikor az szükséges.
2025.12.14. Boldogulni tanulni a 2009. évtől és most és persze az sem mindegy, hogy a magzati szakaszunkban mit élünk át és marad meg addig kérdésként bennünk, amíg a válaszúthoz érve, már megkérdeznek, egy ahhoz az emberek által hitelesítetten értőt.
Mindaddig felmerülhet, akár naponta is, amíg valaki le nem tudja olvasni, azáltal,
amit ő talált fel és meg a nagyon sok embernek a felé nyújtott nyított tenyereinek a leolvasásával és az emberek által már hitelesített formában.
A saját boldogulni tanulásom az, ami által lett a tehetségemből a hivatásomban,
a nagyon sok ember megtisztelő Paksra érkezésével, akik az akkori Tenyér – térképolvasom miatt érkeztek, akkor még, Paksra a Hergál Házba.
Úgy aztán, ha a látszata az is volt, hiszen egy idő után, a saját szülőhelyemről Paksról be nem tette oda a lábát ember, hogy leolvassam a tenyereit.
Azután elmondták, hogy miután valakik összevesztek valamin és szétváltak, én ugyan
akkor sem tartoztam se oda, se amoda, viszont a julamami védjegy, valakiknek valamiért
nagyon nem tetszett.
S már nem volt mit tenniük, mert már a hétköznapokban gyakorolt tapasztalataim
szerint, akkor is csupán leolvastam a tenyereiket, az engem akkor azzal
megtisztelőknek.
Akik viszon nagyon messziről is megjöttek Paksra hozzám, azért amit akkor a Tenyérolvasásom által adni tudtam, számukra még megelőzésként.
S nem voltam senkinek sem az utánzója, se nem tanultam senkitől semmit, a
tehetségemmel hoztam, az üzlethez akkor sem értettem, a még időben való megelőzésnek, az azóta is csupán általam lehetséges, a saját feltaláltam szerinti szavakból összeálló megfogalmazását hallják, amikor leolvasom a tenyereiknek a térképeit.
A felszínre jön az idén, mint minden, amit nem teljesített volna aki, azt már kapta jelzésként a lelkes – szíves énje által, s van amikor már rámordul a lelkiismerete, mert nem tud haladni se fejlődni aközben. Viszont a hétköznapi gyakorlat az, hogy mivel nem tud fejlődni, viszont a lelkes – szíves énje, már erősen igyekszik, legalább a fejlődésre igényéig eljuttatni, nem tud nyugton maradni, valamit csinálnia kell, hogy láttassa magát a többiek előtt. Hát mivel mással nem rendelkezik pletykálkodik, s mivel arra még mindig nagyon sokan kíváncsiak, hát viszik mint az ingyen kapott nyalánkságot, hiszen annyira jó hallani azt, hogy másokat is meghúzgálnak. S nagy valószínűséggel, nem is gondolnak arra, hogy a szintjük alá kerülhetnek mindazok által, ha nem váltanak időben témát ott akkor, azt a.
Persze csupán, a saját tapasztalatomról írok, vigyázni kell arra is, hogy meg ne bántsák őket, úgy, hogy csak a pletykálkodóknak szavaikat, még az ártás hatását megelőzve, más a valóságot tartalmazó témákra terelik el. hogy most éppen nem róluk pletykálkodnak, akik tán már másra nem alkalmasak.
Eljön az ideje annak is, amikor a saját lelkiismeretük elvárásai szerint jutnak el oda, hogy önmaguk előtt elszégyellik magukat, na akkor még örüljenek annak, mert nem romlottak el, a sok megfelelésnek az önmagukra erőltetésükkel. Nem álltam be se ide, sem oda, hátrányomra volt az bőséggel a hétköznapjaimban, viszont a tehetségemből lett közben a hivatásom, a magam életritmusában maradva haladtam, vagy éppen csak araszoltam.
Tartozom hát ide és oda is, ahonnan éppen megtisztelnek az oktatásomért engemet, vagy azért, hogy a feltaláltam módján, Julamami Magyarosan Agyalósa által olvassam le a két tenyerüket,
mint a Tenyér – térképeiket. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasást oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami, amit arra készítettem a facebook. com, hogy azáltal tudjanak rólam, a saját szülő és lakhelyemen, mert annyira összepletykáltak már, hogy hegynyi lett az ami lefedett, láthatatlanná nem váltam, mert van az Isten, hála Isten.
2025.12.13. Ha gyermekkorodban nem oldódott meg, akkor jól figyelj arra, hogy át ne vetüljön a következőkre hasonlóképp megélésben, ha csupán beleélsz abba amibe néppen lehet, ha nem ismered sorsod által adott törlesztési lehetőségeidet, jöhetnek az ismétlések.
Most meg már láthatóan jön vissza minden, hogy teljesíteni tudja önmagáért és a családtagjaiért azokat, amit nem oldott volna meg bárki is, ha azt hitte volna, hogy majd elmúlik a saját belső kontrolljának a jelzése, hát most megbizonyosodik, hogy nem múlt el, anélkül is felelős érte hiszen az a saját sorsa és csupán ő maga tudja megoldani.
Most az ismétlésnek a lehetőségét is láthatja, hiszen az idén felszínre
hozza, a saját lelkes – szíves énjének a feladataként, mint az elvégzett munkájának a becsületét, a saját lelkiismeretének a megnyugtatására. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a
julamamivédjegyöreganyám.
2025.12.13. S reménykedik, hogy elmúlik és nem múlik el, hiszen pontosan tudja, hogy nem engedheti megoldatlanul el, hiszen amikor még hatással lettek volna ezek, a teszed le, a
mész innen, nem kérdezted meg. Vitte anélkül, hogy kérdezett volna ott, ahol azt meg és beleteremtették a Hazánkba.
S megérintheted-e, azt ami nagyon tetszett, elveheted- e, vagy tán, csak vitted és megoldottad általa azóta, tán már minden addigi álmaidat, hogy ne kelljen felébredj, inkább újra és megint álmodozhass.
S ha emberileg és vagy szakmailag nem vagy elég érett arra, mégis mit képzeltél, hogyan felelhetsz meg, az ahhoz emberileg érettség nélkül és tudáshiányosan, arra az emberségesnek szánt, a saját szintjükön megoldható feladatoknak, a magad által használt, a többiek által létrehozott szinten, az Isten adta Népnek is megfelelően és azoknak a megoldásaira.
Mivel ezek, vagy ezek közül egy sem hangzott el, se időben, sem ott, ahol azért felelősek voltak és azóta sem törleszetettek le, a sajátjaik által semmit sem. Hiszen minden ott van felhalmozódva és már láthatóan, azt a.
Úgy hát, csupán a számok nem oldják azt már meg, a generációsan felhalmozott és azóta se le nem törlesztettektől, sem szabadulhatnak meg, csupán akkor, ha azt letörlesztik úgy, hogy alkalmazkodnak oda is ahol az azóta is hiányzik és ahova az tartozik.
S mivel minden hat mindenre és a felszínen van már annak is a legtöbb része, ha lefele megy
az, aminek legalább araszolva előre kellene mennie, s mivel nem hangozhatott ott, ahol annak az akkor alkalmas fékeknek is, szüksége lett volna arra a naprakész tudásra.
S nem lehettek volna kikerülve, a tán akkor még elfogadottan, itt – ott minták, az emberek
által hitelesítettek úgy, hogy nem hangozhatottak el, s az arra már emberileg és vagy szakmailag, a saját sorsukban elérteket már hitelesítettek által sem el
Hát maradt csupán a lemásolt, plagizált, utánzó, divatosított, aki azt felvállalta, bizonyára tudta, hogy miért, minden feljön a felszínre most, amit a sorsukban, vagy a
generációsan rájuk maradtak által még eddig nem teljesítettek.
Ah pedig bizonyára, akkor még a saját idejükben teljesítve, akkor túl is lettek volna mindazokon és nem nyomná már annyira a vállaikat sem.
Ah, vagy ha csupán elfelejtették, vagy halogatták, mást tartottak azoknál fontosabbnak, hát
azok meg alaposan rájuk telepedve ott is maradtak, s most keresgélhetik a számukra jó
megoldásokat, azt a.
S az is látszik, hogy vannak amik azóta valahova már lealacsonyodva álltak be, a nem is létező sorokba, viszont még vannak, akik nem vettek észre semmit sem, s az általuk is megoldahtó lehetségekre és azoknak a hiteles és az általuk elvégzett és valóságos
megolásaira várakoznak.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami, ahol oktatnám azt ami egy napon és egy ritmusban rajzoltam meg jól oktathatóra és azóta is fejlesztem, amikor ott van az
ideje annak is számomra.
Úgy aztán, naprakészen várja, az arra már emberileg és vagy szakmailag igényeseket, hogy tanulják meg, a saját tudásuk mellé, mint más szemszögből való látásmód szerintit.
Akik már ismerni akarják a saját sorsukat és a generációsan rájuk maradt feladataikat és a
saját idejüket felismerve jelentkeznek be, az önismeretüktől az önbecsülésükig történő oktatásomra, köszönöm. heringesa1@gmail.com Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.28. Csupán szerintem, amikor hirtelen bejelentés nélkül ott a változás és nem voltál felkészülve rá, hát elég erősnek szükséges lenned, ahhoz, hogy a saját magad által elért szintednek megfelelően, alkalmazni tudjad, mert az is a sorsod.
Amit, úgy élsz meg a sorsod szerint, hogy a saját idődben és a legjobb tudásodnak megfelelően, az emberséges és vagy már a szakmai szinteden is meglévő tartásodat minősíti.
Persze csupán szerintem, ha az általad elért szinteden meg tudod tartani azt, ami szerinted van és az életed során, már addig meg is tapasztaltál és tartásként van általad jó minőségben, már a belső kontrollodhoz adva.
Ami most nagyon értékes, mert az emberséges és szakmai tudásodat minősíti, hiszen benned Szerintem, a gondolkodók tudják mit jelent, át is megy számukra, a tartásodban a már meglévő tudásod, ahhoz még a tisztelhetőségedet is adja. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozó, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.27. Ah, ha még csupán az életedet éled és nem ismered a sorsod szerinti lehetőségeidet, s tán, ismétlésekbe bocsátkozol nap mint nap, hiszen nem látod még át, hogy
van saját sorsod neked is.
Akkor meg, ugyan, hogyan tudnád megcsinálni mindazt, amit a sorsod adhatna, ha ismernéd a
tenyeredet, mint azt ami érted és neked nyújtaná a lehetőségeket és fejleszthetnéd mondjuk, az arra megfelelő időben és az akkor éppen, a sorsod adta által, a saját személyiségedet.
Persze csupán szerintem, nem vagyok üzletasszony, mert nem a racionális énemben hoztam a tehetségemet, hanem a lelkes – szíves énemben éltem meg, mindazt ami által az életemből, átléphettem a sorsomba, azt a.
Így, hát szerintem és a nehezekben oldottam meg, ami rám várt sorsszerűen és generációs
feladataim szerint is, amikor felismertem, hogy más nem tudja jól megcsinálni, mert az saját magamról és azután már, a következő generációsan érintettekről szól.
Szerintem, a tehetséggel kapjuk a motivációnkat is mindazokhoz amire szükségünk van, ahhoz, hogy legyen saját sorsunk, amit meg is élhetünk a saját családunkon belül is, mert megtanultuk tisztelni egymást és nem akaratoskodunk, inkább érvelni igyekszünk.
Úgy ahogy és amikor képesek voltunk teljesíteni a sorsunknak, azt utána már át és megéltük, hiszen az Isten adta a sorsunkat mindannyian a születésünkkor hoztuk, ami megmarad a következőknek, ha tán sokadszorra nem teljesítenek, az akár már teherként is megjelenhet, persze csupán szerintem.
Azért, mert nem irigységre teremtődtünk, hát tanulunk amikor lehet és fejlődni igyekszünk, hogy le ne maradjunk, s azáltal véletlenül se terhelődjenek a következők, mert egyébként meg, tiszteljük és szeretjük őket, hát önmagunkért és értük is, felelősen cselekszünk.
Hiszen, azt éppen az átvetüléses történések elkerülendőjeként kaptuk meg, mint hasznos lehetőséget, mindazok mellett is, teljesítésünk ha fontos és szükséges, akár naponta, s csupán azt amivel el is bírunk, a gyakorlati tapasztalatom nagyon gyakran mutatta, hogy nagyobb feladatokat nem kaptunk annál, mint amit elbírunk.
Azt , hogy mikor oldjuk meg az a mi dolgunk, ha felismerjük még megelőzésként, hát az a dolgunk, hogy akkor teljesítsünk, persze csupán szerintem. Amikor szükséges a sorsunknak a törlesztése, hát kapjuk rendesen, hogy legyen magunkhoz képest elég sűrű feladatunk.
Jó az ha a saját időnkben rájövünk, hogy az életünk az még nem a sorsunk, mivel, nem unatkozni jöttünk le amikor megszülettünk, hanem emberileg és a tehetségünk adta szakmai tudásunkat, a saját időnknek megfelelően, megteremteni egyedül és önmagunkért igyekezzünk.
Amikor már tudtuk, hogy el is tévedhetünk a könnyű hatására, ha nem jön meg ahhoz a józan eszünk, akkor megcsináljuk a kanyargós utakat is, ami azt is jelenti számunkra, hogy megismételjük mindazt, amit az elődeink még jól megcsinálni nem tudtak, azt a.
Vagy, mivel nem ismertük fel az addigi történéseket az életünkben, hát az is lehet, hogy önmagunkhoz képest a könnyűt választjuk, azt a és sajnálatos módon azáltal, leutánozzuk mindazokat, amiket már ha időben ismertük volna fel azt, hogy sorsunk is van nekünk, bizonyára, még megelőzésként, meg is csinálhattuk volna. azt a.
A többit és részletezve mindenkinek, a személyiségére szabva és általam alkalmazkodva, a Tenyér – térképolvasás oktatásakor adom át, mint a saját gyakorlatból lett elméletet, amit meg és feltaláltam és azóta egyedül oktatom, hitelesítette a nem túl sok ember, akiket, 2010. év óta, amióta Heringes Árpádné nevemen van a julamami védjegy, őket már oktathattam,
köszönöm.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami vagy julamami, oldalamon szándékozom oktatni. Azon vagyok, igyekszem eljutni odáig és ha már, lesz lehetőségem ahhoz, hogy az online történő szolgáltatásomhoz, a szükséges összegeket meg is tudom
teremteni, a saját egyéni vállalkozásommal. Mert számomra fontos és lényeges, hogy el
tudjam tartani magamat, mert ahhoz vagyok szokva, az adta az emberséges tartásomat és a szakmai szintemet is, eddig azáltal, el is tudtam tartani magamat.
Nem vagyok egyedül ebben, mert, ott van mögöttem, a tisztelet és a szeretet és az egymás megbecsülése, amit elértünk eddig, mindannyian a saját sorsunkban, azt egyedül önmagunknak köszönhetjük. Egyedül csináltuk meg a saját sorsunkat, egymás dolgába se a sorsába, nem avatkoztunk, azt viszont tudtuk, hogy a tiszteltjeinkben és szeretteinkben, nem csalódunk. Heringes Árpádné prevenciós, műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.26. Az álmaidat kergetve félálomban, a számodra emberesítő lényeget észre sem véve,
a boldogságot keresed és észre sem veszed, ha boldogulsz, az már azt jelenti, hogy a saját
sorsodnak, a számodra megadatott legjobb életminőségében vagy, azt a.
Szerinted tegyed a dolgodat, a munkádnak a becsületéről el ne feledkezz, a saját sorsodnak megfelelően az életminőségedet, magad szerint úgy tarthatod meg, ha minden pillanatodat megbecsülve éled az életed.
A toleranciáról és az általad már létező alázatodról, el ne feledkezz, gyakoroljad minden nap és az adott pillanatban találd meg a hangot ahhoz, hogy ki ne billenjél, az általad már elért egészséges egyensúlyodból.
Ne másoktól várjad az alázatot, magad keresd meg a legjobb szavat, mondatot, amit érteni fognak ha kimondasz, hiszen a saját elért szinteden vagy, nem vagy kiszolgáltatva annak, hogy a hangoskodók, az elért szintedről kibillentenek, azt a.
Ha tisztelettel vagy, gondolkodva az elért szintednek megfelelően, tudod használni a saját hangodat, ami által át is megy, a mondandódból, az értők ki és meghallják azt, a saját értéked minden őszinte szavad. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, műhely, a megelőzésért, egyéni vállalkozó, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.25. Ah, persze csupán szerintem, amikor azért mert megugrotta s azon felül nincs meg ahhoz, semmi amit bepótolt volna akkor, hogy most is megfelelő legyen az, ami akkor
még a saját tudásának lett láttatva, az amiről fogalma sem volt, hogy az is szükséges lenne, az Isten adta Népért és a Hazánkért oda, azt a.
S ami most ott meg is tarthatná abban a megugrottban, amiről azt hitte, hogy abban a
minőségben amikor azt megugorni még képes volt, a gyakorlatban nem is létező tapasztalt tudása, na azt is tudta, az is szerintük, láthatatlanitva volt ott, hiszen ahhoz voltak szokva, az azt el sem várókat és a többieket is, csupán kifelé mutatóknak tudva, azt a.
Ott időzött és azon volt, hogy azt megélje minden körülmények között, hogy ne legyen látható kifelé se az elvárásnak, a szintjeit ne észleljék, hát megfelelt mindenben és mindenkor, teljesítette azt is amit lehet, hogy emberileg feldolgozni azóta sem tudott, azt a.
Mindazt megélte az elért életminősége feletti elvárások szerint, amiről fogalma sem volt, hogy azok léteznek, hiszen nem fordult meg azokban a körökben, mert nem a tehetségével hozottakból merített, csupán a látszatosítottat utánozta le, azt a.
Hiszen neki abban nem volt mit merítenie, csak teljesítette azt amit elvártak tőle, s lehet, hogy nagyon kimerítette az, mert önmagán is túlment azáltal, s kiüresedve ugyan hol felelne meg, úgy mint akkor, amikor semmi mást nem vártak el tőle, se emberileg sem szakmailag, azt a.
Most meg már kilátszik az is, ami számára lehetséges nem volt, azon a szinten ahol leledzett akkor sem, amikor az álmainak a megvalósításáért, azt megugrotta, mert az álmait teljesíteni akarta, s elhitte azt, hogy úgy is lehetséges, hogy se emberileg sem szakmailag nincs meg ahhoz benne semmi sem, azt az.
Hát, mivel a motivációt még nem élhette át, se emberileg sem szakmailag, nem tartott ott, hiszen nem ismerte a tehetségét sem, ment tovább az oda megfelelő emberséges tartásának a
hiányával is igyekezett azt amit ott elvártak tőle, betölteni, azt a.
S mindazt megélte, sokan elhitték, hogy maga a leutánozható minta embere, amit ott azóta azért még néha elvártak tőle, azt már kényelmesen a saját szintjének véltben meg is élte, s ment minden lefele a saját szintjének az általa emberileg és vagy szakmai szintjének a
saját maga általi teljesíthetőségére, azt a.
Na meg mivel betöltötte úgy, ahogy, megjátszotta magát betöltve a szerepét, arra tán már felkészült, az éppen adott feladatokkal azonosulni próbálkozott, azt a.
Úgy hát, mivel azóta sem szólt rá senki, hogy az ahhoz már elvárható hiányosságait az
előzőkhöz képest most már nagyon szoros az amihez igazodnia kéne, hát ezt meg azt, már naprakészre pótolni igyekszik, azt a.
Persze csupán szerintem írom ide, csak hát úgy, azóta az Isten adta Nép megébredt, a
számára is létezhető lehetőségekre vár, hiszen beleteremtettünk a Hazánkba, s a gondolkodó nem adja fel, azt a.
Nem tarthatja el a családja, hiszen akkor minden eddigi emberi és szakmai méltósága oda lenne, míg a megugrottan maguk feletti, minden a Hazánkba teremtettek nélkül is, azt az életminőséget mások által megélni látja, nem bonyolódik abba az irigységbe, hiszen nem a saját kultúrájának a hozadéka, azt a.
S azt is látja, hogy az irigységbe bonyolódottaknak a sorsa mennyire kibővített lett azt a, aminek a gyakorlásával sokan leminősültek már azóta, ha nem a sajátja, kivárja és
mivel az emberséges tehetsége által emberesedett, hát van ahhoz is elég tudása, azt a.
Ah, ha tán, úgy érezte, mivel az álmainak az egyike volt az, megcsinálta és azzal meg is van
oldva, elhitte, hogy akik nem várják el ott tőle azt, amivel nem rendelkezett, akkor
szerinte, tán a megérzése vagy a jelek által, minden rendben is van, azt a.
Viszont, persze csupán szerintem, se emberileg sem szakmailag rálátása nem is lehetett,
ah, hiszen nem fordulhatott meg, azokban a körökben még néha sem, mert ott, a tehetségükből eredő emberileg és szakmailag is elért saját szintűek időztek, azt a.
Na meg az is lehet, persze csupán szerintem, hogy tán az annak megfelelőek között,
viszont túl sok ember időzött időnként, vagy tán nagyon gyakran, ott lazultak a megszokott módjukon és azt el is várták volna a többiektől is, a saját szintjüknek megfelelően, abban amihez addig nem voltak szokva, azt a.
S most már aggódik, hogy megtarthatja-e, azt, ahol az ahhoz értők is ott vannak, s már az
idén, sokkal többen, mint addig ott vannak és láthatóan, jól megérdemelten, az emberséges és
vagy szakmai szintű elvárások halmaza az, ami már a tartásukban ott van és marad, azt a.
S már bizonyítottak és úgy haladtak előre és jutottak a saját tehetségük és a tanultak szerinti, na meg a gyakorlati tapasztalataik által adta szintjükön vannak, amit, ahhoz emberileg és szakmailag is betöltenek, nem rugaszkodtak el semmiben sem az életszerűtől.
Teszik azt, azáltal amit felvállaltak, hozzáértőkként, emberileg és szakmailag is, hiszen van gyakorlati tapasztalatuk bőségesen, már azt megelőzően megélték azt, jó minőségű Hazánkba történő teljesítéseikben, a saját szintjüknek megfelelően és ahhoz tudással is rendelkeznek, hogy mit mikor tegyenek és még időben.
Hát most már kilátszik, hogy hol tettek addig csupán és sokan, a lehetőségeket megélve, önmagukért és mennyire tértek el, attól ami ott elvárható lett volna akkor is, hogy az egyenest követve teljesítsenek, azt a.
Viszont ott a megugrottban, nem várta el tőlük senki sem még azt se, hogy ne menjenek annál még, az alacsonyabb szintű hatásokba is bele, azért, mert, látszatra azt is lehetett, ott akkor, az még nem jelentette azt, hogy ott is nem fejlődnek fel akik azóta már más szinten emberesednek, azt a.
Persze csupán szerintem, sok minden lehet, aminek köze sem volt, ahhoz amit szabad lett
volna tenniük, elfeledkeztek arról, hogy van az Isten adta Nép, akik addig azt
beleteremtették, tudva azt, hogy a Hazánkért is teszünk akkor amikor a családunkért teszünk, hiszen a következő generációk által tud megmaradni a Hazánk életminősége, azt a.
S tudnak majd dolgozni, alkotni, hivatást gyakorolni, amikor érzik, hogy talaj van a talpuk alatt, már arra éretten, az előzőktől az alapnak adott szintjükön szintén bele is teremtve haladni, azt a.
S beleteremtve akkor is a Hazánkba, amikor a családunkat néztük megoldásnak arra, hogy boldogulni tudjunk, mert nem volt más megoldásunk, se lehetőségünk, hát gondolkodtunk, s tettük a dolgunkat, mert arra már érettek voltunk, emberileg és vagy szakmailag is, azt a.
Ah, s mostanra az Isten adta Nép tömegének, a kezelhetetlenné lett, nagyon sok felgyülemlett hiányának, ami a túl sok év alatt ami elment az üresedésbe, a lehetőségeinkre várva, íme már megtörténhetett, azt még mindig, az Isten adta Népen spórólnak, azt a.
Az meg már mostanra, az ellehetetlenítést súrolva történik, a továbbiakban is a, ha
pótlólag meg is adják mindazt, ami eddig is már járt volna, az nem is ugyanaz már, hiszen
nagyon sok embernél nagyon sok hiányt okozott az azóta, azt a.
Azt ami annak az általa addigra már elértnek számított és megléphette volna, az első
győzelmük óta, számunkra már nem működő, a hétköznapok megéléséhez nem biztosított lehetőségeink, hiányoznak a saját magunk általi megoldásainkhoz, se a nyugdíjunkból megélni nem tudunk, se megteremteni a nagyon drága alkalmazások és szolgáltatásokat megvenni nem tudjuk, azt a.
Persze csupán szerintem, a meg sem lévő, emberséges és vagy a szakmai tudása által, h á á á t, nem valószínű, hogy a teremtőt is várakoztathatja, az idén ha nem tanulja meg mindazt, ami nem volt meg benne, se emberileg sem szakmailag ahhoz, amit megugrott akkor, kénytelen kelletlen szükséges lesz megtanulni, azt a.
Hát jól működik és nem változik az, Istennél van a hatalom, az még mindig, hogy a sors közbeszól és visszaküldi a kezdetekhez, ahol járna akkor, ha nem vágyott volna önmagához képest, a nem létező emberséges és szakmai tudását, lemásolta, elbirtokolta, plagizálta, hogy azáltal megfeleljen oda, azt a.
Akkor bizonyára, megy vissza oda, ahonnan elrugaszkodott, mert akkor még volt annyi tartása
látszatra, az is lehet, hogy nem volt más számára, mint a folyamatos kibeszélés és mások szutykolása, tán elég is volt látszatra, mert akkor az még bevált oda, hiszen gyorsan hirtelen, kellett mindazokat megváltoztatni, azt a.
Amik benne voltak addig az embereknek az ismeretében, s hétköznapi szinten intézhettek
ügyeket, azt a, ismerték egymást az oda született emberek, s nem a lejáratosnak hittek, hanem annak amit át és megéltek együtt azokon a helyeken, addig együtt vagy egymásra rálátva megéltek, azt a.
Voltak emberi kapcsolatok, hiszen arra most is szükség lenne, hogy lefordítsák mindazt, ami nagyon össze lett kavarva – keverve mostanra, azt a.
Akik addig benne éltek és vagy az életükben ráláthattak, bele is nézhettek, ha szükségük
volt arra, néhány szót a saját egyéniségüknek megfelelően váltottak is egymással, jól is
működött azáltal sok minden addig, azt a.
Amikor is, nagyon gyors ritmusban, kellett, azt megmásíttatni, hogy mire kibogozza a többi kultúrabéliek sokasága, hát addigra már nem kellett azért, tán felelősséget vállalnia sem, azt a.
Amiről a többiek nem tudtak, az, hogy ha nem egy szinten, nem egy kultúrával kerültek oda,
egymás mellé, vagy egy ugyanazon elvárások közé, akkor is azért tettek, amit ott akkor
elértek, ha nem volt előzménye annak, azt a.
A gyakorlati tapasztalatok nélkül az elmélet mit sem ér, nem volt az hasznára az Isten
adta Népnek, mint a Hazánknak magának, azt a.
Akik elvárták azt, nagy valószínűség szerint, se emberileg sem szakmailag, nem voltak ahhoz addigra a helyükön abban, hát nem tudták, mit lenne szükséges elvárniuk, s a szintekkel sem voltak tisztában, megtanulni meg nem szerették volna, azt a.
Úgy hát teljesíteni azt sem tudták, csupán nagyon kevesen akkor, voltak tisztában azzal, amit a szintén hozzá nem értők, azért mert azt tőlük is elvárták, teljesíteni lettek volna
képesek, azt a.
Bocsánatot is kérek és rögvest és annyiszor, ahányszor a leírtaimért szükséges, bármikor meg
is ismétlem, nekem az már ennyi év alatt, nagyon megy, van a tudásomnak megfelelő
toleranciám, s alázatot is gyakorlom, teljesen hétköznapi szinten, köszönöm Isten.
Na hiszen itt maradtam a szintem alatt, azáltal, hogy nem adtak se megfelelő összeget, sem
azóta nem számolták át, a nyugdíjam maradt száz alatt, annyi amiből eltartani magamat nem tudnám, megteszi helyettem a 45 éve, már sok mindent együtt átélve, köszönöm.
Viszont a sok év alatt, sokat dolgoztam, akkor is, ha nem fizetett azért senki, hiszen meg vagyok tisztelve, ha elolvassák az emberek és meríthetnek belőle tán, esetleg, köszönöm.
A tehetségemből lett a hivatásom 1994 évben, azóta már sok országban szolgáltattam az online világában, majd csak megtalálnak akiknek azóta már nagyon magas szinten van az életminősége, hiszen emberileg és szakmailag is minősít tán az majd akkor engem, köszönöm, azt a.
Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozó, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.24. Szerintem, a múlt elmúlt viszont nincs vége sok embernél annak a hatásainak, azt előbb vagy utóbb látni és a hétköznapjaidban tapasztalni is fogod. Az is lehet, hogy csupán a rád most vetülő és számodra addig ismeretlen élethelyzeteket, adja a mint a saját teljesítésedként lehetséges lehetőségedet, a sorsod.
Ha ott tartasz, hogy ahhoz már felnőttél és azt a szintet a munkádnak a becsületével elérted, hát gondolkodjál el azon, hogy a feltalálóként és az oktatásának az évei alatt is
bizonyítottan jól működőtől, mint a nagyon sok ember által hitelesítettől tanuld meg.
Mindazt, amit most már, magadnak is szükséges lenne megtanulnod és a megváltoztatott
körülményekhez is szükséges most már, a saját idődben, magadnak és csupán szerinted, a toleranciát és a szükséges alázatot gyakorolnod, s azáltal is változnod.
Amit nem úgy kaptál alapodnak, hogy megdolgoztak volna azért az elődeid valaha is, azt most felszínre hozza a sorsod, mint a saját elvégezhető feladatod, ha megcsinálod, már nyugodtan leteheted a talpaidat arra.
A saját elért emberséges és vagy szakmai tudásodat, amikor úgy látod és arra érdemes az szerinted, akkor majd, kicsinyenként, amikor már kiszolgáltatva nem vagy abban, óvatosan hozzá is adnod.
Egyenként születtünk, saját sorsot hoztunk, nem tehetjük bele a közösbe mindazt, csupán a fokozatosságra is nagyon figyelve adhatunk, mert szembesülhetünk azzal is, hogy tán ott,
még nem kialakult személyiségekkel találkozunk.
Vagy van valami nagyon erős hatás arra, aki azt sem nem úgy gyakorolta a hétköznapokban, se
a tudás nincs meg ahhoz benne, sem a neveltetésével nem kapta meg az egyenesben maradásnak
az okát, se nincs motiválva abban, ah.
Viszont, mozgatni mindenáron akarja, mert úgy döntött, hogy egyedül alkalmas csupán arra,
bár az alkalmazkodni tudást, a saját érdekében másképp fordíttatta, s tán, az elődei
által életképes mintának, az egyeneshez tartozást még nem láthatta.
Viszont most már számára is megadatott az tán alapnak láthatóan, a saját elvégzettjeihez
képest is túl magasan lévő életminőségének a megtartása okán, nem úszható az meg, mert az
abban tájékozatlansága miatt már oda belecsúszott, azt a.
S abban mostantól már továbbra is szükséges vissza menve az alapjaihoz, ott azt megélnie,
az ott elvártaknak megfelelően, a hétköznapi szintű életminőséget, ha elrugaszkodott volna tőle, most neki is abban és azt, át és megélve, a magához mért alázatot is
gyakorolnia szükséges.
Hiszen amíg csupán feltételezted és addig még fel sem ismerted, hogy az lehet a sajátod és a
következőknek az alapja, az a látszat volt, most az van számodra, amivel hitelesíteni tudod, azt, amibe a munkádnak a becsülete is benne van már általad.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, állj ki mellettem, ne hagyjál magamra ebben a meg sem nevezhetőben engem sem, hiszen elértem a sorsomban azt, amivel már, a saját jól megérdemelt szintemen is elég pénzt tudtam volna teremteni, az addigra elért emberséges és szakmai tudásom által.
Ah, ha lett volna bárki aki arra is figyel, akkor, amikor átneveztettek mindent, az addig megszokottakhoz képest, úgy, hogy csupán szerintük legyen működőképes, azt a, persze csupán szerintem. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozó, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.11.20. Ah, jól gondold meg mert az idén felszínre jön és minden, ha elveszel, eltulajdonítasz, sajátodnak mutatod, elbirtokolsz valamit az attól még nem lesz a tulajdonod, hiszen akinek az alkotása az, vagy a munkájának a becsületét hordozza, marad a sajátja, ott van a tisztelhetőségében, a belső tartása is tudatja azt a gondolkodókkal. Heringes Árpádné prevenciós a Tenyér – térképolvasást még megelőzésként oktatom, a saját feltalált tudásom, amit magam rajzoltam jól oktathatóra, a nagyon sok ember akikkel eddig már találkoztam, már eddig is hitelesítették, köszönöm. Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.10.15. Szerintem, amikor meglepődsz azon, hogy teljesen másképp is látod és gondolod azt, amiről mások meg vannak győződve, hogy csak szerintük létezik a jóhoz és a széphez, a jóléthez vezető út.
S vannak akik úgy gondolják, hogy az igazság csak nekik és náluk van és csupán értük van, igen bizonyára, persze bocsánatot is kérek, szerintem, az csupán a saját igazságuk.
Tehát nem mindegy mi módon tálalják azt, hiszen akik a már bizonyítottan hiteles emberekhez képest, mindenféle szinteken vannak, másképp érzik az igazukat és mást szeretnének, mert egy Haza ez csupán egy, eddig is megfértünk benne, gondolkodókként, egymáshoz alkalmazkodva is megvoltunk.
Szerintem, egyedül annyiféle kultúrát képviselni sem lehet és szerintem az jól, az egymástól nagyon eltávolodottak és a sorsukkal nem egyforma szinten élők nélkül, mint az Isten adta Nép nélkül, a saját Hazánk nélkül, se a megfelelő szinten lévők munkájának a megbecsülésének a hiányától, jól nem megy.
Sem a hivatásukat, a nem a tudásuknak megfelelő szinteken élőknek a jó minőségű életüket nélkülözőktől, se a pénztelenné váltaknak a túlzóan sok felhalmozódott pénzhiányától és azáltal, jól nem megy.
A kezelhetetlenné váltaknak az üresbe kerülteknek, az addig a sorsukat élőknek és évek óta, a nem a saját szintjükön élőknek, a már kezeletlenné vált és letudott élethelyzeteknek, a megfelelő szintekre kerülésük nélkül sem megy.
Amit saját maguknak és a saját családjuknak a jólétéért tenni szeretnének, hiszen ezek sorsszerűségek, ami szintén mindenkinek más még a saját családján belül is, mindenkinek más a sorsa és a generációsan megoldható feladata.
Tanulás nélkül nem ugrik bele a tudás senkibe se, hiába rakja a párnája alá a könyvet és igyekszik megugorva teljesíteni oda, ahova neki még nincs dolga, csupán az álmainak a tükrét akarja látni ott. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, Tenyér – térképolvasó és többféle módja van annak, hogy a szintekre igazodva oktassam, mert én alkalmazkodom oda, ahol akkor még nem tudnak.
S van aki, mindenben ami jó és szép vagy a gazdagságvágyát igazolni akarja, s tán hisz abban, hogy ha sokszor mondogatja akkor az majd megteszi helyette, valamiféle sokszor lefordított sok nyelvről átfordított, vagy csupán maga szerint lemásolt, uram bocsá plagizált, tán már azt is lehet.
S, azt amire saját maga nem képes, hiszen nem is lenne azzal azon a szinten dolga, s azáltal lehetőség sem számára, viszont a jól bevált módján igazolni igyekszik, s tán mindenáron azt akarja elérni ami addig sikerült is.
Teljesíteni nem, inkább a valóságot megkerülve igyekezne elérni oda, ahol aztán már végképp a jóhoz és a széphez teljesítése nélkül ér el, vagy addig akarja amíg azt el nem érte, miközben csupán szerintem, semmi dolga nem lenne ott sem azzal.
Szerintem 10 éve, az Isten a hatalmat már magánál tartja, tán azért, mert nem a jóra és szépre használta, akinél az a legmagasabb szinten, tán nem az emberséges és vagy szakmai tükrét mutatva, a hitelesítéstől eltérően lehetett.
Persze bocsánatot is kérek és rögvest, ahányszor az szükséges most is. Heringes Árpádné született Nagy Julianna, gondolom a tehetségemből eredve történhetett és adta a H. Nagy Júlia nevet köszönöm, hiszen tömegnek számítóan sok ember tisztelt már eddig is meg, a tehetségemből eredő és később a hivatásommá lettért, köszönöm. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasást oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.10.13. Látszik már ami látható, annyira túlment a saját emberséges és vagy szakmai kontrolljának és az egészséges egyensúlyának a jelzésén, hogy a számára még nem megjáró és a nagy elégedettségben élésnek a sajátjától annyira eltérése, már számára és másokra is blokkoló, persze csupán szerintem.
Ah, ha nem voltak meg az előző generációkban a jólétet alapozó munkának a becsületével, az alkotásnak az értőkre a saját idejükben történő hatásaikkal, a tehetségesek nem érhették el, a hivatásukban a saját idejükben a megfelelő szinteken mint a számukra akkor megjáró szintű sikerüket, hát az is látszik ám a Tenyér – térképeiken.
Valamint szerintem olvashatóan, az annak megfelelő megoldások is ott vannak mint jelzés értékek a sorsuk tekintetében és az általuk elérhetőségeik, belső kontrolljuknak a határaival. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasást oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod a julamamivédjegyöreganyám.
2025.10.09.
boldogulni tanulni,
ez csupán,
a saját 31 év alatti
tapasztalatom és szerintem,
mivel látszik már a felszínen látható,
a tekinteteken is átható most az igaz való,
hahó tisztelettel és szeretetben élni jó,
az életszerűen is láthatóan a jó embereknek való,
hiszen elérték azt az adni tudásukkal igazoltan már,
s kerültek fel a saját szintjükre a kultúrájuk által is elfogadottan,
nem ártva se bántva haladtak a saját életritmusuknak megfelelően el odáig,
ahol most vannak azt már meg is tudják tartani és az emberséges és szakmai fejlődésüket,
s az által ott is tudnak adni, hogy mindenki megtalálja a saját sorsában a lehetőségeit
és oldja meg azt, amire most képes a saját tudása szerint, ha beleteremtettek már oda,
ahol, annak megfelelően mostanra már jól élni szerettek volna és azért meg is tettek,
mindent, hát azt igazolja, az Isten adta Néphez tartozásuk is,
akkor persze csupán szerintem, a saját tapasztalatom az,
hogy az Isten is megsegíti őket ahhoz,
hogy a jó kommunikáció által elérjék azt a szintet,
amit most már jól megérdemelnek,
ha az Isten velem velünk,
hát kicsoda ellenem ellenünk,
megcsináltam,
hazaértem,
otthon vagyok,
egy érzés az akkor is,
ha itthon maradok,
ha megkaphatjuk azt,
amire szükségünk már,
több mint egy évtizede lenne,
hogy a saját életünkből a sorsunkat,
meg tudjuk csinálni a saját kultúránkat megtartva,
s közben önmagunkat se meg nem tagadva,
elérni igyekszünk,
az önbecsülésünkig,
s azt utána meg is tartani,
ahhoz szükséges a jó minőséget nyújtó Hazánk,
tán el kellene dönteni,
ki változott jó emberré közben,
ahhoz képest amit hozott a tehetségével,
a saját tudásszintjének megfelelően hol tart most,
emberileg és a saját szakmai szintjének elérésével,
a felelősségünk adott a saját sorsunkban ott van a döntés lehetősége,
az Isten adta Népnek jár itthon, hogy el és ki ne vándoroljon végleg innen,
akinek itthon lenne feladata a saját családjával közösen,
vagy még generációs feladatot lenne szükséges elvégeznie,
most is a családján belül, aki abban éppen akkor érintett lenne,
mert ott tart emberileg és vagy szakmailag, hiszen szerintem,
változni akkor tud, ha ott tart a saját idejében,
mert akkor lett arra már érett,
hogy a saját sorsa felett meghozza a döntését,
hogy maga szerint elérje a sorsában azt,
amit már képes felvállalni is,
hogy az elődei tán nem csinálhatták meg,
azért mert nem volt adott az akkor számukra még,

2016.04.27. Boldogulni tanulni… https://julamami.com
A saját emberismeretem, hivatásom által való
tapasztalásom szerint, már kezelhetetlenek,
az alkalmazkodni nem tudás, a tolerancia és
az alázat gyakorlásától való, teljes elzárkózás.
Aki a Világ pörgésének az élhető ritmusát
felvenni a saját idejében még nem tudja,
úgy néz ki, bizonyára végleg le is marad.

A könyvem arról szólt,
miképpen lehetett az életüket,
pénz által gazdagodva is, maradva
emberségesként jó minőségben élni.
Becsüld meg a helyet, ahova születtél,
azon legyél, hogy ott jól boldoguljál,
az Isten adta, a Hazádnak azt neked.
Nem mert már sírni sem a kicsi árva,
mert a rideg keze erejét megérezte.
Elviszem mondta a patikusnénak,
ne tartson vissza,
a rokonom,
be van bizonyítva.
Egyszerre fakadt ki,
a patikusék könnye,
legalább nézzen be ide,
ez a nagyszoba az övé is
lehetne, ez itt a jó helye neki.
Azóta fűtjük éjjel – nappal, hogy
vidáman játszhasson benne, jól cseperedve.
Nézze játékokat is hordtak a szomszédok össze.
Hagyja itt kérjük szépen,
itt lenne jó helye,
az anyja szeretete nélkül,
ez a kicsi nagyon gyenge.
Viszem,
eldöntöttem,
nem állít meg senki sem.
Elhúzgálta a gyermeket,
meg – megrázta, ha pityergett.
Félt a gyermek,
remegett, már pityeregni sem mert.
Az akaratos energiája töltött be mindent.
Azt hitte ha mindent megszerez, birtokolhat,
feltöltődik azzal a tudattal, ha még több az irigye,
na ugye, hogy már van gyermeke, megszerezte.
A patikusék is ácsingóztak rá gondolta,
hát csak nem hagyja, öröksége is van,
hiszen szegről végről az ő rokona.
Na meg a kis házacska,
földecske,
Mici a kecske,
a ló, a disznók,
az aprójószág,
a kis pénzmagja.
Nem gondolta akkor,
hogy az nem az övé lesz, ah.
A saját fájdalmába volt keseredve.
Úgy érezte most még boldogtalanabb,
hiszen a gyermeket hálátlannak,
idegennek, távolságtartónak érezte.
Ezzel csak nőtt a fájdalom benne,
hogy nincs saját gyermeke.
Hajnalban ébredt rá,
hogy a gyermeket,
a nagy dunna alá,
a tisztaszobába fektette.
Megijedt, hát gyorsan becsukta
az ablakot, dermedt hideg lett ott, mert
arra gondolt a levegő ne legyen áporodott.
Nem merte megnézni a gyermeket,
félt, hátha az éjjel tán megfagyott.
Szerette volna letudni a tegnapot,
bár meg se történt volna az vele.
Már megint nagyon megbánta,
hogy hallgatott a makacsságára és
a látszatra is nagyon adott. Ne lássák
a valóságot, a kétségeiből sok volt,
mi lesz ha nem tud jó anyja lenni,
kiderülhet, nincs alázata ahhoz.
Az ura nem tudja,
későn jött haza,
a nagy dunna alatt,
ott alszik a kicsi árva gyermek.
Nem értett egyet vele ebben sem az ura,
amikor próbálta meggyőzni arról, hogy miért hozná el.
Ne hozd el mondta, nem vagy még beérve az anyaságra.
Különös oktatás, nevelés, az önismereted, emberismeret, a
generációs határaid tréningnek a rajzos oktatási anyagát,
magam fedeztem fel és rajzoltam meg. Így lett
Általános műveltséget növelő,
(Tenyérolvasó), az emberi tartást is adja.
Amikor már felfogod mit jelent az
neked, hogy azzal is gondolkodni tanulsz.
Az ismétléssel megint megpróbálhat az életed,
a jó sorsodhoz igazítani téged és a többieket mind.
Az életszerűségre, a megelőzésre tettem az életemet.
Nem bántam meg, a hivatásommá lett, hiszen 26. éve,
tapasztalva gyakorlom, oktatom, Online is tíz éve, hogy
az élet élni szeretne, hát vágyik a jó életminőségre.
Az embereknek, a Népnek a tudata ébred, tágul a
rálátásuk a Világra, szükségük van a lehetőségeikre,
azért születtek ide. Ez lett a Hazájuk, ha itt megkapják,
nem mennek máshova, örömmel maradnának a Hazájukban.
Ide születtünk, itt kapják hát meg a tanuláshoz a lehetőségüket,
felnőttként ide teremtettünk. A tehetségünkkel visszük a Világba
a jó hírünket, a feltaláltjainkkal a Hazánkat is nevesítjük hűséggel.
A Nép mi magunk vagyunk, az intelligencia, a tehetség, a tudás adott,
szükségünk van elég pénzre, hogy szabadnak érezhessük magunkat.

julamami védjegy 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van.
Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, prevenciós, ha tisztelettel mondod, julamami azt meghallom ám.
2025.06.08. Ne nyúlj a webtenyer weblapomhoz, nem a tied, küldjél üzenetet, ha valami kérdésed van, heringesa1@gmail.com, tudjál róla, hogy mindent elkövetek és meg fogom védeni a julamami védjegy, Heringes Árpádné nevemen van 2010. év óta.
Hiszek abban, hogy a jog és az igazságszolgáltatás egyszer a saját Hazánkban is működni fog úgy, hogy a fejlesztési lehetőséget meg nem kapottakként is boldogulni képesekként, önmagunkhoz képest elpénztelenítetteket is megvédi.
Hiszen mindannyian emberségesnek születtünk és ha igyekszünk a nehezekben is boldogulni tudunk, a szakmánknak a legfelsőbb szintjeire is eljuthatunk. Egy Haza ez csak egy, mindannyiunknak jár az amit beleteremtettünk eddig. Persze bocsánatot is kérek most rögvest, hátha a saját idejükben, másoknak is lesz ahhoz kedve. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2025.06.07. Amikor kiraknak a saját gépemből, naponta többszőr, azt írja a gépem, hogy le vagyok tiltva az internetről, na akkor valószínűleg, nem tudott kibújni a bőréből, s hiába a hatalmas szerzés és mindenféle módokon csak hozzá jut el a pénz, ha nem változott emberileg, na akkor annak minősűl aminek egy generációsan abban érintett elődje.
Az ismétlés látszik a Tenyér – térképén és mindenkinek, még megelőzésben tehetne azért, hogy ne csusszon bele abba amit másoknak gyártott le csapdaként, mert most 2025. évben már csupán magának árthat, már bocsánat, ah csupán szerintem.
Hiszen a jó energiákban vagyunk, a gondolkodók tudnak arról, meg is élik, amit a sorsuk biztosít számukra, betartják a belső kontrolljuk szerinti határaikat és már az elmúlt tíz évben, az emberséges szintjükön és vagy szakmailag is a sorsuk szintjén élnek.
Álmodhat bárki bármit, hiába nagy az igyekezete, az elvárások felé, ha nem teljesít emberileg úgy, hogy generációsan előre is elvégzi a feladataikat, a tehetségük hijján lévő és csupán lődörgő, minden érintettje helyett.
Szerintem, az álma nem válhatnak valóra, akkor sem, ha nem fizeti meg, a jó minőséget adni tudó neki nagy pénzeket a tudásukkal csupán neki teremtőket és ha egyenként a jól megérdemelt gondolkodók számukra kifizetett pénzből, nem élhetnek jólétben.
Szerintem, annak az egyenestől nagyban eltérő energiája, felszínre hozza és tájékoztatja a legapróbb részletekről is a többieket.
Le és elkésett mindazzal, amit tíz év után bepótolni már nem lehet, s ha átment volna egy más megoldást keresve és vagy találva, most már nem lehet az mások neveit használva, vagy átnevezve sem, a hasznára, mert már a felszínen van és minden.
Ah, persze csupán szerintem, még mindenki nem látja, viszont akik már eljutottak az emberséges fejlődésükben a saját jól megérdemelt szintjükre, nem csupán látják, az idén a saját megoldásaikat is megtalálják.
Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöregenyám. A julamami védjegy, ne használd nem a tied, nem engedem meg, hitelesen csupán magam által működik, tán a plagizálás kidejezésnek nézz utána. Köszönöm a megértést.
Mit keresel, mennyit keresel, van-e jó munkád…
2018.04.16.- 2021.04.16.
Megelőzésként történik az oktatásom. 2010. év óta oktatom. https://julamami.com
Bocsánatot kérek, nem hagynám magamban, hiszen
Prevenciós a mesterségem címere, gyakorlom hát
magamért is, igyekszem ezt is jól kommunikálni.
Ebben a helyzetben boldogulni nem igazán tudókért,
vagy nagyon nehezen boldogulókért tehetnék most is.
Fájtam már eleget, mosolyogva élni, nevetni szeretnék hát meg is teszek mindent azért, hogy elmondjam, ahol csak lehet.
Feltaláltam valamit ami belső tartást adhat most is, és mindazoknak, akik tudják mit jelent az, a sorsuk szerint élni, generációsan amíg lehet jól teljesíteni.
Online oktathatnám akár csoportokkal gyakorolnám a
hivatásomat, amíg csak élek. Szolgálattá lett ez már, én
magam vagyok a hivatásom, el és átadnám a tudásom.
Akik megtanulják oktathatnák tovább, így tovább és
tovább, nem lenne határa más mint akik értik tudják.
Nincs kedvem ám ahhoz sem, hogy a hozzá nem értők
szerint éljem meg itt, a 70.-től a hátralévő éveimet.
Ajánlgatják a közösségi oldalon az üzleti
megoldást, nem érzem magaménak azt.
Na hiszen nem vagyok csak botcsinálta
üzletasszony, mert más megoldás nincs,
ahhoz, hogy gyakoroljam a hivatásomat.
Az önbecsülésemnek tartozom midezzel,
hát ne hozzon döntést felettünk se, akinek
nem fontos, vagy nincs önbecsülése, hinnye.
Szegény Hazánk Csodaszép, 10 éve annak.
Mintha nagyon hirtelen hozott döntések által, a
dobpergéshez hasonlíthatóan, néhányak szerint jól
az Isten adta Néptől már elidegenedve csak pergette.
Mindazt még láthattuk, akiknek volt arra akkor igénye, hogy milyen döntéseket hoznak felettünk. Hangosan zokogtam, mert átéreztem mit hozhat, ami most is átfáj rajtam is, átérzőként emberségesen, hivatástudattal.
Beleadtunk a nagyperselybe,
nekünk sok volt az akkor, egyszerű emberként,
ám feltételeztük, vissza is kapjuk. Amikor eljön az
öregedés
fázisa, akkorra azt megtervezik, azzal is számolnak,
hogy megéljük az öregségnek azokat a fázisait is mind.
Ami akkor annyit mutatott, a hivatásom gyakorlásakor
75 évnél látszott még csak. Azt most már a 70. évüknél látom, érezhető lett mindaz, a boldogulásukhoz most nem meglévő.
A napi lelkesítő, a személyükhöz szóló,
sorsszerű motiváció hiányzik az életükből.
Sokan átélik az üresedést, motiválatlanságot,
ami ott van már
érezhetően a hétköznapjaikban,
nem erőt adó és nem életszerű folyamat az ami van.
Mostanra hova lett, a tisztelettel, a lehetőségeinkkel,
áldottan, gondos, szorgalmas, intelligensen jó Hazánk.
Persze mihez képest, ahhoz ami addig legalább
kiszámítható volt, ha nem látott tán szerintünk is,
legalább elhihettük, hogy értünk is volt a jó.
Most mire alapozhatnak a Nép gyermekei
és maga a Nép különböző rétegeiből jövők,
egyik nap így a másik nap meg másképp van.
Honnan tudnák azok, akik nem a jó minőségű munkájuk által teremtik meg a jó pénzüket.
Azt mondják mi is számítunk, nem azt érezzük,
hogy megjavították volna a nyugdíjunkat. Mert
abba sem szólhattunk bele az igaz, de ami most
van arra tervezni nem lehet. Hol fent hol lent,
billeg minden, mint a nagyvíz a nagymederben,
azokat ringatja tán, akik azt is megengedhetik.
Nem tudom van-e még jogunk és mihez van, ah,
ha nincsenek érveik a döntéseikhez. Miért nem
érezzük a jót, se nem azt látjuk, van-e megelőzés.
Miért nem bízzák rá a jó szakértőkre, miért nem
látjuk kimondani, hol vannak, a tapasztaltan is
hitelesek, működésben vannak-e még náluk az érvek.
Ugye nem mondod, hogy nem fogták még most sem fel,
biza, a hozzáértés hiányzik, nem abban tehetségesek.
A sok tehetséges, intelligens meg sanyarog, hinnye, ah.
Legalább egy részét adják oda, van-e jogunk ahhoz,
hogy használatba vegyük, azt érezve ez a Hazánk.
Tisztelettel vagyunk a Hazánkhoz, hozzáértően is
egészségesen gondolkodókként adnánk a tudásunkat.
Úgy csinálnak mintha nem is léteznénk, addig amíg
csendben araszolunk, nem tudom mi lenne akkor, ha
egyszer csak elkezdene zokogni és panaszkodni a Nép.
Hiszen odalett amit megteremtett, nem szeretne sem
sorstalanná lenni, sem hazátlanná alázódva várakozni.
Ha nincsen a döntőknél kötelezettség se hivatástudat,
felelősek leszünk tán azért is, ha nem ugyanúgy látjuk.
A tehetségesek gondolkodók is, van véleményük is,
másképp olvasnak, írnak, festenek, faragnak, alkotnak.
Csak nem tilos úgy gondolkodnunk mint akik itt már
kitűnők lettünk, a nehezeket vállalva is vittük a
terheket, nem a könnyűt céloztuk meg. Az
önbecsülésünkre szükségünk van, megtartjuk, bár
azért nem kapunk kiváltságokat, nincs is rá igényünk.
Tudomásul vettük, ha nem fizettek ki bennünket, nem
szóltunk érte, megvártuk amíg megjött hozzá az eszük.
Mi mindannyian átlájuk, megelőzőknek, segítőknek,
emberségeseknek
születtünk, ettől van a tartásunk, emberi méltóságunk.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok se
veled, sem ellened, oktatnék, nevelnék, a Hazánkban.
Addig amíg toppon van a gondolkodó agyam, átadnám
a feltaláltam általi tudásomat, legyen hasznára minden
arra már igényes gondolkodónak, az intelligenseknek.
Beletettük, ide adtuk, a szépet és a jókat, várunk arra hinnye,
ugyanazzal tiszteljenek meg, bennünket, mint az itt
maradt várakozókat, a nehézben is Hazaszeretőket.
Hát nem volt, köztetek egy sem, ah, aki szólt volna, nem jól
van az, ha tisztelethiányosan is eldönthetik, nem
működhet jól, a hajlításokból hitelesekké nem lettek.
Nem szabadna, az elért szinteket, lejjebb vinni, hinnye, ah,
emberi sorsok, a jó minőség helyett, életek múlhatnak
rajta, ott és elhagyatva, a jótól távol, bele a sanyarúba.
Az intelligensek tudják, a többiek meg, tanulják meg
azt, a másik oldali tudásuk is legyen meg, mindaz,
amit nem hoztak, hasznukra válik az életük során, bizony.
Ne hidd el, hogy a sokból a kevés is boldogulhat ott, ahol
minden Hazáját tisztelőnek, becsülettel, van most dolga.
Ha beállsz, a nemlétező sorba, jön a következő ám
sorba, pörget bele a semmire várakoztatásokba.
Az Isten mindenkit jókedvében, a saját képére
teremtett, mind más és más tehetséget hoztunk.
Ha felülbírálják azt ilyen vakmerően, nyilvánvalóan
csak egy lehet az ügy és egyesek igazsága lehet csak.
Befeleforduláshoz vezethet, oda lehet az egészséges
gondolkodás, a jó minőségért tevékenyek szorgalma.
Miért gondolják, hogy természetes az, hogy játszanak,
mások meg, azoknak a következtében szenvednek, ah.
Az Isten malmai szépen lassan, alaposan őrölnek, nincs
semmi, ami a saját a szintjük alatt, megállíthatja őket.
Jól gondold meg mit kívánsz, mert, benne fogsz élni…
MAI MONDATOM: Figyeljél arra, mit pulzál a lelked,
szíved, gondolkodó agyad, az mind érted, ha érted.
Mit keresel mondjad hát, csak nem önmagadat.
Megtisztelnek, s gyakorlom a hivatásomat,
amikor kérdeznek, s ha leolvasom az
érkezők tenyeréből a sikerüket.
Megelőzzük a bánatokat.
Nekem ezt
adta az
Isten,
tehetségként.
Nézz magadban
szét, s amit ott látsz,
az lett az eredményed.
Üljenek össze, a hozzáértők,
intelligensek megelőzésben.
Mindenkinek van saját határa,
nem csapatban születtünk meg.
Nem fontosak az emberiesek,
nem tárgyak ám az emberek.
Hahó, intelligensek, hahó,
biztosan vannak ott is,
történelmet élünk.
Ezt szeretted
volna-e,
vagy
mellé
mentél, hinnye.
Amikor annyira
szerettél volna,
felelősségtudat
nélkül élni.
Látod
sikerült.
Remélem
boldogulsz
benne és
boldog
vagy.
Tanulj,
fejlődj,
érezd jól
magadat.
Ha mégsem
az lett az eredmény,
hát változtassál tán.
Fordítsd meg, hátha
meglátod az utadat.
Mindenkiért felelős
vagy, akinek ártottál
és ártasz, s azáltal ő,
nem élheti a sorsát.
A körforgásban
benne van ám
minden jó
és rossz.
Ha a
mások
életébe
belenyúlsz, hinnye,
magadra veszed azt.
Nemcsak a jót, ah, de
a rosszat is megéled.
Takarítsad ki a lelked
kijön az, amit nem
is gondolnál.
Ismerd meg
az igaz valódat.
Tanulj, hogy ott is
elfogadjanak, ahova
úgy tetted be a lábad,
hogy nem oda való vagy.
Ha hátranéznél néha, ah, hát
meglátnád az arcok mutatják.
Egyet fizet párban tanulhat, online,
a díja: 220.000.-Ft/ páronként.
Az Általános műveltséget növelő
/Tenyérolvasó/, íme most megadja a
lehetőséget, a párkapcsolatoknak.
Tanuljanak ők együtt, lássanak rá
a párjuknak a feladataira is.
Generációsan, tudják-e
követni azt, ami teljesen
más, mint a saját sorsuk.
Ne odázzátok, hamarosan,
a 2019. évbe lépünk, aki nem
tanulja meg, lekommunikálni
addigra, nehéz lesz a dolga, ah.
2018.04.28.- án, 14 – 18.- között,
egymás előtti sorsolvasás, váláson
gondolkodó párkapcsolatoknak, ah.
Bemutatkozás nélkül történik mindaz.
Jelentkezni lehet +36 30 2470 589.
A MEGELŐZÉS keretében pedig, a
jelölteknek, a tenyerében lévő,
saját, generációs jeleiknek, a
leolvasása, megismerése.

Ha a saját szinted, nem is
ismered, ugyan, hogyan,
tudod megoldani úgy, az
életed, neked is jó legyen.
Ne irigyeld, éljed a jót meg.
Ismerd meg, a sorsodat és
a generációs feladataidat.
Visszanézve tudjad, mit és
miért csináltál akkor úgy meg.
A jóért, a szépért, emelik meg,
előtted, idejében, a kalapjukat.
Nem azért mert gyarapszik az,
amit megszerezhettél magadnak.
Jó szerencsét minden jóravalónak.

Magyarországról, Pakson a
Hergál Házból, szeretettel.
Julamami

Ugye te már érted, hogy ez a megelőzésért van, neked és érted is szólhatna…
2016.04.29. – 2021.04.29. https://julamami.com
Ne olvasd el, ha bosszantana, hogy a valóság az,
sokan, akiknek
kitűnő a tehetségük, a szakmájuk is azon a szinten van,
sokat bele teremtettek a Hazánkba, nem annak
megfelelően élhetnek, pedig ide születtek, a saját Hazájuk ez.
Se nem a teljesítésüknek, megfelelően van a bérük, nem tudnak jó életminőséget teremteni maguknak.
Tán, azért is mennek más országokba el innen, mert nem tudnak, abból amit a saját Hazánkban,
megkeresnek, azon a szinten, ahogy jól megérdemelnék itt, jó minőséget megteremtve élni.
A Hazánk látszatra gazdag, a számoknak megfelelően az,
a Népünk többségének,
szempontjából viszont nem az, önmagához mérve, szintje alatt éli, tengeti az életét.
Ah, a sok – sok, tapasztalatomból lett, az emberismeretem, ami összefüggésében megmutatja azon a szinten, amit elértem. Ne aggódjon senki, a többit is mind átéltem, ha benne volt a sorsomban, ha nem, tettek róla, az irigyek, hogy pénzben tartalékom ne legyen. Tán, óvatosan, azért leírnám, a pénz biztosan ad egy biztonságérzetet, ahhoz, hogy nyugodtan éljen, dolgozzon, Szerintem, ez lenne az alapja mindenkinek aki ide teremt, hasznára válik a Hazánknak, hiszen egy Haza ez csak egy. Az az elképzelhetetlen sok pénz, amit a megemelt árakkal megfizetünk és ami bejön, a nagy közösből, arról a Népnek fogalma sincs, hiszen nincs tájékoztatás róla. Most vagyok, a 72. évemben, számomra, méltatlan az, amit nettóból kapok, hát túlléptem rajta. Igyekszem, a föstéseimet, időnként, a Műhelyem falára kirakni, rálátnak, hátha megtetszik és valaki, aki érti mit festettem a vászonra, megveszi. Nincs más lehetőségem, mint a tehetségemből lett hivatásomból, a szolgáltatásomért, oktatásomért, utalt díjaim. Fölösleges lenne várakozni, ahogy látom, nem érdekük az, amit, tisztelettel, ki kellene fizetni, hiszen bele teremtettük, az is, ki tudja, kiknek a gyarapodását képezi. Amíg így bírom, gyakorlom a hivatásomat, hiszen az is én magam lettem, elválaszthatatlan tőlem. Nem tudom, hogy így gondolták-e, de sikerült, hogy az előre helyett, lefele néző legyen a Nép, a pénztárcában lévő pénzt számolva élünk. Lassan azt is megtudjuk, mit jó enni nekünk, hát az, amire futja a pénzünk, fura, mert ezért a Hazáért dolgozunk még mindig, lehet addig, amíg élünk. Figyelj rá, hogy mit kívánsz, mert ha megadatik, abban fogsz élni, magad is, az amit nem magad, teremtettél, attól nem lesz emberséges tartásod, viszont abban fogsz magad is élni.
Ha majd ráébredsz a valóságra, meglátod magadat benne, az
is lehet sírhatnékod lesz, mert a saját szinted, mivel nem ismerted magadat se, a sorsoddal szembe mentél, a jó és szép helyett, önmagad ellen tettél.
Amikor a tehetségest, mindenáron legyőzni akartad, az ismertsége,
fogott meg a legjobban. Azt a, hiszen a vállain nőhettél ki, úgy, hogy
előre tudtad, mit miért úgy teszel, hogy is van a védjegy egy másik
országban, mit ér, ha magad véded azt, a saját Hazádban, van az Isten.
Már a pénzt is olyan hangzásúval gyűjtetik, Julamami helyett julamani
nem engedtem meg senkinek sem, hogy használja.
Ah, mert tudják, segíteni nem ártani születtem,
sok hátrányom volt belőle nekem.
Ennyit tehetek itt figyelmeztetőnek szánva,
2010. év óta Julamami a védjegyem, Heringes Árpádné nevemen van.
Aztán nem gondolom, hogy felfognák, mennyit kínlódnak Online
akik megpróbálnak tíz éve megélni, a tudásukból az interneten.
Ha megengedőek azzal, hogy bár nincs hozzá emberismerete se,
mégis mindenben dönthet mások sorsa, életminősége felett, ah.
A túlzások általi jólét okozta, lelassulás megvan-e, vagy olyan
mindegy mi lesz a Néppel és a sok intelligens, okos gyermekével.
A korosodók meg, vessenek magukra, ha elfogadják, hogy nincs
annyi nyugdíjuk sem, amiből támaszok nélkül megéljenek, akkor
ugyan, hogyan számolnak el, az egész munkával töltött életükkel.
Ha annyi mindent lehet, olyan gyorsan megváltoztatni, azt a,
talán Tisztelettel, a nyugdíjakról, megélhetésként is lehetne dönteni. Különösen
akkor, ha a különböző változástatásokkal, nem tisztelve azt, se, hogy nélkülönk, tán ez az egész nem is lenne.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, a belső tartáshoz.
Talán egy tükörszobát lenne jó kialakítani, hogy önmagukat abban,
a valóságnak megfelelően és attól alaposan eltérően is tudják látni.
Én azt nem tudhatom, hol és milyen módon tanulják azt, hogy a
vitájuknak a negatív hozadékát, egy harmadik vigye el, csak azért
terelve arra, hogy a nevesedésükön ne eshessen egyáltalán csorba.
Semmi köze ahhoz, hiszen a hivatását gyakorolva, ő már tudja, hogy
a hallgat nem beszél a legfontosabb, a hivatásában alapnak számít.
Régen jól jöttek a nagyon népszerűek, hiszen olyan módon tudtak
alkalmazkodni, hogy mindenkinek, meg is tudtak, mindenben felelni.
Látják az emberségesek, hogy a gyermekek már tájékozottabbak
sok mindenben, mint a Világra semmi módon nem látó felnőttek.
A Világ gyors pörgése adja, a fejlődéshez való igényét, sokaknak,
annyit mondhatok óvatosan, szinte suttogva, mert, azt is időben
megtanultam, ne legyek kiszolgáltatva, csak magamra számíthatok.
Nem tanulhatjátok sehol máshol, csak tőlem egyenlőre, nem tanulta
meg senki, egy embert se tanítottam meg az oktatására, annak amit
tíz éve találtam fel és nem tudtam bejutni, átadni,
az oktatás, nevelés, árnyékába sem.
Nézz magadban szét, ha már érzed, a saját belső határaidat,
az emberséges lelked, szíved, felett, a döntést, a gondolkodó agyad hozza.
Ah, látszik az már, mennyit árthatnak, önmaguknak, azzal, hogy nekik csak igazuk lehet.
Egyensúlyt adott az Isten, a Népet nem kiszolgáltatottságra adta,
tanulást és fejlődést biztosított a számukra, nőjenek mind nagyra.
Önmagukhoz mérte, a sorsukban lévő, mind a két oldalukat érintő, biztonságos határaikra bízta.
Hinnye, de jó is lett volna, ha egy százalékuk az emberségeseknek
felvállalhatta volna, önmagát azzal nem kiszolgáltatva, ah, hogy az
oktatásom által is, előkerülhetett, idejében, az összefüggésében látása. Nem
húzgálhattak volna, olyan nyugodtan, akik talán, felvállalták, azt is.
Bár, nem itt születtek, nem is együtt nőttünk fel, viszont kaptam a gátakat,
dönthettek, szorgalmasan, sok év lett, a hátrányom azáltal.
Nem tudják, hogy vissza
vittem gyermekként, a talált pénztárcát, a benne lévő igazolványok
általi címre ami tartalmazott nem kevés pénzt. Azóta se a pénz által
lettem, gazdag, a tehetségemmel hoztam azt. Maradtam emberséges, átlátom a
gátakat, azt is miért nem
érdeklődtek a saját szülőhelyemen, aziránt, mit, hogyan is találtam
meg a tenyerekben. Összefüggésében találtam fel, rajzoltam meg, amit
szeretnék
vissza is adni. A tapasztalt tudásom, azt igazolja, hogy működik a
hétköznapokban, az emberek életében. Nincs értelme arra várnom, hogy
a saját hivatalos nevemen, oktathatom nagyban, nevelhetek általa, azt a
működéséhez, az arra már igényes, értő, szakembereket, betanítva,
azt végleg, átadnám. Várom az értő vevőjét, eladom, a
feltaláltamat és betanítanék az oktatására,
annyi emberségest, akik igényelnék már azt, értően arra, igényesként.
A Nép egyszerű gyermekeként, magamra számíthatok, hiszen
mire elmagyaráznám, a sokféle tapasztalatomat, ugyan ki
hallgatná azt végig, ha másoktól még nem hallott ilyet.
Minden arról szól, hogy loholj, rohanjál, legyél
az első mindenben, aztán helyettetek lesz, egy csak egy.
Ah, egy saját tehetséget
kapott mindenki azt a születésekor hozta.
Az élete során azután sokféle előjöhet még,
mint a tehetsége, fontos az arra érettsége, hát
fejlődjön a sokféle emberséges tudása által is.
Bele és hozzá is adhatná, a saját Hazájához.
Mindenki tanulhatna, valamit, hiszen nem egyféle az érdeklődési köre,
a sok tanulni, fejlődni vágyó tömegnek.
Emberies jelnyelvnek neveztem el mindezt,
amivel írok azt Online oktatom, sorsot olvasok.
Nem szükséges hozzá azon felül más, mint az,
hogy megértse a saját sorsát, generációs jelét.
Tudnia fontos mindenkinek, aki gondolkodik
azon, hogy részt vegyen-e az én oktatásomon.
Ah, a saját szintjére felérve tisztelhető lesz, ha
rájön, előbb másokat tisztelni tanuljon meg.
Azt a, ugye te már érted,
hogy amit odatesz az élet,
abból neked, jó sorsod is lehet.
Felismerni tanuljátok meg,
óvjátok a tehetségeseket,
az intelligenseket, mert
tisztán, magasan rezegnek.
Ha egy dolgot átlát és abban
ki is tűnik, az kevéske ahhoz,
ah, hogy a sokféle tehetségre
születetteket mindennel, elássa. Amit
számára, a jó minőséget biztosító, Hazája
tud, azt alázattal biztosítja.
Aki az aranyhalra vágyik, az már rajta
múlik ki tudja-e fogni, a lehetősége adott.
Az Isten adta Nép maga a Hazája, ide bele
teremtette a jót és a szépet, innen várja ugyanazt.
Összefüggésében látják, aztán, mindazok, akik
azért jelentkeznek, a telefonos oktatásomra,
miután végig tanulták. Vagy azért jelentkeznek,
hogy az ott tanultak által is, a szintjükre fejlődjenek.
Oktatva tíz és 29. a tapasztaló éveimnek a száma,
tízen tőli, az éve már, hogy összefüggésében olvasom le, hogy hol,
láthatóak, az emberek csuklóin, az emberséges határaik.
Biza, bevonzhatják, az azonos szintű másik oldalon lévőket,
ha még nem látják át, nem hallják ki, nem érzik időben azt meg.
Különös, oktatás, nevelés, védjegyes, szól az intelligensekhez.
Még megelőzésben, a hitelesen ahhoz értőktől,
megtanulhatnak, rálátni.
A hétköznapi életükre is, jól hat majd,
a hamisaknak kiszolgáltatva,
úgy már, hála Isten nem lehetnek.
Vigyázz mit kívánsz,
mert ha, pont az és úgy, megadatik,
az lesz az éled minősége, neked is.
Nem mindegy,
a dolgodat tenni,
vagy tengni – lengni,
szeretnél-e az életedben.
Akkor is, ha tudod belül,
a lelkedben, a szívedben,
a gondolkodó agyaddal,
ah amit más, összeollózgat,
abból, neked jól megcsinálni, az semmi.
Hiszen a hivatásodat gyakorlod,
más meg felvállalja azt is, hiszen,
felkínálják mint lehetőséget neki.
Gondolják majd belejön közben,
van még a belső kontrollja nélkül élő,
a könnyűben vegetáló, hiszékeny ember bőven.
Nem mond nemet,
nem gyakorol önvizsgálatot,
minek tenné, hiszen akkor a tutit,
másnak átengedve és ő nem híresedhetne.
Inkább barkácsolgatja, mintha nem is az
Isten adta Népnek az életminőségén,
hozzá nem értőként gyakorolna,
nem szól rá senki sem, vagy
nem értenek hozzá ők sem, ah.
Hiszen vannak, amit ők birtokolnak,
az arra született tehetségesek helyett, ami
hozzáértőkkel jó minőségében valósulhatna meg.
Így azután felnevelődik, az abban jó tehetséges is,
valami összehordott által, amiből a ránézők,
csak azt látják, olyan mint ami működik.
Azt viszont már nem láthatják,
hozzáértéssel teszik-e belül.
Szigorúan zárt ott az a kör,
sajnos arról már csak a látványos,
következményekkel szembesülhetnek.
Minden ember valamire tehetségesen jött.
Megszülettünk, hozzuk a feladatunkat mind,
más és más fontosra születtünk, más időben,
különböző körülmények között növünk, néha,
a semmiből is rengeteg hátránnyal kinövünk.
Senki sem született feleslegesnek, s vannak,
akik speciális tehetséget hoztak, nekik,
az Isten azt adta feladatnak, az abban
legjobbak, nem helyettesíthetőek.
Ott romlik el minden, amikor a nem
abban tehetségest belerakják oda, s
majd utólag taníttatják, képzik tán arra.
Mintha nem is az élhető életről lenne szó,
csak valamiféle bábokról, hol ide- hol oda,
vannak fontosként belerakva és senki sem
mondja, nem erre születtem nem vállalhatom.
Abban a másik fontos feladatban ha lenne helyem,
ott abban érdemben teljesíthetném a tehetségemet.
Így azután akik kinőhetnének a Hazájukat nevesítve,
a saját idejükben, lehet, soha sem nőhetnek ki,
így készülnek fel számosan, a mindenre rá,
igent bólogatók, nem ők az ászemberek.
Van aki a hivatását már időben gyakorolhatja,
van aki sokáig van félrekotorva, hogy másokkal,
töltessék be a helyet, egy helyett van hat talán hét.
Ha nem tudsz időben felfejlődni, az kiüresedés fele,
is vihet, hacsak nem hiszel benne, hogy eljön a te időd is.
Sok mindenféle fontosabb már, ideje lenne az intelligensek,
tehetségesek, az emberségesen is speciálisan nagy tudásúakat,
ellátni lehetőséggel valamiben a kiteljesedésükért. Azzal látnák el
amire a legnagyobb szükségük lenne a jó minőségű életükhöz, ah.
Hiszen ha elégedetten élhetnek a saját Hazájukban, jó minták
lehetnének emberségesekként a Világban. Láthatnák őket úgy,
a különleges tudásukkal sok országban ismertekként, tudná azt
a Világ, a saját Hazájukban jól megérdemelten megbecsülik őket.
Elégedetten hozzá is adhatnák,
a Hazánkhoz a jő minőségüket,
azt amiben ők egyedül különlegesek,
miért ne lehetne, őket is jól megbecsülni.
Az Isten adta Népből jönnek és érnek vissza.
Azt a tehetséget csak egy emberséges kapja
azon a szinten. A többiek a fokozatosságnak
az ismeretével, az önbecsülésük, tartásuk,
emberségük által, bontakoznak ki időben.
Mondvacsináltan, valakiket kiválasztanak,
arra, hogy segítse a tehetségeseket, nem jó az,
csak arra esetleg, hogy ellássa őket eszközökkel.
Az egy lelki síkon lévő emberek értik egymást,
a csak beleérzés az a kezdete, a tudás az más.
Szükség lenne arra, hogy két lábbal álljanak a
tehetségükben is a talajon, mivel a két oldal
adott, azon a szinten is láthassanak jó mintákat.
Amivel ők születtek, ahhoz jó segítség lehetne az
én feltaláltam, a szintjüknek a felismeréséhez adna
segítséget. Azoknak, akik általam betanítva, oktatni
tudnák a számukra szükséges oktatási idő elteltével.
Ha arra gondolva várakoztatják az intelligenseket,
hogy majd elfáradnak és elfelejtik, hogy mire lenne
szükségük a tehetségüknek a megfelelő körülmények
közötti kibontakoztatására, az úgy nem történik meg.
Hiszen közben is fejlődnek, pont azok által az adott
nehézségek által is, amiket átélnek, azért a napi
sikerélményért, ami szükséges az agyuknak.
Az intelligens agynak van az igényességgel
megáldottan, az arra kapott helyes szintje,
amivel nem térnek el az egyenestől, hinnye.
A lelke, a szíve, a gondolkodó agya, arról szól,
abban tehetséges, átlátja, kihallja, meg is érzi.
Őket és a többi különlegeseket is segíti átlátni.
Kiszolgáltatottá válhatnak a tehetségesek ah, ha
nem tanulnak meg időben összefüggésében látni.
Az idő nem gátja annak sem, viszont az alázatot
maguk is átélve tanulják meg menet közben, ah.
Majdnem és mégsem érhetik el tanultan, viszont
jól megérthetik egymást a másik oldal nem gátja.
Ha kénytelen, kelletlen is, de megkérik arra őket,
megbízzák azzal, menjenek és legalább,
időnként jól megfizetnék. Azt kívülről is
összefüggésében átlátva, segítségére
lehetne a többiekkel együtt tanácsot
adhatnának, hinnye. Úgy ők is jó minőségben élhetnének, hogy
véleményezzék ott az újra felkészülés végét, az is megoldás lehetne.
A tapasztalat hiánya, a nem arra hozott tehetség, nem a jó minőségű
döntéshez vezet. A felelőse leszel valaminek, attól fogva, akkor is,
ha ahhoz nem is értesz, csak csinálsz valamit elvártan gépiesen.
Mond legalább imádkozol közben, hogy az Isten,
jelezze feléd ha vétenél, legalább észrevegyed,
a sok gyakorlás által nőnek ki a jó minőségűek.
A hozzáértőktől még időben kérjed a segítséget.
Vagy minden mindegy, látszatra elfogadható legyen,
majd csak elviszi a balhét, valaki balek megint helyetted.
Tudod-e, hogy ezzel önmagadat, a generációs feladatodat,
a saját Hazádat sem becsülöd, a tanultságodhoz képest sem. Jó
szerencsét emberségesek, tisztelettel, a tehetségünket gyakorolva,
megbecsülten élni a saját Hazánkban is maradni tán könnyebb lenne.
A jó minőségű élethez való igényedet ne add fel, a Hazádat végleg ne
hagyd el, inkább ismerd meg a generációs feladatodat időben hinnye,
ráébredsz, nem a válás a megoldás, a sorsodat építve változatos lesz.
Minden az egyes emberből, a személyiségedből, a génjeidben hozott
a változatosság lehetőségével meg is oldódik. Fejlesztheted a lelkes,
szíves, gondolkodó éned által, az adott racionális életminőségedet.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni születtem,
érvelnék. Ha lenne arra is igényed, hogy mit mutat a tenyered,
érted szólna az, ha tudnál róla, rengeteg dolgod lenne most is.

Tanulj, tapasztalva fejlődj, a tudás
megül, észre sem veszed, máris
jól megvagy, úgy egyszerűen,
a bármilyen, nagyszerűben.
Kiragadsz egy valamit, amit
nagy hatással tudsz bevinni,
az üresből nevesedni. S majd,
a híresedésről, nem tudsz
lemondani, mert nem igazi.
Nem adja azt, amit vártál tőle,
hát sokszorozni igyekszel,
hátha, úgy, mindenkinél,
különb és több leszel.
Tanuld meg, amit nem hoztál.
Az emberekkel jól bánjál, ah.
Ha nem tudod, tisztelni őket,
még önmagadat sem tiszteled.
Megelőzést, a megelőzéshez adva,
a megelőzésért, ha már érted,
értően, tegyél érte. Adjál mellé,
a tudásodból, ami oda illene.
Adjad bele, hozzá,
a többletedből, a rászánt pénzed,
a Hazánkba teremtsünk, egy tiszta forrást növelve.
Julamami Magyarosan Agyalósa, https://julamami.com.
Ami, a saját szintjén van bemutatva, mindenkinek más a sorsa.
Ha alázat benned nincsen,
kezed csak legyintsen.
Jobb leintéshez
szokni, mint a
megalázó
kezet
rázni.
Nagy
gondot
okozhat, ha
te különbnek
tartod magad.
Az nem tartás,
leginkább, tán gőg,
alacsony szintet
jelez, tanuljál és
győzzed azt le, te.
Alakítsad magadat,
a toleranciát,
formálni is neked
szükséges, na meg,
hogy az emberségedben, jól
kiteljesedj. A mások
energiái ne hassanak
rád annyira, hogy azt
feltételezzed, az a tied.
Rákapsz és bevált lesz az
a gyakorlat, azután már
azt sem tudod, ki vagy.
Megváltozol, már inkább
adsz a külsődre. Hiszen azt
látod megakad a szeme rajtad,
annak is, aki addig, rád sem nézett.
Kérlek ne vállaljál fel vezető szerepet,
ha kikopott már belőled az emberies, ah.
Elégedett leszel, hiszen agyon dicsérnek,
csak nem gondolod, hogy a belső tartásod meg
nem tud haladni és közben fejlődni,
a szintedre kerülni, vele olyan gyorsan.
Egyszer csak, azt veszed észre, mindened
van, s már nincsen, semmid sem, ami
motiválhatna. Ugyanott tartasz,
mint régen, amikor éppen
csak, az tartott, hogy
van bőven, pénzed, ah.
Tartogatod hát, a
megtartó erő
helyett is,
birtoklod.
Már nem
tudsz adni,
az elvégzett
munkának,
a kifizetését,
is halogatod.
Tanuld meg,
amit nem hoztál,
tudásként, tehetségnek.
Van a lelkes,
gondolkodó,
szíves éned.
Átbillentél,
nem ugyanaz,
nem fejlődtél, ah
közben már, egy
kicsit sem, minek.
Megcsináltak mindent,
helyetted és érted, épül
lefele az agysejted egy,
vagy nagyobb része.
Nem csináltál még,
meg önmagadért,
semmit, ha mindazt
mások tették, érted.
Nem több lettél ám,
hanem csak kevesebb.
Általános műveltséget
növelő „Tenyérolvasó”,
serkentő agytorna, ah.
Jó szerencsét, minden
jó szándékú embernek.
Tanuld meg és ráébredsz,
jó embernek lenni jó,
tiszteletből, szeretetből való.
Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi, tudodmányos, prevenciós és parapszichológus, a feltaláltamnak a megelőzésként oktatásáért.
ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból szeretettel, a julamami védjegy
a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.
Julamami
2025.05.20. https://julamami.com
Az állatokkal foglalkozó jó gazda, előszőr ellátja mindazokat, akik és amik rá vannak bízva, a jól tartott állatok által van a munkájának a becsülete.
Aki emberekkel foglalkozik, a gyermekeket, az öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a cserélésre szánt kapcáját. Emberséges és ahhoz értővé teszi magát és jól megélhető minőségben, a gondoskodásáról biztosítja midazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják.
Az korosodóknak az elért szintjüknek megfelelő lehetőséget ad, mint a már addig is a Hazánkba teremtett, gondolkodóknak és a hiteles feltalálóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket.
S nem vállal a saját szintjénél az önmaga fejlesztése nélkül magasabb feladatokat, hiszen azok szerint élnek majd az érintetteknek. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, Tenyér – térképolvasó és oktató. JULAMAMI Magyarosan Agyalósa emberséges jelnyelnek neveztem el. a JULAMAMI, Paksról a Hergál Házból. Szeretettel, a julamamivédjegyöreganyám. https://julamami.com
Megelőzésként végzem a tehetségemmel hozott és a hivatásommá lett feladatomat.
42 évesen rájöttem, az a dolgom,
hogy adjak belőle oda, ahol nincsen,
azt ami bennem van megelőzésként
bőségesen. A megelőzés lehetőségét, felismerem, így
születtem, sok – sok, tapasztalat után, prevenciós lettem.
Sokszor
voltam a
megértés
hiányától
sokaktól
igen távol.
Amikor azt is
megpróbáltam
megmagyarázni
amit nem lehet,
boldogtalannak
éreztem magam.
Amikor rájöttem
mégis csak velem
van a gond abban,
ne várjak, adjak.
Így felszabadultam,
a nyomasztó érzések
már nem voltak rajtam.
Megtanultam mindent
egyedül oldjak meg,
nincs segítségem,
az én dolgom ez.
Miután már jó
alaposan és
sokat vártam,
mások kényelmét
kiszolgáltam, tudtam.
Nem a saját életemnek
a kovácsának születtem.
Hát párhuzamosan azon
igyekeztem, hogy én is
jól érezzem magam
a bőrömben, a siker
magától jött, soha
nem terveztem.
Megismerve a
saját sorsomat,
tudtam honnan
jöttem, merre az
előre nekem, hol
van az amivel saját
magamnak tartozom,
mit adjak generációsan.
Miközben fejlődtem, lett
ellenségem elég rendesen,
nem értették, hogy lehet az,
hogy nincs túlzó pénzem és
mégis boldogulok az életben.
Mások meg nem törődtek a
köztünk lévő nagy különbség,
nem tartotta vissza őket, jöttek.
Igen, fontos volt, hogy én magam
csináljam meg, hiszen tudtam,
az amit látok a tenyeremben,
az a sorsom, csináljam meg.
Amikor kaptam a jeleket rá,
megtanultam azt, amit addig
nem tudtam, azt nem hoztam.
Bepótoltam a hiányosságaimat,
mert egyedül voltam mindenhez,
nem értették, mit miért, így csak
kritikusokat kaptam, igen sokat.
Nem magyarázkodtam hát,
inkább továbbhaladtam.
Az emberektől sokat kaptam,
azzal, hogy megtiszteltek, s adtam
a tudásomból, éppen azt ami ott helyes.
Elértem odáig, hogy el kell gondolkodnom,
hogyan tovább, mert nem hoztam és nem
tanulhattam meg se, nem volt kitől, a pénz
fontosságát, csak a „nincsből” teremteni.
Hát tanulom, beosztani és összerendezni.
Rájöttem időközben arra, ha a nyugdíjam,
44.200.-Ft lett, akkor ők besorolnak vele
valahová, azzal, a számok világában egy
nagyon alacsony szintű jelzés valamire.
Honnan tudnák, az évek száma mögött
ki van, milyen sorsot hozott, vannak-e
ott gátak, vagy megoldják-e helyette azt.
Meg lehetne tanulni ezt legalább azoknak,
akik ott a számokkal foglalkoznak csak, hogy
ne úgy nézzenek bennünket, mint egy halmazt.
Három éve annak, már beértünk a jó energiákba.
Ugye nem álom marad csak, hogy az emberekhez
kellene mindennek itt is igazodnia, ez a Haza.
Miért is, nincsenek ott olyanok is, akik a
hétköznapi életüket gyakorolják még,
nemcsak kiszolgálva osszák az igét.
Arra mindenkinek figyelnie kellene,
hogy a legnagyobb magasságokba érve
is minden körülmények között maradjon
emberies, tudjon a hivatásából ő megélni.
Neki kell intézni, hiszen más nem értheti.
Emberies maradtam, de emberismerő
lettem, feltaláltam a jeleket, amiket
ha tudnák az emberek, jók lennének.
S megtanulnának mindent, amit nem
hoztak mint tudást, azon igyekeznének.
Ezeket naponta gyakorlom, de azt tudom,
hogy nemcsak ennyit ér az én életem, nem
eszerint fogok élni, hiszen, miért fékezne le
a Hazám engem, én már az Istent ismerem.
Hiszek abban, hogy meg tudom csinálni azt
is amihez addig nem értettem, megtanulom.
Összeért hát ez a feltalált tudásom, ami már
bebizonyítottan van sok éve, hogy nem véletlenül,
ajánlották meg a „kitűnő, nemzetközi prevenciós”,
és még sokféle felsorolását azoknak, amihez értek.
Bizonyítottam, sok tízezer ember tisztelt már meg,
nem várom az egyetértésüket, eladnám, vegyék meg.
Ezen tudások által teszem a dolgomat, végzem az én
szeretett munkámat, nap mint nap, hol személyesen,
hol meg az online Világban, nekem a sorsom az életem.
Most azon vagyok, hogy megoldják ők is, akiknek az
a feladata, hogy ezeket megoldja, ha én feltaláltam.
Ami a Hazánkban jól jönne mint tudásforma, egyedi
nem tudja más, csak én magam, oktatok, nevelek.
Valamit, amit a Hazámban az embereknek fontos
lenne tudnia, hiszen ide jöttek, ide hozták a tudást,
azok akik megtiszteltek és a tanácsomért eljöttek.
Vegyék meg a Különös oktatás, nevelés, Julamami
védjegyet és teremtsenek olyan helyzeteket, ahol
oktatni tudom azt amit feltaláltam, már bizonyítottan,
hogy az tartást, méltóságot ad azzal, hogy felismerik az
emberek is önmagukban a jót, a tehetségükre rájönnek.
Minőségi emberekké válnak, mire megtanulják a 20 óra,
éppen elég arra, hogy azt ami szétcsúszott, összerakjuk.
A többit intézik belülről, lelkesen, szívesen, gondolkodva.
Ne kallódjon el ez, amit az Isten itt Magyarországon adott,
itt van rá szüksége az emberek egy részének, hogy tudják
irányítani a saját életüket és adjanak tanácsot a családnak.
66 éves vagyok, 6 éve próbálom tudatosítani, hátha talán
van valaki aki érdemben, tájékoztatja azokat, akiknek ez
a feladata, hogy tudjanak róla, mi van itt a Hazájukban.
Van az emberieseknek is saját sorsa, nem lehetnek ők
se kiszolgáltatva, azoknak, akik nem értik még mit
vállaltak fel, amikor az emberek felett terveznek.
Ma, A Munka Ünnepén a Munkám Gyümölcséről
írok most, eladnám és betanítanék sokakat, akik
erre alkalmasak, neveljenek ők vele tovább,
hogy ingyenes legyen az oktatása már ennek.
Ne az én vállamat nyomja fölöslegesen ez már,
adhassam tovább, érdemben én is gyarapodjak.
Megemelhetné az emberek lelkét, a szívét és a
gondolataikat, jövőképeket láthatnának a
saját sorsukra, a családjukra vonatkozóan.
Tartásos ember lett belőlem, látom, érzem,
kihallom, oda nem fordulok, ahol mindezek
nincsenek alapban se meg, hiszen nem vennék
komolyan, amit már tudniuk kellene olyan régen.
A Sorsom mások kezébe került, a lehetőségeimre
várok, újra és megint, ha ez így is működhetne, akkor
tán 150 évesre lennénk, mi emberek megtervezve.
Legyen időnk kivárni, amíg mások felfogják végre,
mi az amit felvállaltak, miért kell azonosulnunk
azokkal is, akiket eltartottak, vagy nem is
dolgoztak, alkottak, még soha életükben.
Nem a tehetségüket élik a hivatásukban,
csak betöltenek valami fontosat, épp ott.
Látni azokat, akik a hivatásukban tesznek,
eredményesek, önmaguknak megfelelően és,
nem erőltetettek, nem mások mondják azt meg,
lelkesen, szívesen, emberiesen gondolkodnak.
Az én vagyonom a tudásom lett, hát
vegyék meg és legyen hasznomra,
élhessem a minőségi életemet és
az egyszerűben is nagyszerűen,
megdolgoztam, megérdemlem.
Hasznos legyen azoknak, akik adják
át a Hazánknak, az emberieseknek,
hogy oktathassák vele a többieket.
Ismerhessék meg a saját Sorsaikat
az emberiesek, hogy így tervezzék
az életüknek minden részletét meg.
Felismerhessék, hogy generációsan
vannak fontos tennivalóik, akkor is
ha az semmitmondónak tűnik.
S tán visszafordulhatna, ami
a visszáján van, túl régóta,
a sorsok valahol kallódva.
Ha az Isten velem,
velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.
Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev. Pakson
a Hergál Házból.
Szeretettel a Julamami.
Látszik… 2021.05.03. – 2018.05.03.
Kérem a Hazámat, vegye meg azt, amit itt
találtam fel, ne tegye a fiókba a védjegyet.
Adja közre a tanulási lehetőséget, hinnye.
Adja ajándékként, az azt értő embereknek,
ami belső tartást adhatna az arra éretteknek.
Megélhetnék e tudás által a saját sorsukat, az
arra éretteknek, szoktam mondani az oktatás
során, no, lám, megjött a sorsodhoz az eszed.
Látszik ami látható, a tekinteten átható,
az igen és a nem között sokféle
szó lehet, odaillő is, hahó.
Úgy élni, hogy nincs
meg a bizalom,
na az nem
semmi,
hahó.
Időben
elköszönni,
ami nem való oda,
nem erőltetni, hahó.
Az embereket, tisztelet
hiányosan terelgetni, rajtuk
gyakorolni, amit nem tudhat,
úgy megélni mintha tudna, hahó.
Örülök, amikor látom, hogy védik
az állatokat, a természetet, ideje
lenne, kicsit késő is tán, védeni az
emberieseket, intelligenseket, ah.
Az okosakat, szaktudást bírókat,
a szorgalmasakat, tisztelettel és
becsülettel tevőket. Alázatosan
a sorsukat tudomásul vevőket,
nem ártó, nem bántóan élőket.
A saját sorsukat és generációsan
is törleszteni igyekvőket, hinnye.
Ha nem igyekeznek megbecsülni
a sok jóravalót, emberi sokaságot.
Helyettük csak olyanok maradnak,
akik mindent felelőtlenül kitalálnak,
a felelősség alól simán kibújnak, ah.
Beviszik a gyakorlatba, arra terelik,
a rendes embereket, mivel nem is
feltételeznék, hogy becsapják őket.
Hiszen ők maguk nem csinálnának
olyat, ami tudják, ártna a többinek.
Fejlődnek, tanulnak, a minőséget
adva, a saját igényességük
szerint gyakorolják a
hivatásukat, hahó.
Ha olyan nagy,
hatalmasnak
tartják, ah
magukat,
hallgatják,
meglesik, mit,
hogyan csinálnak
a többiek. Azt meg
nem is sejtik, hogy
mennyire, terheli az
ő lelkiismeretüket, ah.
Mivel nem természetes
az egyik sem, a műsor az
sem lesz természetes, hinnye.
Ingyen cirkusz, két személyre.
Amit teszel magadért, az lehet,
hogy másoknak is jólesne, amit
teszel mások ellen, az a tied is lesz.
Jól gondold meg mit is kívánsz, mert
te is abban fogsz ám élni, hinnye, ah.
Mert dolgozik a lelkiismeret, akkor is,
ha nem is sejted, érted van ellened, ah.
Megelőzés a végzettségem, a hivatásom,
adnám át, az oktatási részét, tanítanám be.
Az arra érdemeseket, hogy a nevelésben legyen,
egy ilyen újszerű is, ami, működik, természetesen.
A belső kontroll megerősödik, egészségesen általa.
Magyarországra jöttek, itt tiszteltek meg az emberek,
abból lett a tudásom, a tenyerét meg mindenki magával
hordja, ideje lenne megtanulni leolvasni, ami csak az övé.
Nem mindegy milyen élménnyel megy innen az érkező haza.
Egy Haza ez csak egy, tudás élményt visz-e, vagy kipiheni azt,
amit otthon, esetleg nem tenne, felszabadulva tán idegenben.
Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”, jósnőnek hívtak,
rögtön az elején, sorsolvasó, a végzettségem, megmaradt az,
bennem, a sorsolvasásig, immár a 24. év alatt fel is fejlődtem.
Megtisztelő az érkezése azoknak, akik valószínűleg másképp
soha, sehol nem ismernének meg, itt meg megkérem őket,
ne mutatkozzanak be, ez is érdekessége, mindezeknek.
Jól bevált, minden kint marad, csak a lelkük térképe
az ami fontos, ahhoz értek, leolvasom a sorsukat.
Jó néhány év elteltével találkozunk újra, ha már
körbeért az, amivel megtiszteltek, leolvastam.
Van akinek már mondom, kérem szépen, hogy
jövök én ahhoz, hogy tanácsot adjak abban.
A 20 órás tréningnek nevezettem tanulását
ajánlom, nincs belőle több, csak ez az egy.
Magam találtam fel, egyedül oktatom és
nevelek általa, nem tanítottam meg senki
másnak. Pedig jól jönne a családokban is.
legalább egy ember, tanácsadónak, ah.
S azután, már nem nagyon találkozunk.
Amiért addig ide érkezett, a belső tartása
rendben. Az életérzése a helyén, a tudás,
benne, miért is jönne, néha egy igazoló
jóízű beszélgetéssel megtisztelnek online.
Értő társaság lettek köszönöm az Istennek.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.
Julamami
Ne árts, se ne bánts, magadra is vigyázz,
téged sem, pótolhat ám, senki más.
Jól gondold meg, mit kívánsz, mert
abban fogunk mi mindannyian élni,
önmagunkhoz képest, vegetálni.
Ah, ha nem látja át mindazt,
amit felvállalt, csak azt
nyomja, ami jó neki.
A többiek mind,
a szintjük alatt,
tanulnak megélni.
Ha egy dologban el
is érte, a „legjét”, hát
ne gondolja azt, hogy
ő, mindenhez, jól ért.
Bocsánat, bocsánat.
Prevenciós vagyok,
hivatást gyakorlok.
Kinek, mennyire,,
könnyű,
másnak,
mennyivel
nehezebb az
élete. Ha nem
látja át, az aki,
felvállalja, vagy
a feladatának
érzi, mindazt.
Vagy, előre ki
van találva az
is, ki lesz az.
Akinek,
meg kell
szenvednie,
ha maradna ő,
a szülőhelyén, ah.
Pedig nem terveztek
vele, senki sem, hiszen,
valami, amiből csak egy.
Nincs kihez hasonlítani,
sikereket él meg, annak
ellenére, hogy sokszorosan
hátrányos a helyzete, ahol él.
Ha valaki átlátja, meglepődik,
hogy lehet ennyi tolerancia, ah.
Azért gyakorolhatom így, ezt a
hivatást, a magaménak tudva,
mert erre születtem, hinnye.
Alázat, alázattal fűszerezve.
Menni, vagy maradni, ez itt,
a nagy kérdés, évekkel
ezelőtt, lett volna
lehetőségem,
külföldre
költözni.
Nagy
család
vagyunk,
leszavaztak,
generációs ház,
ez a Hergál Ház.
Maradtam hát,
szeretem őket,
nem okoznék,
semmi olyat,
ami ártana.
Ment tovább,
a sikertelenségbe
futottam bele, csak itt.
Amit akkor át kellett éljünk,
nem kívánnám senkinek se.
Mindazok után, egyáltalán
nem jöttek, a helyiek ide.
Tudtam valami durva az,
ami épp karaktert bont.
Nem fogadták el, hogy
generációsan vendéglős
múlttal, a mentes helyet
alkotva, bontakoztassuk
ki és hozzuk össze azt,
az ismertségemmel.
Küzdöttünk ahogy,
csak lehetett, ah.
Elfogadtam, az én,
szeretteim döntését,
fogadjak szót oda, ahol,
itt, a döntések szava.
Vége lett, ah be
kellett zárni.
Most éppen,
másodszorra,
nincs ennek, a
körzetnek, olyan
azt betöltője, akihez
fordulni is lehetne, ah.
Most már olyan sem, ah,
aki eddig, megcsinálta,
amit csak lehetett.
Mennyit bír el egy
ember, hány óra
van egy napban.
Emberies-e, az
aki felvállalja,
vagy csak, jól
ki van találva.
Amikor eldöntik,
figyelembe kell-e,
mindezeket venni, ah.
Sokszorosan hátrányos
helyzetben élve, nehezebb,
itt élni, mint bárki, kívülről,
látná, vagy gondolná, hinnye.
Nincs kihez fordulni, azzal,
ami a hátrányokat okozza.
Tessék kipróbálni kérem
szépen, milyen élni itt,
kisemberként, hinnye.
Mély tiszteletem,
akkor, ha van
hova és kinek.
Meghajlok én,
bárki nagysága
előtt, nekem az
a hivatásom is.
Viszont, ha a
saját sikeres
életemet
nézem,
nagy, az Isten kegye,
ah.
Összefüggésében
látva, kerül a helyére az,
látom, érzem, gondolkodom.
A megoldás, hogy maradjak-e
csendben, húzzam meg magam,
továbbra is és szépen csendben,
mumifikálódjak, a sikereimben.
Viszont generációsan, fejlődési
lehetőségeink itt nincsenek, ah.
Nem lettem, tenger gazdag, így,
nincsen hallható szavam sem.
A hivatásom a megelőzés, nem
tartozom hát, sem ide, se oda.
Tartozom a megtisztelőkhöz,
online, vagy az érkezőkhöz,
akkor, pont és éppen, oda,
Azt mondta valaki, amikor
elkezdtem itt gyakorolni
a hivatásomat, hogy
én nem is létezem.
Tehát, nem kell,,
foglalkozni,
törődni,
velem.
Tettem
a dolgom,
egynaposan már,
kiszaladt, a Tenyérolvasó
létezésem a Világba.
Nem volt szükség a
hirdetésre, jöttek,
megtiszteltek.
Az első évek
meghoztak,
sokakat,
24. éve,
akik,
tudják,
azt, miért
jönnek el ide.
Azt is hallottam,
ahhoz méltóan, az Istentől,
kegyelmet kapott,
„Júlia”, tudja-e.
Mondtam,
ah, maradjunk
csendben, mert
nem szeretném,
ha tudnának róla.
Annyi igy is a gátló és az irigyem.
Az első években,
megkaptam ehhez,
mindent, a Hazám
„nagy falujában”.
Tettem a dolgom,
egyre több ember
ismert meg, egyre
több lehetőséget
adott, az Isten.
Ah, kényesen
figyeltem,
arra, hogy
az igen szűk,
határaimat,
betartsam.
A túlzások adta lehetőségeket, kerüljem el.
Itt vagyok,
maradtam,
lassan fel is
készülnék,
az öregségre.
Ahogy látom,
nem minőségi
az, ami itt rám
várna.
Hiszen azt mondta valaki,
én nem is létezem,
mert nem tudtak,
besorolni sehova. ah.
Ez a város, az én
szülőhelyem, lakóhelyem.
Kitartottam itt,
minden nehéz
rám rakottban.
Erős nyomást
gyakoroltak
ránk itt, akik
csak tudtak, ah.
Azzal haladtak.
Remélem már,
fejlődtek sokat,
boldogulnak is,
úgy talán tovább,
nem gátolnak, ah.
Itt, hamarosan,
megtörténik,
a változás is.
Lehetne, hogy
több hátrányom
ne legyen, ah abból,
hogy ide születtem.
Nem tudnám már ilyen
minőségben gyakorolni,
a hivatásomat se, ha nem
lenne bennem elég alázat, ah.
Nem kaptam még egyszer sem,
felkérést, tartsak „Tenyérolvasó
tréninget” itt, a születési helyemen.
Vagy előadást, a családokért, hinnye.
Amikor eloszlatva, a kétségeimet, én
magam kezdeményezni próbáltam, ah.
Nem juthatott el tán a többiekhez, vagy
nem volt rá, igénye se, sem érdeklődése,
csak két embernek. A szervezőnek és
egy fotósnak, aki gondolta, talán lesz
mit fotóznia, régen ahhoz volt szokva.
Köszönöm nekik, ah, felvállalták így is.
Az amit feltaláltam egyedi, nincs belőle
több se, mások lehet örülnének, hogyha,
lakna náluk, egy ilyen ember. Hiszen ide
tervezhetnének, hosszabb időre, hinnye.
Igénybe vennének szállásokat az oktatás,
idejére, a többi időt, kirándulásokkal, jó
étkekkel ötvözve, nevesítve a városunkat,
a látványosságokat, ilyen módon is, ah.
Húsz órás a betanít6, oktatás, nevelés,
azoknak, akik igényesek, már erre is.
Más szemszögből is látva, utána, a
világukat, a Világot, a szintjükön élik.
Egy emberies döntőn, múlik, minden,
aki tudja, fejlődni, fontos mindenkinek.
Nyitott a világom, itt és így élek, látható.
Olyan mintha megfogott volna, egy vasmarok,
aki nem engedi a saját szülőhelyemen, magamhoz
méltó, minőségben megélni, a sorsomat, sikereimet.
Tudom, nemcsak egyedül vagyok ezzel- e Hazánkban.
Nekem az a dolgom, hogy felvállaljam, mindazt, amit,
eltervezek, összefüggésében megcsinálok, így is, ah.
Hiába minden, nem tudok, együtt gondolkodni és
bocsánatot is kérek, rögvest. Senki olyannal, aki
nem látja át, összefüggésében az egészet. Úgy,
hogy a maga szintjén, lehetőleg mindenkinek,
meglegyen a megfelelő életminősége. Ahhoz,
hogy önmaga szerint és generációsan is, itt
kiteljesedhessen, ne kelljen költöznie.
Otthon vagy, amikor a kicsiben már
látod magadat, nem mentél sehova,
a Világ mégis ott van nálad, hinnye.
Tisztelet és szerencse, s szeretet is,
legyen, bőven a zsebedben, hogy ne
szűkölködj, ha adnod lehetne, hinnye.
Amit teszel a többiekért, önmagadról is szól.
Egy Haza ez csak egy, ha mindannyian ide bele,
tehetnénk, a tehetségünknek gyümölcseit mind,
rólunk is szólna, nemcsak néhányukról, azt a.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,
Szeretettel a Julamami
Kellemes időtöltést kívánok
megérdemelten,
jöjjön a szép meg
a jó, mindazoknak,
akik azért már rég,
mindent megtettek.
Saját sorsukban élnek,
generációsan teljesítenek,
nem ugrálnak fölöslegesen,
meglépik a lépcsőfokokat.
Tudják miért odalépnek,
a sorsukat is teljesítik.
Közben nem ártottak,
nem bántottak, csak
azért, hogy ők még
gyorsabban
haladhassanak.
Ami mindenkié
azt nem birtokolják,
örülnek annak ha valaki
haladni képes itt és most.
Ha sietve lépkednek, túl
mennének önmagukon,
nem éreznék meg, az
élet jó ritmusát.
Ami nem lehet
más mint a siker,
az a fajta, amitől
felemelkedik ő,
nem nagymenő,
de érdemeiért
jól értékelhető.
Az emberies erő, a
tisztelet jól szerethető,
összetetten erős erő az,
egyszerűen nagyszerű.
Minden hiába, ha az
másoktól elvéve,
kiszemezgetve a
mások tudása, az
övékké nem lesz.
Mást nem tudnak
tisztelni, magukat
meg ugyan hogyan.
Hiszen a fokozatok
nélkül, az csak üres.
Nevetségessé teszik
magukat, visszájára
fordíthatja az élet.
Hiszen, felszínen
van minden ami
jól láthatóvá
válva, már a
minőségüket
megalapozva,
meg is hozta.
Ha nem látja,
tapos is rajta,
ki sem hallja,
nem érzi meg,
hiszen a nagy
jólétben neki
gondolkodni
ugyan minek.
Mindent látnak
viszont akiket ő
nem a minőségük
után csak fizetgeti.
A jelenből múlt lesz
és azt most alapozza
meg, tán nem gondol
azzal, abban fog élni.
Nem lehet azt majd,
mint a nagykabátot
levenni, eltenni.
Mindenkinek
kívánok most,
jó egészséget, szeretetet,
boldogulás általi boldogságot,
mint megmaradó alapját is annak,
amire építhető a jövőkép, a jó holnap.
Alapban van miért tisztelni azt, akit
előretoltak, van a sorsához alázata.
Ahol az értékesek megmutatkoznak,
oda sietve érkeznek a lelkecskék,
mert az élet ott szép lehet, nem
hozzáértés nélkül mondják
meg ki mit tehet, ki meg
csak a semmiben élhet.
Láthatóak a tehetségek,
válogathatók a lehetőségek,
hiszen aki felvállalta tudja azt,
az élet akkor már szép, ha a lélek
megnyugtatóan adja a csendzenét.
Emberiesen kívánok jó szerencsét,
mindenkinek aki érti már az életét,
ami a generációs feladata, a sorsa is.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál
Házból írok, szeretettel.
Kérlek, ne olvasd el,
ha nem szereted azt,
ami másoknak a már generációsan elért,
jó sorsáról is szól,
mint a valóságról.
Amikor rájöttem, talán nem szenvedni születtem.
Mert vártam, csak vártam és nem kaptam,
meg a választ, szerettem volna,
megértsék, miért kérdezem azt,
annyira sokszor, hogy miért.
Várakoztam, hátha jön vissza is, abból,
amit sokáig csak adtam, csak
voltam, csak tettem.
A hivatásom lett.
Mindent, ami
szép és jó,
úgy gondoltam, az a
jó, ami nekik, kényelmes.
Kiszolgáltam, amennyire csak
lehetett, meg, mégsem feleltem.
Legyen az így, meg úgy, nem változtak,
egyre nagyobb volt, a miért adta tennivalóm. Néha,
azt éreztem, leállok, mert nem bírom el.
Aztán, már nem várakoztam,
mentem tovább, abban amiben tudtam.
Na hiszen, mit is
tehettem volna, nem várhattam azt,
hogy értsék, nem akartak fejlődni és kész.
Nem tehettem, ha nem kérdezték meg, miért kerültek azokba a
helyzetekbe, a sorsuk nem érdekelte őket,
mellette a könnyűben, látszatra jól elvoltak.
Rákaptam, az írásnak az ízére, 2009. év óta, íme.
Hátha jó lesz valakiknek, valamire.
Adni születve, nem tehetek mást,
gyakorlom a belülről jövő,
a tehetségből lett, hivatásomat.
Nem vagyok más, csak egy egyszerű,
apró, pici, porszem, sokat törlesztettem.
Megcsináltam, a sorsomat, a generációs
feladataimat, s amikor egyre többet, tudtam,
azáltal szintet váltottam.
nem tehetek mást, mint várakozom,
hátha rájönnek, a fontosak, nekik is van sorsuk.
Generációs feladatuk is lenne, mindenkinek, még
idejében lenne fontos teljesíteni. Ne kerüljön majd,
a következő generációjuk,
olyan helyzetbe, hogy már csak
elvárnák, megszokják,
hogy a jólétet számukra, biztosítsák.
Mert az volt a könnyebb, helyettük megoldani,
csak belehelyezni őket, a számukra kitaláltakba.
Minek fejlődnének, csak ismételnek,
benne a könnyűnek tűnőben, jól megélnek.
Ha a sorsodat másokra bízod,
megnézheted majd magadat, szerintük fogsz élni, ah.
Tervezni, magadért, magad szerint, teljesíteni,
az elvárásoknak az egyre lejjebb vivő, szintjén is.
A nagyemberek, a belső tartásuk szerint, az emberségüket megtartva,
a kontrollált tehetségük, a tudásuk, által is azok.
A nehézben, araszolva is haladnak, nem a könnyűben vannak,
azért naponta, gondolkodva, tesznek.
Megmaradni azt is jelenti, folyamatosan,
a saját életritmusunknak,
megfelelően, gondolkodva élni,
egészséges körforgásban, mozgásban, maradni.
Amit elindítottál, azt megcsinálni, közben is fejlődni,
szakaszokra bontani, a napi sikerélményt.
Magadnak se ártani, s azáltal,
a legjobb tudásod szerint, megcsinálni.
Az a legapróbb is, legyen fontos, mert
egy idő után, az lehet, az értőknek, a lényeges.
Nem bántam meg, azt a sokat, amit grátisz, másokért tettem,
rájöttem, az a belső igényem, teljesíteni azt, amit étünk tettek.
Vissza adni, annak az előre vivő energiáját, mindazoknak,
akik éppen akkor kapták azt, amikor a legjobbkor jött számukra.
Mint ahogy, a nagyemberek, nem hagytak
cserben, hármunkat, a nagy bajban.
Aszerint cselekedtem, a megcsináltam érzést,
sokszor átélve, jól ismerem, hála Isten.
Bekerültem újra, az egyészséges körforgásba,
adtam, mert a nagy bajban, az emberségből mintát kaptam.
Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok,
használom az eszem.
Adnám tovább, a felhalmozódott tudásomat, a feltaláltamat.
Kölcsönös tisztelettel lenni,
egy egészséges körforgásért, adni tudni,
értő embert, várok, a vevőjeként.
Jó szerencsét, jó emberek, tisztelettel lenni,
emberileg is, arra beérve, szeretetet adni.
Amikor önmagamat, sokszor volt szükséges, meg és legyőzni,
hát nemcsak, az életkorom miatt, meg is emberesedtem.
Ne csodálkozz hát, ha a gyermeknek vélt, felnőttebb sok, az életkora
szerint már korossodónál. Hiszen, az előtte lévő generáció feladata is,
hárul rá, miközben a sajátját is, ha már ide született,
itt igyekezne, a Hazánkat is erősítve, teljesíteni.
Rájöttem, tisztelettel lenni, szeretetben élni, a munka becsülete által,
akár, naponta fejlődni, könnyebb.
Nem árt meg, akár, a napi szintű fejlődés nekem sem.
Így hát, gyakorlom a toleranciát és a tudásomhoz szükséges alázatot,
hogy ne vegyem megaláztatásnak,
ha egy nem fejlődő teszi oda, azt a ki ha ő nem, mondatot.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.

Megérezni…
2021.05.06.- 2016.05.06.
https://julamami.com
Mihez képest több,
vagy más,
éppen most,
ki lehet a napi aktuálisan hibás.
Mindenki hozott egy saját belső tartást,
az adja a gerincét, az emberi méltóságát.
Megtaláltam, az emberek tenyereiben, a,
csak a személyükről szóló sorstérképüket.
Tapasztalva tanulom az emberismeretet,
immáron 27. éve ennek, megtisztelnek,
azzal, hogy a tanácsaimért távolról is,
eljöttek az emberek, tíz éve Online is.
Megesett, hogy kezdetben,
túl sokan jöttek.
Míg aztán,
kitudtam,
mondani,
az első,
kikínlódott nemet. Azóta,
már vannak akik hallják tőlem,
ne tessék jönni nem én vagyok,
az akihez tanácsért jönnie kellene.
Emberies nyelvnek neveztem el ezt,
ahogy írok, úgy is adom a tanácsot.
Fontos is lehetne figyelni arra,
hogy ott van a tenyerében,
minden embernek,
a sorsa kulcsa.
Ritkábban,
fordulna elő,
a megtagadás,
a kirekesztés is.
Ha ráébrednének,
tapasztalnák, tanulnák,
az emberek, gyermekek.
Bizony a családjukon belül is,
vannak még a jelek, s a csak rájuk jellemző,
generációs jeleik is, meg feladataik is.
Hiszen egyéniségünk,
tehetségünk,
saját sorsunk,
tekintetében is,
tisztulni, törleszteni jöttünk.
Én már megéltem, letörlesztettem,
amit a saját sorsommal hoztam bőven,
Online vagyok, hogy elérhető legyek.
Hiszen ma már tudom,
érte tegyél,
ne helyette,
a sarjaidnak is,
így lesz értelmes élete.

Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. https://julamami.com Szeretettel a Julamami.
Örökké maradjon,
felismernéd-e
a benned lévő
szeretetet,
vagy csak
látszatosan
teszel-veszel.
Önmagad ellen
védekezel, csak
nem csinálsz te
is ellenséget
magadból.
Ha nem jó,
hát tanuljad
meg mástól,
hogyan menjél
tovább.
Tudod-e az
ami fékezne,
a lelkedben,
adná a jelzést.
Az impulzusod ami
rólad, neked jelezne,
ha felismernéd
és nem éreznéd
idegennek ott belül.
Látszik a tenyereidben,
a generációs feladatod jön,
miután, elvégezted a sajátod.
Visszavágysz oda, ahonnan,
teljesítés nélkül kiugrasz,
nem vált a sajátoddá az,
hiányként ott maradt.
A lelked jelzésére ha te
figyelnél egy ritmusban
maradna a szíveddel és
a gondolkodó agyaddal,
megoldhatnák mindazokat.
Mert, intelligensnek születtél,
jó mintát, az életeddel mutatsz.
Ne szenvedj feleslegesen,
elég az, ami érted szól, mint
feladat, azt végezd el időben.
Mások meg nagyon alacsonyan,
kitalálnak mindenféle, mondva
csinált módszerekké váltakat.
Nem kontrollálják őket, mert
nincs aki fel merné vállalni.
Bevallani, hogy amikor
ezt megengedték
óriásit tévedtek,
mondvacsináltak
töltötték azt be.
Amiért a többi
nem is juthatott
a közelébe sem.
Kívül maradtam,
nem tehetek mást,
semmit már, csak itt
jeleznék, hahó, hahó, hát
szeretetben, természetesen
egymás mellett élni az a valós.
Aki azt jó előre kitalálta, hogy
ne tudjak bent maradni, el tud-e
most a lelkiismeretével számolni.
Vagy gyártja a következő hibákat,
mert elég a látszatra, hamar ható,
s mindenki beleférhet, mert nem
fontos, hogy vannak akik arra
születtek és abban gazdagok, a
tehetségünk nekünk, az hozott.
Engedjétek be, fontosat mondok,
tartást és méltóságot magatoknak
csinálhattok az én tudásom által.
Nektek találtam fel, az emberek
akik megtiszteltek hozták el ide,
mint megtapasztalható tudást.
Összefüggésében rajzoltam le,
így ritmusban tudjatok maradni,
tanuljatok meg alkalmazkodni.
Vegye meg a Hazám, ti mind,
akiknek most igénye lenne
erre, lelkileg profitáljatok.
Szíves, lelkesen gazdagon,
ne görcsösen éljétek meg.
Magatokban a tehetséget
megtaláljátok és minőségi
életet élhessetek, abban is,
amiben éppen lennetek kell.
Két oldalunk van, ismerjétek
meg vele mindkét oldalatokat, meg,
feltaláltam, az arra rálátásos hidat.
Ha az egyik oldalt nyomják csak, az
nagyon erős legyen, lássák, hogy
bizony minden az övék itt már.
Hát ne igyekezzen senki sem,
tán fölösleges is lenne, nincs már,
meg a jólétünkhöz vezető út, elszállt,
másé lett az is már, nincs ott sem határ.
Ó nézzél magadban szét, na látod milyen
szép a lelkes, szíves, gondolkodó agyadnak
a tükre neked, ha nem úgy van, igyekezzél
javítani rajta, amíg lehet, hogy ne kiáltson
rád és fennhangon, a saját lelkiismereted.
Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev.
Hétköznapokon, 10.00 és 12.00 óra között,
történik, a szolgáltatásom és az oktatásom.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,
heringesa1@gmail.com és a +36302470589 által.
Magyarországon, Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel a Julamami.

Az emberi méltóság, két fontos pillanata,
a megfogantatás, s az érzés az Anyaság.
Megjárna nekik a tartás, a méltóság,
magadat becsülöd alá, ha nem kapják.
Felfedeztem a csuklókon a magzati szakaszt,
ha tudnátok, hogy szinte mindent megmutat.
Neked mit jelent,
az anya szó.
Szeretetet-e.
Az íze,
a szádban,
édes,
vagy
keserű.
Mond,
te
milyen
anya
leszel,
ha
ilyet
tervezel.
Mond tudod-e,
hogy ma mit jelent az, hogy anya.
Felébredtél-e, felnőttél-e ahhoz,
milyen módon hordozod.
Vigyázol-e magadra,
érte, amíg,
várakoztok.
Vigyáznak-e rátok,
amikor megtörténik az,
aminek a legszentebbnek
kellene lennie kettőtök között.
A várakozási szakasz,
a kihordási idő,
a magzati szakasz,
ha minden rendben lehet,
lelkileg köztetek, s körülötted,
akkor úgy zajlik mint egy csoda.
Az Isten adta lehetőség,
ahhoz, hogy anya légy.
Ami megfog történni,
amikor eljön az ideje,
s megszületik,
az ember gyermeke,
s megjön vele az anyai érzése.
Együtt élik át, azt a kilenc hónapot,
minden rezdülése bennük nyomot hagyott.
Bennük marad, láthatóan, rendezniük kellene,
azt az alkalmas időben, de csak egymással.
Én megtudtam, rákérdeztem, jól éreztem,
hogy azt addig miért is úgy éreztem.
Megértettem, elfogadtam.
Talán éppen azért is,
sokaknak,
egy ideig,
anyapótlék voltam.
Amíg velük együtt, a számukra jó,
hazavezető útjukat megtaláltuk.
Valamikor, tán réges régen,
amikor mindezek,
a családokon múltak,
a legszegényebbek is,
megteremtették azokat,
a körülményeket,
ahol tisztán,
meghitten történhetett.
Vagy összehordták,
mint egy szentélyt,
ahol a világra jött,
megszületett,
az ember gyermeke.
Együtt várták, odafigyeltek,
volt rájuk gondjuk, nem hagyták,
egyedül a kérdéseikkel magukra őket,
legalább gondolatban,
velük voltak,
együttérzők lettek.
Az érzés, ami ott volt,
bennük, köztük,
mint egy láthatatlan fonal.
Nem kötelékkel, nem csomózva,
hogy el ne felejtse, emlékezzen, hanem,
csak úgy emberiesen, megtisztelve,
várták a legnagyobb érzésüket.
Anyának lenni, átélve maga a csoda,
ha nincsenek az anyák akkor, a kérdéseikkel,
a miértekkel, hozzáértők nélkül, válasz nélkül hagyva.
Ha azt érezhetik, hogy az róluk szól, életszerű,
a segítők rájuk figyelnek, arról beszélnek,
s nem minden egyébről, bármi másról.
Egy összetartozó körben, meghitten,
hivatástudatból megtesznek mindent,
amit személyre szabva ott lehetséges.
Az érzéskör ami akkor létrejöhet,
megadja az indulásnál a biztonságot,
az anyának a gyermekének, az embereknek.
Ami megtörténhet velük, róluk szól és értük minden,
nincsenek, akkor, abban különbségek,
mert az emberiestől, a hozzáértő,
emberségesig érnek, a megható érzések.
Emberek ezekről az érzésekről,
kérlek benneteket el ne feledkezzetek.
Az Isten adta, az anya és a gyermeke között,
az összetartozás, a bizalomnak a továbbadása,
az egyetlen ember,
az egyetlen érzés,
ami nem téveszthető össze.
Az anya pocakja, a leendő gyermek temploma,
ami mindvégig védi, az ártóktól megóvja.
Nem rakhatod rá az apára se,
neki teljesen más olyankor az érzése.
Amit tovább visznek generációkon át,
a sejtjeikben mint a legszentebbet, a leánykák.
Hát jól figyelj, ha méltatlan szavak hagyják el a szádat,
ha egy nőről megengedsz, méltatlan kifejezéseket magadnak.
Akkor bizony olyan mintha bemocskolnád, az anyai,
gyermeki, emberies, szülői, rokoni érzést magadban.
Ha nem is a te gyermeked, ha nem is a te anyád,
de valakinek a szeretve nevelt gyermeke,
a valakik által tisztelt, szeretett, másoknak anyja.
Ha csak a profitot nézed, gondolsz-e közben arra,
hogy valakiknek az anyja, mindent a munkában
hagyva, kifáradva, kihasználva, kimerülve megy haza.
Te aki döntő helyzetben vagy, szállj magadba még ma,
mindennek ez a kezdete, mi marad az anyjából,
ha fáradtan, energia hiányosan, kiüresedve ér haza,
ugyan mit kap belőle, a szeretetre éhes gyermeke.
Mire emlékezhet majd, hogy az anyját néha látta nevetni csak.
Ha ma még nem is, de egyszer majd, ha megint tisztelni tudják,
a legtisztább érzéseket, hisz megfordult, hála Isten, újra a Világ.
S az emberies útján halad, ha még van benned érzés eziránt,
vagy ha már nem is tudsz azonosulni vele,
mert régen másra figyelve élsz, akkor legalább ne gátoljad.
Ne hidd el, az ellenkezőjét, a jól megcsinált látszatosnak,
neki az érdekei diktálják, hogy könnyen bánjon el veled.
Az életet tisztelettel, szeretetben élni szép, az jó,
ha még hallani tudod a lelkedben a csendzenéd.
A sírjára a virágot hordhatod, amíg él,
amikor szüksége lenne rád,
tisztelettel, ha tudod szeretettel,
addig tedd érte, amit tudsz, az a dolgod.
Ne rohangálj, ha törik ha szakad, hogy mindenáron,
még ma odaérj,
egy lelkedből, szívedből jövő gondolatot,
megfogalmaznod, egy jó kapcsolatban az is elég.
Senki sem tökéletes, ne menj bele az ártó csapdájába,
ha áskálódna ellened, ha szutykolni próbálna téged.
Neked tudnod kell, a tisztából kibillenteni szeretne.
Az anyádban mindig ott van feléd az ő ragaszkodása.
Maradj az egyensúlyodban meg, a kulcs a szeretet.
Nem lehet természetes az, ami nem természetes.
Majd szégyenkezhetsz, ha bármikor addig, tévedtél,
eltévedtél, megtévedtél, elfordultál, megtagadtad,
az őserőt, az érzést is elrontottad magadban,
hozd helyre minél előbb, amíg él addig tegyed.
S te anya, ne legyél konok a gyermekeddel,
ne utólag akard nevelni, idejében lehet,
majd neveli magát élete során,
vagy nevelődik, te csak szeresd.
Nagyon fontos, a Világ sorsa mindez!
Ez a legnagyobb érzés, vigyázzatok rá,
nem veheti át a helyét egyetlen gép sem.
Akkor is tedd meg, szépen kérlek téged,
ha viszonzást, megbocsátást nem kapsz,
idő kell ahhoz, kinek mennyi szükséges.
Várd ki az időt, az anya és gyermeke,
között a szeretetszál, nem múlik, örök.
Tisztelettel minden anya fele, Julamami.

Sorsod, generációs feladatod, az intelligensekért,
hogy ennyi hátrányt, ne szenvedjenek el.
Sok a tapasztalatom, mennyire ki vannak szolgáltatva,
intelligensekként az emberséges viselkedésük,
szakmájukban elért már / specialista / szintjük,
összefüggésében látásukkal való döntéseik miatt sokan.
Ah csupán azért mert nagyon nagyok a
fejlettségi szintek közötti különbségek.
Többnyire megugorják csak,
a magas szinteket kívánó helyeket,
nem adják a specialistáknak át, azokat a helyeket,
amik őket illetnék meg, a tudásukért,
az ahhoz érett, másokat is érintő,
emberséges döntéseikért.
Nem értik, hogy mit miért úgy mondanak
és miért másképp fogalmaznak,
a mindent lefékező,
s csupán kritikával fogalmazók,
akikkel csak kevesen vitatkoznak.
Pedig hamar kiderülne, hogy tudás nélkül,
érvek nélkül,
meggyőződés nélkül,
vagdalkozva,
csupán kritizálnak.
Ah, mint ahogy sokan,
az iskolákban hallották és
aszerint is élnek még mindig,
nagyon sokan, mintha az még működne,
azt mondogatják és nem térnek el tőle.
Mert azóta újabb nem történt,
azt megjegyezték és arra hivatkoznak,
azóta is, mintha megállt volna az idő számukra.
Nem akarják alkalmazni az új dolgokat,
mert már nem értenék azoknak,
az újszerűt,
annak a szóhasználatát és kritikusak
azzal kapcsolatban is, azt a.
Ah, mert nem szeretnének tanulni,
sem fejlődni, hiszen meg vannak győződve,
hogy mindent jobban tudnak mindenki másnál.
Miközben meg is fogalmazzák,
hogy mások írásaiból,
műveiből ollózták össze,
azt amit úgy mondanak el,
hogy nem mondják mellé,
a nevüket azoknak,
akiktől idéztek,
vagy akiktől kiollózták,
ne tán tán,
csupán a megszokott módjukon,
plagizáltak.
Megengedhetik maguknak,
hogy a julamami védjegyes sem védjegy,
csupán egy amikből szintén nyugodtan merítenek,
azt a. Ah,
hogy azok által a saját hasznukat növeljék,
okosnak, többnek tűnjenek,
mindenki másnál gazdagabbak legyenek, azt a.
Ah, vagy elfednek valamit vele,
ki tudja miért, azt a, ugyan számukra,
a julamami védjegynek a használatát,
ki és miért, engedte meg.
Na hiszen, miből lesz a cserebogár mondják,
hát igen, ha időben megbecsülték volna
az intelligenseket,
azért amit a tehetségük által alkottak,
azt a. Ah, amiben kitűnő munkát végeztek,
nem lenne ennyi ellenzője, mindannak,
amiket Ők megalkottak.

2023. évben, sok minden ért körbe,
a megrajzolt oktatási anyagomhoz,
gyakran rajzolom, most, a következő sorsképleteket.
A sok éves napi tapasztalatom szerint, kevesen tudják még,
mekkora jelentősége van,
annak, hogy ahhoz képest,
amit a génjeikben, hoztak,
tapasztalva és tanulva fejlődhetnek.
S, azok, amik, a sorsukban akár naponta,
rájuk vetülnek, na meg, mind, amiket halogattak.
Hozzáadódik, az is, amikor a nehezeket kikerülni igyekeztek,
vagy a családban, az előzők el nem végeztek, azt tapasztalom,
hogy csupán, a legmagasabb szintűeket érinthetnek.
A hétköznapokban láthatóan,
ott van az a gyakorlat,
hogy az intelligensek,
vagy úgy is mondhatjuk,
( a legmagasabb szintűek ),
mivel nem ártanak, se nem bántanak,
egy idő után, rájönnek,
rájuk a többiek,
nem vigyáznak,
a saját sorsuk adja,
majd a a saját idejükben,
hogy a tapasztalataik által,
magukra is jól vigyázzanak.
S vannak azok, amiknek a megvalósulására,
nagyon régóta várakoztatnak,
bizonytalan, a megvalósulása,
amik néha, teherként rakódnak,
oda, ahol a megmaradt feladattal,
még, nem egy szinten vannak, a döntők.
S maguk is, valamire várakoznak,
ahhoz képest, ahonnan indultak,
azt megtartani,
azokat megerősíteni nem akarják,
inkább, ahogy mondják,
megugorják a következő számukra,
nem sorsszerű,
alapok nélküli,
el nem érhető célokat.
Vagy, ha nem a saját emberségükkel,
tudásukkal,
érték azt a magasat el,
tán, mások tudása által értek fel oda,
azt igazán, értékelni nem tudják,
mert abban, nem tudnak haladni,
sem értően fejlődni.
Ha nem a saját életritmusuknak megfelelő az,
a feladat, s,
nem is lenne dolguk azzal,
nem látják át,
nem, hogy összefüggésében látnák,
a megoldásokat.
Hát nem találnak más eszközöket,
mint a hétköznapi gátakat,
s ha, elfogyott az eszköz,
nincs más ami gátat vethetne,
hiszen nem jó helyen vannak,
ott nem lenne,
egy napos,
dolguk sem.
Úgy, ha ott az ideje,
elindul,
az egészséges egyensúly felé,
hiszen, az arra már beérett,
minden érintett,
igazodik,
a természetes működéséhez.
Annyira eltávolodnak,
hogy önmagukat a fejlődésben is gátolják majd,
a kint is vannak,
bent is vannak,
a még rájuk is figyelő,
szemlélődőknek láttatott,
mozgásukban.
S ha önmagukhoz képest nagyon igyekeznek,
sok hibát ejtenek, a természeteshez képest,
túl komolyan veszik magukat,
bizonyára egy idő után,
majd, nevetségessé is válhatnak.
S a természetes körforgás által,
kerülnek vissza oda, ahonnan indultak,
amekkora tudással ott rendelkeztek,
ahhoz képest, ahol,
addig, annak a szintnek,
akkor jól megfeleltek.
A tapasztalt tudásom,
meg a megrajzolt 153 oldalam,
ami a saját feltaláltam és
az oktatásom hiteles minőségét adja,
sokszorosan van bizonyítva.
Megtanulják és közben,
rájönnek,
hogy meddig van számukra
az addig,
hogy megmaradjon,
ahhoz képest,
amit emberségesen elértek,
az csak róluk szól,
a saját,
belső tartásukról.
Ami a saját nekik és róluk szóló,
biztonságos kontrolljuk,
a lelkiismeretük,
ahhoz mindenki megkapja az ismétlés lehetőségét,
ahol van amikor a bocsánatkérés is elég,
máskor meg,
ha az életminőséget alacsonyabb szintre vitte
és pénzbeni károkat okozott,
annak megfelelően, szükséges lenne,
hogy a hiányokat kiegészíteni oda adjanak pénzt.
Viszont, azok a feladatok,
amik számukra érthetőek lettek és a nehézben is,
felvállalták,
amit önmagukért megoldottak,
általuk előre haladhatnának,
fejlődhetnének is,
akár oda is, fel,
amit felvállaltak,
akkor még,
tudás és hozzáértés nélkül,
vakmerően,
megugrottak.
A tapasztalatom szerint,
a tökéletes csak az Isten,
az emberek annak megfelelően,
ami szintet azzal elértek,
amiket közben megoldottak,
a tudásuknak, emberségüknek,
megfelelően,
elismertek lehetnek.
Nem mindenáron,
ha mégis,
fontos az számukra,
valakivé is válhatnak,
a saját jól megérdemelt szintjükön élhetnének,
az általuk elért,
életminőségükben.
Arról is szó kellene legyen,
hogy a napi, mondjuk félóra,
agytorna is szükséges ahhoz,
hogy a saját szintjét megtartsa,
az arra igényes emberségesek sora.
S bele ne punnyadjon,
az emberileg el nem ért,
vagy szintjének megtartásáért,
nem tevékenyen élő,
a motiváció nélküli,
kiüresítő,
már neki is ártóvá váló,
a tehetségesek elől lenyúlt jólétbe.
S lehetnek,
akik egymást hibáztathatják közben,
mert nem gondolnak bele,
hogy mennyire értékes az életminőségük,
amit elértek.
S, annak a megtartásáért,
ugyan úgy tenniük szükséges,
mint ami ösztönözte addig őket,
s annak az eléréséért,
akár napi szinten,
sok mindent, meg is tettek.
Az élet körforgása nem áll meg,
az élet élni szeretne,
minden arra alkalmas pillanatban,
meg is tesz, minden jót és szépet érte.
Úgy, ahogy abban az életminőségben, ő maga is élni szeretne.
Nem mondhatom, hogy nem értem,
miért mennek túl, az emberek,
a sorsszerű biztonságos
határaikon.
Az első hét
évben lett meg,
a tapasztalatom.
Amikor azt,
megelőzni
már nem
lehetett.
Túl gyorsan
jutottak előre.
El is hitték azt
és mindent, a
hamiskodóknak.
Aratni vágytak, ah,
pedig nem vetettek.
A gondokat így,
maguknak
gyártottak.
Belül volt,
amit kívül
kerestek, ah.
Szétosztották,
jól kitaláltan,
a felelősséget.
Nem vállalták
fel a miérteket,
hárítani azt jól
megtanultak.
Honnan lenne
méltóságuk,
és tartásuk.
Azt pótolni
nem lehet.
Akkor,
se, ha
elértek
mindent,
amit az ő
sorsuk
nekik
megadott.
Sikeresek,
örüljenek.
Alázatot
gyakorolva,
megélhetnék.
Adni tanulnak és
másokért tesznek.
Helyükre teszik,
az emberiesüket,
amivel születtek.
Ah, miért csak,
az akaratuk
szerint
mennek.
Legyőzve a
gondolkodó
lelkes, szíves
többesüket.
Miért csak
kapni és
adni nem.
Pedig mind
adni jöttünk.
Önmaguktól
megmenteni
nem lehet, ha
túlértékelnék,
a többiek fölé
helyeznék azt,
amit álmodtak.
Adni születtünk,
kinél, hogyan
nevelődött ki,
állt be, a nem
létező sorba.
Kire és
hogyan hat,
amivel nem
lett volna dolga.
Lemásolja, utánozza,
nem lehet az igazi, hinnye.
S amikor sikerült az ő műve,
alaposan mellé is ment vele.
Mindenki hozott tehetséget
valamire, az ő sorsa az lenne.
Viszont ha a döntő emberek, azt
még, fel sem fedezték önmagukban, ah,
van nekik is, lelkes, szíves, gondolkodó énjük.
Nem gondolnak bele, a többieknek is van sorsa.
Egy Haza ez csak egy, ki mint tett bele, becsüli meg
a Hazáját, a saját és generációs feladatait, hinnye.
Ha belenézett, hallgatott oda,
ahol tudtak róla és színházat
játszottak, örüljön hát neki.
Miért teremtette volna az
embert, ilyen jól működőnek
az Isten, ha örülne annak, hogy
kifordulnak, önmagukhoz képest.
Láthatják őket ám, a saját és mások
gyermekei, hogy ahhoz képest, amit
hoztak, kivé vagy mivé változtak, ah.
Miről beszél, ha ő maga meg, nem
is úgy él, s ha majd, lekopik az
álca, ki, hogyan magyarázza.
Miért nem volt azon, meg
is valósuljon amit megígért.
Eltékozolta közben, a mások
sorsszerű lehetőségét, hinnye.
A körforgás nem áll meg, ugyanaz
megtörténik, mint, amivel gátolta,
ha nem, az emberségével megáldott,
tehetségét adta, a Hazánkba, bele.
Belevágott merészen, hű bele,
azt a, az is megvolt arra a napra, ah
ne zavarják. Legyen csend és a napi döntésnek, az efogadása,
abban is. Elvégezte azt, amit betervezett,
a nap következő részében, nézelődne.
Kényelmesen elücsörögve, mert észrevette,
mennyire szorgos, dolgos, nyüzsgés van,
ott lent. Na ugye, hogy működik, észre sem
veszik, mindazt, ami közben, a Hazánkban megváltozik.
Az egészséges életritmustól eltérő, gépiesen, egymáshoz,
igazított, felgyorsított, kiszolgáló, élet zajlik.
A múlt elmúlt, gondoljon a mára, a most
élhető pillanatára, a holnap, az meg, a
küszöbökön, úgyis, őt is, megvárja.
A döntés a kezeikben, lelkesen,
szívesen, gondolkodva tegyék azt.
A saját és mások életét mentenék,
ha megértették, egy Haza ez csak egy.
Az ígéretektől a sorsaink csak lefegnek.
Jó szerencsét hát, minden ahhoz,
tudással rendelkező, jóakaratú
embernek, áldjon meg az Isten,
minden földi jóval benneteket.
Heringes Árpádé, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a
Hergál Házból. A Julamami szeretettel.
Szeretettel a Julamami.
2024.05.13. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
heringesa1@gmail.com
Paksról a Hergál Házból.

A most az éppen 30 év, a valóságot tükröző most állapota, nem engedtem és nem is engedem meg senkinek, hogy a julamami védjegyet használja, se azt, hogy oktatni próbálja a feltaláltamat.
Majd akkor, ha eladtam annak az embernek, aki pontosan tudja, mire vállalkozik a megvételével, hiszen másban már sok éve bizonyított, kitűnő üzletember. Mivel hiányzik belőlem az üzleti érzék, így hát, továbbra is csupán a feltaláltam oktatásával foglalkoznék, mert ahhoz csupán én értek még.
Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Szeretettel a julamami védjegy.

a védjegy Logo Gálosi Ádám József, kitűnő rajza.Tiszteletem érte neki.

Lelkiismeret… 2021.05.04. – 2016.05.04.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/,
ha van már rá igényed, magadért tanuljad meg.
Két oldalunk van, az egyikkel a tehetségünket
hoztuk, a másikat illene már megtanulnunk,
önmagunkkal egyensúlyban maradnunk.
Jó ha a párkapcsolatunkkal is tisztában
vagyunk, mikor mi nőként a dolgunk,
nem előtte sem mögötte, a férfi mellett.
A lelked jelez, figyelj rá, ha pulzál,
azt sem véletlenül kapod, ha
hagyod, legközelebb is,
ráér az, majd máskor.
Sikerül az összeset,
jól felhalmoznod,
cipelni is már alig,
éppen csak tudod,
amikor egyszer csak,
alaposan rád morog,
felelősen érted szólít
meg a lelkiismereted.
Van egy szabály,
legalább ne árts,
se magadnak, sem másnak.
Két oldalunk van nekünk is,
nem egyoldalúak vagyunk.
Bal oldalunk a racionális énünket,,
jobb oldalunk pedig, a motiváló énünket jelzi,
mind a két oldalunk felett,
a gondolkodó agyunk dönt.
Ha az egyik felé teljesítettél,
keresd meg a másikhoz is,
a tanulási lehetőséged.
Honnan tudnák majd,
a kisgyermekek vagy fiatalok,
mit is,
jelent az, generációsan becsülje meg jól, mert, a
nagyapja hagyta rá, azt örökségül. Vagy
nagyanyjától mit tanulhatott volna, ha még élne.
S az is előfordulhatott volna, esetleg,
az egyikük, életbiztosításának,
a kedvezményezettjeként, lehetett volna miből, kifizetnie a tandíjat.
Ha nem gondoskodnak a jólétünkről, akik felvállalták, úgy, hogy nem
voltak igényesek arra, amit felvállaltak, azáltal, jó legyen az itt
élőknek.
Így, hát a hozzá nem értőknek, az emberileg arra nem éretteknek, a
kiszolgáltatottjai lehetünk, ha időben,
nem kapjuk meg, a Hazánktól azt, amit ide bele teremtettünk.
Se annyi nyugdíjunk nincsen,
hogy az önmagunk eltartásához elég legyen.
Se számukra elvégezhető, életbentartó, munkájuk nincsen.
A munka, a teremtés ereje, megtartó erő,
ha nem gyakorolta azt, számára elég ideig, ugyan
honnan tudná, tartást, méltóságot ad-e az.
Vagy mit jelent az elvégzett munka becsülete,
tartásban, emberségben, gerincességben, azt a.
Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom
hát ahhoz aki, heringesa1@gmail.com, megtisztel éppen.
A hivatásom, a tehetségemből lett, hozzá,
rengeteg, sokféle, szinte, napi,
tapasztalattal, állt össze a tudásom.
S lett meg, annak az eredménye, egy nap alatt
lerajzoltam, az akkor, elért szintemnek a ritmusában van.
Így hát, azon a szinten, vannak a bejelentkezők, vagy úgy
vállalják fel a szolgáltatásomat,
hogy a szintjükre, lefordítom. Akár, sokféle módon,
én vagyok az, aki a toleranciát gyakorlom és
értük és önmagamért is, a tudásomhoz meglévő, alázattal,
hozzájuk alkalmazkodom.
A feltaláltamat, az engem megtisztelőt,
összefüggésében látással élni, is oktatom.
Van hozzá, az éppen, 29. éve, felfedezett tehetségem,
amihez lett, a napi gyakorlatomból eredő,
emberismeretem és a felfedezésemhez, a megfelelő alázatom.
A 2016. évben,
vannak sokan,
akik alázatban élnek,
lelkesen, szívesen, eszesen,
mert minden jóérzésük meg is van,
már átlátják ők azt, összefüggésében.
Az élethez szükségeset magukhoz veszik.
Nem leskelődnek, sem kukucskálnak,
más úgy dönteni, hogy nem ártani,
legalább, megelőzésként megélni.
Felfordult az alja, jól láthatóvá válva,
nem tudsz még nemet mondani sem,
azért gond nélkül megkörnyékeznek.
Ha még akkor sem veszed észre, hogy
megrendezett az, ami ott van körülötted.
Elér, egy olyan magas szintre nem fékezve.
Olyan bátor, nem fél már csak önmagától,
túlzás van már, a zsebeiben, a markában.
Nem hiszik még el, azt sem amit jól látnak.
Teljesen kiszolgáltatottá, bábokká válnak,
hiszen nincs mögötte emberismeret sem.
Ne félj a tisztelettől, a legtisztább érzés,
nem téveszthető össze semmivel,
a kiteljesedő élethez, lételem.
Az emberies tartásos marad,
úgy dönt, lehetőleg ne ártson,
valami jó mindenkinek legyen.
Ha nem teljesítesz időben a legjobb
tudásod szerint, az Isten adta Népért, hát
elfordul a számára értelmes élhető felé.
Amikor csak bábként kezeled, lenézed,
már csak, a pénzről szólnak a döntések, a
látszatos felé irányítva, minden jót oda.
Nem határolod el, a jót és a rosszat, ah,
rájuk bízod, majd aztán kifogásolod azt,
ha nem tudnak egy ritmusban haladni.
A saját sorsunkat egyenként hoztuk,
saját életritmust kaptunk mindahhoz,
hogy teljesíteni időben tudjuk mindazt.
Mivé lesznek, nekünk a Népnek az ünnepnapjaink,
ha nincsen, megfelelő tisztelet, felénk.
Csupán az elméleti tudás nem elég.
Önjáróvá válhatnak ám, mert azt
hitték jól értik amit hallottak,
azzal nekik is ígértél már,
s várják a teljesítésedet.
Mi tapasztalni jöttünk,
mindannyian, kinek ez,
másoknak meg azt kellene,
megtapasztalnia ahhoz, hogy
eljussunk, a róluk szóló jó sorsunkba.
Nem mások szerint várakozni, se nem
értelmetlenül, csak beleélni vagyunk itt,
generációsan fejlődni, teljesíteni jöttünk.
A generációs feladataink, a sorsunk adott.
Amikor már túl magasra tévedtél fel,
no akkor egyszer csak, van az a pillanat.
Amikor azért amit tettél, el kell számolnod,
a saját lelkiismereteddel, s a következményeivel.
Keresd meg az arra alkalmas szavakat a szótárban.
Előzd meg, időben, kérj bocsánatot, a kárt fizesd meg.
Változz fokozatosan, hogy ne rogyjon meg a térded.
Becsüld meg a pillanatot, amikor boldognak érzed,
magadat, mert egész életedre kihathat az.
Ne tegyél senki ellen semmi rosszat,
mert az életed során visszahathat.
Igyekezzél jóemberré válni,
ne kelljen neked sem,
lopakodva járni.
Megtanulhatsz,
tapasztalhatsz,
sok – sok mindent.
Ettől egyenesedik,
a gerinced, magas a
rezgésed. Jó lenne,
ha minden ember,
önmaga felé,
mások felé,
szintjéhez,
méltóan is,
igényesen,
élhetne.
A lelke
fejlődésére,
odafigyelhetne,
a pénzbeni jólétéért tehetne.
Nem született senki sanyargásra,
se nélkülözésre, a saját szintjén jól élhetne.
Ne állj meg a semmit növelni, csak üresednél, ha
nem találsz magadnak értelmes elfoglaltságot, keresd meg.
Megszokottá válik az, ami erősebben hat, hát, mozgásban maradj.
Ha az ismétlésnél jobb megoldást nem találsz, akkor is látja már
az értelmező agyad, amit magadnak szántál. Kérdezés nélkül azt
másokra ne rakjad sablonnak, mert ha elhiszik, hogy nincs más
lehetőségük, nem gondolkodnak, a jótettedben reménykednek, várakoznak.
Azt akarják látni, hogy nekik is megjár a jó és a szép, értük is szól
ami történik, hiszen az Isten adta Nép fejlődne, a saját maga által
is, megteremtett Hazájában, vár a lehetőségére.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Hétköznaponként,
10.00 és 12.00 óra között, a +36302470589 telefonom által, el tud érni. Szeretettel a Julamami
Ismerd meg, a belső tartásod,
a lelkiismereted szerinti,
emberi méltóságod.
Naponta tegyél ott rendet, ha eltértél
volna tőle, rendezd vissza, a
helyes működésébe.
Kontrollálni,
kontrollálni,
kontrollálni
tanuld meg.
Ha nem veszed
észre a hajlítást
a szövegében,
elburjánzik az,
pedig, amikor már,
beértél arra,
ki és át,
hallatszik az.
Egy idő után, már
önmagad is, képes
leszel, kontrollálni, a
környezeted hatásait.
Megdöbbensz mi minden
zajlott ott, ah, láttad csak nem
hitted el, hogy mit látsz.
Rájössz, odateszi, az Isten is,
amit látnod szükséges, neked.
Van az úgy, hogy eltelnek napok,
s akkor már minden mindegy, ah.
Nincs mit kezdeni vele, csupán,
annyit, a belső rended működik.
Mikor billen ki, valaki a belső
rendjéből, ah, mennyire lehet,
visszarendezni még időben.
Vagy, hogy korrigálhatják
az emberek, hogy ne
térjenek el a tiszta
úttól, véglegesen.
Megtanítom erre,
az oktatásomon,
az arra, már igényeseket.
Az önmaga szerinti,
saját szintjén történő, oktatás,
az önmagát nevelés,
által, átéli, ő maga aki,
meg és felismeri a sorsát.
Hol vannak, a belső
jelzések, amikor még
nem uralta el valami,
ami erősebb hatás.
Ha azt az irányt
követed, ami
az erősebb,
csapda lesz.
Neked kell,
időben azt
észlelni,
meddig
mehetsz.
Honnan van
még visszaút,
a belső rended,
jelez és igyekszik,
oda visszahúzni.
Megtanuljuk
mi a módja,
annak, ami
a saját szinteden
tarthat.
Maradj a
szinteden,
szoktam
mondani.
Addigra, már
tudja mit jelent.
Így képes lesz arra,
a saját és generációs
feladatát megcsinálja.
Tartás, méltóság nélkül
ugyan, hogyan lehetne
felépíteni önmagunkat.
Mi módon lehetne azt,
a fejlődést biztosítani,
amit a lelkes, szíves,
gondolkodó éned,
jelez mindig neked.
Megelőzni tanulj,
ne kelljen azzal
szembesülj, ah,
elrontottad.
Ne fuss utána,
várd meg azt,
az jöjjön, aki
veled együtt,
megtudja
oldani.
Ne szaladj
eléje, kontroll nélkül,
annak
ami érkezik.
Ne cseréld
a szerepeket
fel, elronthatod.
A jó vezető tudja,
akkor fejlődik ő maga is,
ha lehetőséget ad,
az abban végig ment és a már mindazt,
értőnek, arra,
hogy a visszafele utat is
tegye meg, ugyanabban.
Azután lehet kezdeni, mindent
elölről, mert a világ előre halad.
A tolerancia és a
tudásnak megfelelő szinten jól működő,
alázat gyakorlása,
hogy gondolkodó ember maradj.
Újra
és
újra.
Benne élni a körforgásban.
Ha nem
haladsz,
lemaradsz.
Viszont arra
rájössz, mi az
ami miatt jött,
az ismétlés, ah.
Összefüggésében
látni, elérted azt ami
számodra a legfelsőbb szinted.
Mellé mégy, ha attól te,
eltérsz és mások tesznek
érted, érvelj, amikor te tudsz többet.
A lelkierőd akkor is segíthet, ha
hagyod, segíts magadon az Isten
is megsegít, a módja mindannak.
Az idő és a hatalom, az Istennél,
akárki nem igazgathatja azt.
Ez és az, amikor azt mondják, maradj
önmagad és amikor már képes
vagy, az oda – vissza,
tapasztalatod által,
segíts hozzá a megelőzésben, másokat.
Ők is tanulják meg azt,
hogyan tudnak segíteni
önmagukon. Ne mástól
várjad, magadért, magad
csináljad, tanuljad meg azt.
Amikor már képes vagy élni,
megélni, a minőséged szerint
élni, add bele a Hazádhoz azt.
Egy Haza ez csak egy, mindenki
hozott valami fontosat amikor
megszületett. Ha már tudod
mi a sorsod neked, tegyél
meg minden szerintted helyeset,
szépet, jót, az már a sorsod.
Ne hidd el, hogy vége,
fordulj meg, látod most
abban éppen,
te kerültél az elejére, ah.
Az ismétlés arra jó, hogy
rájöjjél mit gondoltál másképp,
akkor. Jelezd oda, ahol abban
érintettek lehettek, kérdezz rá,
hogy korrigálj-e ott, ha lehet.
Menj tovább, ha magától
oldódott az már ott meg.
Nem mindig fontos az,
hogy mindenben, igazad
legyen, ha a valóságot meglátod,
saját érveid lesznek,
ami érthetővé válik az értőknek.
Különös oktatás, nevelés,
az abban kitűnő által,
amit feltaláltam, az
alkalmas arra, hogy
általam,az oktatásomon,
megtanulhatod. Mit jelent számodra,
az emberséges tartásod,
a lelkiismereted,
mint szerintem,
az emberi méltóságod, nem más az,
mint az általad átérezhető,
az érted szóló belső kontrollod.
Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között,
naponta megnézem és válaszolok,
heringesa1@gmail.com
és a +36302470589 által történik,
az oktatásom. Az arra bejelentkező, igényeseknek,
a már akkor is, vagy az oktatásom közben is értőknek,
akik a saját tudásukra,
összefüggésében is rá szeretnének látni.
a Hazánkból
Paksról a Hergál
Házból. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
Szeretettel, a julamami védjegy.
Julamami
2025.02.03. https://julamami.com
julamami.eu
Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó,
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
Ismerve a generációs feladatatod, tán teherként a következőkre nem hagyod, olcsalamra írom naponta most már összefüggésében a befejezetlen mondatom.
Nekem zsíroskenyér, mert lilahagymával szeretem.
A kaviárt szívesen eszed, tán az megjár neked.
Neked az elv, az ügy, nekem az emberek mosolygós szeme.
Nekem szerény élet, néha csoda, hogy élek.
Neked mindent lehet.
Na mi a különbség,
kihiszi vagy kiviszi.
Ezt agyald ki.
Hidd el semmi.
Aszerint szeretsz élni,
én eszerint az egyszerűben élek.
Élem a generációs törlesztésemet, gondolom,
nem irigyled az életemet.
Jómagam az irigységet, köszönöm Istenem,
már régóta nem is ismerem.
Egy emberként születtünk,
magunk szerint élünk.
Sírunk, nevetünk,
remélünk,
önmagunk szerint,
van rajtunk a fékünk.
Mikor, hogy többlettel,
vagy hiánnyal élünk.
Ha eljön az ideje előbbre lépünk.
A lábunk ugyanazt a földet éri.
Talán ugyanazon Istent,
hiszi, vagy féli.
Ah, hát miért kell,
óriás különbségeknek lenni.
Miért nem lehet,
tisztelettel, a jóban és a szépben,
adok – kapokban, jó minőségben élni.
Nem szabad a szeretettől félni.
Ne kelljen a jólétet csak remélni.
Érthető, ha nem tesz érte.
Ah, ha mindent megtesz érte,
ugyan miért ne.
Amikor megláttam,
hogyan függ össze a generációs jelekkel,
a jelen életük az embereknek,
hát nagy levegőt vettem a felismerésem hatására.
Mindenki a saját idejében tudja meg, hogy a csoda
ott van benne, amit úgy hívnak, hogy a saját tehetsége.
Számomra megadatott, hogy idejében felismerjem, a tehetségemet,
később diplomáztam le, amikor már a gyakorlat azt mutatta, hogy tömegnek
számítóan sok ember tisztelt meg, az akkori tudásomért. Ami a
tehetségem által lett a hivatásommá, ami, 30. évében van éppen most, 2024.évben. Nem
adom fel, kivárom az idejét annak, hogy oktatni tudjam mindazt, amit feltaláltam
és a jó és a kitűnő szinteken, azoknak a szintnek megfelelő minőségben működik 2010. év óta.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolok se ellened, sem melletted, azt ha éppen úgy érzed,
hát tán neked magadért szükséges, előbb önmagadat meggyőzve tenned. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem
megtisztelő, az oktatásomért bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy. 
Pakson születtem, ez itt a születési helyem, a Hazám nekem is.
magyarul dobban a szívem, magyar a lelkiismeretem,
a szakmai szintemet itt és az online világában értem el.
2024.05.04. Jobb ha előbb,
mint később tudja meg mindenki,
a csoda ott van
benne, hozta azt a tehetségével.
Nem csupán abban amiben él, hiszen
felszínre jön a saját sorsa és ha van,
generációs feladata. Számára hasznos az, ha
mindazokat meg is oldja.
Ne menjen tovább az úgy, hogy nincs elvégezve,
időben felelősséggel és megy tovább a következőkre,
rávetülve, már mint a számukra nehéz teher.
Sokan még szégyenlik, hogy jó embernek születtek, hiszen a
többiek velük szemben megalázóan viselkednek. Hiányzik a kölcsönös tisztelet,
oktatnám, ha lenne rá igénye, akkor már be is érett arra emberileg.
Jó emberként ha tisztelni tudjátok önmagatokat és tisztának maradni igyekeztek,
szeretettel lesz tele az emberek felé a szívetek.
Eljön annak is az ideje, amikor nem szégyenlitek azt, tán a saját időtőkben majd,
fel is vállalhatjátok,
hogy a jót és szépet hoztátok
a tehetségetekkel, hát igyekeztek idejében, hogy még beleférjen a megelőzésbe.
2024.08.12. Ha már ezt rakta valaki első oldalnak, belenyúlva a szerkesztésembe, átrendezte a webtenyer honlapomat, helyettem, bár nem kértem rá egyáltalán és senkit sem. Csak nem, hogy ott tartunk, ami az övé ahhoz másnak semmi köze, tán maguk között, élelmesnek, megteheti már, a julamami védjegyet semmibe vegye, és amit csak akar, tán már mindent magának gyűjt be.
Ah, ha minden mások szerint történik velem, akkor mikor érem el a sikeres szintemet annyira, hogy a feltaláltam szerinti bevételemet azzal meg is kereshetem.
Annyit ami a jó életminőségemet biztosítja, aminek az összegével, a saját hivatásom gyakorlásával, keresem meg a jó életminőségemhez szükséges pénzt és én magam szerint, tarthatom el magamat.
Megtartva azt a jó érzést, sikert, ami az emberséges belső tartásomhoz fontos megélés, ami az egészséges egyensúlyomban tart, a napi hivatásom gyakorlása adja, az is lényeges számomra.
Ah, hiszen a sorsomat élem, ha a nagyon sűrűn változtatásaik maitt, nem raknak újabbakat, akkor megcsináltam a generációs feladataimat.
Így hát, tartásos asszonyként nekem fontos, hogy az egyszerűben is nagyszerűen éljek, a racionális oldalamhoz tartozó énemnek, naponta szükséges lenne, a feltaláltam adta, sikerélményre, az emberi méltóságom megtartása miatt.
Megdolgozom érte, a legjobb tudásomat adva, a toleranciát akkor éppen, ott gyakorolva, hogy nyugodt lelkiismerettel örüljek, a tiszteletdíjamként, megérkező pénznek, amit a magaménak tudhatok.
Ah, az aprópénzes nyugdíjamhoz kiegészítésként jön, úgy, hogy a találmányom által, a bejelentkező személyére szabva oktatom.
S mindent a legjobb tudásom szintjén adom át, a saját szintjéhez igazodom, hát megdolgozom érte alaposan, a gyakorlat az, hogy számára is hasznos, életszerű a következménye annak.
Most éppen 73. az életévemet élem, szerintem, éppen itt az ideje, hogy valaki aki érti már az embereket, van emberismerete mert a tehetségével azt hozta, tán eljutott oda, hogy lenne mit befektetnie, hát íme itt egy, már tömegnek számítóan sok ember által több éve hitelesített, oktatási forma.
Magam találtam fel, egy napon rajzoltam meg, az összefüggésében látást adja, az oktatásomra bejelentkező és az azt el is végzőnek. Ki mit tud felfogni az oktatásom közben, a szintjének megfelelő az, amit át tudok tudásként adni, az a gyakorlatban bevált és bizonyítottan, jó minőségben oktatható.
Amit szívesen megtanítanék, számukra, akik a szakmájuk mellé tanulnák meg, az idei, a 30. év, a gyakorlatból lett az elmélete annak amit oktatok, azt mutatja, hogy megtanulható a gondolkodóknak.
Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most
élhető pillanatára…2021.04.24. – 2016.04.24.
https://julamami.com Mihez képest, több vagy más.
Hát, most éppen ki a kijelölt hibás.
Tanulok, kint a Világban élők, sorszerű életéül.
Azzal, hogy Online vannak, a tanítványok engemet is,
tapasztalni, tovább fejlődni hagynak, hogy sokfelől vannak.
Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat,
nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad.
El ne feledd, te is csak szeretetből vagy.
Rálátni a sok mindenre, a kiteljesedésre,
hiszen ők a saját sorsukat megismerni,
keresve az igazi, tehetséges önmagukat,
az összefüggésében látásom miatt jönnek el.
Azzal meg, az egyszerű életemből kilátni tanítanak,
pedig az egyszerű világomból, ki sem tettem a lábamat.
Sok mindenre lehetne figyelni emberek, hiszen látni tanít,
benneteket a lelketek, a szívetek, a gondolkodó agyatok,
mutatja, nap mint nap nektek, mint a két szemetek.
A testetekért tesztek,
a lelketeknek is megjárna,
már ma, halasztani nem jó,
mert közben, punnyadhatsz.
Mert az életetek kulcsa nálatok,
értetek, ott vannak benne a jelek,
a csuklótokon is már, a tenyereiteken át.
Nem fordulna szembe, a szülővel a gyermeke,
ha ismernék egymást, őszintén beszélnék meg.
Hiszen rá kell ébredjenek, mindkettőjüknek,
egy a család, de a generációs jelük az saját.
Egyéniségük szerint is, más ügyekben,
tisztán tapasztalva egyszerűen élni,
a lelküket, szívüket, döntéseiket,
megerősíteni, a hozottat,
fejlesztve élni jöttek.
S reménykednek,
hogy a hozzá,
nem értők,
a múltban,
hiányosan,
s esendően,
kapaszkodnak.
A tudatlanokban is,
erősíteni vélnék azt is,
amit, másoktól másoltak,
ami rég volt, az már nincs is.
Hiszen közben aki azt kapva,
hozta, fejlődik folyamatosan.
Már át is látnak, ki is hallanak,
megéreznek és nagyon sokan.
Látják az álságosok, trükkösök,
bugyrában már vergődve élni,
nem tudja már le sem fedni.
Hét generáción keresztüli,
rakhatja rá azt az övéire,
a szép és jó helyett,
úgy is lesz az emlegetve.
Becsüld meg a pillanatot,
amikor boldognak érzed,
magadat, mert egész életedre kihathat.
A sok – sok boldogulás pillanata átengedve,
a sejtjeiden megmarad az áhított rezgése,
s bevonzza újra és megint azt, rájössz,
hiába na, te is csak szeretetből vagy.
Ne mástól várjad a jót és a szépet,
magad csináld meg, a saját sorsodat.
Egy Haza ez csak egy, beletettük azt,
a szépet és jót, amit lehetett, nem is,
várunk mást mi sem, csak ugyanezeket.
Ha már megtanultál adni, s a fölösleged,
fölöslegéből, szívesen, lelkesen is teszed,
bizony nyugodtan gyakoroljad amikor lehet.
Átlátva, kihallva, megérezve nem árthatnak,
már neked se, akik abban is csak hibát keresnek.
Hiszen az érzés, ami ott, akkor átáramlik benned,
ismerőssé teszi az alkalmas sejted, önmagadat, veled.
Jó egészséget jó emberek, tisztelettel, szeretettel lenni,
önvalótokat, a járható sorsotokat, időben megismerni,
nem több az annál, mintha egy feladat elfogyott,
oda is teszi az Isten, a következő lépcsőfokot.

Aki még a saját szintjét nem ismeri,
vajon minek alapján rendezi,
az életét, hogy intézi.
Ha nem ébredsz fel,
álmosan éled át az
egész életedet.
Mások megélik,
azt amit az Isten,
a sorsuk megadott.
Nincs nagy különbség,
csak a minőség, ahhoz,
hogy jól érezd magad,
a saját bőrödben, ah.
Nem a pénz teszi az
emberiest, persze,
jó ha van, hiszen,
szükséges az is.
Ahogy haladok,
nem szükséges a
tanácsadó, neki.
Amiket gyakran
hallgatok, máris
pénzessé teszi.
Megspórolva
azt amit mások
a tanácsaimért
ide és vissza,
megtesznek.
Tiszteletem,
annak, aki
nem veszi
el, akkor se,
ha ő meglátja
benne az üzletet.
Mire felébrednek
az emberek, már
jót kerestek rajtuk.
Remélem vannak ott
is szabályok és amikor
észlelik, jelzik, hogy
elvették azt tőlük.
Mit ér a védjegy,
ha magyar, nincs
mit tenni, addig.
Amíg nem tesznek
értünk, mert ahhoz
vannak szoktatva.
Feltétel nélküli a
bizalom, hinnye má, ah.
Persze, bocsánatot kérek.
Ami jó az egyik embernek, az
nem biztos, hogy jó a másiknak.
Nem férünk bele egy sablonba,
na meg, ha, azt akarta volna, a
teremtő, sablonnal landolunk.
Nem úgy történt, viszont itt
van, a feltisztulás éve most,
a „most” háromtól – kilenc
hónap, a sorsolvasásban.
Megtanítom az eltelt,
vagy a várható idő,
távolságát, mint
egy matematikai
képletet megoldja.
Ha nincs energia,
más által, egy időre,
feltöltetni,
arra is rá lehet szokni,
nem természetes.
S majd mások
meg kinőnek,
oda, ahol,
soha semmi,
dolguk nem
is lett volna.
Tehetségeket
hozunk mind,
nem született
fölöslegesre
senki sem.
Ha nem
tanították,
hát tanuld meg.
Felnőttoktatásban,
Általános műveltséget
növelő „Tenyérolvasó”,
hogy megláthasd, azt is,
ami, másoknak látható.
Van egy alapozó része,
aztán van szintemelés,
annak tekintetében,
kinek mire van épp
szüksége, most.
Bezárkózhatsz,
befordulhatsz,
megkeseredhetsz,
inkább a megelőzésre
figyelj, megoldható ez,
ha még időben észleled.
Nem az én gondom az,
ha időben észlelem,
inkább azoké lesz,
akik nem észlelik.
Ennyivel tartozom
a Hazámnak, hát
megteszem érte,
mert szeretem.
Betanítanék,
olyan oktatót,
nevelőt, aki arra
érdemes, tanítaná.
Ott, ahol a szükség,
ahol én nem tehetem.
Tisztelettel élj, hogy
szerethető legyél.
Magyarországról,
Pakson a Hergál
Házból, szeretettel.
Julamami

Apám,
amikor ezt a levelet olvasod,
valószínűleg,
éppen vonatra szállok és a
választott családom tagjaival elutazom.
Szerencsét próbálok velük együtt,
az előled eltitkolt szerelmem az ő lányuk.
Nehéz volt elfogadtatnom magamat velük,
amikor megtudták, hogy te vagy az én apám.
Nem értették mit keresek a legjobb iskoláimmal,
segédmunkásként, beállva robotolni közéjük.
Hiszen mindenki tudta, én vagyok a hatalmas
vagyonodnak az egyetlen várományosa.
Megszerettem őket apa, képzeld figyelnek
egymásra, érdekli őket a másik sorsa,
nem hagyják a bajban lévőt magára,
nem ártanának semmiért senkinek.
Megtanultam hordani a maltert,
a kezük alá dolgoztam apa,
jólesett, a fáradság is,
nem szomorkodtak.
Nem öleltél már régen meg apa,
azelőtt még kezet is ráztál velem,
mert akkor észrevetted volna,
kérgesek lettek a munkától, a kezeim,
gratulált is hozzá nekem a nagyapa.
Ők a (nehéz pénzért) is,
ugyanúgy megdolgoztak,
megkeresték, az ellátását,
a szeretett családjuknak.
Itt már nincsen munka számunkra,
mindet egy kézre bíztál, feltételezted,
hogy ugyanúgy jár el, mint amikor kezdő voltál.
Nem vártad el tőle, azt se, hogy minden jelentkezőnek adjon-e,
vagy kinek adjon és milyen munkát, nem tudta felmérni.
Ki az aki abban jól boldogulna és azt igényesen el is
végzi, a kezeiből jó minőségű munka jön-e ki.
Milyen munkát kinek adjon,
nem mondtad, szabadjára hagytad.
S akikre rábíztad, kiválogatják már azt is,
hogy a keveset fizetőt is ki kaphatja, apa.
Máshonnan hozzák a munkásokat apa,
aki itt él, az azt, hogy hol,
vagy van-e és milyen munka nem is tudja.
Sok jó szakember vegetál munka nélkül apa,
mert a Hazáját elhagyni nem akarja.
Meg azt sem elhinni, hogy nincs mire várnia.
Van olyan is, aki már, csak néz ki a fejéből,
nincs már benne a miért, a késztetés se apa.
Ahhoz is pénz kell, hogy elmenjenek máshova,
ha nincs rá pénzük, arra is vannak akiknek,
pont azáltal vannak kiszolgáltatva, apa.
Gyorsan a táskába gyömöszöli az összes,
otthon tartott pénzét az apa.
Rohan az aközben,
megérkezett taxihoz.
A fiú,
az indulás előtt a vonatablakból,
még körbenéz,
fáj a szíve, lelke,
szakad a könnye,
az apjáért, de megy a sorsa után.
Hányszor próbálkozott azzal,
hogy elmondja neki,
nem akarja azt amit,
az apja neki szánt,
se vezetni, se birtokolni.
A saját álmait szeretné megvalósítani,
régóta fontolgatja, el kellene az apjának mondania.
Tudja, hogy mennyi mindent feláldozott érte az apja,
mindig azt mondogatta, neked, érted teszem.
Most még nem érek rá, beszélgetni veled,
de majd, ha megöregszem lesz időm és elmesélem.
Ezt a döntését tegnap este, semmiképpen sem,
nem merte szemtől szembe,
elmondani az apjának.
Jó hangulatban voltak.
Olyan volt, mintha,
beszélgetnének,
de csak elbeszéltek egymás mellett.
Így inkább levelet hagyott hátra.
Most neki nem maradt már ideje,
megy a vonata, várja a választottja,
a jövőhöz vezető útjához siet.
Félt, hogy visszatartja,
nem engedi,
nem volt elég erős hozzá,
nem akarta a fájdalmát látni,
vagy az apjában csalódni.
Egyszer csak látja,
rohannak az emberek,
mindenhonnan ugyanoda.
Az apja mindegyik kezében pénz van,
ki furcsán nézegeti,
ki boldogan odarohan.
Sírva könyörög, kínálja,
feléjük tartja, hol ide, hol oda.
Mint aki nincs magánál,
az arca olyan.
Vigyétek,
vegyétek,
csak ezt láttam,
mással nem is foglalkoztam régóta.
Ez lett a mindennél a legfontosabb,
már azt sem tudtam mennyim van,
ez itt még számolatlan.
Elveszítettem azt,
a legfontosabbat, ezek miatt
a papírdarabok miatt nem értem rá, hát írásban
köszönt el, elutazott, szerető családot talált helyettem.
Az egyetlenem, aki miatt mindezt összegyűjtöttem,
ott megy a vonat,
amivel más országban,
másokkal keres boldogulást az egyetlen fiam.
Gyere velem, jó öreg alázat, bocsánatot kérek, mert korosodik a várakozó énem, oktatnám már, a feltaláltamat. Nagyban szerettem volna oktatni a Hazánkban, Nagy az előnevem, megértettem, a miérteket. Az anyánk öröksége ráment, szinte gyermekek voltak még, magukból kiindulva, bíztak bennük és hozzáértés nélkül, adták a pénzüket bele. Elvesztettek mindent, már gyermekekként is szenvedtünk, azokért, a hiányokért, nem tudták megoldani, se feloldani magukban. A racionális megoldásom, Az emberismeretem tükrét, naponta, akkor kapom vissza, amikor megtisztelnek, azzal, hogy a Sorsuknak a leolvasását megelőzésben és a saját feltaláltam által, történik a szolgáltatásom. Adnám át a feltalált tudásomat, ami által sokakban tehetne rendet, az életükben, a sorsuknak, a kiteljesedéséhez adhatna, azt a. Legyenek hasznára, a szeretteiknek, a tiszteltjeiknek, a felvállalt rangjuk által, a döntéseikben érintett Népnek. Tegyenek sok jót és a jó minőségű munkájuk által, naponta, fejlődve, hozzanak, egyre emberségesebb döntéseket, hogy számukra is, jó minőségben emberesedjenek. Hát addig is írom azt ami jön, naponta, ah, ne menjen az időm el, mert ki tudja meddig várakoztatnak. Így hát eladom a feltaláltamat, mert más lehetőségem itt a Hazámban nincsen. A neve most Önismereti oktatás, a tartásért, az emberi méltóság megtartásáért, azt a. Mindenki egyenként született meg, ha észreveszed időben, azt is tudod, hogy neked is szükséges alkalmazkodnod az életszerűhöz. Akkor is, ha még nem értik miért, a nehezet választod. Kommunikálni, tisztán kommunikálni, jól kommunikálni, hogy az át is menjen érthető legyen. S akkor, mindenki megtalálja benne azt, ami róla és a szeretteiről szól. Az adni tudás emberséges, szépet és jót adjatok, hogy élhetően, egészséges FÖLDÖN lakjatok. Az élet szép, ha hallod már, a lelkedben a csendzenéd, kívánok hozzá jó szerencsét. A felszínen élni, kikerülni a nehezet, azt is lehet. Ah, az élet, maga a tapasztalás lehetőségét betöltő, életszerűen teljesíthető nehézségek. A könnyűben emberesedni nem lehet, alkalmazkodás, alázat nélkül nem megy. Az Isten adta Nép ide teremtene, ah, mert nincsen másik Hazája csak ez. A családjáért teremt minden férfi, mert az Isten rábízta, a fontos feladata ez lett. A nő dolga, hogy legyen otthon bőven, tisztelet és szeretet, hogy vihessenek belőle kifele is a gyermekek. Az asztalra legyen közösen fogyasztható étek, együtt beszéljék meg a napi történéseket. A Népnek a szíves, lelkes, gondolkodni tudó áradata, mindenkit elgondolkodtathat. Mit jelent, az egy Haza, csak egy, a biztos talaj, a fejlődni, haladni, dolgozni, teremteni vágyó Nép talpa alatt. Az élet megtalálja az élni tudás lehetőségét, a minta amit hozott az ember. Ah, ha nem követni való, hát a Népért, a Néphez igazodva, hitelesen tesz. Egy Haza csak egy, ide teremtettük, az emberségesen működőképeseket, csupán követni szükséges és megy. Tanulj meg még időben adni, hogy ne kelljen majd. ha szeretnéd, ha nem, akkor is, elfogadni, kapni. Ismerd meg, a sorsodat, a generációs határaidat, hogy legyen mit betarthass. Van egy emberies saját szabály, legalább ne árts, senkit se bánts, de magadra is jól vigyázz, téged sem pótolhat senki más. Otthon vagy, amikor a kicsiben, már látod magadat, nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad. Tanulj meg tiszteletet adni, szeretetben élni, hogy a jó minőségű életet, ne kelljen csak remélni, meg is tudjad azt élni. Figyelj ha a lelked jelez, hogy nem jól van ez, mert ha nem figyelsz, a lelked, szíved, gondolkodó agyad jelzésére, ha telítődik, hát, nagy zokogások lesznek belőle. S akkor meg örülhetsz, hogy megoldja, a sírással a lelked, s nem telítődik úgy, hogy meginog az egészséged. Fohászkodj ha szükségét érzed, de köszönd meg nap mint nap, az Istennek, a munkáddal elért, életminőséged. Ha netán tán nem találnád, még hozzá az alázatos köszönő mondatodat, a térded a megfelelő helyet megtalálja majd. Tisztelet, szeretet, önbecsülés, önismeret, legyen otthon bőven, ha szeretnének, vihessenek belőle kimenőben. Nézz magadban szét, ugye milyen szép, lelked tiszta tükre, így érkezünk le. A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most pillanatára, a holnap a küszöbön, úgyis megvár majd. Apró fontos porszemek, vagyunk mindannyian, mindenki hozott valami, fontos tehetségének megfelelő feladatot. Tanuld meg tisztelni, a másikban az emberségest, hogy magadban is tisztelhesd ugyanazt. Jó szerencsét emberségesek, áldjon meg az Isten, minden földi jóval bennünket. Nézzél néha szét… 2021.04.21. – 2016.04.21. https://julamami.com Van-e neked is saját belső tartásod, talán a generációsan hozott és saját sorsfeladataidat is másokkal csináltatod, azt a. Ne árts se bánts, tán a nemlétező tyúkszemedet is óvatosan védeted. Nem láttad még az Isten adta Népet, a Hazánk is belőlünk és miattunk létezik. Ismerjük a munka becsületét, Nem vagyunk senkié sem, itt élünk amíg a Hazánk, ahova teremtettünk jól bánik velünk. Szagtalanítva lett a gané, nem számít, már semmi, csak mindig ugyanoda dőljön a lé. Hozzá nyúltál ahhoz, rákaptál arra ami a másé, a tükrödben azt is látni fogod, ha nem szeretnéd, bánod, a körbeérésnél, mások által láttatni fogod. A múlt elmúlt, alkalmazkodni tanuljál meg a most, alázatos pillanatához, ha te azt nem hozod, pótold. Ha elavult már, nem hat, a múltbéliekhez rögzült, a tudásod. Talán nem a hivatásod, hát vegyed, hozzá azt amivel alkalmazkodni tudsz, a sorsokhoz, hétköznapjainkhoz. Ünnep az életed, ha tudod, ah, most neked mi is lenne az alkalmazkodó feladatod. Nézz magadban szét, látod milyen szép, lelked tiszta tükre, így érkeztél le. Figyelj arra, amit a lelked, jelez, ha rebeg, nem jól van ez. Nem adja hozzá, a ritmust a szíved, óvatosan jelezget, túl hiszékeny vagy. S ha nem figyelsz, a lelkedre, szívedre, a gondolkodó agyad, megteszi azt helyetted, megállít tán még időben. Milyen jól is lehetnének, ha tudnák az emberek, mindenkinek van egy, belső hármas kontrollja. Időben figyelmeztetnek, ne tedd, ne menj bele, azt még jól gondold át, az Isten adta Nép szerint döntesz-e, hinnye, ah, azt a. Egyedül születtünk, magunkért is élünk, örüljünk ha van dolgunk, mert feladat az csak nekünk. Akkor a saját sorsunkat járjuk, persze, ha tudjuk, hogy van, generációs jelünk, generációs határaink, bizony azokat be is tartjuk. Figyelmeztetnek téged is, egyszer, majd másodszor is, s harmadszorra csak miattad, helyetted a sorsod megfordíthat. Nézel ki a fejedből, hogy lehet az, hiszen addig, mindent jól, sikeresen, elintéztél, megoldottál, hinnye. Közben, a határaidat be nem tartva mellé s tán, azon túl is mentél, elhitted, hogy neked mindent lehet. Nem gondoltál azzal biza, ha másoktól kicsalod, a megteremtettjeiket, nem adsz munkát, csak ha, mindenből lecsippenthetsz. Nem mutatod meg felelősen, a hivatásukhoz a nekik szántat, sem a gyarapodásukhoz, a lehetőségeiket, az meg visszaköszönhet, ah. Megtörténhet veled hasonlóan, ne árts többet, magadnak sem. A könyvek, festészet, szobrok, óvjad, az is maga a Nép, a Hazánk. Azt a mi nagyjaink megalkották. Megváltoztathat a felszínesség, a túlzott bizalommal is óvatosan, aki felé gyakorlod annak is, na, meg azzal magadnak is árthatsz. Ha nem a hozzáértő által, felelősen történik meg, bizony lehet, megeshet. Kevesebb lett az értékes, mint ami előtte volt, ott is. Figyelj, ha a lelked jelez neked. Átéled ugyanazokat a helyzeteket, amiket okoztál azzal addig másoknak, csak a saját vonatkozásaidban kapod. Mint a lelked fejlődéséért szóló, lehetőséget, az még időben, lenne, hogy változzál meg, ah. Gyakorold az utat a sorsodhoz az alázat gyakorlásától te se félj, a sietségben, lehet, hogy az Isten létezéséről meg elfeledkeztél. Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet, nem harcolok, ellened sem, elérhető vagyok és értetek is itten, hogy amit feltaláltam, s gyakorlom 27 éve már, annak az oktatási védjegyes formáját veletek, megismertessem, a működését minősíthessem. Segíts magadon, az Isten is megsegít a lehetőségem, várom a vevőjét a feltaláltamnak, betanítva eladnám. Jó egészséget emberségesek, tisztelettel, megbecsülten, alázattal a sorszerűséghez, egyszerűen is nagyszerű az élet. Tanuld meg, hogyan segíthetnél, önmagadon, meg a szeretteidnek, legalább a családod tagjainak, hogy ne az arra éretlen, alacsony lélekszintű, gépies mondatokat használókhoz menjenek. Ők meg minek fejlődnének, így is megfelelnek. Hiába most minden, ha nem engedik be azokat, akik már tapasztaltan, valami tisztát feltaláltak. Így, most csak azok vannak és már látványosan, a kilincsüket is egymásnak nyújtják, hiszen, nem látnak senki mást, mintha, megállt volna az idő, csak lefele viszi, körbejár. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., neked is lehetne, Három éve, hogy gyors pörgésben vagyunk, alkalmazkodunk ahhoz, ami most, jó nekünk, te se az alacsony szintűtől kérdeznél. Ha már megszenvedted, mert odamentél te is, ahova mások is járnak és sokan várakoznak. Utána nem tudod ledolgozni a rád rakott, tőled idegen érzést, szabadulnál tőle, de nem lehet. Már ő magától se szabadulhat meg, ürességet közvetít, s a hasonlók mennek. Tán tanulniuk kellene, valamit tenni nekik önmagukért, hogy válaszokra leljenek. Nem mehetsz oda és nem mondhatod el neki, hogy nem azt kaptad, amit vártál, hogy azóta bizonytalankodva, járkálsz. Nem megoldódott, hanem terhelt, amikor össze-vissza érzed magad, na akkor tegyél rendet magadban. Tanulj meg igazodni a „mosthoz”, tanulás nélkül nem megy, tanulj. Úgy élj, ahogy neked jó, ha nem szólítanak be, hát nem vagy oda való, azt is érted és neked is szólt. Most, sincs ott dolgod, odamenjél, ahol az emberiesekkel találkozol, ne tarts a tükröktől, gondolkodj. Tanuld meg, hogy kiszolgáltatott ne legyél, egy alacsony, érted nem lelkesedő, nem szívvel adó, nem ad. Visz, csak azt majd utána tudod meg, ha majd már mindent tőle kérdezel, nem mond nemet, hiszen azt érzi, sokkal különb ő, mint az érkezők. Összekötöttek erősen bennetek, egyformán működtök, nincsenek már különbségek, újra mégy, ha ő üzeni neked, neki az egyre megy. Nem az emberek lelke, a bevétel a fontos, bizony igen látványos. Jól igazodott az elvárásokhoz, benne maradsz a múltadban, ismételsz, odajársz, amíg azt akarja, hogy menjél te is oda. Mindenki ellen, csak ő legyen. Múlik az idő, nem fejlődtél, a szintjére lementél, akarni se tudsz már, nincs neked saját energiád, benne vagy már a közösben, hát te is úgy jártál. Egy kis visszanézés, 2012. Éltem ahogy lehetett Uram! Nem ártottam, nem bántottam. Éltem szerényen, sohasem a szintem felettiben. Amikor tehettem, a gondból az embereket kisegítettem. Rájöttem, nem várhatok, az ígéretektől semmit, hiszen ők még nem látják azt, amit én hétköznapi szinten. Volt, hogy sikerült a saját ritmusomban haladnom. Olyankor megéreztem a biztonságot, öröm lett a gond helyett, amiből összefüggésében látás lett. Inkább, maradok a saját ritmusomban, nem venném át, a sietősök ritmusát. Ah, mert akkor futnék, rohannák, nem érezném átélve az életemnek igazi aromáját. Megélések nélkül haladnék, akkor számomra is gyorsan, kiüresedhetne, a hétköznapi világ. Ha nem a közösbe teremted, mi lesz mivelünk, akik sok jót és szépet teremtettünk ide bele. Mikor éljük meg a jót mi is itt, abból amit beleteremtettünk. Kivárom hát, mint már sokan, kitartok én is a Hazánk mellett. Így, a napjaimat alázat járja át, a nyájig neveltem két barikát, s most, a hozzájuk jött terelő kutyát. Figyelj rá ember, el ne szédítsen a hirtelen jövő megcsillanó értéktelen. Amit megteremtesz, az a tied, attól is erősödik, a lelked, a szíved, az agyad. A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzunk rá, ne fussunk a semmibe hahó. Szeretetből, tiszteletből legyen ottan bőven, hogy a zsengék is ebben nőhessenek, s vihessenek belőle kimenőben. S többféle jó minta is legyen. „2012. Az agg is lehet gyermeklélek, egy ártó pillanattól, meg is öregedhet a gyermek”. Arra ébred, hogy nagyon fázik, valami a bokor mögött csapkodja a partot, hangosan loccsanva átcsap feléjük. Oldalra fújja a szél az esőt, ahogy ráesik megcsípi a bőrét. Meg akarná nézni a vizet, szomjas nagyon, cserepes a szája. A kis gubanc egyre hangosabban ugat, belecsimpaszkodik, húzza, kapkod a csúszós csizmaszára után, nem adja fel. Mintha azt akarná mondani, ne menj oda, ne menj oda. Aztán hangosan sikítva ugat, tiszta haragból ordítva járja körbe a kicsi árvát, a csak egy fekete gubanc. Ne tudjon hátramenni már egy lépést sem, mintha az ordítaná bele a vihar közepébe, emberek segítsetek, nagyon nagy baj van. Egyre hangosabban, ritmusosan, dühödtebben, toporzékolva, egyszer csak megfordul a szél és teker rajtuk egy rendeset, beesnek a bokor alá. Akkor emberi hangokat hallani ott, abban a nagy embertelen sötét viharban. Már csak ritmusosan ugat, fárad, de nem hagyja abba, segítségért ugat. A kicsi árva elaludt az esés után, a láz már eluralta. Odaér az ember, érzi a gyapjúszagát, fölkapja a kicsit, odaszól neki, gyere te embernyi hűséges gubanc gyere, hazamegyünk, te még nem is tudod mit tettél értünk… Múlt jelen jövő, tanulj meg boldogulni most, ne álmodozz. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” 20 óra érted, hogy értsed, nem menj alacsonyabb szintűhöz tanácsért te sem. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. Szeretettel a Julamami. Tégy magadért, 2016.04.20., az Isten is megsegít, felismered, Ismerem mint a tenyeremet, valóban szüksége lenne minden gondolkodónak arra, hogy magyarázata legyen a belső egyensúlyának. Az egészséges körforgásunkat megismerve, megtartható a lelki egyensúlyunk, hinnye. Mindenkinek más az arra megfelelő ideje, helye, a sorsa is megmutatná, ha azt már a tenyeréből olvasni is tudná. Ez egy megerősítése annak a belső kontrollunknak, ami ugyan nem láthatóan hat, viszont megérezzük mert megelőző hatása lenne. Hiszen ki tudja még úgy, ahogy te, mire van, még szükséged ahhoz, hogy jól menjen a sorsod. Az élet szép, ha hallod már, a lelkedben a csendzenéd, kívánok mindenkinek, a jóhoz és a széphez jó szerencsét. Ne tőrje, össze, a lelkét, a szükség. A hiábavalóság, a mondvacsinált, a sablon ami nincs is. A múlt elmúlt, figyelj, a mára, a most pillanatára, a holnap a küszöbön úgy is, megvár benned formálódik, már a jövőképedet pulzálja, a lelked, ritmust ad a szíved, gondolkodva kontrollálja őket, az intelligens agyad, a lelkes éned az. Az életed, a sorsod csak a tiéd, az nem mindegy csak rálátsz-e a lehetőségeidre, vagy megcsinálod a sorsod, az utadra lelve. Az Isten adta Nép teremtette ez a Hazánk, egyenként születtünk, saját sorsot hoztunk. Ha bármilyen magasságokat is érsz el, kérlek minden körülmények között, maradj ember, jó minta legyél oda, ahol hasonlóak az agyrezgések. Értik egymást az emberek, mert mindenki más és más fontos feladatra született, összeköti őket a tisztelet, a szeretet, a tudás, azt a, ez igen, íme hát, a jóérzésűek, jó minőséget adó sokasága. Adjon az Isten minden földi jót, jó szerencsét emberségesek, az életünk, együtt, egymás mellett, szépen, szívesen, lelkesen, a sorsunkat is megélve jobb. Takarít a lélek, a szív, a gondolkodó agy, ez most a hirtelen jött gyors pörgésnek a következménye, bizony az is lehet, hogy fájdalommal is járhat. Aki már értője ezeknek megértő legyen a többiekkel, tartásosan jó mintát adva, helyettük megoldani úgy sem tudja, azt a. A belső egyensúlyod, tartásod maradjon meg, csak egyszerűen legyél a családodnak, főzzél. Vagy kenjél nekik, egy jó ízű zsíros kenyeret, s az, hogy jól vannak, adja a tartásodat neked is. S úgy nyújtsd a kezed, hogy azt belülről is átérzed, adjon egészséges tartásos erőnlétet, tervezhető jövőt, akkor is ha nehéz átélni most az össze-vissza energiákat. Az általános műveltséghez, sokat adhatna, most is, az önismeret, ami ezáltal, az önbecsülést is meghozza. A boldogulást adva, abban ami a saját sorsa és generációs feladata. Nem maradna hátra, teherként a következő generációnak. Mert, értően élnének, mindenki a saját szintjének megfelelően, egy családon belül is. Feltaláltam valamit ami bizony sokat segíthetne az értőknek, hogy adják tovább. Tiszteletem, a tehetségemből lett a hivatásom, ami által, adott lett, a napi, tapasztalatomból, az összefüggésében látás. Nem tehettem mást, mint megrajzoltam, egy napon, egy ritmusban, sokszorosan bizonyított, hitelesen oktathatóvá vált, az arra már érett embereknek, ez a tudás. Amit, a Hazánkban, a szülőhelyemen, ami a lakóhelyem maradt, fedeztem fel, sors és generációs feladatok. Más még nem tudja oktatni, miután megjött a vevője, eldönti, hány arra már érett embernek, az oktatását bízza rám, hogy azt, majd tovább oktatni, hitelesen tudják. Nem könnyű megtanulni, akkor sem, ha a saját családjában, szeretne tanácsot adni utána, ezáltal a tudás által, viszont, még mindenki azt mondta, hogy megéri. Teljes-e az életed…2021.04.19. – 2017.04.19. https://julamami.com Imádkozom, meg írok vagy főstök, oly mindegy, kivisz belőlem mindent. Ami sok lenne ha ott maradna mint többlet, magától az nem oldódik fel, tegyél magadért, s az Isten is segít neked. Vajon te, te, te, mivel gondolod feloldani a lelkedet. A szinteden vagy-e, a bőrödben magadat most jól érzed-e, vagy a saját szinted helyett, csak úgy elvagy, s majd lesz valami ami kihoz a felszínre tán, esetleg. Két oldalunk van azt tudod, féloldalasan megoldani nem tudod. Most tanulom azt amit nem hoztam, nem is tudtam mit kezdeni azzal, de már megértettem. Te tanulod-e azt amit nem hoztál és eddig azzal nem is boldogultál. A kettő együtt adja a minőséget a jó életünkhöz, megjár mindenkinek, senki sem sanyarogni született, ne hidd el. Jelez a lelked, ha felismernéd az érzést ami ott keletkezik benned. S azért, hogy jelezze mi az, amivel te is jól érezhetnéd magadat, ha odafigyelnél és önmagad ismerve, magadon segítenél. Mert amikor a szíved adná már a ritmust, a lelked impulzusához, a belső kontrollod elindult és tenné a dolgát, hogy a gondolkodó agyad, meghozza, a neked jó döntéseidet. Ezek a rajtad átfutó érzéseid sorából összeálló működést jelzik feléd, az egyensúlyod összeállt, adott mind a két oldalad csak használjad. Jól vagyok szokták mondani, a kérdésekre, azt jelenti rend van benned, csak éljed azt meg. Nincs szükséged semmi másra, csak megélni a hétköznapok adta sikereidet, az egyszerűben. Ne vedd azt se természetesnek, ha nehezen lehet kibillenteni belőle, kiszolgálja azt, az az arra megfelelő egészséges sejted. Minden nap kell érte tenned, nemcsak úgy beleélsz a semmibe, komolyan veszed a saját létezésed. Magamért is felelős vagyok, teszek érte, hogy meghozza a jó minőségű holnapomat, gyakorlom a hivatásomat. Egyedül viszem a hivatásomat, nem tartozom se ide sem oda, a tehetségemből lett a hivatásom. Prevenciós még 2000 előtt lettem, többen is megtévesztően használták a Jula ahogy apám szólított, mami ahogy azzal a gyermeklelkűek hívtak. Egy általam tisztelt emberséges figyelmeztetett, hogy használják mások a Julamami védjegyemet, Rájuk szóltam, igyekeztem azért tenni, hogy az ne úgy legyen, nem vették komolyan, tovább folytatják. Pedig nem használhatnák azt az engedélyem nélkül, hinnye, azt a. Egyenlőre egyedül oktatom azt amit feltaláltam, szolgáltatok, oktatok, 70 éves kisnyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok. Rájöttem már az egyszerűség nagyszerűségének az értelmére. Nem mennék bele semmi olyanba ami csupán a látszatokról szólna. Igyekszem megvédeni a védjegyemet, fura az is, hányan birtokolták volna már el. Így bizony sok évet veszítettem el azzal, hogy megtartsam az emberi méltóságom. Emberségemben tartásos lettem, a hivatásom maga a mesterségem, megélem amit a sorsom adott. Gyakorlom a feltaláltamat és a jó öreg hozzám illő alázatot. Vannak akik nem értik, hogy miért úgy fogalmazom meg, átviszem a saját olvasatomra a történéseket, emberiesen. A hivatásodnak mondhatod, ha jól esik azt gyakorolnod, nem kell hozzá más, csak a veled született tehetséged. Így ami egyszerű neked, az lehetetlen másoknak, ez már így van, mind különbözünk. Én tapasztalva tanulok, nap mint nap, ha megtisztelnek és érkeznek, rákészülnöm nem kell, csak leolvasom a tenyerükben lévő jeleiket. Mint egy jelnyelvet oktatom, különleges, de nem lehetetlen, megtanulnia azoknak sem akik, a másik oldalon működnek jól. Előbb utóbb rájönnek a hiányára, bosszankodni szoktak, hogy miért nem tanulták meg ezt előbb nálam. Szerencsémre az alkalmazkodás az egyik, ami nekem természetes. Hiszen hányféle embert ismertem már eddig meg, tanultam tőlük azt, ami nekem addig nem volt ismert. Adok – kapok körforgásban vagyok, alkalmazkodva tanulok, oktatok és nevelek, azzal is amilyen vagyok. Különös oktatás, nevelés, neked aki már megérted azt, nap mint nap, mi is hiányzik ahhoz neked, hogy, értően, teljesnek éljed az életedet. Szeretettel a Julamami. Ide születtél… 2018.04.18. 2021.04.18. https://julamami.com Édes Hazánk Csodaszép, kérlek ne menjél el tőlünk, ne hagyjál el bennünket, az Isten adta Népünket. Benned van a reményünk. Megbecsülünk, a szépre, s csak a jóra, jár az eszünk. Kitartunk melletted, ah, ide születtünk, tisztelünk. Olyan a rezgésed mint a Hazádnak, azért fog el, idegenben a bánat, ah. Már Hazaszerető lettél, pedig, jól bánnak veled is, ott ahova a megélhetésed miatt, dolgozni elmentél. Megszülettünk pont oda, ahova tartozunk, fontos ide teljesíteni nekünk. Itt a saját Hazánkban, ahhoz, hogy tudjuk, mire vagyunk képesek máshol. Ki miben tehetséges, abban tudna, kiteljesedni itt. A lehetőségét, a saját Hazájában, lenne szükséges megkapnia, hogy érezze, otthon van. Lehetne, a jó Hazája, szépre, jóra oktatja, taníttatja, hogy őt is, minősítse, tegye, a többletét majd ide. Ha még sem át se, összefüggésében nem látja, hát nem szabad felvállalnia. Megtanulhatná mit olvashat ki a saját tenyeréből, mi az ő sorsa a családja felé a generációs feladata, azt a. Ne érje be azzal, hogy punnyadhat. Mint aki az álmait készre teljesíthette. Mert akkor kezdődne, az Isten adta Népnek a szolgálatába állhatna. Megerősödhetne általa az emberséges tartása. Legyen előtte, az a lehetőség, ami megérinti az okos agyát, haladjon, menjen tovább. Abból lehetne, egy szép, szívesen, lelkesen, gondolkodó és folyamatosan bővülő tiszta szavú tartásos Világ. Akiknek van önismeretük, azáltal önbecsülésük és nem a székeikhez ragaszkodva élnek. Vihesse hát haza, ah, ha nélküle annyira fél. A birtoklás is fontos érzés, és mindannyiunknak, megnyugtató az, ha biztonságban lehetünk, élhetünk. Az a kontrollja mindezeknek, amikor az Isten adta Nép jó minőségű életet élhet, hiszen ide a Hazájába teremtett. Ha nem számít, hogy végigdolgoztad az életedet, a változásba pottyantál bele, így nyugdíj helyett, aprópénzzel érd be. A túlzóktól mentsen az Isten bennünket, gépiesen potyog, a szájukból a pénz szava. Végigjár a mindenevő, be is gyűjti, hinnye azt, ami úgy gondolja ha lehetséges meg is jár neki. Hiszen nekik nem jut eszükbe, hogy ahonnan merítették, azt ami által sokszorozhatják. Ami van, abból, vissza kellene pörgessen oda, jót és szépet, a jó minőségű életéhez szükségeseket a Népnek, hogy az egészséges egyensúly megmaradjon, kezelhető legyen. A legsikeresebb időszakomban, ah, csináltam egy dombot, oda a bérlemény mellé, közé, leraktam, a bevételemből, nap mint nap, annyit amit jónak éreztem, a lelkem, szívem miatt. Megkérdezte egy ember, ott elhaladva, miért teszem le oda, a fémpénzeket, mondtam azért, hogy a lelkiismeretemnek eleget tegyek. Mert látja ott vannak, akiknek nincsen mit csinálnia, este jól jönne nekik valamire, amit ide teszek. Nem viszik el, ugyan már, hát ők figyelik messziről azt. Amikor kiköltöztem onnan, a dombocska eltűnt, nincs ott. Sok mindent kellett átélnem ahhoz, hogy összefüggésében, láthassam ezt a Világot, amit az én számomra feltárt az Isten. Így aztán tapasztalt lettem, ezért jönnek a tanácsaimért ide, messziről, meg is lepődöm, ha a közvetlen környezetemből. Ahogy vándoroltam én az internet világában, meg kellett, tanulnom, hogy előképzettség nélkül, hol van ott az előre. Mit szükséges körbejárnom és miket ismételnem, hogy a gondolkodó agyam rögzítse. Hiszen másban van az én tehetségem, várom a lehetőségemet ahhoz, hogy fel tudjam venni annak a ritmusát, amit ránk raktak. Nem kérdezték, szeretnénk-e, nem készítettek fel se, hogy mindaz amit ide tettek, mivel jár. Rábízták mindenkire, ha nem bírja lemarad. A megelőzésben találtam meg magamat, pont azért tisztelnek meg, hogy mondjam el, mit mutat a tenyerük. Mi lenne az amivel átláthatóan boldogulhatnak, továbbra is az e, az életritmusuknak megfelelő, amiben vannak. Nem üzleti tanácsokat kapnak, hiszen ők abban, jól otthon vannak, sikeresek, a másik oldalra, ami megtanulható kíváncsiak, két lábbal a földön járnak. Nem egy lábon ugrálva próbálkoznak, azt teszik, amiben tehetségesek, elérik a sokféle rálátásukkal, az ő sikerüket. Összefüggésében látni, kihallani, megérezni, gondolkodva dönteni, vajon eszébe jut-e a döntőknek, ha cselekednek. Van-e abban aktuális felelős, vagy nem számít más, csak ki éppen az erősebb hatású, ki szabja rövidre úgy, hogy nincs mit kezdeni azzal, mert tejesen értelmetlen hat. Úgy marad, nem járják körbe, nem elemzik ki sem, haladnak tovább, s egy csomó sors marad védtelen. Nem emlékezteti tán senki sem, adni születtünk mind, ha azt teljesítettük, érdemben akkor haladhatunk tovább. Mert nem lesz a tudáshoz alapja, ha tovább halad akkor is, ha nincs hozzá a felelősségtudata, hatni fog az másokra. Találkozom mostanában az interneten, azokkal a nem kecsegtető kifejezésekkel, hogy az ön országában, nem látható az, vagy az ön nyelvére nincs fordítás. Nem tudom, kinek a bugyrában leledzenek ezek, mert mentsvára annak az internet, aki már tudja. Miben tehetséges, s ha a Hazájában nem találja, a lehetőséget, hát kimegy a Világba, úgy, hogy ki sem tette a lábát, onnan ahol van, egyáltalán, ah. Hirtelen mentettem ki magamat, a semmiből, akkor, amikor látszatra volt az, ami nem volt, tulajdonképpen azóta fejlődött fel ide, ahova. Kipörgetve onnan azokat, akik gondolkodva teszik, gyakorolják, ami a hivatásuk, hinnye. Látszik ami látható, a tekinteten átható, megmutatkozik, az igaz és a való, hahó. Nézz magadban szét, látod milyen szép, a lelkednek tiszta tükre, ah mindannyian így születtünk. Ebben nincs különbség, ezt fontoljátok meg. Mennyire tértek el, tőle, vissza út van-e. Tanulj meg időben, önmagad maradni, a túl sokból, jó időben adni. Ne kelljen, alacsonyabban, a saját szintednél, úgy beleadnod, a közösbe, hogy mások veszik ki. A felszínen maradásért küzdeni, pedig felelősen élted az életed. S mire észrevetted, odalett, mások szerint döntöttek, meg sem kérdeztek. Szerencsés napot kívánok emberiesek, azon legyetek, hogy hallják meg mi az ami életszerű és mi nem. Néma gyermeknek, az anyja sem érti a szavát, mondják. Kommunikálni, kommunikálni, kommunikálni. Akkor tudod a miérteket, ha belátod, hogy alkalmazkodni szükséges ahhoz, ami élhető számodra. Kiemelnek hát az emberek, amikor eljutottál önmagadhoz. Elfogadják azt, amiben jó vagy. Ez egy élhetően szép folyamat. Ha elfelejtetted volna, vagy kinevelődött volna belőled, tanulj meg adni még időben. Ne kelljen elfogadnod, akkor is, ha nem szeretnéd azt megélni. Körforgásban élünk, ha, a kötelességünket ismerve, teljesítettünk s nem kapunk, egyoldalúak is maradunk, ah. Két lábon kellene álljunk. Ha füleled, hogy ki mit csinálhat, megkapod a műsort, magadnak ártasz. Az emberek tisztán jöttek, az egészséges lelkük szerint élik meg az életüket, hinnye. Behúzott nyakkal fogsz járni, észre sem veszed, meglátszik, a tekinteteden, sunnyogó vagy. Hát, mindennek két oldala van, lásd meg, a kicsiben, azt a nagyot, eljön a feltisztulás, hinnye, legott. Az élet szép, ha hallod már a lelkedben a csendzenéd, legyen ez a nap is szép, jó egészséget. A belső egyensúlyból eredően egészségesként is lehet élni, ha már felismerted a módját, a jótékony hatását a megelőzésnek. Segíts magadon az Isten is megsegít, gyakran éltem így. Ami segíthetett abban engem, hogy megtaláltam az emberek tenyerében a lelkes és racionális oldaluknak a rajzait. Aminek következtében feltaláltam és egy nap alatt egy ritmusban lerajzoltam. Az oktatásom azóta bizonyította, a működőképes, hiteles, formáját. Eladnám, olyan embernek, aki kitűnő az üzleti életben, emberségesen. Tiszteletem. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországon, Paksról a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami. Emberi méltóság, tartásos élet… 2017.04.17. – 2021.04.17.
Eszembe jutott, hogy is volt ez kezdetben, mi is mutathatta ezt az utat nekem. Egy helyi újságnál kaptam lehetőséget, írjak cikkeket. Sokat kaptam ott a feladattól, az embereken se lepődtem meg, hogy miért nem láthatók, azok kívülről. Egy másik hely által meg azt kaptam, hogy ha jó vagy, az felbátoríthatja azokat, akik nem tisztelnek, kihasználnak másokat. Nehezen veszik az emberek tudomásul, hogy nem akarsz semmi mást, mint amit mutatsz. Minden ilyen embernek meg kell tanulnia, kezelni ezeket a helyzeteket, hogy ne okozzon magának túl nagy károkat. Viszont ne kelljen megváltoznia se, maradhasson abban, mint amiért olyannak született. A generációs feladatát, ismernie lehetne mindenkinek, hiszen ott vannak, a saját tenyereinkben. Tartást ad, ha más nincs, a sorsod beleírta az Isten, hogy ne kallódj el végleg. Nehéz megtanulnod azt, is, hogy keresd meg ami mögötte van, ne hidd el addig, amit látsz, kontrolláld is. Ki ne billenjél azáltal, az egészséges egyensúlyodból. A könnyebbnek látszóval rád rakhatják a nehezéket. Amikor azt érzed kinötted, az alázatról el ne feledkezz. A régiben elérted a legedet, ha az újat meg sem alapozod, tudatlanul lépnél abba bele. Alázat halmazom is lett, ezzel a hivatással, csak köszönhetem az Istennek, az érkező embereknek, a tudásomat adtam, jöttek és megtiszteltek. 27. éve, hogy a tehetségem általi, itt vannak nálam, átformáltak, Továbbadnám szépen lassan elültetném azt, amire lenne igénye az embereknek, hiszen itt tapasztaltam, tanultam meg. Hát a Hazámban szeretném továbbadni, tudom, különösen nagy szükség van ezekre a rálátásokra. Más szemszögből is látásokra, hozzá adva a saját tudásaikhoz, ez egyfajta kibővíthető tudás folyamat, halmaz. A végeredménye az összefüggésében látása annak, ami eddig nem volt meg. Szintváltás, racionálisan is lelkesen, a gondolkodó agy ne egyedül döntsön, legyen segítségére mind a két oldalunk. Hiszen két oldalunk teremtődött nekünk, akkor is, ha nagyon sokan még tagadják azt, hogy hiányozna nekik, valami fontos most. Megtanulni újra tisztelni egymást úgy is, hogy más nézeteket vall, más helyről jön. Kapott vagy nem kapott jó nevelést, vagy rosszul sült el, az a költséges neveltetés, mert nem illet oda. Az alázat a kulcsa mindennek, vagy van, vagy nincsen addig, amíg a teremtő ahhoz is segíti. Vannak akik kifejezetten már rá vannak kattanva azokra, akiknél látják a gyengeségnek hittet, az intelligencia nekik nem tetszik. Mert nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy nem akarhatnak jót akkor is, ha a többiek, csak nyomják azt a régit. A megkopottat, a hiányt rezgőt, vagy alapban, a régen is rosszat, de nem változtatnak. Hiszen nincs meg bennük a lelkes, szíves, oldaluk léte. Ahhoz se a kellő tudásuk, sem rálátásuk nincs arra. A múlt már elmúlt, gondolj a mára, a most fontos pillanatára, a holnap, a küszöbödön úgyis megvár majd. Különös oktatás, nevelés, az önismeretért. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/. Neked akinek már régóta beérett rá a jellemed, vagy nektek, akiknek vannak hatásaik oda, ahol a pénz forrása és megnyerik és megveszik. Megtanítok rá, a megegyezés szerint, sok arra érdemes embert, betanítom azokat, akik majd őket is segíthetik. Nem könnyű megtanulni, de megéri általa, a saját szintekre kerülve segíteni, a megfelelő szintjükre a többieket. A saját idejükben, ők is segíthessenek azzal, ahogy felértek azzal, a jól működő, saját szintjükre. Ahogy látom mindenki fejlődni született és szeretne, Eladnám, a feltisztult tudásom továbbadásra megérett gyümölcsét, azt terveztem, hogy még ebben az évben. Magyarországon születtem, itt élek, ide szántam ezt, ha mégsem tudom úgy megoldani, ahogy szeretném, hát eladom oda, ahol megbecsülik jól megérdemelten. Tisztelet, megbecsülés, tartás is, legyen ottan bőven, vihessenek belőle, az érkezők, onnan mind kimenőben. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. Jula ahogy az apám hívott, mami ahogy a lelkükben még gyermekek szólítottak. Julamami védjegy, a 2010. évtől, Heringes Árpádné nevemen van. Tiszteletem. Amikor ráébredsz… 2021.06.15. – 2016.04.15. https://julamami.com Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el tőle a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd, majd megveregethesse a vállad. Nem ártva, se bántva és magadra is jól vigyázva boldogulhatnál. Ha a saját sorsodhoz és a nagy Világhoz igyekeznél, alázattal alkalmazkodni.
megtartva mindazt, Ha magasabbra vágytál a sorsszerű lehetőségeidnél, bizony visszavisz az életed, oda, ahol azt megugrottad, ahányszor az szükséges. Van közöttetek sok, aki tán már abból is merítve, amit régen tőlem hallott, boldogulva, visszanézve, tán megemeli már a kalapot. Mindazok előtt akiktől látta a jó, a működőképes mintákat és a saját életében is alkalmazhatott. Nem fértem bele a sablonba, így a mellettem kiállásról, az oktatásomnak, az lehetőségeimről még ígéreteket, sem hallottam. Így, hát, teljesítések felém nem voltak, Csupán azért szólnék most, hogy mástól ezt nem tudják megtanulni. Azért szeretném az ebben tehetségeseknek a tudásomat, a feltaláltamat átadni addig, amíg van értelme megelőzésként, ah. Nem tudtam pénzben meggazdagodni, mert a lelkem, a szívem, a gondolkodó agyam, nem engedte meg nekem. Ah, hiszen nem egyoldalúnak születtünk, emberséges maradok, Így hát nem számolnak velem, se ide, sem oda nem tartozom, mert csak a pénzbeni gazdagságról szól most és minden, ah, miközben itt is ott is oktatok. A megszokott módokon, Az első hét év rengeteg tapasztalatot adott, nem lettem olyan mint egy robot, leginkább, a tapasztaltjaimból és az elméletté lett, Összefüggésében látni tanítom az egészet, azoknak, akik megtisztelnek, mert beértek. Megláttatni, kihallani, a belső kontrolljukat, Ah, a nehézségek sűrűjében, a saját szinteden, egészen mást lát a szemed, gondol ki az agyad. A saját idődben, kihallod már, a kommunikációkból, Mert miután már szembesülsz a saját igazságoddal, az már addigra, befejezett tény is lett, visszafordítani nem lehet. Vigyázz, hogy mit kívánsz, mert ha teljesülhet az, hát neked is bizonyára, kihat a saját életedre, hinnye. Van az Isten, megtudja mindenki, azt időben. Miközben már, a sorsodat is élhetnéd, kavarogsz csak körbe – körbe ismételve, nem haladva egy arasznyit sem előre. A sorsomat már magam igazítgatom, a várakoztatásban se sérüljenek meg, őket már abban eligazodni oktatom. A leolvasott generációs feladataikat, számukra is, emberies nyelvre fordítom. Várakozom, hogy valaki már rálásson, mekkora segítség lenne, ez a tudásom, a gyermekek szüleinek, fiataloknak. Ah, a megelőzésben tapasztalok, naponta átmegy rajtam annak az energiája, amiben akkor éppen megelőzőként azáltal benne is vagyok. Ha megtisztelnek oktatom, nem várhatom senkitől sem, hogy kiálljon a jóban mellettem. Reménykedem, hogy át tudom adni, ezt a tartást, emberséget megtartó és az egyeneshez visszaigazító tudásomat, miután eladtam, az arra érett igényeseknek. Oktathatnák tovább, vigyék be oda, ahol nagy szükség lenne már rá régóta, emberesedjenek, általa, az arra érdemesek. Várakozni is lehet, ha tudják, hogy mire várakoznak, hinnye. Na hiszen, amikor ráébrednek, az emberek, hogy számukra is ott, generációs feladataikat is teljesíteniük, lehetett volna, ah. Kivirulhat az orcájuk, az Ha nehézségek között is, de utána, már tartásossá, lehetnek. Jót formáló a belső tartásuk, erősödik az emberi méltóságuk is, mert szíves, lelkes, gondolkodókként, az élhetőkről, a jókról döntenek. Tartásosként, emberségesek, s az a külső tartásukra is hat, jó minták lehetnek. A nehézben is kitartó, szorgalmukkal, Nagyon nem mindegy előre vagy hátra, felfele vagy lefele, hat a kommunikáció naponta, s az, mit erősít, az emberekben. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, önismeret, emberismeret, önbecsülés, tartásos, emberséges, boldogulás. Amit adni tud, az általam megrajzolt 153 oldal megismerése, egy napon készült el és egy ritmusban lesz vele, akinek éppen oktatom. Én magam találtam fel, már sok éve bizonyítja, A formája, most éppen, Műhely, a megelőzésért ev. Heringes Árpádné, prevenciósként. Annyi időt szánunk rá, amennyire szükség van éppen. Tisztelettel, jól alkalmazható, családokon belül, a meg nem értetteknek a megértésére. Ki miért, nem tud beállni a sorba, van úgy, hogy már akkor, meg is magyarázódnak. Az addig kezelhetetlen, miértekre, a generációs feladatokkal, rögvest, válaszokat is kapnak, az oktatásom közben. Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, szolgáltatásom, jó arra, hogy értelmezni tudja, mit láthatok a tenyereiben, mint a saját sorsát. A saját feltaláltam szerint, formálom a szavakat / ahányszor kéri, mindannyiszor, lefordítom, úgy, hogy érthető legyen /. A díja: 20.000.- Ft. úgy, 50 percig olvasom, a Tenyereit, nincs plusz költsége, ha több idő szükséges hozzá. Nem hagyom abba, ha lejárt az 50. perc, ha még van mondani valóm, mert látok, valamit ami fontos lehet, hogy tudjon róla. Összefüggésében olvasom le, 50 perctől 90 percig tart, a két tenyerének a leolvasása, a generációs feladatairól is beszélek, ami ott látható, maradék nélkül, leolvasom. Nem hagyom abba és nem kérek plusz díjat, ha szükséges hozzá, még néhány perc, hogy körbe is érjen, a két tenyerének a mondandója. Többszőr is rákérdezek, hogy átment-e, van-e kérdése és elmondom, azokkal kapcsolatban a saját tudásom szerint, mindazt, amit ott látok. A díja: 28.000.-Ft. Mi szerint, ki szerint próbálod nevelni, vagy neveli önmagát, érettebb mint a korosztálya, vezetni született. Ha a saját veleszületett énjét, intelligenciáját, tehetségét, nem hagyod, tán, meg is élni, ah. A gondolkodó, lelkes, szíves, az emberies. Ha csak azt erősíted fel benne, amit hozott, ah. Hiányos abban lesz, amit nem ő hozott. Mindkét oldalunkat fel lehetne erősíteni a „most-hoz”. Mert haladni, fejlődni, lényeges. Ha oda emeled, fel, abba a magasságba, amit kitalálnak és elvárnak, ah. Egyoldalúvá, csak egy ügyet elismerővé válhat, persze, elboldogulni, könnyebb vele. Csak teljesít és nem gondolkodik. Viszont, a közben keletkezett érzelmi hiányokat, ki fogja pótolni. Vagy majd úgy működik, hogy ő az egyik oldal, mellé áll, a másik oldalra neveltnek. Kiegészítik egymást s úgy, egészen jól mutatnak. Csak akkor lesznek, a hiánytól, magányosak, ha rájönnek, belül úgy is, még is, Hiányt mutat az, ami belülről késztetésként ott van, egyre nagyobb. Ám, senki sem mondta, beszélt arról, hogy nem viszi el, a manó, se a cica. Neki magának a sajátja, az is, megjárna, hiszen azért születtünk meg egyenként, mert úgy hívják egyéniség. Minden nélkül, egyszerűbb az, igaz, viszont, oly könnyűek lesznek, elviheti őket a huzat. Mindenki, valami fontos feladatra született, hozta ahhoz, a megfelelő fejlettségre való igényességet és tehetségét. S megkapja a Hazájában, mindazt, ami szükséges lehet, a fejlődéséhez. Gondolkodóként is gondoskodó, ah, de jó is lenne megélni azt, amit ide mi, beletettünk a szépből és jóból, hinnye. Győzz meg legyőzni könnyű engemet, nem harcolok, se veled, sem ellened, nem az a dolgom nekem, tapasztaltan érvelek. Átadnám a lerajzolt tudásomat, mint hidat. Ne féljen attól, senki sem, amit még nem tud, az ő idejében a megoldásokat is megtalálhatja, hinnye. Élhessen, gondolkodó, lelkes, szíves emberiesként, ah. A tapasztalva érvelőt, nem viszi el olyan könnyen a huzat. Hiszen aki hallja, tudja, nemcsak, kipörgeti oda, a szavakat, lelkesen szíves, a gondolkodó, kontrollálja közben mindazt. A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzuk rá, ki ne üresedjék, ne csak szaporodjon a szó, legyen tiszta, a mondanivaló. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. A múlt elmúlt, gondolj, a mára, a most élhető, jóleső pillanatára. Ha úgy érzed, megélve is jót tett. Éppen jókor érkezett, megelőző, volt az írásom, segített abban az élethelyzetben. Merítettél belőle, ihletet kaptál általa, megérezted a pillanatot, sikeres, gazdag lettél. Van akinek ez meglepő, a hivatásom, oktató, megelőzésként, nevelő. Adni születtünk, mindannyian, én teszem is, amióta tudom az eszem. Adok és kapok, így körforgásban vagyok, s maradok. Nem tesz jót a túl sok, ha azért meg nem dolgoztatok, határaitokra is figyelve, Fokozottan volt szükséges, Oktatással együtt a nevelés, mindazoknak, akik már értik, miért, szükséges az, hogy maradnak jóemberek, a gazdag életükben is, azt a. Heringes Árpádné, prevenciósként, Heringes Árpádné, prevenciósként, Köszönd meg a szüleidnek, hogy megszülethettél és a saját sorsodat élheted, mert megengedők ebben neked. Nem erőltetik rád az akaratukat, amit előzőleg megéltek már több generáción keresztül és ők maguk is, szenvedtek tőle esetleg. Szerintem az emberek, nem szenvedni születtek meg, ahogy tapasztaltam a tenyerek, sorsok olvasása közben, szinte minden generáció fejlettebb, mint az előzők. Azt is tapasztaltam, hogy legalább, egy ember van, minden családban, aki az intelligenciát hozta, s azáltal emeli a szintjét a családjának. Ők akik vezetni születtek, magasabb szintekről is látják az életüket, a generációs feladataikat elvégzik időben. Sőt, azt is tapasztaltam, hogy felvállalják, a nehezeket, mindazért, amit mások még nem vesznek észre, nem is észlelik. Így aztán, nem készteti őket semmi, azoknak a megoldására, rámarad a következőkre, vagy a családba bele született, intelligens oldja meg. Nem hagyhatja, hogy leépüljön a az általa tisztelt és szeretett, családja. Így hát, még akkor is, ha késleltetve is, igyekszik megoldani, hiszen szenvedést okozna, önmagának is, azzal, ha képes rá és hanyagságból, elodázásból, mégsem oldja meg. Ah, szétzüllhetne azok által, a negatív hatások által, a családja. hát megoldja, ne maradjon se a sarjaira, se ne vessen gátakat neki, aki átlátja, kihallja, megérzi a jó megoldásokat felismeri… Az erőskezű, egy pici cipócskát nyújtott feléje, Gergelykéé, egyél kicsi fiam, na végre kimondta. Belemarkolt a kicsi kéz a cipó puhájába, benyomta a szájába egy falásra, volt némi aggodalma a férfinak, de nem szólt rá, csak óvatosan vigyázta. Azt érezte ezt most a mama vágta, mert úgy volt kanyarítva és olyan szépen mondta hozzá a kicsi fiamat. A jól megpirult szélét a végére hagyta, azt szereti a legjobban, majd elmajszolja gondolta a kicsinyke árva. Nem látott, nem hallott, csak bele volt feledkezve, a jól ismert ízbe, illatba aludt bele. Hajnalban hallja ám a kicsi Gergő, hogy valami mocorog, valami kedves hangocskát, nyüsszentést adva. Hátra fele kicsúszik a dunna alól, óvatosan odaballag, a két párnácska talpával. Látja a kicsi fekete gubanc van ott, bebújik hát a nagykabát alá ő is. Jól megvannak ott alatta a hálótársnak, jóízűen felváltva horpasztanak, a kabát alól ki sem látszanak, de igen hangosak. Hajnalban kelt, megetette amiket kellett, de reggel még egyszer benéz, megnyugtatva magát, néhányszor a kinyújtott karjával a nagy dunna alá beszánt. Keresi a gyermeket óvatosan halad a dunna alatt araszolnak az ujjai. Néhányszor az éjjel is így győződött meg róla, hogy szuszog, nincs semmi baja. Egy pillanat alatt meghökken, nincs a dunna alatt a gyermek. A nagy ijedtség közepette, hallja ám az éktelen egymást felváltó hangoskodást, horkolnak alatta. Beles alá jól beizzadtak, látszik jobban vannak, kialudták már a kabát adta jó melegben a tegnapi borzalmakat. Hagyta őket, csak az asszonyának pisszentett, jöjjön lássa ő is, neki is megjár ez. Visszafojtottan befele kacagtak, bele a reggelbe, mindketten a hirtelen jött örömtől a nagy dunnára huppantak. Kipirulva a kicsi árva, vackorászik a kiskutya odabátorkodnak lassan, araszolgatva hozzájuk. Nyújtja a karjait feléjük, ő is, ő is, látszik formálgatja a szót az aprócska szája. Aztán nagy hirtelen kimondja, ujjal belefúrva a kutya bundájába, a Tüske is. Gurulnak a nevetéstől mindannyian, a kutyuska a farkát csóválva adja a tudtukra, benne van a játékban. Leugrik és körbe – körbe futkos, egyre bátrabban csinálja már az örömköröket, a loholástól kilóg a nyelve, vakkantgatva a boldogságát adja a tudtukra. Teljes a pillanat, úgy érezte, megvan mindene. Jó szerencsét jó emberek, a tisztelet és a szeretet legyen veletek, áldjon meg az Isten minden földi jóval benneteket. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel a Julamami. Tisztelet van-e benned és a sorsodhoz az elég-e …2016.04.13. és még utána is írtam hozzá. Mond, meg tudnád – e, tanulni a tenyered jeleit, mint a sorsod térképét, vagy megtanulnád inkább leolvasni és segíthetnéd a családtagjaidat általa. Prevenciós a végzettségem, én is úgy élek, amióta megjött az eszem. Valahova tartozni, azt is jelenti, a szeretet ereje a legerősebb erő. Ha a családban megtudják tartani, a szeretet ereje, összetartja őket, akkor is, ha nagy távolságra vannak. S úgy nyújtsd a kezed, hogyha arra szükségük van, meríthessenek belőle. Műhely, a megelőzésért, Önismeret, önbecsülés, emberismeret az oktatásomon. Az oktatáson rájön mindenki, hogy mennyi még a dolga, mi mindent nem tett meg a sorsáért, s a rávetülő generációs feladatok, miért. S az életed során észrevetted-e, mikor fordultál ki, a hozott sorsodból, önmagadhoz képest, a generációsan hozott feladatod helyett, más utat választottál-e. Amikor jelzett a belső kontrollod megérezted-e, betartottad-e, hogy ne legyen maradandó a furdalás a lelkiismeretedben. S mi felé mégy, felismerted-e, megismételheted az elődeid könnyebb útját, ha nem törlesztetted le, azt ami rád maradt, mint hozadék. Adod tovább a következőknek azt, s élhetik majd a saját jó sorsuk helyett, hinnye. Az élet élni és kiteljesedni szeretne, ha körbe is érhetne, megérdemelten ki is emelkedhetne. A sikerélmény tápláléka a léleknek, hinnye, sokszor maradnak éhesek, ah. Fel sem ismered, a hogyan és miért ne, juj csak fel ne vállald, ne dönts mások felett. A semmit erősítened könnyű lehet, a megoldáson ábrándozva, magadtól meghatódva, könnyes szemmel, a nagyságodat nevesíted, abból jó nem lesz a többieknek. Segítsétek a tisztákat, az eredetit erősítsétek, hagyjátok menni az üreset, jó minták legyenek az intelligensek, vezethessenek akik arra születetten képesek. Emberségesként a fokozatosan adódó megoldásokat vegyétek úgy, hogy azért kaptátok, mert át is látjátok. Az oktatható, hiány helyett, adni tudó mellé álljatok, belső tartást is biztosít azon saját jeleknek a tudása. Nevesíthesse minden értőnek a Hazát, még időben, a megelőzés lehetőségét, tájékoztatást biztosítva, a Világnak is emberi nyelven oktatva adhassa át. Ábrándozni nem elég, szükséges a tudás, a tehetség. Ne kezd el, amire nem értél be, ah, bocsánatot kérni se tudok helyetted, ha nem ismered a jó sorsod útját sem. A hivatásodban kitűnő is lehetsz, erősítsd meg a lelkedet, szívedet. Persze, ha azokkal időzöl sokat, akikben észre kellene ám vegyed, a számodra is ártóan fék nélkülit, ah. Ha túlmennek, akár mellé is mennek, nem ismerik a generációs határaikat se. Vannak akik úgy tudják, mindent lehet, üres szemekkel oda se legyintenek. A magukhoz képest kiemeltben lám, ők a slágerek, közben azt sem tudják, a többiek mi az, amivel rájuk hatnak. Megteremtik azokat a helyzeteket, ahol a csapdákat helyeznek el bárkinek, s a zsenge, a gyermek meg is sérülhet bele. Nincs se tisztelet, se szeretet, csak kecmec, mindenki és mindenek felett, ah mert lehet. Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a, szépet és a jót, emberiesek lettünk s mi, sem tökéletesek, de teljesítettünk már. Gondoltuk megvárnánk azt amit ide bele tettünk, ha megkapjuk, még időben lesz. Hiszen a sok – sok tapasztalt tudás, akkor is nálunk van, ha úgy is látszik néha, mi is itt élünk, azért tudjuk, számunkra oly kicsi az a határ. Sokat tapasztaltak lettünk, minden által fejlődtünk, a sorsunkat teljesítjük. Irigyeltjei vagyunk azoknak, akik nem ismerik a tehetségüket, vagy fékezésben lettek tapasztaltak. A csőlátással könnyen azonosultak, nem látják, nem hallják, nem érzékelik, mi a módja a minőségi emberies életnek. Jó híján, közvetlen mintákat utánoznak. Van az Isten, ha hiszed, ha nem, megmutathatja magát neked is, s akkor örülj, ha még megkeresi, a térded a helyet ahol letérdelhet. Ahol még időben imádkozhatsz egyet. Érted is lesz, meg a bocsánatért is, amiket, elkövettél már mások ellen, mert megtehetted. Az a nehezebb amikor meg és le igyekszünk győzni önmagunkban, a mindenáron győzni akarás erejét. Nem tudtad, abban is vannak generációs feladataid. S ha azon túl mégy, mert nem szól senki sem rád, hinnye, ejha, nem a megszokott ennek a módja, furára sikerült ez máma, talán nem így vannak, ezzel azok, akiknek ez természetes ez is naponta. Vagy erős volt a hatás s kavargott, az ártó energia, s ami maradt utána, embert próbáló és nem csoda. Amit elfogadni nem lehet, aki így rezeg, nem jól hat, a jó és a szép, az életszerű hatások a hétköznapok. Az élet élni szeretne, ne nyúlkálj bele, a késztetők, hatására se, olyanba, ami megmarad utána nálad, mint ismeretlen panaszokat okozó energiahalmaz. Tiszteld önmagad, s tanulj meg tisztelni másokat, akik arra már érdemesek, nem lettek divatosak, hanem mert megérdemlik, jót adnak régóta. Ne a tökéletesre törekedjél, emberesedjél. Hiszen ha a velük születetten is megelőzők nem, ám helyette az erőlködők lennének, kipusztulna minden. Átfordultunk, több éve már ah, a jó energiákban vagyunk. Aki eddig nem vette észre, az bizony tapasztalatlanul megy félre. Jó szerencsét jó emberek, ti már veletek születetten tudjátok, szeretetben, tisztelettel, a jó energiákban élni könnyebb. Ide születtünk, a jót és a szépet is, itt ide teremtjük, a Hazánkat tiszteljük, szeretjük, megbecsüljük, hiszen az Isten adta Népért van minden jó.
Jelez-e még a lelked… 2017.04.12. – 2021.04.12. https://julamami.com Nem neked szól, ha még nem érted, miért nincs még, a lelkes, a szíves, a gondolkodó fejlődésedhez igényed. Nem zavarnálak meg, fölöslegesen én sem beszélek, tapasztalok, nap mint nap, az érkezők kérnek, hát tanácsot adok. Julamami Magyarosan Agyalósa, az jól jönne mindenkinek, aki érzi szüksége lenne a tudásra, ehhez, abban, hogy segítsen a párjának, a még meg nem rekedt családnak. Jelez-e még a lelked neked, vagy csak te is mégy előre, arra, ahova épp visz a lábad. Vagy megvárod amíg leomlik a térded imához, érted lesz az, ha megszólít a lelkiismereted. Vedd észre ha már ártasz, amíg mások nem veszik észre és nagyon zokon azt, javítsad ki időben a hibáidat. Ha benne érzed magadat a nemlétező sablonban, nem ismered még a generációs jeleidet, hát nem tudod azt sem, neked is van generációs határod így be se tartod. Ne vállald fel amihez nem értesz, ártasz vele most és nemcsak a a sajátjaidnak és másoknak, önmagadnak is. A pénz hatalom, de el ne feledd a tudás az ott kell ám legyen mellette. Mert ha levisz az alacsonyra, a 2017. évnek nem megfelelő szintre, átfordulhat s a vége kerül megint az elejére. A belső kontrollod tudja és meg is oldja. Van-e benned jelzés a lelkiismereted, szól-e még időben, hogy ne kerüljenek bajba azok se, akik már dicséretet érdemelnének. Tudod-e, hogy meg is lehetne veregetned belülről a vállaidat, hogy egészséges maradhass. Mert akinek dolga lenne az, még nagyon az elején van, annak amit tőle elvárnak. Ott ahova hagyta magát felhelyezni, ejnye de kár, át sem látja, nem is érzi, csak gépiesen tesz-veszi. El is hiszi, nagyember lett belőle, a lelke meg fázik ott mint egy pőre. Van akinek az elődei oda tették érte, hogy legyen azzal is neve, mert neki szánta a generációs jele. Van aki még fel sem fogja, mit adtak az ősei azzal neki. Élnie lehetne vele, egészen más szintre kerülhetne, de meggátolta a neveltetése. Szigorúan, szoros sablonba került, nem tudja mivégre. Van aki születetten hozza azt, amiben ott a tehetsége, van akinek sokat kell tanulni érte, hogy rájöjjön ő a legjobb miben is lehetne. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/ azoknak, akiknek már lélekben van rá igénye. Akik tudják már, mind a két oldalukra szükségük van ahhoz, hogy sikeresek a saját sorsuk szerint időben legyenek. Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel és megbecsülve élni sokkal könnyebb lenne. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. a Hergál Házból, szeretettel a Julamami. 2016.04.11. írtam és azután ahhoz is. Amikor úgy érzem bocsánatot sok mindeni helyett kérek. Hátha még megjön az erő másokban is időben, majd megteszik önmaguk helyett. Életszerűen hasznossá lehetne, ha még a saját kontrolljának a jelzésére odafigyelve a belső tartását, a jó sorsának az ismeretével még megigazíthatja időben. Nem száguldozik el odáig, ah, már elhiszi magáról azt is, amit az emberséges saját kontrolljukat nem ismerők mondanak neki. Önmaguk, a sorsuk, az emberségük, a családjukban betölhető helyüket, nem tölthetik fel, a túlzó pénzzel. Ha a hétköznapjaik már ünnepek, nem élnek már abban, amiről véleményt is úgy mondanak. Hinnye, attól kezdve már azt várják el, hogy mindenki más, ahhoz igazodjon, amit a bólogatók által igaznak hisznek. Úgy indult, hogy az Isten adta Népről szólt az, ah, hozzájuk is akik teremtenek, az olyan szinten vissza is érkezzen, ah. Az egészséges körforgásunkhoz jó tudni, a belső kontrollunk jelzi, hol ne menjünk túl, annyira, hogy azt visszahozni ne lehessen, a biztonságos testi – lelki egyensúlyunkba. Gondolkodjon mindenki el azon, ha nincs miért, a motiváció megszűnik, kiüresedik. Önismereti oktatás, összefüggésében látást tanulva, emberismeret is. Őserőnek neveztem el, egy ívvel rajzoltam azt meg. Amikor nincs éppen honnan, meríteni az életenergiát, bizony onnan lehetne. Ha tudnák az, emberek, nekik is, van ilyen, tán olyan könnyen, kétségbe sem esnének. Amikor generációsan a, tudásuk által lesznek nagyok, az nem ugyanaz az állapot, mint, ha mondvacsináltan lesznek azok. Az egyik aki arra már beérett ember, a másik egy szintje fölé tolt, arra még, éretlen, vagy másban sikeres lehetne. Amikor érettek arra a feladatra még, nem vagytok, túlragyog az orcátok, nincs hozzá meg a kellő alázatotok. Az 1994. évben elvégeztem az elsőt, amivel elindultam sorsolvasás néven, 2014. évtől már tudom, az is vagyok. Mi az amivel a családodon belül előre vinne a sorsod, az is a saját feladatod, illene azt is önmagadért megtanulnod. Amit az Isten sorsukként, az anyaföld, azonos rezgésével oda születettként, jelez, mindenkinek adott az a helyzet. A legtöbbször ott ahol születtél nehéz, boldogulni, mert bizonyítanod kell azon, a helyen, ahol látták a felnövésedet neked. A kiemelkedésedben már nem igazán lenne, partner sok ember, mert miért pont neked, miért nem neki, adatott az a helyzet meg. Mennyivel könnyebb lenne, ha felismernék, az emberek, hogy mindenki más feladatra jött, mert, ha nem így lenne, tán csoportban születne. 2016 a jól kommunikálni éve, mert jövőre már tudni, illene magas szinten kommunikálni abban amire született. Megváltozott a Világ gyors pörgésű lett, aki ezt észlelte, az, igyekszik a Világgal tartani, a hatásaival egy ritmusban lenni. Mert alkalmazkodni nekünk szükséges, nem hozzánk fognak az események igazodni, nekünk kell megtanulni azokhoz úgy viszonyulni, hogy tudjunk a szerint, a felgyorsultban boldogulni. Ezt igyekszem az oktatásom által is rajzosan átadni, hogy ismerd meg a saját életritmusodat, s közben azt, is vedd észre, hogy mások meg, egymástól különböznek. Mind – mind, önmaguk szerint rezegnek, s intelligensen, igazodnak ahhoz, amit éppen a sorsuk adott életszerűen azzal számukra, abban az adott élethelyzetben biztosított. Jó szerencsét, szép napot kívánok. Önmagától… 2018.04.11. – 2021.04.11.
Lehetetlen az nincsen, ah, hiszen, van az Isten. Önmagától megvédeni senkit sem lehet, ah. Az emberieseket becsüljétek meg. Ha nem lesznek, a szembesülés, önmagatokkal kezelhetetlen. Ha bármi miatt kifordulsz abból, ahol önmagad vagy, könnyűvé válhatsz, elröpíthet a huzat. Ha nincsenek meg a gyökereid, hát magad építsed. Az önbecsülés, arról is szól, mennyire óvhatod meg te, magad, a hamistól. Eldöntheted, igaz, vagy hamis. Ha mellé mentél, talán őszintén, vállaljad azt fel magad előtt. Legyél azon, hogy a jót erősítsed magadban. Tudod-e, hogy mennyi, az a teher, amit elbírsz. Hol vannak a saját és meddig véd meg téged, a generációs teljesítésed. A gyermek még nem felnőtt, hinnye. Kiül az arcára, a lelke tükre, hinnye. Vágyik arra, ah, legyen elismerve, amiben jó. Ha olyan fontos nem lenne, mi van belül a lelkében, ugyan miért lenne az, a saját tükre, azt a. Ne menjél túl magadon, mert nem köszöni meg, még neked sem, a lelkednek belső bugyra, a lelkiismereted. Figyelj a lelkedre ember, az Isten, tisztának teremtette meg azt is, nem azért, hogy szutykold össze. Mert az a legnehezebb, tisztának maradni a nagy katyvaszban is. Arra, csak az képes, aki már, önmagát annyira ismeri és az életét, legalább nem ártva, se bántva élheti. Ne kérkedjél hát, te a mások tudásával sem, ha van sajátod, azzal se. Az alázat az elérhető, sok lemondás van ám mögötte, hinnye, ah. Tiszteld önmagadat, hogy tisztelni tudjál másokat, ez most divatos lehetne. Miért ártanak az emberek önmaguknak, miért másoknak. Mert nem tanulták meg, azt a fontossági sorrendet. Ami által ők már ésszel emberesednek, hiszen mind arra születtünk meg emberségesnek. Ha elfelejtette volna bárki is, a sorsa időben figyelmezteti. Ugyanabban fog ő maga is punnyadni. A csatáját el is veszítheti, aki önmagát sem tisztelni, ugyan hogyan lehetne, tisztelhetően a többi ember fele, hinnye. A csatában vannak akik elvesznek, azért, hogy mások még elvegyenek. Ha a közösbe visszatenni, ah elfeledkeznek. Otthagyja azokat, akik, azzá tették őt, akivé válhatott. Ugyan mivé, válhatott volna, ha ők, mint motiváció nincsenek, aközben ott. Letudja őket a semmibe. Amint az látható, vissza veszi azt, az ő sorsuk, mindazt idejében. Hiányos maradt, nincsen meg a tudás nélkülük. S köszön vissza az, amit nem tettek meg, a tanulásukért. Van úgy, hogy egy generáció kimarad, mert az előzők, nem is teljesíthettek. A lehetőségüket, nem kapták ők meg. Lelkiismeretesen vezetni azt jelenti, önmagát is tiszteli. Attól mentsen meg, bárkit az Isten, hogy kirakja a kirakatba, azt ami nem is az övé. Amikor csak szerezte, az lesz az ő jellemzője. Mások lehetőségét, önmagának tudná be. Addig működik látszatra, amíg, ki nem rakja, óvatlanul, a lelke éretlenségét az orcájára. Bárki leolvashatja azt, hinnye, ah. Felszínen élni, kikerülni a nehezeket, na azt is lehet, az élet maga a nehézségek. Aki ezt még nem tudja, mert elkényeztetett, könnyen lehet, hogy elkésve tudja majd meg. Mindent, a maga idejében, megélni azt amit a sors adott, s nem csinálnák fölöslegesen meg, a körbe kacskaringózót. Megismétlik azt, amitől éppen ott tartanak ahol. Az elődeik sem tisztelték kellőképpen azt amit az Isten, feladatként azért adta, nekik oda, hogy időben, megelőzően megoldják. Ha már kellőképpen ismernék a saját és generációs feladatsorukat az emberek, nem döntenének mások felett, ártva semmiképpen. Hiszen vezetni, születnek az emberek, azt lehet, hogy időközben hosszan tartóan nevelődnek arra, de jó vezetők akkor sem biztos, hogy belőlük lesznek. Jó vezető akkor vagy, ha annak megfelelően abban a lelkiállapotban vagy, nap mint nap. S nem kell, összekanalazzad a látszatoshoz igazítanod mindannyiszor magadat, ah. Hiába igyekszel jól elfedni, ami hiányos, pótolni úgy sem lehet, addig amíg mindazokat meg nem tanultad. A tudás hiánya mögé sem bújhatsz, mert kilátszik az. Biza vagy van az, belülről jövően, vagy nem is volt és úgysem lehet, punnyadozhatsz úgy egész életedben. Ha a mások tudását nem tartod tiszteletben, az nem lehet a tiéd még látszatra sem. Van annak egy adott rezgése, ami oda tartozik ahol az a tudás létrejött. S azóta is folyamatosan fejlődik, a tudását az Isten adja, na meg az emberséges léte készteti a napi fejlődésére. Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó, vigyázzunk arra is, el ne vigye, az adott szavakat, a mások álmai okán, az üresség hajó. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami Tíz éve írom a napi gondolatom… 2021.04.10. Web – tenyér, az életszerű tiszteletről és az emberi méltóság megtartásának a létező belső kontrolljáról szól. Julamami 2016.04.10. írtam és azóta hozzá is írtam. Magyarország, Édes Hazám Csodaszép, hova mennél, hiszen, a nekünk is jóval még meg sem jöttél. Prevenciósként ennyit szeretnék ide leírni ébresztőnek. Magyarország az én Hazám, ide szült engemet az Anyám! Ha nem érti, hogy miért lenne szükséges a tehetségemnek megfelelően is jól vigyáznia reám, ah, hogy egyszerűbb legyen bánni velem, majd befékezve véleményeznek engemet, hinnye. Magyarországon a 26. éves tapasztalatom szerint nagyon sok intelligens, okos gyermek született, generációs feladatuk lenne. Ha tudnák a szülők, hogy milyen lehetőségekre lenne szüksége a gyermekeiknek akik hozzájuk születtek, tán tennének is érte. Tartásos önismeretre, emberismeretre épül az alapja az Online sorsolvasásomnak, aki tapasztalta, tudja, bizony hat. Megigazítja a belső lelkes, szíves, gondolkodó tartásunkat, s ha még nem mentek mellé nagyon az egészséges körforgásuknak, visszaigazítja a belső kontrolljukat. Amit teszel másokért, egyszer körbeér, s teszik a jót, nem biztos, hogy ugyanúgy, de neked is jó az. Az is megtörtént nem egyszer már, hogy alkalomadtán azt, a szeretteid élik majd meg. Tudod-e, hogy az amit teszel mások ellen, holnap ott lehet már veled szemben, megéled nem sorsszerűen. Gondolkodva, emberségesen élni jó, jó embereknek való, hahó. Emlékszel még a szeretetre, a tiszta adni tudó, lelkes, szíves, eszes, nem a magamutogató szeretetre. Nézz mélyen a lelkedbe, ott lakik az benne. Nem tartozom, se ide, sem oda, a Hazánkat megbecsülve itt vagyok benne, ahol tisztelnek, szeretnek, oda adom a tudásom. Adni születtem, vagyok létezem, keresem az esélyemet. Nyugdíjas nem lehetek, mert nettóból aprópénzes, van tapasztalatom jó és sok. Keresem, merre, hol lehetnék olyan helyzetben, a tehetségemből eredő jót hol oktathatnám. Megüzenték, itt nincs szükség arra, se rám, hogy az általam feltalált emberies nyelvet, a születési helyemen is közreadhatnám, az arra igényeseknek bemutathatnám. Aki nem elég pénzes az nem számít, hát, hogy jönnék én ahhoz, hiszen lelkes, szíves, gondolkodóként elfogadottan a szülőhelyemen, az első 7 évben voltam, megtettem amit tehettem. S tettek róla az irigyeim, hogy már látható se legyek, azóta nézhetik azt ami van, minek a megelőző önmagam. Az Isten mindenkit oda tervezett, ahol a legjobb helye van, fut szalad, minden jóról, szépről, tapasztalhatóról lemarad, nem fejlődik általa a térlátása, összefüggésében sem látja. Vannak akik vezetni születnek, generációsan azt hozzák, vannak akik a saját Hazájuk hasznára feltalálnak olyat, ami nevesítené őket a Világban, megint egy ugyanonnan. Ami adott volt, a hivatásom, feltaláltam által, a lehetséges sikereimet és azt is, hogy megismertek a Világban már megvan, megkaptam az Isten vigyázott rám. Az éppen aktuálisan döntő, a feltaláltamhoz és a tudásomhoz mérhető pénzt zárta el, hát ismétlésben vagyok, egyéni vállalkozásban hivatást gyakorlok. Az egészséges körforgásban benne vannak az anyagi javak, úgy találták ki az életszerűségét az okosak, intelligensek. A tehetségüket már ismerők, a gyakorlatban tudnák azt napi szinten vinni, ha a megfelelő pénzmennyiséget nekik oda is adnák, nem lennének kiszolgáltatva az akaratnak. A Világból jöttek, s a hivatásomat az internet világában, gyakoroltam, a magyarul beszélő honfitársaimnak voltam. Csoportoknak szolgáltattam, a megfelelő nyelvre fordítva, mindenkinek meg lenne a helye a tudására alapozva, azt a. Már gyakrabban látnak, de mindenfélét hallottak rólam, nem a szemüknek hisznek, inkább a szorgos ártónak. Hát honnan jött, ki küldhette, milyen szándékkal, emelték fel annyira, ah magáról azt el is hitte. Megmondónak állt hát, rendet vág a nem is létező sorokban, sablonba rakja mindazt, ami oly elavult, hogy széthordja a szél. Ami megmaradt már nem kell senkinek, abból megtanítanak mindenkit, azt a, hogyan éljen a hirtelen jött semmiben. Aki abból amit önmaga teremtett meg, még nem élt boldogulva, honnan tudja. Mi lesz a Néppel, ha tudás nélkül ontja, azt amit elvár, ki sincs próbálva, hinnye. Alkalmazkodni tudni, alázatot gyakorolni, a legfőbb fontossága a tehetségeseknek, az Isten által jól az vezet, aki arra született. Az időt sürgetni teljesen fölösleges, csupán azt szükséges hozzá tudni, mindenkinél más az is. Hahó, hinnye, mi ide teremtettük a szépeket, a jókat, az életünk során, nem várunk mást, csak ugyanazokat, ugyanúgy vissza. Nép idősödő gyermekeként se mondjam azt, hinnye, hogy valakinek van még lelke. Nem érted, hinnye, ah, attól tart a lelked, jól láthatóvá lesz. Mi lenne, ha kilátszana, az emberséges éned, akkor, mit szólnának, nem lehet, hátha nem férnél a zsebükben meg. Eltérni az elvárásoktól nem lehet, ah mert meglátszana, ahhoz nem értenek. Mivel önmagamért is felelős vagyok, teremtek magamnak egy építően szép, magamat is fenntartó, szerény világot. Várom az új és megújuló napokat, és a Vevőjét a feltaláltamnak. Adjam át a Világnak ezt a tudást, a várakoztatás, a bizonytalanság, a motiváció hiánya, az üresedés folyamata mindennek a gátja. Ezt a tehetségemből eredőt, az általam egy napon megrajzoltat, más oktatni nem tudja, hiába na. Erős fél év szükséges lenne hozzá, hogy úgy menjen át a tudásom, az arra már érettekhez, hogy azt, tovább is tudják oktatni érdemben. Jó napot, kellemes napot, szép napot kívánok, az utamon járok, a sorsomat élem, amit az arra már beéretteknek is kívánok. Nem tartozom se ide, sem oda, A tehetségemet a születésemmel hoztam, Egy napos volt az oklevelem, s egy Magyarországra szervezett, Meglepődni sem volt időm, mert annyian lettek körülöttem, hogy Hamarosan egy köztiszteletben álló hölgyhöz kísért a segítője engem, Azt mondta, a Világban nagyon ismert leszek, Meg nagyon rosszakat is mondott, amin már azóta régen túl vagyok. Időre volt szükségem ahhoz is, hogy ki tudjam mondani, hála Isten. A sorsomnak is betudhatom, Felhívták a figyelmemet, arra, hogy van egy hely, Köszönöm, hogy megláthattam, miért látom ott és miért fogalmazom meg úgy, Akik nagy tömegnek számítóan, tiszteltek azóta meg, Akkor beültek az autókba többen és bejelentkezés nélkül is érkeztek. Amíg nem tudtam nemet mondani, azért, Igyekeztem emberileg felfejlődni, az egyre nagyobb, Ah, s, meggyógyulni, Március után következett az április, Megtanultam, megszervezni a napjaimat, S azokon a helyszíneken, ahova, A miérteket most már, Meg és feltaláltam valamit, ami Azt, többféle, Ah, ha számukra nem adatott meg, akkor majd, Úgy, hogy ide utaztak nagyon messziről is, Paksra, Mivel, hirtelen jött, a nagyon nagy sikerem, A, tán még a gyermekkorukban, Hát, azóta a saját szülőhelyemen, Márciusban körbeért, gondolom, tán, mindannak a következményeként is, Megéltem ezt is, nem gondoltam volna mást, Az egy másik történet, Az irigyeim számára, kedvező történések következtek, Mivel, a nagy sikerem, Gondolom betudták maguknak, lett sikerélményük, abban is. Sokféle fázisát, más és másabb, szinteken megéltem, Anélkül nem jutottam volna el oda, hogy a saját feltaláltamat oktathatom, Az érvekig jutottam el, van belőlük bőven, köszönöm Isten, A tehetségem és az emberismeretem által, a hivatásomhoz, emberesedtem, van az Isten. Ha elértél oda emberséges, hogy már szeretnéd tudni, Hétköznapokon, 10.00 és 12.00 óra között, szolgáltató és oktató vagyok. Ha előtte, vagy utána hívnál, amikor észlelem a hívásodat már, rád is csörgök egyet, s majd felhívsz, ha van még ahhoz kedved. Tiszteletem. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel a Julamami. Mondja, s már mondják, se eleje se vége, sorjázva szórják, esetlenül esnek, vagy csak leperegnek, a szavaknak az erejével meg nem is törődnek. Ah, miről beszélnek, ha ők nem úgy élnek. S ha majd lekopik az álca, azt, hogy a semmiről és csak beszéltek, ki, hogy magyarázza. Egyedül születtünk, saját sorsot hoztunk, a jóhoz a széphez is alkalmazkodunk. Természetes számunkra, igazítani senki sem máshoz fogja, az ő sorsát, de az életét is neki kell megoldania. Lehet úgy is, hogy beáll a nemlétező sablonokba, másokhoz igazodva. Akkor meg ha visszanéz, mennyire ment mellé, önmagának, hogy magyarázza. Hasonló lelkületű emberek bevonzzák egymást. Őket nem a pénz tette ilyenekké, azt is ők csinálták, teremtettek, termeltek és megalkották, a hozott mellé tanultak. Élnek egymáshoz hűen és azt aki már beérett arra, segítve ahhoz, hogy a saját sorsát ő is megtalálja. Ő maga oldja meg, aszerint, ahogy azt tervezte, amiben az ő tehetsége, azzal vigye be a célba. Nyugtázva, hogy megcsinálta, mert a saját felelőssége a sorsa és a generációs jele. Ne hagyjon hátra semmit csak úgy a semmibe veszve, vagy teherként, a következőkre. Nem ráerőltetve egyikükre se, a saját akaratát, sem azt, amit ő maga, meg sem csinált, így nem is érti, hogy miről beszél. Különös oktatás, nevelés, tréning, hogy ráláthassanak a saját sorsukra, ők is akik élnek elkényeztetettségben, soha semmit nem vittek még véghez, nem. Akik meg végigvinnék, végre odáig elértek, közbeszól a fék, hiszen nem emberiesek által lettek eltervezve, csak ráeresztve. Nem tudja azzal mibe rondít éppen bele, hol vannak az emberies határok tudja-e. Vagy mindegy, esik, puffan, kevesebb lett. Legalább kipróbálták volna ők és előre. Vannak, nem ártanának egymásnak, alapban van bennük hozzá az ami megtanulható is lenne, emberieseknek születtek. Az összeadott tudásaikból, összefüggésében látásból, már csodák is lehetnének. Ha az Isten, rányomná a pecséteket, hogy mehet. Úgy emlegessék az övéi, hogy lám megcsinálta, alapnak megfelelő, arra építhetik majd az ő saját sorsukat, a sarjaik. Tisztelet, szeretet, szerencse, is legyen ottan bőven, hogy vihessenek belőle kimenőben. Szerencsés napot kívánok emberek, áldjon meg az Isten minden jóból annyival, ami a legjobb nektek. Magyarországról, Pakson, a Hergál Házból Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. szeretettel a Julamami. Úgy sem kerülheted el, hát emberesedj, még időben. Nem fog menni, ha összekevered, a jól kitaláltat, az Isten által felvázolttal, a tenyeredben lévő sorsoddal. Mindkét, oldalunkat, ismerni, szükséges ahhoz, hogy sorsszerűen, menjen az életünk, a hatások tükrében. Ez az, adott időben, egy ritmusban, lerajzoltam, hinnye. Nem lehet összeollózni, se lemásolni, csak megtanulni. Eladnám, az arra, megfelelő üzletembernek, hinnye, akit, még nem vitt el, a valóságtól a túlzó pénze se. Valahova megszületsz, vagy időben veszed észre, hogy ne ismételj, vagy lépsz előre, úgy, tapasztalatod nincs, semmi sem. Belekerülsz ebbe – abba, figyelhetnél, a belső kontrollodra. Van az Isten. Mindenki, teljesedjen időben ki. Nem azt választod, ami nehezebb, azt gondolod, majd, mindig és egyre könnyebb. Pedig még senkit sem láttam, megúszni azt, amit könnyen vett. Akkor, amikor még az idejében volt, késleltetve meg, nagyon macerás lett. Megúszni, könnyen venni, elvenni, megszerezni, milyen fura, hogy hétköznapi szótárba illő lett. Pedig ezektől, nem láttam még, emberesedni senkit sem. Gondoltál-e egy érlelő pillanatban, arra, hogy azért mert neked nem, fontos a sorszerűség, mennyien fogják elvinni helyetted a balhét. Amikor az emberek az életüket, felépítenék, önmagukért, meg a családjukért tennék. Hiába keresik azt, ami róluk szólna, azzal meg elszaladt a cica, azt a. Igazán önmagad tiszta tükre, akkor vagy, ha látod honnan jöttél. Mit, miért hoztál, sorsfeladatként. S ahhoz képest ahonnan jöttél és mit hoztál, kivé, vagy, mivé, váltál. Éled az életedet, ahogy éppen lehet, ah, vagy ismerve a sorsodat, viszed a nehezet. Hiszen pontosan tudod, úgy nem rakod rá, a következő generációkra, felelősen élsz. Pedig nem várják el, hogy beszámoljál, nem kérdeznek rá, teljesítetted-e. A belső kontrollod figyelmeztet, emberesedj a nehézben is haladj. Ha araszolhatsz csak, az is jó lesz, nem várhatja el senki sem azt, hogy mindenki helyett véghezvigyed, azt a. Magadhoz képest tedd a dolgodat, nap mint nap a saját ritmusodban maradva. Úgy is, hogy megfelelsz, a túl szigorú, a kitalálójuk által, nem megéltekben. Nem tudom, mondta-e valaki, minta vagy, mindenkinek, aki, az útját keresi. Hát felelősen vállald, azt amire képes vagy. Ha túl sokat adsz, elvárások jönnek, azon a szinten, ahova beletettél, mindent előzőleg. Magadnak és másoknak is ártasz, ha a túlzó, belekerül a hétköznapjaidba, van sorsod neked is. Beleírta a teremtő a tenyereidbe, ismerem mint a tenyeremet, hallottad már biztosan. Hétköznapi is lehetne, ha nincs más kapaszkodód, nézz rá. Hátha megvigasztal, hogy átmeneti csak, mindaz, ami most, mások szerint van. Ha rájönnek az emberek, mennyi mindent halogattak és lemaradtak. Majd szedik a lábaikat, hogy utolérjenek és önmagukat, jó minták legyenek a családjuknak. Mindegy mit hiszel el, vagy mit nem, a sorsod, odatesz, mindent mindig a saját idődben, hinnye. Eldöntheted, mi, vagy ki fontos neked, aki már adott bizonyságot, a jóról és szépről, folytatná mindazokat. Sikerig menően, már megérdemelten, hozzáértően, emberesedve, szélesebb látókörrel, hivatásból teszi. Óvatosan a hirtelen jövő hatásokkal, nézz mögé, mit látsz, mit érzel, a belső kontrollod, figyelmeztet majd. Felelős vagy mindenki másért is, aki felett döntesz, ah. Nekem van emberismeretem, nem kevés, neked van-e. Mindenki a saját sorsának a kovácsa, egy idő után belátja. Ha eltérne a sorsától nagyon, keresgélnie szükséges, hogy majd, legalább a kezdeti lépésekig vissza is találjon, ah. Lehet ismételni is, a fejlődés helyett, ha másokra is meghatározóan hat, hát, legyen felelősségtudat. Tisztelettel élj, el ne feledd, szeretetből vagy. Ha bármilyen magasságokat is érsz el, emberséges legyél és maradj is az. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy Tisztelettel kérem, ne olvassa tovább, ha nem ezt szerette volna itt látni. Ne csak azt nézd, hogy mennyi az éveinek a száma, azt is láthatnád, ah, ha a sorsával tisztában lennél, hogy előrébb van nálad, már, a törlesztésben. Hiszen a generációs feladatok rávetülnek, a következőkre, ha nincs éppen akkor, azon a szinten egy családtag sem. Aki úgy lenne képes átvinni, azt, amitől szenvedtetik, azzal, hogy nem értik. Mit is képzel magáról, ugyan, hogyan tudná azt, náluk jobban. Fiatalabb az életkora, annak, tekintetében, nem lehet, másról meg, nem tudnak. Így nem is gondolják, hogy vannak sokan, akik, a fejlődést választották. S nem ragadtak meg a régi módokon még működőképeseknél, rájöttek, megváltozott minden, így hát, alkalmazkodni szükséges. Átfordultunk címet adtam a festésemnek, 50 x 70 cm a mérete, eladnám, annak az embernek, aki megfizetné rendesen, érti, ah, mit festettem meg. Ah, ha látod már ami látható, észleled, ami a tekinteten átható, netán, kihallod azt is, amit számodra ad oda a sorsod, hogy kallódni na hagyjad. Tegyél valamit, amire képes vagy és felelősen tegyed, akkor is, ha mások, nem úgy teszik, önmagadért szükséges tenned, hogy el ne tévedj, végleg. Nem akarsz fejlődni, mert azt hiszed, mindenben toppon vagy, ha egy dolgot elértél már és esetleg, nevesedtél általa, megy a szekered tolva. Elmondom azt neked, hogy a hírnév, azt is jelenti, hogy azon a szinten várják el tőled, mindazt, amit utána élni fogsz, ugyanazon a szinten fogadják csak el. Kontrollálni ott tudják, vagy tetszetősebb másoknál, a hangnem, sok benne a divatossá tehető, jó pofa. Azt se tudják mit jelent, de ők is odatartozóknak látszanak, általa. Ah, ha a saját szintjükön mondják, az is lehet, hogy nevetségesek lesznek, viszont, mindegy, csak egyszer már, rájuk is figyeljenek. Ellehetetlenedhet, minden és mindenki, ha a divatos helyeken, nem mutatják, nem beszélnek róluk, azt hiszik, hogy akkor, tán, nincsenek is. A jól kitaláltakat nevesítik, majd felnőnek talán, ahhoz a nagyon drága, sok pénzt elemésztő lehetőségükért, amit nekik szántak, tán valamiért. Mindannyian, akiknek a hírnevedet köszönheted, mindaddig, amíg azt nem köszönted meg időben, hogy érezzék a törődést is tőled, mindazért. Ha több tudásod nincsen, mert hiányos vagy hiányzik az emberismereted, vagy a saját önismereteddel sem vagy tisztában, komolyan kellene venned, mert az, most, már hiányosan nem megy. Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev., azt mondanám neked, ha megkérdeznél, hogy a megelőzés nélkül, már nem tudsz átlátni, semmit. Amit addig, mások Hazájában, a saját kultúrájuk szerint, tanulhattál, másokat utánozva, ott, tán megoldani, anélkül is tudtál, sablonosan boldogultál, hogy azt értetted volna, így ahhoz, hozzáértő nem lettél. Ah, ha nem veszed tudomásul, hogy annyiféle sors és kultúra, na meg, az elért szintek, a generációs feladatok, mozgatnak már mindent, azt a. Na, akkor tán, foglald el a helyedet ott, ahol átlátod, kihallod, megérzed, megértő tudsz lenni, mindazzal, ami szükséges annak a vezetéséhez. Akkor vállaljál, magasabb szintű feladatokat, ah, ha azt már elérted és átlátod összefüggésében, s felelősen vagy képes vezetni, mert minden döntésed, mindenkire hat az ügyben. Vissza is hat rád is, a saját idődben. Mindenkinek más a sorsa, különbözők a generációs feladatai, családokon belül is, meg tudják, az értők már tapasztalni. Nem hadakozni, nem erőből átvinni, nem parancsolgatva élni, leginkább a toleranciát is megtanulni, mint eszközt a jó kommunikáláshoz. Ne sérüljön senki, azáltal, hogy nem érti, mit akarnál átvinni, oda ahol az már nem hat jól, hiszen tapasztaltabbak náladnál, nemcsak elméleti van. A feltalálók, nem véletlenül, születtek oda, ott lenne szükséges mindazt, a tudást átadni elsősorban, csak utána nevesednének, az online Világban. Arra lehet majd építeni, a jót és a szépet újra, nem másolva, nem hamiskodva, a mások tudását sajátjuknak mutatva, nem plagizálva, ah. Hiszen nagyon sokat ártottak mindazok, akik feltételezték, hogy nem veszik azt észre, a többiek, akik már fejlődésben vannak. Mi mindent engedtek meg, maguknak, a népszerűeknek az oldalain, helyettük úgy, hogy nem kérdezték meg, arról őket, csak cselekedtek. Másként hatott mindaz róluk, mintha azonosultak volna, mindazokkal, akik azokat, a megkérdezésük nélkül, cselekedték, úgy, hogy soha nem tették volna azt, a népszerűek, vagy, a nagy látogatottságúak. Ki mikor érti meg, a sorsának a lényegét, hogyan fogja fel, azt mennyit ér, a saját sorsa, a saját Hazájában, s mit érhet el, ott, a mások Hazájában. Érvelek, az a tükre, értek hozzá, s nem, csupán a megelőzésben elért, jó teljesítményeim, mint a feltaláltam, megrajzoltam, okán, írom ide is. Tapasztaltan jöttem rá, nem azonnal, hogy vannak generációs feladataink és nagyon különböznek egymástól, még a családunkon belül is, az gyakran, tapasztalható. Ah, ha időben jönnek rá az emberségesek, nagy tudásúak, jó szakemberek, jó minőséget adni tudó, oktatók, nevelők, arra is rájönnek, hogy mindent a saját idejükben érhetnek el. Arra is, hogy nem tudnak most, csoportosan alkotni, fejlődni, úgy mint régen, egymás tudását és elért szintjét, tiszteletben szükséges tartaniuk. Akkor is, ha a gyermekekről van szó, mert ki, mikor éri el, azt a szintet, amit, neki adott tudásként, a teremtő Isten, a tisztelet alapdolog lett. Ah, ha van, aki még nem vette volna észre és vezetést vállalt fel, a saját tudásának a szintje felett, hát ismétlésbe bonyolódik és valószínűleg, sokat árt az neki és generációsan a családjának. Az ismétlés sokszor jót tesz, a fejlődésben élőknek, hiszen tudják már, a tudásukat kontrollálni általa, hol tartanak ahhoz, képest, ahonnan indultak. Ahhoz mérhetik, mindazokat, ahova az elődeik ejutottak, alap lett az, a saját alapjuk, rájöttek, akkor amikor ők szintet váltottak. Megérezték azt, az elődeikhez képest, tudták felmérni, mert különben megrekedtek volna, ah, ha azt folytatták volna. Tanulj, fejlődj, jó magad is, hiszen elvárni azt, amiről nem tudod, mit is várhatsz el emberileg, azt a, ne már. Nem tudom, nincs tájékozottságom arról, hány ország van hasonló helyzetben, mint mi itt az ide születettek, a Hazánkhoz teremtő Nép. Nekünk magunknak szükséges ezt megoldani, a saját sorsunk szerint, na meg a generációsan hátrahagyott, tornyosuló gátakért, az időben, nem fejlesztettekért. Hát, mostantól, felelősen élni, hogy ne teher maradjon hátra. Mert ugyan, hogyan számol el, önmagával, aki tudott volna időben, teljesíteni, mégis a rámaradt, semmit, akarta, generációsan is megtartani. https://julamami.com Amíg nem tiszteled magadat… 2021.04.08. – 2016.04.08. https://julamami.com 2016.04.08. írtam, a valóságról szól, amit átéltem, amit kiírtam magamból, hátha jót tesz másoknak is. Nem könnyű menet ez, tíz éve írom, amit valószínűleg másképp nem bírtam volna el. 2021.04.08. Prevenciós vagyok, a hivatásom arról is szól, hogy hallgat nem beszél, egyedül dolgozza fel. Ennek lett az eredménye számomra az, hogy megtaláltam az összefüggéseket, a sorsok és a generációs feladatok között. 11. éve Julamami védjegy van, a feltaláltamnak az oktatásomnak, az általam egy napon összeállított rajzos anyagán. Tisztelj meg azzal, ha van már rá igényed, tanuljad meg, mástól nem tudod még csak tőlem. Tiszteletem. Műhely, a megegelőzésért. Heringes Árpádné e.v. Amíg nem tiszteled magadat kellőképpen, addig ne álljál be vezetőnek, ne vállaljál tanácsadói feladatot, nagyon kérlek, ha csak a jó bevételnek a lehetőségéért tennéd. Hamar odalehet ám az önbecsülésed, ha haladni csak úgy tudsz a ranglétrán, hogy valakiket le kell győznöd közben. Az megmarad benned, addig figyelmeztet arra a lelkiismereted, amíg felé is nem teljesítesz, hogy megóvjad az emberségedet. Mindent idejében, ha már ismered a saját sorsodat, akkor tisztelni tudod önmagadat, betartod a szabályokat életszerűvé teszed a magad számára, az jó alapod lesz. Ha nem ismered még fel a belső kontrollodat, mint a lelkes énednek a motivációit, a racionális énedhez képest a saját jelzéseit önmagadért, tanuljad meg. Azt ami azért van, hogy ki ne billenjél a két oldalad szerinti egyensúlyodból. Nem lehetsz biztos abban, hogy mikor lenne szükséges fékezned a saját érdekedben a magabiztosságodat. Az nem elég a tudáshoz, hogy elég határozottan hangzanak el, ugyanazon erővel a kifogásoló szavak. Mindenki más feladatot és tehetséget hozott amikor megszületett. Az egyik embernek láthatóan hatásosak a kijelentő mondatok, ami mögött nincsen az a tartalom, hogy a szeretetnek okán, jogán hangzanak el a szavak. A másiknak lenne igénye arra, hogy tudja, mögötte ott vannak azok a tartalmak, amiket neki is még szükséges lenne megtanulnia. Kommunikálj, tanulj meg jól kommunikálni most, hogy az emberséges lényegedet meg tudjad tartani, az adott helyzetekben és minden körülmények között. Tiszeletem. Julamami Emberismeretnek nevezem, ami az emberekből adódott a sok év alatt, amit tapasztalhattam. Összefüggésében rajzoltam meg, az oktatás által adom vissza, már szélesebb rálátással. Persze lehet beleélni is teljes nyugalomban, abba ami éppen megérinti azt jól megélni. Azután majd, ha megszólal a lelkiismeret, hogy miért nem tett érte még időben, ah hiszen akkor már lehet, hogy szedheti a lábát rendesen szaporázva, le ne késsen. Ha nem sorsszerűen tervezve éli az életét, felgyűlhet rengeteg gondja azzal, ha csak az igazát keresi mindenben és mindenkor. Ahogy tapasztalom mindenkinek megvan a maga igaza, viszont, ha nincs ahhoz alázata, hogy kivárja a sorsa beigazolását abban, ah. Örököse lehet a vitáknak, a következőkre rávetítve adja tovább, ha akarják, ha nem. Az idő meg múlik az értékes emberséges élet helyett, vegetálva várakoznak sokan, mert úgy gondolják, majd meghallják a tutit. Az Isten adta Néphez a tudás alázata nélkül már nem tud jól szólni, hiszen sokféle az ő tudásuk már, nevetségessé teheti magát a csak győzni akaró. Nem tudhatom mi az amit nem lehet nekem, hát így előre, nincs miért, de bocsánatot kérek. Felvállaltak valamit, s ez lett belőle a mindenit, nem lehet letudni benne fognak abban élni, ah. Van az Isten, ha hiszed, ha még nem hiszed, segíts magadon az Isten is megsegít téged. Így élem az életemet, immár 22 éve, az Isten hitemben élem. Ki mondhatja meg, hogy az Ünnepen ne gyakoroljam a hivatásomat, amikor szeretem és nekem arra akkor az életemhez szükségem van. Lehet ezt illetlenségnek venni, te tudsz-e lefékezve élni, úgy hogy közben az egészséges körforgásodban maradj. Ránk rakták mintha természetes lenne mindez, nem érdekli a hozzá nem értőket, mert tán üresednek. Hiszen nem hivatást gyakorolnak, másokat utánoznak, ha valahol jól bevált, jó lesz a már nem létező sablonnak. Felmagasztalod magadat, valami isteni szerepre, s megmondod, mi istenes mi meg nem, ugyan, miért nem hiszel annyira benne, hogy tudjad, hogy az Isten eldönti azt mindenkinek sorszerűen. S honnan tudod, hogy nem ünnepünk-e akkor abban, amiben éppen megoldunk valamit, az érkezőnek fontosat. Az ünnep az ott van bennünk, magunkban építettük a hitünk. Ahhoz, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a pénztelenségnek, miről beszél az, aki nem a saját hétköznapjait éli meg és nem önmagához mérve, emeltebb szinten éli az életét. Előre gondoskodott magáról, hogy ne legyen érintett. Honnan tudná, nem azt éli, hogy a megélhetéshez, mennyi az, ami szerényen is szükséges. Ezt nem magamnak kerekítettem, mások tették, érdemtelenül velem. Miről beszél az, aki önkontroll nélkül, vagy nem a sorszerűen megérdemelt szintjén él, csak a számokban hisz és a mások által összeállítottat, az elvárások szerinti kedvezőket látja meg a szeme. Az ember lelkes, szíves, gondolkodó, eszes, el tudja dönteni mi jó neki, mit vállal abban, vagy annak ellenére is fel. Ha az Isten velem, ismerik-e, a magasságukban ott, az Isten adja a kegyelmünket, van. A dolgozó, hivatásukat gyakorló, kisemberek mondása lett ez, ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk. Akkor is tennem kell, ha nem tetszik az, azoknak akik a behatárolásokból jól élnek. Én a hivatásomat gyakorlom, Ünnep az nekem, a vásárnapjukon is megtisztelnek és hozzám eljönnek, akkor is fogadom őket, mert alkalmazkodni megtanultam. Én szolgálom a tapasztalt tudásommal, őket akik megtisztelnek. Ha ebben is behatárolni szeretne az aki ezt nem így éli meg, az talán más éveket is nézzen hozzá meg, ami miatt, 64 évesen, az nyögve nyelős lett, változtatni nem lehet. Mondanám, addig jó élet ez, amíg nekem is értelmét adja. Nem vegetálni született senki sem, más a sorsa mindenkinek. Amíg dolgozom, a sorsomat is saját minőségemben élem. A nyugodt, értelmes, a magam szintjén, hiányoktól mentes életemet készíteném elő, a már jól megérdemelt öregségemre készülök. Aki abban gondolkodik, hogy az öregeket, tartsák el a gyermekeik, az nem tudja mi a belső tartás. Mit jelent az generációsan alapot adni a tartásos élethez, úgy, hogy a saját sorsot megélve nyugodt a lelkiismeret. Hitelesnek meg azt tarthatom, aki maga is megélte már, amiről félkézzel, összefüggésében látás nélkül dönt. Mondhatnám, maradj abban amihez értesz, amit tapasztalva, tanulva magad értél el, a jóban, szépben, az emberséged által. Az irigyeid meg csak mesterkedjenek, azzal a pocsékban ismételgetnek, méltatlan vitákba ne keveredj, érvelj. Hiszen ők önmaguk ellen tesznek, a helyett, hogy a saját sorsukat ismerve meg is élnék végre. Lehet előttem menni, tapasztalás helyett fékezni, de akkor azon a tudás szinten is kellene lenni. Ember vagyok, kuncsorogni nem fogok, azért, hogy az egyszerű életemet élhessem, mert olyan dönti el, aki ebben nem élt sohasem. Vagy túl nagyot lépett felfele, s nincs már a talpa, alatt talaj sem, az ember nem repül, a talpán állni tanult. Egyensúlyozva járni a talajon próbálkozott, tanulhatott, fejlődhetett, emberségesként el tudta tartani a családját. Amíg nem, vagy amiben még nem tudod tisztelni magad, ugyan, hogyan, miért tiszteljenek a többiek abban téged. Vannak feladatok, amiket mindenki a génjeiben hozott, van amit azon belül, meg kellene tegyen önmagáért. Mert hiába várná azt el jó minőségben másoktól, ha csak kiszolgálják mindazok akiket azzal megbízott. Ha az ő lelkes, szíves énje, gondolkodó agya nem tud fejlődik attól. Honnan tudod merre van az előre, ha a sorsodat nem ismered, ah. A kényelmesek már eleve olyan emberekkel veszik magukat, körbe, akik helyettük, mellettük gondolkodnak és értük. Nem lehet az sikeres igazán, aki másokkal végezteti el azt, ami érdemben az ő dolga lenne. Sorsot hoztunk amikor megszülettünk, abban lehetne kiteljesednünk, a tökéletesre ne törekedj, mert az csak az Isten lehet, az egy. Magadért is úgy tegyél, hogy azzal készen is legyél, hát vedd észre mi az amit a sorsod odarak, nap mint nap neked mint fontos feladatot. Van amikor addig kerülgeted, hogy már szinte, hasra esel benne, odébb teheted, halogathatod, el is mehetsz mellette, csakhogy az hiányozni fog, mert egy lépés hátrányt is okoztál magadnak vele. Odateszi azt a hiányt nap mint nap a sorsod neked, ha bármilyen magasságokat is érsz mások által el. Nem vagy beérve a feladatodra akkor sem, ha egy feladatodban eljutottál a „legedbe”, s azon a szinten, várnád el, hogy a sorsod a következő sikeredet odategye. Bizony azt tapasztalom 22 éve a sorsok leolvasása közben, elölről kellene kezdenie mindenkinek azt, amit azután vállal, miután azt a feladatát, amiben éppen benne van, jól végigvitte. Fejlődik tőle a lelke, szíve, gondolkodó agya, úgy lesz készen, egy következő, annál magasabb szintű feladatra, ha kipipálta. Nem kerülgette, hagyta ki az emberesedésének a fázisait sem. Egy Haza ez csak egy, belőlünk lett, akik tettük érte, a szépet, a jót, hogy megélhessük benne, ha eljön az ideje ugyanazokat. A „most” azt jelenti, nem tegnap, nem holnap, sem holnapután. Figyelj a lelkedre ember, ne érintsen meg túlzottan, a megcsillanó, felszínes, az értéktelen, a könnyen jött az könnyen is megy. Szinte meg sem érinthetett, mert az nem a tied, nem fejlődik tőle a lelked. Vannak akik, arra kifinomult érzékkel rendelkeznek, hogyan lehet embert, akkor megközelíteni amikor, éppen meginog valamiben. Hopp már ott is vannak, s felajánlanak valami nagyon kiváltságosat. S akkor jönne a belső kontrollod, hogy ne vedd komolyan azt, mert nem neked szánta az Isten, a sorsodban nincsen benne. Az életedet elfordíthatod a könnyűek fele, csak aztán majd észre kell venned, akinek hittél is könnyelműen jön, megy, érdemben nem éli meg. Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet, nem harcolok ellened sem, oktatnék, várok és teszek érte sorszerűen Online is, tíz éve a sok megtapasztalt most jól is jön. S te, hogy vagy ezzel, mire vársz és kitől, ha nem élted meg a nehezeket mindet ah. A hiányával alá mentél a saját sorsodnak, a másik szintjére helyezted magadat. Könnyűnek ítéltek meg téged, azt a sorsot is szánták neked. Bármikor kibillenthetnek onnan, mert meggondolták magukat esetleg. Ahogy magad fölé emeltek, s ahhoz te, partner is voltál, elhitted, becsapva ezzel, önmagadat, s őket akik a jókra érdemesek voltak. Pörgettyűbe rakattad magadat, hiszen úgy rángatnak, ahogy éppen kedvük van, mert bármikor felsorolhatják, az oda kevés mivoltodat, s az ahhoz nincs is dolgaidat. Ne gátold a gondolkodó eszeset, ne büntesd a kitűnőt, a Népnek, a Hazánknak jövőt építőket becsüljed meg. Az ember felfelé, előre, nem lefele nézőnek született. A tartásos gerincét, a belső tartását is az Isten teremtette. Óvnék mindenkit attól, hogy divatból nyúljon a sorsokba bele, ha nincsen kellő önismerete, önbecsülése, tudása, alázata, ah. Szeretet, szerencse, legyen a zsebetekben bőven, hogy ne szűkölködjetek majd egyszer sem, ha az arra érdemeseknek adni lehetne. Tiszteletem, a szerintem valóságról írok, ha nem szeretné felismerni azt, akkor ez nem való Önnek. A messziről jött azt mondhat, csinál amit akar. A népből vált ki, gyorsan szeretne felejteni és az sikerül neki. Mire feleszmélnek, már átirányítja és összekavarja, sok mindennek lesz vége azzal. Nem vállalja mi által vagy kik által nőtte ki magát,oda, amit nem is akar kellőképpen megköszönni, azt is gyorsan elfelejti és majd újra csak kapni akarna, ah. Amikor hozzáértőtől kapta, ami számára szükséges volt, vissza ő a megfelelőt nem teljesítette, bizony azt is aki a jót tette vele kiüresítette. A tehetségéből élőnek a biztos megélhetése bánja, nem a tudása minősége. Ha elérte már az emberséges a legjobb tudásának megfelelő anyagi jólétét, ne várjon többet, mert az körbe is ért. Aki emberismeret nélkül felvállal olyat is, amihez az nagyon szükséges lenne, sok szomorúságot okoz az intelligenseknek. Az egészséges körforgás az adok – kapok, a saját szintjén mindenki jól élhetne, ah. Hiszen nincs is tisztában vele, milyenek a körülmények, nem érdekli, a munka nélkül lévők, most éppen miből élnek. Milyen ünnepük lehet, nem panaszkodnak, az intelligensek, hiszen látják, nem érdekli akiknek az a feladatuk lenne, hinnye. Adni születtünk mindannyian, aki nem így éli azt meg, nem tudom mikor értett és mit félre, ah. Az adjon aki adni képes, ide teremtettünk sokan, sok szépet és jót, azt várjuk vissza. Sokaknak lesz ünnepük, hát az ünnepre való tekintettel, tán, tanuljanak adni, abból ami van, a kötelességünket ismerjük, betartjuk, most a gondolkodó gondoskodó Hazánkra vágyunk mind. Megaláztatásukhoz meg nem lennének partnerek, olyanoknak, akik teljesítés jó mintája helyett, a nagyságukat kiemelve segítenének. Olyan gyorsan felejtenek, hát ismételnek. A valóságot nélkülözők a mindenféle filmek. Kérlek ne küldjél sms-t, ha gondolsz rám az elég is lesz. Megint jön a jól elhelyezett, bocsánatot kérek. Isten óvjon tőle, hogy megint kitegyem magamat családilag a mindent jobban tudó hatalmasoknak. Nem szabadna másképp kommunikálni már 6. éve, csak a tiszta szavak mennek át, szerintem, megtanulható lenne, hinnye. Amit feltaláltam, egy nap alatt lerajzoltam, a kellemes, élhető életritmust adja vissza, amikor fejből mondom a 20 órát végig. Rátalálnak az emberségesek a saját életritmusukra a rajzos forma mellé írják, amit diktálok, ritkán egyformán. A jelentése ugyanaz, az ő személyiségére igazítom a mondandómat, ő meg jegyzetel. Közben megéli azokat az élethelyzeteket, vagy a magzati szakaszából maradt, addig meg nem magyarázható átéléseit mindet. Némileg ismerem a különböző módszereket, amiket, más országokban születettektől tanulták. Gondolom nem örülnek annak, hogy feltaláltam, eljöttek messziről tiszteltek meg nagyon sokan. Itt születtem, itt éltem meg a napi sikereimet, itt jöttem rá, hogy összefüggésében látom, a sorsokat és generációs feladataikat, ah. Ebben a megváltozott Világban, van ez a feltaláltam és nincs más országban ilyen. Tanítanék erre már érett emberségeseket, hiszen ez a nehéz helyzet adja azt, hogyan lehetne hasznossá tenni a várakozási időt. Persze nem tudja megtanulni bárki, ahhoz megfelelő szinten szükséges lenni, ez van. Amikor hozzákezdünk, magam vezetem az oktatást úgy, hogy jó érzéssel tanulnak, mivel az életminőségük legjobb szintje az. Egyénenként döntöm el, kinek mennyi az a mennyiség egyszerre, amitől jó az érzése. Nem találtam a tíz év alatt senkire, aki tudott volna kapcsolatot teremteni, egy befektetésre éretten képes értő emberrel. Írom hát egyre gyakrabban, szinte naponta, eladó egy olyan üzletembernek aki tudja, mit vesz meg és beviszi oda ahova való. Igyekszem, hogy itthon maradjon, viszont diktál az életkorom. Rajtam kívül nem tudja megfogalmazni, se az oktatására betanítani más. Sőt a megszokott miliő is szükséges hozzá, egyensúlyban vagyok közben és átmegy. Számított még az adott szó, az emberség, ah, a tiszteletet, a jónak a megbecsülését ismerték. Szívesen beszélgettek arról ami őket érdekelte, nem kellett arra figyelni mit mondhatnak, hinnye. Nem hagyták a hamisságnak kimeríteni a jókat, tudták, hogy egymásra mindig számíthatnak. Tisztelettel vannak oda ahol tanulhattak, ah. Vannak akik intelligensnek születtek, mások meg a tanulási lehetőségbe kapaszkodtak bele. Akikben mindkettő ott van, jó vezetővé válhatnak, hiszen sorszerű az generációsan. A könnyen jött könnyen megy nem volt divat, legalább is nem követendőknek mutatták azt. Nem a gyengeségem ah, ha bocsánatot kérek, inkább az alkalmazkodás képességem, hinnye. Gondolkodik a gane, hogyan csuroghatna hozzá, mindenhonnan minden lé, hinnye, ah, azt a, bár ne tenné. Addig sokszorozza, amíg már kibillen minden egy oldalra, fordulna aztán a visszájára már nincs aki mellé állna. Rájönnek nincs tudása, látszik nem ez a tehetsége, sok emberséges kárára. Nem tudja mi köszön vissza, ki gazdagszik, ki marad árva járadékra. Az emberismeretet tanulni is lehetne, állok az oktatásának elébe, a feltaláltam jó lenne erre. Nem fejtem ki itt mit fedeztem fel, nem múlik ez ahogy jött el, ennek a balhéját már nem viszem el, vannak arra is, hát legyenek felelősen. Önismereti oktatás, ha van már igény arra, a saját sorsához nevelés igényesen, ah kerül a saját szintjére, hinnye. Lehet, hogy unalmában jól szórakozik, megteheti, hiszen úgy tudja szabad azt is neki. Azt szeretném jelezni, ha ennyire fontos, hogy mások sorsába így nyúl bele, valószínűleg nem tudja, önmagával teszi mindazt. Nem tudom, kinek mit lehet, van-e határa annak, amit neki szabad. Mások meg nem csinálnának olyat, mert van belső tartásuk, emberséges méltóságuk. Néhányszor a sok év alatt, hasonlók már előfordultak, szinte tudja az ember, hogy mi után mi jön. Csupán önmagam megnyugtatásáért, csak remélni merem, hogy nem vesz úgy célpontnak, mint a hozzá hasonlókat. Na meg azt, hogy nem én segítettem neki talpon maradni. Ha jó buli volt, hogy az „öreglány „önmagammal, szórakoztál egy kicsit, megmutattad, hogy neked azt is lehet, hát gratulálok, kérj otthon egy simit. Annyi hozzáadott emberrel és energiáddal egészen nagy dolgokra is képes lehetnél ám valamiben ami megmutathatná, hogy miben vagy tehetséges. Jó buli volt, egészségedre legyen. Na, ha már ilyen jól szórakoztattál másokat, hogy jól érezzed magadat, takarítsad jól el a nyomaidat. Egy jó szakember el tud ballagni utánad, annyi nyomod maradt. Ha azt vetted volna a fejedbe, hogy egy élet munkáját teszed tönkre. Megalázva azzal,egy olyan nagynevű céget, amit ráraktál a képernyőmre, hogy bebizonyítsad neked azt is szabad, nem válogatsz, az se az én dolgom, hála Isten, hinnye. Máshonnan érkezve lett helyettünk előnyöd belőle, lett-e arra engedélyed, azt a, nem nézte senki, mennyi kárt okozhatsz vele. Van az Isten, ha hiszed, ha nem, segíts magadon, az Isten is megsegít, az ami számomra megadatott. Nem először találkozom hasonlókkal a sok év alatt. Azért választhattál volna olyan célpontot is, amiért nem szégyenkezhetsz. Ah, ha majd kiderülne és ott marad mint az egyike azoknak, amikre nemcsak, hogy nem leszel büszke, de megkeserítheted általa az esetleg határtalan lehetőségeit a jövődnek, ah. Gyere online, ha már rájöttél és pironkodsz, az jó, mert akkor még lehetőséged van megváltozni, ah. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, ha nagyon unatkoztok többen vagytok, hajrá várlak benneteket csoportosan az oktatásomra. Jó hangulata lehet, nyugodtan megígérhetem. A lelkiismerete megszólít mindenkit, ha még időben van, a saját szintjére beéréssel, az ott időzéssel és a hozzáértő segítésével, meg is oldódhat, hinnye. Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, akár tönkre is tehetsz, megteheted, ha megvan hozzá a jól bevált módszered. Annál talán több van benned, ha már van hatalmad, járjad ki az oktatásnak a lehetőségét, hogy ne te fizesd, ah. Mondjuk adjanak arra egy összeget, hiszen én adtam már sokat, nem tehetem már, most mások jöjjenek. Mutassák meg, hogy ők is lehetnek önmagukhoz mérve „Nagy emberek”. Az oktatás mellett érvelnék, hiszen a saját Hazámban maradva, kitartottam a szülővárásomban. Akkor is amikor hasonló módon akartak legyőzni, többféle változatban, a saját stílusuk szerint, itt maradtam. Nem kért bocsánatot senki se, mert nem érezte a felelősségét. Önmagamért vagyok felelős akkor, ha már ismerem a sorsomat, megélem. Az adóimat fizetem, megrendelést még nem kaptam az oktatásra egyszer sem. Mivel az oktatásom által tudok segíteni abban, hogy a saját szintjükön éljék meg a nehezet is, sőt kétségbe ne essenek,hinnye. Prevenciósként, megelőzés a hivatásom. Egy Haza ez csak egy, sokunknak még csak aprópénze van a nyugdíja helyett, sőt vállalkozóként online munkám nincsen. Kérem a megértést, 69. az évem, nem tudok várni, magamon segítek, de ahhoz tudnom fontos, a szerető Hazánkban nem örökre félretett vagyok, hinnye. Akik még nem ismerik a sajátjukat és a könnyűben, könnyelműen ártanak másoknak, nem az én dolgom az sem. Inkább maradok az érveimnél, hiszen nagy dolgot találtam meg és fel, biza az már hasznára lehetne, a jót kereshetné sok ember. Persze csak addig, amíg a megelőzésbe belefér, mert annak az oktatásához értek. A jó öreg bocsánatot kérek kéznél van nálam,ha neked még nem megy, tanuld meg tán tőlem.
A különböző, szintek, közötti, fordítókra, most, nagy szükség lenne, ah, hogy ne legyen, „ordibálás” a fordítás hiányának, az eredménye. Mondanák a magukét, az emberek, s mivel nincsenek, megfelelő szavak, amik oda, át is mennének. Hiánypótlás gyanánt, fordítókat, lenne szükséges betanítani. Megtudnám azt, oldani, értek hozzá, tíz évem, érett gyümölcse már. Átadható, át is megy, egyenként, be van már, évek óta bizonyítva. Gyakorlom, szinte naponta. „Emberies jelnyelvnek”, neveztem el, a szintek közötti fordítást. Magam találtam fel. Eladnám, a feltaláltamat, olyan értő embernek, aki tudatában van, mit vesz meg. Egy teljesen új formája, a kommunikációnak, az egy szinten lévő emberek, értik egymást. Azért, hogy ne maradjanak ki a kommunikációból, a különböző szintű, emberek, fordítókra lenne szükség, hinnye. Akkor is ha egy az anyanyelvük, s még akkor is, ha egy családból valók. Meg lehetne óvni, a „legfontosabbakat”, például a családokat, ah, együtt maradjanak. Nézz a lelkes, szíves, gondolkodó énedben szét, látod milyen szép, ha értő már a közönség, azt a. Adjon az Isten, minden földi jóból, annyit és akkor, amikor, az a legjobb, mindenkinek. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Ne vedd el…2017.04.08. – 2021.04.07, ha nem tudsz adni helyette mást, jót, van az Isten, ne csak mímeljed mindazt. A sajátjaidat véded mint te magadat, a szorgalmasat levinnéd, a soha még nem teremtettek szintjére le és simán azonosítod oda, ahol nem is volna dolga. A sok előadásnak, tréningeknek ugyan van-e összegzése, hogy van-e igény arra. Vagy az is megy simán a satnyaságba, elég csak a látszata, hozzáértés nem kell oda. Beszélnek üresen csak a szavaikat szórják, nincs se eleje se értelme, nem értenek belőle, a tudásnak az árnyékába se tévedtek még be. Ne birtokoljad a Hazát, mindannyiunké ez. Ne árts, ne bánts, ne rongáld másoknak a tiszteltjeit sem ha nem érted mit miért, hogyan és hol tartanak ők abban, amit te még fel sem ismertél, ne gátoljad. Naprakészen, a nyelvükön beszélni, nemcsak valamit látványossá tenni. Figyelj ha a lelked jelez, nem jól van az, ha nem szól rád a lelkiismereted. A saját és a szeretteid generációs határait ismered-e, azt amit te nem oldottál meg, átadhatod nekik tudod-e. Neked kellene elbírnod azzal, mert a te feladatod, generációsan hozod. Arat a tudatlanság, sok a csipegethető szemes, nem látja át, de dolgozik vele. Arra van ráállva, akiről úgy érzi, nincs neki kellő érve arra a helyzetre, nem tud a megoldásokon gondolkodni se. Miért nem oktatod, tanítod arra azt, aki még nem érett be arra, hogy azt is komolyan vegye, ami a jól kitaláltak által lett, odarakták a legfontosabbnak. Teljesítsél, adj akkor is, ha feléd nem, azt, hogy hol vannak a határaid fel sem ismered, túl mégy minden kezelhetőn. Nem látszik megbecsülve se a munka minősége, az emberek tehetsége se. Mi a hasonlítási alapod akkor, ha az egyik önmaga teremtette azt meg. A semmiből valami, ad tartást neki. Egy a mérce, van pénze, nincs pénze. Ha nincs lehetősége nem lesz elég pénze, ha lenne neki lehetősége, a hiányokat tömi be először vele, sokáig várakoztatták, hinnye. Jól kitalálták, igen – nem, közte semmi, nincs se átmenet de fokozatosság sem. Felnőttnek kell lennie és mindenkinek, akkor is ha képzésben nem kapta azt sehol, soha meg, elvárják, magukhoz mérik, van mindenben biztonságuk. Édes Hazám Csodaszép, ah, ne menjél még, hiszen a széppel és a jóval amit mi ide beletettünk, nekünk meg se jöttél. Honnan tudná az aki nem is tudja, van neki saját és generációs jele, de generációs határa is lenne. Ha túlmegy rajta, nincsenek különbségek, /katyvasz az/. Megelőzés, megelőzés, ne előzzél meg abban is amihez nem is értesz. Hoppá, gyorsan bocsánatot kérek. Elérte a sikerét már van bőséges több generációra pénze, nem is gondol ő arra, hogy a másik oldalt tanulnia kéne. Oktatás, nevelés közben, hol suttogok, hol hangosan adom a tudtára, neki kell azt megcsinálnia. Más nem, én sem tudom megoldani, őhelyette, neki oktatom, csakis érte. Ne vedd el, ne rombold le, azt amit ők kikínlódtak, ami nekik addig tán tartást adott, az nem lehet, a csak azért is dühe. Ugye nem lesz minta belőle, megtanulva azt amit addig kerülgettek az megoldást hoz. Tudsz adni valamit helyette, vagy újra és megint, elölről kell sorstalanul járnia körbe. Miért nincs emberies próba. A családoknak az a dolga, hogy az arra érdemes, az abban tehetséges, sarjaknak a lehetőséget biztosítsa, időben megadja. Na hiszen a Hazánkban mi mind, akik dolgoztunk sok évig, azt a / közösbe/ ami akkor még létezett, bele is adtunk. Gyermekeket neveltünk, beosztani is igyekeztünk, időt és mident amire volt nekünk is lehetőségünk. Nem mindenkinek adatott meg az, hogy az elődeitől kaphatott pénzben alapot. Egyenként születtünk meg, saját sorsokat hoztunk mind. Amikor a fejlődésünkben ott tartunk, hogy felfogjuk azt, van generációs feladatunk. Ehhez szükséges a jó minta, a jó életszerű kommunikáció. Hozzá megadja a szülőhelye a családoknak és a Hazája mindazt, amivel ők azt a magukénak is érezhetik, hisz egy Haza ez csak egy. Mihez tartsa magát az aki látja nem kapják meg ők, hát teszi a dolgát és nem adja fel, megoldja ahogy arra képes, megcsinálja. Ugyan, hogyan alakulhat ki a Hazaszeretetnek az átélése, az át és megható érzése. Mitől lesznek tartásos emberek. Saját sorsukat és a generációs határaikat is betartó tartásukat, miből merítik. Beleférnek-e a már nem is létező elvárt sablonokba. Lenne ám mit tanulni ott ahol csak elvárnak, s nincs emberies mérce. A lelkierejét ő mi által kaphatja, ha nem tudja, hogy neki is lenne tartása. Ha tudná, hogy kihez képest mit is hozott és ahhoz képest, amit megteremtett kivé, vagy mivé változott, vagy kivé is lehetne még. Mivel rájöttem, felismertem, apám ágán milyen feladatot hoztam, mi a dolgom azzal. Tartás és emberséges méltóságom az, amit megtartok. Megcsináltam, amit tudtam, felszínre is hoztam és megoldottam. Sikerre vinni én már nem tudtam, mert nem harcolni születtem. Oktatom, amíg eladni nem tudom, azután többeket betanítva átadom. Nem hagyhatom félbe, megcsinálom. Magamhoz képest emberileg lett belőle bőven hátrányom, a fékek hiányokat okoztak és sokat. Mivel felvállaltam, megoldom, végigviszem. Tulajdonképpen ez az én ebből jövő sikerem, nem pénzről szólt az akkor sem, csak az emberségről, amit azért is nyeste, aki nem értette. Sokat fejlődtem tőle, nehéz teher, de nekem megérte. Az alázatot, türelmet gyakorlom naponta. Teljesítettem oda ahova kellett és az Istennek is, folyamatosan. Az ismétlés akkor jó, ha ott a miért és van mit tanulni belőle. Hinnye milyen messze vannak sokan tőle, hogy megértsék. Ha a sorsukat még nem teljesítették, akkor marad a sarjaikra a sok fölösleges hozadék. Mit sem ér az sem, ha másokat utánoznak, élnek benne mint a jól felhúzottak, beprogramozottan. Maradjatok önmagatok, ha emberiesek vagytok, az a legnehezebb lesz. Belül zajlik az, ott a lelketekben, szívetekben, a gondolkodó agyatokban meg is vannak ám rá a válaszok. Ha azt, hogy honnan mit is hozol, vetted a fáradtságot és tudod. Julamami Magyaros Agyalósa nevet adtam annak az oktatási formának, ami csak erről szól. Kutatom néhány éve, magam találtam meg és fel, ott vannak a magyarázatok mindenkinek a saját tenyereiben mint a sorsa. Letörlesztettem minden olyat, amit az elődeim nem is vettek észre, így nem is oldották meg. Nem maradt már semmi olyan, ami rávetülhetne a következőkre. Megcsináltam mindent idejében, amikor a nehezebbeket vállaltam. Felvállalva mindazt, hogy lesz bőven hátráltatóm, na meg kéretlen vélemények. Ez az én tartásom, méltóságom, megcsináltam állapotom. Ami által tartalékként pénzem nem lett. Igyekszem hát megismerni a racionális oldalamat. Ott vitték és hordták el a lehetőségeimet ahol csak bírták, ment a semmibe. Lenéztek, vagy csak elnéztek a feladatuk mellett, a jó helyett. Azt, amit már tudok, oktatnám hát oda, ahol arra érettek már akik hasonlókat élnek, meg, megrekedve a másik oldalon. Más és másabb élethelyzetekben. Mit is tehetnék, kivárom, az oktatási lehetőségem. Nekem is van saját határom, nem feszítem. Eladnám oda, ahol értik azt amit feltaláltam. Az emberekkel való találkozás tapasztalatából lett az elmélete a feltaláltamnak. Mennyire fontos lenne ez most épp, az egyensúlyunkhoz. A két oldalunkat fel és megismerni, az énünknek az egészséges határaiért. Na meg a tartásunkat és az emberi méltóságunkat megóvhatnánk mind, akik már értően nézzük ami van. Addig pedig oktatom, nevelem még azokat, akiknek már fontos lett, ezt is tudni, hogy a saját tudása mellé tegye, ezzel kiegészítse. Látja mindenki a magabiztos, kifényesedett, nem nekik szánnám ezt eladásra, sem az oktatását oda én nem kínálnám. Nem a fióknak a mélyére szántam, ezzel nem erősíteném az üresedés folyamatait. A megalázásokból is volt már részem és bőségesen. Elengedem. Meg tudják tanulni ezt, azok is, akik, a megrekedésük ismétléseit már érzékelik, így magukat ők is megmenthetik. Az életed szép is lehetne, ha meghallanád a lelkedben, a legnagyobb zajban is, a csendzenédet. Áldjon meg az Isten, minden földi jóból, annyival, ami a legjobb nekünk. Jó egészséget. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból szeretettel. Julamami Az oktatásnál, a nevelésnél is látjuk, gyakran, az X jelet a tenyerekben. Nem véletlenül van az ott. Sorsforduló, nevet adtam annak a jelnek. Meghatározó jel. Valaminek a végét is jelenti, de egyben azzal a kezdetét is, valami másnak. Lám a megelőzés, a hivatásommá lett, meg és feltaláltam, amivel nevelhetek, na nem is bántam meg, sokat segíthetek általa. Most már másoknak is, akik megtisztelnek, a tanácsaimért jönnek. Ha nem tudsz dönteni, a saját sorsod felett, akkor, hozzáértő emberre bízzad. Van akinek jó a beszélőkéje, de nem bizonyítják a tettei. Vezetőnek születtek, azok, akik hozzák mindazt, amiért mások sokat tanulnak, hogy megértsék, mit is hoztak. A hozott, plusz a tanultja, már többféleképpen látja. Van ahhoz, belső tartása, emberi méltósága, hinnye. Nem életkor függvénye az se. Nézd meg a szeretteid körében, van legalább egy, aki vezetőnek született, képviseli akit lehet. Megmutatkozik rajta az, már kezdetben, segíti az okosságával a többieket. Kiáll mellettük és értük, meglátszik a tartásán is. Ne hidd azt, hogy vége, fordítsd meg, látod, most meg te kerültél az elejére. Egy Haza ez csak egy, ah. Biztos, hogy készen állsz, elég érett vagy már arra, vagy csak nagy benned a vágy a győzelemre, ah. Ehhez most, sok értő és erő szükséges, hinnye. Átlátod-e, megérzed-e, kihallod-e, amit azok, akik megbíznak benned még nem is gondolják, arra születni kell. Nem személyfüggő, tehetség inkább az, ami miatt alkalmas. Az Isten adta feladata az, akkor van jól, ha másokért megtette, amit lehetséges. Nem megy sokra, szépre se jóra, ha felhalmozza, nem tud elmélyülni a feladatba. Ha már bizonyított abban, olyan tapasztalatai vannak, amit mások, csak majd azután kezdenének felfedezni, hinnye. Belevinni a tudást és a tanultat, az mindig jó eredményeket hoz, a tapasztalása is folyamatos, ah. Boldogul benne és általa, hozta. Az idő szerintem már az Isten kezében, a megfelelő ember, a megfelelő helyen, az siker. Mindenkinek van rá igénye, hiszen közvetíti felé az agya, éhes a tapasztalatra, tudásra. A múlt elmúlt, most a tudás a fontos, érteni ahhoz, amit vállal, mert nem róla szól. Leginkább arról, hogy amit felvállalt, milyen hamar tudja, úgy csinálni, hogy hasznossá válhasson. Figyelj a mára, a most fontos pillanatára, a holnap az majd a küszöbödön úgyis megvár. Felelősen döntsél, ne csak magadra gondoljál. Hiszen a szeretteid, a te döntésed által fogják élni majd azt itt. Kérdezd meg őket, ugyan, hogyan, mit is szeretnének, megélni, folytatják-e amit te elkezdtél, büszkélkedhetnél. Vagy a könnyebb, jobb, adja a reményt nekik, máshol élnek. Pedig a Haza, várja haza őket, ha itt születtek, pont ugyanúgy rezegnek, mint a szülőhazájuk. Minden változás meghozza a jót és szépet, ez természetes. Ne csak, egy részéről szóljon a történet, egy Haza ez csak egy. A Világ nem áll meg és várja, hogy mikor ébredünk mi fel. Van, amikor, mindenáron meghoznak, egy döntést az emberek, mások meg, nem hozzák meg időben. Megváltoznak, pedig az is lehet, változtatniuk lenne szükséges, hinnye. Ha egyszer kifordultál, nehéz ám visszatalálni, az egészséges ember, keresi a harmóniát. S azt vállalja fel, amire már képes. Nem várhatnak rá az emberek, hogy majd belejön, ah. Ha benne van a gyakorlatban, azt teljesíti ki, hinnye. Másképp is látva, többlet tudás az. Felnőni ahhoz, amit odatesz az életünk. Elfogadni azt, amin változtatni már szükséges. Van amikor nem személyfüggő az, ami megtörténik, a Világ változik. S mivel minden hat mindenkire és mindenre, akkor is történik, ha nem is vesszük észre. Tisztelettel lenni a többi ember fele, az is jó minta lehetne. Mindenkinek megvan a maga tehetsége, azzal, a legjobb lehetne, valamiben. Ha rájönne, neki mi a dolga, a saját és generációs feladata, hát nem vágyna többre, másra, hanem azt csinálná, jó minőségben, egész életében. Ismerve a generációs határaikat, tán semmi csábító felé nem vennék az irányt az emberek. Tudva, a saját biztonságos belső késztetésüket, figyelnének rá, hogy ki ne billenjenek, hinnye, ah. Senki sem véletlenül született ám oda, sem nem született fölöslegesen, mindenkinek sorsa van. Legalább ne árts, senkit se bánts, magadra is jól vigyázz, vár a jövőd, vár a család, téged sem pótolhat ám, senki más. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, Arra gondoltál-e, hogy ha nem élted át még a kisember szorgalmas életét, az megjön még. Hiszen benne van a saját és generációs feladataid között, ha időben nem éled át, meglesz az akkor is meglásd. Nem lehet elkerülni azt amit a sorsod neked adott, se a mai napot sem a holnapot, se azt amit tettél mások ellen, holnap ott lesz veled szemben, megéled. Ha tudás nélkül erőlködésből élsz, s azon vagy, hogyan ronthatod el, a szorgalmasok, munkás életét, menj időben orvoshoz, hátha segíthet, tehet érted még. Amit nem tanulhattak meg ők időben, így nem is élhettek a lehetőségével, azt ugyan minek alapján kéred számon azokon, akik ahhoz nem értenek. Inkább adjál, oktató, tanító lehetőségeket, egy Haza ez csak egy, értünk kellene szóljon. Mond te ezt miért nem érted, ha vezető lettél, a Hazánk értünk tegyél. Bele tettük a sok jót és szépet, a jó eredményét várjuk mi mindannak. Nem hozzád szólók, aki már örülsz annak, ha mások kárát láthatod, tán menjél vissza ismétlésre, oda ahol az volt a minta, hátha látod hol a hiba. Tanulj abból, ismételni azt fölösleges lenne, téged is lefele vinne. Ne büntess, előzd meg, add bele a tudásodat oda is, ahol arra érdemesek vannak. Amiért megszenvedtek a szülők, az alapja kell legyen egy szebbnek, jobbnak, tanulhassák meg, hogy azt is megértsék, az nem ellenük, értük. Átlátva, gondolkodva, tisztelettel megbecsülni az embereket, ki miben jó, ki meg mit kell megtanuljon, hogy azzal boldogulhasson. Most alapozod meg, a saját jövőképed is lesz, abban kell majd élned. Megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés… Te is tartogass minden napra valami jót, olyat ami neked is ad azzal, hogy kuncog a lelked, mert észre sem vette és tettél érte, de nem helyette. A kiüresedetteket, már önmagukért se tevő embereket, a megelőzésbe hozni nem lehet. Előzd meg azt ami mások ellen lenne, ne vedd magadra, ami a nemlétező sablonba vinne. Kérdezd meg azt akiről az szólna, ne szóljál felette, hátha nem akarja. Ha neked generációsan már megvan alapozva az, amiért más még tesz, azt éljed. Az előzők is megtették mindazt amit ők akkor tehettek. Lépj rá arra az alapra amit ők teremtettek meg, ne feledd. Az első lépéseket, neked abban meg kell tenned, hogy átéljed annak a ritmusát, ismerd fel kinek mit köszönhetsz azért, hogy te ott lehetsz. Gondolj rájuk hálával, hiszen amikor magukért tettek, már érted is tettek. Különös oktatás, nevelés. Ne menj át önzésbe, ismerd fel, hogy mindenki másképp éli meg a sorsát, ugyanaz nagyon hasonlónak hat. Viszont az idő meg az Istennél van, akkor kapod a feladatot, amikor az neked a legjobb lehet. Ne szenvedjél attól, hogy nem rád mérték azt se, valószínű azt sem hozzáértő tehette. Igyekezz betartani amit a már nemlétező, de elvárásokkal lévő, sablon számodra megad. Élni akarni, megélni tudni, közben emberesedésbe bonyolódva ki is tartani. Ne keseredj el, vállald fel, ha tévedtél, emberesedj, hogy emberies maradj. Magadat is óvjad meg attól, hogy megrekedj, boldogulni tanuljál és abban amiben vagy. Te tudod egyedül, honnan indultál, a nehezén már túl is jutottál. Olyankor állj meg és egy pillanatra, gondold át, nyugtázd azt amit csináltál. Ne menj bele abba, amit nem láthatsz át. Ne töröld le a mások nehezen ébredező mosolyát. Ha bármilyen magasságokba is érhetsz el a tehetségeddel, tedd a dolgod tisztességgel, átlátva, megérezve, kihallva. Mindenkinek legyen benne valami ami neki szól és érte, mert egy Haza ez csak egy. Mi teremtettük, így a mienk mindannyiunké, becsüljük meg. Ha még nem érted, kérlek tanuld meg. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, neked, hogy ne másoktól kérdezd. Tanuld meg, mi a sorsod és a generációs feladatod. Segítsd a szeretteidet, a fejlődésben, hogy segíteni tudjanak, önmagukon és a családtagjaitokon.
Jól jön a tudás… 2021.04.06. https://julamami.com 2011.04.07. írtam, hozzá még 2016.04.06. Nekem jól jön az ima. Kérlek Isten, adjál jó minőségű életminőséget a tehetségüket megélni igyekvőknek. Jó lehetőséget a Népnek, ne legyenek kiszolgáltatva a hozzá nem értőknek. Adjál emberséget oda ahol kopott, legyen jelen, ne hagyjad, kimenni a hétköznapok forgatagából. Lehet eltévedtek, keresik már a visszautat oda sokan, ahol a tisztelet és a szeretet jelen van. Téged a meditálás talán jobban működésbe hoz, kinek, miben, hogyan jó, önmagának se ártson vele. Bomlik ám le az álca, holnapra, vagy mára, már tisztán rálátva a hiszékenyek tudatlanságából eredő, előzmények következményeire. Álltok egymásba belelátva, mellé néznél, hátha, visszanézve, szebbnek láthatnád az emberséged, megrongálta talán, a ki nem javított hibád. Ugyanazt viszed tovább, kiszolgálod azt is aki azért van ott, hogy észrevétlenül rongálja az értéked. A tudásodnak megtartó ereje van, arra építkezhetsz, a fejlődéshez a lehetőséged adott, szánjál arra időt. Vinné lefele a szintedet, mert megsajnálni annyi mint, a szinted helyett, jopofán lefele megfelelve haladni. Az Isten neked is minden lehetőséget megad, ha nincs kiben, miben higgyél bajban ne maradj. Sodféle szint próbálkozik párhuzamosan araszol, a szintje felett tudatlan marad. Számára már csak a megfelelés van. A lelked jelez, vigyázzál, tanuljál, naponta fejleszd a tudásodat. Elvihet messzire a káprázat, elszállhat vele az alázat, ne hidd el az édes mázat. Köszönd meg az Istennek, a mának, hogy, megmutatja, mi az ami által, megoldhatod te magad, feltisztulhat a lelkes éned. Ha mégsem ébrednél idején, hát majd megismétled, még egyszer, még egyszer, még egyszer. Megtaláltam, az összefüggéseket, generációsan hozottan, a magzati szakaszban, s az emberek sorsában. Múlt nélkül nincs jövő, határtalanul gyarapodsz, a lelkedet is a pénzre bízod. Erősítsd magadban a jót, ah ki ne billenj a megszokottból. Sokan a szintjük feletti bőségre vágyva, másznak bele a tartós csapdákba. Nem ismerik a sorsukat, sem a generációsan hozott elérhető magasságukat, többre vágynak. Mások vállait használják fel a tudatlanságuk leplezésére, nem törődnek azzal, hogy ártanak, csak kapni akarnak. Ha nem becsülik meg, nem várják majd oda vissza őket. Nem siettem, nem kapkodtam, élhetek a saját életritmusomban is, amikor megtisztelnek, Online jönnek, sorsot olvasok a bejelentkezőknek. A tisztelet szép, a szeretet jó, legyen otthon ezekből is bőven, hogy vihessenek belőle kimenőben. Tapasztalva élj, tanuld, ami számodra ismeretlen még. Tanuljál meg boldogulni most, ne álmodozz, ha még nincs itt, a remény addig lehet neked is fedél. Az utadra találva boldogulhatsz, a sorsodig elérsz. Útjára viszi a vándort és megérti menet közben, ez az én nehéz, küzdelmes, lelket erősítő utam. Nem sürgettem, nem kapkodtam, tudtam, az élet arra való, hogy megéljük, amit nekünk szántál Uram. Megéltem, a tapasztalásomból merítettem, Nem csak beszéltem, tudtam miről, úgy át is ment, Úgy hát, Viszont a Az emberi Érted, érte, értem, Na meg családon belül is, Nincs miért, egymásra hárítani, a jó kommunikáció, Az érezhető tudása által, az életszerű voltát, Jelzésértéke lett egy idő után, számomra, hiszen, Mindaddig, ott volt, viszont, a hasznomat nem szolgálta, amíg meg nem Minél többször hatott hasonlóan, annál inkább lett meg, az élhető válasz rá, Tanulható, megérezhető, átlátható, A motiváló énhez tartozó, lelkes, szíves oldallal kaptunk, Hiszen két oldalunk van, hol az egyiket fejlesztjük, Kinek mennyi időre, hányszor van ismétlésre szüksége, S erősödött fel, Az elmélet kevés lenne, ahhoz, Hiszen ha már annyira erős a buborék, ami körbeveszi, A beszűkülés energiáit hárítva, legalább résznyire azt, A saját legevő szükségletének, a beáramlásához, Ne akard lenyúlni kimásolni, ollózni, összegányolni, mert felelős Más nem tudja, érdemben oktatni, nem megy át, ha kiveszel belőle, Nem lesz más belőle, mint azzal amit elvettél és a magadénak, Ha nem működik, a személyedhez szóló felelősségtudatod, mint a saját kontrollod,
Tapasztalva haladok, az elméletét oktatom. 2017.04.05. – 2021.04.05.
Mit miért csinálsz te, tudod-e, belülről mi késztet rá, azt érzed-e, és hogy mi, kiváltotta ki belőled már látod-e. 2017. évet éljük, ma már trükközni nem lehet, három éve a tiszta energiákban leledzünk mind. Kinek a Hazaértem érzést, kinek idegent jelent. Kivárom, hogy rátaláljon arra az emberre, akinek pont erre lenne szüksége. Különös oktatás, nevelés. Vegye meg tőlem, magam tapasztaltam és rajzoltam le. Magyarországra érkeztek messziről is sokan, sokfélék, azért, hogy az összefüggésében látásaimat meghallva tapasztalják, azokra milyen megoldásaik vannak még. A saját tudáshoz hozzávéve, megtanulva, kiteljesedve, hátha őt beengednék, hogy ne más országba menjen, ha más megoldásom nem lesz messzire is elengedem. Magam tapasztaltam, nevelgettem, dédelgettem fel, ebbe a formába magam rajzoltam le, hogy oktatható legyen, a megszövegezésével a nevelés át is menjen. Mit is jelent az, látni és most jöhetne a /szellemesdi/, de nem jön, mert másról szól mindez. A hétköznapi tükör neked, neked és neked is, csak még észre sem veszed, minden ott van körülötted, te magad éled. Rálátsz, hallgatod, amire csak akarsz, emberiesen mint a kísérleti fázisukban lévőket nézegetheted. Rácsodálkozhatsz, ilyen is van, tanulhatnál is belőle, hogy élnek emberek az egyszerűben nagyszerűen. Ma már nekem mindegy, hogy miben rekedtél meg, megtettem értetek is annak idején, amit lehet, hogy észrevegyétek, élnetek tisztelettel is lehetne, hét kerek évet beletettem. Gondoltam, ne maradjon le aki arra érdemes, haladjon, fejlődjön. Nem ismerem, már mi lett, azokkal akik csak szenvedték az életüket, de nem élték. Sokan nagyon bátran, némelyek vadmerően láttak hozzá, ahhoz, hogy megcsinálják. Az ő karrierjüket, vagy valami hasonlót, annak hiányával együtt, hogy a tehetségük nem ahhoz, nem abban volt, megcsinálták. Hamar lehetnek a sikerben lelki árvák. Lehetőségem nincs, a tehetségemet élem, azzal viszek át éveket, a semmiből is teremtek. A vállaimon a sok meg nem élhető sikerem, súlya maradt. Sikerben, sokszor veregették tán egymás vállait közben, dörzsölték a tenyerüket. Az volt a könnyebb akkor, amiért nem kellett tenni se, igazából, csak megélni azt a szerepet amit nekik szántak. Az alacsony lélekszinten maradtak vetés nélkül is aratnak, akiknek meg csak meg kellett volna élnie a sikerét, mert ott tartottak, jól le is maradtak. Egyedül alkottak, emberiesen haladtak. Amit teszel mások ellen, holnapra az tükörként fordul és veled szemben. Félbemaradt sorsok lefegnek, se vége se eleje életet élők, vegetálnak, sorsuk helyett. Hát ráálltak és csinálták, mások meg elhitték, hiszen vágytak valamire, ami ad. Hiszen nem mondta senki se nekik, adniuk nekik kell, abba bele ami közös. Mindannyiunké ez itt a Hazánk, azért itt születtünk, hogy beletegyük a sok jót és szépet, amit kaptunk, vagy nem kaptunk, de bennünket ez megerősít, tisztelet lett. Mert ebből csak egy Haza ez csak egy, megérezve az ízét a szónak, mit jelent az amit egy ideig csak hallasz. Nem érted miért mondogatják azt, Hazaszeretet. Nem a birtokod, nem a tengernyi pénzed szeretete, annak a talpalatnyi földnek a szeretete, ami ha vigyázol rá, mindig lesz neked. Olyan mint a szó, Édesanyám, Édesapám, érted-e már mit jelent neked. Megkaptam ízleltem, már nem egyszer, köszönöm is az istennek. Kívánom nektek is legyen meg az érzése átmenjen. A család az a legkisebb összetartozó közösség, amit ha nem becsültél nincs. Adni születtünk elsősorban mi mind, ha már ismered annak az értelmét, tartalmát, mehetsz tovább s lehet neked jóléted és végleg. Akik belerondítanának, ebbe a szép körforgásba, maguknak okoznak vele kijavíthatatlanul rosszat. Ha felismerted a saját és generációs határod, azon belül, nem ártva, nem bántva haladhatsz. Van biztonságérzeted, hiszen nem egyedül vagy, nem ronthat el a gondolat, hogy csak magadnak. Ha egyre jobban azon jár már az eszed, nézz körül magadban, erősen üresedhetsz. Hát fel is halmozod magad köré, tárgyakban teszed a szemük elé, hinnye, azt a, gazdag vagy. Na ez nem az, amiért oktatok, nevelek azzal, amit feltaláltam, a sok tapasztaló éveimben. Az emberieseknek segítem megérteni azt, amit felvállaltak és a hivatásukká lett az, hogy ne üresedjenek ki, töltse fel őket, annak a tudata, hogy segíteni születtek. Engedjétek be, mert ha az egyik feladat elfogyott, kellene, hogy legyen másik ott. Nem hiába a rajzok, de fejből oktatok és nevelek, arra amit feltaláltam jól vigyázok. Nem vegetálásra sarkallom őket, tartást és méltóságot kapnak vele, ott amiben vannak. Ami értelmessé, tartalmassá teszi azoknak az életét, akik már értik, mi hiányzik nekik. Íme, lám, örülnek neki és magukhoz is veszik, megértik a lényegét azzal a saját sorsuknak. Ha már rátaláltál arra, amiben tehetséggel születtél, nem üresedhetsz ki, mert tölt és nem visz, akkor is, ha már sok lett a tennivalód és nem is mind minőségi. Tanulj, mielőtt felnőnél ne égjél ki. Vezetni is születnek az emberek, megtanulhatod, de nem mindegy, hoztad-e hozzá, a bölcsességedet. Megtanulható sok minden, de az eredetit, azt csak utánoznod lehet. A más országokban megtanultakat, hogyan illeszted ide bele abba, ami attól fejlődésében még messze van. Néhányan lehet, hogy leutánozzák azt is majd és döcög is a szekér, de hamarosan véget is ér, mert nem tölt, csak visz az. Ha majd ráébrednek sokan, mekkora hátrányban vannak ők azzal, hogy nekik nem adatott meg a tanulás lehetősége. S így a sorsuk mellett ballagnak, hiszen azt sem tudják mi az ő sorsuk, mit hoztak feladatként, hogy generációsan is haladjanak. Sokszor láttam sorsolvasás közben megrekedő helyzeteket, ahonnan egyedül nem tudtak kijönni, azért más irányokat vettek, van, hogy mellé mentek. Addig visszafordítható, amíg átmegy oda még a jó szó, ha ő már csak a magáét fújja, önmagát is beágyazta. Bele abba, mintha azt sugallná, mindenki csak azt teheti, ami szerinte jó, ki van az találva általa. Akkor miért teremtett volna az Isten, ilyen sok, szíves, lelkes, gondolkodót, akik intelligenseknek születtek meg. Senki sem született fölöslegesen ide, mindenki az Isten által és a jókedvében teremtettje, hát jó ember legyen belőle… Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, ami által boldogulni tanulsz meg, abban, amiben. Nem szősz nagyobb terveket, nem álmodozol, inkább felismerve a saját helyzetedet, a sorsodat éled te is meg. Látod-e magadat. 2011.02.10. évében, hozzá még 2016.04.05. 2020.10.14. szintén írtam. Édes Hazám Csoda Szép, kérlek maradjál meg nekünk, ne menj tőlünk el végleg, itt születtünk. Hiszen nekünk az itt élő Népnek, azzal amit mi ide teremtettünk, nagy részünknek a jó minőségű életünkkel, még meg sem jöttél, pedig várunk rád már nagyon rég. Tartalmas, értelmes, sorsszerű életet élek ah, ha tudnának róla mennyit veszítenek azzal, hogy nem tudnak a generációs feladataikról. Magyarországon maradtam ez a Hazánk, ha elmentem volna, lehet, hogy már nem okozna gondot a nettóból összehozott. 36 év és pár hónap a beszámítható időm, mert így a nyugdíjam nincs 60.000.-Ft sem. Nem pihegtem, dolgoztam amikor tudtam, a vállalkozók, ha nem volt munkájuk, csak magukra számíthattak, hát most is így van. Segíts magadon az Isten is megsegít alapon. Így az ígéretekre, se a hitegetésre nem várok, itt vagyok, csupán a 70. évemben rendesen napi szinten, használom hát a gondolkodó agyamat, hinnye hát egyéni vállalkozó lettem. Sok mindent vittem párhuzamosan generációsan, a legnehezebbeken már túl vagyok, hála Isten, persze ha megint nem változtatnak olyan gyakran mint ezekben az években. Mert mire az Ember lánya elérte azt amit apai ágon (gyökereztetve) újra alapozni igyekeztem. Araszolva azért sokat ide az ős Hazánkba is teremtve pótolhattam. Volt közben ah mások döntése és el nem érhettem a saját időmben a sorsom, hozzáértők jöjjenek, elölről ne kelljen kezdenem, ne magukhoz mérjék a koromat, ami a 70. hinnye. Akik ismernek tudják, nem adom fel, addig viszem, amíg érdemben el tudom érni, mert nem megszabadulni akarok a gondoktól, hanem, feladatnak tekintem, hogy egyedül viszem végig a saját sorsomat, ah. Eladó, addig is van Online Önismereti oktatás, Tenyérolvasás, hiszen a hivatásommá lett, annyi ember tisztelt meg. Ah, összefüggésében, egy napon, egy ritmusban rajzoltam le a 153 oldal betanítva eladó. Így szeretném betanítani az oktatását, mert most vagyok abban az élethelyzetben, hogy körbeért, értőként összefüggésében adom át. Amikor megtisztelnek azzal, már tíz éves az Online szolgáltatásom, mint Tenyérolvasásom és kérésre Emberesedni is oktatok, nevelek. Tisztelettel köszönöm! Mától a +36302470589 telefonszámon tud felhívni, ha döntött és bejelentkezik az oktatásomra. Ha a Tenyérolvasásról mint Online szolgáltatásomról, és az Online Önismereti oktatásomról, tartásosként az összefüggésében látás oktatásomról tájékozódna. Megértené általuk azt, amiben éppen van és tudni szeretné, hogy miért éppen úgy és abban van. Többféle hatásból áll össze az életünknek a jó minősége, a hétköznapjainkhoz adódnak, amik nem sorsszerűek, ami csak hat ránk. Átéljük, pedig nem lenne szükséges azt se. A látszatos, a magyarázkodások, a kintről a családjuknak hazaküldött, egészen mást mutathat a számokban, mint a valóság. Attól mert sokszor elmondja, még nem változik élhetővé, minden egy és egy minden. Emberségesnek születtünk mindannyian. Ha már nem a legfőbbek az emberséges értékek, akkor majd váltják egymást. Azok a hatások amik még nem időztek úgy, hogy ne legyen kénytelen a Nép, az Isten adta Nép, éppen úgy meg majd amúgy próbálni megélni. Tetszett-e valaki is kipróbálni, úgy, hogy magára maradt abban, amiről már nem is beszélnek, úgy hát, olyan mintha nem is létezne. A valóságban élők tudják azt élik, ahogy éppen lehetséges, ah. Miért nem tiszteled önmagadat, tanuljad azt amivel most is boldogulhatnál. Hiszen minden oly gyorsan pörög körbe, olyan mintha a fején állva igyekezne jól látni, hátha valaki végre észleli nem tud teremteni. Hahó, a várakozás az punnyadás energiáját növeli, kiesve a saját életritmusából, ha nincs más ami a teremtés lehetőségét megadja, ah, hinnye, ne már. Mindennek alapja lett a pénz, viszont ha nincs meg abból a teremtés lehetősége, hinnye. A teremtéséből, a munkájából élő Nép, várja a lehetőségét ahhoz, a saját Hazájától várja, ugyan ki mástól várhatná, hiszen a Nép maga a Hazánk. A talaj a talpunk alatt adja, a holnapi lehetőségnek a létét, vagy a nem létét. Ha az látszik, hogy van mindenhez értő, akkor tőle várják a megoldást. Ha csak várakoztatják az Isten adta Népet, adjanak ahhoz elég pénzt is, hogy annak megfelelően jól élhessenek, mint amit a látszat úgy is mutat, ah. Alkalmazkodni ahhoz, ami megváltozott, és az új lehetőségeket megadja, gondolkodásra van az agyad. Ne tűnj el, ne add fel, a Hazádat végleg, ne hagyd el. Itt érte, a talpad, az anyaföldet, az Édesanyád ide szült, ha nem vártak is ide pottyantál le, beszélni is az anyanyelveden tanultál. Hol lehetne még ezen kívül az érzése, a Hazaszeretetnek benned, máshol, nem érezheted, csak ezen a helyen. Megtanultad-e már látni magadat, ne szégyelljed, ha sírva fakadsz, az a tiszta lelked takarítása csak. Tudod-e már, hogy most kivé lettél. A sorsod s a múltad magyarázata lehet, ha az emberek fölé helyezted magadat. Tudod-e most éppen ebben mi hajt. Hol ilyen, máskor meg olyan vagy. Mikor mit gondol ki az agyad. Megint látod a kiskaput, ki ne maradjál abból se, hogy mások szemében, mindig nagy maradj. Miközben, vágysz rá, hogy önmagad lehess, most már van hozzá elég, túlzó felhalmozott javad. Kukorékolsz, ha szabad, ha nem szabad, neked akkor is szabad. Nem tart fogságban a hiány, megsokszorozod, ha úgy gondolod. Már megint teljesítetted az álmaidat. Magad voltál, magad vagy, magad maradsz. Aki a pénznek kalapja alá nem fér be, az nincs is. Míg hol fényes, hol mázas, hol pedig natúr vagy. Elárulnám neked, bennem óriási ám a tapasztalat, a nagyságod a belső emberies tartásodban van. Nem egy darab agyag, aminek életét, fényét, mások izzasztó megmunkálása által, más kezei figurává formálnak. Mások megérzése, lelkesítő, gondolkodó agya, szívessége, tehetsége által nem az vagy, akinek látnak. Téged már semmi sem zavar, a lényeg, hogy a terveidet megvalósíttasd. Jó szerencsét emberek, tisztelettel, szeretetben, emberiesen élni jó, hahó, lám egy Haza ez csak egy. Ha már szeretni tudjátok, figyelve a belső tartásotokra, megbecsülni is tanuljátok meg. Hahó, tisztelettel élni jó, szeretetben élni szép, vigyázzunk rá, hogy megmaradjon az emberséges léte, akkor is ha racionális feladatra született. A szíves, lelkes, gondolkodó énnel szükséges jól bánni, hogy ne kelljen magatokat a sarokba állítani, ha a belső tükrötök, mutatja majd meg, amit szeretne látni tőletek, a jó minőséghez. Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, Önismereti oktatás, igényesen, amivel együtt tanuljuk, a valóságos emberismeretet. Tán egy éve, bajlódott vele, hogy mindenki főnök akar lenni, neki a kis főnök is megfelelne, de nem engedik meg neki azt a többiek. Kiötlöttem, beszéljük meg azt, a magunk módján mi ketten, hát leültem és vártam, hogy mit csináljak, azt mondta csináljad mutter. Mit csináljak kérdeztem, rám nézett és elmondta, hogy mit csináljak. Amikor azzal végeztem, újra várakoztam, hogy mondja meg, hogyan tovább. Megint elmondta, de minden mozdulatnál megvártam, hogy mit tegyek, nem szerettem volna, hogy ne legyen jó, amit csináltam. Amikor már sokadszorra, megismételtük mindazokat, vártam arra, hogy mondja meg, merre és mit kell tennem. Főnöknek szólítottam rám nézett, teljesen egyértelműen mondta, elég nem játszom veled. Ott volt bennem a várakozás, milyen szerepet vállaljak, ad-e nekem. Nehezen boldogultam, nem jól használtam a kamerát és nem láttam kellőképpen át azt az utat, ahol én jó iramban haladhattam volna. Nem volt túl sok lehetőség, vagy így vagy úgy, csak követni lehet, adja aztán, néhány módját ugyanannak, gondolkodni nem kell. Beszabályozza gépiesen azt, amit megenged, gondolkodni minek. Tolatva igyekeztem hát, mindig csak a háttérben játszottam, kerestem az utam, ahelyett, hogy az Ő legyőzésén gondolkodtam volna. Várakozón nézett, látszott, legalább néha, valami olyat várt volna tőlem, amitől azt érezheti, hú de harcos a kedvem, de nem. Kikerültem mindent, ami árthatott volna neki, nem sokat nyomtam a latba. Szinte nem is voltam versenyben, csak poroszkáltam, ügyetlenségemben. Aztán azt mondta, ne csinálj semmit és felkapott, a játékban, segítőként mozgatott. Saját maga mögött biztonságosan lógatott, amikor úgy látta szükséges, megitatott és etetett. Aztán már más formában tolókocsiban voltam, a játékban, s mellém állt az autóval kocsistól belerakott. Cipelt tovább, szeretném-e látni a holdat kérdezte, ki nem hagynám mondtam. A sivatagot is bejárta velem, s ha úgy látta, hogy szomjazom, hát átment tevébe és vizesre spriccelt jó sok vízzel, ki ne száradjál, mondta nekem. Hiszen delfin voltam, akkor éppen, én ott a játékban, azt még nem is mondtam, biza az voltam. Nem volt okom panaszra, a fülem is ketté állt, annyit játszott velem. Láttunk a szekrény tetején egy kutyust, leveszem, mondtam, meggondolatlan, de ha már kitaláltam, hangosan kimondtam. Szék nélkül nem megy, kevés a centiméterem, húzta rögvest és azt mondta, segít nekem felállni rá. Tiltakoztam nevetve, hogy arról én leesnék, keresek, egy kicsi széket, ez nagyon tetszett neki. Ahogy, a kicsi erős székre álltam és elértem azt, amit szándékoztam. Örültünk, volt sikerélményünk, végignézett rajtam mint aki, rögzített és elégedetten jegyezte meg, hiszen megtalálta, a megfelelő kifejezést. Felmérte a helyzetünket, kedvesen és nem lekicsinylően, estek meg velünk mindezek. Kicsi mutter, mondta életre szólóan, ott nekem, nem volt köztünk csupán hatvan néhány év, így esett. Mosolyunkban fürödtünk mi a kicsik, mind a ketten. Ne add fel, a Hazádat végleg ne hagyd el, mert az csak egy. Talán váljál egy időre le, mielőtt úgy döntenél, hogy végleg le vagy elválsz, mivel az egy hatása lehet annak ami anélkül is hathat rád, hogy tudnád. Az ember sorsa körbeér, amikor megcsinálja azt, ami benne van a sorsában, az életútját járja, nem lehet sorstalanná, apró sikerélményeket megélve. Össze is áll tőle a jó minőségű élete, hiszen tett érte. Nem veszítheti el a belső kontrollját, hiszen aszerint éli meg és nagyszerűen, az egyszerű hétköznapjait is. Az ember sorsa körbeér… 2011.10.06. írtam és hozzá még, 2016.04.03. szintén írtam, https://julamami.com. Életem során faragtam én kőbe, fába, s mégsem faragtam bele, ha rátaláltam, egy – egy önrongáló, eseti, alkalmi ostobaságra. Hiszen tudtam, egyszer ő is ráébred a legbensőbb önmagára. Ha már nem bírja el némán, ha csak a rosszat hallja, bizonyára amikor annak szükségét érzi, tán a Világnak hangosan kikiáltja. A lelkes, szíves, gondolkodó énjének is szükséges a szabadsága, a racionális oldalnak megvannak a maga helyszínei mindarra. Az emberek kommunikálni születtek és nem némaságra, két oldalunk van, kinek a racionális oldalán adott a tehetsége. Másoknak meg a lelkes, szíves, gondolkodó énje erősebb, kinek mit szükséges megtanulnia, mert kettő talpa is van. Kommunikálj, kommunikálj, tanuljál meg jól kommunikálni. Az ember sorsa körbeér, az emberies nagyságához felér, emberségét, alázatát gyakorolva él, sorszerű magasságokba is időben felér. Tisztelet, szeretet, tartás és önbecsülés töltse be a tisztulni vágyó lelketeket. Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten, minden földi jóval benneteket, a belső egyensúlyotokra ügyeljetek. Ah hát megcéloztad a csillagos eget, az Istent, az alázatot tán nem ismered. Óriásra szerzett javaidat magadénak érzed és fösvényen természetesnek veszed, hogy nem adod meg a megjáró jót a Népünknek. Ah, ugyan miért tartanál tőle, hogy kiüresedsz, a lelkedet, szívedet, gondolkodó agyad, még nem tiszteled, hiszen nem hoztak hasznot neked. Te akit megaláztak, lenéztek és sokszor tartottak senkinek. Ne hidd azt, hogy neked nincs, lehetőséged, nem a pénz csinálja az emberségeseket, viszont fordítva már láttam nem egy olyat. Sorsszerű ám és generációsan is az, s meg is kapod ha benne van a paklidban idejében azt. Attól, hogy túl sokan szóltak bele, attól az egészséges körforgás nem állt le. Ah, hát elindulthat a Népünk sorsa is, a számukra még ismeretlen jó fele. Pedig nem mentek el innan sehova se. Dolog van ezzel, vagy azzal, s amíg az van, nem érdemes próbálni, úgy sem lehet leválni, se leállni. Mond ki ami a szívedet, lelkedet már nyomja, ha otthon vagy és nem gond az. Ne ismételj, lépjél, tanuljad a sikert, ahogy most is lehet, mindent a saját idődben megélhetsz, maradjál mozgásban. A generációs törlesztésedben, tán ne a könnyűt válaszd, neked, nehezebb dolgod is lenne vele, tanuljad, hogy észre is vegyed idejében. Még egyszer megismételheted, ha nem ment át, mert nem a megfelelő időben, rezgésben voltál. Mert mi adja az ember gerincét, tartását, emberséges viselkedését, hát az, hogy ahhoz képest, amit a génjeiben hozott, kivé, vagy mivé vált, emberesedett-e. Figyelj, amikor a lelked jelez érted van az. Nem volt meg a jó értelmű adok – kapok, elrendezetlenül nem jól van az, felhalmozódhat. A lelkiismeretednek a jelzése egy állapot, ha nem figyeltél időben fel arra, hát benned, neked, érted háborog majd. Ha már tudod, hogy sok mindenkit becsaptál, s megkapod jó érzékkel a lehetőséget is hozzá, hát tisztítsd fel a lelkedet. Ha van rá igényed, a neked megfelelő időben láss hozzá, ebben segít az Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/ aminek a belső tartást visszaigazító hatása jó. Egyszer lesz nehéz csak kimondani, azt, hogy bocsánat, az azonnali jóra nem biztos, hogy akkor számíthatsz. Tanuljál, fejlődjél, hogy azt is tudjad, a lélek dolgában tudatlan ne maradj. Amikor másoknak ártasz, bizony, magadnak is ugyanúgy ártasz. Ha ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd, majd megveregethesse az emberségedért is, időben a vállaidat. Már bocsánat, akinek kiváltságai is vannak, akkor érezheti jól magát a bőrében, ha minden körülmények között, emberies marad. Ki nem fordul, önmagából akkor sem, ha igen nagy, csábítás lenne az akkor, éppen. Adjon az Isten minden földi jót emberek, kívánok jó egészséget, emberséges döntéseket, tisztelettel élni mindenkinek könnyebb. Mond mit kívánsz, mi az amire még vársz, ugyan, magadra vigyázol-e, vagy beálltál a nemlétező, sorba már. S annak a tartását is, elvitte már a sokszor, sokféle módon a változás. Az igaz, az eredeti, az életszerű, nem változik, alkalmazkodni képes, viszont, minden élhető újhoz, ami, arra szolgál, hogy magadat ott, kitakarítsad, arra gondolsz-e, hogy mi marad ott utánad. Abban fog élni ott, mindenki, a gyermekek is, akik mindazt, tisztán érzékelik, hogy gond van ott, a hétköznapjaikra vetülő, őket nehezítő energiákkal. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben tisztelhető legyél. Generációs jeleid… 2021.04.02. – 2016.04.02. https://julamami.com Nézz szét, mit mutat neked a körülötted levő életképed, a sorsod abban megleled, ott vannak a generációs jeleid neked, neked, neked. Amikor elhiszed amit a /körbe udvarlók/ veled láttatnak, na akkor már haladsz ahhoz, hogy kontrollálhatatlanul bajba kerülhetsz. Elveszítheted az igaz valódat, ha már mindent csak megszerezni akarsz, nem megvenni elvenni. Mert a lelked jelez időben, többször is, hogy hinnye, nem tartod tiszteletben, a mások tudását. Hiszen azt nem neked adta tudásként a teremtő Isten. Ah, bevittek az álságosba, s nem érzi jól magát, abban a számára, méltatlanban, nem lelkesedik, a jobbik éned, a téged leépítő csili – csaliért. Gondoltál-e, már arra, hogy mi, lehetne, fontosabb, annál, hogy a lelked tiszta, s az is maradjon. Ugyan felveheted, a legjobb arcodat is, ha a lelked az arcodra, őszintén kiül, a gondod, rávetül, na akkor örülj, ha még időben észlelted, kikerülted, nem rontottad el. A sok szerepjátékodban, megóvott téged a lelked, a szíved, a gondolataid, épen tartották, az agyadat. Ó a szerzés, az bizony, jó nagy, micsoda, hát nem, lehet csoda, ha megunja, a lelked, szíved, egészséges építő, gondolataid, hiszen, miért, csapná, be magát, a kontrollod, ah. Az eredeti hozott, az a tehetséges sajátja, az alapja az ami másnak, végeredménye lehet esetleg, ha nem rontja el menet közben. Ha nem mégy túl önmagadon, ha megmaradsz abban amit, számodra adott a sorsod, az életfeladatodat, átlátva, kihallva, megérezve, megéled. Az vagy, akivé, lehetsz, fogadd, el magadat. Lépés előnyöd, az intelligenciád, megtanulható az, esetleg egészen, közel vihet oda, téged, a tiszta, érzékelésed. Lehet persze, azt mondani, hogy alagút, testen kívüli, élmények, lehet azt, is, hogy, elhiszed. Az olyan, könnyen megy, hogy neked is kell, le ne maradjál. Még valaki, hiszékenyebb, náladnál, ne már. Túl azért ne menj, az egészséges, valóságos élet, ami adja a, fejlődési, lehetőséged. A többi egy nem, életszerű élmény, amivel tán ne kísérletezz. Láttam én már sok mindent, szoktam mondani, amikor, nagyon meg akarnak, valamiről győzni, a valóságos élet, ellenkezőjéről. Megjöttem, én már onnan is, többször számolatlanul, ahova sokan mások által, indulnának neki. Nem lehet, se oda vezetni, se ott irányítani, se onnan nem képes visszahozni, senki más, csak a saját gondolkodó, tisztán működő, nem befolyásolt agya, az ami megóvja, ne menj bele, se ne oda. Nana, hinnye, ejha, ha belebonyolódsz, a mások által kreáltakba, na ott az óriás, neked és a többi hiszékenyeknek szánt csapda. Maradj önmagad, ismerd meg azt, hogy az emberek, mennyire különbözőek, lépj a talajon érzékelve a léptedet, s fejlődj annak megfelelően, ahogy odateszi neked a sorsod. Nyugodtan tapasztalod, lesz bőven számodra olyan életszerű élményed, amíg az életed során, a feladataidhoz megerősíted, a saját lelked, szíved, kontrollálja majd mindazokat pontosan. A tisztán működő, fejlődésre vágyó gondolkodó agyad, a sorsod, amivel soha fel nem érhet, a mondvacsinált, a gyengéknek kreált. A gondolkodóknak, lépésben haladóknak és magamnak szánom, a gondolatom, fejlődj, haladj, magadat el ne hagyd, utadon vagy. Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóval bennünket, mindenből ami hasznunkra lehet, legyen annyi, ami a legnagyobb sikereink megélésével sem ronthatna el bennünket. Ismerd meg, a generációs, a tehetséged, az emberies érzéseidet, maradj a talpaiddal a talajon, mert ott tiszta gondolatokkal is, megélheted. A belső többleteddel átérezheted mindazokat, amikkel boldogulhatsz is az életed során egészségesen. A gondolkodó agyunk tudja, hiába a lelkesedés, ha most a legjobb az alkalmazkodás ahhoz ami most van. Úgy élni meg jól, hogy ne ártsunk, se bántsunk, viszont magunkra is nekünk kell vigyáznunk . A szívesség a racionális világban később, esetleg már félremagyarázhatóvá, nagyon nehezen kezelhetővé válhat. A tanulással való fejlődés a legfontosabb, hogy az intelligens agy tudja van tápláléka. Ah, ha a gyakorlati életben is alkalmazható, már ott is van és lehet, hogy csak kicsi a sikerélmény, de általad lett. Mindannyiunknak van sorsa és mind más, ha nem élhetnénk meg azt amit hoztunk tehetségnek, ha csak arra várnánk, mikor ki az erősebb hatás, akkor sosem jönne el, a megvalósítás. Egy vagy többféle elmélet sem fér bele abba amit hoztunk sorsnak, a gyakorlati életünk adja a napi sikerünknek az ízét, ami a gondolkodó agyunk tápláléka, hinnye. A sorsunk megvalósításához szükséges az, ami a szabad, lelkes, szíves, gondolkodó lehetőségek közül, nekünk a legjobb. Ah, hiszen mindannyian más sorsot, generációs feladatot hoztunk, hinnye. A szintváltás lehetősége mindenben ott van ami sorsszerűen hat ránk. A lelkes, szíves, gondolkodó agyunk a belső kontrollunk, nem csaphat be, hiszen nem más az, mint az is mi magunk vagyunk, hinnye. A múlt elmúlt, a pillanat adott, a most fontos, hogy úgy éljük meg azt ami éppen van, hogy fejlődni is tudjunk általa, ah. Hiszen azért kapunk minden kisebb vagy nagyobb feladatot, hogy fejlődjünk fel a jelenben lévő lehetőségeinkhez, hinnye. Tíz éven keresztül, nem volt szinte más sorsszerű hatás, mint az engemet megtisztelők, tenyereiből elém tárult sorsok. A saját sorsom ajándéka lett, a legnehezebb időszakunkban, hogy az összefüggésében látásom gyümölcseit egy nap alatt, igényes minőségben, az intelligens embereknek az életminőségükhöz igazodó, oktatható ritmusban lerajzoltam. Ah, a kezdeti években, meg volt ám az igazán nehezekben is a több éven keresztüli tapasztalásom, napi szinten, az alapja a hivatásomnak az lett, köszönöm az Istennek. Az oktatásom közben felidéződnek, a saját sorsukban meglévő addigi gátak, feloldódhatnak, a lehetőségükké lehetnek, köszönhetően a fejlődési szintjüknek. Megfogalmazódnak bennük a sorsuk által beigazoltak, menet közben új feladatokat hoznak felszínre, attól kezdve másképp is látják azt amit odatesz az élet, ki nem üresednek. Tisztelettel, Julamami Belőlem indul, a saját gondolatom, ha úgy döntök, a tartalmasnak látszót választom. Amit nekem szánt a sorsom, az jó és szép, ami nem úgy, azt mások vétették. Ez könnyűnek tűnne, aztán sokkal nehezebb, menet közben kiderül az. Nem is hárítom másra, ha az Isten nekem adta, az a feladatom. Utána nem gondolok arra, miért nem a könnyen bejárhatót választottam, ah. Hiszen eldöntöttem, magamért, a saját sorsomért tettem, döntöttem, hisz, ismerem a sorsomat és a generációs jelemet. Úgy fogok élni, ahogy annak a következtében lehet, nem bánkódom, ah, miért úgy döntöttem. Döntésekből áll az egész életünk, különösen jó az, ha már tudjuk, mi az ami, a sorsunkhoz tartozik és mit tehetnénk meg, a családunkért, még időben. Alapvető legyen, hogy minden olyat megkapjon, minden arra érett, gyermek és felnőtt és mind. Aszerint, amivel boldogulhat ő is, építve az életét, ne legyen másokra utalva és élve, a semmibe bele. Ne, mások szerint éljen, teremtve kedvére élhessen, önmagáért tegyen, ne túlzóan, másoknak is legyen. Kapjon meg, minden őt érintő információkat, tanulja hát, azt, amit ő nem hozott, Hazát építővé váljon. Lehessen bizalommal, az információt hozókhoz. Tartással, méltósággal érezze jól magát itthon. A gyermek csak kicsi, nem gügye, érte tegyél, ne helyette az életének úgy lesz igazán, a sorsában is értelme. Miért ne tudhatná egy gyermek, mik közül választhatna, lehessen ahhoz benne motiváció addigra. Lenne mire, miről gondolkodnia, nem lenne mellé vihető, a jó szóval. Amit ott ahol a legjobban szükséges, minden körülmények között meg is kapna. Miről beszélsz, ha te magad nem is úgy élsz, ha szidással neveled, a dicséret helyett, hinnye. Miért kellene idő előtt, felnőnie a gyermekeknek, amíg, fejlődésben lehetnek, gondolkodva felnőnek. Megfordult a Világ 4. éve gyors pörgésben vagyunk, aki még nem észlelte volna, gondoljon gyakran a jóra. Csináljon mérleget önmagáért és a családjáért naponta, miért is állt le, s nem áll be, a nemlétező sorba, hinnye. Magad felett szükséges megtanulnod dönteni, ugyan milyen minta vagy, a sarjaidnak, a környezetednek. Ha mások döntenek feletted, pedig a korod meg, azt mutatja, régen felnőttnek lehetne lenned. Tőlük várod, fejlődjenek, teérted, helyetted. Generációról, generációra megy tovább, a jó és a rossz minta, láthatóan ott van. Jó mintával elérheted, megértenek. Benne a saját tenyereidben, neked, neked, neked, a tapasztalatom ez. Ez a biztos, valami, ami ennyire pontos tud lenni, az érted van. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolnék, se veled, sem ellened, nevelnék. Oktatnám olyan embereknek, akik tovább tudnák adni ezt, az általam felismertet, megtaláltat. Bocsánat, hogy nem alázom már meg magamat azzal, hogy mennék, mindenhova, várnék az elutasításokra. Hát így igyekszem bevinni a köztudatba. Eladó, az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, ne kallódjon, tudjanak róla, ne menjen valakinek a fiókjába. Legyen a Hazánk minden érdeklődő, egyéniségének, személyiségének, ez a tudás a sajátja, a döntéseiben hasznára. Az intelligenseknek megerősítőként, a felismerés, ők sok mindent, már hoztak. Nyíljanak meg általa a gondolkodó agyak, átlátva, kihallva, megérezve kontrollálva. Szélesedjen az emberismeretre rálátás, ne maradjon, a múltban senki, hiszen a múlt elmúlt, haladjon a jelennel. Mindenki, a saját életritmusa szerint, fejlődhessen, nem egyszerre születtünk meg. Ugyan, hogyan lehetne hát, egy időben és egyformán. Gondolkodni, amikor, nem az látszik ám, az életünk térképén. Jó lenne, ha előbb, a Hazánkban tanulnák meg sokan, azután kelne útra, kimenve a Világba ez a tudás. Nézz a lelkedben, szívedben szét, látod, milyen szép, a gondolkodó agyadra, bízhatod te magadat. Hiszen van az Isten, majd elhiszed, a saját idődben. Elkerülhetetlen, egyszer csak, ott van a szükségben. A siker is megjön, amikor az a legjobbkor van számodra, érted. Nincs miért irigyelni senkit se, mind más a sorsunk, generációs feladatunk. Mindannyian hoztunk valami fontosat. Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél. Boldog ünnepeket, kívánok emberek. Látszik már, ami látható, a tekinteten átható. Hol ragyogó, hol suhintó, hol fortyogó. Mű hó, hűhó, sajgó, fájó, bántó, de nem jó. Erős vegyes, többemberes, mégis egyesek, védtelenné lettek. Hinnye ez meg mire jó, hahó, hiszen úgy is látható. Az aktuális bánatod miatt, megcsúfolod a Hazádat. Másnak dicsőségből is, kell még és még nem elég, ah. Hol van a különbség, nem látható, a vakló nem lát, de tán jobban hall pont azért. Hó ha hó, erre meg arra, cikkbe meg cakkba. Jól ismered rég, hiszen oly szürke a veréb, az időt nem tisztelte, el is veszítette, emberismeret helyett megfelelt. Ami csukott szemnek való, nem viszket, minek a vakaró. Ami nem sipító, az nincs, az nem hat, ó. A világfaló az már látható, itt már kevés a faló, ah, ha nincs is miért, na meg kiért és minek. Jó az úgy ahogy van, másképp úgy sem lehet. Látod most ki mondja meg, hogy nekünk mit is lehet. 64 felnőtt év, s tán születésem óta, folyik már az a hó ha is. Azt a szerényet amit megélek, megszoktam a saját életemmé lett. A tudatlanok már nincs mit irigyeljenek, aztán jó lett-e valakinek helyettem. Keresem a magyarázható értelmét, ugyan ki és miért gátol sok éve és ennyire. A saját Hazám az összefüggésében oktatásomat, miért nem láthatja, miért nem lehet a köztudatban. Az ami a megelőzésben sokat segíthetne, hogy ne essenek a még fel nem ismertektől annyira kétségbe. Apró porszemként, mindenben ugyanaz van, fontos része vagyunk az egésznek mindannyian. Hirtelen megváltozik minden, mire igazodnál bele, már nincs is mibe, azt hiszed, hogy szédülsz, pedig csak bizonytalan a talaj a lábad alatt. Ki tudja kié éppen az, amit érint az óvatos lábad, s holnap kinek tartozol azért, mert koptatja a járásoddal azt a talpad. Még a nemlétező tyúkszemed is vigyázzad. Miért nem lehetnek fontosak a megelőzésben, miért nem lehetnek ott ők is érdemben, na miért. Hiszen itt tapasztaltak, a saját Hazájukban maradtak, s itt tisztelték meg őket, a messziből érkezők is sokan. Sok éve, nevesítik a tudásukkal a Hazájukat is a Világban, mivel a saját születési helyükről néhányak kipiszkálták őket. Nem fogadják be a tudásukkal, a többiek sem, ők tesznek róla, hogy lejáratva kívül maradjanak, hiába itt laknak. Így aztán, még a védjegyük sem óvja tőlük őket, azt hiszik, ha őket azáltal, innen kizárták és nem láthatóak, akkor olyanok az érdeklődők számára, mintha nem is lennének. Ah mindazok akik a helyükre érkeztek, hátha a trükkjük bejön, ettől látszatra, mindig elől és mindenkinél különbek lesznek. Ne csüggedj, a nehéz helyzetekből az őserő úgy is kihoz, téged is, ha már érted, hogy a saját lelkes, szíves, gondolkodó agyad, neked dolgozna és érted. Elmúlt, nincs, ne veszteségként éld meg. A belső jelzésed figyelmeztet téged. Vigyázz nem az utadon jársz, vagy tán jobb emberként, is élhetnél, ha fejlődnél. Gondoskodó szeretettel, jól bánni a gyermekekkel. Hagyni fejlődve nőni a cseperedőket, hogy a szépre és jóra is emlékezzenek ők, volt valami fontos ami adja az egész életük alapját, a felnőttségük előtt, mielőtt ők is, a sablonba terelődtek. A vezetés nem csak a saját lelked, szíved, gondolkodó agyad fejlődéséről, nem csak rólad szól. Hanem, ha ahhoz elég éretten vezetnél, te már tudnád, hogy a jó élethez vezető utat mutatod, másokkal is megláttathatod. Hiszen a te szemeid, belső tartásod, láttatja, megérezteti, kihallatja, ah, felismered a lehetőségeket, hogy kinek miről szólhatna, a jó sorsa, előre abban milyen módon haladhatna. S látnád azt is, hogy már nyílik az értelem, fejlődhetnének, anyagi síkon is, lelkileg is rendben. Haladhatna mindenki lépésről – lépésre, ahogy az Isten, magyaros ritmusként jól láthatóan nekik élhetővé tette. S a generációs határaikat felismerve, nem unatkozva, nem befordulva, ha élik már a saját életüket, unatkozás, leépülés helyett, egymásért is tehetnének, hinnye. Ne kelljen a következőknek megoldania azt, aminek a lehetőségének hiányától ők unatkoztak. S attól lelkileg véglegesen üresedve oda ne legyenek, a sajátjuknál alacsonyabb szinten ne vegetáljanak. Az egyensúlyuk ismeretének hiánya miatt, ne veszíthessék el, az addig megvolt egészségüket, azt a. Halad az ember lépésről – lépésre, ahogy az életritmusát az Isten megteremtette. A tökéletesre nem, inkább teljesre törekedve, fejlődve, tisztulva, nem ártva, nem bántva, mindenki magára is vigyázva. Az ima nem árt, hát imádkozom tovább. Istenem kérlek vigyázd ezt a helyet, ezt itt élhetően nekünk mindannyiunknak adtad, hogy éljünk benne boldogulva, vidáman, egymást nem kizárva. A lehetőségeinket jól láthatóvá téve, mindenki aki éppen arra érett a fejlődésében, meríthetne a tennivalókból, az agya szükségletének megfelelően. Megélve a saját jó sorsunkat, boldogulnánk, a Hazánkban, elkerülné az embereket, a nincs és a szükségtelen bánat. Vidámak lennének újra, a saját sorsuknak megfelelően, életszerűen boldogulhatnánk a sikerünkben. Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten miden földi jóval bennünket. Ne üresedjen ki a szó, hahó, a gyermekek, tiszteletet látva, átérezve, szeretetben fejlődhessenek. Ki – ki tehetségének, az intelligenciájának, a szaktudásának, a rátermettségének, a hivatásának, a lelki fejlődésének, az okosságának, a feltalálásának, képzettségének, megfelelően. Boldogulhatna, békében élve és tisztelettel, nem ártva másoknak sem. A szeretetet sem szégyellve, élhetne sorszerűen, generációs feladatát is értve, a saját Hazájában ameddig ott szeretne. Az embert tiszteljed, az Istent ismerd meg. Ha bármilyen magasságokig is érhetsz te el, a körülményeknek megfelelő egyensúlyban maradjál, el ne gyengüljél, ki ne fáradjál. Élj úgy, hogy még annak érdekében sem ártasz, hogy gyorsabban haladhass, ne szerezz, boldogulni tanuljál. Tartsd be a saját határaidat és tiszteletben a többieket. Gondol egyet jótékonyan tesz egy jól láthatót is most, irigyei lássák milyen fontos lett ám ő, a pénzesedő nagymenő. Majd később jössz csak rá, hogy a sajátodból adott ő. Adok-kapok egészséges körforgásban haladok, fejlődök, sokaktól jókat tanulok, emberesedek. Örülök amikor rájövök, milyen nagyszerű most, az egyszerűben átlátva és generációsan haladva élni. Összefüggését felismerni. Kitalálod magadnak, úgy tálalod azt mintha az értünk szólna, még ha valaki megkérdezett volna, jó az nektek tán. Ha jó, ha nem megy ám, kapkodod a fejedet, mit lehet mit meg nem lehet. Nem mondhatsz nemet, ha van mit teljesíthetsz. Magából indul ki, mást se lát mint a köreikben is csak a hasonlókat és önmagát. Ezért meg sem érintheti, hogy tanulnia neki is lehetne, hogy ne csak külseje tartsa őt most elfogadhatóan össze. Nem is gondolnak arra, hogy az embereknek van a lelkes és szíves, de gondolkodó énje, nem birkák ők, csak türelmesen várnak. Hátha észreveszi valaki, léteznek, intelligensek. Nem lehet azt kikapcsolni, bekapcsolni, ahogy óhajtják a rendelkezésre állni, napi 24 órát. Egy egész életen át. A fokozatosság az, ami megoldja, mindenkinek van saját és generációs ritmusa, sorsa. Az emberek nem gépek, nem lehetne, legyártatnak sok-sok ügyes kis hajbókoló robotot. Azoknak levezénylik azt ami nyomja időtlen idők óta a saját lelküket. Szabadulnának is tőle, de nem lehet. Tán nem jártak még olyan helyeken ahol ahhoz jól értenek. Ha nem engedik be azokat az újakat, akiket kontrolláltak a gyakorló éveik és emberies eredményeik, akkor megint jöhetnek a robotok, itt is meg ott is. Mert, ha az ember nem a saját életritmusának megfelelően élhet, na akkor nem sok remény van az ő hosszú életéhez. Ezt azért nem szeretném tovább gondolni, addig tán itt még senki sem juthatott. Isten áldja, nem az én dolgom. A remény minden reggel itt vacog, kocog az ablakomon, a nevelés megoldásával lenne, most dolgom, ehhez a hozzáértő segítségét várom. Magyarországon, Pakson a Hergál Házból. Online ha érdemben bárhol foglalkoznának vele a Világban. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy Azt hiszi ordít, pedig éppen csak suttog, menti a két kicsit a vállain összefonja a két karját, úgy tartja őket. Így szól az Istenhez, kérlek, meg ne rogyjak. Segítsd tartani a térdeimet, el ne ejtsem a legnagyobb a kincseimet. Együtt rázkódtak ők hárman, az árva, a kis fekete gubanc, és a zokogó önmaga. S akkor meghallja, itt vagyunk és érzi nem tudna már elesni. Körbefogták a vállaikkal megtartják őket hármójukat, viszik, tolják előre egy csapatként. Akkor akik ott voltak, gyakran szóltak róla társaságokban, érezték, bennük akkor átélhetően megvolt, a ” Csoda”. Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd, megveregethesse a vállad. Lehet neked a hétköznap is vasárnap, az ünnep érzése ott van benned, ne hagyd elszomorodni azt a sejted. Arra figyelj, hogy elérjed legalább egyszer azt az érzést, ami felszabadít egy élethelyzet által. Ha megéled, arra is emlékszik a sejted, a következőkben már előfordulhat, természetessé válik az neked. Benned épül, az már a tied. A többszöri ismétlések egyenlők lesznek teveled. Boldogulok, szoktam mondani, mert ez megvan nekem, ezzel élek túl. Ennyi ember által kaptam, így bírtam el a nehezeket. Így nemcsak mondom, át is éltem én is sokszor. Azok által maradt bennem. Oktatás, nevelés közben, mások is átélik, mind – mind magához mérve, felkerül a szintjére. Megfelelő alapja lesz az a saját szintjének eléréséhez, a sok ismétlés által az övé lesz. Egész életére kiható élménye az, a fejlődése következménye érezhetően. Köszöni jól van, mondja majd, mert erősödött a lelke, szíve, gondolkodó agya a jó minőségű életéért megtette amit tudott. Különös oktatás, nevelés eladó, 153-ig, számozott oldalon rajzok, amit egy nap alatt rajzoltam meg. 23. éve tapasztalom naponta azt, hogy megtisztelnek és oktatom. Emberies emberismeret, amit ha tanulhatnák az emberek, nagy hasznukra lenne mint saját maguk megismerése. Továbbá az, hogy mi mind, más sorsot hoztunk azzal, hogy megszülettünk. Úgy elgondolkodnának és nem ártanának egymásnak, ők se, akiket nem érdekel más, mint a saját életminőségük. Mert meglátnák azt is, amit eddig, azt sem gondolták tán, hogy az létezik, akkor tisztelni tudnák csak úgy, az embereket. Ne legyenek ilyen különbségek, ah, a vége a megalázó élet lehet. Sorstalanná szegényedni, nem. Magyarországon, Paksról a Hergál Házból, online ha bárhol élsz a Világban.
Felfordult az alja, jól láthatóvá válva, a feje tetejére állhat naponta. Ha aki nem emberismerő, nem az lenne a dolga, de nagyban is nyomja, azt a. Magad kontrolláljad, ne másoktól várjad azt, mi lenne a jó neked, mondjad. Tanulj meg, kommunikálni, a magad és sajátod érdekében. A hiteles már bizonyított, az lenne a dolgod, ami helyes, jól működne mindenkinek. Kölcsönös tiszteletre oktatás, nevelés, magadért, családodért. Nálad is landolhatna az, majd, ha rábólintasz a jóra, vagy „ráállsz”. Ott is marad, annak a hozadéka veled, ajándékba nálad, ah. Vagy csinálod azt, ah, amihez mások értenek. Cipelheted, ha akarod, ha nem, a rád is rakottakat. Óriásit vétenél, magad és a sajátjaid ellen, te lehetnél, akit megbíznak majd. A napi, másoknak ártásossal, ah, hiszen nem csinálhatod jól, mert, nem abban vagy tehetséges, hinnye. Hiszen, olyan vakmerően cselekszel, nem gondolsz, az egészséges körforgásokra, hinnye, azt a. A hivatástudathoz felnőnek, azok, akik, arra születtek, megerősödnek ahhoz is. Akik, túl gyorsan érik el, már, nincsen, miért tenni. Megszűnnek, a miértek. kiüresedhet, a lelkük. Mert nem tudták, legyőzni magukat. Ők sem ártani születtek, csak nincs motiváció már bennük, ah. Mivel hiányoznak, a mindenkiért való, hitelesen szóló érvek. Az akaratosat célozva, önmagukat sem ismerő, okoskodókért tesznek. Hiszen ők nem tudják, nem ismerik, azt sem, miért nem haladhatnak. Akarnak, akarnak, akarnak, megmondók is lehetnek. Anélkül, hogy tudnák, minden ugyanoda megy. Pedig egy lábon ugrálni, csak, azok tudnak, jól. Akik azáltal kerültek, jó helyzetekbe, mert senkiért sem tettek. Azóta is, a mások által teremtett, jókban élnek, nem is teremtenek. Mindent összekevernek. A szavaikat odavetik, legyenek, azok, kitalálni valók az intelligenseknek. Minek a szép és a jó, ha, nekik jól bevált, hát, nyugodtan, akár, hátra is dőlhetnek. Mindenki hozott tehetséget, hinnye. Ha a szívességet, átveszik a szerzések, könnyűvé lesz. S a gondolkodók helyett is, döntenek. Igyekeznek, mindent, a saját szintjükre, levinni. Ne legyen, másnak sem jobb, bírják, szívesen látják azt, ami kényelmes, még ha, ártóvá is lesznek. Azzal amihez, ők nem értenek. Csupán egyről a legfontosabbról, feledkeznek el. Elveszítik, azt, amiért, az életükben, tenni lehetne, generációsan. Vannak, akik, nem mások szerint tesznek, a sajátjukat élik. Jól ismerik már, a sorsukat, feladatnak tudják, a generációsan is megvalósíthatóikat. A jóhoz vezető utakat, megmutatja, láttatja az Isten, nem tudnak eltévedni, mert, nem, ajándék az, mindenért alaposan megszenvedtek. Tartásosak lettek, ezek azok, amit nem vehet el tőlük, semmilyen rosszindulat. Megteszik a nehéz utat, tapasztaltan haladnak. Ismerik, a kontrolljukat. Ki miben, mikor kapja meg, a választóvonalat, van aki már, gyermekként megélte azt, ahova, mások életük során, el sem, jutnak. Ki mint él, úgy ítél, óvatosan mondom, a jót is lehetne fokozni, egyszer, próbáljad ki. Tisztelet, szeretet, szerencse, legyen ottan bőven, hogy vihessenek a zsengék, abból, bőven, kimenőben. Hát, legalább ne árts, senkit se bánts, magadra is vigyázz, téged sem pótolhat, a jóban, a szépben, senki más, hinnye. Vigyázz, ha nagyon erőlködsz, átbillenhetsz, a te döntésed, a belső kontrollodra figyelsz-e, vagy másokat utánozva élsz. Örülj, amíg megszólít a lelkiismereted, mit ne tegyél, van aki tudja, van, aki, még nem, van az Isten. Jó szerencsét, a jóakaratú embereknek. Jó életünk lehetne ám már, „mindannyiunknak”. Ha vezetést, azok vállalnának, akik már átlátják, kihallják, megérzik, mi jó a többieknek is, azt teszik. Használják a gondolkodásra teremtett okos agyukat, mert tudják, ami elmúlt, nincs, jóra születtünk mind. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami Ha nagyon eltérne a valóságtól, hogyan talál majd vissza. Hiábavalóság, ha olyat vállal fel, amivel tehetség nélkül nem bír el. Nem értem, mit jelent a valóságtól távoli, ha mindenáron csak győzni akar, ah. Tökre megy minden ami, addig az életét jelentette. Ha nem számít semmi, mint az, ami a pénzt jelenti, azt szereti. Egyszer lehet csak alaposan kifordulni, mert ha már megvan, mindene, nincs semmije. A fokozatosságot elvetette, habzsolva élte azt. Amit mások által gyűjtött össze, úgy vette, mintha az csak a sajátja lenne. Önmagát hozta helyzetbe, ah. Ugyanaz, megtörténik vele, mert a legesleg egy lehet. Azokra ki van találva sok minden más, megmarad, a legfontosabb a család. Mit jelent az emberies, az egyszerűen élhetőt. Nem térnék el tőle, hisz tudom, van az Isten, a hatalom az ő kezében. Nem tudom milyen Istent játszani, megélem hát azt, amit nekem lehet. Attól vagyok elégedett, az egyszerű, nagyszerű lesz. Ah, ha kedvem tartja meszelek. Ettől megjön a jókedvem, ha éppen addig nem lett volna. Hozzá szoktam az egyszerű életvitelhez. Nem ártok, nem bántok, magamra is vigyázok. Hiszen egy, Haza ez, csak egy. Ki milyen módon éli meg, azt amit ő maga, nem így tenne, még esetleg sem. Nem játszótér a felnőtteknek, kérem szépen, látják azt, a gyermekek. Még komolyan veszik, s akkor ők, a miértet honnan is veszik. Mihez képest, várják el tőlük azt, is, amit ők, meg, nem is teljesítenek. Felelősen felnőttnek lenni, ah, még akkor is, ha már elkényeztetetten, elkényelmesedtek. Ha idő előtt megkap mindent, kiüresedhet. Elveszik a motiváció, csak halmozható, az ami másnak, nincs és pont amiatt, ah. Ha látnák önmagukat, akik valami oknál fogva, megmutatják. Különbek ők bárkiknél, sugalltatják, mutatják is. Az energiáik, közvetítik, mindent lehet. Csak jelzem, látszik ám, az a térképen. Ha nincs mivel levezesse azt a feszültséget, keresse meg, a lehetőségét, jót is tehetne ám. Csupán átfordítja és máris, ott van a jó energiákban. Megtanultam, azt amit nem hoztam és igényem lett rá. S ha benne tisztelet nincsen, ah, inkább legyintsen. Jobb ahhoz szokni, mint megalázó kezet rázni. 2018. évben vagyunk, felfogja azt a gondolkodó agyunk, átléptünk a jó energiákba ejha. Adjon az Isten minden földi jóból annyit a széphez, mint, ami akkor, éppen ott, a legjobb az egyszerűhöz. Meglátszik az is, ahhoz, képest, amit ő hozott, kivé, mivé változott. Szerencsés napot kívánok. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Tettél-e magadért, vagy másokért… 2018.03.27. https://julamami.com Tettél-e magadért, megtettél-e mindent, amire képes vagy. Azért, hogy te is boldogulhass. Ne mástól várjad, magadért, magadnak csináljad, más nem tudja, mi lenne, a legjobb neked. Ha túl korán befogtak és te már fiatalon fáradtnak érzed magadat és gyakran. Vagy, ha túl korai lenne még, az öregedés, amit a kilátástalan élethelyzeteddel rád is raktak. Pihenj meg úgy, ahogy lehet azt neked, gondolkodj el a miérten. Közben érzed a gondoskodást, pont azt, ami akkor neked megjár. Ha másokra bízod, hogy találják ki, mi jó neked, nagyon mellé mehetsz. Honnan tudná, amikor az a te dolgod, hogy magadról megfelelően gondolkodj. Ha nem mondod el, mi bánt, miben nem érzed jól magadat, akkor viselheted, amit rád raknak, mert szerintük, az jó lesz neked. Ha nem szóltál, nem kérdeztél, azt gondolják, jó az neked és minden megy tovább, aszerint. Ahogy, valami oknál fogva, döntenek, feletted, aztán majd jó sok idő el is telhet, hogy meghallják. Nem érzed jól magadat azáltal a bőrödben, hinnye. Kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj, kérdezz, válaszoljál a kérdésekre, amiből kihallod érted szól. Az emberismeret fontos lehetne, minden módon, rá és felismerve, azokat a helyzeteket, amiket az élet a hétköznapokban próbatételként ad. A megelőzés arra is jó, hogy még mielőtt a kellemetlenségek odavetülnek naponta, jelezni lehet, nem szeretnék, nem jó az. Különben, egy – egy generáció a jóból kimaradhat, nem lesz, mire építenie, a következő generációknak, hinnye. Ha valaki sohasem evett bablevest csipetkével, sonkával, nem lesz rá igénye legközelebb sem, mert azt se tudja, milyen jó étel lehet az. Csinál valami hasonlót és azt mondja nem szereti, nem jó. Mindenkinek, mindennek, megvan a maga helye, ideje. Na meg ami abba bele való, másoknak, más lehet a szép. Nem véletlenül így mondják, se a hiány, sem a túlzás, nem jó. Nem középútnak mondanám, mivel emberekről beszél az egyéniségük. Az életük, a saját sorsuk, a generációs jelzéseik, generációs feladataik azok. Amiknek alapján felépülhetnének, emberi sorsok, aszerint, ahogy jó és szép lehetne nekik. A hasonló feladatú emberek összekerülve, egy rezgésszintre kerülnek. Megtalálják a közös hangokat, egymásnak tanácsokat adhatnak. Ki megélte már azokat, feladatként, amiktől, mások még szenvednek, más meg éppen benne vergődik. Pedig, megfelelő is lehetne az. Amikor minden összekeveredik, minden mással, össze – visszássággá, katyvasszá válik, nem jó senkinek sem. Még annak sem, aki az elképzeléseit a megoldásért, másokra bízta, mert ő, azt át nem láthatta, nem az a dolga. Ha nem ért hozzá, akkor is csinálja. Legfeljebb kényelmessé teszi azt. Úgy sem látják, a hozzá nem értő mondatait ki se hallják, nem is érzékelik, pedig megszenvedik. Mindenki született valami fontos feladatra, amiben ő, a tehetségét, a születésével meghozta, tudja. Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék se veled, sem ellened, oktatnám. Nevelnék azáltal, amit fel és meg találtam, az emberek tenyerei által. Őket az értőket, hogy bevigyék oda, ahova nekem nem sikerülhetett, ah. A tanításhoz kiegészítőnek, felmérő is lehet, a legpontosabb nevelőknek. A sajátja, nem keverhető össze, senki máséval, hasonlók a jelek, de mindenki más időben, más helyzetekben éli meg. Menjünk, vissza oda, ahol azt a hibát elkövette, azzal, hogy nem oldotta meg, akkor ott még a saját idejében. Az nem azt jelenti, hogy lemegyünk és ott is maradunk, át és megélve megoldani nem tudjuk. Az nem a saját terveink szerint teljesül és nem is nekünk hoz sikert se, sem anyagi jólétet, addig megy amíg mindent be nem kebelezett, ami nem állt ellen neki. Megérzés, kihallás, átlátás, gondolkodóként, az összefüggésében látásnak a lehetőségét meg lehet tanulni, jó időben mindent a helyére tenni. A jelenben oldjuk fel és meg, mivel odavetül éppen. Uram Isten, ah, csak nem érthettek néhányan, félre valamit az elméletben, olyan ember vezetheti őket. Aki, nem volt még soha abban a gyakorlatban és elhitette velük, hogy ő az aki felismerte és tudja. Miközben innen – onnan, elemelte, összeollózta és senkit, szabályt sem tartva tiszteletben, másolta. Elhitette, hogy ő azt is, meg amazt is, belülről a saját tudása által tudja, hiszen látta, senki sem fog utánanézni, az meg kinek a találmánya. Ha tisztelet önmagad iránt, nincsen benned, ugyan, hogy tisztelhetnéd, a többieket, ah. Ha bármilyen magasságokat is érhettél el, minden körülmények között maradj ember. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy
2011.01.19. írtam és hozzá, még 2016.03.26. napján. Hinnye már, a jó öreg bocsánatot kérek jól jön ide. Otthon vagy-e abban amit nem teremtettél, csak oda költöztél, érzékeled-e, ott a beletett munkádnak a hiányát. Vagy ellensúlyozod-e azzal amihez meg jól értesz, hogy az egyensúly meglegyen ott. Ne ígérj azért, hogy könnyűt ígérve a komolytalan szavaidat lesúlyozzad. A hazaértem érzésben otthon vagy-e, amikor a kicsiben már megláttad önmagadat, nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad. Ne neveld ki belőle, a tehetségét azért hozta, hogy abban egyedül ő legyen, ha beérett arra hát a legjobb. Mindenki hozott fontos feladatot, neki is megadatott. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” jól hatna, ha lenne minden családban valaki aki tudja már olvasni. A birtoklás vágyad az anyagi gazdagodásodról szólhat, semmiképpen az itt élő gyermekekről, sem a Népről. Egyenként, saját sorsot hozva születtünk mind, nem lehet kibontakozni, fejlődni, a mások által ránk rakott gyakran megváltoztatott terhekkel. 26 éve a gyakorlatban tapasztalom a hivatásom, sok nehezet elvittem azért, hogy haladni tudjak. Megtanultam érvelni, azzal amit feltaláltam, nagyon kevesen tudják, oktatom is Online, nemcsak szolgáltatok. A 70. évemben ide is írok, a nettóból kiszámolt nyugdíjamnak aprópénze mellett egyéni vállalkozóként van Online szolgáltatásom. A legjobb szintemen 10 éve gyakorlom, ahogy múlik az idő egyre alaposabban és szeretettel adom. Nem tudom elfogadni, hogy amit feltaláltam, azt nem fogadja be a Hazánk. Sorstalanságra vagyok besorolva tán, az már nem működne, néhányan ismernek már engem. Ha mérhetetlen birtoklásra vágysz már, azt azért vedd figyelembe, ha a Nép nem létezne, a lehetőséged sem lenne. Az egészséges körforgás adott, ha eltérsz tőle, meghozza azt a sok – sok tapasztalni valód. Amit teszel azt, holnap már, a saját tükrödben látni fogod. Hazugság lenne az, ha az is ráterelődne a Népre, amiért nem tudnak felelősséget vállalni, az oda bejutottak. A magasabb lélekrezgésűek, mutatják az utat a többieknek, ha nem így van, mellé is mennek. Ah, alázat ahhoz amit felvállaltál szükséges miattad, ha nincsen, nem vagy beérve emberileg arra amit gyakorolsz naponta. Persze az is kell hozzá, hogy azt el tudjad dönteni, ah, a Hazaértem érzéséért tettél-e jót. A sorsod szerint és nem hagyod hátra a következőkre azt is, mert így visszafelé teljesít majd több generáció. Vagy tán az Isten adta Nép teremtménye az, nincs sikerélményük se belőle, a jó minőségű életüket, ami megjárna, mindazokért, a jót és a szépet nem kapják meg. Gondolkodtál-e már rajta, hogy miért és minek a hatására lettél, váltál olyanná, amikor megérezted a birtoklás vágyaidnak a mindent felülmúló erejét, ugyan miért nem tudtál megállni. A nehéz utamat járva, már gondolkodva haladok, megélem, amit a sorsom még nekem megadott, mert az egyszerűben a nagyszerű feladatom adott. Sok gyermekért sok kiszolgáltatottért némán fájtam, ha lehetett segítettem, utánajártam, a lelkierőm innen is van. Sok év kellett mire rájöttem, segíteni nem mindenkin lehet, kaptam érte sok irigyet, akik azt hitték nekik mindent lehet. Sokkal több idő kellett, telt el, mire ki tudtam mondani, az első nemet. Addig azt hittem, azzal magamból majd, elveszítek egy darabot. Sok tapasztalat kellett, hogy rájöjjek mennyit is, ér oktatva a tudásom. Nagyon nehezen, kaptam én meg, az engedélyeket. Két hozzáértő, emberiessége, hivatástudatuk nélkül nem is lenne meg. Nekik tisztelettel megköszöntem. S már két évtized van így mögöttem, ez a legfontosabb feladatom lett nekem. Vannak akik más feladatokat hoztak, kiteljesedni ők meg abban fognak. Összefüggéseiben, az egészet a helyén látni, az én szemem így látja, az Istennek hála. Alkalmazkodva, alázatban élve, a határaimon belül, az adott lehetőségeket meglátva, ezzel éltem túl és át, az életem nehezebbnél, nehezebb szakaszát, így, nem tudok nemtörődöm lenni. Csúcsra tartasz, teljesíted a dédelgetett vágyaidat. A tökéletességre törekedve, azt másoktól is elvártad. A jó embereket letudtad, neked tükröt ne tartsanak. Van mindened, nincs már barátod, de teljesíttetted minden álmod. Kitöltheted ahol érzed a hiányod, nosza hát, vegyél magadnak barátot. Aztán, majd szánod – bánod, hiszen, majd, meglátod, venni nem lehet ám, igaz barátot. Tisztelettel élj, hogy tisztelhető legyél. Tisztelettel kérem, az engedélyem nélkül ne mentse le az írásaimat, ne használjon fel belőle semmit. Nekem ez lenne a vagyonom, ha majd pénzre váltva eladhatom. Védjegynek tudom mindazokat, Magyarországon lett kifizetve, /11. éve a használatomban van/, ahova a Julamami szót leírom. A feltaláltamnak az oktatási, elméleti és a gyakorlati formája, amit nem tanítottam se meg, sem be nem tanítottam arra, még senkit sem, nem kérte és nem adtam engedélyt se arra. Pénzre váltanám, de nincsen üzleti érzékem, most tanulom. Adni születtem, megelőző az én hivatásom, most magamért teszek. S reménykedem abban, hogy egyszer megtetszik majd olyan embernek, akinek jól jönnének az írásaim. Ahhoz, hogy bebizonyítsa, gazdagon se ment mellé, nem veszett ki belőle sem, az emberséges tartása, méltósága. Amikor ráébredsz a valóságra… 2021.03.25. – 2016.03.25. 2011.03.25. https://julamami.com Jó egészséget kívánok, majd megtudod, amikor már értője lettél. Mindezt megelőzésként az Isten adta Népünkért, mint korosodó gyermekeiért meg önmagamért és érted is írtam, tán már éljük is. Nem aszerint, ahogy elképzeltük az akkor elmondottak alapján. Leginkább úgy, mint akik ki vannak szolgáltatva, mindig, az aktuális győzteseknek. Lehetne emberismeretből tesztelni, talán jót is tenne sokaknak. Amikor ráébredsz arra, hogy a belső kontrollod által van egyensúlyod, önbecsülésed. Na nem olyan, mintha rengeteg ember együtt rezegne, viszont személyedre szabottan energiád lesz. Felismered majd, a saját egészséges életrezgésed. Az Istentől való az, a sorsukat ismerőknek megtartó védelmet ad és erőt a sorsukhoz életkedvet, hitet, élhető jövőképet a Népnek. Vegyed el tőlük, a szenvedésüket, kérlek Isten szeresd ezt a Népet. Ne félj a tartástól zsenge az ott van benned, a lelkedben, szívedben, a gondolkodó agyadban. Lehet az is, neked még soha nem volt tartósan jó az életed, teremtsed a sikerélményeidet, a tápláléka a gondolkodó agynak. A test és lélek egyensúlyban hat, vannak akik a mások sikereinek a fékezéséhez nagyon értenek. Önismereti oktatás, önbecsülés. Hinned kell, megjár mindenkinek, egy magához méltó minőségű élet. Azután rájössz olyan magabiztosak abban amit felvállaltak, hogy már nem figyelnek az emberségükre csak a pénzre. A belső egyensúlya megbillenhet mindenki másnak, aki másban hisz és más sorsot visz. Ah amikor semmi más nincs is, van a Isten, gondolkodni, sikeresnek teremtett bennünket. A tudata annak, hogy ha hiszel benne, akkor elég erősen, nem hagy ki a lelkesedésed, hiszed, nem vagy már egyedül, rád is lát, néz. A sanyarúakban is, ő már véd, valamitől ami nehezebb, tartsad a szintedet. Nem mondhatom, pedig jól tenném, a feltörekedni vágyóknak, túl könnyű lett az a valami. Tessék mondani nem akadt, ott senki, aki szólt volna. A normákon túl tetszett alaposan menni, ők már, elég tapasztaltak, tudnak. Remélhetőleg az ártásban nem, inkább már egyenesen a fokozatosságokban hisznek. Titokban megváltozott volna, az erkölcsi norma, hinnye, a sebességet könnyűvé váltóra, mintha az is már természetes volna. Miről beszélsz, miért csak az lett a felhívás arra, hogy netalán tán, íme, a magyar ember, ilyen fellazult lenne. Mindent csak magának szeretne, ah, nem magyar virtus ez sem, ej de megengedő önmaga fele. Ez lett belőle, íme 10 év erre, puff, nagyon túlment, huh, ah. Esedezem, bocsánatot kérek. tán, tisztesség és becsület, ha szabadna, ha lehetne. Az hiányzik belőle, hogy adni tudjon, oda ahol nincsen, mert csak ígértek, nem teljesítettek. Aki nem tud adni, nem tud semmit. Úgy sem értitek, félre is értitek, megtehetitek. Bocsánat, mi anyák, nem sanyarogni, szültük a gyermekeinket. A Világban egyetlen egy sem, a, mások kénye kedvére született. Adjatok nekik méltó lehetőséget. Nem akarnak sokat, csak túlélni, munkával megteremtve átélni, a hivatásukat gyakorolnák. Az Isten adta Nép lehet, hogy menne, de még annyija sincs, elindulna, nincs mivel elindulnia. Nem maguk teremtette helyzetek, kérdezzetek olyan embereket, akik, ehhez értenek, ha már ti nem értitek. Túl magasra szárnyaltál, nincs határ. Nem vagy beérve a felelős ember szerepére, miért gondolod, hogy az elmúlik majd reggelre, s kinő, az ami soha nem is volt meg. Valami amit magadtól elértél, az minősít téged, amit mástól, veszel el, az nem lesz soha sem, a tied. Az általa keletkezett hiányérzet is energia negatív annak a hatása. Kár lenne beszutykolni magadat vele, vízzel nem jön le. Milyen minta az a gyermekeknek, csak akar, kérjél bocsánatot, azt a, majd amikor, rájössz, ő azt is tudja, de nem szólt róla. Kimondva megbántani nem szeretett volna. Van úgy, hogy a fiatalabbaktól is tanulhatunk Tanulj meg jól kommunikálni, figyelj arra, ah, ők akik tehetségük által már sikeresek, hogyan kommunikálnak, emberséges a kulcs mindenhez. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, fontos tudnivaló, ismerem mint a tenyeremet. Emberséges jelnyelven fogalmazom meg az oktatásom közben, magaddal egy rezgésben leszel, felismered mit jelent a belső tartásod. A belső egyensúlyodat is megismered általa, ami jó időben motivál majd a jó megoldásokra. Egyszer billensz ki, abból nehéz visszatérni, annyira megtetszik, hogy ott fogsz időzni. S elhiszed magadról, hogy mert kaptál egy magad fölötti túlzót, csak a learatásából élsz, tisztelni, szeretni fognak majd téged azért, ah. Bocsánat azért, hogy így bátorkodtam, nekem, pont erre vonatkozóan, megajánlott diplomám van. Isten óvjon, hogy bátorkodjak harcolni bárki ellen, viszont hagyom, a jó érveivel győzzön meg engem. Évek óta, védjegyeset oktatok a felnőttképzésben. Prevenciósként, óvatosan, megelőző és gyermekvédő, alkalmanként, a MA – MI Gyermek és Ifjúsági Alapítvány. A gyakorlatban már látszott, sem hozzátenni se adni nem tudnak, viszont jól érzik magukat, ha erősen gátolhatnak. Hinnye, amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd majd megveregethesse a vállaidat. Kérlek el ne felejtsd, te is a szeretet által vagy, jól is lehetnél most, ha a saját sorsodat élnéd és generációsan is teljesíthetnél idejében. Szerintem a Világ nagy lehetőséget kapott, hogy a jóhoz is hűséggel éljen, hát gondolkodjanak alapos emberismerettel a döntők időben. Egyenként születtünk, saját a sorsunk, generációs feladatunk is van. Tán ne visszafelé terelve sodródjunk, sok időt ne veszítsünk magunk szerint is élhessünk. Emberségünk szerint teljesíthessünk és időben lépjünk, hogy a jó energiák élhető jó ritmusáról le ne késsünk. A megváltozott világhoz alkalmazkodni tanuljunk, adhassuk tovább azt a jót amiben alapos tapasztalattal rendelkezünk. Tiszteletem, kívánom, hogy találjanak rá az egyensúlyukra időben, tudjanak élni a sorsuknak a felismert lehetőségeivel, hogy ne hagyjanak hátra a következőknek, jók helyett terhet. Íme velem, a jó öreg bocsánatot kérek, amíg másoknak nem megy.
Mondjad, te magadnak mennyit érsz, minek érzed magadat a szerepeidben, valami amit egyedül nem érhetnél el. Azt hitted, révész vagy, ha már a révnél vagy és időre el is érted, de oly nagyon túlmentél, a hamisaknak jól bedőltél. Látszik meggyőzni már nem lehet téged, elhiszed amit másoknak mesélsz. Eszedbe se jut, hogy amit teremtettél, a családod által sikerült, mert komolyan vettek téged az emberek. Milyen szép család, rendes ember lehet, megbíztak benned, s te általuk is gazdagodtál. Aztán egyet gondoltál, tőlük elfordultál, kifordított önmagadból az addig értük is teremtett, megelégedett, ember helyett lett a túl sok pénzes. Nem osztoznál, mindent magadnak akarnál, velük nem számolsz már, de kár. Sok ilyet is láttam már, a lelkiismeretükkel nem számoltak ők, ej de kár, a pénzük sincsen meg már. Az Isten embernek teremtett téged is, hát maradj ember. Gyorsan váltasz, elhagyod azt is aki által vagy, alázod magadat, amikor most velük szemben haladsz, ártasz. A családodtól odébb mégy, állsz, nem vállalod fel a származásodat, az úri gúnya megóv, majd azt is elhiszed. Már a pénzről szól és minden, akinek nincs az tán nem is ember. Pedig az emberies ott a szívében, lelkében és láthatóan is tisztelhető. Ráismernek ők egymásra, egy összemosolygás adja, ők senkinek sem ártanak. Alkalmazkodnak, tisztelettel el, odébbállnak, nem bábosodnak. Hóhahó, hol ide csapódsz, hol éppen mással mérsz, élsz, általuk is remélsz. Jó lesz neked, te vagy a saját istened és szólsz is mindenkinek, lám ott egy másik isten, jól figyeljenek. Ez most nagy divat lett. Így már nem jössz rá, hogy te magadnak mennyit is érhetnél. Belül benned zajlik az amire felfigyelhetnél, a te műved az, amit így megteremtettél. S te, aki tudtad azt, hogy elbírod még, megoldod azzal, átviszed a telet. A tavasz hozza a megújulást is, neked, neked… Amit legyártottál azzal, hogy túl nehéz lett ez neked is most itt, azzal is elbírsz, a vissza út már könnyebb lesz. Erősödtél ezektől is, s újra önmagad lehetsz. Vagy belemégy abba, hogy kész a mű, hű de mű. Nincs senki aki azt amit mások látnak megmutatnak feléd, ejnye, hinnye, torz lett az a kép. Az arcod hazudni nem tud, ráül az is amire te nem is gondolnál, csak le kell olvasni azt, kiábrándultál. A másik sem adja meg azt amit neked, magadnak kell adnod. Tartáshiányos lettél. Nem ad már az sem, csak visz belőled, telítődtél a nagy túlzó bőséggel, mert az ember az csak ember. Az Isten teremtménye, ha eltér attól, ami a feladata, a telítettben hamar elmegy, az Isten várja. Nem mondták neked, ne tedd, legalább te, magadat le ne építsed. Az elmenő az nem ad, csak visz és mindent ami van, de hát egyedül jövünk, egyedül is megyünk. A két oldalt nem kellene összekeverni, másról szól mindkettő. Nem mondták, hogy rögzíti a sejted, azt ami számodra fontos, hogy a lemenő az nem a felmenő. Mint az a báb, ami szétcsúszott, de összerakták, csak a tervrajzot nem találták, így egy – két részlet mellément, fura figura az ami lett. Mond mit terveztél, amikor ennek nekimentél, hogy majd lesz neked ez, meg az, irigyelni fognak. Az emberiesektől is, jó alaposan eltávolodtál, nem magyaros virtus ez. Az se, amire olyannyira vágytál, hogy neked legyen, másoknak meg ne legyen. Első akartál lenni, most meg már a háttér az, amiben csak elücsörögnél. Mit mond rád a sarjad aznap, oh de jó, hogy az embereket jól becsaptad, büszke-e rád érte. Hol a te napod eleje és hol annak a vége, megmondják-e neked, vagy te magad el is döntheted. Mennyire térhetsz el, mit enged meg, van-e élettered. Privát, vagy csak azt a mozgást éled amit megszabtak ott neked, te tervezed-e, vagy más tervez neked. A látványodat elhiszed-e. Mennyire veszed magadra a rajongását az embereknek, valóban elhiszed-e, hogy érted szól, vagy a saját megérzésedre némileg azért csak hagyatkozol. Tudod-e nem neked és érted szól az, csak annak amit ott kisugárzol. Látványos, megoldott, beleszabtak, rád szabták, mint a le és felvett ruhádat. Válthatod, hogy éppen kinek is szól az, kit akarsz terv szerint megbántani, magadat is alázod, persze csak addig amíg fontos. Honnan indultál, mivé, vagy kivé váltál menet közben, elhasználtak, de észre sem vetted és lelakott vagy. Onnan pedig lefele szól a muzsika, akkor is, ha nem szeretnéd, hogy megtörténjen, elindult a szekered és már magától megy. Az irányát sem te szabod annak már meg, másokra bíztad az életed, a sorsod lett neked. Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel, életszerűen szeretetben, önmagunkat megbecsülve élni könnyebb. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, a jeleidről. Magyarországon Pakson a Hergál Házban, online a világban. Tájékozódhatsz, a Tanácsadás, oktatás, nevelés oldalon. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy Az élet szép is lehetne.. .2011.03.29. írtam és hozzá még 2016.03.23. kiegészítettem, ma a 2021.03.23. nap is írtam. Nézz magadban szét, látod milyen szép a lelked tiszta tükre, így érkezünk mindannyian le. Lásd meg a csodát magadban és az emberséges napjaid körül, hogy ne az ártással szembesülj. Az életed akkor megnyugtatóan szép, ha megint hallhatod a lelkedben a csendzenéd. Ne menj még, hova mennél, hát még nem is éltél. Jövünk, miután már magzatokként hónapokat időztünk, a sorsunk szerint, valahol a szépet a jót teljesíteni születtünk. A sorsunkat és generációs feladatainkat beteljesíteni jöttünk. Szeretetre, békességben, a két oldalunk közötti egyensúlyt megélve, napi sikerekre éhes mindannyiunknak az esze. Előtte talán, ott lógáztuk a lábainkat a felhők szélén. Ott együtt, közösen, jól éreztük magunkat a bőrünkben. Láttad azt a kicsinykét, ah milyen nagy lélek, ó de szép. A sorsa az élete, a tisztán szépet és jót megláttatni, felnőve az Isten adta jó mintának teremtette. Serte – perte, sürgetve, körbejárva, hol ide – hol oda, mosolyt osztva, mint egy hétköznapi csoda. Azt szeretné elismerjék, hiszen azért jött ilyen tisztán közénk, hogy láthassuk nemcsak szép, igazi tehetség. Ott lüktet a lelkében, szívében a tengernyi sok, az amit az Isten teljesíteni csak neki adott, amit a születésekor többletként kapott, hozott. Generációsan, a családja azon tagja, aki megmutathatja, értve éli az életét, mert a saját ritmusában az élete szép. S azután meglátja az emberek szomorú szemét, tovább nem is keresték, nem hogy nem éljenezték, de a már túl régen révbe ért üresedők, tettek arról, hogy őt akik tisztelték, szerették, észre se vegyék. Így nem tud teljesíteni, nem tud adni, nem engedték, látszik az éhes, teljesítésre éhes szemén. Elcsendesedett, elvonul mert gondolkodóba esett, ugyan mi történhetett. Amikor a kedves apróság cserfesen, megmutatta bátran magát, nem vették észre, megértően feladatuk lenne. Tiszteletem. S nem értették, miért nem olyan mint rég, miért nem ad, csak, ad és ad. Várakozik azóta is, hátha már beértek néhányan arra, amit adott, azt neki hasonlóan, kapnia is szükséges lenne. A Világ körforgásához igazodni, ha szükséges elcsendesedve el is gondolkodni. Mikor adta oda azt a percet, amivel maga fölé is emelte az elég emberismerettel még nem rendelkezőket. Azáltal ő folyamatosan fejlődött, emberesedett, hát megint nem értették, túl hosszú és göröngyös még az útjuk, nekik is, mire megértenék, hogy akkor miért nem értették. Tanulni nem szeretnének, hiszen azt feltételezik, ha az élet iskoláját járják, az már elég mindenhez. Szeretetből jövünk, a tehetségünk által alkotunk, s amit a születésünkkor nem hoztunk, azt megtanuljuk, hogy ne legyünk kiszolgáltatva senki arra érdemtelennek. Akinek nincs, annak a boldogulásához, ha megtehetjük adunk tapasztalási lehetőséget úgy, hogy közben alázatosak vagyunk. Azon vagyunk, hogy tisztelettel, szeretetben éljünk, reménykedünk, nem adjuk fel, se félbe, a sorsunkat megélni már értően igyekszünk. Tudjuk, hogy van, látszik már a jó minőségű élethez a reményünk, mindent a maga idejében. Rájövünk, mennyire nagyszerű a saját sorsunkat naponta és emberesedve teljesítenünk ha az egyszerűben is boldogulni tanulunk. A jó emberek tudják, tisztelettel élni könnyebb, nem szégyen a szó, tiszteletem, sem az, hogy szeretlek. Óvatosan gyakoroljuk, ha sokan vágyunk rá és megadjuk a tiszteletet, a hétköznapokban, a tudással bíró emberségesekből, még divat is lehet. A jó egészség a saját ritmusodban adatik meg, a két oldalad egyensúlyára figyelve, alkalmazkodni tanulj a jelenhez. Bocsánat, hogy megtaláltam, valami nagyon fontos is lehetne. Ami működik és van mindenkinek. Embersége amire vigyázni úgy illene, ki ne kopjon az ami a legfontosabbunk. Élete, sorsa, generációs jele, feladata. Ráleltem, az intelligenciának a jelére, és összefüggésében látás lett belőle. Nem messziről hoztam, eljöttek ők, akik megtiszteltek, hozták el ide. A tapasztalt tudásom általuk. Egy nap alatt rajzoltam le azt, amit oktatok, általa nevelek. Minden aprócska jel, saját, a Julamami védjegyet kapta. Eladnám olyan embernek, aki bevinné, az oktatásba. Ne kallódjon el, hasznossá lehetne, jó nevelők kezében, a Julamami Magyaros Agyalósa. Ah, ha ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat. Úgy lépjél előre, hogy a jövő, megveregethesse azért, amit az emberek jó életéért tettél, a válladat. Ha nem a hétköznapi életedet éled, mert magad fölé emeltek. Nem tudhatod, hogyan élnek, milyen méltatlan körülmények között, a jó sorsra érdemesek. Amikor elérhetted a jó sorsodat, tegyél a fölöslegesből oda, ahol a megrekedtség nyilvánvaló, ah. Emelkedjenek ki általa, az arra már érdemesek, akik mindent megtettek, a saját sorsukért. Nem várták meg amíg az ígéreteket elunják végleg. Emelkedik általuk, a szintje a szeretett Hazánknak, hisz, ott lesznek ahova érdemesek. Látszanak a szintkülönbségek, nem téveszthetők meg azok se, akik még, fejlődőképesek ott. Nem érik be azzal, mint akik bekerültek oda, érdemtelen. Nem gondolkodva döntöttek, az elvárásoknak megfelelnek. Ahova betoldották, nem nekik szánta a sorsuk sem, onnan nem kerülnek ki, az arra érdemesek. Kommunikálj, kommunikáljál, hogy a szinted alá ne szoruljál. A lehetetlenségeket vállalók egy idő után, azt sem tudják, mit miért tesznek. Valamiről alaposan megfeledkezhettek. Egy Haza ez csak egy, értünk is van, mert tettünk azért is, hogy meglegyen számunkra, idejében, a jó életminőség. A tehetségünkből merítve nem szorultunk segítségre. Különös oktatás, nevelés, Julamami Magyarosan Agyalósa Akik, hisznek a karmában, gondolkodjanak el hát rajta, miért élik, a mások életét, ah. Ha nem boldogulnak a sajátjukban, ugyan, hogyan önmaguk fölé emelve. Tartsad tiszteletben, azt is ami, a saját kultúrádat képviselné. Ugyan, honnan tudnák, miről álmodoznak a szegény szülők. Akik maguk, a jólétet soha nem érhették el, pedig érdemesek arra. Végigvittek minden nehezet, még azt is, amit, a fékeikkel rájuk tettek. Ha benned, jó érzések eredendően lennének, nem tennél olyat, ami árt, oly sok, kiszolgáltatott embernek. Ha valaki, valahol, mellément, ah, mert a könnyebet választotta. Nem kerülheti el a nehezet, persze, ha a tiszta utat járja. Aki meg megy tapossa azt, amit, mások teremtettek, arat, pedig nem vetett. Nem is észleli, mennyi hibát vétett, rosszat tett. Emberismeret nélkül rohant, csak a járható utat látta. Ahol gátat talált, ott megkereste, hogy hol bújhat át könnyebben. A célért mindenáron, mindent, hogy néhány jól kitalált teljesüljön. Mi lesz közben azokkal, akik beletették addig, az életüket mindabba. Az meg közülük senkit sem érdekel, ugyan minek. Szomorúak a jóra éhes szemek. Amikor majd ráébrednek ők arra, hogy végignézték azt is, milyen gyorsan öregszenek. A jó sorsra érdemesek sokan, nem is jelezhették, vagy hiába, mert azt legfeljebb meghallgatták. Nem engedték, hogy aki a hivatását, jól gyakorolta bizonyítva, tegyen értük. Látszott az arcokon az értetlenség, ugyan mit képzel, hogy merészel, ellentmondani. Miért nem húzza meg magát mint a többi, aki ugyan, a tiszta utat vállalta, de hagyta. Amikor látta, az egyenestől eltérő helytelen, nem az emberiesekről szól, csak néhányakról. Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük mind a magunkhoz képest is szépet és jót, amit lehetett. Tapasztaltan tudom, a messziről jött, varázslatos, cifrangos, jól hangzó nevűek lettek csak divatosak. Eljött a pillanat a megelőzésben, már 4. éve annak, ideje lenne tudni róla, alázat nélkül már nem megy. Valami megfordulhatott egyszer, ah, senki sem vállalta azt fel, a hozzáértők segítsék azt, újra életszerűvé tenni. Inkább elhitette magával, észre sem veszi azt talán senki. A mellé mentekre építette fel az összes többit, hát így járt. Nem tanult meg kommunikálni ő se időben, magát fékezte le. Ment mellé a tiszta szónak, az életszerűségnek, s vitte bele, mellé az akkor, éppen érintetteket, s ők ugyanúgy tovább. Felépült valami az életszerű mellé, mintha, működőképes is lenne, sanyarog tőle mindenki. Aki a sorsát nem vihette révbe, ah, elzárták előle, a tisztán működő megélhetőket. Megint elmentek évek, késleltetve lett minden jó sorsra érdemes, aki megtette, azt is, amit, önmagáért tehetett. Közben, nem ártott, nem bántott senkit, mert tudta azt is, egyedül nem válthatja ki helyette, aki azt még nem érti. A saját és generációs sorsát is élhetné, ha értené az aki felvállalta, miről szólna mindaz, az emberekről, hinnye. Mutatja persze, kikhez van köze, hova tartozik ő maga is, látható a látványosa, csak a valóság sír magában, hagyja. Tudom, nem tökéletes más csak az Isten, viszont minden ember, a maga sorsában, kiteljesedhetne, ha igényes lenne. Vannak akiknek, már megfelelően magas, a lelkesen, szíves és, gondolkodó szintje, ahhoz, hogy a jó mintáikat átadják, oda, ah. A fejlődőképeseknek, akik nem a sarjaik helyett, értük tesznek, hagyják fejlődni emberileg a sajátjuktól eltérő feladataikban is. A lehetőségeiket megvárják azok, akik már értik, a miérteket, mert nem fölöslegesen született pont ide, egyetlen ember se. Az élet élni szeretne és megkeresi a módját a fejlődésének is. Jó szerencsét kívánok, minden jóérzésű, emberségesnek. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Kergetheted az álmod, boldogulni tanuljál inkább, s amikor eljön az ideje, a sorsodból az éppen adott lehetőségeiden belül, azt ami jó életet biztosíthat, időben meg is csinálod. A mércéd lehet-e a tartásod, az emberséges méltóságod, mindaz amit a sorsodnak hoztál, ami generációsan megvárt, megoldhatod és már az is a sajátod. Ha körbeért a sorsod, mást kellene már csinálnod, lám generációs jel. Mielőtt rájönnél mennyit jelent, az amit te generációsan hozol, nem kellene, az ismeretlenbe belebonyolódnod úgy, hogy az téged végleg átformálhasson. A lelkes és a racionális éned közötti egyensúly jelez neked. Megtaláltam egy részt eddig minden embernél aki jött és megtisztelt vele, a leolvasását azzal kezdtem, hogy kitől hozta. Azt ami számára a legfontosabb lehet, a generációs jeleit mutatják a tenyerei, mint a sorsát, ami fontos információ lehetne, ha tudnának róla. Nem rohannának bele a hirtelen tálalt, önmagukhoz, a saját életritmusukhoz képest, a sürgetett energiákba, hinnye. Minden ember úgy rezeg, mint a Hazája, ha azt végleg elhagyja, attól még úgy rezeg. Mint ahol ő megszületett, de be is fogadhat abból ahol időzik, vagy letelepedik végleg. Különösen gyermekkorban magyarázat arra, hogy miért menne ő más irányba, mint azt szeretnék a szülei, nevelői. Ifjú, zsenge korban pedig segítség lehetne, hogy milyen irányt vegyen, az ismerem mint a tenyerem, adott. Nagyon fontosat találtam meg és fel, a minőségi emberek, az emberiesek, akikből nem nevelődhet ki az a fontos. Tudja honnan van a tartása, méltósága, igényes marad, megdolgozott mindazért. Jól megcsinálhatja, megnyugtató számára, ha az lefoglalja, addig amíg előjön belőle, a következő fontos feladata teljesítésre. Ha a hozottja is megerősödhetne előtte, a jó életritmusa is nagyon fontos lenne. Rájönne, ki is valójában és ahhoz képest amit hozott kivé, vagy mivé változott. Ha felismernék azok akik foglalkoznak azzal, hogy a sorsát ő időben elérhesse, adnának időben lehetőséget a Népnek. Hiszen, ha egyoldaluan egy ügyben van és nem látja át, milyen szép, szíves, lelkes, tehetséges a Nép. Mindannyian tettünk azért, a saját sorsunk is, a Néphez tartozunk és mind. Ide teremtünk akkor is ha nem kapunk azért sem jót, se a jó teljesítményünkért, az elért szintünkért. Nem tud lépést tartani, felfejlődni sem, oda ahol a Nép korosodóit várakoztatja, őket mindarra, amit maguktól már elértek. Egyben azzal egy szintet ad a gyermekekkel ahhoz, hogy közösen oldjanak meg minden olyan feladatot, ami generációsan ott adott. Folytatják hát a tehetségükből számukra nem idegen jó, magas, kitűnő szintjüket. Nem várhatnak mindarra, hogy majd egyszer felfogja mit vállalt fel anélkül, hogy tudta volna. A Hazánkban az Isten adta Népnek jóléte nélkül, jól most már nem fejlődhetnének. A számokat tartja az ami már eddig megvalósult, mások mozgatják azt, az Isten adta Népünknek az nem ad. Fontos jeleket hordozunk megszületve, ha ismerhetnénk is még időben, hát senki mellé nem menne, sikertelen nem lehetne. Rálátva, kihallva, megérezné a neki nem jót. Hivatásommá lett a megelőzés már az életem. Van aki az anyja ágának, oldalágát hozza és mégis az apja feladatát viszi, egy darabig el is megy sikeresen, azután azt újra ismétli. Későn veszik észre ők a telített energiákat. Azt amit ő hozott feladatként, így senki se oldja meg, halmozódik a telített, lecsúszásig. Julamami Magyaros Agyalósa, a gyakorlat adta tapasztalásból lett az elméleti rajzom. Általános műveltséget növelő” Tenyérolvasó”, Különös oktatás, nevelés, Generációs feladatok. Győzz meg legyőznöd könnyű engemet, én nem harcolnék se veled, sem ellened, még oktatnék, nevelnék én, a feltaláltammal, ha már lehetne. Eladnám ezt a fontos sorsot formáló rajzosat, betanítva az oktatására, az arra érdemeseket. Segíts magadon az Isten is megsegít, eddig is így éltem. a szolgáltatásomkor a tenyereid fotóit felrakod, arról olvasom le frissen. Abból látom, hogy akkor éppen mi a legfontosabb számodra. Bal és jobb tenyereidet kinagyítva egy fotón kapom meg, úgy azt le tudom olvasni összefüggésében. A hangomat hallod nincs másra szükségünk, kommunikálunk, átmegy. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami Ha mindig mindenben önmagadból indulsz ki, akkor nem tudsz a többiről akik lehet, hogy sokat adhatnának oda a színes, szíves, lelkes, gondolkodó agyukkal, egyéniségükkel neked. Azzal, hogy léteznek, új impulzusokat adnak bele a közösbe, hiszen nincs másik, egy Haza ez, tiszteld, szeresd, becsüld meg. Úgy is lehetne élni benne, hogy egy, meg egy, meg sokszor egy, mindenki más élettörténet. Akik azzal, hogy önmagukért is ők tesznek, a Hazájukért is megteszik, azt, amiért ők is ide születtek. Így mindenki a maga módján, kiteljesedve, a saját és a generációs feladatában, boldogulhatna, sikereket élne meg. Mindkinek életszerű, tartás és méltóság, a tehetségeikre időben rátalálás. Megelőzésben, emberiesként a tapasztalatom szerint, sok a tehetséges ember itt. Ez mindig is így volt, ma sincs másképp. „Gondol egyet a kicsi róka. Mára már ő is elég nagy ahhoz, hogy bemenjen a tyúkólba. Csodálkozik mert nemrég látta, mások is bementek oda, miért van csend. Hiszen nem ez a módja, óvatosan bemerészkedik, meglepődve azt látja, már csak ők vannak a tyúkólban”. Ismerd meg a saját lelkes, szíves, gondolkodó szinted. Váltsál időben ha az sorszerűen ott van, haladj amikor azt lehet, ne árts, se ne bánts, éljed. Nézz magadban és magad körül is szét, látod milyen szép a lelked tükre, mind így érkezünk le. Azt tedd ami a te dolgod, a hétköznapi sikeredet éld, hagyj a többieknek is reményt. Siker nélkül megjön a kiüresedés, ha még nem érted, kérlek tanuljad meg. Különös oktatás, nevelés, Julamami védjegy, eladó, olyan embereknél szeretném tudni, akik be tudják vinni az oktatásba, fel tudják használni a nevelésben, feltisztult, működik. Magyarországon, Pakson a Hergál Házban, vagy online, ha bárhol élsz most a világban. Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó). Amiben jobb eredményt értél el, nem a teljesítésed szerint, sem a tudásoddal haladtál, emberileg annyit veszítesz, amivel ott jobbak a körülményeid mint amit addigra elérhetnél, maradnak is ártottál. A tudásnak van egy jó szaktudást jelző rezgése, aki azért vált másra, mert azt gondolja őt az majd a saját szintjében megtartja, ez most nem jó idő arra. Ne attól várjad, a szakmádban az előrejelzéseket, aki még abban addig nem dolgozott, nincs meg a gyakorlati tapasztalt tudása sem. A fejlődésed pont attól kerül a helyére, ha attól fogadod el a szakmai mondatot, aki naponta abban gyakorolja azt, amit a tehetségével hozott, emberesedve a hivatásává válhatott, hiteles szavak azok. „Az energiákat beosztani, az a tudásnak egy jó szintje már, erősítsed meg magadban az emberséged, ne a gyorsan haladó, se a könnyebben megugorható felé menjél. Mert eltévednél és mire visszatalálnál, amennyit könnyen haladtál, annál sokkal többet veszítenél. Emberesedjél, nehezebb megtartani a saját belső kontrollod szerinti jelzést, ha túlzóan jól élsz már önmagadhoz képest, s azért nem tettél, csak oda bele kerültél, az attól még nem az elért szinted”. Koncentráljon arra, hogy a szakmája az első, mert abból él, a többit majd a ráérő idejében alkalmazhatja, hiszen olyan emberek járnak oda, akiknek nincs annál már, meg egyébként sem fontosabb dolga. Az reklámja az amit láttat, ha nincs ott lélekben, az energiája sincsen a helyén ahhoz ott. A munka megkívánja a jó minőséget, ha már egyszer elérte, az a munkának a helye, más a szórakozás helye. Ha nem veszi időben észre, elvonják a figyelmét és ők profitálnak belőle, nevezhetjük bárminek. Ha a két energia nincs egy szinten, még nem biztos, hogy a jól legyártott „ál” nem fog lenyűgöző lenni. Az üres szavakkal a semmiből a semmiről a semmibe erőteljesen nyomulva előadva azt hiszik sokan tán ők kevesek ahhoz tehát még jobban odafigyelnek hátha átvehetnek belőle és alkalmazhatják majd a saját hétköznapi életükben másokat azzal lenyűgözve ah. Ki mint cselekszik úgy, hogy nem tudja, ha azzal másoknak akar megfelelni, maga is úgy fog, abban az alacsony rezgésben kénytelen aközben élni, kivetül az a szakmájára, lehúzó erő az, ami után megy és önmagát és a szakmáját is kiteszi a mások alacsony szintjének. Amikor egy megfelelő szintre helyezted a talpaidat, mert az már generációsan megalapozták az elődeid, becsüld nagyon meg, mert, ha alacsonyabbra váltasz, másba rakod az energiádat, keserves lesz. Hiszen neked ismeretlen, könnyű rezgések, magadból indulsz ki, hiszen nem tennél olyat másokkal, veled attól még megtörténhet, hogy érvelések helyett, magyarázkodni leszel kénytelen, hinnye már. Elhiszi ami a látszat, amikor találkozik valakivel aki azt mond amit akar, mert a múltja nem látható abban, amit magasan felvállalt. A rezgésében az igaz valóját adja, nem lehet megváltoztatnia, mert önmagától, mivel nem fejlődik, nem szabadulhat, az önbecsülésének is árthat azzal. Felemelkedve önmagától, felminősítve, jól kitalált szerepet játszik, úgy tűnik valóságos. Ah, pedig a rejtőzködés a szavak mögül kihallik, csak ismétli ami jó neki, felolvassa, mert nem a saját gondolata, az se. 2016.03.21. írtam. Mi is úgy rezgünk, mint a szülőföldünk, minden fontosat, időben közvetít felénk, az arra alkalmas sejtünk. Amikor megszülettünk, hoztunk mindent, amit tehetségként kaptunk, amit életünk során jó minőségben meg is élhetnénk. S mond, ha te begyűjtöd mindazt, amit a többieknek szánt gyarapodásként az Isten, abból sikeresek is lehetnének. Nos, akkor ha megélted helyettük az összes sikert, szétosztod-e azt, ami abból hozadékként megjárna, hogy abban, azáltal legyen, legalább részben sikerélményük nekik is. Ne csak a sikertelenségüket éljék, a felettük meghozott, döntéseid által, s megbékéljenek abban az ürességben, amibe kerültek azóta, azáltal. Vagy csak eldöntöd, neki lehet sikere, neki meg nem engeded meg, hogy sikeres legyen. Azt is te magad, vagy az ahhoz nem értők tanácsai által döntöd-e el, akkor szerinted, az összes többieket, fölöslegesre, vegetálásra, sikertelenségre, teremtette tán az Isten. Minden ember kezdetben még megérzi, kihallja, így nemcsak a sajátját, de a többi lehetőségeit is meglátja. Nem tud nemtörődöm lenni, az egész életét, minden nehézségeken át is így viszi, a hétköznapjait és a feladatait is segítve teszi. Nem fáj úgy mint a gondjukkal küszködőknek, hiszen át nem veheti, meg nem élheti senki helyett, de igyekszik értük megelőzésben tenni, idejében vanni – lenni. A kulcs az egészhez, a megelőzés pillanatának felismerése, hogy azt ami nem sorszerű, hogy bekövetkezzen, abba, mint csapdahelyzetbe, bele ne süppedjenek. Megelőzve a fölösleges könnyűségében időzést, a semmire várakozást, a következő élhető lehetőségüket megláttatni, az oktatás által velük, így értük, s egyben önmagunk lelki fejlődéséért is tenni könnyebb. Amikor valaki eléri a legmagasabb élethelyzetét, amit tartásosan, emberi méltóságában képes, na akkor kellene tudni nyugtázni. Megtette a dolgát önmagáért a többiekért, a saját Hazájáért, s azzal egy időben a Világ is szebb és jobb lehet, hiszen egy minden, minden egy. Felismerve a generációs határait, méltósággal elköszönve, megköszönve mindazt, amit elérhetett, mert ha nem gátolták a sikerének az elérésben, akkor, azzal már segítették tulajdonképpen. A saját idejében átéli mindezeket és lép egyet a lelki szintjén is feljebb azzal, kerül bele abba a helyzetbe, amit megérdemelten meg is lehetne élnie. Na, ott a gubanc, ha elveszíti a fonalat, s a mások számára megélhető magasságot is, el akarja érni. Nincs tisztában vele, hogy akik azt elérhették, azoknak a családjában már a nehezítetteket, az elődei átélték. Akiknek az a nehéz, a feladata volt akkor éppen, azt az érintettek, időben meg is oldották, nem hagyták a sarjaikra, mint generációs terheket. Azt nem lehet véglegesen birtokolni, ami nem az övé, azt másoknak szánta az Isten, az számára nem lehetséges, átmenetileg esetleg, de mivel nem sorszerű, hát végleg nem. Apró, fontos porszemek vagyunk mindannyian, senki sem született fölöslegesnek, ugyanaz a lenyomat van mindenben. Mindenkinek van fontos feladata a sorsában, a hétköznapi, egyszerűen is nagyszerűen élhető élete mellett. Ha abban, ami nem az ő sorsa, is, magas szintű megélésekhez akar jutni, amit az igazi sikerének a magasságában ő már elérhetett és megélhetett, a makacssága miatt, a sikertelenségig is elmehet. Nem tud lemondani annak a magasságnak, az újra és még újabb lehetőségekben való megéléséről, mindenben amiben csak lehetséges, azt a magáénak akarja tudni. Minden pillanatát átélni, érezni szeretné, lemondani arról nem akar, mert nem tudja még azt sem, hogy emberileg ő vajon ki, csak azt szeretné, ha attól fogva minden megjárna abban a magasságban már neki. Fel még nem ismerve, a generációs feladatát, nem tudja betartani a generációs határait se, hiszen nem tud, kihez, mihez viszonyítani sem… Azoknak, akik a sorsuknak, a belső tartásuknak megértésében, a körbeérés pillanatának érzékelésében, a kihallásában, s mindezek összefüggésének meglátásának, hiányában már érintettek. Adjon az Isten minden földi jót, kellemes időtöltést kívánok. Mit mondasz, ha majd megkérdezi a gyermeked tőled, mit, miért, tettél úgy, ahogy, akkor. Van-e hozzá érved, vagy őszintén válaszolsz-e. Még nem tudtad, mit miért csinálsz úgy. Leutánoztad azt a mintát, amit láttál. Nem volt másik minta, neked, hát egyszerűbb volt megismételni azt. Amitől te magad is szenvedtél, amíg felnőttél. Nem beszél, hallgat, mert gyermekként, mit is mondjon. Azt amit lát, nem mondhatja el, nem fogadja el, a környezete, hiszen még csak gyermek. Kontrolláljad azt, amit te magad sem tudtál megoldani. Hogyan várod el, ha nem tudtad, a szerinted helyénvalót, neki megtanítani. A valóságot látni, oda eljutnak az emberek, egy tapasztalások utáni, időszakban. Már átlátják, kihallják, megéreznek, mindent, mint amikor megszülettek. Újra felépíthetik az igaz valójukat. Lehet tagadásban is lenni, a valóságot igyekezni elfedni, az akaratot ráerőltetni. Attól megnő, a távolság, másnak meséli el, azt, amit, neked lenne szükséges hallani. Vagy korán felnőtté válik, kénytelen lesz, egyedül, a problémáját, a maga módján, megoldani. Felnőtté akkor válunk, ha felelősen tesszük, azt, amit vállaltunk, mellé nem beszélünk. A feladatunkkal szembenézünk. A tudás, egy felső szintet jelent, amit, azok érnek el, akik fejlődnek. Ha kiszolgálod a problémáját, akkor, mondvacsináltan elfeded, a valóságot. Azt láttatod, mintha, többlete lenne, pedig bizony, tapasztalathiányos. A lehetőségre azért van szükség, hogy fejlődni tudjunk, önmagunk és a generációs feladatunk szerint. Felszínen élni, kikerülni a nehezet, na, azt is lehet. Az élet, maga a megoldandó nehézségek, mások szerint élni is lehet. Akkor, a gyermekeitek kérdésére, mit fogtok válaszolni, hogy könnyebb volt, a többiek után, a megszokottban élni. Aztán meg reklamálni, leszólni őket, micsoda nemzedék lettek, hinnye. Mérlegen van az igazságérzeted, vagy a valóságot megismerve, önmagadért és a családodért, tenni, velük együtt, fejlődni. Tán könnyebb, okoskodó felnőttnek látszani, hinnye. A lelkiismereteddel, ellened harcolni, a valóságtól félni, vagy, megtanulni, gyermeknyelven. A fiataloknak az érdeklődésük, szerintiekbe, belehelyezkedve, tapasztalva, felnőttként tanulni. Odaadó, ráfigyelő, felnőttnek lenni, megtanulni, megelőzőként kommunikálni. Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok, sem ellened, se érted, szembenézni a valósággal, vagy „letöröltetni”, a könnyebb. Idejében, megjön, a válasz mindenre, vajon, bocsánatot kérni, miért olyan nehéz neked. Ott kérjél segítséget, ahol a valóságot élik, hiába minden, elfedni nem lehet, látszik. Tiszta tükröt tartanak, a gyermekek. Mindent idejében, mindenkinek a saját idejében, nem együtt születtünk meg. Megismerve egymást, megjön a tisztelet. Ami után, nem várod, megkérdezed, szabad-e. véleményt mondanod, vagy az utalással megoldod. Mert azt érzed, neked is, annyit adott meg, a sorsod. Tanulj, fejlődj, ne állj le, vedd magadhoz, azt amit nem hoztál, s add tovább, a jót, ami beérett arra, hinnye. Lehetne, hogy ne üljél, addig bele a vezetőszékbe, amíg nem tudod megmagyarázni a gyermekeknek, azt, amitől, még, te magad is gyakran szenvedsz. Viszont a tökéletes, csak az Isten, önértékelés, ahhoz is idő szükséges, amíg felismerjük azt, mit fontos pótolnunk, mit meg már hoztunk. Magamtól is, bocsánatot kérek, hogy nem álltam időben, a sarkamra, amikor azt, láttam, erősen megkülönböztetnek. Adjon az Isten, minden földi jóból, akkor és annyit, ami a legjobbkor. Önmagunkat megérteni, az maga, a sorsunk, hinnye. Kölcsönös tiszteletre oktatás, nevelés, oldala, kérlek nézz rá, hátha időben. Magyarországról, Pakson, a Hergál Házból. Heringes Árpádné, Julamami védjegy
Adjatok esélyt! Ami a sokból csak néhányaknak szól, attól még létezik az Isten adta Nép. Hiszen minden tőlük indult és ha nem hozzájuk érkezik a jó vissza, úgy, hogy a maguk különböző szintjét kiszolgálja, ah. Az, ami azt mondták sokszor, amíg a Nép kifejezést használták, állítólag rólunk a Népről is szólhatna, jó döntés dolga az. Addig tisztán tudsz örülni, amíg nem tudatosodik benned mindaz, a szégyenérzeted még egészséges a helyén van ah. Amiket megígértél és már vagy abban a helyzetben, hogy teljesíthetnéd, hozzad helyre, na hiszen, pontosan tudod egyedül nem tudtad volna megoldani. Aki arra a legjobb tudását használta, az energiáját sokszor fordította oda, magát nem kímélve tolt bele a biztonságos életedbe, csalódott. Ha alázat nincs benned ahhoz amit felvállaltál, akkor nem érted azt, egyedül nem érhetted volna el azt a szintet. Hasonlóvá válsz mint ami miatt kérted a segítséget, megkérdezted-e, mivel hálálhatod meg, vagy megaláztad úgy, mint a nem jót akaród gyakran téged. Ne azt kérdezd segíthetsz-e, teljesítsél, ahogy azt megígérted, vagy számoljál azzal is, sokan jönnek rá, nem kellene már hinni neked. Az állandóhoz, a régen beváltakhoz ragaszkodók, nem szeretnék semmiben a változást ah. Hiszen ahhoz ragaszkodnak, amiben úgy gondolják, ha egykor jól ment azáltal és hozott bőven, akkor mindig elérik azt, vagy a hasonlókat, nem veszik észre, hogy megrekedtek, hinnye. Ha azt amit az emberségesek elértek, ahhoz nem kapnak ugyanolyan mérlegeléseket, lehetőségeket a jóhoz, a szépben elérhetőket, csak egy oldala lesz és minden történetnek. Pedig ugyanazok a szavak mást és mást jelentenek a különböző embereknek, már a pontosítást szükséges alkalmazni mindenben. A sajnálat az bizony negatívan is hat, abból nem lesz jó eredménye senkinek sem, megrekesztő energia, ha azt erősíti le is marad általa. A szintek is megtévesztőek, a másik oldalon lévő szintűnek ugyanolyan a rezgése, ah. Önismeret, önbecsülés, emberismeret. Ha nagyon be akarsz illeszkedni, nem kapod meg a tiszteletet ott, mert annak is van egy üres rezgése, hogy csak kapni szeretnél onnan olyat, ami benned nincsen még addigra meg, hinnye. Pihentessétek, a túlzásokat növelő, megállíthatatlan többszörözni vágyókat, akiknek nincs más már, mint a pénz, látszik a fáradtság rajtuk, nem motiválja már olyan ami nem lenne már nekik. Az amit nem maguk teremtettek, sem nem ők agyalták ki, csak birtokolják, nem ad többlet tudást, se energiát, hinnye. Emberileg nem nőttek fel, sem ki ahhoz a „nagy embert” kívánó összetett, összefüggésében átlátható, működésben lévő feladathoz. A múlt elmúlt, a mostban éljük mindannyian, a jövő nem ér rá törölni a lábát a küszöbön, a hétköznapok által minden pillanatban megjön. Az intelligens emberségeseknek adjátok meg a lehetőségüket, ők vezetni születtek mind. Nem ártva, se bántva élik az életüket, a sorsukat ismerik, generációsan törlesztenek napi szinten. Egy Haza ez csak egy, mindenkinek érdeke, hogy jól legyen. A tehetségükhöz tanultakkal jól megértik magukat, így hát együtt eredményesen dolgozni, teremteni tudnak. Átkerültünk a jó energiákban vagyunk, lemaradtak mindazok, akik addig is és most is mások tudását használták fel, már nem működik. Kénytelenek megtanulni mindazt amit elvár tudásként tőlük a betöltött helyük, mert hamar kilátszik a tudás hiánya, hinnye, ah. Az emberségesek nem hagyják hátra azt, ami megoldhatatlan teher lenne, a következő generációknak, hinnye. 7 éve tapasztalom, hogy a tudás hatalom, na nem a saját sorsomban, sem magamon, hála Isten, annyi a sok éves tapasztalatom, hogy sokkal nagyobban átlátom. Nehéz úgy élni, hogy minden lehetőséget elterelnek valahova máshova, nem jut az előrehaladáshoz az emberséges, sem nem mutathatja meg, az átadhatóan készen várakozó tudását sehol. Mert majd csinálnak egy vagy több olyat, amivel azt mutatják, mintha nekem is jutna már lehetőség, pedig átlátszó már hét éve az egész kavarc egy embernek az érdeke, a többiek teljesítenek oda. Nem szükséges, hogy megtanulják tőlem, egy éven belül úgy is kiderül, mit rontottak, át sem látva összefüggésében nagyon el. Visszavetheti a Népet olyan helyzetbe hozhatja, mintha soha életükben nem dolgoztak volna. Ha nem készíthetem fel a saját Hazámban az arra érett emberségeseket, arra hogyan lehetne valóban emberségesen még időben megelőzni, mindazt úgy, hogy a Hazánk jól működő dolgozó rétege ne kerüljön a szintje alá. Hinnye, ne fajuljon el úgy semmi, hogy szégyenkezzen miatta, aki már átlátja és kihallja, a megérzését felfogja a gondolkodó agya. Hiába a szuper kütyü, mindenki másban tehetséges, milyen ócska érzés lehet, ellopni a másokat megillető lehetőségeket, ah, hinnye. Hiszen senki más nem élheti át majd a lelkiismeretük dorgálását. Van aki tudja, van aki majd megtudja a maga idejében, van az Isten, ahogy látszik a hatalmat hét éve visszavette, gyakorolja mert az övé. 2016.03.19. írtam. Egy Haza ez csak egy, vagyunk jó sokan, akik szépen, szívesen, lelkesen, gondolkodó aggyal, megbecsüljük azt a keveset, amit az emberi értékeket megbecsülni nem tudó, mértéktelenül „habzsolók” nekünk hagytak. A nettóból kiszámolt nyugdíj, emelése is nagyon kevés, így hát egyéni vállalkozók vagyunk a 70. évünket élve, igen szedjük a talpainkat, hogy elvártaknak napi bontásban megfeleljünk. Feltaláltam valami fontosat eladnám a Hazánknak, hogy azután adja ingyen az arra igényeseknek. Akik az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, önismereti oktatásomra, az önbecsülésüket megtartani szándékozókként, a kísérő segítségemmel majd tovább oktatják. Generációsan is hatna, ez nem rövid folyamat, 70. évesen várakozom, nem adom fel, hátha lesz valaki aki felvállalja, megveszi. Maradj, a szerényben is szolid, a nagyságod ne keresd, mert ha van, ott lakik a lelkedben, szívedben, gondolkodó agyadban, az vagy te magad. Imádkozunk érte, hogy a sarjainknak, legalább az, maradjon meg, amit mi az elfogyasztása helyett, beletettünk, hozzátettünk. Tudtuk mit teszünk, átlátva, kihallva, megérezve, hiszen mindannyian így születtünk le, nem mentünk mellé, a sorsunkat éljük. Figyeltünk arra, hogy a saját életritmusunkban haladjunk, azért a nemlétező, tyúkszemünkre, gyakran volt szükséges vigyáznunk. Nem a külsőd, sem a pénzed tesz téged, az csak a körítésed. Hanem ami ott, lelkesen, szívesen, gondolkodó aggyal, a tartásodat, az emberi méltóságodat adja, s maradandóan meg is tartja. Honnan indultál, ha menet közben, ki nem fordultál, meddig jutottál, emberiesen, generációsan kivé válhattál. Vagy alaposan elrugaszkodva a valóságodtól, minden érzékedet kikapcsolva, mások szerint haladtál, szinte azzal amit számodra jónak mondtak azonosultál. Na az olyan hatású a többiek felé, mintha gépiesen, teljes irányításban araszolnál. Hol jobbra, hol meg balra dőlnél, a hétköznapokat, az életszerűt, se önmagadat fel már nem ismernéd. S mikor merre fújna az aktuális, vagy erősebb, felkavaró, erőt fitogtató, viharos, tojósan is kakasos, az irányod az lesz majd, ami a szerzésben számodra többet láttat. Amikor a mindenki számára szóló sikereket, csak te magad éled meg, az felhalmozódik a lelkedet üresedésre késztetve benned. A természetes az nem mesterkélt, a saját életedet éld, a sorsodat is úgy igazgasd, hogy neked is jó legyen az. A sok szépért, jóért, a többiek számára is értékesért, amit értünk tennél, lásd be, azzal az önbecsülésedért is tennél, s a megérdemelt, kiemelt helyzetedben is szerényen élve megbecsült maradnál. Egyszer csak azt észleled, ha bárhol vagy, válogatás nélkül, megemelik előtted a kalapjaikat. Azután, a körforgás visszahozza azt, az értéket, ami által tapasztalt, tehetséges, szaktudással bíró vagy. Amiért, amitől az vagy aki, s nagy örömödre ráébredsz egyszer csak, hogy már saját magaddal is jóban vagy. Volt egyszer egy hely, ahol nem ismerték fel, még időben, hogy egyoldalúan, az sem megy, a túlzott önző jólét, már nem alkalmas arra, hogy másokért tegyen. Hiszen kapcsolat azzal, már életszerűen nincsen, hirtelen, nem lehet azt mutatni minden rendben. Mert ahol túl sok lett a többlet, s azáltal ásítóan, óriásra nőtt a hiány, az el nem takarható, az maga a való. Nem tudott ellenállni már semminek, oda – oda, nem máshova, a túlzó többletet is, már halmazokba. S nem gondolta, van akinek arra, megvan a jól szimatoló orra, nem számít már a hossza se, a magasságot is máshogy mérték már csak tőle kérhették. Nem volt ottan már régen emberies mérték, hiába kérték, azt ott nem is értették, hogy a bátorságot ahhoz ők, meg honnan szedték. Nem voltak tisztában azzal, hogy mindennek, sajátos öntisztulása is van, s ha azt gátolják, hát, beindul az spontán, megoldja az öntisztulás azt. Amivel mások el nem bírnak, mert mindennek, megvan a maga körforgása, túlzó hatásnál már, ki is pördülhet, ha viszi azt a természetes, a romlatlan, egészséges lendület. Ép testben ép lélek mondják, vajon azt ott kihez – mihez viszonyítják, a nagy feladat „nagy embert” is kíván, nem lehet, semmi olyannak híján, amit úgy neveznek emberies. Ha nem ismeri fel a saját generációs feladatait sem, akkor mihez képest az a nagy hajtás, kirügyezhet a sok. S ami abból csírázott, még többre mindenre vágyott. Irigységben, nagyzolásban, határ nélkül, nőttön nőtt. Amerre járt – kelt, szinte már mindenben ott rejtőzött. Azt sugallta, tedd meg ezt, tedd meg azt, erősebb vagy, ha még többed van, attól látszatra irigyelt nagyságos is lettél, aki nem tisztel már rég, az előbb – utóbb valami által, majd fél. Az a sajna benne, hogy nem láthatott már mást a tapasztaló zsenge, a felszínre nagyon vigyáztak, az igaziak, a minőségiek, fedve voltak. Hát bizony, azt látta csak mintának a fejlődő lelke, azt mutatták csak, jónak, elfogadhatónak, amit a saját érdekük, kívánt, sugallt, csak azt. Ha egyoldalúan az ártó túlzóba esett, se lett belőle eset, ott sűrű köd keletkezett. Egyre bántóbb, üresebb, magabiztosabb lett, már észre sem vette azt a jót, darabos, érzéketlen vót, simán pipiskedett, vagy, kakaskodott, a saját lelke, szíve, kiagyalása szerint, kétes ember lett. A hozzáértőkhöz, arra már érettekhez képest felnőttnyi óvodás volt. Játékot is csak a hasonlókkal játszott, ki merte volna legyőzni, s ezt, kezdte komolyan is venni. Egyre bántóbb, magabiztosabban ártóbb lett, a napi nagy elrugaszkodásai közben, nem volt ideje másra, csak a csőlátásra. Mivel minden értékeset, jó embert, minőséget adót, maga körül is láthatatlanná tett, régen elfelejtetettek lettek, nem számíthatott másra csak a hasonlókra, meg önmagára. Nőttön nőtt az odaszervezett sokaság körülötte, ridegséget érzett maga körül, s a lelkében is. Valaki egyszer neki azt mondta, hogy az, a győztesek energiája, elhitte, de fázott, vacogott, már nagyon tőle a pöre lelke. Milyen jó is volna, ha még lenne tiszta, lelkes, szíves, gondolkodó körülötte, hiába nyitja meregeti a szemeit nem látja. Nincs azt mondják, akiket még érdemes kérdeznie, a jólétüktől nem épültek túlzottan le, nem tudnak róluk, fogalmuk nincsen hova is lehettek, el mind csak nem mentek. Hinni erősen a lélek, szív, gondolkodó agy erejében, gyakran, köszönteni az eget, meg a jót amit a mai nap idetett. Erősíteni a tiszta lelkeket, megőrizni az ártatlanságát, a gyermekéveknek, meghagyni a reményt a cseperedőknek. Ha a születésükkor nem azt hozták erősségüknek, hát tartást, méltóságot, emberiest tanítani a kezdőknek, hogy fejlődhessenek. Hozzáértően megláttatnia fiatalokkal, a nekik szóló lehetőségeket. Hagyni vezetni az abban tehetséges, veleszületett egyéniségeket. Nem irigyelni se gátolni, tapasztalni, s amit még nem tudsz tanulni kéne, minden halad, fejlődik, az értelem nyílik, az emberséges amíg képes rá segít. Mi lesz a gyermekekkel, ha a hamis is igaz, ha tagadásban vannak a felnőttek, a szaktudás, hozzáértés helyett. Hinnye, a gyermekek átlátnak, kihallanak, a felnőttek meg, már megint magyarázkodnak. Megérzik a jót vagy a rosszat, miért kötelező, nekik tisztelniük azt is, akit már régen nincs miért. Futsz, szaladsz, minden helyzetben másnak mutatod, magadat, már nem látod meg a számodra fontosat, minden fejlődési lehetőséget odatár az életed bőven, azt a. Elveszed, mert az is a tied, de nem kezdesz vele, semmit se, hiszen nem fejlődött ki benned a túlzásokban, az egészséges igényed sem. Hárítasz, lezársz, körbezársz, azáltal, magadra még sem találsz, miközben el vagy foglalva az igazaddal, elmegy melletted a hétköznapi energikus élet, s azok is, akik régen szerettek. Mond ő meg miről beszél, ha ő maga nem is úgy él, ha a tudás hiánya mögött, tovább már el nem bújhat, ah. Kilátszik az igaz valója, a tiszta sokaság, a hétköznapjait nem, de a csak érte szóló, nekik nem jó látszatot, azt megélve átlátja. Amíg nem ismered önmagadat, honnan tudnád, van-e belső tartásod neked, neked, neked. Ki mondta, hogy ne vegyed komolyan. Mit motivál, a lelked, miért olyan ritmust ad a te szíved. Miként is van a te gondolkodó agyad, szerinti döntésed. Ami szerinted helyes. Mások szerint meg az ő döntésük lenne jó, ez meg mire való, hahó, hinnye, ah. Egy Hazánk van mindannyiunknak, többlaki lennél, azt szoktad gondolni. Amikor látom, másutt is várják haza, nem láttam még olyat, hogy két Hazája lenne, annak nincsen meg, az érthető jele. Nincs azzal sem semmi gond, éljen ott ahol, jobban el és befogadják, jól érezheti magát. Ha az ősei onnan származnak, otthon érzi magát, hiszen benne van a neveltetésében. A magam érzését mondhatom csak, nekem egy Hazám van, a lelkemben, szívemben és a gondolkodó agyam is, azt erősíti meg bennem. Így hát, ugyan értem én a miérteket, de mi lenne, ha fordítva lenne, amikor már biztosak lehetünk, megmarad a Hazánk nekünk, örökkön örökké lesz. Akkor a különböző érveikkel, győzködnék egymást, ők, akikben a hozzáértésük, emberies tevékenységük okán, megbíznak az emberek, mert már bizonyítottak. A hivatásuknak tudják azt, hogy a többieknek a fontos dolgaiért, addig mennek intézkednek, amíg az úgy lesz, ahogy még időben, élhetően, a legjobb az érintetteknek. Azt is látom, ha valami eltér az egyenestől, nagyon egyszerűen úgy fogalmazom meg az oktatáson, hogy nem egyenes, ez teljesen egyértelmű. Mihez képest nem egyenes, ha nem ismerik az emberek, a többiek kultúrája mennyire más. Ugyan honnan tudnák, lehet, hogy az belefér, a saját kultúrájába. Vessen mindenki magára, aki már eldöntötte, pedig még azt sem tudta. Ne erőltesse másra, ami csak az ő sajátja. Egy Haza ez csak egy. Különös oktatás, nevelés által tudja. Tanuljad meg azt, amit nem hoztál, mint tudást, honnan tudnád, ne másokét éld. Amit hoztál tehetségként, abból lesz, a sikeres életed, csupán fel kellene a saját idődben ismerned, mi az, ami most is előrevihetne. A hova tartozásodat erősíthetné az, ha egy helyen vagy a szeretteiddel, tiszteltjeiddel. A kiteljesedésed alapja, kezdete, onnan bárhova elmehetsz, időzhetsz máshol, hazavárnak téged. Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), azoknak, akikben már felmerült kérdés, a miért. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Online oktatom, ha eldöntötted, neked. Szeretettel. Heringes Árpádné, Juamami védjegy. Szeretet, szerencse, legyen bőven a zsebedben, hogy ne szűkölködj, ha adnod lehetne. Nézz magadban szét, látod, milyen szép, lelkednek tiszta tükre, mind, így érkezünk le. Ha felismerik az emberek, a saját és a generációs határaikat. Nem mennek mellé, a jónak, szépnek, tudják, mindenki hozott, valami fontosat, ami az ő feladata. Egymást segítve, lelkesen, szívesen, gondolkodva, haladnak, hiszen egy Haza ez csak egy. Mindenki jól kellene érezze a bőrében itt magát, felnőni a saját és a generációs feladataihoz, itthon. Motivál a lelked, a szíved adja a ritmusod, a gondolkodó agyad tudja azt egyensúlyban. Megadod a testednek, a lelkednek is járna, ne késsél vele, magadhoz képest, ha lehet már ma. Nem ártva, nem bántva haladni, ahogy lehet előre, hogy megalapozzuk a sarjainknak is, a jövőképet, amit nem az irigység motivált. Ha hagynánk, hogy magunk fölé emeljenek, nem kontrollálhatnánk, mi a helyes és mi az, ami csak, mások szerinti, nem a jó és a szép, ah. Tiszteld a kultúrádat és ismerd meg másokét is. Maradjál abban ami megadatott, s működik, ne a mások életét utánozzad, az úgyis, mellé visz. Oda fordulj segítségért, ahol azt felvállalták, ne rontsd el kapcsolatot azzal, aki adott már. Figyeljél rá, tanulj meg segíteni önmagadon, ne mások mondják azt meg, mi jó teneked. Kiszolgáltatottságot generálhat ám, az is, ha mások energiáiért állsz a sorba, hinnye. Tanuljad a működését a belső tartásodnak, életszerűen éld az életed, a minőséged az. Bármilyen magasságokat megcélozhatsz, maradj, minden körülmények között, a saját sorsodban, nem kerülheted el. Különös oktatás, nevelés, érted is, ha már megértetted, tanuld meg. Az ember tudja, nem ártva, se bántva halad, ember marad. Magára is vigyáz, mert nem pótolhatja őt se, senki más. Édes Hazánk Csodaszép, kérlek ne menj még, hiszen a széppel, a jóval, amit ide teremtettünk, nekünk még, meg sem jöttél. Van az Isten. Fontos a szeretet, az alapja az, mindeneknek. Mennyit kaptam érte, de nem került ki belőlem, a lenyomat. Néha kihátráltam csak, picit, átmenetileg, de a fontos érzés, maradt. Volt amikor áradt, volt bágyadtan, fáradtan is, de volt. Nem múlhat el végleg, mert akkor, mire is lehetne építeni a jövőképet. Tisztelettel legyél és maradjál önmagad, akkor is, ha mások mutatják az utat. Régóta nekünk, majd másoknak, hangulatok azok. A fejlődésére van, mindenkinek idő, lehetősége bőven. Nem reménytelen, ne punnyadj, haladj, a belső tartásodnak megfelelő ritmusban. A tisztelhetőtől sose térjél, semmiért se el. Lelkesen, szívesen, a gondolkodó agyaddal kontrollálva éljed meg. A sorsodat élve, ha eltérsz is tőle, visszarendez hozzá a belső tartásod, az maga a saját sorsod. Adjon az Isten, minden földi jóból annyit és akkor, amikor nektek az a legjobb. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy Ismerve a generációs feladatod, tán teherként a következőkre nem hagyod., oldalon írom tovább a mai napi gondolatom. 2016.03.16. írtam és most hozzá. Futsz, szaladsz, így minden számodra és a szeretteid számára, tán későn észlelhető, fontosról, időben megélhető, kölcsönösen jó és szépnek a hatásairól is lemaradhatsz ám. Akkor meg mivel nyugtázod majd, hogy jól csináltad-e, ha annak megérzésére, feléd áradó hatásának átélésére időd sem maradt. Mit gondolsz mit csinálsz akkor, ha gyűjtöd az ismeretlen ismerősöket az interneten, lehet esetleg, hogy az tiszta emberi kommunikálásra vágysz és amiatt teszed. Miért nem a családtagjaiddal, a közvetlenül, s a még megmaradt barátaiddal kommunikálsz, gyakrabban, elgondolkodtál már ezen, most szükséges az őszinte szó. Figyelve arra, hogy kibogozható legyen, mert megrekesztő energiája lehet, a jövőtökre nézve, erős a hatása, a következő generációknak az, a helytelen, nem működő, alapja is lehet. Az ismeretlen vonz mindenkit, mert ott kibontakozhat úgy gondolja, kimondja, hiszen semmit sem tud róla, óvatosságra intelek, ha még nem erősödött fel a megérzésed, kihallásod, meglátásod. Az emberi tartásodért, méltóságodért teszel- e nap mint nap eleget, megérzed-e, kihallod-e, meglátod-e, a csapdahelyzeteket. Vagy inkább megtanulod a gátakat, elodázásokat, bizonytalanná tételt, hogy aztán azt mondhassad, ugye megint, csak neked lett igazad. Ugyanaz a mondat, arcmozgás, kézjelek, mást és másabbat jelentenek, más szinteken is különbözőek, tudod-e mindezeket. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, alapja lehetne minden embernek, az, hogy ismerem mint a tenyeremet. Ugyan miért lenne telerajzolva és minden emberről mást mutatva, a saját sorsunk olvasható le, hozzá is olvashatóak a generációs jeleink. Ki tudod-e már időben mondani, a megfelelő helyzetekben a „NEM” szót, mint szintet váltót. Mert anélkül nem megy és megrekeszt a szinted alatt téged, téged, téged, a minőségi emberiest, mert nem tudtad időben kimondani „NEM”, arra ami nem életszerű neked. Eszedbe sem jut, hogy csak róla és semmiképpen nem rólad szól, annak a jó hozadéka. Felemeli arra a szintre ahol vagy, maga az, hogy jó társaságba került veled, lehúzó lesz viszont, ha szembesülsz azzal, ugyanaz fordítva mit okozott neked. Vannak akik sokat elérnek annak a látszatával, hogy olyan emberekhez tartozónak mutatják magukat és azok a helyzetek, nekik előnyt biztosítanak. A legkevesebb ember néz utána, egyáltalán van-e, vagy milyen kapcsolat van a mögött, valós-e az amit láttatnak, mert tudás nélkül is odatartozónak láttathatják magukat. Kommunikálni, kommunikálni, megtanulni jól kommunikálni. A borítót 2012 – 2013 szilveszterén festettem, az Átfordultunk címet adtam neki, mert azt a pillanatot csípte meg az ecsetemen a festék. Elvonatkoztatni tudsz-e akkor, ha neked panaszkodik az, aki ártott már neked és sokaknak eleget, azzal, hogy nem hozzáértően, emberiesen és nem értetek döntött ott, várja a sajnálatodat. Hidd el nem változott meg, újra vágyik dönteni helyettetek, felettetek, s majd megint arathat, nyugodtan elhiheted, tudja hogyan vezessen majd, a következőkben is meg. S te megsajnálod, mert emberiesként azt gondolod, hogy az is a felelősséged, hogy meghallgasd, veled időzzön. Az addigi kapcsolatotoknál közelebb férkőzik hozzád, többször jó alaposan megkreálva láttatja, hogy jó kapcsolatotok van egymással. Észre sem veszed, őt megsajnálva, hogy mekkora az ő játéktere, jót röhög majd, hiszen annyian elhitték azt a nesze semmit, ami csak neki virít. Abban, jól begyakorlottan, utána ugyanúgy, számotokra megint láthatatlanná válik, s marad utána ami nektek marad. Mert pontosan tudja, hogy az elég a sokaknak ahhoz, hogy abból levegyék, csak pletyka lehet az a sok minden, amit mások ellen tett, ő abban a legártatlanabb ma született báránnyá lett. S akik látnak azokban a közvetlen beszélgetésekben benneteket, hát igazolva látják, ha te közel engeded őt, hogy nem is követhetett el semmit sem szegény, csak mások áldozata lehet. Ha ti gyakran, látszatra meghitten beszélgettek, esetleg némi neműben egyet is értetek, már újra van miért, kibeszéljék a semmit körülöttetek. No lám, hopp ott egy csapdahelyzet, neki csak kapaszkodónak kellesz, hogy a látszata meglegyen, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie se, az elrontott dolgai miatt. Hanem azt gondolja azzal a látszattal, kimászik újra, s megy bele, a számára generációsan nem valós helyzetekbe nap mint nap. Mivel nincs tisztában vele, hogy a bocsánatkérés egy belülről jövő körbeért energia, ami azt jelenti, az elrontottat természetesen korrigálja, alázattal meg is teszi, mert valóban megbánta. Vagy nem hajlandó megtenni, mert az derogál neki, attól önmagát, kevesebb hatásúnak, megaláztatva érzi, inkább veled való kapcsolatotok látszatával manipulálna. Hopp, már fel is használta a tisztességedet, az ő alantas szándékaira, mert igyekszik visszakerülni, az áhított, neki megfelelő, emberileg túl magas helyzetébe. Alig várta, hogy fogjon valami által rajtad egyet, úgy, hogy olyan helyzetbe hoz, ahol sokan látják, azt, hogy a hétköznapi emberi kapcsolatotoknál haverilag, barátkozva közelebb engedted. Hiszen abban már nincs meg az elért tartásodnak, a megfelelő általad őt kontrollálható tere. Kiszolgáltatott lettél vele, a többiek felé erősen ható tükör, azt a kapcsolatot mutatja, ami kettőtök emberi kapcsolatában egyáltalán nincs is, ezért valójában látszatra sem szabadna lennie, manapság, figyelni kellene erre. Tiszta emberies lévén, nem is gondolsz erre, hiszen te nem veszed észre, mihez segítetted hozzá akkor, azzal, az általa jól kitalált, trükkösen begyakorlottat. Amikor végre, hogy megváltozhasson, az alázatot kellett volna gyakorolja, tovább halad beléd és mások tisztaságába, becsületébe kapaszkodva. Te magad, aki felelős helyzetekben tartással, méltósággal, már oda való vagy, ahova ő emberileg nem is tartozhatott volna soha, de már lecsúszott onnan is. Hiszen végigjártad az odavezető nehéz utadat, gyakran nem életkor függvénye az, hanem generációs feladat, a generációs határaidon belül, te már oda érettnek számítasz, emberileg ott tartasz. Ami akkor valóban adott minden esetben, a tanácsot kérőnek és nekem is tapasztalatot bőven, tiszteletem érte nekik, akik megtiszteltek és eljöttek, mindenki máshonnan, messziről jött. Volt egy időszak, hogy láttam, másoknak egyre több a túlzó pénze, mellettem meg egyre több, a köszönöm, hogy lehettem helyzet lett. Szinte begyűjtöttük egymást, a 22 év alatt, pont akkor, a legtöbb tapasztalatomat általuk, a köszönöm, hogy lehettem / az utolsó pénzüket, nem fogadtam el/, átéléseket lelkileg, szívesen, gondolkodó aggyal összegyűjthettem. Megértettem egy idő után, megéltem mindazt, amit azzal átélhettem lelkileg, ők elfogadni tanultak, én meg az adni tudást gyakoroltam. Így azután rájöttem, az egy rezgésben lévő emberek, szeretnek egymás társaságában gyakran időzni, mert amikor kommunikálnak, átmegy a mondanivalójuk egymás között, fejlődhetnek általa. Amikor észrevettem, hogy szavakat formálok és azzal mondom azt, amit az általam feltalált jelekkel, az emberek tenyereinek, a sorsát, tehetségét, generációs jeleit, mint élettérképéről velük megértetve olvasom le, nagyon örültem. Rájöttem, hogy azáltal segíthetek a legtöbbjükön, ha a megelőzésben fogalmazom meg azt amit látok, mint figyelmeztető jelet. Hátha elgondolkodnak akkor, amikor sorforduló előtt állnak, eszükbe jut még időben, az általam kimondott mondat. Legalább ne ártsanak maguknak sem, de másoknak se, azután minél többféle tenyeret olvashattam a Világból. A kultúrák hatásait is némileg felfedezve láthattam, a tenyereikben az arra rálátásommal, hogy mik azok amiben annyira mások az egyes hatások. Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet, nem harcolok ellened sem, ide is, az oktatás lehetőségének megtalálása miatt jöttem, tiszteletem. Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona, minden mondatomat magam írtam, írom és szerintem szerkesztem. Nem engedtem meg senkinek se, hogy használja és semmihez sem, a Julamami védjegyet és a továbbiakban sem. Jula és mami, valós története van, nem gond az nekem, ha valaki nem tudja tisztelni az emberségeseket. Kérem, ne rajtam gyakorolja, a tiszteletlenséget, nem gügye vagyok, csak korosodok. Önismereti oktatás, közben az önbecsülés jó érzését is átélik, igényeseknek sem könnyű megtanulni, egy életre szóló jó élménnyel gazdagodnak. Nem szükséges sikeresnek lennie a Web-tenyér honlapomnak, inkább adjon néhány mondatnyi kapaszkodót azoknak, akik olvassák esetleg naponta, vagy vissza – vissza néznek időnként. Mert találnak benne olyat amit ők maguk is megélnek éppen és látják, másoknak az élete sem könnyebb Magyarországon most, esetleg kapnak általa egy használható előremutató megoldást. 2016.03.15. írtam. Becsüld meg magadban azt, aki vagy, minden nehéz pillanatot, amit kitartással a sorsodban megélve, magadért téve elérhetsz. Erősíti a belső tartásodat, s ha nem a könnyűt választottad, a hosszú úton, eljutsz egy pillanathoz, amikor már tudod tisztelni magadban azt is, amit addig, amíg fel még nem fogtad, csak gátnak éltél meg. Hiszen azóta arra is beérve rájöttél, a lelked, szíved, gondolkodó agyadnak is a fejlődését szolgálja az, s amióta az érzést elfogadtad, már erősít téged, magadnak tudhatod, mint a saját tapasztalt tudásodat. Mindent, mindenkinek, a maga idejében, a fokozatosság lehetőségét, mint életszerűen megélhetőt, odateszi mindenkinek az Isten még megélhető időben. Felismerni az a nehezebb, mert a könnyűből van választék, jól látható, erős és sokféle kínálat is bőven. még válogatni sem fontos, megteszik helyetted, hogy elmondják mi a jó neked. S azután majd mi az, ami még szükséges lenne ahhoz, hogy elérjed azt, amit mások elérnek azzal, hogy benne vannak, te meg hiába igyekszel, csak a saját elérhető sorsod helyett, a tévedésed szolgája leszel. Téged is és mindent, elhalmoznak annyi mindenfelől jött, általad, s a többiek által sem kontrollált információ halmazokkal, azt sem tudod hol a fejed, sietsz, hogy lehetőleg abból, amit éppen nagyon nyomnak, a legtöbbet te is magadhoz vegyed. S amikor megszerezted azt ami állítólag jó neked, attól se erősebb lelkű, se tartásosabb, se tisztelhetőbb nem leszel. Másoknál különbnek kellene legyél, mert különben az egész semmit sem ér, az éppen aktuális csillogónak feltüntetett, a mások által megírt mondataival elmondja neked. Mit hogyan csinálj, ahhoz, hogy elfogadjon az a miliő ahol azért vagy mert az volt az álmod, arra vágytál, mire rájössz, hogy jól belesétáltál, hát tán azért, hogy abból is tanuljál. Várod, hogy elfogadjanak, azonosulhass azzal, s valahogy nem megy, nem fogadnak ott sem el, gondolkodóként téged. Mert mindenkinek van generációs feladata, s ha az ott nincs benne a paklidban, hát az az idő amit ráfordítottál, már oda. Akkor még nem ismered fel, hogy van amit magadért is, meg kellene tenned. Nem mond még semmit neked a generációs jeled sem, nem tudod azt sem, nem véletlenül születtünk, lelkesnek, szívesnek, gondolkodó aggyal, hoztunk saját sorsot is. Amihez itt minden adott, amit meg is élhetünk itt a saját Hazánkban, abban az életritmusunkban, amivel emeljük a szintjét a helynek. Vajon hányan tudják azt, hogy ahol megszülettünk, ott kellene megéljük a sikereinket, mert egy Haza ez csak egy, mindannyian megélhetnénk, a megérdemelt saját jó minőségű sorsunkat itt benne. Egyenként, mind – mind, más és más feladatot, tehetséget hozva, a Szülőhazánkba bele születve, hogy életszerűen sorsot építsünk magunknak itt. Amit a lelkes, szíves, gondolkodó agyunk szerint azért hoztunk, hogy elsősorban magunkért teljesítsünk, hogy azzal a tudással, másoknak tapasztaltan segíthessünk. Amikor megszülettünk hoztunk mindent ami szükséges ahhoz, hogy boldoguljunk a saját sorsunknak megfelelően jó minőségű életet élhessünk, lelkileg fejlődhessünk, s akinek benne van a sorsában, gyarapodjon, sok pénze is legyen. Generációsan látszanak a jelei ezeknek, hogy ki miért pont oda abba a családba, abba a kultúrába, ki milyen feladatot hozva született. Sietni, kapkodni minek, teljesen fölösleges, van az Isten, s ha nagyon kitér valami a természetestől, hát fordít rajta egyet, hiszen minden teremtményét szereti, amit lehet mindenkiért megtesz, bocsánat a saját tapasztalataim ezek. S mi lesz veled, ha leveted a legfontosabbat amit hoztál, ami már megvan neked, azért, hogy még több és több legyen elbirtoklod, hogy azáltal, hogy nekik nincs semmijük sem, félelmükben boruljanak majd le előtted. Az emberiest amit hoztál, nem vetjük le, mint jó időben a nagykabátot, mert pörén marad a lelked, a rád áradó ridegségben. S kihez bújhatsz majd, ha fázol és ázol, ha magadra kellőképpen nem vigyázol. Amikor már attól aki tisztán szeret, magadért tisztel, messze vagy, s rá kell jönnöd, amikor azt hiszed, na most megvan már mindened, na akkor nincs már semmi késztetésed, haladsz a kiüresedés felé, pedig neked sem sorszerű az. Kérlek vedd észre időben, nem te vagy az Isten, én láthattam már ezen a lelki szinten, amit megengedett nekem sok mindent. A legmagasabb lélekrezgés ahonnan jöttünk, s az életünket úgy is lehetne élnünk, hogy tapasztalva haladunk a körforgásunkban. S mivel folyamatosan oda vissza vágyunk, keressük azokat, akik hasonlóak, s azon igyekszünk, hogy tapasztalva is tisztán haladjunk, de a tehetségünk szerinti sikerélményt mi is vágyjuk. Mert az amit egy – egy feladatunk elvégzése, bennünk generál abban a pillanatban, a boldogulás fennkölt, emberies érzése, azzal be is lehetne akkor érnünk. Van aki tudja, van aki még nem, tapasztalni, tanulni, soha nem késő, egyszerű emberi érzés, mint fejlődési igény, nem szégyen az semmiképpen. S amikor ráébredsz a valóságra, hogy mellé mentél a sorsodnak, keresd meg belőle lassan a tisztulásod által, a számodra járható kiutad. Nem ártva, nem bántva, másokat azért, hogy neked jobb legyen nem kihasználva, még akkor sem, ha minden megszerzett javaidat abba addigra, beleraktad. Amit az életritmusodnak megfelelően, gyarapodásodként adott az Isten, úgy is megkapod újra, majd másban teljesítheted. S abból továbbra is gazdag lehetsz, mert az a sorszerűen megélhető életed, amiben te magad egyedül majd a saját idődben ki is teljesedhetsz. Hát tedd össze szép csendben a két kezed, köszönd meg az Istennek, vagy ahogy nevezed, mert egyről beszélünk mindannyian. Szoktam mondani, amikor érvek nélkül győzködnek, hogy a hivatásom gyakorlása során, a megelőzés útjára akkor léptem, amikor megértettem, hogy mi a sorsom, mert akkor, abban a számomra, az irigyeim által, jól kitalált, fékezőben, magamat is kellett védenem. Az indulásom óta 22 év telt el, így, mára már tudom, hogy ez a dolgom, alázattal, gyakorlom a hivatásom, s mások segítésére, ide összefüggésében le is írom. A sok – sok emberies tapasztalatom által, azokban a „most” pillanataimban. na akkor a lelkem, szívem, gondolkodó agyam, átéreztette velem, hogy tehetem, mert arra már beértem. A fokozatosságban tapasztalva haladás, a gátaink felismerése általi feloldásához a türelem, a nehéz sorsunkban is kitartás, a tiszta út általi tartás, a meglátás, kihallás, a gondolkodó aggyal döntés, az adni időben tudó emberi méltóságunk nekünk, mert tisztelünk, szeretünk, gondolkodunk, így el nem tévedhetünk. A saját tehetségünk megismerése, a generációs jeleink felismerése, lehetőségünk szerint, a generációs feladataink elvégzése, a magunkban már felfedezett generációs határaink betartása, mind – mind belül zajlik, ott van a lelkünkben, szívünkben, gondolkodó agyunkban. Amikor odáig már eljut az ember, hogy tiszteli önmagát, s azáltal a tartása által, tisztelni tudja már a többieket is, vagy akit még úgy érzi, hogy megmenteni meglehet, s van azoknak akik igénylik, amikor lehet, amikor még érdemben, megelőzésben tehet. Elindul benne egy érzés, hogy képes volt legyőzni önmagát, átértékelni tanulja, nap mint nap, a feladatait, mérlegre tette az addig fontosnak tűnő dolgait, megérezte a harmonikus pillanatait, sejti már miért is van a földön és miért ez a Hazája és miért nehezített s sorsa pont itt. Sírhatnékja lesz gyakran, amikor felismeri magában, az embert alapban tisztelni tudót, a ki nem kopott érzést, azt ami a legfontosabb az emberekben. A belülről jövő, nem betanult szeretetet, amivel elérhet bárhova, elérhet bármi olyat amit még a sorsa számára tartogat. Amikor ezek sokasága egyszer csak összegződik belül az ember lelkében, felismerheti a legnagyobb kegyet, amikor ő már mellé semmiben sem mehet. Ott van benne, felismerte, azt a telített érzést, ami számára megadatott, a Hazaszeretet érzését, ami által kiteljesedhet, a segítségére lesz egész életében. A nem ártok, nem bántok, a saját életritmusomban haladok, így a sorsomat élem, segíts magadon az Isten is megsegíthet módján araszolok, boldogulok, mert ami a hivatásomhoz szükséges, már tapasztalatként, megadatott. Akikkel együtt felvállalta a sorsukat is az Isten, megkapta azt a kegyet, hogy a maga egyszerűségével, már a tapasztalt tudása nagyszerűsége által, szolgálva, segítheti a hozzá érkezőket. Ide tettük a jót és a szépet, belőlünk, általunk is lett, az amit most is Hazánknak érzünk, mindannyian magunkénak érezhetjük, hiszen érte is a tehetségünk által hozzá tettünk. Szeretjük érezni a talpunk alatt az anyaföldet, onnan hozzuk a jót és a szépet, amit igyekeztünk visszaadni amikor csak lehetett, hogy az egészséges körforgás, az itt megélhető sorunk minősége is megmaradjon. Tisztelet, tartás, méltóság, tisztaság, legyen ottan bőven, hogy vihessenek belőle kimenőben. Édes Hazám Csodaszép, kívánom, hogy tudjon boldogulni a sorsának megfelelően itt minden ember, éljen és ki ne üresedjen, el ne múljon az érzése a Hazaszeretetnek. Szerencsés napot nektek, éljen a tisztelet és legyen otthon is bőven szeretet. Belehall, belelát, tudja-e, ah, hogy mennyit árt. Önmagával el tudja-e intézni, másképp látja azt is, ah. Ami, meg nem is történt, el tudja-e kerülni, a szembesülést. A lelkiismeretével, mivel magyarázza, meg saját magának, hogy miért ment bele. Elhitte- e, meglehet csinálni úgy is, hogy ő közben nem sérül meg. A lélek, a szív, a gondolkodó agy, természetes helyzetében, kitűnően működhet és sikeresen. Ami természetesen, lehet még sokféle, szépen megművelt, kézműves, kiművelt és még sok mindenféle, mind elfogadottan. Belülről való, önagából, önmagát adó, kialakult, a felszínre jövő tehetségét megélő, sikeres ember. Mindenki vágyik sikerélményre, van is lehetősége, a tapasztalásaim közben azt láttam és sokadszorra. Valamit ami ugyanazt mutatja, s más kiegészítőket, amik egyben meg is változtatják a képletet, de a kiinduló pont ugyanaz a jel, időben is eltérve. Van, amikor már, az idő az úr, amit lehet, sürgetni is, de fölösleges, beerőltetni. A siker elmarad, hiába erőltette ki. Mindent, a maga idejében, de szép is lehetne a Világ, ha nem rontanák a kapkodással, siettetéssel, éretlen mondvacsinálttal, behelyettesítéssel. Minden mehetne a maga idején, helyén, mindenki sorra kerülhetne a családjában. Nem lehetne kiszorítani az intelligenseket. Persze csak egy időre, mivel ők, rosszat nem tennének senkivel sem, még önmagukkal se. Hozd rendbe, ami elmozdult, szétcsúszott, ott benned, külső hatások és belül hatók. Ez is igazolja, hogy mind más feladatra születtünk, hoztuk a tehetségünk. Ne a másét irigyeld, csináld meg, a sajátodat, nem ártva, se bántva. haladjál, generációsan a feladatodra figyelj, ne terheld, a családodat azzal. Hiszen kiolvashatóvá válik az, amire ráálltál, egy idő után azt rezged ki. A sajátoddá válik, beül a sejtedbe. Mű lesz, ami természetes lehetne. A motiváció azért jön, ha ott az ideje, adja az életritmust a szív, lelkesen, szívesen közvetítik, a gondolkodó agyadnak. Ah, a szinteden vagy, tanulj, hogy tudjad. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Íme ezt, 2010.12.17. írtam és hozzá, még 2016.02.13. évben megint és most, 2021.03.13. már benne élünk mindabban. Ti, akik önmagatokkal elégedettek vagytok, fejlődni nem akartok, kívül hagytátok a jóból a sok emberségest. Elégnek érzitek, hogy sokat láttok, s hallotok mindent, amit úgy tudtok lehet és magatoknak megengedtek, mert azt, hogy nem szabadna nem ismeritek fel. Bocsánat, hogy én már nem hiszek abban, hogy majd legközelebb, ennél jobb lesz, amikor újra leszületünk. Most igyekszem a jóhoz, széphez teremtve élni, maradjon utánam valami lényeges, fontos. El tudjak számolni a lelkiismeretemmel és az önbecsülésemmel, tudjam, hogy úgy haladtam, ahogy azt az emberségem adta. Van a világban élő embereknek, ébredően kíváncsi rétege, megkeresnek így Online is vele, ha beértek már erre. Kicsiben és nagyban ugyanaz a lenyomat van. Becsüljük meg amit a család és az Isten ad feladatunknak, mert ha azt el tudjuk végezni, boldogtalanná nem leszünk. Van akiknek lelki gazdagságot adott az Isten, másoknak meg a pénz teremtését, ki mit hozott generációs feladatának. Ha felismerte már az emberséges mi a dolga, hogy át ne billenjen, a túlzásba. Megtalálja azt a lehetőséget, ahova úgy tudja befektetni, hogy önmagán is segítsen azáltal, nem üresedik ki. Hiszen a következő generációknak fekteti be az emberséges létükhöz. Szeretet, szerencse, legyen bőven, az emberséges zsebedben, hogy, abban, a pillanatban, amikor adni vágysz, ne égjen az orcád. Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd majd, megveregethesse a vállad. 2010.12.06. Bocsássatok meg gyermekeink, hogy leszülettetek a semmire. Bocsássatok meg, hogy elhittem, hogy egyszer tervezni is lesz mire. Bocsássatok meg, hogy azt gondoltam, a kisember álmai is, egyszer tervezhetőek lesznek. S kapok majd egy magamhoz mért oktatási lehetőséget. Bocsássatok meg, hogy segítettem az elesetteket, s közben, mások, amikor feladatuk lett volna is csak ígéreteket hagytak. Bocsássatok meg az Isten hitemért, az elhivatottságomért, s hogy a sorsukat mutatva, rábukkantam a generációs jelekre. Bocsássatok meg, hogy beértem azzal. a gazdagsággal amit, a születésemkor lelkileg hoztam. Nem tudtam jó mintát mutatni, mert sosem volt és most sincs üzleti érzékem. Átvittünk éveket, pénzben nem gazdagodhattam, az alapokat igyekeztem megadni mindegyikőtöknek. Bocsássatok meg, hogy nem vágytam kiváltságokra. Bocsássatok meg, hogy nem jártam, ah, egyszer sem a kiemelkedési lehetőségért semmilyen társaságba. Bocsássatok meg, hogy beértem azzal is, amit az irigyeim, meg a tájékozatlanok, megengedtek nekem. Aki csak tehette, eltévedve, nem fejlődött, hát rántott egyet, a sorsomon, nem tehettem, mást, mint hagytam, nőtt tőle az alázatom. Bocsássatok meg és köszönöm a létezéseteknek, az anyaságom fontos érzésének, hogy még abban a nehéz helyzetben sem, veszítettem el magamban, s az Istenben se a hitem. Bocsássatok meg, hogy nem tudtam nem figyelni, a jobb sorsra érdemes gyermekekre, fiatalokra, intelligensen sodródókra, a tehetséges emberségesekre. Bocsássatok meg, hogy tükröt tartok oda, ahol szintén, fejlődhetnének lélekben, szívvel és gondolkodva, érdemben. 2016.03.13. Szeressetek továbbra is, olyannak amilyen vagyok, kérlek szépen, örüljetek velem, ah, akkor sem veszítettem el a reményt. Amikor mindent megtettek érte néhányan, hogy ne láthassák azt sem, hogy itt élek. Nem hívtak, hogy tartsak előadásokat, mintha elköltöztem volna, olyan lett a szülőhelyemen a szűkre szabott életem. A Hergál Házat jobban ismerik a Világban, mint a születési helyemen, itt kevesen tudják, azt, hogy feltaláltam valami nagyon fontosat. Azt sem, hogy Julamami a védjegyes nevem, mond mennyit ér egy ember Magyarországon, ha nem ért hozzá az, aki azt el kellene tudja dönteni. Talán még azt sem tudja, neki az a dolga, hogy nevesítse, azt ami a saját Hazájához is adna értéket, ne kallódjon el. Az én felfedezésem, Különös oktatás, nevelés, rajzos, védjegy, nevet kapta és az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”. Amiről kevesen tudják azt, ha megtanulják a felfogásuk érintődik. Minden addig ismeretlen, sorsszerűjükkel, generációs feladatukkal szembesülnek, tartalmas, értelmes lesz az életük mindazok által is. Már 11. éve, időben szaladtam ki, megismertek az Online világban. Hosszú évekig ott ismertek jobban engemet, mint, a saját számomra akkor egyáltalán nem elérhető Hazánkban. Tudom, felfogtam, nem lehet véletlen az, hogy ezt a felfedezést nekem adta az Isten. Azt is, hogy nálam van jó helyen, a betanítása lehetőségét várom, sorstalanná senki ne legyen. Ismerem mint a tenyerem, ti, hogy vagytok ezzel. Ha megtanulnátok, önismeretként ezt, az önbecsülésetek is helyén maradna. Szerintetek miért, nem egyformák, a saját tenyereink, senki máséval. Tisztelettel, generációs, határokat, fedeztem, fel, 11. éve. Van aki tudja, van aki még nem ismerte azt fel, tanulni, gondolkodva élni, soha nem késő, s persze nem szégyen semmiképpen sem. Gondolkodjon mindenki el azon is, hogy a bocsánatkérést mint szülő, mikor teszi meg. Jó egészséget kívánok mindezekhez. Tisztelettel élni jó, szeretetben élni szép, vigyázzunk rá, ki ne üresedjen az adott szó. Szeretettel. Julamami Gyere velem jó öreg bocsánatot kérek. Valami történhet, aminek a pillanatát, még nem láthattam a tenyerekben. Amikor olyan módon veszi át az emberi agy felett a pénznek a hatása az uralmat, olyan az, mintha elhagynák a talajt. Nem látnak már semmi mást, csak csőlátásuk lesz, mintha nem látnának át már, mintha elfelejtenének mindent. Pedig körülöttük még ugyanazok a folyamatok maradtak, csak ők hagyták el a megszokott talajt. Tiszteld a múltat, hogy jövőt építhess rá, mindarra amit te magad teremtettél azért meg. Nem ismerem a történetét, csupán néhányszor volt negatívan részem benne. Hát még időben leállítom, nem akarom hallani sem az igérgetéseket, amik ugysem valósulnak meg. Itt is bocsánatot kérek, nem tudhatom, hogy milyen magasságokat érintettem meg. Aztán amikor a sarjad már nagyon eltér tőled, gondolkodjál el, mi az amit te még nem ismertél fel. Tanulni a gyermekektől is lehet, együtt felnőni, a mostban élni. Vannak időszakok amik pont azt tudatják, hogy építsed fel mindazt, magatok szerint legyetek egy család. Abban ami éppen most van, lehetne megoldani, hogy mozgásban maradjon az intelligens agy és betartani mindazt amihez most igazodni kénytelen vagy. Julamami Magyaros Agyalósa lett, amit Magyarországon egyedül magam tapasztaltam és lerajzoltam, oktatom. Eddig a sorsolvasásaimért zömében a Hazánkból érkeztek, de külföldről is eljöttek, a tapasztalni valókért. Köszönd meg az Istennek, ha már tudod, merre van az előre neked, megtaláltad az utadat, azon járva, a Nép gyermekeként a sorsodat éled. Ha csak a férfiaknak adott volna megoldásokat a teremtő, akkor mi is lenne, gondolkodtál-e már ezen. Én magam, úgy 10 ezer tenyeret láthattam, amivel ők a férfiak tiszteltek meg, jöttek a sorsolvasásomért el hozzám. Ha fölöslegesen születtem volna ide mint nő, nem férnék hát bele gondolkodóként, miért, tisztelnének meg az intelligensek. Felvállalva, hogy én az ebben tapasztalt, másképp is láthatom, mert ez a dolgom. Tán nem kellene ennyire eltérni, attól amit természetesnek adott az Isten, a Népnek. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, megtanulható és utána összefüggésében már látható, a sors, a generációs jelek. Aki annyira elment a működőképestől, életszerűtől, hogy kontrollálni már képtelen, mert önmagát látja csak, vagy már azt sem. Sorstalanná ne váljon senki se. Ha van még hiteles mellette, nézesse tán meg, mikor és miben ment mellé ennyire. Tudod-e, már, felismerted-e, hogy minden leszületettnek, van önbecsülése és sorsa. Mondjad, emberies vagy-e még, vagy már te is átálltál a csak pénzszerzésekre. Ami számomra nem a hozzáértők általi teremtést jelenti. Alaposan mellé visz, ha nem tudod ki vagy te, hamarosan kiüresedhetsz. Hiszen láthatóan, óriási divatot csináltak már abból is, mintha az mindenkihez szólna, más feladata nem is, csak olyan dolga lenne. A sors elkéri mindazt, ami jár a felépítéséhez, ha nem kap munkát itt a saját Hazájában a Nép. Kihez fordulhat olyanhoz, aki hatni tud oda ahol azt eldöntik, van-e még ott bárki, aki jelezheti azt, hogy a vállalkozóknak abból kellene megélnie amit megteremtenek. Ha nem látják át azt se, hogy a kisemberek most, miből éljenek, ha munkájuk nincsen, akkor ki az aki tudja felelősen, sokuknak nincsen munkája. Adnak a látszatra, megfelezik a semmit, behatárolják azt, amiből nem lehet ám kifizetni, a havi kiadásoknak az egészét. Hirtelen megváltozott minden, nem látják át azt sokan a Nép gyermekeiként, mert várják a megoldásokat, ugyan kitől. Ász embereknek nevezem el a rajzomat, a tenyereikben több sors fut párhuzamosan. Ők azok, akik képesek arra, vezetni tudnak, átlátják azt, hiszen amit az elődeik nem csináltak meg, azt viszik a saját sorsukkal párhuzamosan. Ha csak egy az ügy, s egyoldalú a tervük, akkor mi lesz a Néppel, akik mindenféle sorsot hoztak, teljesítenék és itt élve. Lehet, hogy mindenkinek járna, az a lehetőség, hogy maradjon itt, ide teremtsen a saját hőn szeretett Hazájához adva. Ennyi engemet megtisztelő ember által, nem tehettem mást, mint Hazaszerető lettem. Nem lehet ezt se átadni, sem megtanítani, ez ott van, a tisztelet, a becsület, a tartás és az emberséges méltóság együtt. Összefügg minden, működőképes egyébbel és ha nem látják még át talán kérdezzék meg azokat a korosokat, akik átéltek már sokféle helyzeteket. Talpon maradtak akkor is amikor, mások úgy látták, hogy abból kijönni nem lehetne. Önismereti oktatás, önbecsülésre nevelés. A belső kontrollodat szükséges lenne ismerni. Sors, generációs feladatok, mindenkinek van belőle, nem egyforma egy sem, a másiké másmilyen. Generációs határ, tudod-e, hogy van neked is. Egy érzésről beszélek, ami akkor érint meg, amikor már elérted a határodat. Na ahhoz, hogy fel is ismerd, tanuljál. Mi mind hoztunk tehetséget, ki miben jó, ki lehet az egyetlen abban. Van úgy, hogy azt látom, egy adott családon belül már, többféle tehetség is ott van. Ezért aztán milyen jó is lenne, ha az is időben kiderülhetne, milyen irányt vegyen a zsenge. Mi az amit hozott és mi az amit meg kell tanulnia neki a hétköznapi életében. Tehát lenne dolga és mindenkinek bőven, nem lehetne unalmas az élete senkinek sem. Van amit hozott, van amiben ő is kiteljesedhet. Sok dolgunk lenne ám és mindenkinek, azért jöttünk a földre mi le, hogy széppé, jóvá tegyük és egymást is megbecsüljük. Hozzá is tegyük a közöshöz azt, amiben mi már a legjobbat elértük, s azáltal éljünk is jól, ami a mi tehetségünk. Apró, fontos porszemek vagyunk mi mindannyian, ettől lehetne szép a Világ, ha tevékenyen élhetnénk. Nemcsak úgy kődarabként, élni bele és elvenni a többiektől, csak azért mert neki van arra is késztetése. Látszik az is, hogy birtokolni született-e le, az is meglátszik, mennyire ment el ő, attól önzésbe. Na meg az is kiül ám, az lehetetlen, hogy ő valamit feltalált. Az idő nagyúr, az Istennél van végre, tudja, ki mikor érte el a határát. Fékezné is időben, de azt nem látja, nem hallja, nem is érzi, ezt nem észleli, az életet ő már fennkölten éli. A talajt ő már nem érzi. Könnyen észlelhető, mintha szárnyakat növesztett volna ő. Kinek hol vannak a határai, azon belül tud egészségesként lélekkel, szívvel és gondolkodó aggyal ő is gyarapodni. Nem született senki sem le fölöslegesnek, van aki nem is fizeti ki, mert ő megteheti. Van úgy, hogy csak lebegteti, s ezzel igen sok kárt is okoz nekünk. Ha nem kapcsolódnak össze azok se amiknek, legalább látniuk kellene az embereket érintő, emberies formában, a megoldásokat, akkor történik meg, hogy olyat várnak ami nem lehetséges azon a szinten és tőle. Adok-kapok, hát egészséges körforgásban is maradok. Ez akkor jön létre, amikor nem kérdezik, csak intézik, s majd lesz aki szólni mer, mások meg örülnek, ha csendben lehetnek. Kérem szépen mi van akkor, ha nem bírja ugyanazt a nyugdíjas mint amit a tehetősek, akkor majd legfejlebb elmegy. Ki mint veti el a sulykot, felelős is érte. Miért is számítana, hogy ők ide mit tettek le. Vessenek hát magukra, kérni senki sem kérte, hogy tegyék bele. Ott van a nagyon egyszerű gond ebben, hogy aki nem látja át, hallja ki, nem érzi, honnan is tudná mi az ami a Hazát előre is viszi. Akkor van gond, ha ő az aki mindezt eldönti, engedélyezi. Persze érhető ha csak azt látja át, hogy neki mi jó ebben úgy, hogy szűk körben legyen meg, minden amit soha el sem érhetett volna önmagától. Feltételezi, hogy akkor is megtudja óvni a túlzóját, ha másoktól vette el, az ő lehetőségeiket. Ne menj túl magadon, mondom, amikor arra nevelem az ott lévőket. Hiszen mindenkinek van saját tenyere és láthatja benne, meddig ér ott az ő egészséges tere, lehetősége. Átéreztetem vele néhányszor, hogy rögzítse a lelkéből, szívéből, gondolkodó agya által kontrollált összefüggésében pulzáló érzéseit. Így legközelebb, ha találkozik az élete során vele, tudja merre van neki az előre, nem veszi komolyan azt, amit szeretnének elhitetni vele. Kellemes napot kívánok emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóból annyival benneteket, ami nem visz mellé, az emberiestől, se nem ront el titeket. Gazdagon és mégis a lelkes, a szíves, gondolkodó szinteteken élitek meg a sorsotokat ti is, jó egészséget kívánok hozzá.
2016.03.11. Fékezz, mielőtt megszoknád, a lóval növelt magasságodat, mert megteheti helyetted a lovad. Édes Hazám Csodaszép, ne menj már, hova mennél, hiszen meg sem jöttél még nekünk a jóval, a széppel amit ide teremtettünk. Ha megmondta, megmondja, ha nem férsz bele a sablonba, hát menj lejjebb, mert azt mondja. Kilóg az amit nem volt idő elpakolni, így legalább meglehet róla alaposan győződni. Hol vagytok intelligens emberek, merre vitt, a számotokra egyetlen kivezető út benneteket, hol éltek, kiknek a Hazáját erősíti a tehetségetek. Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el, felelős vagy önmagadért, a családodért, a Hazádért. Különös oktatás, nevelés, védjegyes tréning. Minden családban lehetne egy, aki átsegíti a nehézen, ezzel a rálátással a szeretteit. Ismerjétek meg a generációs jeleiteket, határaitokat, hogy a sajátotoknál alacsonyabb szinten el ne tévedjetek. Sorsotok szerint is éljetek, hogy ne maradjon hozadékként meg, a sarjaitokra terhelve, amit elvégezhettetek volna a saját időtökben, ha annak a létezéséről tudtatok volna, hahó, hahó, hahó, tisztelettel, szeretetben élni jó, jó embereknek való. Szeretettel: Julamami 2010. 12.30. Légy boldog abban, amiben éppen vagy. A kulcs hozzá ott van nálad. Amikor megértette az ember, mi miért, hogyan és azon túl. Akkor már boldogul. Még abban is amiben éppen gátolva van. Legfeljebb lassabban haladva tapasztal. Aki gátolja az meg jobb ha tudja, a sors körbeforgatja, egyszer csak ott van nála a gátja. Jó szerencsét jó emberek, bármit is hozzon az élet, legyetek benne szerények, alázattal élni könnyebb. Magyarországról, Paks városából Julamami Megoldotta a megoldandót, akkor is, ha mások azt hitték nem érti, ő nem képes arra. Pedig érti, nagyon is érti, de már nem sérti, hogy a tapasztalatlan lenézi. Az ő dolga az, hogy megoldja, a mások számára megoldhatatlannak tűnőt. Tette, hiszen volt vele bőven dolga. Már tudja, hol a teteje, hol az alja. Az embert az intelligens agya, a lelke, szíve adja. Te aki magadhoz, a teljesítésedhez mérten, méltatlanul túlzottan jól élsz, találkozol, ilyen emberekkel gyakran, általuk vagy gazdag. Adj nekik tiszteletet, tanuld meg tőlük a hogyan, legalább gondolatban, hajolj meg a nagyságuk előtt alázattal. Mert ők akkora jólétben, nemcsak önmagukért, dőzsölve élnének. Hiszen átlátják, hol jönnének építően jól a lehetőségek, ahol most, csak az erős hiány – többlet, jó szerencsét jó emberek. Áradjon a szeretet, kívánok tiszta, élhető 2011. évet. Egy kis visszaemlékezés, fogadjátok szeretettel. 2016.03.10. írtam. A múlt elmúlt, gondolj a mára, a most megélhető pillanatára, a holnap, a küszöbödön úgyis megvár majd. Törpölhetsz a múltad árnyékában, formára rághatod a körmeidet, küszködve, félre és ki is dobhatod a régi ruháidat, lecserélhetsz bármit. S magadat minőségire öltöztetheted, de mi lesz a belső jelzéseddel, azt magaddal mikor, ki rendezi el helyetted. Megvárod amíg rád mordul a lelkiismereted, hahó, hahó, telítődsz, az összeszedettel, a számodra sejtidegennel, a személyiséged fázós lesz, ha amikor megrezegtet, megszólítva téged jelezne a lelked neked. De te nem ismered fel, hiszen nem mondta még senki sem, hogy olyankor mit kellene gondolnod magadról, vagy az éppen ébresztő külső hatást jelző belső rezgésedről. Ugyan mindegy, ha a lelked, szíved, gondolkodó agyad, egyensúlyát sorsszerűen működni nem hagyod, az állandó megfelelésben, mások pillanatához igazodva, az általuk megszabott helyére teszed, a belső tartásod. Minden máshonnan behozottal azonosulni próbálsz, nem is sejted, hogy mennyire tiltakozna az arra alkalmas sejted, hogy ne már. Hiszen mutatná neked a természetes működésed, hogyan lehet tartásos, az emberi méltóságát megtartani igyekvő ember belőled. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból bejelentkezésük után, 06302470589 szám által, tájékoztatom, az engem megtisztelő embereket és kihangosítva szolgáltatok. Az Önismeret, sorshoz nevelés, emberismeret, tolerancia, a megfelelő alázat gyakorlása, a generációs határaid megismeréséhez, az önbecsülésed megtartása, oktatásomat, a telefonom által vezetem végig. Pótol minden elkényeztetettségben keletkezett hiányt, az elkényelmesedés odakerül a múltba, másabb a saját energiája, közben és utána rájön, megérkezett a saját szintjére és jó benne. Magam találtam rá minden apró jelzésére, az emberek tenyereiben lévő jeleiknek leolvasása közben, 27 év van mögöttem, ebben a megelőzésre szolgáló, emberies hivatásomban. Ebből nincs több ugyanolyan sors, csak egy, az övé, némi hasonlóságot már láttam, de egyformát még nem, az egypetéjű ikreknél is különbözőek, a tenyerünkbe általunk írt, lelki jelzéseik. Naponta változik és jelez az, ami akkor fontos annak az embernek, jó lenne ha ismerné minden családban legalább egy magas lélekrezgésű ember, a tenyerükben lévő, róluk szóló, lelkük térképét. A tehetségünkre, a generációs feladatainkra vonatkozó jelzéseket, kapjuk nap mint nap, így nem unalmas az élet, akkor sem, ha másoknak úgy tűnik nem történik semmi sem. Ó dehogynem, tesszük a dolgunkat, s amikor eljön a saját időnkben az új lehetősége, hát megyünk azon az úton tovább. Hiszen már teljesítettünk a sorsunk felé, generációsan teszünk most és a továbbiakban, amikor adódik még feladatunk megcsináljuk. Mert, ha az egyik feladat elfogyott, hát hozzálátunk egy számunkra megírt, nekünk szóló másikhoz. Ismerem mint a tenyeremet, én igen, és te, hogy vagy ezzel, tán ha megérint majd a lelkesedésed hiánya, megkeresed mit szükséges még tanulnod ahhoz, hogy tán, A sorsod a csodád, éld meg hát, címen. 2016.03.09. írtam. Hinnye már, miért vennéd zokon, nem kötelező elolvasni, amivel ahogyan megfogalmazom. A szerintem, a valóságról szóló, tíz éve, minden napivá vált már, hátha jól jön, a mai (reggeli ) gondolatom. Ha nem tetszik amit a tükrödben látsz, hát változzál, hogy emberségesen szebbet láss. Az első hét évben, még a képeslapok is megérkeztek, a másik világrészekből, akkor is, ha H. Nagy Júlia, Magyarország, vagy csak Júlia Paks volt ráírva címzettnek. A feltört autóból ellopott igazolványaim miatt, amin a hivatalos nevem Heringes Árpádné, hinnye. Mindenféle nagyon kellemetlenek történtek velem, a telefonomra, a hívások nem jöttek be sms-ek se, nem is mentek ki róla, megszakadtak a hívások, alapzörejes lett, azt mondták gödörbe került a házunk, s fokozatosan gödörbe is lettünk. Többen jelezték, hogy a nevemben, itt – ott megfordul és él, valaki a hivatalos és a, hivatásom adta nevemen. Amíg valakik háborítatlanul, kontrollálatlanul, igen helytelenül döntöttek felettünk, ez lett az életünk. Ez is megvolt túléltük, nem költöztünk el, pedig felhívta valaki rá a figyelmemet, aki azt mondta, azért küldték ide. A sorsszerűtől eltérő az amit egyesek azért tervelnek ki, hogy odáig elérhessenek, amihez nekik közük se lehetne. Elmennek a végletekig, hogy azzal tűnjenek ki, amiből másoknak egyre kevesebb lehet, átbillentve, hinnye. Volt, hogy az utcán is történtek, nagyon jól dolgoztak ezen. Ma már vannak sokan, akik azt sem tudják, hogy létezem ezen a helyen, pedig nekem a szülőhelyem. Így, Julamami védjegy lett az, ahogy azóta a hivatásomban szólítanak, amire rátalálnak lassan régiek is, s így neveznek. Web – tenyér Julamami reggeli gondolatai blogom volt, 46 országból tiszteltetek meg és olvastátok ott ahol vagytok. Letörölték azt az ingyenes tárhelyen lévő Web – tenyér blogomat. Most a Web – tenyér, gondolataim a szeretetről címen, itt írok. Volt hozzá lelkierőm, alázatom, hogy ne adjam fel a sorsom. Jó ember segítőim is lettek, hiszen valóban ismernek, segítettek ott és amivel én magam nem bírtam el. Volt olyan is aki szerette volna, ha bekerülök az oktatásba, megüzenték, nem engednek be. Áldjon meg minden segítő, jó embert az Isten, hiszen megéltem a köszönetek helyett, mindezt. S mond, a saját sorsoddal miért nem foglalkozol, miért a sikereseket irigyled, hiszen nem lettem gazdag pénz által. Arra nagyon figyeltek, hogy ne történhessen meg, jól beosztották azt, hogy nekem miből és mennyit lehet. Nem szerettek volna fejlődni, csak azt megélni ami jó és számukra elérhető. Profi szinten készült el valami, valaki szerint, nem tudni, meg tudott-e állni, vagy már ott tart, ahonnan elindult és rájött a hiányt ami benne keletkezett, a túlzásokkal pótolni nem lehetett, hiszen dolgozik a lelkiismerete. Amitől megszabadulni, tudomásom szerint másképp nem lehet. Mint ami feljött már feldolgozatlanul, elnézést, s bocsánatot kérve, a miérteket kibeszélve úgy lehet. Meg nem történtté tenni ah, a helytelen döntések következményeit nem lehet. Mindezeket megéltük, emberesedtünk, tapasztaltan mondom, ne akarjon jól járni úgy senki sem, hogy az másoknak a hátrányára van. Viszont ahogy látom, mindenkinél van egy lépéselőnyt adó lehetőség, amikor már letörlesztette azt, ami az egyenestől eltérítette volna. Ritkán adódik, hogy minden oda kerülhet alapjának, hogy az elődei oldották meg azt. Óvatosan mondom csak, mindenkinek van egy vagy több lehetősége a jó sorát elérni, ha az alázata gyűlik és elég már ahhoz is, egy pillanat alatt megérdemelten vált. Elrendeződik a lelkiismeretében erős a jele annak, ne akarja megúszni, mert a következő generációkra vetülhet az. A hamis szót hagyd magadban, nem jó az ha éretten ártasz magadnak. Oda lehet minden amit tisztán építettél fel, mivel pótolod, ha nem kérsz még akkor sem, egy őszinte bocsánatot. Nem szeretnék senkinek sem olyat mondani, ami nincsen a sorsában, csak leolvasom azt amit ott látok. Átmennek a szavak, odáig érnek, ahol éppen a kérdései várják, a válaszokat, mindazokra, amiket nem biztos, hogy tudja honnan ered, ha nem ismeri a sorsát és a generációs feladatait sem. Elhintesz nagyon alacsonyan, egy – egy jól megszerkesztetten erősen hatásos, jól irányzott, kontrollálhatatlan, esetleg, apró részletek tán abból meg is történtek. Jól felnagyítva hatott azt, hogy minél hatásosabb legyen a tálalásánál, el is hitték. Elfedve azt, ami közben történik, ez akkor működik jól, ha célirányosan kap érte valamit amivel ki vagy felemelkedhet. Elhiszi, hogyha lehet, akkor szabadna, ah, pedig jó nagy csapda. Nem ártva, sem bántva haladni előre, a saját életritmusában lehet mindenkinek, mert ha elhiszi, hogy azt is megteheti, amit úgy tudott, hogy nem volt addig szabad senkinek. Talán az megy át rajta, hogy hű de nagy embert faragott magából, azzal az egy lépéssel, de nem. Talán mint a játékban amit a gyermekeknek alkottak meg. Ami kihozza a helyes döntését és azt is amikor már arra állt rá, jól begyakorolva, neki legyen haszna. A jóhiszeműen élő és az életüket helyesen, alkalmazkodni tanulóknak, láttatja azzal. Ah, mennyivel többre jut, ha az utat hamisan teszi meg és mindenkit magára és lehagyva győzni tud. Tudhatná azt, azzal tenne jót, önmagáért és a rábízottakért is, hogy a lelkiismeretét a megéléseivel, tapasztalva, amit odatesz a jó sorsa lépéről – lépésre, fölerősítené, ah. A sorsod a tiéd, más nem, csak te élheted meg, na az, nem mindegy, hogyan teszed. A sorsodat már ismerve megéled, s továbbadod a megfelelő jót és szépet, a szeretteidnek az ő sorsuk fejlődéséhez. Vagy másokat utánozva élsz, nem is tudod, mindenkinek csak egy helyes sorsa van, ami generációsan is alapot, tartást ad. Fontos porszemek vagyunk ám, és mindannyian, mert egy minden, minden egy, a hogyan az nem mindegy. A sorsodat ismerve éled az életedet, vagy élsz ahogy éppen hat rád, hol ez, hol meg amaz a jól kitalált. A sorsod olyan mint egy, matematikai képlet, összefügg, minden, mindennel. Hat oda, arra, amiben éppen, érintett lehetsz. Nem egyforma, másokéval sem, csak a tied az. Az Isten, mindegyikünket, szép lelkűnek teremtett. Hinni a lélek, a sors erejében. megköszönni a mai szép napot, meg azt amit a tegnap adhatott. Meglátni a hétköznapi csodákat, tisztelettel, tapasztalva, tanulva, szeretetben élhetne a Világ. Örülj a mának, meg a most jó pillanatának, a holnap a küszöbön áll és kopogtat. Kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj, a valós szót formáld meg a szádban, ne ejtsd ki anélkül sose, hogy nem kontrolláltad. Hangzatos, divatos szavak, semmitmondó, üres sablonok. Nekiül, töri a fejét, mi módon tudna, hatásosat szólni, a mondatot kiforgatva. Annak megélhető tartalma nincsen, mögötte se semmi, úgy is elszáll nyomtalanul, azt a. Nem száll el, ah, ott marad a lenyomata, ahogy megérinti a lelket, szívet, agyat, odahat. Az első amit elvégeztem, amikor rájöttem mennyire érdekel. Sokféle értéket hordozó és értékesekké változó, emberségessel is találkoztam a tapasztaló éveimben. Hozzuk a sorsunkat, láthatom amikor megtisztelnek, a tenyerek tükrében kitárulkozóan őszinte mindaz, a rejtett fel nem dolgozottan látható jelekben. Sorsolvasó végzettséget adott nekem, egy bizottságnyi ember, pedig nem tudtam mást, tanulni tőlük, mint, hogy leolvashattam amit láttam. Nagy vagy mondta a vizsgán, amikor azt kimondtam, amit láttam, éreztem, kontrollálta azt az agyam. Nagy Júliának hívnak, óvatosan odasúgtam, mosolyogtunk egyet, viccesnek hatott az. Egy mentálhigiénés táborban találkoztam, egy fiatal hölggyel, nézte a tenyereket, hallgattuk mindannyian amit mondott. Nem mondott addig szépeket, s amikor, nyújtottam felé a tenyeremet, sóhajtott, s azt mondta, jé, te meg világhírű leszel. Persze nem hittem el, szinte szégyelltem, mert a többieknek nem mondott szépeket. Itt azt tanultam meg, ez kétszemélyes műfaj, nem tartozik az senki másra, irigységet okozhat. A sorsolvasót elvégeztem, meghívást kaptam, másnapra, egy nemzetközi, táborba, hogy az érdeklődők, tenyerét ott gyakorolva leolvassam. Majd délben hivatott a Hazánkban, az akkor ez ügyben vitathatatlan, elismerten legnagyobbja, őt sokan, nagyasszonyként emlegették, mutassam a tenyereimet, látni akarja. Nem látott már, csak az ujjbegyét húzta, éreztem, hatalmas a tapasztalt tudása. Júlia „kisleánykám” mondta, világhírű leszel, az emberek megsegítésére, szült az anyád tégedet. Mondjad, ki, írjad le, mond magnóra, add át, nagy hasznára lehessenek a szavaid, a Világban élő sok – sok jó ember számára. Első évben lelkész érkezett, megtapasztalni engemet, azt mondta, kegyelmet kaptam. Pszt, mondtam halkan azzal, nem tudnék, még mit kezdeni az irigység áradattal. Mennyire pontosan fogalmazták meg, 1994 – 2016 között elteltek az értékes évek, nagyon sok ember tisztelt már eddig is azért meg, hogy olvassam le a tenyereikről az általam megtalált, tisztán átlátott, összefüggésében leolvasott sorsukat. Közben tapasztaltam, tudom, nincs két egyforma sors, generációsan lenne teljesíteni valója sokaknak, persze, ha tudnának róla, hogy vannak nekik is generációs jeleik, ah. Örömöm van, megosztom most veletek, akik hűségesen olvastok, rájöttem, kellő alázatom már van, mostanra lett sorsolvasó belőlem. Az intelligenciád hozott, a tehetséged, a szakmai hozzáértésedhez a gondolkodó agyad, a rálátásod, kihallásod, a megérzésedet kapod. A hozzáértő amikor azt meglátja és közli veled, akkor van ott az ideje, annak, hogy te is felismerjed, ne a sikereseket irigyeljed. A sorsodat csináld meg úgy, ahogy az Isten odatette neked. Nem rohantam, nem kapkodtam, éltem ahogy lehetett Uram, a sorsom megint körbeért. Nagyon sok embernek a kérdéseire adhattam életszerű válaszokat. Kérem a következő, feladatomat, most már, van alázatom, ahhoz is amit feltaláltam, Uram. Már nagyszerűen vagyok az egyszerűben, jó lenne, ha másoknak is sikerülhetne mindez. Jó szerencsét jó emberek, azt kívánom nektek, találjátok meg, a saját sorsotok beteljesítéséhez az utat. Ha hiszed, ha nem van az Isten, tapasztalóként, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasóként, tudom, amit tudok. Az Urak közül se kevesen, tiszteltek meg, az érkezésükkel, a Hölgyeket is tisztelettel vártam, még, a reméltnél is többet. Ültek a tanácsaimért már, velem szemben, vagy szolgáltatok, online az internet által. Sok év van már mögöttem és tán, van még előttem. Addig oktatom és nevelek a feltaláltam által, amíg, igazán értően tudnak boldogulni ők is, akik más tehetséget hoztak, hát tanulnak. A Hölgyek jobban érdeklődtek, a miértekért, és kezdetben, főként, hogy miért nem értik meg, őket a férfiak. Ezek voltak, a kiváltó okai, az érdeklődésüknek, a sorsuk olvasása közben, többen, választ is kapnak. A nőknek, a párkapcsolat irányítását is adta, feladatnak, úgy teremtett már meg bennünket az Isten. Van aki nem tudja, mi a dolga és még leányka, de nőként, párkapcsolatban, anyaként, asszonyként se. Ugyan, hát, milyen módon tölti be, a fontos szerepét, anélkül, hogy átlátná, kihallaná, megérezné mindazt. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, íme, ha jót akarnak maguknak, s a rájuk bizottaknak. Nehéz ezt is, úgy megfogalmazni, hogy ne legyen irritáció tárgya, ez sem. Nagy gubanc az, amikor csak felfele kommunikálhatsz, mert ők még nem értik. Pedig lehetne úgy is, hogy megtanuljanak kommunikálni, akik addig nem tudtak. Elharapózhatnak ám, azok a természetessé tett helyzetek is, amik által sokan sérülhetnek. Figyelj a kimondottakra, ha tiszta szó az, ereje van. Ártó a manipulatív szó, ah, elkülönül a tiszta forrástól. Kiszolgálja azt is, ami rossz, nem szelektál, pénzre megy. Vannak ők, a tehetségesek. Alkalmazkodnak, nemcsak a megélhetésüknek az érdekében. Nem hagyják el a nehezített helyet. Mert hisznek, a jövőnk élhetőségében. Tudják, hiábavaló, külföldről intézni, úgy hogy a hétköznapokban nem ott élnek, jól azt, tapasztalatlanul, nem is lehet. Vannak ők már érettek arra, hogy benne legyenek a döntésekben. Az élet az élni szeretne és el is követ mindent, a jó minőségért. Nem életszerű a fáradt lélek, mert a most a legfontosabb. Elég lesz az, amit adni képes, arra hivatott, tudja mindazt. Ismeri, a saját határait, felméri. Mi mind különböző szinteket hoztunk, amit az elődeink nem tudtak megoldani, azt mi megoldjuk, mert már tudjuk. Amikor elvárják, hogy ugyanazt tegyed, ugyanúgy viselkedjél te is. Aki azt átlátja, kihallja, meg is érzi, mintha nem tudnád és nem úgy is élnél, te már, amióta megszülettél. Nem kapod meg a tiszteletet sem, azért, mert emberies maradtál, ah, megrángatnak, tudjad hol a helyed. Ne ejtsék kétségbe az embereket, tanulják azt, amit elvárna mindaz és alapban, amit felvállaltak és ismeretlen. Ha hangulati a döntésed, nagyon sok ember sérülhet általa most, s pont ők. Akiket azért látott el az Isten többlettel, hogy emberiesen segítsék, a még fejlődni képes, nem kiüresedett nyitott többieket. Ha nem vagy tisztában azzal, hogy minden összefügg mindennel és mindenkivel, akkor tanuld meg, mielőtt döntesz emberek felett. Akkor vagy beérve a vezetésre, ha azt át is érzed, vagy átélted. magad is annak előtte. Nem életkor függvénye egyik sem, inkább, a generációsan felépítettek, amiket már, az elődeik törlesztettek, onnan fejlődnek. A lelkes, szíves, gondolkodó énünk, a lélek, a szív, az intelligens agy. Ők mind vezetni születtek meg, nem ártanak, nem bántanak, használják, amit az Isten adott. Tudják mindazokat, amiket nem tudnak azok, akik beerőlködnek, hogy azon a szinten, alapban ott legyenek az elvárások, tudják azt. Ami ott elvárható, hozott, vagy tanult módon, oda bele is illik. Milyen egyszerű, rend a lelke mindennek, ott dolgoznak ők, akik, azon a szinten vannak. Mások meg megtanulják, mindazokat, amiket nem hoztak, tanulva pótolnak. Ha olyan egyszerű lenne, ah, mindenki megfelel mindenre. A vezetés arról szólhatna, hogy megkeverik mint a reggeli kávét. Ász embereknek neveztem el őket, nem minden nap találkozom velük. Az intelligens kulcsokról beszélek, akiket gyorsan igyekeznek kinőni a többiek, hogy ki ne látszanak. Óriási hiba mindaz, mert ha általuk is, vezetnek, azokon a helyeken, a többiek sem szenvednek. Nem elég a hozzáértés sem, az emberies lét is fontos,
a kettő párhuzamosan hat jól. A motiváció a legfontosabb, ha elveszítik, nincs már miért. Tisztelettel, a mai neves napon, ha elolvasták mindezeket, elgondolkodva. Hátha pont az lesz az, ami megérinti most őket. Akiket már úgy tűnik meggyőztek, a történések, beigazolják, Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó, jó embereknek való. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy Nem húzhatod be mindig a nyakadat, ha látod mennyit ér, engedd felnőni önmagához a másikat. Mikor váltasz, mit engedsz meg magadnak még abból is amit esetleg neked lehet. Van-e önkontrollod kellőképp amikor a saját szinted fölé lépsz. Amit a szüleidnek lehet, az még nem jelenti azt, hogy neked kiváltságod lett. Tartás, méltóság, ez egy biztos rezgés ám, azt közvetíti a környezeted felé, mennyit érsz. A fokozatosság ismerős-e a szótáradban, használod-e, akkor is, amikor megtehetnéd mert megengednék, lépj egy nagyot, majd fogják a karod, majd ott lesznek akkor is ha abból lehetne neked bajod. Kinek az érdekéből vagy te ott, kinek a szekerét tolod, akkor is ha már rájöttél és tudatosodott, esetleg sejted, de azt megkérdezni nem akarod. Meg ne bántsad vele, hogy nem akkora a bizalmad felé, hogy azt csináljon veled amit akarna, hiszen az észrevételed előtt is azt tette. Mikor jött meg a sorsodhoz az eszed, azt tudod-e, ezt a kifejezést használom a sorsolvasások közben, amikor látom nincs még felkészülve arra, hogy benne van a sorfordulójában, ha időben érkezik, meghallja. Szeretettel. Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd, majd megveregethesse a vállad, a hozzáértésedért. Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és a szépet, hát megalapoznánk vele az öregedésünkhöz a jó életminőségünket. Ugyan miért érdekelne az bárkit is, csak nem mondják meg őszintén, hogy talán elszámolták magukat, így nekünk már nem jutott, hinnye. Nem képzeljük, hogy fáradnak azért, még szerencse, hogy napi szinten fejlődhetünk azzal, hogy tovább gyakoroljuk a hivatásunkat. A magzati szakaszban megélünk minden olyat is, ami az életünk során, majd emlékeztet, mi az, amit ugyanúgy végigviszünk, mint az a családtag aki akkor ránk vetítette azt a jót, vagy nehezet. Amit rögzített, az arra alkalmas sejtünk és alkalomadtán felkínálja, hogy meg is változhatna mindaz, ha teszünk érte. Mindent idejében annak a jelentését türközi, az idén felkínált helyesbíthető állapot, de ha az ember csak megy előre mint egy robot. Nem hall, nem lát, nem érez, mert olyan sürgős neki az, amit akkor éppen a fejébe vett, vagy a környezete rávetített. Ő meg azt gondolta, nincs más mint a leutánzása, annak amit mások is úgy tesznek, mintha el is hinnék, hogy csak egy oldaluk van. Nem szabadna eljutni oda, hogy ragaszkodva a már nem működő sorokba beállni, várni a semmire, nem venni észre egyről szól minden és valóban úgy van az. Vagy azért, hogy neki is legyen meg, ami a másiknak, ne, hogy lemaradjon valamiről, amivel dolga soha nem is lett volna. Ahelyett amit meg lehetne csinálnia, hogy ne szenvedjen tovább, a következő családtagja, a sarja, na, na, az már ha észleli és mégsem jobbítja, komoly oktalanságra vallana. Amikor eléd vetíti a lehetőségeidet az élet, abból pontosan tudhatod, hogy a lelked, szíved, gondolkodó agyad, megoldani abból ami van, most mit szeretne. Ha nincs lehetőséged a továbblépésre, azt hívom elmélyülési szakasznak, amikor át és újra megéljük ugyanazt, csak mégsem, mert közben, az ismétléssel rájövünk, hol, mit rontottunk el előzőleg. Vagy az ismétlés felszínre hozza, a megoldásának lehetőségét, amit előtte még nem láttunk meg. S örülhetünk neki mert azáltal sikerélményünk lehet belőle, hogy no lám, nem hiába való az élet, az ismétlések során sem. Felkínálja az életünk azt is, hogy mibe mennyi energiát tehetünk, amit megjavítani nem lehet, ami előre nem vihet, de a többletenergiából a másiknak tükröt mutathatunk. Majd, ha már ő is észleli, hogy ott az ideje, megoldáshoz neki is, az úgymond, semmiből is jöhet, hát az is, megoldott állapotában már siker érzés lehet. Ne félj megtapasztalni új és addig még megoldatlan helyzeteket, mert a hétköznapok sűrűjében a megoldások is ott leledzenek. Két oldalunk van, kétféle feladatunk is van, ha azt amit hoztunk a születésünkkel megcsináltuk már. Hát a következő, számunkra addig ismeretlenben, lépésről – lépésre a megoldásokat felcsipegetve, menet közben párhuzamosan az előzővel is megoldhatjuk. Azáltal is tapasztalt emberek lehetünk, mert az beül közben a sejtünkbe, s amikor újra előjön, valamiben egy hasonló feladat, hát átlátva, kihallva, megérezve meg is oldjuk azt, s újabb sikerélményünk van. A sikerélmény érzését megtanulhatjuk úgy, hogy ismétlésben rögzítjük, azáltal tovább tudunk lépni, mert a helyére ült, az új alapunkba bekerült, az is, ami addig hiányzott. Boldogulást érzünk, s több és még több hasonló érzés a boldogság érzéséig vezet, ami már telített, hogy ne tévedjünk. Különös oktatás, nevelés, Julamami, védjegyes. Ha már tudod, érted, hogy milyen érzések magyarázatai hiányoznak az életedből, hát jelentkezz. Úgy 20 óra körülbelül és megtanulod, hogy ha megoldod időben magadban, másnak kiszolgáltatva, ugyanazokban a helyzetekben, már nem lehetsz, tapasztaltan továbbléphetsz. Segíts magadon az Isten is megsegít, nekem tíz éven keresztűl nem nagyon volt más megoldásom és már az alázat is jól működik. Tiszteletem. Műhely, a megelőzésért ev. Heringes Árpádné, prevenciósként. A tehetségemet a születésemmel hoztam, a sok – sok ember, amikor megtisztelt, sok évig naponta, személyesen. S fáradhatatlanul gyakoroltam az elém nyújtott, nyitott tenyereiket leolvastam, nagy megtiszteltetés volt az már akkor is számomra. Megtapasztalhattam, hogy minden sors más és más, amikor rájöttem, hogy mindazoknak, vannak előzményei, a születési jel előtt is. A felfedezésem beigazolódott, a generációs jeleknek a felismerésével, amikor azt már, összefüggésében le tudtam olvasni. Sok országban lettem ismert a tudásom által, így arra is rájöttem, hogy a diplomámnak, a nemzetközi része sem véletlen. Az emberek tenyereiben látszanak, azok a jelek is, ahova a különböző kultúrájukkal, tartoznak, nem lenne elvárható tőlük, az, hogy egyformán reagálják le ugyanazt. Megtanultam, hogy hallgat nem beszél, egyedül dolgozza fel, azt is jelenti, hitelesít a gyakorlatban, tán azért is kaptam azt a kegyet, hogy fel és megtalálhattam, hogy összefüggésében olvashatom le, az átküldött Tenyereket. Ami szerint, a gyakorlatból lett az elméleti tudásom, a feltaláltamat, működőképesen, hitelesen olvashatom le és már úgy is oktatom. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatásom, a rajzos találmányom. https://julamami.com A 2000. év előtt kaptam a különböző energiák felismeréséért a kitűnő megajánlott, magyar és nemzetközi diplomát, az emberséges tartásomban otthon érezhettem magamat tőle. Amiben azóta fejlődtem naponta, a hivatásom gyakorlása közben, így fontosnak tartom, hogy tudjanak róla, akiket érdekel a fejlődés útja, így is lehetséges. Tartást ad a tudás, az emberi méltóságot erősítő a hatása, emberségesnek maradni minden körülmények között, az mára már, a saját szintjüket elérteknél, alap dolog. Tiszteletem. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az Online oktatásomra érkezőhöz és akkor éppen oda. Gondolkodva élek, látni szeretem azt ami majd meghatározza az életemet, akkor is, amikor már a sorsomat élem és feltétlen. Megjött az eszem ahhoz, hogy a tiszteletem oda menjen, ahova az akkor való. A szeretet nem kopott ki belőlem, van abból utánpótlás bőven. Anélkül nem tudnám, a hivatásomat az Online oktatásban, napi szinten gyakorolni ilyen minőségben. Tiszteletem. Mivel kicsiben és nagyban ugyanaz a lenyomat, van. Amikor a kicsinek tartott, annak látszó energia hat úgy, hogy meghatározza valamiben a jövő képét, akiket az éppen érint, mert ott tartanak. A múlt elmúlt, boldogulni gondolkodva tanuljál meg most, hogy megvalósíthassad a sorsodat és generációs feladataidat most, ne csak a boldogságról álmodozz. Ha hiányzik az egyensúlyból a másik oldalról jövő hatás, az emberségesek hátrányát okozó, kirekesztő energia keletkezhet. Megváltozott minden és másban nyilvánul meg a fontosabb, mint mindezen energiák hatása előtt volt. Akik jókat profitáltak bármiből előtte, gondolkodjanak el. A másik oldaluk ismeretének hiányával, hogyan rendezik a lelkiismeretüket a jövőre már megváltozott, számukra ismeretlen energiák közepette. Hiszen nem figyeltek másra, csak a profitra, eltávolodtak minden hétköznapi életérzéstől, nem kontrollálták a talpuk alatti talajt naponta. Másokra bízva élték a jólétnek minden szegletét, amit magukra szabtak, nem voltak tekintettel másokra, csak nyerni akartak. Elszakadtak már a régi életformájuktól, úgy vélik, kinőtték, mindazokat, akik hozzájuk jók, az egyszerű életükben szinte naponta ott voltak. A barátságok kiüresednek, csak az üzletről szól már minden. Nem gondolnak rá, hogy mi lesz velük, ha majd szükségét éreznék újra, a jó szónak, a tiszta életformák energiáinak. Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), megigazítja a belső tartást, helyére teszi a napi szintű gondolkodást. Nem szakad el, inkább megbecsüli azt, amit addig átélt, mert tudja, anélkül nem tarthatna ott. Az adná számára a tartást, ami nélkül nincs helyén az emberi méltóság, a napi szinten átélt, (néha ismétlődő), fokozatosságtól emberesedik mindenki, én sem hagynám ki. Tiszteletem. Abban, amiben éppen élsz, hogyan tudsz boldogulni, rajtad múlik, hogy a könnyűt választod-e, ami a látszólagos jólétbe vinne, vagy megdolgozol érte, hogy tudjad, képes vagy boldogulni a nehézben. A feltalált tudásomhoz képest és az aprópénzes nyugdíjam szerint szegény, viszont egyszerűen megélem a nagyszerűt, minden adott pillanatban. Akkor is ha mások azt gondolják, csak a tengernyi pénz által kiszolgálva gazdag az élet. Amit úgy gondolnak, hogy azt mind lehet, hát akkor meg is jár az nekik, hogy abban éljenek. Tiszteletem. A működőképes önbecsülésre szüksége van minden gondolkodónak, szükséges úgy tudomására hozni a döntőknek, hogy amikor megérinti őket, kit mikor, milyen ügyben éppen, változzanak. Elvárások helyett, gondolkodva éljék meg, amit a Nép az elvárásokban a hétköznapokban az Isten adta Nép és ugyanazt a csak egy irányú lehetőséget kapva és nem kiváltságok közepette, hinnye. Kétféle lehetőség szerint születtünk, tehetséget hoztunk, akik intelligensekként, a racionálisan gondolkodó létükben vannak otthon, hozzáértően, kiteljesedve gazdagodnak. Vagy már az elődeik, megalapozták a gazdagodási lehetőségeiket. Na meg ott van a génjeikben, a szorgalmas munka, a hivatástudat, emberségesként is elérhetik, a belső kontrolljuk szerinti céljaikat. Tiszteletem. Mások meg a lelkes, szíves, gondolkodó létükkel hozták a tehetségüket, intelligensek és azáltal gazdagon születtek. A döntők meg nem engedik be őket úgy, hogy szabadon maradva megdolgozzanak a jólétükért, azt jól megfizetve kerüljenek ők is a saját jó szintjükre. Ah, szorgalmasan azon vagyunk, hogy az éppen aktuálisan megszabott határokba bele is férjünk, ne legyen megalázó az, amikor csak a szívesség szintjén fogadnak el bennünket, megalázó az nekünk. Tiszteletem. Azt a, pedig az mindig nekünk okoz hiányt, mintha kötelesek lennénk kiszolgálni a csak túlzó pénzeseket, úgy, hogy az csak nekik legyen jó. Az egyensúly nélkül nem megy át, ahhoz annyit lenne szükséges fizetniük, amennyivel utána jobb az életminőségük lelkileg, hiszen a pénzhez ők értenek. Mi nehezen tanuljuk meg, ha nincs köztük sok olyan emberségesen gazdagodó, akit nem ragadott még el a túlzó pénz birtoklása, végleg. Hiszen mintha nem egyformán járna nekünk a jóból és a szépből, amit beleadtunk a Hazánkhoz, örüljünk, ha amit már elfogadtak, mert nem ismerik a Hazánkban kitelesedett tudásnak a szintjeit, eltűr bennünket. Tiszteletem. Miért ne várhatnánk azt el, hogyha ide szült az anyánk, itt lenne szükség a tudásunk energiájára, hinnye. Azért úgy is bánjanak velünk, ahogy az a tudásunk szintjén elvárható és működik. Hozzáad a meglévőt, egészségesen kiegészíti, a választék bővül, ne halványítsák, jelentéktelenítsék el, fogadják el. Ideje, hogy rájöjjenek, tisztelettel, jó érzéssel szükséges megbecsülni mindazokat, akik azért tettek. Oda adták a tudásukat nekik ahhoz, hogy egyensúlyban maradjanak utána is. A változásaik következtében is jól érezzék magukat majd a bőrükben. Tiszteletem. Tapasztalatom van bőven, az egyensúly energiáját a két oldal között már jól ismerem, hiába minden, ha lehetőségem átadni a tudást nincsen. Hiszen velünk nem számolnak, hogy jól szeretnénk élni mi maguk is, abból amit tehetségként hoztunk, nekünk is abból legyen, ahhoz elég pénzünk, mert szeretünk, gondolkodva élni, megdolgozni érte. Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj, ha egyoldalúan döntesz, mi marad a másik oldalon lévőknek lehetőségnek. Kilátszik, kihallik már, ugyan ki vállalja a felelősséget, az egyensúly hiánya miatti következményekért, hinnye már. Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a sok jóban és szépben értelmeset, élhetővé is válhatna számunkra is , ha vissza is jönne mindaz, a beletett energiánk. Jól megérdemelten, meg lennénk fizetve pénzben, hiszen nem ajándék az, mert már, megdolgoztunk a jóban és szépben, a jólétünkért. Tiszteletem. 2016.03.05. napján írtam. Amikor elmúlik a káprázat, kitisztulnak a tájak, a feléd tartott tükörben már nem nézed meg magadat, mert feltételezed, hogy nem érted szól, nem bízol senkiben, félsz, hogy fals képet kapsz. Pedig az is fontos lenne, hogy meglásd abban is magadat, mert akkor még mondhatod, bocsánatot, kéred a véleményeket, mert ahhoz a nagy felelősséghez, egyedül kevés vagy. Gyorsan döntöttél és a lelkeddel, szíveddel, gondolkodó agyad, kontrollálásának hasznosságában, még nem, csak önmagadban hittél. Előre vitt a hirtelen jövő, szokatlanul hatásos, másoktól jövő erősen ható erő, annak hittél, s a többiekre nem figyeltél, így semmi fontosat észre sem vettél. Tiszteletem. Nagyon siettél, csak villanásra hatott az amit másoktól elvártál, a szíves, lelkes, gondolkodók közül, senkit nem kérdeztél, fontos jelzéseket ki nem hallottál, csak levegővételnyi szüneteket hagytál. A szíves, lelkes, gondolkodó hatni próbálkozásairól hallani sem akartál, ó de kár, ej de kár, régi mondás az, hogy több szem többet lát. Hozzátenném vannak jó sokan, a kihallók, a meglátók, a megérzők, ha nem nevelték ki belőlük, s más irányt nem vettek, maradtak egyszerűen nagyszerűek, ahogy az Isten megteremtette őket. Tiszteletem. Egy Haza ez csak egy, mi, akik a szépet és jót beletettük, nemcsak önmagunkért élünk, nem tudnánk, jobban élni mint ami megjár, hiszen megmaradt bennünk, fejlődött együtt velünk a belső tartásunk, emberi méltóságunk. Az alázat nem idegen tőlünk, abban élünk, mert rájöttünk a sok – sok tapasztalásunk közben, hogy ha elfogyott a feladatunk, amit az Isten nekünk szánt a földi életünkben, hát meglátva a generációs feladatunkat, megéljük az éppen abban adott pillanatainkat. Tiszteletem. Legalább ne ártsunk magunknak sem, a többi embernek se, hogy emberiesként nyugodt lelkiismerettel élhessük az életünket. Mert amit hoztunk tehetségként mindannyian, azzal a tudással, az adott lehetőségeinket megélve, mindenki reménykedhetne, a saját lelkes, szíves, gondolkodó szintjén boldogulva haladhatna. Eljuthatna az elégedettség érzéséig, ami azt jelenti, megcsinálta a sorsát, pontosan tudja, nem vágyik többre, így mellé nem megy. Tiszteletem. Nem ácsingózna a máséra, beérné a saját megteremtettjével, mert mindenki vágyik egy hasonló érzésre, hogy minél többet megélhessen belőle, a boldogság érzése az, amit elérni mindenki szeretne, s a legszívesebben véglegesítene. Nem téveszthető össze, a bennünk lévő szeretet ereje, hiszen azzal születtünk mindannyian, megtartó tiszta erő miatt kaptuk azt. Egyfajta legmagasabb szintű belső természetes, a teremtőtől jövő, mindenkinek a belső tartásában, ott lévő erő ez. Belőlünk és értünk is van elsősorban. ha nem visz el a mondvacsinált, álságos, körbe udvarló, rád koncentrálva, megrezegtetően is túl erősen hatásos. A felsőbbrendűség energiájával álcázott, na az is igen falsan, bezavaróan ide – oda kap, de nagyon hatásosan árad, megrekesztő amerre kajtat, önmagára nézve kirekesztően is hathat. Mindenkire hatva árad, kit elvisz a káprázat, ki elhiszi azt, ami benne nem létező szépet és jót, róla állítanak, hamarosan körbeér és mivel levegőbuborék, szivárványosként is hathat, óvatosan csak. Tiszteletem. A szeretet, vagy a szerelem rezgése, Nem keverendő össze, hát megkeresi a kivezető neki szóló utat, a tiszta szeretet, megtartó ereje, meg – meg szólítva, kihívja onnan majd a legbensőbb érzést. Ha megengedően elég látványos is, még az is lehet, hogy egyeseknek az a szép, de mivel hamis, mondvacsinált az a kép, hát neked ott, este van akkor is, ha éppen ébred a természetes környezeted. Már erősen erőlködve összetetten is gyengén képes hatni csak, hát elapadhatnak a kíváncsiságukkal odaterelt „siserehadak” majd, mert van az Isten, megmaradnak ők is, ahogy megszülettek, alapban jónak. Tiszteletem. A természetestől nagyon eltérő helyett, a saját idejének megfelelően kiüresítve, a neki is másoknak is ártót elengedve, alázatos emberré válik majd. S a saját idejében, majd természetesen, életszerű lesz újra és igazodva a saját sorsához, továbbhaladhat, s egy idő után, kitakarítja a belső tartása és újra magához tér majd, érzi az emberies létét újra majd. Tiszteletem. Amit a szeretetnek mondanak azzal elcsalogathatnak, mert összekeverik a szavak értelmét, s mielőtt észlelnéd, már benne is vagy valamiben. Amit előre, meg nem mondott, csak valaki várta ott, ahova mondták oda érkezett, gondolta ahhoz, akiben annyira megbízott. Sem nem utalt rá, sem ki nem mondott mondatok, de akkor már bemutatott neked, láttatott, téged ott, elérkeztél oda, ahova bevonzott. Bár neked utad oda sorszerűen, soha nem is volt, megéltél valamit, amivel neked dolgod nem is volt, másban bíztál, ha nem volt képben akkor éppen veled kapcsolatban a családod. Tiszteletem. Néha önmagadhoz is legyél kellőképpen, de gondolkodva szíves és kérjél bocsánatot ott önmagadtól, s bocsáss is meg, amiben már lehet, ahol az biztonsággal neked a feloldáshoz akkor éppen, kezelhetően megadatott. A tökéletes csak az Isten, az ember, ha természetesen, alázattal haladva éli meg a saját életét és generációsan is teljesít idejében, kiteljesedhet önmagához és nem másokhoz képest. Az Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), sokat segíthet, visszabillenthet, ha a természetes hozottadat már magadból, majdnem kinevelted. Viszont még nem mentél mellé végleg és már van rá igényed. Webtenyeres, önismeretre nevelő és önbecsülést erősítő. Tiszteletem. Na nem akkor, amikor fokozza még és még, mert kibillenve a biztonságos generációs határaitól messze tart már. Nem telítődik tőle, hiszen ahhoz semmi köze, nem áll meg a természetes Isten által biztosított saját és generációs határainál, tán óvatosan már. A szépnek és jónak az érintése nélküli látványával, azonnal mindent, a markában tartva birtokolni akar. Nem áll meg, mindent oda, maga felé hajtva, a természeténél fogva, megállni már nem tud és nem is akar. Mivel a nagy hajtásban, a belső jelzéseire nem figyelve, önmaga felett, kontrollálatlanul, korlátlan lehetőségei között, ide – oda kapkodva halad. Nem kapja erősen, a lelkes, szíves, gondolkodó belső jelzéseket, ha mégis hát elodázza azokat, a jelenlegi önmagában bízik már csak. Tiszteletem. Szorosra szűkíti a belső körét, ki – ki merészkedik, olyankor mint a riadt kismadár, aprócskákat nézelődik, felé irányuló tekinteteket így el sem kaphatja, nem tud kontrollálni már. Hiszen érzi, vergődik a lelke abban, ahogy nő a külsőre rakott, szerzett, önmagát meg sem ismerve, idő előtt kiemelve sokasodott. Nem gondolhatta, hogy mindazzal óriási terheket vett a vállaira, ami egy idő után már nyomasztja, letenni viszont nem tudja. Tiszteletem. Amit mondtak neki, csak abba kapaszkodott. Na annál gyengébb, a belső tartással bíró ott, ahol arányaiban is túl sok, a külsőre figyelő, egyre üresedő kicsínosított, önmagához képest, túl korán rangosított. Érte van az is, ha időben ingadozik a térde, kicsurran a könnye, amikor odaér, egy számára akkor már fontos lenne, rá még ható tiszta helyre. A lényegtelenek sokaságát elfelejtve, előre nézve, meglátja még, a levegővel telített, levegőben lebegő buborék, szerencsét is hozhatna a számára. Ha a természetes mivolta miatt, még időben kipukkad az üresítő energia, s rájöhet, hogy érte is szól, az abból eredő, akkor fontos felismerés majd. Az, hogy az Isten adta Nép jól érezze magát a saját Hazájában is a bőrében, nekik megfelelő szinten és jólétben élhessenek. Tiszteletem. A családnak megtartó ereje van, a sarjaink, ott addig maradnak, vagy oda vissza – vissza járunk, amíg őket, szabadon hagyják akkor is, ha egy miliőben vannak is, tapasztaltan, oda – vissza toleránsak. Szeretettel hathat az, ha tisztelve a saját sorsukat, mint a sajátunkat, mindenki felé a maga idejében és amikor aktuális lehet, elengedően. Tisztelettel vagyunk oda, mindenkinek van saját sorsa, na meg generációs feladata. Tiszteletem. Építően tartásosan, s a saját sorsunkban is, kellő alázattal élő mintaként, hatással lehetünk. Ezt tapasztalatom, egy generációs házon belül is, hogy a család, működőképes marad, ha önmagához mindenki hű lehet és a sorsa megélésében szabad maradhat. Minden család kulcsa ott van belül, annál a családtagnál, aki lelkesen, szívesen, gondolkodva, a családjuk összetartó erejében bízik, tapasztaltan, tudja azt is, hogy segíts magadon az Isten is megsegít. Alázattal bírunk, a földi szinten legnagyobb kihívást jelentő, el nem szürkülő, folyamatosan megújuló, közben azzal, őt magát is a saját szintjén megtartó, de azt emberi méltósággal hétköznapi szinten, jól megélhető, hitelesen, kontrollálhatókhoz, mind, tisztelettel vagyunk. Tiszteletem. Az Isten adta feladatunk, a saját sorsunk, generációs feladataink, tiszteletben, szeretetben tartásához mint élhető jó minta maradjunk. S azzal együtt, az emberi méltóságunkkal és a tehetségünkkel, a többiekhez, a Hazánkhoz, a Világhoz, adjuk a saját szintünkön, a tudásunkat. A gyermek csak kicsi, nem hülye, érte tegyél, ne helyette, így lesz az ő életének is értelme, nagyon sok intelligens, a tehetségét korán felismerő és ahhoz ragaszkodó, gyermek született meg a Hazánkban. Kitartana abban amiben hozta a tehetségét, ha lenne mellette olyan felnőtt, aki hagyná kibontakozni, mivel az erősíti meg, a sorsában. Ah, ne sérüljön közben, mert gondolkodóként született, az előző generációi meg nem, úgy is tudjon, időben kiteljesedni, a többletéért ne büntethesse senki. A választékot szükséges lenne számukra is biztosítani, nem született ide senki sem fölöslegesre. Kölcsönös tiszteletre oktatás, a sorsukhoz neveléssel, mint egy reklámot írom ide és oda, hátha értik. Tiszteletem. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolnék ellened sem, de melletted se, mert ide is nap mint nap, írni, na meg, az oktatás lehetősége miatt jöttem. Amit nem te teremtesz, nem lehet a tied, csak időlegesen, esetleg, látszatra az, amíg el nem veszíted a mellébeszélésekkel a hitelességed. Hiszen nincsen benne az emberséges tartásodban, annak a tudásnak a rezgése, a saját sorsodhoz, generációs feladataidhoz, nem valósan, a nehézben, emberesedés nélküli és könnyű maradsz. Ha rászolgálsz, az úrhatnám viselkedéseddel, gőggel fűszerezve, túl mégy minden tisztelhetőn, pocsékolsz abból, amiért nem is dolgoztál meg, mutatva azt, hogy az is megjár neked. Azt mutatva neked mindent lehet, amiért legfeljebb félnek, majd tőled többen, mert látják, hogy amit cselekszel, azt nem is érted, hogy azt másoktól is, miért várod el. Viszont mindenki tudja, aki már volt kiszolgáltatva neked, igazán megismert, tisztelnie nincs miért téged, tán önmagadtól is félhetsz. Szeretet, szerencse, tisztelet, emberséges tartás, a szintünknek megfelelő tudás, emberi méltóság is, legyen ottan bőven, hogy azzal feltöltődve, vihessenek belőle, az arra már igénye, onnan kimenőben. Tiszteletem. Bármikor megteheted te, ha, bocsánatot kérni, szükséges, közben nagyon múlik az idő. Egyre erősebb lehet benned az, igazad kell legyen neked. Visszavágynál, a biztonságos önmagadat elhagytad akkor. Amikor a régi önmagadon, anélkül vagy már túl, hogy arról, bármit mesélni tudnál. Keresed a hibákat, persze nem magadban. Hiszen meg nem élted, csak léptél egyet. Bele a csábító üres semmibe, mert elhitted, az érted van. Neked lesz jó azáltal, mert hirtelen, lebbenő lehettél. Hinnye, a fokozatok, akkor meg, ugyan mire. Látszatos az. Ha nem tudod megváltoztatni a beszédstílusod, maradtál, a régiben. Észre sem vehetted, vág a szavad, mint az a bizonyos minek nevezni, sajnos már tud az ártani. Hiába léptél nagyobbat, azzal fejlettebb nem lettél. Nem kontrollálhatott senki sem, nyugodtan árthattál. Ugyan ki merne szólni érte. Újra folytatnád ugyanúgy, nem veszed figyelembe azt, hogy emberek vannak ott. Akiket érintenek mindazok. Egymást tiszteletben tartva, szívesen, lelkesen, eszesen, tervezhetően, bizalommal. Aki nem vetett, hogyan arat, minek nevezi aztán mindazt. Hoztuk és mindenki, a fontos feladatainkat, tehetségünket. Egy Haza ez csak egy, becsüld, szeretni tanuljad végleg meg. Nem másé ez, mint a mienk, mindannyiunké, a Hazánk. Fontos lenne ismernünk, a saját s generációs sorsunk. Amit ők teremtettek meg, továbbvigyük, becsüljük. Hiszen az adja a talajt a mi talpunk alá, az a szerethető emberies, az egyetlen Hazánk. Szeretteinknek érzése is mindaz, amit a hely, ahova születtünk ad. Aztán te hova sietnél, önmagadon túl, te miért lépnél, no hiszen, ah, mindennek megvan az ideje. Van amit nem vehetsz el, nem pénzfüggő az se. A méltóságodnak helye, az akkor, kerülhet a tartásodba. Nem lehet, tapasztalás nélkül lépni. Vagy az csak igen rövid idő, csak átmeneti. S lehet onnan, visszafele jönni. Ne álmodjál túl nagyot, magadat átugrani nem tudod. Vannak olyan helyzetek, amikkel dolgod sem lenne. Ki nem hagynád, ah, dehogyis tennéd, hátha tudsz másoknak ártani azzal, hát jól belemászol. Nemtörődömként, akkor éppen, mennyi embernek ártasz azzal. Győzni akarsz és mindenáron, pedig amikor elindultál épp, győztes lettél volna már. Túlzásba estél, hinnye. Hányféle győzelmet, akarsz még megélni, veled szemben így, nem maradhat meg senki. S ki lesz, aki, akkor amikor, jól jönne, a lelkednek. Megsimogatja helyetted a fejét, azoknak, akiket, megsértettél. Álljál meg és gondolkodj. Miért kell neked minden, mintha mások nem is lennének. Egyedül te születtél volna, csak neked szánta netántán, a sikert az Isten. Nézz szét, látod milyen szép, lelked tiszta tükre. Mind így jöttünk, mert adni születtünk. Ha nem tudsz időben adni, megtanulhatsz, ha tetszik, ha nem, akkor is elfogadni. Amit nem teszel meg másokért, abban fogsz bizonyára, te is élni. Győzz meg legyőzni könnyű ám engemet. Nem harcolok sem veled, se ellened. Oktatnám azt, amit én fel és megtaláltam. Úgy könnyebb lenne, nagyon sok embernek. Mert minden, hat mindenre és az meg a gondolkodó emberekre. Úgy, nem maradhat, senki sem ki belőle. Tisztelettel éljél, hogy te is szerethetővé fejlődhessél, ah. Magyarországon, a Hergál Házban, szombatonként, oktatás, nevelés, bejelentkezéssel. Szeretettel, Julamami
[caption id="attachment_34433" align="alignnone" width="225"] Nézz a lelkes éned szerint, gondolkodva szét, szép a lelkednek tiszta tükre, mind így születtünk, maradjon hát meg. Akárkinek nem szól ám a tiszta szó, van aki hangoskodásnak hallja. Gyakran sokan hamiskodnak, divatossá lesz az ha akarja, dívik a mágia, bírja azt a kontroll nélküli. Egyszer már bejött, hát most újra, hátha, nem jönnek rá, jobban járnának, ha jól megdolgoznának mindenért. Mind a két oldalukat használva, egyensúlyban, mert a racionálisról folyamatosan beszélnek, a lelkes, szíves, gondolkodó nem kap lehetőséget arra, hogy bemutathatná, mit talált fel 11 éve. Így aztán mivel nincs mindenkinek számolható mennyiségű pénze, ugyan meddig tart ki a nincsben, a bevétel nélküli lelkesedése. A megmondó nem adja meg a megjáró jólétet, na hiszen, akkor meg, nem tudná féken tartani a véleményüket. Várják ki a sorukat, amíg kiemelik a sok hatalmaskodásról álmodozó számtalan sokat. Az is addig tart, amíg hasznosan, jól és jókor bólogatnak és egy ügy hasznát szolgálják. Az Isten adta Nép meg jó lesz majd, ha már lesz munkája tán napszámosként, az emberséges szabályokat betartókként. A tevékeny ember arról is jól gondoskodik, abba ne hagyja, önmagát a saját életritmusában tartsa, az önbecsülését az adja. Nincs jólét hiába dolgozunk rá, még sok évet érte, nem változott a nyugdíjunk, csak aprópénzes törpe. Üres perselyek, nem okoz gondot az a megmondónak, nem okoz hiányt neki, a mi felelősségünknek veszi, nem érdekli. Adót fizethetünk és minden elvártat, nahát, úgy talán hasznára leszünk az elképzeléseinek. Minden megváltozott, ahhoz képest változik meg naponta minden, a gondolkodók agya felfogta azt, teszik a dolgukat, mert tudják, tudás nélkül nem megy. Érjük be azzal, hogy tudhatjuk amit feltaláltunk, mert azt, nem mindenki képes érteni. Miért akarnánk jólétben élni, még talán elkényelmesednénk, akkor meg, nem lennénk hasznára neki. 70. az évünk, a hivatásunkat gyakoroljuk, hála Isten alázattal bírunk, hisz meg szeretnénk csinálni a jó sorsunkat, a generációsan adottat. Reménykedünk abban, hogy meglesz a jó gazdája, mindannak a jól működő és életszerűen alkalmazható tudásunknak. Az enyémnek a jelnyelve, érthetően emberséges tartást és méltóságot ad. Bocsánat hát azért, hogy nem mindenki tudja megtanulni, a teremtő Isten így gondolta, az intelligenseknek szánta, ahhoz amit ők tudnak a legjobban, kiegészítő tudásnak. Az egyensúlyuk megtartása miatt jönne jól mindenkinek, aki naponta azt is kapja, ami nem benne jött össze, csupán átárad rajta. Se eleje, se vége, nem ébred, hisz még álmos, nocsak ott egy táltos, hogy – hogy nem most. A férfi, az apa akkor van a helyén, ha tudja a családja a múltja, akkor is, ha váltana, a talajt a lába alatt az adja. Na meg attól van a tartása és méltósága, vagy szét lesz hordva. S a jelen is az ő múltja, ha a gyermeke sír utána, hogy is hívják azt, aki onnan az apját nyugodtan utánozza. Komoly szervezéseket igényel, hogyan oldják meg a hirtelen változásokat hallva, akár naponta, nincs másuk mint a józan működő eszük. Mérlegre teszik, hol miben mennyire mehetnek el, hogy a legfontosabbak jól legyenek. Megtanítani a gyermekeket és a fiatalokat most úgy megélni, hogy a szüleikkel közösen, jól tudjanak boldogulni. Minden ember tudja, hol van az a határ, ami kezelhető még, hogy ki ne kopjon a tisztelet már. Emberséges oldal nézz kérlek rá. Azt hiszi, hogy ő a vezető, pedig őt vezették és alaposan meg, minél feljebb, annál lejjebb. Egyszer volt és már nincs is, nincsen mit megfogni, se határ, de kerítés sincs, minek a kilincs, ha meg sem kérdezi csak elveszi. Szintelenűl hamisan ki és bejár, az ismétlésből nem tanultak íme, kileng a ringlispil most fordítva jár, észre sem veszik, magabiztosak már. Nem kérdez, de elrendezi tefeletted, üvegből van átlátszó, se eleje se végszó. Nem mond semmit se a gyors szó, ha csak üres, nem építő az a szó, ha nem előremutató. Szegény Hazám Csoda Szép, a felszínen a csilivili, a mögöttes se nem látható, se nem hallható, zajszűrő lett az aki azt érti is. Generációs jeleket és feladatokat hoztunk, az is lenne ám a mi dolgunk, van úgy, hogy előbbre jár a zsenge, mint az ő összes őse lehetne. Hiszen megoldotta már előtte, a sok- sok elődje, nem kell ismételjen, tudja, hogy mi a dolga, látja. Ah, nem magyaráz, csak mondja, jól betanulta, üresen honnan tudná mi a módja. A szinteket élhetjük, mert megtapasztaltuk, kikínlódva, óvatosan haladva, volt, hogy csak araszolva. Van aki születésével hozza, van aki tanulja. Mögötte a sok – sok munka, az a gerincet kívülről formálja, a belső tartást, a lélek, a szív, gondolkodó agya adja, ő tudja, hogy az a dolga. Örülni kell ha most van tán már munka, mert akire van az bízva, megtartja, az át nem látja, csak kapja-marja. Arra van beállva, tessék mondani a minőséget ki adja, a hamar, gyors, majd mit hoz utána, hogy újra, meg újra, meg újra, aztán elillan csak volt. A térképet, terveket értik-e, azt tessék mondani ki olvashatja, van annak titoktartása, vagy minek a. Ki kiben bízik, ki kinek a rokona, jó barátja, sógor – koma, flaska, gomba, jó nagy a tátott szája, ahhoz van szokva. Befenyít ha nem úgy van az, aki eddig nem tudta, majd megtudja, örül ha hallgathat, aki azt már régen tudja, eddig nem hozta nyilvánosságra, más tegye meg azt várja, hátha. Ez a mi Hazánk, vagy tanulta, vagy veleszületetten is hozta, aki ezt nem tudja, az mire alapozza, van az Isten. Van aki nem érti, hogy mit nem értenek, hiszen átlátja, összefüggésében is láthatja, de az a sajátja. Ki garantálja, nem lefele van a felfele, ugye nem adják azt parancsba. Ha a hozzáértőnek nincs ott munka, akkor ki jelzi, ha félrement, a kifényesített, megtévesztően olyan mintha, de csak üresednek, csillogók a szemek. Igen kényeskedően, esendő, fekete-fehér, igen-nem, ez kinek a szégyene, te tudod-e. Este sétáltatja, azt akit nappal nem lehetne, se fék, se emelkedő, ugyan ki állítja meg, belyeztette magát, lett hát privát. Mindenbe belelát, már, szava van, hallgatnak rá. Kint gyűjti már régóta, hogy legyen pénze majd rabszolgákra, hét határra. Nagy batárra, futhatnak tán a gyermekek majd utána, a zörgéstől a jajt úgyse hallja. Édes Hazám Csodaszép, ne menj még, várjuk, hogy azt a sok szépet és jót, amit ide teremtettünk, mi is élhessük. Ha elszakad az ami tartotta, hamar minden oda, se tartás se méltóság, se veleszületett, se tanult, csak a látszatra adva. Hol a teteje, hol az alja, nagy a katyvasz, majd kiválogatja. A tanácsot azt valaki kívülről adja, könnyű úgy, hogy nem él benne, nem hat rá egy kicsit se. Megkérdezték-e, hogy most hol lehet élni és milyen minőségben, van-e még, aki átlátja az egészet. Fontos-e még az ember, vagy az már mellékes, ha ő elég ügyes. A kevésből ugyan, hogyan fizesse akinek nincsen, ugyanazt mint az akinek túl sok van, miért kötelező az, ami nincsen a hasznunkra sem, belül marad ott egy körben minden. Átlátja-e valójában az akinek ezt, tudnia kellene, vagy a statisztika is elég, nem számít már az ember. Ha nagyon igyekszel, gyorsan érsz el oda, ahova nem kellett volna soha. Majd nem látsz mást, már csak olyat mint önmagad, s mind ugyanazt akarja majd, tán más formában. Visszasírod majd az emberségeseket, mert nem törődik majd veled senki, pedig azt hitted, ha győzöl jobb lesz. Rá kell jöjjél, a megoldás ott benned, ha alázat hozzá nincsen, nem éred el. Van-e neki hite, van-e még hiteles szava, vagy már régen oda, pedig az a tartást, a méltóságot mutatja, hiába na, azt az Isten adja, ember nem ronthatja. Ez itt a mester éve, ha elérted, köszönd meg, ott leszel a legjobb helyen, amit az Isten ad. Segítsék egymást az emberségesek túlélni, ígéret sincs és úgy nincs is mit betartaniuk. Vess számot magadban, honnan indultál, hol tartasz, ez neked mennyi munka, feladat volt. Felépültél-e oda ahol vagy, vagy mások tartják a talpaidat, mi lesz ha nem törődsz te senkivel, elfáradt, éhes, elenged nem tart, kiben bízhatsz. A legfontosabb az, hogy bármilyen magasságokban is időzől, ha megteremtetted és jó körülmények között is vagy, el ne feledkezz arról, milyen nehéz munkás utat tettél meg. Adj tiszteletet oda ahova még lehet, emberséges maradj. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, online oktatás. Önismeret, Önbecsülés, Tolerancia, Emberismeret. Heringes Árpádné, Julamami védjegy Szeretettel. Bocsánat, ha úgy gondolom a lelkünk nem hal meg, különböző vallások másképp látják, vagy értelmezik mindezeket, tiszteletem. Amikor meg és feltaláltam a sorsok képletét, sorsfordulóknak a csomópontjait, volt amit, az életem a sorsom, mondatommal fogalmaztam meg. 8. éve megváltozott mindennek a rezgése, minden hat mindenre, így aztán ha akarja ha nem, átrezeg rajta, teljesen hétköznapi szinten. Én ugyan, nem szeretnék meggyőzni senkit sem, ha nem ismeri a sorsát és a generációs feladatát, akkor is él valamiféle hatás szerint. Amióta tudom, hogy van sorsom és mi mindent szükséges megélnem ahhoz, hogy le tudjam törleszteni mindazt, amit mások nem csináltak meg, teszem naponta, amit ide rak a teremtő Isten. Alapokat adva a következőknek, minek kínlódnának ugyanazokkal, amit generációkon keresztül nem csinált ezidáig meg senki sem. Hinnye, hát fölvállaltam és ebből amit elbírok balhéként én magam viszem el, hogy el tudjak számolni a lelkiismeretemmel még időben. A lelkiismeretünket becsapni, sem átrendezni, se csökkent módra rakni nem lehet, magunknak fontos elszámolni vele, még éltünkben. Nem beszélnék rá senkit sem, hiszen aki arra már érett és észleli lelkileg a hiányait és már van rá igénye, jelentkezik és megtanulja tőlem, ami egy napon rajzoltam meg, szedi a lábát és a sorsát éli utána. Hát érvelve oktatok, látja azt aki tanulja a végére összeáll számára is összefüggésében az, hogy mindannyian más és másabb sorsot hoztunk és különbözők a generációs jeleink mindannyiunknak. Óvatosan csak, hinnye, amikor önmagadnál, generációs határaidnál nagyobbra, többre vágynál. S azért mindent félreteszel, elodázol, áthágsz, sürgeted, hogy mielőbb elérjed, csak arra koncentrálsz, sikerül, el is éred. Meg lesz mindened, amire vágytál, megmarad egy éhségérzet benned, a még többre és annál is jobbra, nem meggyőzni, legyőzni vágysz már. Akkor jössz rá, amikor körbeérés, telített pillanatára túl korán, minden belső védelem nélkül, rátaláltál, na akkor bizony, már csak a magány után vágynál, annyira eleged lett mindenből, belefáradtál. Hiszen annyira elhagytad a többieket, barátaid már nincsenek, nem tudod elmondani már senkinek, hogy rájöttél, a sorsod kulcsára, hinnye, az mindenkinek más, másokét toltad, a sajátodban nem haladtál. S te nem arra az érzésre vártál, az nem a valóság, másokat utánoztál, amikor a saját és generációs sorsod helyett, csak a vágyaid után jártál. Gyorsan, a további motivációt keresve megcsinálod a belső, külső mérleged, s rájössz, amikor kigondoltad, hogy merre, hogyan teremtsd azt a túlzóan sokat meg, már megvolt mindened neked. Tanuld meg mit írt bele a teremtő a tenyereidbe, az a sorsod neked, nem szükséges másra bíznod, hiszen elég ha belenézel és megnyugtató lesz az érzésed, egészséges körforgásban leszel. Műhely, a megelőzésért, Önismereti oktatás, Sorsolvasó Julamami. Mindegyik oldal tájékoztat arról, feltaláltam valami fontosat, amit nem bánt még meg senki sem, aki megtanulta tőlem, mástól nem tudja egyenlőre, Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona. Online várom a jelentkezőket, akik megtanulnák, hogy utána a saját családjukban, s a baráti körükben a sorsokat hitelesen leolvassák. Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóval benneteket. A tiszteletről, a szeretet tiszta, éltető erejéről soha el ne feledkezzetek, ha bármilyen magasságokat is értetek el, maradjatok emberségesek. Amikor megszülettünk nemcsak a külsőnk szerint hoztuk azt ami látszik, bennünk van a lényeges, a lelkes, a szíves, a gondolkodó énünk. A valamiben tehetségesnek születtünk, valamihez kiváló szakértelmet hoztunk, kommunikálni születtünk, kitűnő másolatot adó fotós, vagy neves festő, író, vagy napi szinten alkotó, akit megtalált az ihlet. Adnánk bele a közösbe valami jót és szépet amit megteremtettünk, a legjobb tudásunk szerinti, jó minőségű munkát adva, megbecsültek legyünk. Ugyan miért nem a Népnek a jó minőségű életéért terveznek, miért nem a Néphez igazítanak, az életszerű jó működéséhez a Népnek, hozzá adnak valami jót és szépet, ellátást úgy, hogy jól élhessenek. Emberismeret, önismeret, önbecsülés, tolerancia, elfogadás, elengedés, a tudás szerinti önbizalom, érvekkel való meggyőzés. Egészséges lélek mint túlélési lehetőség, előbb látni el a rábízottakat, hogy jól megérdemelten láthassa, a tükrében, azt a minőséget amit beletett, sikerélményt adjon az, ahogyan teljesített. Amikor 42 évesen rátaláltam, a tehetségem adta hivatásomra s 47 évesen ki tudtam mondani érdemben az első nem szót, akkor változott meg az életem minősége, felfogtam, jórészt rajtam múlik. Ami nem jelentette azt, hogy jó minőségűvé vált volna, azon vagyok amióta az eszemet tudom, hogy a már adott alázatomnak megfelelően jól kommunikálni tanuljak, igyekszem nem adom fel. Gyors a felfogásom és meglátom a lényeget, fel tudom fogni, hogy a fontosnak a látszata, nem hozta meg, a teljesítéseim általi, a már magamhoz mérhető anyagi síkomat a számomra még ezidáig. Nem dönthettem magamról, nem kaptam meg időben a lehetőségeimet, az adott élethelyzetemben, hát kivárom, hogy azt érezhessem, megvan. Tovább tudom adni az oktatásom által, miután eladtam amit feltaláltam és amiért még kétezer előtt, a kitűnő megajánlott diplomát, már jól megérdemelten elfogadtam. A hála érzése amíg élek mindig megmarad bennem, többször is megköszönöm mindazt, amit, valaha is tettek még időben értem. Tisztelettel köszönöm. Gondolkodjon mindenki el, amikor az jutna eszébe mit akarok még, a 70 évemben járok. Csupán annyi a válaszom, a sorsomat nekem fontos úgy megcsinálnom, hogy ne hagyjak hátra, a következő generációnak lehúzó meg nem oldott feladatokat, ha már látom. Mert nem magunkért teszünk csak, s nemcsak a saját kultúránk felé teljesítünk, közreadunk, megmutatjuk szerényen az alkotásainkkal önmagukat, hozzáteszünk valami fontosat a Hazánkhoz. Ha ráébredsz majd a valóságra ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a sorsod megveregethesse a vállad. Vannak a hozott dolgok, amiket ránk hagynak, ha nem tetszik, hát oldjuk meg magunknak. Na, de így is születtünk, szabadnak, a tüdőnknek tiszta levegőre van szüksége ahhoz, hogy kimondjuk őszintén, az meg ez, nem hagyja a boldogulásunkat. Mások szerint élni, az azt is jelenti behúzni a nyakunkat, az nem is lenne gond, ha a hozzáértők mondanák meg ami szerintük helyes. S ahhoz a lépéshez az fontos is lehet, mit meg, tisztelettel nem ajánlanak. Viszont, ha nekik maguknak nincs abban tapasztalatuk amit felvállaltak, csak azért kerültek oda, mert olyan bevállalósak, ah. Hát akkor nyögünk sokan, a megváltozott életünkben nem találjuk önmagunkat, megváltoztatják a szokásainkat, pedig azok is mi magunk vagyunk. Gondolkodunk, mert emberek vagyunk, hiszen tapasztaltak, tanultak, tehetségesek, szaktudásosak, alkotók vagyunk. Nem a túlzó pénz csinálta a karakterünk, intelligens a lelkünk, szívünk, agyunk, tudjuk, hogy van az Isten, úgy is élünk, emberségesek maradunk. Nem ártunk, nem bántunk, de magunkra is vigyázunk, kiteljesedve élni igyekszünk, mert éltet bennünket a nehézben is a reményünk. Nyugdíj helyett valami aprópénzt kapunk, nincs miért reklamálnunk, hiszen pont azokba az évekbe soroltak. Vállalkozókként nem kaptuk meg azt amit az alkalmazottak. Tetszik, nem tetszik nincs más, abba helyeztek ezzel bennünket, emberségesekként, a döntéseiknek a kiszolgáltatottjai lettünk. Nem számít itt más, ha nem ártasz, nem bántasz, s nincs kérkedően habzsoló, dőzsölő életed, se tenger pénzed, akkor magadat jól vigyázzad. Használd az intelligens lelked, szíved, eszed, mert többletként azt adta az Isten, az a gazdagságod neked, fejlesztheted, mások nem vehetik el tőled. Önmagad is tiszteljed, hogy az embereket megbecsülni legyél képes. Fordulj szakemberhez akkor, ha magadat beszorulva érzed, jól nézd meg ki lesz az, akiben megbízhatsz, emberies-e vagy csak, igyekeznek elhitetni veled, hogy még igazi. Anyák, apák, nagyanyák, nagyapák, tanuljátok, meg, hogy ti segítsetek a szeretteiteknek. A hivatás fontos, de az első a család legyen most is a legfontosabb kincsetek. Vegyétek észre időben, ne engedjétek meg, hogy kihúzgáljanak belőle, hogy csak az árnyékotok kerüljön haza, s ne maradjon bennetek odaadó szeretet. Ne vonjátok meg tőlük, ha több szeretetet adtok mint amit szükséges, később nagyon hálásan visszaadják azt majd, amikor szükséges az nektek. Egyéniség, egyes ember, egy meg egy, meg egy meg egy, az nem mindegy, hogy ki mit hozott önmaga szerint és generációs feladatot mit hozott, amit neki kellene teljesítenie. Nem szabadna ugyanazt továbbadni, ami helytelent kaptatok gyermekkorotokban. Az is jusson eszetekbe, amit nem törlesztettetek le időben nem kértetek bocsánatot érte. Vagy ha túlzásba vittétek a szigorúságot, azzal magatoknak is sokat ártotok, ha majd rájöttök túlmentetek a saját fejlődési szinteteken, azáltal visszakerülhettek oda, ahonnan elindultatok, ismételhettek. Ha félelmet generáltok, a lelkiismeretetek majd azért jól megdolgoz. Lásd be nem illesz az intelligensek közé, ha nem hoztad hozzá a tudást, s abban tapasztalt sem vagy, hát sokáig a tudás hiánya mögött már meg nem bújhatsz. Hát pótold a hiányaidat, a hitelesektől tanuld meg, előtte kontrolláljad alaposan, tanulj, tanulj, tanulj meg minden olyat, amire a lelked, szíved, gondolkodó agyad, hiányként rámutat. Felelőtlenül, kontrollálatlanul, ne másokra bízzad a legbensőbb titkaidat, neked kell megélned, hitelessé válnod a tieid felé. Azzal, hogy ne mások mondják meg, mi a családodban a helyes. Hiszen eltávolodhatsz általa a családodtól, más irányzat által, más irányba visznek el a hatások. Magyarnak tartod magadat, s milyen, s kinek a kultúrája igazgat téged, a múltba révedsz, a fontoskodóknak mindent elhiszel. Nem veszed észre, hogy ott mekkora az önös érdekek halmaza, hopp benne is vagy a katyvaszba. A múlt elmúlt, figyelj a mára, a most pillanatára, engedd át magadon az értékes pillanatot, amit közvetít feléd, a lelked, szíved, gondolkodó agyad, szintet válthatsz. S amikor megadtad magadnak azt, talán vedd természetesnek, s megint működjön a gondolkodó agyad, mert azt teremtette az Isten az irányítódnak. Tapasztalatom szerint, a szeretet, az nem szerelem, de a rásegítettel működő vágyad sem egyezik meg azokkal, a legtisztább, legmagasabb, emberies érzésekkel, hinnye. Azt inkább tanulmányozzad, hogy összefüggéseiben is megértsed, a három fogalom nem ugyanazon gyűjtőbe tartozik, ha benned már csak az fokozódik, kérdezd azt, aki már kijött belőle és megúszta ép ésszel, s újra gondolkodó ember lett belőle. S mond, hogy magyarázod majd a szeretteidnek, ha lekopik az álca végleg, mit miért tettél úgy, ki mondta meg helyetted, vagy ki mondta meg neked, mit tehetsz és mit nem tehetsz. Bánjatok tisztelettel a Hazánkban született gyermekekkel, ne utánozd le azt ami fájt neked gyermekként, nem jó nevelési mód az. Ne akard, hogy felnőjön, hagyd gyermeknek lenni, töltsd be a szerepedet jól, ha szülő vagy, adj, hogy majd kapjad meg ugyanazt. Ne mond azt, hogy mi legyen vele, ezért meg azért, mert árthat az. S tudtad-e hány ember üresedett ki közben, s került le a lehetetlenségbe, mert nem kérdezted meg előtte, ebből megélni megtudnak-e. Vagy csak kitűnően képzett volt arra, az odacsalogató közvetítője, s csapdád lett, a tudatlanságod, tájékozatlanságod, a hiszékenységed. Mindenki más és más, a különböző kultúrájú emberek, ha nem ismerik egymás kultúráját, hát tudomásul kell venned, annak kell alkalmazkodnia ott, aki érkezik oda. S ha felvállalod a vezetést, akkor ahhoz alap az, hogy neked kell tájékozódnod előtte, hogy mi az elvárás abban és mit várnának el tőled, s te ahhoz elég emberséges vagy-e. Nem lehet mások szerint szabadon élni, különösen akkor, ha aki megszabja, azt sem tudja, hogy ő maga kicsoda, s az amit tőlük elvár, velük és nem értük, csak önmagáért csinálja, fontos az igazsága. Jó nagy csoda, ha nem látja azt sem, hogy mennyire nem érti mit miért tesz, kívül keresi a magyarázatokat, nem ad csak elvár. Mindenkiben talál hibát, hogy ne kelljen megismernie sem önmagát, sem a sorozatban elkövetett hibákat, hinnye, nahát, nahát. Légy a vállalható önmagad, annyit vállalj, ha tévednél beleférjen még a bocsánat, hogy ne menj túl azon, ami már megbocsáthatatlan. Ismerd meg az intelligens emberies határokat, ha nem ismerős számodra az, hát tanuljad, hogy tudjad. Ne vedd természetesnek, hogy ha megváltoztatsz valamit, ami attól kezdve úgy lesz csak és sehogy máshogyan. Az kezelhető lesz-e az ő életükben, befékezve, ellehetetlenítve, megrekesztve, s te nem veszed azt sem a nagy sietségben észre, hogy leépíted vele a saját intelligenseidet is, azt remélem, hogy nem végleg. Pedig az Isten azért teremtette őket, hogy a Világnak emberiesként, nem ártva, nem bántva, átlátva, kihallva, megérezve, jó vezetői legyenek a többieknek, a család is így működne egészségesen. Azt is pontosra formálta, hogy mikor nem szenvednének a láthatatlanná tett, átfogalmazottként nem is létező, lézengő, vegetáló értékes emberségesek. S nem maradt más, csak a lyukak, se szabad akarat, se jó falat, jaj, csak a tisztelet, szeretet, becsület, tisztesség, nehogy szitok szavaknak nyilváníttassanak. Az átfordultunk című festésemet, 2012-2013 szilveszterén, néhány perc alatt festettem, hát rajta van minden, azóta a jó kommunikáció lenne a legfontosabb amit gyakorolni kellene. S csak kevesen vannak tisztában vele, annak, ha befordulnak, kifordulnak, leépítik magukat nem lesz semmi értelme. Gyorsan elfelejtik őket, mert nem hagytak hátra semmi értéket mint szépet, sem jót, ami megtartaná a jövőnek is őket. A bajukban,nem gondol rájuk akkor segítően senki sem, maguknak kell segíteniük önmagukon, ha nem tudják, hát megtanulják a tiszta emberies módját. Különös oktatás, nevelés tolerancia, segíts magadon az Isten is megsegít, hogy ki ne fordulj önmagadból. Ha van kiért, mert önmagadért már képtelen vagy, hát a szeretteidért, tiszteltjeidért, jól kommunikálj ember, mond el mi fáj, gyere mesélj, nem feleslegesen van ott a nótában sem. Ne csak emlék maradjon, vagy talán apró nyoma itt – ott, hogy volt valahol egy Magyarországnak nevezett hely. Ahol halkan, csendben, megszüntették az értékes önmagukat, a jövőképüket, még a gyermekeiknek szánt jövőképet sem becsülték meg, mert elhitték, hogy el kell fogadjanak mások szerint mindent. Amiért pedig sokat dolgoztak, tettek az eleik, nem vették észre, hogy a generációsan, a családjuk tekintetében fontosak azok. Ott van az, szerencsére az alacsony szintűnek nem láthatóan, megoldásként, a lelkükben szívükben, gondolkodó agyukban. Az csak értük szól az, maga az értelmes életükre az igényük. Az éltető erejük ott belül, ami sokáig szunnyadhat, de az emberies lét, ki nem hűl. Mert az élet élni akar, ki végleg nem hal, a szerényben is lehet értékes, ha pont az menti meg. El ne felejtse megköszönni, mikor kinek, de az Istennek mindenképpen. Ki tudja mi volt az, ami ilyen hatással volt rájuk, hogy csendesen leépülve, elfogadták a lehetetlent, az élhetetlenné váltat, s már csak a látszat marad, az igazi önmagukhoz képest. Az látszik tán csak, hogy egyszer voltak, ahol jól még nem voltak, talán néha jól is voltak, nem tudni, hiszen hírmondó sem maradt. Talán nem is igaz az, csak valaki kitalálta, hogy valódiak voltak, csak nem, hogy ennyire megváltoztak a nyomasztó hatások alatt. Segíts magadon az Isten is megsegít, így élek abban amiben éppen lehet, nem kesergek, inkább alázatot tanulok, amikor éppen mihez szükséges. Elfogadó vagyok, elengedést oktatok, önmaguknak toleranciát rajzoltatok, amikor van igény rám Online vagyok. A Különös oktatás, nevelés, magyaros agyalós tréningen, minden számukra, személyiségüknek fontos tudásomat átadom, mert közben én is mindig tanulok, hát köszönöm jól vagyok. Mivel kommunikálni teremtett az Isten, hát a festésemmel is azt teszem, alkotok akkor is, ha megtisztelnek és a Julamami Magyaros Agyalósára mint az Általános műveltséget növelő ” Tenyérolvasó” védjegyes tréningemre jelentkeznek. Az annak a hiánya által már megérintődő, esetlen lefékeződő emberiesek, a tartásukat védik meg, vagy igazítják vissza, úgy, hogy nem törik, nem szakad, vissza az egyeneshez. Hiszen ismerik önmagukat, a hozott tehetségüket és azt is tudják, hogy az akaratos az önigazolása miatt fontoskodó. Hát megtartják az önbecsülésüket, igyekeznek érvelni, hiszen az viszi őket is előre. Majd rájönnek idővel mások is, hogy mit miért nem utánoztak le azt amit elvártak volna tőlük, hiszen olyan tudást hoztak, amivel helyzeteket már szinte gyermekekként jól megoldottak. Nagy szükség lenne már az egy anyanyelvet beszélő gyermekek és felnőttnek gondoltak között. Mert lehet, hogy fordítva van a hozott törleszteni való és a fejlettebb szinten lévőtől, még az életkora miatt nehezen elfogadható, ah. Pedig már ésszel él, a hozott többlete által tele van okos, józanul átgondolt, indulattól mentes érvekkel. Mindannyiunknak szükséges a tapasztalás, azt, hogy a kérdések a szülő felé hangzanak el, lenne a legfontosabb a fejlődésben lévőknek. A bizalom maradjon meg a szülő és a gyermeke között, ne elvegyen, adjon, tervezzenek együtt és legyen annak az adni tudás az eredménye. Úgy mindketten tele lesznek sikerélményekkel menet közben és nem feszülten, jól kommunikálva oldják meg, hiszen közös az érdek. Sokszor voltam tolmács szülő és felnőtt gyermeke között, úgy is, hogy azt sem tudta, hogy létezem és miért tudtak egy idő után együtt tervezni olyat is, ami addig úgy tűnt megoldhatatlan kettőjüknek együtt. A gyermekkorúaknál az érintett szülő is jelen van, úgy történik a tolmácsolás a két különböző szinten törlesztő között, hála Isten, láthatóan utána is jól működik. Magyarországon születtem, itt neveltem magamat fel, iskolába is ide iratkoztam, azt tanultam meg amit nem tudtam. S ami megfogott, vagy hiányzott ahhoz, hogy kitejesedjek az életem során, tanulom nap mint nap és azzal is, ahogy tapasztalom. A sorsomat ismerem, már letörlesztettem a sajátomat, s generációsan is teljesítem, ha még adódik közben időben. Csupán az vár rám, hogy el tudjam adni a feltaláltamat és betanítsak az oktatására az igénynek megfelelően érett, igényesen emberségeseket. Azzal már a többiekért teszek, akiknek már van igénye arra. A születésünkkor hozott, felelevenítő, agyalósra, amit feltaláltam, jól működik. A saját szintjükre hozzák magukat vele az emberségesek, hogy a hétköznapjaikban, megélhessék és gyakran a sikerélményük ünnepeit. Köszönöm Istenem, köszönöm segítő emberségesek, ha gondoltok rám majd, hogy ha a sokaság felé a szervezéssel sok idő ne menjen el. Ha nem bírnék el, az adott sűrű, pont az ürességet óvó gátakkal, amikben a hivatásaitokban otthon vagytok és már nagyok vagytok, abban emberiesen segítetek, hogy az oktatás naponta menjen. Azért, hogy minél előbb kerüljön, kapjon valamilyen formában, az oktatásban helyet. Ez a fontos tartást megtartó, vissza a helyére igazító lelkierő, hátha az egészséget is megtartó, egyensúlyozó hatásával is lehetnek jó eredményei. Adják tovább, hogy maradjanak egészségesek sokan, ne billenjenek ki a testi és lelki belső tartásukat adó egyensúlyukból, legyenek mozgásban, a belső kontrolljuk segítsége által. Ha bármilyen magasságokat érsz el, soha el ne feledd, honnan származol, honnan indultál, mihez képest hova igyekszel, a saját életritmusod adott, azt másoktól el nem várhatod, ha van alázatod. Ne felejtsd el, hogy amit nem tudsz és van rá igényed, hát azt tanuld meg, mert azzal is több leszel. Egyenként születtünk meg, a sorsunk a tenyerünkben, én ismerem a tenyeremet és te mond miért nem, hiszen ott van az neked is, csak le kellene tudnod olvasni, hinnye. Miért nem te segíted a tieidet, a szeretteidet, miért mások irányítják fura, átláthatatlan, kontrollálhatatlan módon a családodat. Ah, miért nem tőled kérdeznek, amikor belőled szakadtak, felelős vagy értük is, meg azért is, hogy teljesíteni tudjad, generációsan a feladatodat. Miért másokban keresed a hibákat, miért nem értékeled kellőképpen önmagadat, miért nem vagy elég fontos magadnak. Miért nem jelzed még időben, hogy mi jó, mi nem jó, pedig neked is adott, külön saját belső általad kontrollálható, egészséges lelki határt az Isten, hát maradj egyensúlyban az önbecsüléseddel. Töröld ki és meg a szemed, hogy megláthasd a számodra fontos, nem ártok, nem bántok, de magamra is vigyázok, betartható emberies határodat. Mitől félsz, kérdezz és kérjél ha kell, hiszen beletettél a közösbe, ne épülj le attól, mert kiderül, hogy azt meg amazt sem tudod még, hogyan közelítsd meg. Hát akkor kérjél a hozzáértő hitelesen emberiesektől segítséget, tanuld megélni a saját sorsodat, ah. Tanulni soha nem késő és nem szégyen semmiképpen, magadnak is tartozol vele, hogy megmutatod a sarjaidnak, hogy nem adtad fel. Feladatnak fogtad fel és megtanultál jól bánni az adott idővel, nem sürgettél olyat, amihez a másiknak más az életritmusa és a sorsa, ah. Eléred te is, boldogulást jelez, amikor megéled a saját sorsodban, a megcsináltam érzésedet, ami a szintedre vezet, utána jön a következő nagy érzés a Hazaszeretet, már tudom miről beszélek. Jó egészséget kívánok mindenkinek, éljen a tisztelet, miért lenne szégyen a szeretet, hiszen mindenki emberségesnek és adni született, amit nem tud még, hát a saját ritmusában tanulja meg. Tisztelet, szeretet, legyen ottan bőven, hogy vihessenek belőle kimenőben. Nem lehet neked mindenben mindig igazad, másoknak is van igazságérzetük. Ha megvan mindened, mi motiválhatna még. Alázat nélkül nem megy. Ne tedd nevetségessé magad, a hirtelen jövő kínlódással, változtatással. Nyögvenyelős lesz, nem valós, tudják milyen vagy valójában. Összefüggésében látható az, van, aki rendelkezik azzal. A 2018. év a feltisztulás, kilátszik már a hamisság. Ha feltisztulni szükséges, a saját ritmusodban tedd. Érzékelteti veled a szíved, lelkes, gondolkodó éned. A fölöslegesedből adj, nehogy a túlzásba beleess és benne is maradj, hiszen megtartó ereje van annak. Ha benne van az is a sorsodban, gazdag leszel. Vagy már, lelkesen, szíves, gondolkodóként gazdagnak születhettél. Hol így, hol úgy leszel az, bocsánat ez tapasztalat. Jó lenne, ha a döntők is, tudnák mindezeket. Becsüld meg a pillanatot, amikor boldog vagy, egész életedre kihathat. Ha már látnák, értük is szól az, ah. Rájönnének, az egészséges, ha körforgásban vannak, hát adnak. Abból ami nem is rövidíti meg őket, de tartást azt ad. Mikor igazítottad meg a belső tartásod. Haladsz-e, vagy már csak punnyadozol, kornyadozol,ah. Sokan várják még a boldogságot a párkapcsolattól, pedig mi mind, hoztuk azt, amivel ha boldogulunk boldognak is érezhetjük magunkat. Ne a párodtól várjad a boldogságot, benned van, annak a lenyomata, ah. Ismerd meg a generációs feladatod. S amikor ti együtt boldogultok már, boldognak tudhatjátok magatokat. Megjön minden idejében, ha arra már elég éretten, készen is vagy. Persze vannak, akik már korán megérintődnek a boldogsággal. Tapasztalatom szerint az marad, ha közben fejlődnek, haladnak. Nem üresedhet ki az, amire jól alapoztak, arra építkezhetnek. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, volt olyan is, az utolsó pillanatban, de okultak, a hiányából. Hallottam azt is, miért nem, ébredtek rá előbb. Amibe, azáltal kerültek, bennük volt, az a régieknek számító előítélet. Azt sem tudták, mit tagadnak meg, de nem vállalhatták. Hiszen már elérték azt, amit ennek a tudásával, meg is tarthattak volna. Hinnye, azt a, ejha, hűha. Figyelj ha a lelked jelez, nem véletlenül van az. Ne várd meg, amíg, félrever a szíved, méltatlankodik a gondolkodó agyad, te is emberiesnek születtél, hát ha lehet maradj is az. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. „Kérem hívjon fel, aki, készül jönni az oktatásomra, beszéljünk róla, ne induljon el”. Julamami Az intelligens ember nincs felkészülve arra, hogy pont a jósága lehet a saját csapdája. Azt tapasztalom 23. éve, hogy amikor megszülettünk, jeleztük a magzati szakaszunkban. Miben lehetünk jobbak másoknál, mi az amit meg kellene tanulnunk, mert annak a tudását nem kaptuk. Fontos információkat hoztunk, amikor megszülettünk, feladat lenne a szülőknek, felismerni a gyermekeiknek a tehetségét. A sorsvonalunk az maga a gerincünk, megmutatja, kivé vagy mivé lettünk. Adok – kapok és körforgásban vagyok, az Isten jókedvében teremtett bennünket, az emberek teremtettek hiányt, többletet. Valószínűleg nem tudták, hogy ártanak vele. S amikor majd túlmennek a saját és generációs határaikon, az vissza is köszön nekik rendesen. Győzz meg, nem harcolnék se veled, se ellened, én az oktatás, nevelés lehetőségét keresem. Megtaláltam és nagyon örültem neki, hiszen már össze tudtam kötni, az addigi leolvasható információkkal. Megtaláltam a generációs jelet, a generációs határt, mindenkinek más. Kiegészült vele, a magzati szakaszban megéltek sora, a terület, a pénz, ami már akkor hat. Van akinek úgy, hogy egész életében csak motiváció nélküli irritációk sora marad, mert túl jó még ahhoz, hogy megállítsa azt aki, nem veszi észre, hogy árt. Fel kell nőni ahhoz is, hogy megerősödve jelezze, hahó adni a maga idejében az a jó. Van akinek kitolódik annak a megélése egészen hosszan, mert annyi sok hátráltatója van. Van aki odáig bátorkodik, jut el, hogy kihasználja a többi jóságát. S ha nem figyelmeztetik őt időben, hát belefut a semmibe és egészen, kezdi el még egyszer, még egyszer… Ezeket generációkon keresztül viszik, sanyarognak attól a saját gyermekeik. Annak a dolga lesz, az adni mintája, akik adni születtünk, de a mi saját határunkon belül kell azt tennünk. Én már adni nagyon tudok, most azt tanulom, hogyan fogadjam el, a jót amit már megérdemlek, éljek azzal, egy magamhoz méltó életet. Minta vagy mindenben, magam is, ha már ott tartasz, letörlesztetted, azért maradsz jó egész életedben, te döntheted el, hogy hol és hogyan. Azt is amit rád raktak és nem a tied, ha kikerülni nem tudja az ember, mert „emberies” az ő dolga lesz. Megmutatni az érdeklődőknek, a sorsunk nemcsak rólunk szól, mindannyiunkról, akik értik már. Legalább ne árts, ne bánts, te sem. Ne birtokold el ami nem lehet a tiéd, a másokét is tartsd tiszteletben tán, ne csak a magadét, a sorsforduló furcsa ám. Visszarendezi, mint a természet teszi, mindent idejében, magadhoz mérve. Hiszen rögzítik azt azok, akiknek fontos lesz a pénz, életükben, s mások meg nem jeleznek és semmit a pénzről akkor. Tehát, talán majd később lesz fontos, vagy nem is lesz fontos, az sorszerűen. Mindent oda belerajzolunk, így könnyű leolvasni, hiszen ott van. Tanuld meg. Végigéltem már minden irigységet és féltékenységet, ami felém irányult, azt gondolom kész. Rájöttek, nem vettem én el, senkitől semmit, azzal, hogy feltaláltam, megtaláltam, az Isten engedélyével. Azokat a feladatokat, amit mindenki oda belerajzol, ahol én azt megleltem. Sok év után, mindent egyedül néztem, találtam meg. Egy olyan helyen ahol nem is gondolnák az emberek, hogy ott is tárolunk magunkról jelet. Azt meg végképp nem, hogy magzati szakaszunkban is. Ami később lehet magyarázata annak, ami miatt nem haladnak úgy, ahogy azt már megérdemelnék. Mások meg pont azzal mennek túl a saját határaikon, hogy csak önmagukra gondolva gyarapodnak. Magam jöttem rá arra, ha összeolvasom azokat onnan, egy teljesebb képet kapok, az ő sorsáról. Mindenkinek lehetne tudnia miért született oda, általuk mit is hozott. Mi az amit neki kell megvalósítani, mert másnak nem szabad hozzányúlni. Neki magának lenne fontos, hogy megoldja, hiszen fejlődne tőle a lelke, szíve, gondolkodó agya. Lenne tőle tartása. Rájönne lehet a pénzért lelkesedve végigélni az életet, de pénzzel nem lehet megváltani a lelkiismeretét senkinek sem. Két oldallal áldott meg az Isten bennünket mind, ki a pénzzel kapcsolatosat hozza meg fontosnak. S az első dolga az, ha a szülője észleli, jól kellene azt kezelni. Másoknak meg éppen a lelkes, szíves, gondolkodó oldala az első, azt a feladatukat végzik el először és váltják át a másikra. Persze lehet úgy is élni, hogy továbbra is másoktól várják, azt amit csak ők tudnának most megoldani. Az idő akkor is halad tovább, ha nem csinál senki semmit. Akkor majd azt fogja csinálni, amit mások mondanak neki. Hiszen fogalma sincsen arról mit kellene tennie, vagy egyáltalán kell-e valamit önmagáért tennie. Ne kelljen majd azt is megélnie, bosszantóan nehéz a sorsa a sarjainak. Megelőzés, megelőzés… Ha le tudnák olvasni az emberek a saját tenyereiket és látnák a kapcsolódási pontokat a családjuk tekintetében. Megértenék, ki miért is kedvesebb, a másik meg miért is nem. Belátnák, ha azt ők fedezték fel, akkor az rájuk vonatkozik, nem rakhatják rá senki másra annak a felelősségét. Hiszen a másik még nem látja át, nem hallja ki, nem gondolkodik felőle, mert még észre sem vette, hogy lenne arra neki lehetősége. Rájöttem közben, hogy hiába szólítanám meg azt az embert, hogy ott lenne az ideje, önmagáért tennie, ha ő maga még nem érett akkor arra.
Így hát csak akkor jelzek és azoknak, akik arra már elég érettek, hogy ne késsenek el, érezzék meg, mikor van ott a saját idejük, tegyenek. Amikor változniuk lehet, mindent az ő idejükben, hogy ne késsenek mindenről le. Hiszen fölöslegesen meg minek szenvednének, ha élni egyszerűbben is lehet. Boldog voltam, amikor rájöttem, milyen jó is élni az egyszerűben, hiszen letörlesztettem azt amit hoztam, nagyszerűnek érzem. Különös oktatás, nevelés. Magyarországról írok, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.
Maradjon a FÖLD élhető… 2016.04.22. – 2020.10.20. https://julamami.com


a feltaláltamnak az eladása, nem hagyhatom hátra, a következőknek. Más nem tudja be és megtanítani, az oktatásának módját, csupán én, magam, Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magamért is szükséges tennem, az már biztos, hogy nincs üzleti érzékem, megtartom hát az önbecsülésem. Eladom oda, ahol úgy látom, jó helyen lesz, megbecsülik, felismerik benne, a nagy lehetőséget, akár üzletileg is.
Nézzél néha, magad körül is szét… 2016.04.21. – 2021. 04.21. https://julamami.com

a legjobb tudásunk szerint teljesítünk. A sorsunk minőségéért és
a generációs feladatainknak, az időben való elvégzéséért.
Tanuld meg, hogyan segíthetnél a szeretteidnek… 2017.04.20. julamami.com
ha tudnál róla. Tanulhatnál, emberismeretből fejlődhetnél általa,
a saját szintednek megfelelően, ez sokszor bizonyítottan hiteles.
Amikor szükséges, ezzel a tudással, az arra igényes,
családtagjaidnak, segíteni tudjál.Tégy magadért… 2016.04.20. – 2020.10.19. https://julamami.com

azt is, majd a saját idődben.
Teljes-e az életed… 2021.04.19. – 2017.04.19. https://julamami.com
Ide születtünk… 2018.04.18. – 2021.04.18. https:// julamami.com
Emberi méltóság, tartásos élet… 2017.04.17. https://julamami.com
napi tapasztaltaim, a tanultak,
emberileg is sokat adtak.
talán, csupán, nem lát rá, a lehetőségekre.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.Amikor ráébredsz… 2021.06.15. – 2016.04.15. https://julamami.com

amiért megdolgoztál.
Ami az emberséges tartásodat adja,
amit a Hazánkba bele teremtettél,
hogy amikor szükséged lesz arra,
abban a minőségben, azt meg is kapjad.
hogy kezd el még egyszer,
a fejlesztésére szolgáló,
online eszközeihez való támogatásról, a jó
s lám pénz, az aprócska nyugdíjamnak a rendezésére, se jutott.
annak hiányával, nem lehet, hitelesen, jó minőséget nyújtani.
Online elérhető, már nem,
helyette, a +36302470589, telefonom által, vagyok.
a megrajzolt, 153 oldalaim által,
minden apró részletet, betanítok és átadok.
működésében megláttatni oktatom.
az emberiesek, által, a számodra, segítő mondatot.
volt a lehetőség, hogy időben tegyék meg, a
oktatásom közben, amikor rájönnek,
csak a múltnak lett vége,
a teljesítésükhöz a lehetőségük, még adott .
az átadhatóan jó minőségű, szaktudásukkal, az alkotásaikkal,
az oktatásuknak, a nevelésüknek, a láthatóan jó minősége, által.
Mindannyian, a saját tudásuk által, elért szintjének megfelelően.
a hitelességét, amikor arra van igény, naponta.
Önismerettől az önbecsüléséig, vezeti végig, az oktatásom, más oktatni, ezt még, nem tudja. Arra is, igényesen beszélünk át, minden jelet, hogy amit hall tőlem, az át is menjen. Ha szükséges többszőr és másképp is, lefordítom, hogy érthetővé legyen, azt, megtanulhatóvá teszem, a bejelentkező, számára. A saját elnevezéseimet használom, a sorsára, a generációs feladataira, a személyére, fordítom. Így hát, nem sablon, úgy mondom, azon a szinten, érthetően, ami által átmegy, a jelenlévő, személyiségére alkalmazom, emberies jelnyelvnek neveztem el.
Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev., a +36302470589 telefonszámom által. Szeretettel a JulamamiÁltalános műveltséget növelő Tenyérolvasó., szolgáltatásom. https://julamami.com

Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a Julamami.
Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között szolgáltatok és külön kérésre, délután is, igyekszem, a kért időpontban szolgáltatni. A nem fogadott hívására, egy csörgéssel jelzek, ha még aktuális a kérdése, tegye fel, mert akkor már, újra fel tudom venni és meg tudjuk beszélni. Tiszteletem. Julamami védjegy.Mi szerint, ki szerint… 2018.04.14. https://julamami.com
hozzáértés nélkül, úgy,
egyedül vannak, ah.
vagy, az elismerésre méltó alkotásaitokkal,
a Hazánk hírnevét, nem erősíthettétek.
A szaktudásotok elismerve a Hazánkban, nem lett,
azzal a Hazát nem erősíthettétek.
A saját és generációs
ide bele, aszerint megfizetve
nem lettetek, se emberileg is elismerve.
nem teremthettetek.
arra figyelnetek, hogy kikezdhetők ne legyetek,
s a magatok által felismertek szerint,
a kezelhetőn belül maradjatok.
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból.
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból.Szeretettel a JulamamiA sors, nem öröklődik, a rossz, átvetülhet, viszont, kijavítható… https://julamami.com


https://julamami.comÖrömkörök… 2017.04.13. https://julamami.com
Heringes Árpádné, prevenciósként,
Műhely, a megelőzésért ev. Tizennégy éve írom, a reggeli gondolatom… https://julamami.com



Jelez-e még a lelked… 2017.04.12. – 2021.04.12. https:julamami.com
Magyarországról, PaksonTíz éve írom, a reggeli gondolatom… 2020.10.13. https://julamami.com

Önmagától… 2018.04.11. https://julamami.com
Tíz éve írom a napi gondolatom. 2021.04.10. https://julamami.com




Kellemes időtöltést mindenkinek, kinek, miben, éppen, a legkedvesebb. https://julamami.com
tartozom az engem megtisztelő,
az oktatásomra bejelentkezőhöz és akkor éppen oda.
amikor a legelső, papírforma szerint tenyérelemző lettem.
nemzetközi táborba hívtak meg és oda el is mentem.
napokig az elém nyújtott, nyitott tenyereiket néztem ott,
az engem, azzal, megtisztelőknek.
mert látni szerette volna, ki vagyok valójában,
arra a tenyereimnek a leolvasását alkalmazta.
az emberek hasznára, megsegítésére, szült az Anyám engem.
Csupán a nehezeknek, az időnként ismétlődéseire,
magamnak volt szükséges rájönnöm, az is megtörtént.
viszont, megértettem azt is,
hogy a tehetségemből lett a hivatásom.
ahol megtudhatom, mit miért úgy mondok, a tenyereik
leolvasásakor az embereknek.
a magyarázatokat megkaptam, ott voltak akkor, a tudásukért tisztelhetők.
kezdetben, ahogy a nemzetközi táborból hazaértem,
már másnaptól, jöttek az emberek.
az alkalmazkodást megtanultam időben,
a toleranciát is hozzá vettem.
látogatottságomból adódó, sikereim adta lehetőségek által.
amikor, egy felettem hozott, döntés következtében,
leállt minden, amit fejlesztésnek szántam,
abba, bele is betegedtem.
jöttek és megtiszteltek, a telefonos szolgáltatásomért is.
Mint megoldást, találtam ki, a tudásomért azóta is, már
áprilisban, volt példa arra, most is, erre is.
úgy, hogy az érkezőket várni is tudjam.
sok országból érkeztek a vendégek,
akiknek leolvastam a tenyereikben lévő,
sorsukról szóló jeleket, képleteket.
összefüggésében is ismerem,
megértettem, letörlesztettem, mindent,
amit megláttam, s már tudtam nekem szól az.
akkora irigységet váltott ki, hogy
gondolom rám is pakolták, cipelhettem.
szinten, mindent, ami ott volt bennük,
tán már nagyon régóta, mint sérelem, azt a.
tesznek róla, hogy nekem se legyen akkora, sikerem.
a tudásom hozta el őket és az ember, aki addigra lettem.
kihozta belőlük, alkalmasnak találták, hogy
ki és megéljék, a fékeket sok évig, naponta kaptam.
semmiképpen nem, általam ható, sérelmeiket,
kiontották felém, évek óta látszik, nagyon hatásos lett.
Pakson, csupán csak, itt lakom, telefonos a szolgáltatásom.
sok éve, nem volt előadásom,
sem az oktatásomra nem jelentkeztek be,
mert lehetőségem sem volt, arra, a saját szülő és lakóhelyemen.
egy garasnyi bevételem sem lett, nem volt hirtelen, várható volt,
hogy ez is megtörténhet velem.
hiszen van emberismeretem bőven, na meg,
szolgáltató vagyok, volt annak díja.
hogy emberileg nem mindig tartottam helyesnek,
hogy elfogadjam.
nem lettem tisztelhető, az igazukat vélték felfedezni,
valahogy, valami által, nem akarom tudni, ki és miért.
a Világban való ismertségem arányát tekintve,
a meggazdagodásom nem következett be.
van hétköznapi tapasztaltom bőven, azáltal lett a feltaláltam.
hitelesen, több éve annak is, hogy alázatom is van már hozzá, hála Isten.
az iskolámat elvégeztem, nemzetközi a végzettségem.
miben vagy tehetséges úgy, hogy az a hivatásoddá is lehetne,
a sorsod ismerete által, a generációs feladataidat is szeretnéd megoldani,
elérhetsz. A szó ereje… 2017.04.09. https://julamami.com
Úgy sem kerülheted el, a saját idődben, emberesedjél… 2019.04.09. https://julamami.com

Még várat magára, a jó és a szép… 2023.04.08. https://julamami.com

Amíg nem tiszteled magadat… 2021.04.08. – 2016.04.08. https://julamami.com









Látszik ami látható… 2020.04.08. https://julamami.com

A szintek között is, fordítani kéne… 2019.04.08. https://julamami.com
Ne vedd el… 2017.04.08. – 2021.04.07. https://julamami.com

Az X… 2018.04.08. https://julamami.com

magad is a jóért és a szépért,
amit a Hazánkba, beleadtál,
szerethető legyél.
A hivatásomhoz emberesedtem… 2023./2017.04.07. https://julamami.com


Jól jön a tudás… 2021.04.06., 2011.04.07., 2023.04.06. https://julamami.com

sokféle hatások vannak körülöttem,
volt amit át is éltem, amikor szolgáltattam.
megélték a saját sorsukat, aggodalomra nincsen ok,
mert a belső kontrollja mindenkinek adott.
pontosan tudták, mi az amit már megéltek és mi az amin
gondolkodtak egy ideje, vagy már régóta.
megoldásokat nem találták meg addig, mert nem
volt meg hozzá, a tapasztalt tudásuk.
lelkiismeretet, mint belső kontrollt, becsapni,
félrevezetni nem lehet.
egyenként értük szól, mert saját sorsot hoztunk.
más és más feladatunk van, generációsan is.
ki tudja, azokat a tiszta, működőképes, mondatokat,
fejteni.
érthetővé tudja tenni és
többféle, élhető szintre is képes fordítani.
magam is kaptam tapasztalást általa.
Nem azonosultam, hiszen nem rólam szólt az, csupán értőként,
tapasztalhattam, viszont a lenyomata ott maradt, a fejlődésemhez.
tapasztaltam magam is, a saját hivatásom által, a következővel,
ami már azt adta, hogy nem ismeretlen annak, az energiának a hatása.
s vonzottam be, a következő hatások által, azt a rálátást, ami igazolta,
mindazokat, többszőr is számomra.
kihallható, s mindezek összessége, adja,
a tapasztalásból eredő tudást.
ebből is, a saját időnkben, tapasztalható tudáshoz lehetőséget,
mindannyian.
hol meg a másikhoz kapunk lehetőséget a fejlesztéséhez,
se le nem maradjunk, sem ki nem maradunk, ha gondolkodunk.
az annak megfelelő,
ahányszor nem oldották meg, generációsan időben.
a hatása annak, addig, amíg,
a megoldások is ott vannak már,
a tapasztalt tudása által számára.
hogy a megoldásoknak a hatásait át is lássa bárki,
nem lehet felelőtlenül ide – oda csapkodni, hárítva vagdalkozni.
a saját szintjéhez fejlődni nem hagyja, hát azon van,
hogy megmentse önmagát.
megoldani igyekszik, nem ártva, se nem bántva,
magára is jól vigyázva, önmaga számára.
a fejlődéséhez, mi az, ami, számára lehetséges,
a megoldásához, érzi, hogy nem csak magának szükséges
az, hiszen ott van annak az erősödő hatása,
hát van gondolkodóként is, teremtő megoldása.
vagy és leszel érte. Hiszen nem vagy tisztában vele,
hogy kit hogyan érint az meg.
amit olvasol, nem gagyi, működőképessé, nem lehet plagizálni.
szavakat, jól hangzó mondatokat, az a tiszta tudást fogja erősíteni.
igyekszel láttatni, tudás nélkül, bizonygatni, általad,
nem lesz hiteles, se nem válik, a tulajdonoddá, lejáratod magadat.
a jót és szépet, a jó minőség amit elértél, megteremtettél, hiteltelenné válhat.
Ah, pont általad, s amit addig megalkottál, elpocsékolhatod és magadat is rongálod.
Tapasztalva haladok, az elméletét oktatom… 2017.04.05.- 2021.04.05. https://julamami.com

Tíz éve írom, a reggeli gondolatom… 2020.10.14. https://julama.com


Kicsi mutter… 2020.07.30. https://julamami.com


Az ember sorsa körbeér… 2016.04.03.- 2021.04.04. https:// julamami.com

Generációs jeleid… 2021.04.02., 2016.04.02. https://julamami.com



Komolyan veszed-e… 2020.04.01. https://julamami.com



Emberiesen… 2018.04.01. https://julamami.com

Látszik már … 2011.03.16.- 2016.03.31. https://julamami.com

Élj a saját életritmusodban… 2017.03.30. https://julamami.com
Ne uraljon el a bánat… 2017.03.29. julamami.com


Felfordult az… 2019.03.29. https://julamami.com
Bocsánat, csak mondom… 2018.03.28. https://julamami.com

Tettél-e magadért, vagy másokért… 2018.03.27. https://julamami.com

Otthon vagy-e… 2016.03.26. https://julamami.com




Amikor ráébredsz a valóságra… 2021.03.25. – 2016.03.25. – 2011.03.25. https://julamami.com



Önmagadtól ne tévedjél el… 2017.03.24. https://julamami.com
Az életed szép is lehetne… 2011.03.29. https://julamami.com

Ha ráébredsz, a két oldalad közötti egyensúlyra szükséged lesz… 2018.03.22. – 2021.03.22. https://julamami.com
Mivel mérsz, önmagadnak, mennyit érsz… 2017.03.19. https://julamami.com

Mint te magad… 2017.03.20. https://julamami.com

Te magad is úgy rezegsz, mint a szülőfölded… 2020.09.19. https://julamami.com





Mit mondasz… 2019.03.19. https://julamami.com
Adjatok esélyt az intelligenseknek… 2020.09.18. https://julamami.com






A belső tartás… 2018.03.18. https://julamami.com
Szeretetből vagy… 2018.03.17. https://julamami.com
Futsz, szaladsz… 2016.03.16. https://julamami.com



Öltöztesd fel ünneplőbe a lelked, érezd át, neked mit jelent… 2020.09.25. – 2016.03.15. https://julamami.com

Belelátva…2018.03.14. julamami.com
Hasonló hangzású… 2010.12.17. https:// julamami.com

Emberies teszt… 2017.03.12. – 2021.03.12. https://julamami.com


Fékezz, mielőtt megszoknád a lóval növelt magasságodat… 2020.09.27. https://julamami.com

A múlt elmúlt, gondolj a mára… 2016.03.10. https://julamami.com
ki ne üresedjél.

Tíz éve írom a napi gondolatom… 2020.10.11. https:// julamami.com


Ajándék az élet, becsüld meg, 2018.03.08. és ma is… https://julamami.com
a hétköznapi életük során,
mert már, nagyszerűen megvannak ők, az egyszerűben.Önmagadnak mennyit érsz… 2017.03.07. https://julamami.com
a tehetséges és
Amikor ráébredsz a valóságra, hogy a másik oldaladat nem is ismered… 2016.03.06.
A generációs határaink is különbözőek… 2016.03.05. / 2023. https://julamami.com



Felismered-e a régi önmagad… 2018.03.04. https://julamami.com
Szépen szól a tiszta szó … 2017.03.03. https://julamami.com

Átfordultunk című festésem, A csoda című könyvem előlapja lett. Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u. 59. Hergál Ház.
látod milyenHa már látod, meddig tart a generációs határod… 2016.03.02. https://julamami.com


Mindenki hozott valami fontosat… 2016.03.01. https://julamami.com

Tisztelet, szeretet… 2018.02.28. julamami.com
A sajátod-e… 2017.02.27. https://julamami.com

https://julamami.com, az egyedüli julamami védjegy, 2010. évtől van a nevemen, Heringes Árpádné nemzetközi és magyaroszági, tudományos, prevenciós és parapszichológus, 75 éves egyéni vállalkozó. Tenyér – térképolvasó és oktató. julamami.com a julamami védjegy.