2026.06.04. https://julamami.com, julamamivédjegyöreganyám A múltbéli ott jól működhetett, azóta vagy az alapja lett annak. amit a tehetségeddel hoztál, vagy elszállt mint a sóhaj, ha ahhoz se emberségedben, sem a szakmai szintednek a becsületével nem igazodtál.
Tanuld meg, ha eljutottál a szakmai és vagy emberséges szinteden oda, hogy érveid vannak, hát alkalmazd, hiszen azok mögött már, a szerinted oda, és magadhoz a saját idődben, s általad, a gyakorlatban megélt, vagy a saját magadhoz is jó, gondolkodtató elméleti, tudás van. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.
2026.07.04. julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com
Gondolkodva élni, az életminőségét a sorsunkig megélni, s amikor elértük a sorsunknak a jó minőségben élhető változatát, az általunk végzett munkánknak a becsületével elért, szintjének a megtartására is ügyelni, azt érezve, hogy a saját Hazánkban hazaértünk.
S nem álmodozni, inkább a boldogulást megtanulni, mondjuk, a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven oktatott feltaláltamnak, az oktatásom által átadható, az összefüggésében látás módján, az életünknek a jó minőségét is megélni, otthon lenni a saját Hazánkban, köszönöm.
S bizalommal lehetünk a döntéseikhez értők által, számunkra biztosított életminőségünk, tükrözi a magunk által beleteremtetteket, s ad lehetőségeket, hogy magunk is tudjunk a saját időnkben és az életkorunknak megfelelő egészséges életminőségünket is megélni. Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk, köszönöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel tudod mondani, julamamivédjegyöreganyám.
Ha nem gondolkodva döntesz kimaradhatsz, ha nem vetted fel az életednek a mostani ritmusát, a sorsodhoz felnövésben, úgy hát, minden közben megváltozottnak az időben való észleléséről is lemaradhatsz.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/. julamami védjegy, oktatom, s közben magam szerint is a feladathoz felfejlődöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia sok évig, julamami védjegy az ellopott igazolványaim miatt, mostanra korosodva julamamivédjegyöreganyám, s mindvégig Heringes Árpádné a hivatalos nevem.
Általános műveltséget növelő / Tenyérolvasó /. julamami védjegy. Mikor mondod el a gyermekednek, hogy az élet amit biztosítani tudsz számára, az nem a saját sorsa, tapasztalatom szerint, úgy vagyunk a sorsunk szerinti időben, amikor meghozzuk, az első felnőttes döntésünket.
Vagy korán a többiekhez képest, vagy már későn, hiszen minden döntést meghoztak helyettünk, a saját döntéseikhez alkalmas idejükben és úgymond értünk.
Azt mondva és mutatva, hogy az a jó nekünk, ami tán számukra már jól ismert, vagy amit akkor megoldaniuk, akkor szerintük könnyebb, azt sem tudva, hogy hol vannak a határaink nekünk egyenként, azt a.
Hiszen saját sorsot hoztunk, ha időben jön meg az eszünk, a magunk idejében teljesítjük, ha valami miatt másképp történik, hát a sorsunk úgy is megoldja majd helyettünk, viszont akkor már biztos, hogy azt értünk.
Tiszta forrás tiszta tudás, mindenki hozott tehetséget valamihez, amit a maga idejében úgy, ahogy neki jó az, megoldani is képes, ha más lát ahhoz hozzá, ugyan, honnan tudná, mi jó nekünk akkor éppen.
Valami lényeges összeállt, azáltal, amit feltaláltam, s egy napon és egy ritmusban megrajzoltam, azóta is jól oktatható a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv által, amit szintén én hoztam tehetségként. Ha az nem lenne, már széthordták volna lealázva, a tiszta tudás tiszta forrásnak az eredetivel járó méltóságát.
Ha időben beengedték volna, már sokan tudhatnának, legalább a létezéséről azóta és a családokban, a szülők is megtanulva a saját sorsukat, raknák egymáshoz mint az összerakható játékot, azt a.
Hiszen aki azt darabonként oldotta meg, már tudta, mi lesz abból, ha az ahhoz hozzáértő, a jól kitaláltnak a végeredményeként, már újra egyben látható.
A felelősségét is hoztam magammal, amikor megtaláltam, annak az apró és csupán rájuk érvényes jeleket, mint tenyér – térképet a tenyereikben és a feltaláltamat, jól oktathatóra rajzoltam meg és már összefüggésében.
Nem használható másra, mint az egyeneshez alkalmazkodó saját lehetőségeken belül és az alkalmazkodásban igyekvő viszont a sajáttól el nem térő, s azáltal is fejlődő formában. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia sok évig, julamami 2010. évtől, s aközben végig hivatalosan, Heringes Árpádné ev. Paks.
2026.06.24. julamami.com, https://julamami.com H.Nagy Júlia több évig, julamami védjegy 2010. évtől, s mindaddig is Heringes Árpádné ev. Paks, hivatalosan, mostanra korosodva tán julamamivédjegyöreganyám.
Minden élet és minden sor is más, ha az ember gondolkodva él, a saját idejében már tudja, hogy az élete még nem a jó sorsa minősége.
S mivel minden ember fejlődni és a tehetségéből, a két keze munkájával, alkotásával, a tehetségéből lett hivatásával hitelessé válni született, hát szerinte és gondolkodva dönt.
Mind a két oldalának a megoldásaiban, megtalálva az akkor éppen jó megoldásaihoz, a számára jó tervet, ha már dönteni képes, eldönti, hiszen a felelősség is az övé.
Persze akkor már pontosabban tudja mi a legjobb akkor számára, ha a lelkiismeretének a belső kontrollja is, azt akkor átérezteti mint tükröt vele.
S a tanácsadók ha szerinte is hitelesek, meghallgatja, őket, akik a tükröt a saját, a gyakorlati életükben bizonyítottan, az emberek által már hitelesített tudásuk által tartják, a saját kérésére, akkor számára.
Megcsináltam a sorsomat, s annyiszor újracsináltam azt, amit a mások általi változtatások, bejelentések nélkül, vagy az Isten adta Nép számára, a felkészülésünkhöz túl gyorsan elmozdítottak, ahányszor annak a szükségét megláttam.
Oktatnám, most már beérett arra, hogy valaki ha megvette tőlem, annak a lehetséges idejében át is vegye azt és minden részleteiben is átlátva, mindazt úgy tanulja meg tőlem, hogy utána már oktatni is érdemben tudja . Igen tudom nagyon nehéz megtanulni, ha nem abban hozta a tehetségét, viszont a tapasztalatom azt mutatja, hogy a racionálisban hozott tehetségéhez is meg lehet tanulni, azt a.
S, hogy utána már mint a járás tanulásnál, hol az egyik láb, hol meg másik lábával lépdeljen, hogy párhuzamosan tudjon, mind a két oldalára, jó alaposan és gondolkodva, felelősen odafigyelve is haladni.
Lehet várakozni, s ki tudja, hogy ki billegteti majd, s abból azután már, bejelentés nélkül ki is billentheti, mivel nem ismeri a megelőzésnek a figyelmeztető jelzéseit, azt a. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.23. https://julamami.com,
julamamivédjegyöreganyám
Várakozol, a hozzá nem értőktől várod a megoldásod, várakozol, s a jó életről álmodozol, miközben úgy elköszön tőled a saját, szerinted életritmusod, hogy nem is észleled, hogy neked is lehetne tán, a magad idejében saját sorsod. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől mostanra korosodva julamamivédjegyöregenyám.
2026.06.22. https://julamami.com,
julamamivédjegyöreganyám
A kimondható igen és a nem között sok év is eltelhet, amire felnő bárki is, ahhoz, hogy a saját sorsáig elérve, a maga idejében és szerinte, meg tudja hozni a döntéseit.
Nem születtünk fölöslegesre és ha időben ráébred, akkor tudja, hogy ő sem és talán senki sem, viszont fejlődni születtünk, s ha megjön időben ahhoz is az eszünk, hát felneveljük magunkat, az emberséges formát követve.
S ha már rájövünk miben vagyunk tehetségesek, akkor már erősebb a jelzés felénk, megnyugtató az érzés akkor is, amikor szembesülünk azzal, hogy értünk van és tőlünk jön a gondolat.
S, az életünkre ható mindenféle hatások által, úgy, ha figyelünk a belső jelzésükre is, mivel a sorsunk addigra már jelzi a belső kontrollunk szerinti határainkat is, azt a.
Megtörténhet az is akár változó minőségben is, hogy mindazok úgy hatnak ránk és adatik meg általuk számunkra, hogy megjön az eszünk ahhoz is, hogy saját döntést hozzunk.
Közben azt is látjuk már, hogy vannak az arra szolgáló jelzéseink és értünk történhetnek, ha időben észleljük, hát már az is szerintünk lesz és a magunk idejében.
Minden sors más, viszont nagy szerencse, hogy oda van rajzolva a képlete a saját tenyereinkbe, úgy már ha megjön az eszünk a sorsunkhoz, annak a jó minőségéig is elérhetünk.
S azt éljük és nem csupán az életünket, ami nagyon változóan ki van téve, mindazoknak a hatásoknak, amik meg is téveszthetnek ám bennünket.
S különösen akkor, ha az úgy van láttatva, mintha teljesen rendben lenne, mert annyira fel van már lelkesítve, s mivel a szívességet már szinte nevetségessé tette, úgy hát, megtévesztő lehet az sokaknak.
S, akik erősen tájékozatlanok minden egyéb felől, s csak a saját maguk igazát sorolják, mert nem ismernek még egyéb és mégis azokat, már hitelesen igazoló igazságokat.
S tán úgy hatott az is, mintha megállt volna az idő, amikor az már nem volt egy ügyre szabva, mert az arra ráébredése az Isten adta Népnek, a saját idejükben, már az arra való igényét is meghozta, azt a.
S mivel a családokon belül is más a sorsa és nem mindenkinek van generációs feladata, remélhetőleg a szülők, rájöttek arra, hogy már jobban szükséges figyelniük a gyermekeikre.
Mert ami elment az egyenestől annak egyre nagyobb lett a hatása és mindenre ami érintett lett közben abban, azáltal aztán már az is látható és érezhető, néha már ki sincsen mondva, hogy ami múltbéli azt tisztelni lenne szükséges, ha még arra most is alkalmas.
Hiszen aki arra ráébredt már menet közben, hogy az életminősége nem azért változik meg, mert ugyanúgy leszólja azt, ami teljesen másképp működik, mint a működésre alkalmasnak vélt sajátja.
S mivel nem akart ellenségessé tenni semmit ami egyébként meg még működik a hétköznapokban, hanem inkább elkezdte, megcsinálni a saját sorsát, hogy úgymond, elvigye a balhét.
S mivel az láthatóan működött, hát lett érdeklődés arra, hogy a sajátjukat, hogyan tudnák megcsinálni, s lettek sokan akik teljesíteni kezdték a sorsukat.
S azáltal az, már minden arra érett formáját meg is változtatta, annak ami csak úgy tűnt, hogy működik és tovább növelte azt, ami addig és azóta is, mivel nem ismerték fel még , hát az üresedést tovább fokozta.
Tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. H.Nagy Júlia kezdettől julamami védjegy közben és mostanra korosodva julamamivédjegyöreganyám, s mindvégig hivatalosan Heringes Árpádné Paksról a Hergál Házból szeretettel.
Az elvégzett munkának a becsülete mindenki számára ad egy elégedett hatást, ami a lelkiismeretünknek a saját magunkért történő jelzése és csupán számunkra adott, s az önismeretünktől az önbecsülésünkig lényeges a hatása miatt.
Persze csupán akkor, ha nem a könnyűnek látszó megoldást választod, a bal oldalunk a racionális, ahhoz megtalálhatod a neked legjobban inspiráló látványosítottat, ami kikerülhetetlenül odahat, ahol a könnyűnek a hatása által való kiemelkedésekhez szoktak.
A jobb oldalunk, a lelkes – szíves – motiváló, ami az emberséges szinten adott és ki sem kopik, ha ügyelünk arra, hogy ha, bármennyire is erős, a könnyű hatása mint csábító erő, megmaradunk az azzal járó, egyenesen adott gondolkodtató nehezek mellett.
Persze csupán szerintem, hiszen a gondolkodó agy, minden körülmények között, keresi a fejlődési lehetőséget, hasonló ahhoz, hogy az élet élni szeretne és minden pillanatban és minden körülmények között is keresi azt, ami az élethez a lehetőséget, akkor éppen megadja.
A fokozatosságot el ne felejtse megélni, mert ha ugyanazon a szinten akarja az összes számára jó megoldást átélni, hááááát, könnyen lehet, hogy előbb fognak nagypénzeket elérni azáltal, a könnyűhöz szokottak szerint, mert nincsenek se fékek sem gátak aközben, s ahhoz szoktak, hát felismerik és kiismerik magukat, azt a.
S amint lehet, már a saját hasznukra fordíthatják és mindenben és mindenkor és mindazt, amit a jó sorsukra várakoztatottak csupán megteremtettek és mégis a saját addigra már elért szintjük alatt élnek, s mostanra már túl sok éve.
Persze bocsánatot is kérek és most rögvest, s a saját védelmemben, a 75. életévemet élem és már tudom, hogy segíts magadon az Isten is megsegít is lehet a módja, annak, ha csak várakoztatva van az emberlánya, mint tán nagyon sokan hasonlóan.
S nincs kézzelfoghatóan annyi bevétele, hogy a már sok éve elért szintjén maradva tudja önmagát úgy eltartani, hogy ne kelljen senkinek, a legjobb érzésével sem megegyezően elfogadnia, hiszen azért tartott ki a nehezekben, a belső kontrollja határait betartva.
S, hogy a sorsát ne csupán átmenetire, inkább már, a jó sorsának a megélésére terelje az összes tehetségével is lehetséges pénzkereseti lehetőségeit, a nagyon vásott összegű nyugdíja mellett, is maradjon meg az önbecsülése. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől s mostanra korosodva a julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.20. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Az is lehet, hogy annyira bejött és nagyon sokszorosát hozta, oda ahol az meglett álmodva valamikor réges régen mint a mesében, s annyira felette volt, az akkori elfogadottaknak, hogy akik fejlődni szerettek volna, hát azáltal boldogulni tanultak.
S amikor rájöttek, hogy a valóságtól nagyon távolira bukkantak, addigra már róluk mindent tudhattak, hiszen csak egy sablonba mehettek, mert ott volt és arra igénye, vagy rálátása az addigiaknak, azt a.
S egyben azzal mivel nagyon különböző életminőségeket éltek, s a sorsukat nem ismerő és nagyon különböző szinteket érhettek addigra el, s akkor még a reményeikből táplálkozni szerettek volna, mert tán nem volt más lehetőségük a tanulásra, se hozzáértő tanácsadók számukra, azt a.
S a fejlődési lehetőségüket kereső emberek jöttek tán ott össze, hát egymást tanítgathatták, a panaszaikkal is, hogy végleg kétségbe ne essenek, azt a.
S amikor rájöttek mekkora balekok voltak, amikor azokat a számukra ismeretlen, tán igaznak mondott valótlanságokat úgy látták meg, hogy közben nem is a saját életritmusukban voltak akkor éppen, azt a.
Megérzések, hatások, ráhatások, tán csupán, az egészséges egyensúlyban még meg nem talált pillanatok, amikből felismerések is lehetnek, ha hozzáértő oktatja azt és azon, vagy nagyon hasonló szinten vannak, akik abban részesülnek, azt a.
A tehetségükből merítetten készült alkotásaik, a tehetségük általi emberséges és vagy szakmai fejlettségi szintjeiknek, a legfelsőbb szintjeivel együtt, vagy külön – külön, ott vannak a hétköznapjaiknak, a számukra egyenként legjobb megoldásaikban, azt a.
S a továbbiakban is adottak azok számukra, mint a munkájuknak a becsülete és már a hivatásukat élik, akkor is, ha nincs aki azt minősíteni tudná, mert alacsonyabban van annál, nem fejlesztette se önmagát emberségében sem szakmailag nem tudott felzárkózni, még mindig, az elért szintjének megfelelően.
Sőt az is lehet, hogy saját magát se ismeri, a belső kontrolljának a létezését se gondolta még át, az önismeretének a létezését se ismerte fel, az önbecsülésről ugyan már hallott, de nem találta azt akkor hitelesnek, azt a.
S úgy aztán azóta se nem jutott akkor még el, hogy felismerné azt is, hogy az élete még nem a jó sorsának a minősége, vagy, hogy a sors nem csupán a filmekben létezik, viszont a gondolkodók tudják, hogy az maga a valóság, ahova még nem mindenki érkezik meg a saját idejében, azt a.
Mert inkább a gagyigyáraknak hiszi el, hiszen ott bármit lehet és mindent a valóságtól távol tárolnak, ha az egyenes nem az egyenes szerinti, hát mellé is igen gyakran, még a tapasztaltak is nyúlkálnak, azt a.
Nem is az a gond, hogy az teljesen emberi és megtörténhet bárkivel, ha nem minden pillanatban van, vagy emberségesen és vagy szakmailag, elég éberen, minden számára adott jó megoldásban jelen, azt a.
Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv szerinti fordításban oktatom a feltaláltamnak a 153 oldalán lévő rajzaimat, addig fordítom és közben a toleranciát is, ahányszor az szükséges alkalmazom, a valóságig fogalmazom és azáltal bizonyítom be, a saját élettérképén is láthatóan az oktatásommal történő a 20 óra alatt, azt a. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és most már a korosodó julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.19. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Az életéveknek a közepénél már felfogja az emberlánya, hogy mi az amit nem tett meg önmagáért, hiszen a lelkiismeretének a megkérdőjelező hatásai ott voltak addig is benne, azt a.
S mielőtt tán át is billenhetne az egészséges egyensúlya, a racionális vagy a lelkes – szíves – motiváló oldalára, megjön a kérdőjel számára.
Mit tettél magadért, s van-e kérdésed önmagad számára, hogy tettél-e másokért, mint a saját lelkiismereted jó minőségben tartásáért. Tisztelettel élj, hogy az arra alkalmas, saját idődben, magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és mostanra julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.18. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Bizonyára akkor is tudsz jól élni, ha csupán az életedet éled, s azt érezted a legfontosabbnak, hogy meg szükséges valósítanod az álmod, azt a.
S akkor, ha nagyon – nagyon akarod, hát akár az álmaidnak a netovábbjáig is eljuthatsz, s azután is újra, a valóságtól távol is jó nagyokat álmodhatsz.
Azután a magad idejében, a valóságban jó nagy átfordulás az is, ha aztán meg, amikor hirtelen jelentkezik a saját sorsod és a lelkiismeretednek a kontrollja, általa bebizonyítja számodra, van ám saját jó sorsod, azt a.
Na meg az is lehet, hogy felszínre jön, hogy mi módon adtad a jól fellelkesített formához addig, nagyon sok évig, az életenergiádnak a legjavát, s nem neked hozott jót se ahhoz mérten pénzt, az sem, azt a.
Se a munkádnak a becsületének megfelelő elismerést, se a jól megfizetett munkát, pedig a tudás, akkor és azután is, csupán benned volt meg, ahhoz a legmagasabb szinthez, azt a.
Igen ám, viszont csupán az idő bánt el veled, hiszen a tudás még most is ahhoz, csupán benned van meg, azon az összefüggésében látó szinten és a születéseddel hozott tehetségként, az meg is marad, bár már magasabb szinten is van az előzőknél, tehát gondolkodj.
Mivel megváltozott közben minden, akár vállalkozóként is felvállalhatod azt, amit abban az átláthatóságban, s tudásként már régóta, csupán a magadénak tudhatod, azt a.
S vagy te is, aki miközben ment az idő korosodó lettél, ami azt jelenti, hogy se ebben sem abban nem vesznek komolyan, mert ahhoz, már koros vagy, hogy kimondjanak, az akkor leginkább tehetségesnek, ebben vagy abban, azt a. Gondolkodj, hiszen azóta már sokat fejlődtél, s van bizonyíték is arra mostanra, azt a.
Az alkotásaidat takargatod, mindenki elől elrakod, mert annyi csalódás ért már, a mondjuk hozzáértőknek mondottak által, emberileg jól kihasználtak és nem te kaptad, azon a szinten a munkákat sem, azt a. Gondolkodj, hátha megváltoztak azok amik akkor neked nem adtak jobb minősítést, mert nem volt arra pénzed.
Na meg, hogy elhiggyed azt bárkinek, hogy megcsináltad azt, ami a legmagasabb szinten igazolja az őstehetségedet, a legmagasabb szinten már jól ismerik azokat, csupán annál lejjebb vannak még, azon kezekben, ami már teljesen méltatlan ahhoz, azt a.
S mivel korosodó vagy, nem hiszi el azt sem, hogy ha megadják mindazt, amit addig senki sem adott meg, még tájékoztatás szintjén sem, akkor bizonyossá válik az, amit az akkori legjobb mesternek tartott, ott a szülőnek kimondott.
Mivel őstehetség vagy, ne keressen mestert melléd, mert nem tudnak tanítani, hát csak mondja azt, akár naponta, hogy fess, rajzolj, akkor is ha az látszik, hogy már szinte feladtad volna, hogy őstehetség vagy. Gondolkodj, magadért vagy felelős és most már ki van mondva, hogy hívják azt amiben élünk már és majd, nem lesz idegen az sem tőled, hiszen mindenért megdolgoztál egész életedben, azt a.
S mivel nem volt már mestered, aki hitelesen biztosított volna arról, hogy őstehetség vagy, hát eltetted mintha nem is létezne tehetséged, pedig az nem szokta hagyni magát, feljön ám és figyelmezteti az érintettet, hogy nem csupán önmagáért kapta azt, hogy őstehetsége van abban.
Hanem eljön az ideje annak is, hogy tovább szükséges a tehetségéből lett szakmai és vagy emberségesében is egy szinten azzal, az annak megfelelő, jó minőségű életét megtartva, s azért már a legmagasabb szakmai minősítése is megilletné, azt a.
Aki érintett ezen ügyekben és nem találta meg a számára jó megoldást és még nem tudja, a saját Hazája, hogy mit hozhatott volna ki és adhatta volna hozzá a Hazánkhoz, azt a magas szinten összefüggésében látástudást, azt a.
Viszont, nem volt az lényeges, mert nem voltak a helyzet magaslatán, tán akik azt a tehetségükként hozott tudás nélkül ugrották meg, s maradt az Isten adta Nép, ki nem bontakoztatva a tehetségéhez lehetőséget se kapva, tán azóta is.
S van abban, hát a megoldások se kezelhetően hatnak számára, mert az a hír járja és már túl régóta, hogy csak a racionálisban van a pénz, mivel nem lett időben elismerve, a tudásának megfelelően, azt a.
Úgy hát maradt a középszerűeket beterelő szinten, s úgy tudta, hogy ő meg a lelkes – szíves – motiváló oldalával hozta az őstehetségét, azt a.
S mert nem is tudtak arról, vagy ha tudtak is elhallgatták, hátha nem kell a többiek előtt a saját hozzáértésüket is igazolják, s voltak csendben és csupán kivárni akarták, a változást, azt a.
S vannak bizonyára sokan, hogy ők maguk is úgy jártak, hogy elhitték, hogy nem hiába várakoznak, s maradtak a semmiben azóta is, azt a.
S ha csupán a valamikori, mestere által is lett felvállalva és azáltal hitelesítve, vannak akik ott hallották azt, tudták, hogy hitelesek a mondatai a mesternek, s az már nem hangozhat az el ismétlésben sem.
S ezt meg vegye mindenki tudomásul, ha nem tudott volna bizonyítani abban és annyi pénzt teremtve azóta és azáltal, annyit, hogy a pénzben jók által is tisztelhető legyen, hát úgy járt, hogy ha nincs a hasznukra az a tehetség, hát jobb ha letudják, mint ha nem is létezne, azt a.
S annyit sem ért el a tehetségével, hogy legalább jó minőségű életet biztosítana az számára azóta, hát hogyan lenne hiteles, a racionális döntők szemében, ha ment le lábtörlőbe, s ha nincs nagy mennyiségű pénze se, nem lett neves, na meg a hírveréssel sem azonosult közben, azt a.
S vannak családok akik több generáción át jártak úgy, hogy nem került felszínre a tehetségüknek a többféle palettája sem, hát az is lehet, hiszen látszik is azóta már, hogy nagy hátrányt szenvedtek, sokan a gondolkodók között is, azt a.
Nem kaptak lehetőséget a bemutatkozásra sehol sem, s nem volt az a fel nem fedezettek között sem és felszínen se, kiállításon nem volt látható, hát nem is létezik az, tán, azt a.
S amikor ráébredsz arra, hogy a tenyeredben láthatóan ott van és ha gondolkodsz, már tudod, attól kezdve a saját kezedben szükséges, hogy legyen a sorsodnak a kormánykereke, azt a.
S azt is vedd nagyon komolyan, hogy senki másra nem bízhatod, s felelőse is magad vagy, az elérhető és szerinted jó életminőségedért ha már megdolgoztál, azon legyél, hogy az meg is járjon számodra, abban a minőségben, jól megélhetően az életminőségedben.
S amikor ráébredsz egy bizonyságra, hogy a saját tehetségedben hozott az maga a sorsodnak, az általad elérhető és már jó minősége is lehetne azáltal, hát gondolkodjál és ne akadjál el, ha kérdezel és kérdezel és kérdezel, hogy van-e még most is jó megoldás arra, azt a.
S ha azon vagy, nap mint nap, hogy jól legyél és telesíteni tudjad közben és szerinted, na meg magadhoz mérten is, a tehetségedből lett hivatásodat, akkor is ha mások szerint, már előrehaladt az életkorod, azt a.
Gondolkodva megtalálod az összefüggéseket is, a saját sorsodra vonatkoztatni is tudod már, mert megjött ahhoz is az eszed, hogy ha nem vagy minden pillanatban résen, hát ellophatnak s vagy plagizálnak mindenedet, mert nekik tán azt is szabad még, ha nincsenek felszínen még most se, azt a.
S ami még az önismeretedtől az önbecsülésedig megmaradt, mint teljesíteni valód, s ami maradt, azáltal még az egészséges egyensúlyodat is meg tudod igazgatva ahhoz, azt a.
S azzal most meg már, a saját magad idejében lehetne teljesítened, mert már közel vagy ahhoz, hogy nagyon rád mordul majd, a lelkiismereted, hogy magadért is teljesítened szükséges, azt a.
S tán gondolkodni kezdesz, mit is jelenthet az neked, ha van a sorsod és az önismeretedtől az önbecsülésedig sem juthattál el, mert nem volt azt kimondva sem, hogy létezne az is.
S, na hiszen láthatóan nem is volt akkor, ahhoz értően megnyilvánuló, mert mások szerint teljesíthetett csupán, s azt, hogy valóban hozzáértő lett volna, sem láthatta bizonyítva akkor senki más, azt a.
Mint ők akik akkor már érintettek lettek volna és azóta is, a saját szintjükön és a jó sorsukat tudnák már, egyenként és szerintük, akár családilag is, a nekik legjobb minőségben is megélni, azt a.
Egy Haza ez csak egy, belefértünk a hirtelen változásig, amire nem készítettek fel, ha voltak akkor és azért felelősök, akik tudták, hogy mi következik be, s fel sem készülhettük gondolkodókként se, azt a.
Hiszen ha tudták is, hogy mi és miért nem juthat el az, az Isten adta Néphez, s tán legalább a tájékoztatás szintjén eljuttatták volna akkor az értőkhöz, tán nem mennek el annyian közben, viszont azóta már látszik, hogy mi az a túlzás, amit megtartottak maguknak, azt a.
S az is lehet, hogy voltak akik és amit már tudtak addigra, s az Isten adta Népet meg, nem tájékoztatta megelőzésként akkor se senki sem, s várakoztak most már felfogva azt is, hogy túl sok évig, azt a.
S mert a lelelkesítésnek a számukra hallható túlzása és nagyon magas szintje, volt az ami tán ott abban megtartotta őket, nem gondolták azt akkor, vakmerőségnek, már bocsánat, azt a.
S hát lett egy, ha eszi nem eszi is, csak egy lett aztán már az ügy és a legalacsonyabb szintre üresítés volt adott és pont ott volt sok, az érintett, s éppen abban és akkor, azt a.
S amit addigra értek el, hogy a saját sorsukat meg tudták volna, volt már ahhoz elég tudásuk, alkotásuk, a munkájuknak a becsületét igazoló jó minőségüket azóta már meg is fizették volna tán, ha a racionálisban is látható volt már akkor, azt a.
S, hogy abban is hozták a tehetségüket, a lelkes – szíves motiváló oldaluk mellett, ott volt már párhuzamosan akkor is, a műszakiban, a tehetségükkel hozottan, már összefüggésében látásukkal érintettek voltak és a racionálisban hozott tehetségükben bizonyítottak is nem is egyszer, akkorra, azt a.
S tudnának már, az azóta is elért szintjükkel is, a nehézben is a fejlődésüket igazolva, megint és a saját idejükben, a saját szintjüket is időben meglépni, s azt ismételni ha szükséges, hiszen nem hiábavaló időveszteség az, nem – nem.
S azóta már, sok éve és a számukra már megjáró szinteket is átélve, az ahhoz megfelelő tudásukat közben is a hozzáértők felé, mint számukra adott lehetőséget megadva és azáltal bizonyítva, jó minőségben, a jó sorsukat is jól megérdemelten élni már azóta.
S vagy nem vállalta fel, mert tudta, hogy akkor nem a színe java találja meg és mindenben és mindennel, ki akarja majd mozdítani az egészséges egyensúlyából, hogy lehúzza az átlagnak mondott szintre, azt a.
S mostanra, van-e megelőzésként, már azt aki összefüggésében is átlátó, aki a racionális és a lelkes – szíves motiváló oldalt is átlátja, mert tehetséges és több módon, sokféle rálátással bír, azt a.
S felvállalja azt, hogy ahhoz és amahhoz is értően azt a tudást, a számára is, a legjobb minőséget nyújtó és a szerkesztés közbeni lenyúlást megelőzendően, még megelőzésben biztosító, lehetőségek között oktatja, azt a.
S, azt majd ki kárpótolja számukra, ha őstehetséget mondott róluk az akkori legjobb, mesteri szinttel bíró, aki értett ahhoz, hogy azt mondja, ne taníttassák, mert őstehetség, azzal ugyan mit mondhatott, azt a.
S ki vállalná azt fel, hogy hitelesíti azt, ami akkor a mestere szájából hitelesítésnek szánva, elhangzott, már akkor ott, s nem lett belőle semmi, mert nem volt aki azt tovább is tudta volna vinni, hogy megtalálják a legjobb megoldást abban már akkor, azt a.
Mivel, csupán azt hallottad, azoktól akihez elvitt az érted is felelősen gondolkodó szülőd, mert kapta a jelzést az oktatásból, tőle, akiről azt mondták, hogy szintén értett ahhoz, ki az őstehetség, hogy taníttassanak, mert nagy tehetséget mutatnak rólad az iskolai rajzaid és megfogalmazásaid.
Na meg, amikor a téli csúszkálásnak agyrázkódás lett a következménye, és az elismert szakember kérte, hogy rajzoljál neki valamit, s gyorsan meg is történt általad.
S a rajzot látva, azt mondta neked ott, az abban nagyon elismert hozzáértő, hogy meg van tisztelve, amikor átadtad a rajzodat, hogy azt ő láthatja, na azt, akkor a szülő is megjegyezte egy életre.
Viszont, hiába kérdezte ahol azt mondták, hogy hozzáértő van, nem volt akkor tovább nem volt hova, s az sem, aki felvállalta volna, s úgy mondta volna ki a véleményét, azt a.
Gondolkodj el, hogyan tovább abban amiben most lehet, ha csupán kicsi az a lépés, akkor is megfelel annak, hogy a tehetségedért tettél, annyit amennyire most képes vagy, azt a.
A hitelesítését is adva a tudása által, hogy azt az akkori, abban otthon lévő gondolkodó abban felelősen, kimondta volna, azt, hogy őstehetség, s már akkor, legalább, a saját maga által elért akkori szintjére engedte volna, azt a.
S a szülőhelye nem tartotta a saját feladatának azt sem, hogy mind a két talpának biztosíthatta volna a saját szülőhelyén, az anyaföldön a biztos talajt számára, vagy legalább meggyőződtek volna akkor róla, azt a.
S tán tudtára adva annak a helynek, s a benne élőknek, hogy ki nevesíthetné azt továbbadható módon, s valóban tehetségesen, azt a települést és már régóta, ha egyáltalán tudnának róla.
S úgy is, mint aki a rajzaival és a festésével és a szakmai szintjével párhuzamosan hozta, már amikor megszületett, s az emberséges és a többieknek ugyan, még nem túl nagy létszámban viszont már számukra is láthatót, azt a.
S vagy a saját idejükben, már általuk is, a saját szakmai szintjeiken elérhetőt, s szerintük is értékelhetőt, mint a motiváló tehetséget, az ahhoz értőknek, s már akkor.
S menet tovább minden, s úgy tettek mint ha nem is lenne azon a helyen, őstehetség abban az ügyben, s ment tovább, ami jó csupán ugyanazoknak és ugyanazokról szólt akkor, azt a.
S nagyon sokan, tán túl sokan is abban és akkor, azt erősítve, tán megnyugtatásul, hogy valósítsák meg az álmaikat, azt a, már bocsánat.
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és mostanra julamamivédjegyöreganyám julamami védjegy2010.év óta van Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm.
2026.06.17. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Amikor már nem éreztem jól magam abban, ahol akkor éppen, még az előzők által írtam, elköszöntem, azóta se került szóba az többet, mert úgy döntöttem, hogy majd velem is kevesebb lesz ott, ha azon voltak, hogy elvették a kedvemet, hát most meg már látszik, jól belakták.
Viszont hoztam egy döntést, s magam mellett álltam ki, s ez még csak keveseknek jutott eszébe ahogy látom, mert ha ismeretlen a hang vagy a kommunikáció szintje, nem megtanulni szeretnék azt, amit a másik már régóta alkalmaz, hiszen egykor ő maga is meg kellett, hogy tanulja önmagáért azt, hogy az önismeretétől az önbecsüléséig eljusson.
Azóta már sok vizet lehozott és vitt el a Duna mivel a partján lévő település az ahova születtem, s már gyermekként és felnövőben is meg kellett tapasztalnom, hogy a part a gesztenyések alatt, ott ettem meg a zsíros kenyeremet ebédre, csak át kellett mennek a hatoson közben és vissza is, hogy a szakmámat gyakoroljam.
Mert a fák hűse, a levegő amit a Duna is segít megmozgatni, a ragyogás a vízfelszínén, a vízi sportok, a futásgyakorlat, a séták gyermekekkel és néha csoportosan, a nagy létszámnak szóló rendezvények, az nagyon megnyugtató tud lenni, mert maga azon a helyen lévő életminőség.
Mivel, akkor még nem tudtam, hogy rajzolni és festeni is fogok, az írásnak az akkori, fel – fel jövő próbálgatása mellett, már rajzolni is kezdtem és festettem is, amiért egy akkora tábla csokoládét küldött egy akkori versenyt hírdető, tán hetilapnak mondott, hogy még tartalékolni is igyekeztem belőle.
Ide születtem és most már azt is tudom, hogy azért, mert velem is kiegészül az a hely, ami a születési helyem és a felnőtté emberesedésemnek a kísérője is volt, magamat nevelve emberesedtem, hát elmondhatom, hogy minden körülmények között emberséges voltam és az is lettem.
S most is maradok emberséges és a szakmai tudásomnak a szintjén, azért a következő éveimre is letettem a fejlődési lehetőségemnek a tárgyát, viszem tovább és keresem a lehetőségeimet az oktatás mellett vagy, ha a szakmai szintjüknek a megerősítéséhez emberileg is jól jönne az a szint amit addig elértek.
Hiszen ha ennyire nem akarhatják, hogy itt maradjak és a számomra gyermekkoromtól kedves helyen időzzek és a hivatásomat gyakoroljam, mint bárki más is azt, ami nem arról szól, amit az a csodaszép hely megad, azt úgy is fel lehetne fogni, hogy az élet élni szeretne. S mivel meg is tesz, azért mindent, hát jó minőségben ahogy azért megtette amíg hagyták, hogy beleteremtsen oda, ahova való most is.
S minden pillanatban a hétköznapokban is, hogy azon a szinten éljen, ha már azt az emberséges és vagy szakmai tudása által elérte, amit az Isten adott a tehetségével számára és akkor is, amikor már a tehetségét a hivatása által gyakorolhatja, azt a.
S akár az ott adott és elérhető legmagasabb szintekig elérve is, hiszen azért született oda, hogy ott gyakorolja és azt erősítse fel, most és már a legjobb tudása szerint is, hogy a fejlődési lehetőség abban is meglegyen ott is, s az kerüljön fel, amikor az már lehetséges, arra a szintre ahol most is jó, az egyszerűben is nagyszerűen élni.
Akkor most leírom és megkérdezem, hátha eljut oda, ahol a döntések születnek most, hiszen nem csupán nekem lehet ez gátja a szakmámnak az elfogadásánál, csupán óvatosan kérek bocsánatot is, a saját védelmemben, köszönöm a megértést.
S a most már úgy tudom nemlétező, jó lenne, ha valaki ezt vagy mást megerősítene ez ügyben, ne, hogy kikezdető legyek, s 1999. évben volt még és tudomáson szerint, a legjobbnak minősíthető volt az, Akadémia, ahol én Heringes Árpádné tudományos prevenciós végzettséget kaptam, akkor általa.
Mert úgy tudtam, hogy akkor még a legjobbak között volt az, ahol nem csupán én magam, hanem többen is voltunk hallgatók, abban az évfolyamban, ahol a nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós kitűnő megajánlott diplomát kaptam.
Több tárgyból, ott ami akkor a legmagasabb szintet adta számomra is arra, hogy mit miért úgy fogalmaztam meg és miért azt mondom, s miért neveztem el azt, tenyértérképképletnek, ahogy a hivatásomat akkor gyakoroltam.
S nagyon sokan tiszteltek meg azért, amit akkor tudtam mondani és Budapesten a vártövében egy oktatási központban, ahol Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként szolgáltattam és oktathattam akkor és amíg, el nem köszöntem onnan.
Pakson a Hergál Házban, találkoztam velük, akik az önértékelésükért érkeztek akkor többnyire, tudták, hogy nem várhatnak tőlem jóslást, mert nem voltam akkor sem jósnő, csupán egy gyűjtőnévbe soroltak, akkor még nem láttam annak a következményeit.
Viszont mivel a vallásokból és a segítőknek nevezhetők közé begyűjtöttek közül is ültek velem szemben, s mások is leültek, hogy megtapasztaljanak, hát azt kaptam szóban, hogy nem vagyok jósnő csináljam mert őket az amit csinálok nem zavarja.
Hát az úgy volt, ami számukra megfelelt akkor, hogy anélkül döntsenek, hogy tudták volna mi minden férhet meg a segítő hivatásban, vagy bármi máshonnan behozott és azt az elnevezést magyarosított változatokban is jelen volt és gondolom van ma is, már bocsánat.
Amikor az oktatásomnak a lehetőségét végigjártam, jöttek csoportosan is egymás előtt néztem meg a tenyereiknek a térképeit, s akkor azáltal már az elköszönésünk után éreztem, hogy közeledik a döntésüknek az ideje.
S miután a szülőhelyemen is kértem volna, a lehetőséget az oktatásomhoz, hiszen azt tudtam, hogy megvan minden végzettségem és az azt igazoló okmányom ahhoz, hogy oktatni tudjam azt, amit már éveken át addig is különböző helyeken meghívásra, a gyakorlatban is oktattam.
S mert volt a kezdetleges néhány oldal, amit aztán kiegészítettem akár naponta is, mikor mi ért körbe a hivatásomnak a gyakorlása közben, azt is már lerajzoltam, mint a látható és használható, oktatási anyagát használtuk az oktatásomkor.
S annak amit akkor értelmezni oktattam és azokat a szavakat, mondatokat, tőlem megtanulható tudásként, már, át is adtam, az üres szöveg nélküli tenyerek mellé rajzoltak, ami már az értelmezése volt annak, amit a rajzaimon látnak.
S megnéztük a tenyereikben is, amikor már odáig eljutott az oktatásom, minden adott volt arra, hogy megtanulható a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven, mert az később úgy neveztem el, mivel sokszor kérdeztem közben, hogy átment-e, hát átment az értelmezhetően, az oktatásomra bejelentkezők számára, köszönöm, hogy jelen voltak és részt vettek abban.
Amit egyedül magam találtam fel és rajzoltam meg egy napon és egy ritmusban később. azt mondták, egy idő után, hogy ahol kértem, onnan kaptam is segítséget, hát azt hittem minden rendben van a saját szülő és lakóhelyemen.
Nem úgy lett, voltak akik érveltek, miért nem lehet azt nekem, s még most sem tudom, hogy mit nem lehet aztán még nekem a saját szülőhelyemen, hiszen most újra leülök az emberekkel, mert kérik a személyes találkozást, a telefonos szolgáltatás helyett, mivel más lehetőségem nincs hosszú ideje nekem.
Jönnének én meg szívesen leülök a kedves helyre a szülő és lakóhelyemen, hát akkor most kérem a megoldását annak, hogy mit szabad nekem és mit nem lehet a szülőhelyemen, ne büntetve legyek azért, amit hoztam tehetségként és pont ott, ahova születtem és amíg lehetett egész életemben ide is teremtettem.
S most is teremtenék, ha nem lenne ez a helyzet, hogy nem tudom, miért szólhatnak rám, miben kezdhetnek ki engem, a hivatásomnak a Duna parton való gyakorlásáért, tudnom szükséges, mert a az életszerűen jól működő, a hétköznapokban is megélhető rendet magam is szeretem, már bocsánat.
Leülnék és úgy mint az összes többi ember aki itt él és befogadták ide, ott szeretnék szolgáltatni, ahol rálátok a Dunára és nem szólnak rám, s csupán ugyanúgy, mint mások időzni szeretnék bárhol és akármikor amikor mások is lehet azt.
Nem kérek ennél többet és nem is igényelnék mást, mint, hogy otthon érezhessem magamat ott ahol születtem és lakom.
Magam is élni szeretném ennek a városnak a minőségét, s mindazt ahol jól érezhetem magamat jelen lennék, s a köztudatban megmaradhatna az a város, ahova eljöttek nagyon messziről is, azért amit az Isten számomra adott tehetségnek.
Létezem, vagyok, magam is élni szeretném az egyszerű életemet, ahogy azt felnőttkoromig tettem, s utána már el – el mentem tanulni innen, viszont visszajöttem, mert ide köt minden. julamamivédjegyöreganyám
2026.06.16. H.Nagy Júlia kezdetben most meg julamamivédjegyöreganyám. https://julamami.com Egyedül döntöttem, magam szerint tapasztaltam a nehezeknél a még nehezebbeket is átéltem, nem mondhattam mégsem, hogy szerintem van minden az életemben, azt a.
S most meg, hogy már értem, mi a különbség az életem és a sorsomban is megélhető jó minőség között, nem ártanék senkinek se és semmiért sem, hiszen a megelőzésben oktatom, azt amit hoztam a tehetségemmel és azóta már, a hivatásommá lett.
Aminek a gyümölcse lett és történik is már 2010. év óta, a feltaláltamnak a jól oktatható minőségét adja, az egyenlőre még csupán általam elvégezhető 20 óra, ami alatt és vagy utána már, láthatja összefüggésében az élete és a sorsa közötti, már számára is a jóban megélhető különbségeket, azt a.
Nem könnyű megtanulni, megmozgatja az agysejteket alaposan és minden már általa elért és átélt szinten, fel is hozza azáltal, a lelkiismeretének az elvárásainak megfelelő saját megoldásait és mindet, ami akkor annak a megoldására jól jöhet. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia a kezdettől, s mostanra korosodva julamami védjegy öreganyám.
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. heringesa1@gmail.com Emberünknek a megszületését, az anyai ága szerinti kultúrában élő családtagjai és egy ott is domináns családtag, nagyon várta. Amikor úgy látták jónak,, tudomására hozták, hogy szerintük emberünk felnőtt, ahhoz, hogy az apját is megismerje és a saját életét élje. Viszont, a tenyérben látható az is, hogy meghatározták azt, hogy emberileg jó irányt vegyen szerintük és a hivatásában is sikeres legyen. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
2026.06.15. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Az idén tudás nélkül jó minőséget nyújtani nem lehetséges, s amikor a lehet megtévesztésében gyors pörgésben megugorva kerültek a számukra még csak nem is értelmezhető helyekre, az most szembefordítva ott lesz mint a negatívja, azt a.
S annak amit addig lehetett, az bebizonyosodik, hogy ami ott van láthatóan is mint lehetőség, hát azt sem mindenkinek lehet, s ha nem azonos szinten voltak akkor, hát nem lett volna szabad, gondolni se, nem, hogy azzal számolni, mint a saját lehetőségével. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásként Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.14. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Ha le szeretné tölteni, kérem kérdezze meg, hogy van-e annak díja, hiszen itt minden apró részletecske a saját szellemi tulajdonom.
S ha nem tartják tiszteletben, akkor én magam szerint mikor fogom megélni, a saját magam által megteremtett, jó minőségű életemet, ahonnan ráléphetek a jó sorsomnak a mostani minőségére, s a megteremtettjeimmel jól megérdemelt jó szintemre.
Persze bocsánatot is kérek, hogy magamat megóvjam, mert be lett jelentve, hogy megy tovább minden azon a szinten, ami úgy hatott ránk az Isten adta Népre ahogy, elment már 16 év, az üresedés szintjére terelve és ott is hagyva bennünket, akik gondolkodva éltük.
Az emberséges és szakmai szintünket igyekeztünk megtartani, az volt ami számunkra csupán a túlélésre volt alkalmas, s nem felelt meg az akkori fejlődésünk szintjének, viszont az nem érdekelte őket, vagy azt eszi vagy nem eszi, a saját döntése és éhes marad, mert nem volt más.
Hát bele lettünk terelve, az általuk átlátható szintre, s a semmiben várakoztatás lett belőle, s gyakoroltuk volna a hivatásunkat, ha kaptunk volna lehetőséget, legalább egy másik lehetőségbe és nem csupán a legalacsonyabb sávba terelve lettünk volna, a már addigra elért szintünk helyett, csak sanyagorva át és túlélve, a 16 éven át.
Hiszen az addigra elért szintünk már fent volt ott, ahol a sorsunkhoz léphettünk volna akkor, s ránk zúdult mindaz, amit csupán a saját életminőségükért gyakoroltak, s nem a munkájuk becsületét igazoltan volt az, s mindenki számára láthatóan, ami nem egyezett meg a segítőkével, már bocsánat.
S hát kitaláltak maguknak más valami hasonlót, ami a túlzásoktól felpörgetett és nem, az arra már érdemeseknek szólt, viszont túl jól hangzott és oda adták az összes lehetőséget, hiszen látszott, hogyan emelkednek ki önmaguk fölé, se nem volt oda elért szintjük, sem az önkontrolljukat meg talán nem is ismerve, ugrották meg nagy vakmerően mindazt, ami ott volt és tán csupán számukra láthatóan.
S mivel csupán túléltem, hát nem tudtam felérni, a saját jól megérdemelt sorsomnak és az azzal már megjáró, életminőségemnek megfelelő és mint a saját szintemre eddig, az akkor is túl sok 16 évet, ami most, hogy 75 életévemben vagyok, a kallódásom idejében nagyon sok, gyakrabban araszoltam át, mint, hogy azt érezhettem volna, hogy tán oda felugorva is gondolkodnak, s nem csupán magukra és csak a sajátjaikra gondolnak.
Hát persze a megszokott módon, bocsánatot is kérek, akkor ha most már tán lehetne, kérem valaki aki arra már érdemesnek tartja magát, s az emberséges és a szakmai szintje védelmében van már, tán vállaljon fel értünk is, az Isten adta Népért is úgy és most felelősséget, hogy magunk is vagyunk a Haza, s egy Haza ez csupán egy.
S ne a majd, a talán, a jövőre, ha lehetséges lesz már az idén, s a többi nagyon hasonló és nem megnyugtató szavak mondatok hangozzanak el, hanem egy felvállalt bizonyítéka is legyen annak, hogy különböznek az addigiaktól az elhangzottak, hogy azok most már bizonyítékok.
S a jól megszokott és túl sok évig, a csak azt hallott mondatok, az egyenestől más irányba, s csak értük és róluk beszélve, s egy kultúrát képviselve, s abban is úgy, hogy egy pillanat alatt változtatva, már teljesen az ellentétét ígérve történt meg.
S merítettek erőt a hiszékenységből, átmenetileg, s mivel nem is értették azt a megfogalmazást, s nem akarták napvilágra hozni, hogy nem értik azt azokat a szavakat, viszont a lelkesítés az akkor, s abban nagyon nagyot aratott.
Most mivel mindenkinek más az emberséges és szakmai méltóságának a belső kontrollja, azt bizonytalanságban hagyni óvatlanság volna, már bocsánatot is kérek és rögvest, s jó lenne, ha valami már nem a talán, tán, az esetleg, hatását éreztetné velünk.
S inkább, a saját maga szerinti és a saját sorsának, a biztonságos szintjének megfelelően most már felvállalná, hogy kimondja, hogy együtt és az ismert emberséges szinteken belül is, marad az Isten adta Néppel, mint a saját és mindannyiunk számára létező Hazánkkal.
Hiszen ott volt láttatva, s mindenben erőt mutatva, s azáltal túl sok éve és minden egyenestől eltérve, s mindazt túlélve, ugye már nem lehetnek erősebbek, az innen – onnan kiplagizált szavak, s másoknak jópofa, viszont a gondolkodóknak most is, egészen mást jelentő mondatok.
Hiszen az Isten adta Nép összeszedte magát és mellé állt a Hazánknak mint, hogy egy Haza ez csak egy, s belefértünk addig is sokfélék voltunk, más szintekről ébredtünk és különböző időben, jöttünk rá arra, hogy a tehetségünket azért kaptuk, hogy a munkánknak a becsületével haladjunk és fejlődjünk fel mindig oda, ami most működőképes.
S arra is ráébredtünk sokan, hogy egy Haza ez csak egy, nem elég ha magunkra gondolva élünk, hiszen a szomorúságnak is van hatása és mindenkire, s ha két nagyon különböző szinten élő ember beszélget, az egyikük majd megérzi azt utána, így vagy úgy, vagy ha átmegy a színe – java, azt a.
S amikor ott az ideje számára, akkor érintett lehet abban is tán, s a saját idejében megkeresi annak a lehetőségét, hogy felérjen már, a saját szintjének megfelelően, a sorsának a saját maga által is jó minőségben történő megéléséhez.
A megfogalmazásoknak most, minden gondolkodóhoz szólnia szükséges, ami által, a sokaság, megmentette a Hazát, nekem nincs másom mint a feltalált tudásom, nem álltam be se ide, sem oda, hátraléptem ha a hatalmaskodást, a gőgöt, az önelégültséget, éreztem a legerősebbnek, ott ahol a lelkesítésben kitűnőre lett látszatosítva, azt a.
Hát mivel tapasztalva is oktató vagyok, mivel a remény is ott leledzett megerősített formájában, hát magam is mást vártam volna akkor, s mégis a valóságot hamarabb átéltem, s mivel nem hagyom ki a nehezeket, hát azt éreztem meg, hogy jól beágyazottan kitűnő a módja annak, hogy a gondolkodók inkább a belső kontrolljukra hallgatva döntsenek és ne legyenek vakmerők anélkül, abban turkálni sem.
Nincs másom, mint az egyszerűben is megélhető nagyszerű a jól bevált életminőségem, s azt meg is tartom, hiszen a hivatásom a tehetségemből lett, s a hivatásom is én magam vagyok, ez adja az emberséges tartásomat, s a feltaláltamnak a szintjén a szakmai méltóságomat, már bocsánat.
A nagyon sok velem szemben ülő emberek hitelesítették az akkori tudásomat, s változott meg a bejelentkezőknek a szintje is, amikor a Tenyér – térképolvasót tapasztalva és az oktatásom által, már fejlődtem és fejlesztette is egyben, már bocsánat.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, ezt adták a régiek, megköszöntem akkor és most is, bár amikor hirtelen megváltozott és minden, már nem kaptam más lehetőséget, mint a 20 órás oktatásomnak a lehetőségét, köszönöm, hiszen az vitt át minden nehézségen. Mivel amikor a hivatásomat gyakoroltam, már azáltal is önmagam lehettem és azon a szinten, aki éppen bejelentkezett arra, amit igénybe is vett attól kezdve, amíg be nem fejezte.
Mivel, nem volt semmi és senki aki felvállalta volna legalább az oktatás mellett, a létezésemet,hogy át tudjam adni akkor is, az összes tudásomat, oda ahol arra már igényesen jelentkeztek be, mint a Tenyér – térképolvasó 20 órás oktatásomra.
Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami, 20 órás és nem könnyen megtanulható oktatásomra már igényesen, jelentkeztek be, volt aki éveket várt, hogy átlássa, mit is kap aki végig is tanulta az oktatásomat, pedig már volt saját szakmai és emberséges jó szintje akkor is.
A feltaláltamat a személyére szabom a bejelentkezőnek, nem ugrálunk le és fel, magam alkalmazkodom, mert én már azt is sok éve tudom, a tolerancia jól működik nálam, az oktatásomnak az alapja, s amikor szükséges a tudásomnak megfelelő alázatomat is beleviszem a megfogalmazásokba.
S mindaz csupán általam történik és amit még magam oktatok, hiszen nem adhattam tovább a tudást, nem kaptam rá lehetőséget, hogy az oktatásnak bármely szintjén meg tudják tapasztalni, az arra már rálátok és a maguk szakmai szintjén már hozzáértők.
S mint a különböző szintekre eljutó és az emberismeretnek ezt a széltében és hosszában és magasságában is utána már érzékelni tudó, mint az oktatásom alapja, csupán általam be és megtanulható tudásforma, amit magam találtam fel és rajzoltam meg egy napon és egy ritmusban.
S azt mondom most is, hogy alapos emberismerete lett már annak, amit megelőzésben hoztam tehetségnek és kiteljesedhettem ezidáig, mint összefüggésében látást oktató, persze bocsánatot is kérek tudásomért. Segíts magadon az Isten is megsegít, az a mód amit eddig is túléltem és nem kaptam más lehetőséget, amit el tudtam volna fogadni, viszont az működik és mindig megsegít, már bocsánat. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől s mostanra korosodva már julamamivédjegyöreganyám.
Logo Gálosi Ádám József alkotása, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van, a julamami védjegy, kérem tartsa tiszeletben.Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona. Magyarországon, Pakson a Hergál Házban készült el a könyvem. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél.Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz mindent érte, hogy élni tudjon, mert az addigi teljesítményének megfelelő szinten, másokat is tiszteletben tartva, saját sorsa szerint is jól élni szeretne. Julamami
2026.06.13. H.Nagy Júlia 1994. évtől közben is Heringes Árpádné a hivatalos s mostanra már korosodva, julamamivédjegyöreganyám, https://julamami.com H.Nagy Júlia 1994.évtől és a hivatalos nevem, Heringes Árpádné 1999. évben, az akkori legmagasabb szinten oktatók, véleménye volt, s az általuk adható, nemzetközi és magyarországi prevenciós kitűnő diplomát ajánlották meg. S mivel akkor már tudtam, hogy a tehetségemből lett a hivatásom, annyiféle és más s másabb, tenyér térképeket olvastam le addigra, hát jól megérdemelten el is fogadtam, miután elvégeztem, az általuk megajánlott, kitűnő diplomát, a magam módján elfogadtam.
S mivel, az akkori legjobb helyen és az ott oktató legjobbaktól hallgattam az előadásokat, s az akkori legjobb hozzáértőktől kaptam a diplomát, nagyon megköszöntem.
Viszont, már előtte elmondtam, hogy nem tudtam megtanulni tőlük azt, amit az előadásaik által hallgattam, mert addigra már azt is tudtam, hiszen nagyon sok embernek a felém nyitott tenyereit olvastam le addigra. Úgy hát beigazolódott általuk is, hogy az úgy van, mint ahogy én magam is, s tőlük is hasonlóképpen bizonyítottan, ott akkor azt megtapasztalva láttam.
S az akkori, a még csupán a tehetségemmel hozott ráérzésemnek és a már sok embernek a tenyereinek a leolvasásának a következményeként lett, az akkori tőlük és a szakmai tudásuk által való minősítése, hát gyakran megköszöntem.
Nem tartoztam se nem tartozom se ide sem oda, s azóta is úgy van, hogy tartozom az érkezőhöz és akkor éppen oda, s az utána következőhöz is a személyére szabva történik az oktatásom, s akkori a legjobb szakmai tudásom és emberséges tartásom szerint, a jól beváltként és akkor éppen oda tartozom.
S mivel többféle sikert éltem meg akkor párhuzamosan is, Budapesten az Életfa oktatási központba utaztam és más helyszínekre is, ahol előadást tarthattam, a gyorsjáratos busszal és azután az estivel haza.
S kerestem az ingyenes reklám lehetőségét annak, hogy oktatom amit feltaláltamat és egy napon egy ritmusban meg is rajzoltam, úgy véltem, jól jön az, hogy megbízom az ajánlásukban, hogy kiadatják a könyveimet, nem jól tettem, mert én jártam rosszul, hiszen a számomra megtett ígéreteiket nem teljesítették, azóta sem, s gondolom, hogy azzal el is veszítettem a könyveimet.
2010.évben jól jött a julamami védjegy, a feltaláltamra, mivel sok éve Fejér megyében ellopták a feltört autóból, egy étterem parkolójában, az összes oktatáshoz és a vállalkozásomhoz szükséges és minden egyéb okmányomat, bélyegzőmet, számlatömbömet.
S mivel azután már, nagyon gyakran kérte, a facebook.com, hogy igazoljam magam és nem akarta beérni azzal, hogy a Logoval igazoljam, nem hitte el, hogy én vagyok egyedül Heringes Árpádné néven és a julamami védjegy is, csupán az én használatomban lehet.
A julamami védjegy Logo Gálosi Ádám József alkotása, amit köszönök, sokszor jutott eszembe, hogy hova és mire húzgálhatják, a Heringes Árpádné nevemre szóló igazolványaimat és julamami védjegyet, s vagy a Logot. Amihez tán még szükséges lett volna, az, ha számára bárkinek is, írásban megengedem, a julamami Logonak a használatát, viszont nem engedtem meg, 2026.06.13. napjáig, a mai napig se, senkinek sem.
A könyveimmel hasonlóképpen jártam, H.Nagy Júlia névvel, mivel nem vállalták fel, akik láthatóan jelen voltak akkor is a könyvkiadásban, akiket meg is szólítottam, viszont anélkül, hogy láttak volna olvasták volna, nemet mondtak.
Az interneten ott vannak a könyveim, s volt, amikor párosítva lett, a könyvem egy hasonló névvel élő fényképével, rossz érzés az, hogy húzgálja aki csak akarja, senki nem ellenőrizte, hogy van-e köze ahhoz, hogy bevétele legyen az alkotásomból.
Tervezem, hogy együtt majd kiadatnám, viszont ahhoz még sokat kell gyűjtenem, ekkora nyugdíj mellett, hiszen az oktatásomat belerakták az összes többi, tán csak hirtelen kinőtt szolgáltatóval is azonos szintre rakták, s tőlük tán, nem is kérte senki sem, hogy van-e hivatalos jogosítványuk ahhoz.
Viszont akihez kerültek az ellopott igazolványaim, tán még mindig rendelkezik minden okmányommal, mint a sajátjával, nem akarok szomorú lenni, inkább azt élem meg az egyszerűben is nagyszerűen, amit az Isten ide tesz nekem, most. S mivel mindenért megdolgoztam, s nem álmodozom arról se, hogy majd egyszer kifizetik azt, ami nekem járt volna a saját alkotásaimnak az eladásával.
S azóta csak nézek utánuk, hogy kik és mennyi bevételhez juthatnak, mert egyiknek már nagyon régóta, webáruházban hirdetik az eladását.
A julamami védjegy 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre. Magyarországon, Pakson a Hergál Házban készült el a könyvem. Tiszteletem.Heringes Árpádné Paks. Hergál Ház. https://julamami.com
Heringes Árpádné nevemre került 2010.évben a julamami védjegy.
Heringes Árpádné nevemre került 2010 évben a julamami védjegy, a könyvemben volt elírás, hát kivonattam a forgalomból, majd egyszer talán megint olvashatja, aki arra szánja akkor az idejét.
Érintsd meg a sorsod., az első könyvem. H.Nagy Júlia néven lett kiadva = Heringes Árpádné nevemre került 2010. évben a julamami védjegy .
A hivatásom a bizalomra épült akkor is, s ha nem tapasztalok ennyiféle módon és szinten, az engem megtisztelő és Paksra a Hergál Házba érkező emberekkel, akkor nem juthattam volna el odáig, hogy egy napon egy ritmusban megrajzoljam, a feltaláltamat, amit azóta is, bár már fejlesztetten is, viszont jó minőségben oktatom. Köszönöm. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó címen, s Tenyér – térképolvasó néven.Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júli kezdettől és mostanra julamamivéjegyöreganyám
2026.06.12. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Ha eljutottál oda, hogy már azon is túl vagy, amikor tervezni szükséges, hiszen megy minden a maga útján, eszedbe jut-e, hogy nem biztos, hogy szerinted történnek ott és úgy, ahogy egykor megtervezted, mert másokra bíztál mindent azóta, s nem kontrolláltad azóta sem azt.
Szakaszoltad-e azt amit már átéltél, s a megcsináltam érzésével is megismerkedtél aközben, vagy azóta rá sem néztél, se mérleget nem csináltál magad szerint, hogy érted is legyen az, ne csupán másokért.
Hiszen gyorspörgésben van a nagyvilág és minden apró pontja lényeges most, mert minden megy a maga útján, hiszen ott és úgy fordul át, amikor elérted a telített energiát és mivel kezdetben sem értettél ahhoz, hát honnan tudnád, hogy mi történt és miért azóta.
S amit addig felvállaltál, mások tudásából jól megéltél és plagizáltál, mert azt láttad, mások is úgy csinálják, nem kontrolláltad azt sem, hogy ott és akkor mennyit ártottál, nyugodtan, tán már önelégülten, gazdagodtál és vissza semmit oda nem fordítottál.
Hát ne csodálkozzál, ha rád mordul a lelkiismereted, hiszen az is érted lenne, ha elsimogatnád azt ahol ártottál, ha máshol már nem lehet, akkor a következő generációknak, számukra most az emberséges és vagy a szakmai becsületükkel hitelesített, szintjüknek megfelelő biztos lehetőséget adnál, azt a.
Így nincs egyensúly a kezdet és az azóta elértek között, akár mások is kitölthették azoknak a réseknek a helyét, amiről nem is tudtál, mert nem hozzáértően vállaltad azt fel, s nem is abban hoztad a tehetségedet.
S ha tanulni is kezdted azt, amit nem hozzáértően vállaltál fel, hát a gyors pörgés azt is jelentette számodra, hogy mire odáig elértél, az is lehet, hogy már az gyökerestől megváltozott addigra tán.
S már csupán a lemaradásodat növelted, s nem értetted, ha minden tudásodat beleadod, se halad az úgy, ahogy a terveidben megálmodtad, hiszen tudás nélkül az csupán álomszerű maradt, hát ébreszd rá és vagy fel magadat, tanuld meg azt is, ami most hiányzik, önismerettől az önbecsülésedig. Persze bocsánatot is kérek, hogy jövök én ahhoz, hogy jelezzem számodra, ha megérintett volna, hát jelentkezz be, a Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, oktatásomra. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdettől és közben mostanra julamamivédjegyöreganyám.
2026.06.11. https://julamami.com H.Nagy Júlia kezdetben és julamamivédjegyöreganyám mostantól. Figyelj rá ha jelezget a belső kontrollod mert nem adja fel, arra figyelmeztet, hogy ne másoktól várd el, tegyél önmagadért is, azt a.
S légy hű önmagadhoz írják azt, a nagy költők és írók és ismétlik addig és minden szinten is, amíg fel nem fogja a sokaság, hogy tegyen önmagáért, ne másoktól várja azt el, hiszen a kiüresedésben túl sok éve várakoztatva voltunk, azt a.
S a saját sorsuknak a létezéséről, tán el is feledkeznek és végleg, miközben akkor is az történik, hogy az el nem fáradó lelkiismeretük fokozza a jelzéseket, egészen addig, amíg egyenként ránk is mordulhat ám, hogy figyelmeztessen még időben, mint a saját lelkiismerete és van ám mindenkinek.
Segíts magadon az Isten is megsegít, a sok évet így vittem át az egyre nehezebbekben, egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy nem csupán a mások által beszabályozott élet adott számomra, hanem létezik a saját sorosom, azt a.
S ha bármennyire nehéz is, az egyenest követni, vagy az egészséges egyensúlyomat megtartani igyekezni, azért, hogy a saját jólétemet elérjem, azért önmagamért is magam által, szerintem is, tennem szükséges, azt a.
S, hogy ha eljön az ideje annak is, majd el tudjak számolni magam felé is, hogy amikor nem álltam meg, se nem keseredtem bele, se végleg meg nem keseredtem abba megrekedve, ami adott volt akkor éppen, azt a.
Ha nem volt motivációm akkor önmagamért, egyszer a nagyon leárazott ruhát megvettem és meg is bántam aztán, hogy azáltal igyekeztem, erőt venni magamért a jó minőségben történő folytatásért, mert nagyon egyedül éreztem magam abban, azt a.
S amikor rájöttem, az életemnek a minősége és a jó sorsom közötti nagy eltéréseket meg és felismertem, s azáltal azt is, hogy a tehetségemből lett hivatásom a vagyonom, s azáltal, hogy szolgáltatok az emberek felé, azáltal lenne szükséges megteremtenem, ha araszolva is a saját jólétemet is, azt a.
Hiszen mindannyian saját sorsot hoztunk, hát attól kezdve úgy tettem a családomért, hogy tettem egyben magamért is, hogy annak az alapja megmaradjon legalább, a kicsinek, kevéskének, amit adni tudtam addigra, azt a.
S miután már megváltozott és nem volt jelzése arra addig sehonnan, hogy az megtörténhet az Isten adta Népnek minden szintjével és a mondjuk felszínen látható, a 30 kultúrájában is érezhetően, hogy egy ügy lett és mindenben, azt a.
S azután, ha csupán araszolva is haladtam és fejlődtem is azáltal az emberséges és szakmai szintemnek a létezéséről sem feledkeztem meg, magamhoz képest haladtam és döntöttem, azt a.
Miközben azt is láttam, hogy küzdenek a többiek is, a saját életük szinterén, mindazzal, amit a maguk idejében át is válthatnak, a saját idejükben és szerintük jó minőségben, arra amit a sorsuk szerint hoztak, azt a.
S kijózanítottak engem és még időben, az önmagukhoz és mindegyiküknek, a saját és különböző idejükben éretten megfogalmazott szavak, mutter befizettem nálad a szolgáltatásodra.
S azóta rájöttem arra, hogy utaltak arra, amit ők már akkor tudtak, amire én magam is azóta már rájöttem, s arra beértem a saját időmben, köszönöm.
Hiszen nem az életkorunk szerint fejlődünk fel a saját sorsunkhoz, van amikor párhuzamosokat is látok a családtagjaikkal együtt, a Tenyér – térképeikben az embereknek, akik megtisztelnek most is, személyesen és ülnek már velem szemben, s várom őket Pakson, a bejelentkezésükkor megbeszélt helyen, köszönöm.
S az a mondat, ami azóta is elhangzik még és jókedvünk lesz tőle, s kerül mindenki a családon belül is a saját önbecsülésébe és azáltal a helyére, az adott helyzetnek megfelelően, köszönöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. H.Nagy Júlia kezdetben és mostanra julamamivédjegyöreganyám, köszönöm ha időt szánt rá és elolvasta, hátha átment valami a mondataim által, a mai napra vonatkozóan.
2026.06.10. https://julamami.com Igyekeztem alkalmazkodni és a feltaláltamat oktatni, a Tenyér – térképolvasás, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által a feltaláltam által történő tenyértérképolvasásomnak, a díját annak megfelelően meghatározni.
Ami csupán általam történik, megtartva az emberséges méltóságomat és vagy a szakmai jó minőségben oktatásomat, úgy adjam tovább az oktatásomkor, hogy az akkor meglévő szintkülönbségekhez is a tolerancia, s a feltaláltamnak megfelelő szinten lévő alázatom is jelen legyen a tudásomnak megfelelő szintem.
S abban amiben éppen akkor vagyok, azon vagyok, hogy a megélhetésemet biztosítani tudjam, a vásott összegű nyugdíjam mellé kiegészítésül, az egyszerűben is nagyszerűt élem, s ha eljön az ideje annak is, hát megélném azt is, hogyan élhettem volna már tíznél sokkal több éve is.
Mivel elhatároztam, hogy nem adom fel és továbbra is egyéni vállalkozóként próbálkozom magamat eltartva, a már jól megérdemelt életminőségemet is megélni tudni, nem adva fel a feltaláltam által, 2010. évben elért, szakmai minőségemet sem.
S akár tovább is fejleszteni, s, hogy csupán általam és szerintem történjen az is, hogy az önbecsülésemet aközben is meg tudjam tartani, a julamami védjegy tán jó arra most.
Az oktatásom 20 órájának a díja: 440.000.-Ft. A terveim szerint Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó címen szerettem volna közreadni az oktatásomat, mivel Pakson születtem és azóta is itt élem amit éppen lehetséges megélnem, nem lehettem a szülő és lakóhelyemen se neves, sem a világban ismertek szerint se láthattak engem, mert nem volt ahhoz semmim, ez idáig sem, hogy nevesítsem magamat.
Mit is találtam fel és oktatom 20 órában, s aztán, ha úgy döntene még és még 20 órát oktatok ahhoz, hogy kiegészítse a tudását akkor is, ha azt már az akkori tudásom szerint és a mostani saját szintjének megfelelőtől elétrően is, sok évvel ezelőtt tanulta meg tőlem.
S ha igényes lenne arra, hogy a tehetségemből lett hivatásom gyakorlása közben már a feltaláltamnak megfelelően oktatom most, a +36302470589 telefonom által, s a magyar anyanyelvemen magamhoz hűen eredetiben.
S, hogy megéri-e az oktatásommal átmenő és ön által is átvehető tudásomat, a saját tudásához, mint akkor már alkalmazható formát, az addigiakhoz tükreként is hozzáadva, alkalmaznia, azt a hétköznapjainak a gyakorlatában, a saját idejében, hitelesíteni tudja.
Hiszen megugorva valamit, amihez nincs megy a kellő emberismerete, se az ahhoz megfelelő elméleti tudása, amihez most már szükséges, az emberismeret és a bizalom, a bejelentkezésekor majd, az esetleg, egymástól való nagyon eltérő életminőségét is megtapasztalva, utána is a legjobb tudásom által és a bejelentkezőnek a személyére és az akkori szintjéhez igazodva történik az oktatásom.
Mivel nem vagyok népszerű, sem neves a múltban voltam, viszont azt már nem hozza se nem mutatja, az országokat ahol szolgáltattam, ahol olvasták naponta, a julamami reggeli gondolatait, azt már nem hozza a jelenben is az internetvilága láthatóra. Így se az 1994.év óta történő tevékenységemmel, se a julamami védjegy, Heringes Árpádné digitális tartalomkészítő facebook.com, nem hozott ismertséget számomra, s meg nem maradt belőle semmi jó számomra, mert le lettem törölve, anélkül, hogy le tudtam volna menteni, az ott lévő nagyon sok videómat, írásomat, festéseimet, azt a.
Hát mostanra már elfelejtettek és vagy még nincs a szolgáltatásomnak a Julamami Magyarosan Agyalósa Jelnyelven történő oktatásomnak, még hatása úgy, hogy most már az értőktől lenne megrendelésem annyi, ami elég ahhoz, hogy el tudjam tartani magamat.
Hiszen az életkoromnál nem gondolnak a tudásomra, hiszen nem lettem felvállalva, mert nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az érkezőhöz és akkor éppen oda. A tehetségemből lett a nagyon sok ember által hitelesítetten, a hivatásommá és mostanra már csupán csak, esetleg, egy – egy bejelentkező van, azt a.
S úgy, hogy értőnek igényesen jelentkezik be, ami számomra meghatározó, hogy az általam és a szerintem megéltek szerinti, most már a szakmai becsületem s, azáltal is, az önértékelésemet megtartom.
Hiszen ha nem érti azt amit mondok, s vagy át tudok adni az oktatásommal, az nem a saját tudásomat mutatja, hanem csupán az alkalmazkodni tudásomnak, az éppen akkori szintjén történő tenyér – térképolvasásomat és vagy oktatásomat mutatja, nem használva azáltal, az emberséges és vagy szakmai szintemnek, a nehézben is megtartásában.
Mert az számomra sem, az elért szintemen történne és vagy számára sem adná azt a minőséget, ami annak akkor számára, akkor a legtöbbet adná és érthetően menne át, s az a saját szintjén és kultúrájában is önmaga számára értelmezésére, akkor éppen a legmegfelelőbb lenne.
Alkalmazkodom, s a tolerancia nem fogyott ki sőt, az alázatomat is bővítem amikor az szükséges, hogy meg se alázódjak, a számomra ismeretlen üzletben sikeresek megfogalmazásai által sem.
Aminek a díja: 35.000.-Ft, így, hát a 21.000.- Ft díj/ félóra tenyérolvasásomat is ajánlom, oda ahol még nem ismerik csupán másoktól hallottak róla, vagy, hogy mit adhat számukra a feltaláltammal történő oktatásom, azután majd az életük során, amit magukhoz tudtak venni, az ott lesz már, mint a saját életminőségükben lévő tükrük, majd a hétköznapjaikban. Köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásban, Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.06.09. julamamivédjegyöreganyám https://julamami.com Van aki a legnehezebb élethelyzetekből is kitalál, s közben megtanul összefüggésében meglátni sok mindent már, van aki a mások találmányainak a lemásolásából, kiollózásából széles vigyorral látványosan nagyot kaszál.
S sokkal jobban él azoknál, akik az értékes munkájuk becsületével, nem értek el semmit, a kilátásuk csupán a sehova, azt a.
Hasonlóképpen a megszokott módon, mivel nem vállalja fel őket senki sem, már életükben elfelejtettek lesznek, hiszen azzal amit feltaláltak, be sem engedték a köztudatba sem a saját Hazájukban őket.
Sokkal egyszerűbb ha legyártatnak valami hasonlót, hiszen nincs szükség a gondolkodókra, elég ha, az ugyanazt mondogatókkal értenek egyet.
S a megmondóból van bőség, ahol arra szükség van éppen, na ott és akkor állnak a rendelkezésükre és legalább látszatra, s jól bemagolva sokat mondva. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.06.01. https://julamami.com
Mostanra már tán rájöttél, hogy a mások tudása nélkül nem boldogulsz úgy, hogy a magad által elért szinteden, más szemszögből is tudjad attól kezdve már látni, hogy tisztelettel odafordulva tanulod meg azt is.
S, hogy a feltalálója is, a saját tudásának a szintjén, pénzben is a helyére kerülhessen, s nem a szívességnek, a csupán számodra jól bevált szintjén haladnál, mert akkor lemaradnál, az adok – kapok egészséges körforgásban maradok értelmes voltától, s akkor és azáltal már, az éppen neked is megtanulható tudástól.
S azután már, ha csupán kapni szándékoznál, úgy hiábavalóságig jutnál, s azáltal sem jutnál előrébb, mivel az nem a saját tudásod, attól kezdve már, meg kellene mindannyiszor és mindenütt jegyeznek, hogy kitől tanultad azt, vagy kinek a védjegyes tudása által, haladtál úgy előre akkor.
S ahogy addig még meg sem közelíthetted azt, se a tőled még nagyon távoli szintet, amit megint megugorni akarnál akkor, s ahova a neked jól bevált, s csupán a pénzbeni megoldást adná az számodra, az emberileg ahhoz a tudáshoz közel sem kerülhet, mivel a jól bevált módodon, a könnyebb megoldás által jutottál el.
Tiszta tudás, tiszta forrás, ha a feltalálótól magától tanulod meg, hát tudjad azt is, hogy az eredetit kapod azáltal, a tudásszint által meg, s veheted a hétköznapjaidban is mint, már a saját tudásodnak a tükreként hasznossá válva alkalmazható lehet számodra.
S még az is lehet, hogy a hasznodra lesz mindenben, amire már érdemes vagy a saját életedben, hogy átláthassad, azt is, amit addig még megoldani nem tudtál, s ha ízlik a tanulás, hát vegyél magadnak belőle még és még, hogy az összefüggésében látásod meglegyen a saját sorsodhoz is.
S úgy, hogy azért a hétköznapokban saját magad szerint is kontrollálod majd, mert a külső hatások is hatnak és mindenre és minden szinten, arra is szükség lenne, önismeretként s tán emberismeretként is, mint alaptudás legyen meg számodra.
Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő / Tenyérolvasó / az elnevezése, a feltaláltamnak az oktatásához, vagy a Tenyér – térképolvasó oktatásom, amik által, az alapokat megismerheted a 20 órás oktatásom közben, amit addig az ahhoz szükséges tudás nélkül, még megoldani nem tudtál.
A saját igényednek megfelelően haladhatsz, van ahhoz is lehetőséged és csupán tőlem tanulhatod úgy meg, hogy aztán már átlásd azt is amit addig az életed során még nem, s utána már eljuthatsz az összefüggésében látásodig is, hogy utána már, a következő szintedhez elérve, azt meg is tudjad az lépni, s a saját magad által elért szintednek megfelelően éljed a saját életedet. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.19. https://julamami.com Kinek mi és mikor hat oda, hogy a sorsáig elérhet, az addigi és a közben tán váltakozó életvitelével, amiben már meglátja önmagát, s ügyel arra is, hogy legalább nem árt.
Viszont mégis úgy is élheti az életét, hogy sorsának a szintjére érve, felépíti az emberséges és vagy szakmai becsületének a minőségével, az általa és a saját idejében elért, jó minőségű sorsát.
Amikor az emberek ahhoz szoktak, hogy versenyhelyzetben vannak és szinte mindenben, az még nem tartja össze őket, akiknek meg egyébként, az is feladat lenne, hogy felépítse a családjukon belül a saját és a ráeső feladatát is.
S utána már annak a tudatában, hogy mi az, amit neki szükséges megcsinálnia, ahhoz, hogy kialakuljon az együtt és külön – külön is megélt sikereiknek, a csak rá, vagy a családjára is vetülő tartást biztosító hatása.
A tapasztaltjaim arra mutatnak, ha van egy ember a családban aki átlátja és tán összefüggésében is láthatja, mindazokat, amit generációsan és csak a saját sorsukban megélniük szükséges, hát amikor azok körbeértek, a megoldásuk is ott van ám már azoknak a hatásaiban.
Nem vita tárgya, hanem ott vannak köztük, a megoldandó és a megoldható feladatok, ismerem mint a tenyeremet szokták mondani, ugyan mennyi ember mondhatja azt el azt magáról, hogy otthon van a saját Hazánkban és a saját életében, én is csupán keresem a megoldásaimat, már bocsánat.
Azt éreztem akkor, hogy hazaértem, a 2010. évben amikor feltaláltam és egy napon és egy ritmusban megrajzoltam, valami nagyon lényegeset, nyomtattam az üres tenyereket belerajzoltam azt amit odaszántam és megint kinyomtattam utána és annyiszor, ahányszor az szükséges volt, amikor már bejelentkeztek az oktatásomra.
Ami azóta is jól oktatható, hiszen menet közben és emberileg és szakmailag is fejlődöm és fejlesztem is azt, ami a látható, az embereknek a Tenyér – térképeiken, hogy a megváltozott helyzetekben is megdolgoztatja a családokat, s nem az időt pocsékolva élnek, hanem gondolkodva.
S vagy, az egészséges egyensúlyuktól sem térnek el annyira, hogy az addig felépített tartásukat, már pocsékolva, vannak a semmire várakoztatva, akkor is megtörténik az, ha majd csupán később ébredtek rá arra.
Persze bocsánatot is kérek, a megfogalmazásomhoz használt szavaimat is, igyekszem úgy belerakni a mondataimba, hogy az legalább ne ártson, viszont a megelőzésre is rámutathattam tán a szavaim által közben. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.18. https://julamami.com Ugyan, hogy jövök én ahhoz, hogy azt is el tudjam képzelni, hogy a sokféle akarat nem semlegesíti már túl sok éve, a létezésem, akkor is, ha valami nagyon lényegeset találtam meg összefüggésében, a tömegnek számító és nagyon sok embernek a tenyereiben, megfelelni ide, oda, ne meg az akaratosoknak is van bőségesen lábnyoma, mindenhol ahol azt észlelték tán, hogy bármi és bárki, nem csupán a hatalomra áhítatukat és a nem csak a saját hasznukat szolgálja, azáltal amit meg és vagy feltaláltam és tán többen is vagyunk hasonló helyzetekben, az önbecsülésem okán leírom és akár naponta, de gondolom minden hiába, hiszen nem vagyok fent a facebook.com, se a tiktok, sem a messenger nem ad lehetőséget nekem, úgy, hogy ne csak széthordják és bele írjanak és megmásítsák azt, amit feltaláltam, sőt éveken át az eladását hirdették és pénzt is kerestek általa, úgy is, hogy a könyveimet eladásra kínálták, s magam nem tudtam bevételhez jutni egyetlen könyvem eladásával sem, s nem engedtem meg a használatát a julamami védjegyemnek, s vagy az emberséges tartásával és az általa megcsinált szakmai munkájának a becsületével hozott felszínre, úgy, hogy az már nem tagadható, se el, sem meg, hiszen az életminőségünknek van egy csak a nekünk és számunkra létező, saját időnkben és a magunk szintjén, elvégzetteknek, a szerintünk jó minőségében megoldása, amit érzékel a gondolkodó Isten adta Nép is, ami el nem vehető már tőlünk, benne van a szakmai tartásunkban, s a túlélés volt sok évig abban is, hogy az emberséges méltóságunkat megtartva élünk most is, aminek a következtében elérhető és csupán általunk, a tehetségünkből lett, a megcsináltjainknak, a sokasága és vagy csupán egy megoldása, az azok és vagy azáltal szintünkön lévő pontja, amikor felkerülhetünk a saját sorsunknak a szintjére, s nem ajándékba kapja senki azt, mert az elődei megoldották, s vagy az ahhoz vezető utat is már sokszorosan megjárták, s a hozott tehetségükből lettjeik, által átlátták, ha az elődök már megdolgoztak, alkottak, a hivatásukat gyakorolják azáltal, vagy mindazoknak a következtében elértjeik meg is tarthatók legyenek számunkra, na az maga a bizonyítéka a hitelesítésünknek, s ha vagyunk sokan, akik, nem kapjuk meg időben azt ami megjárna a Hazánkba teljesítéseink által, s vannak akik, nem tudnak se továbblépni, sem önmagukat is fejlődve formálni, emberségesen és vagy szakmailag, a feltaláltjaikat a hozzáértőknek megmutatva és már hitelesítve is felfejleszteni, az aktuálisan megélhető szintjükre víve, azt is fejlődésbe hozni, hogy az Isten adta Nép is meg és átlássa, azt ami a megfelelő szinten van számára, abból és azáltal, a saját sorsának és vagy generációs feladatainak is, a számára és szerinte legjobb minőségét, a már sok éve jól működő érveikkel is, láttatva és megmutatni, hogy a gyakorlatban is megjeleníthető legyen, általuk az elméletüknek az igazolása, akár rajzosan, akár legyártva azt, s szakmailag és a gondolkodó embereknek a sokasága által is sokféle szinten igazoltan, tán jó lenne, ha akadna valaki aki az emberséges és vagy szakmai tudása által, már sok éve átlátja mindazt, ami el lett takarva, ha letesztelhetné a saját maguk által eldöntve bejelentkezőket, a saját feltalált tudása által, hiszen azt, nagyon sok ember hitelesítette már sok év annak is, s mintha nem is történt volna semmi, küzdök és bízva bízom abban, hogy ha az Isten velem, velünk, akkor kicsoda ellenem, ellenünk, köszönöm a türelmet és bocsánatot is kérek mindaddig, amíg nem látom azt, hogy érek a feltaláltammal az egyszerűben is annyit, hogy amit mások megkapnak lehetőségként a saját Hazánkban, azt én magam is megkaphatom, hiszen nagyon sok éve tart már a várakozásom, nem adom fel, hiszen tán még van életévem, a 75. évemben küzdök és bízva bízom, abban, hogy nem volt hiábavaló a sok nehézséget átélve élnem, s az sem, hogy generációsan amit már átláttam teljesítettem, akkor is, ha azért kitagadtak engem, hiszen hiába mondtam, amit már akkor feltaláltam, nem hitte azt el nekem senki sem, viszont lehet, hogy az éppen aktuális megmondóknak jól jött volna ha beállok oda és kiszolgálom csupán őket, mert az volt a természetes számukra, azon egyszerűben ahol nagyszerűen is megélhető volt számomra, ami éppen lehetőségként adott volt, éltem azzal és közben fejlődhettem emberségesen és a szakmai szintem is változott, mindig odáig akár naponta eljutva, ahol már értően azt, a gyakorlatból lett elméletemmel, oktatni is képes voltam, szép napot kívánok emberek, tisztelettel élni jó, s szeretetben élni szép, akár párhuzamosan is megvalósítható, ha felfogod, hogy generációsan és a sorsodban is, hoztál teljesíteni valót, azért, hogy ne hagyjad hátra azt a következőidnek, már teherként, ami megváltoztathatná az addig jó életközösségeket is, akár a visszájára is fordíthatja, minden ami nincs felszínen még, szerintem, a hatalmat az Isten tíznél több éve visszavette, mert nem a jóra és szépre használták, pedig azért kapták, hogy azáltal is fejlődjenek, s mivel a gyakorlatban is megtapasztalták oda és vissza is, már tudják, hogy mit jelent, az, hogy nem a saját szintjükön élnek és nem tudnak továbblépni addig, amíg fel nem fejlődtek emberileg és vagy szakmailag arra a szintre, ahol akkorra
éppen már felértek volna, ha csak annyi lehetőséget kaptak volna, csupán akár a többiek, már önmagukhoz mérten élnének, mert megtanulhatták volna a racionális oldalukat is fejleszteni azóta, vagy a munkájuknak a becsületével kerülhettek volna fel a legfelsőbb szintjükre, ahol tán azóta bárki és mindenféle hozzá nem értők is betölthették helyette, a számára már elért szintjén és minősítésében, szakmailag és az azóta már emberségével is át és megélt nehezekben a saját idejében és megoldásai szerint a neki megjáró helyét, jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tartsál ki mellettem, ebben a még átmeneti helyzetben, hogy meg tudjam óvni ás védeni magamat, az akaratosságnak a nagyon erős hatásainak, az akár elsodró és nem jó indulatú tényétől is, ne hagyjál magamra engem a saját Hazánkban, mint az Isten adta Néphez tartozó emberlányát, ha a 75 évemet élem, ne várja senki sem tőlem, hogy feladom, át szükséges adnom az általam elért tudásomnak a szintjén is alkalmazkodva, hiszen a tolerancia és az elért tudásszintemnek a most éppen alázat szintjei se ismeretlenek számomra, ahol a toleranciát és az alázatot, a legjobb tudásom szerint és szintemről most, átadni gyakorlom fel nem adnom, ha ismersz már tudod, ismétlek, ismétlek, ismétlek, hiszen abból is tudom már, hogy honnan és meddig jutottam el, a saját magam általi szinteket megismerve, s a magam szintjeit is megélve, úgy, hogy nem valaki akartam lenni, csupán a Hazánkba is teljesítve, a családomért és amiben szükséges volt az, hát együtt küzdve és közben megéltük egyenként is a saját sorsunkat, csupán érvelek amikor oktatom a feltaláltamat, hiszen minden aprócska pontot, szigetet, szakadást, is tiszteletben tartok, a tenyereknek a leolvasása és annak az oktatása közben is, köszönöm a türelmet, Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozásként Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.17. https://julamami.com Amit lehet, azt erősen és mindenkor kontrollálni is szükséges, mert az is lehet, hogy akkor azt szabad volt tenni és félreérthető volt a hatása ahhoz, hogy azonosíttatni szándékoztak, azáltal, hogy lehetséges lenne, azt a.
Ha emberségesen és vagy szakmailag megcsináltad, a saját belső kontrollodhoz mérted, s hát mivel rendben volt, nem szólított meg a lelkiismereted se, hát az egészséges egyensúlyodra is figyelve éled az életedet, tartást ad az is.
S mert betartottad és mindazt, amit az ami kérdéses volt, éppen elvárt tőled, az emberesedésben, még az is lehet, hogy párhuzamosan azzal tapasztaltad meg, már a nagyon hasonló szinteden belül is, a szakmádnak a becsületét és annak, a számodra meghatározó erejét, azt a.
S a generációsan hozott feladataid által felismerted, igazíts meg a belső tartásodat, s köszönd meg mindannak ami minta volt, s a számodra lehetséges tanulással elérted, na meg van az Isten adta Nép, ami maga a saját Hazánk.
Az elmélet addig van ott, amíg nem veszed magadhoz tudásként, s ami adott ott neked mindenben, amiben azt, a számodra is jó szinten lehetséges akkor, hiszen azért van az ott, hogy ha azt már felfogod, hogy nem hiábavalóság az sem, mivel számodra is lehetséges azt akkor megtanulnod.
A gyakorlat teszi a mestert szokták mondani, s ha mégis eltévedtél volna menet közben, s már a jól megérdemelt ott van számodra, az elvárásoknak megfelelően és azt teljesítetten, fel kellene nőnöd ahhoz, hogy el tudjad dönteni, megjár-e az neked.
Vagy csupán a próbája a viszájának, hogy tudjad, meddig tart az, hogy a lelkiismeretednek a tükre jelez számodra, először tán csupán halkan csendben, aztán már felerősödve, az éppen aktuálisaknak megfelelően, hogy mérlegeljed mindazt, amit azáltal elérhetsz szerinted.
S ha nem várod meg, hogy rád is morduljon a lelkiismereted, hát tán nincs is mi felhalmozódjon, úgy, hogy azt, magadhoz képest is nagyon magas szinteken döngetve gyakorlod, robogva át mindazokon, mint számodra kontrollálni képtelen helyzeteken.
Mert, hogy tudáshiányosan kiüresítő az állapota annak, amiben el és megfeledkezel arról, hogyan is kerültél abba bele, s mi az amiből tán már ki kellett volna hátrálj, amikor voltak pillanataid, hogy őszinte voltál önmagadhoz.
Na meg, tán észre sem vetted, hogy már akkor és vagy csupán később majd lesz-e, emberileg erőd amit hegyekké halmoztál elkendőzni, s vagy úgy tenni, mintha közöd sem lenne ahhoz, hiszen az Isten adta Nép jelzései már felszínen voltak, akkor is, viszont nagyon el voltál foglalva.
Hát az emberséges fejlődési lehetőségedet pihentetted, ami által észre sem vetted, hogy szükséges lenne igyekezned, mert nem tarthatod meg, az nem volt és nem is lehetett a saját tudásoddá, mert az alapod sem volt generációsan ahhoz meg.
Na meg, a simán megugrottakból a legtöbbet, emberileg sem a saját szinteden halmoztad fel, ha megnézed, honnan származol és ki mit tudott megalapozni emberségesen és vagy szakmailag, ott a következőknek, láthatod mindazt.
S azt is, hogy arra rá lehetett-e egyáltalán tennie, a talpaikat az őket követőknek, megláthatod, azt is, ha erősen hiányosak az alapok, vagy alapnak nevezhető nem is volt addig ott, eszedbe is juthatna, hogy amit lehet, azt azért nem biztos, hogy szabadna.
Hát van az úgy is, hogy pótolhatod tanulással és ha még időben van az és működőképes lehetne, hát a bocsánatkéréseknek a sorozatával, akkor annak a saját idejében megkeresheted a lehetőséget, ahhoz, hogy a felhalmozottakat majd az egyeneshez képest nem túl távoli legyen az is.
S az ahhoz szükséges és a megoldásokhoz lényeges mértékű, tudástól is távolodva, tán egyre nagyobb hegyek között és azáltal a növekvő tudáshiányos állapotban is, azt megmagyarázni, lehetséges legyen majd egykor, vagy bármikor is, ugyanott.
Persze bocsánatot is kérek ahányszor az szükséges, a saját védelmemben, meg is teszem, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.16. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám Amikor elérted a saját szintednek megfelelő tudásodat és gondolkodva döntesz, úgy, ahogy szerinted jó neked és közben arra is figyelsz, hogy ne ártsál másoknak sem és azáltal se.
Ami csupán a saját magad szintjén működik jól és most még, a számodra megfelelő tudásod szerint, állja az meg a helyét, amikor a sorsodat elérted általa, s nem állhatsz meg, megnyugtatva magadat azzal, hogy elérted a legfelsőbb szintedet.
Hiszen nem áll meg a világ, hogy bevárjon téged, ha most éppen a ráérős ritmusodba helyezed a haladásodat, hiszen sokakhoz képest már túl magasan, magadhoz viszonyítva meg még van teljesíteni valód bőségesen, na meg, aggódnod sincs miért, mert a belső kontrollod, mint a lelkiismereted jelzi azt számodra, hogy mit és mikor szükséges megcsinálnod.
Annál pontosabb, mint az egészséges egyensúlyod hatásainak a tükre, s az is csupán magadhoz képest és rád mérve történik, s minden adott pillanatodban ott van benned és érted van az is, hogy ne állj meg hosszasan, úgy, hogy nem kontrollálod közben is kellőképpen magadat.
A Tenyér – térképolvasó és vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, oktatásom, kinek mi a legjobb éppen akkor, amikor már arra, igényesen bejelentkezik és megtanulja, a most még csupán, általam hitelesen oktatott feltaláltamat, tőlem.
A terveim szerint a Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó által történik majd, az oktatása a feltaláltamnak, ha ott lesz az ideje annak is számomra, hogy lehetséges lesz a facebook.com beenged és visszakerülök a sok oldalamhoz, amit oda felraktam 2009 év óta, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
2026.05.15. https://julamami.com
Néhány festésem. Heringes Árpádné Paksról a Hergál Házból szeretettel. Heringes Árpádné nevemen 2010. év óta van a julamami védjegy.
julamamivédjegyöreganyám2026.05.13. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyámwebtenyeresLogo
Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el, figyelj a belső kontrollod béli, emberséges és vagy szakmai becsületednek a megtartására. S ügyelj arra, hogy túl ne menj, az egészséges belső, s mind a két oldaladat érintő lelkiismereti jelzéshatárodon. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
caption id=”attachment_37188″ align=”aligncenter” width=”248″] Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com [/caption]
2026.05.12. https://julamami.com Győzz meg, legyőzni könnyű engem, hiszen nem harcolni, hanem leginkább a feltaláltamat oktatni születtem és abban is az emberismeretem által érvelek, a tehetségemmel hoztam és a hivatásom gyakorlásával alakult ki a tudásom.
A Tenyér – térképolvasással és annak az oktatásával, történő tapasztalataimmal, továbbra is fejlesztem, mert azt a hivatást gyakorlom amire a tehetségemmel születtem. Persze bocsánatot is kérek, a saját védelmemben, köszönöm a megértést. Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
2026.05.11. https://julamami.com H.Nagy Júlia Tenyérelemző 42 évesen, Heringes Árpádné nemzetközi és magyarországi tudományos prevenciós 47.évemtől, 2010. évtől a julamami védjegy, s feltaláltam és azóta is jól oktathatóra rajzoltam, azt a.
S az oktatását azóta is jól oktathatóra rajzoltam, korosodóként viszem tovább, a feltaláltamnak az oktatást, amihez azóta emberileg is, tapasztalva van lehetőségem.
S az alapokhoz még rajzoltam, hiszen minden szolgáltatásom alkalmával fejlődtem és azáltal szakmailag is, naprakészre fejlesztettem az oktatásom rajzos formáját. julamamivédjegyöreganyám
Nem tudom, mi módon oldódott az meg, nem volt vele dolgom, így hát, ha lett volna hátrányom is belőle, akkor sem tudtam volna azonosítani azzal.
Persze bocsánatot is kérek, hiszen prevenciós a tehetségemből lett a hivatásom, összefüggésében oktatom a feltaláltamat, hát megtagadni magamat nem is akarnám, mivel nem találták meg, hát időnként azért leírom.
Hátha a megváltozott körülmények miatt, előkerült már valami az ellopottak közül, vagy mivel régen történt, esetleg vakmerően használni próbálkoznának és bármivel, az ellopottak közül, már bocsánat.
Ha még nem történt meg, ehhez hasonló, nem tudhatja az érzést, hogy hol és mi módon történhetett, az ellopott igazolványaimmal bármi is, mivel az idén minden felszínre jön és láthatóvá válik, azt a.
Annak már sok éve, hogy minden okmányomat, a feltört autóból ellopták, s az, fejér megyében egy étterem parkolójában történt.
A személyi igazolványom, az akkor Heringes Árpádné egyéni vállalkozói igazolványom, az oktatáshoz az akkori engedélyem, a bélyegzőm, a számlatömböm, egy gömb is volt a táskámban, s egy Visegrádon egy vallásos helyen, általam vásárolt aranyszínű kereszt, s nem került elő közülük semmi sem, s most megint, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó vagyok.
Hát időnként leírom, hogy ne legyen vakmerő, aki használni próbálkozna, az igazolványaimmal, mert tudomásom szerint, ezt a nevet, generációsan csak szoros rokoni ágon használtuk, a Hazánkban nem él több nő, ezen a néven, már bocsánat.
A julamami védjegy, 2010. évtől van, Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. julamamivédjegyöreganyám” width=”150″ height=”150″ class=”size-thumbnail wp-image-41147″ /> H. Nagy Júlia néven szólítottatok 1994. év óta és nagyon sokan, a julamami védjegy, 2010. év óta van Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. julamamivédjegyöreganyám [/caption]
Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és a 620 db.-nál is több videóm, 2009. évtől, a napi írásaim, a facebook.com és egyéb helyeken, mint a googl. a könyveim, a festményeim, a szellemi tulajdonom, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést.
https://julamami.com, a julamami védjegy 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre a julamami, a Logo Gálosi Ádám József alkotása, ahova a Logo és julamami név rákerül az védjegyes, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám
Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést.
Csupán azt írom, amit naponta és ki írni lényeges számomra, ha valakinek az írásomból egy mondat is hasznos lenne, hát áldja meg az Isten azzal, amit éppen a jóból és a szépből már megérdemel.
Most, hogy kezd elengedni a túl sok ideig ránk és mindenkire és minden szinten hatással lévő energia, tán rájövünk, hogy nem felejtettünk el mosolyogni, se nevetni, viszont szükséges figyelnünk, a belső kontrollunk, mint a saját lelkiismeretünknek a jelzésére és mindenben, csak óvatosan, tapasztalva haladni.
Ahogy látom, most is még, csupán magunkra számíthatunk, hiszen még itt lebeg a múlt, miközben már jönne be, a számunkra is működőképesnek a jelentősége, ami már más szintet ad, lehetőségünkként és mindenkinek, még családon belül is.
Lényeges lenne tudnia és mindenkinek aki most itt a Hazánkban él, hogy a tolerancia nem mindenkinek lett még a sajátja, se nem mindenki tudott megbékélni azzal, ha magas vagy a legmagasabb szinten végzi is azt, a munkájának a becsülete azt diktálja is számára, a saját tartása okán.
Persze csupán akkor, ha nem annyira magabiztos, hogy úgy gondolja, hogy már mindenre való rálátással rendelkezik és minden tudás ott van nála, s nem megingathatatlan az a magasság, ahol annyira magabiztosan van.
Az irigységnek sokat fejlődött az energiája, nem volt az természetes, viszont sokan azon voltak, hogy az egymás megértése helyett, inkább az irigység legyen az erősebb, s két merőben eltérő és nagyon különböző oldalon van az.
Szükséges, hát a saját idejében, legyen most, s annak megfelelően, emberséges hozzáállása és amikor szükséges, gondoljon arra, hogy nem mindenki képes, még a legmagasabb szinten sem alázatot gyakorolni.
S tudomásul szükséges venni, hogy nagyon mást és másabbat hallhatunk ki, a megfogalmazása által és vagy akár, a mögötte lévő tartalomnak a hiányosságaival is erőlködve vannak még és nem látják szükségét a tanulásnak.
S a tehetségünk is mindenben más és másképp tudjuk megvalósítani, s azon a szinten, amire már emberileg és vagy szakmailag is képesek vagyunk és most is.
S a különböző szintekre születve, s egymásra hatva élünk, vagy elértük-e a sorsunkat, úgy, hogy emberséges és vagy szakmai szinten megtartani és fejlődni is képesek vagyunk, akik gondolkodva élünk.
Vagy tán még az is várat sokakra, hátha valaki megcsinálja azt értük és helyettük, ami számunkra jól, csupán általuk történhet és másképp nem lehetséges, a gondolkodva döntésünk, s a szerintük és nekünk jónak, most már, legalább, a működőképes szinten való megcsinálására, hogy legyen abból is sikerélményünk, azt a.
Sőt más neveltetésben, na meg iskolázottságban, vagy az erősebben ható minták által is, amik láthatóan is vannak bőségesen, s a még ismeretlenek is, működnek sokak számára éreztetően, viszont a felismerésük nélkül is, összetett energiákként is hatnak ránk, azt a.
A gondolkodásunk alapján is másképp élünk és még nagyon sokféle az, ami különbözően hat ránk, mint a saját Hazánkban maradtakra és a nehezeket is itt megélő, Isten adta Népre, mint a hétköznapokat megélve, gyakran a túlélésben lévő sokaságra, vagy csupán többünkre.
S persze ez nem jelenti azt, hogy mások meg ott ahova mentek, ne kapták volna meg, valami által, emberileg és vagy szakmailag, azokat, a tartást nyüstölő hatásokat, amikben itt élnek és már nagyon kiteljesedtek, tán már nem is észlelik azt, annyira hozzászoktak.
S vagyunk akár sokan vagy kevesen, akik azt ne élnénk át, mert vannak és kire és hogyan, s akár kisebb vagy nagyobb fájdalmakként is hatnak azok, a tán még meg sem nevezhetők.
Amit feltaláltam és egy napon és egy ritmusban, azóta is jól oktathatóra megrajzoltam, Tenyér – térképolvasás vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által való oktatásom, volt a kezdet és az alapja a feltaláltamnak.
Viszont most már, nem azon a szinten történik sok éve, a feltaláltamnak a szintjét, mint a számomra működő toleranciát gyakorolva, a kommunikációban és rajzosan is fejleszteni tudtam, a azáltal már magam is haladtam, ahogy tudtam.
Viszont, a 16 év alatt, leggyakrabban, csupán araszoltam, dolgoztam a két kezemmel, amire képes voltam, s írtam és festettem, s volt úgy is, hogy akkor még fát is faragtam, viszont, a punnyasztó energiával nem azonosultam.
S tétlenül se átgondolatlanul, egy pillanatot sem múlattam az időt, egyéni vállalkozóként oktatok, a bejelentkezésüknek megfelelően igyekeztem, azon voltam és az alázatomat gyakoroltam, hát amikor szükséges volt, várakoztam és szünetet tartottam, az életszerűségnek megfelelően haladtunk, a bejelentkező életritmusában maradtunk.
Ebben a helyzetben boldogulni nem igazán tudókért,
vagy nagyon nehezen boldogulókért tehetnék most is.
Fájtam már eleget, mosolyogva élni, nevetni szeretnék hát meg is teszek mindent azért, hogy elmondjam, ahol csak lehet.
Feltaláltam valamit ami belső tartást adhat most is, és mindazoknak, akik tudják mit jelent az, a sorsuk szerint élni, generációsan amíg lehet jól teljesíteni.
Online oktathatnám akár csoportokkal gyakorolnám a
hivatásomat, amíg csak élek. Szolgálattá lett ez már, én
magam vagyok a hivatásom, el és átadnám a tudásom.
Akik megtanulják oktathatnák tovább, így tovább és
tovább, nem lenne határa más mint akik értik tudják.
Nincs kedvem ám ahhoz sem, hogy a hozzá nem értők
szerint éljem meg itt, a 70.-től a hátralévő éveimet.
Ajánlgatják a közösségi oldalon az üzleti
megoldást, nem érzem magaménak azt.
Na hiszen nem vagyok csak botcsinálta
üzletasszony, mert más megoldás nincs,
ahhoz, hogy gyakoroljam a hivatásomat.
Az önbecsülésemnek tartozom midezzel,
hát ne hozzon döntést felettünk se, akinek
nem fontos, vagy nincs önbecsülése, hinnye.
Szegény Hazánk Csodaszép, 10 éve annak.
Mintha nagyon hirtelen hozott döntések által, a
dobpergéshez hasonlíthatóan, néhányak szerint jól
az Isten adta Néptől már elidegenedve csak pergette.
Mindazt még láthattuk, akiknek volt arra akkor igénye, hogy milyen döntéseket hoznak felettünk. Hangosan zokogtam, mert átéreztem mit hozhat, ami most is átfáj rajtam is, átérzőként emberségesen, hivatástudattal.
Beleadtunk a nagyperselybe,
nekünk sok volt az akkor, egyszerű emberként,
ám feltételeztük, vissza is kapjuk. Amikor eljön az
öregedés
fázisa, akkorra azt megtervezik, azzal is számolnak,
hogy megéljük az öregségnek azokat a fázisait is mind.
Ami akkor annyit mutatott, a hivatásom gyakorlásakor
75 évnél látszott még csak. Azt most már a 70. évüknél látom, érezhető lett mindaz, a boldogulásukhoz most nem meglévő.
A napi lelkesítő, a személyükhöz szóló,
sorsszerű motiváció hiányzik az életükből.
Sokan átélik az üresedést, motiválatlanságot,
ami ott van már
érezhetően a hétköznapjaikban,
nem erőt adó és nem életszerű folyamat az ami van.
Mostanra hova lett, a tisztelettel, a lehetőségeinkkel,
áldottan, gondos, szorgalmas, intelligensen jó Hazánk.
Persze mihez képest, ahhoz ami addig legalább
kiszámítható volt, ha nem látott tán szerintünk is,
legalább elhihettük, hogy értünk is volt a jó.
Most mire alapozhatnak a Nép gyermekei
és maga a Nép különböző rétegeiből jövők,
egyik nap így a másik nap meg másképp van.
Honnan tudnák azok, akik nem a jó minőségű munkájuk által teremtik meg a jó pénzüket.
Azt mondják mi is számítunk, nem azt érezzük,
hogy megjavították volna a nyugdíjunkat. Mert
abba sem szólhattunk bele az igaz, de ami most
van arra tervezni nem lehet. Hol fent hol lent,
billeg minden, mint a nagyvíz a nagymederben,
azokat ringatja tán, akik azt is megengedhetik.
Nem tudom van-e még jogunk és mihez van, ah,
ha nincsenek érveik a döntéseikhez. Miért nem
érezzük a jót, se nem azt látjuk, van-e megelőzés.
Miért nem bízzák rá a jó szakértőkre, miért nem
látjuk kimondani, hol vannak, a tapasztaltan is
hitelesek, működésben vannak-e még náluk az érvek.
Ugye nem mondod, hogy nem fogták még most sem fel,
biza, a hozzáértés hiányzik, nem abban tehetségesek.
A sok tehetséges, intelligens meg sanyarog, hinnye, ah.
Legalább egy részét adják oda, van-e jogunk ahhoz,
hogy használatba vegyük, azt érezve ez a Hazánk.
Tisztelettel vagyunk a Hazánkhoz, hozzáértően is
egészségesen gondolkodókként adnánk a tudásunkat.
Úgy csinálnak mintha nem is léteznénk, addig amíg
csendben araszolunk, nem tudom mi lenne akkor, ha
egyszer csak elkezdene zokogni és panaszkodni a Nép.
Hiszen odalett amit megteremtett, nem szeretne sem
sorstalanná lenni, sem hazátlanná alázódva várakozni.
Ha nincsen a döntőknél kötelezettség se hivatástudat,
felelősek leszünk tán azért is, ha nem ugyanúgy látjuk.
Ugye te már érted, hogy ez a megelőzésért van, neked és érted is szólhatna…
2016.04.29. – 2021.04.29. https://julamami.com
Ne olvasd el, ha bosszantana, hogy a valóság az,
sokan, akiknek
kitűnő a tehetségük, a szakmájuk is azon a szinten van,
sokat bele teremtettek a Hazánkba, nem annak
megfelelően élhetnek, pedig ide születtek, a saját Hazájuk ez.
Se nem a teljesítésüknek, megfelelően van a bérük, nem tudnak jó életminőséget teremteni maguknak.
Tán, azért is mennek más országokba el innen, mert nem tudnak, abból amit a saját Hazánkban,
megkeresnek, azon a szinten, ahogy jól megérdemelnék itt, jó minőséget megteremtve élni.
A Hazánk látszatra gazdag, a számoknak megfelelően az,
a Népünk többségének,
szempontjából viszont nem az, önmagához mérve, szintje alatt éli, tengeti az életét.
Ah, a sok – sok, tapasztalatomból lett, az emberismeretem, ami összefüggésében megmutatja azon a szinten, amit elértem. Ne aggódjon senki, a többit is mind átéltem, ha benne volt a sorsomban, ha nem, tettek róla, az irigyek, hogy pénzben tartalékom ne legyen. Tán, óvatosan, azért leírnám, a pénz biztosan ad egy biztonságérzetet, ahhoz, hogy nyugodtan éljen, dolgozzon, Szerintem, ez lenne az alapja mindenkinek aki ide teremt, hasznára válik a Hazánknak, hiszen egy Haza ez csak egy. Az az elképzelhetetlen sok pénz, amit a megemelt árakkal megfizetünk és ami bejön, a nagy közösből, arról a Népnek fogalma sincs, hiszen nincs tájékoztatás róla. Most vagyok, a 72. évemben, számomra, méltatlan az, amit nettóból kapok, hát túlléptem rajta. Igyekszem, a föstéseimet, időnként, a Műhelyem falára kirakni, rálátnak, hátha megtetszik és valaki, aki érti mit festettem a vászonra, megveszi. Nincs más lehetőségem, mint a tehetségemből lett hivatásomból, a szolgáltatásomért, oktatásomért, utalt díjaim. Fölösleges lenne várakozni, ahogy látom, nem érdekük az, amit, tisztelettel, ki kellene fizetni, hiszen bele teremtettük, az is, ki tudja, kiknek a gyarapodását képezi. Amíg így bírom, gyakorlom a hivatásomat, hiszen az is én magam lettem, elválaszthatatlan tőlem. Nem tudom, hogy így gondolták-e, de sikerült, hogy az előre helyett, lefele néző legyen a Nép, a pénztárcában lévő pénzt számolva élünk. Lassan azt is megtudjuk, mit jó enni nekünk, hát az, amire futja a pénzünk, fura, mert ezért a Hazáért dolgozunk még mindig, lehet addig, amíg élünk. Figyelj rá, hogy mit kívánsz, mert ha megadatik, abban fogsz élni, magad is, az amit nem magad, teremtettél, attól nem lesz emberséges tartásod, viszont abban fogsz magad is élni.
Ha majd ráébredsz a valóságra, meglátod magadat benne, az
is lehet sírhatnékod lesz, mert a saját szinted, mivel nem ismerted magadat se, a sorsoddal szembe mentél, a jó és szép helyett, önmagad ellen tettél.
Amikor a tehetségest, mindenáron legyőzni akartad, az ismertsége,
fogott meg a legjobban. Azt a, hiszen a vállain nőhettél ki, úgy, hogy
előre tudtad, mit miért úgy teszel, hogy is van a védjegy egy másik
országban, mit ér, ha magad véded azt, a saját Hazádban, van az Isten.
Már a pénzt is olyan hangzásúval gyűjtetik, Julamami helyett julamani
nem engedtem meg senkinek sem, hogy használja.
Ah, mert tudják, segíteni nem ártani születtem,
sok hátrányom volt belőle nekem.
Ennyit tehetek itt figyelmeztetőnek szánva,
2010. év óta Julamami a védjegyem, Heringes Árpádné nevemen van.
Aztán nem gondolom, hogy felfognák, mennyit kínlódnak Online
akik megpróbálnak tíz éve megélni, a tudásukból az interneten.
Ha megengedőek azzal, hogy bár nincs hozzá emberismerete se,
mégis mindenben dönthet mások sorsa, életminősége felett, ah.
A túlzások általi jólét okozta, lelassulás megvan-e, vagy olyan
mindegy mi lesz a Néppel és a sok intelligens, okos gyermekével.
A korosodók meg, vessenek magukra, ha elfogadják, hogy nincs
annyi nyugdíjuk sem, amiből támaszok nélkül megéljenek, akkor
ugyan, hogyan számolnak el, az egész munkával töltött életükkel.
Ha annyi mindent lehet, olyan gyorsan megváltoztatni, azt a,
talán Tisztelettel, a nyugdíjakról, megélhetésként is lehetne dönteni. Különösen
akkor, ha a különböző változástatásokkal, nem tisztelve azt, se, hogy nélkülönk, tán ez az egész nem is lenne.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, a belső tartáshoz.
Talán egy tükörszobát lenne jó kialakítani, hogy önmagukat abban,
a valóságnak megfelelően és attól alaposan eltérően is tudják látni.
Én azt nem tudhatom, hol és milyen módon tanulják azt, hogy a
vitájuknak a negatív hozadékát, egy harmadik vigye el, csak azért
terelve arra, hogy a nevesedésükön ne eshessen egyáltalán csorba.
Semmi köze ahhoz, hiszen a hivatását gyakorolva, ő már tudja, hogy
a hallgat nem beszél a legfontosabb, a hivatásában alapnak számít.
Régen jól jöttek a nagyon népszerűek, hiszen olyan módon tudtak
alkalmazkodni, hogy mindenkinek, meg is tudtak, mindenben felelni.
Látják az emberségesek, hogy a gyermekek már tájékozottabbak
sok mindenben, mint a Világra semmi módon nem látó felnőttek.
A Világ gyors pörgése adja, a fejlődéshez való igényét, sokaknak,
annyit mondhatok óvatosan, szinte suttogva, mert, azt is időben
megtanultam, ne legyek kiszolgáltatva, csak magamra számíthatok.
Nem tanulhatjátok sehol máshol, csak tőlem egyenlőre, nem tanulta
meg senki, egy embert se tanítottam meg az oktatására, annak amit
tíz éve találtam fel és nem tudtam bejutni, átadni,
az oktatás, nevelés, árnyékába sem.
Nézz magadban szét, ha már érzed, a saját belső határaidat,
az emberséges lelked, szíved, felett, a döntést, a gondolkodó agyad hozza.
Ah, látszik az már, mennyit árthatnak, önmaguknak, azzal, hogy nekik csak igazuk lehet.
Egyensúlyt adott az Isten, a Népet nem kiszolgáltatottságra adta,
tanulást és fejlődést biztosított a számukra, nőjenek mind nagyra.
Önmagukhoz mérte, a sorsukban lévő, mind a két oldalukat érintő, biztonságos határaikra bízta.
Hinnye, de jó is lett volna, ha egy százalékuk az emberségeseknek
felvállalhatta volna, önmagát azzal nem kiszolgáltatva, ah, hogy az
oktatásom által is, előkerülhetett, idejében, az összefüggésében látása. Nem
húzgálhattak volna, olyan nyugodtan, akik talán, felvállalták, azt is.
Bár, nem itt születtek, nem is együtt nőttünk fel, viszont kaptam a gátakat,
dönthettek, szorgalmasan, sok év lett, a hátrányom azáltal.
Nem tudják, hogy vissza
vittem gyermekként, a talált pénztárcát, a benne lévő igazolványok
általi címre ami tartalmazott nem kevés pénzt. Azóta se a pénz által
lettem, gazdag, a tehetségemmel hoztam azt. Maradtam emberséges, átlátom a
gátakat, azt is miért nem
érdeklődtek a saját szülőhelyemen, aziránt, mit, hogyan is találtam
meg a tenyerekben. Összefüggésében találtam fel, rajzoltam meg, amit
szeretnék
vissza is adni. A tapasztalt tudásom, azt igazolja, hogy működik a
hétköznapokban, az emberek életében. Nincs értelme arra várnom, hogy
a saját hivatalos nevemen, oktathatom nagyban, nevelhetek általa, azt a
működéséhez, az arra már igényes, értő, szakembereket, betanítva,
azt végleg, átadnám. Várom az értő vevőjét, eladom, a
feltaláltamat és betanítanék az oktatására,
annyi emberségest, akik igényelnék már azt, értően arra, igényesként.
A Nép egyszerű gyermekeként, magamra számíthatok, hiszen
mire elmagyaráznám, a sokféle tapasztalatomat, ugyan ki
hallgatná azt végig, ha másoktól még nem hallott ilyet.
Minden arról szól, hogy loholj, rohanjál, legyél
az első mindenben, aztán helyettetek lesz, egy csak egy.
Ah, egy saját tehetséget
kapott mindenki azt a születésekor hozta.
Az élete során azután sokféle előjöhet még,
mint a tehetsége, fontos az arra érettsége, hát
fejlődjön a sokféle emberséges tudása által is.
Bele és hozzá is adhatná, a saját Hazájához.
Mindenki tanulhatna, valamit, hiszen nem egyféle az érdeklődési köre,
a sok tanulni, fejlődni vágyó tömegnek.
Emberies jelnyelvnek neveztem el mindezt,
amivel írok azt Online oktatom, sorsot olvasok.
Nem szükséges hozzá azon felül más, mint az,
hogy megértse a saját sorsát, generációs jelét.
Tudnia fontos mindenkinek, aki gondolkodik
azon, hogy részt vegyen-e az én oktatásomon.
Ah, a saját szintjére felérve tisztelhető lesz, ha
rájön, előbb másokat tisztelni tanuljon meg.
Azt a, ugye te már érted,
hogy amit odatesz az élet,
abból neked, jó sorsod is lehet.
Felismerni tanuljátok meg,
óvjátok a tehetségeseket,
az intelligenseket, mert
tisztán, magasan rezegnek.
Ha egy dolgot átlát és abban
ki is tűnik, az kevéske ahhoz,
ah, hogy a sokféle tehetségre
születetteket mindennel, elássa. Amit
számára, a jó minőséget biztosító, Hazája
tud, azt alázattal biztosítja.
Aki az aranyhalra vágyik, az már rajta
múlik ki tudja-e fogni, a lehetősége adott.
Az Isten adta Nép maga a Hazája, ide bele
teremtette a jót és a szépet, innen várja ugyanazt.
Összefüggésében látják, aztán, mindazok, akik
azért jelentkeznek, a telefonos oktatásomra,
miután végig tanulták. Vagy azért jelentkeznek,
hogy az ott tanultak által is, a szintjükre fejlődjenek.
Oktatva tíz és 29. a tapasztaló éveimnek a száma,
tízen tőli, az éve már, hogy összefüggésében olvasom le, hogy hol,
láthatóak, az emberek csuklóin, az emberséges határaik.
Biza, bevonzhatják, az azonos szintű másik oldalon lévőket,
ha még nem látják át, nem hallják ki, nem érzik időben azt meg.
Különös, oktatás, nevelés, védjegyes, szól az intelligensekhez.
Még megelőzésben, a hitelesen ahhoz értőktől,
megtanulhatnak, rálátni.
A hétköznapi életükre is, jól hat majd,
a hamisaknak kiszolgáltatva,
úgy már, hála Isten nem lehetnek.
Vigyázz mit kívánsz,
mert ha, pont az és úgy, megadatik,
az lesz az éled minősége, neked is.
Nem mindegy,
a dolgodat tenni,
vagy tengni – lengni,
szeretnél-e az életedben.
Akkor is, ha tudod belül,
a lelkedben, a szívedben,
a gondolkodó agyaddal,
ah amit más, összeollózgat,
abból, neked jól megcsinálni, az semmi.
Hiszen a hivatásodat gyakorlod,
más meg felvállalja azt is, hiszen,
felkínálják mint lehetőséget neki.
Gondolják majd belejön közben,
van még a belső kontrollja nélkül élő,
a könnyűben vegetáló, hiszékeny ember bőven.
Nem mond nemet,
nem gyakorol önvizsgálatot,
minek tenné, hiszen akkor a tutit,
másnak átengedve és ő nem híresedhetne.
Inkább barkácsolgatja, mintha nem is az
Isten adta Népnek az életminőségén,
hozzá nem értőként gyakorolna,
nem szól rá senki sem, vagy
nem értenek hozzá ők sem, ah.
Hiszen vannak, amit ők birtokolnak,
az arra született tehetségesek helyett, ami
hozzáértőkkel jó minőségében valósulhatna meg.
Így azután felnevelődik, az abban jó tehetséges is,
valami összehordott által, amiből a ránézők,
csak azt látják, olyan mint ami működik.
Azt viszont már nem láthatják,
hozzáértéssel teszik-e belül.
Szigorúan zárt ott az a kör,
sajnos arról már csak a látványos,
következményekkel szembesülhetnek.
Minden ember valamire tehetségesen jött.
Megszülettünk, hozzuk a feladatunkat mind,
más és más fontosra születtünk, más időben,
különböző körülmények között növünk, néha,
a semmiből is rengeteg hátránnyal kinövünk.
Senki sem született feleslegesnek, s vannak,
akik speciális tehetséget hoztak, nekik,
az Isten azt adta feladatnak, az abban
legjobbak, nem helyettesíthetőek.
Ott romlik el minden, amikor a nem
abban tehetségest belerakják oda, s
majd utólag taníttatják, képzik tán arra.
Mintha nem is az élhető életről lenne szó,
csak valamiféle bábokról, hol ide- hol oda,
vannak fontosként belerakva és senki sem
mondja, nem erre születtem nem vállalhatom.
Abban a másik fontos feladatban ha lenne helyem,
ott abban érdemben teljesíthetném a tehetségemet.
Így azután akik kinőhetnének a Hazájukat nevesítve,
a saját idejükben, lehet, soha sem nőhetnek ki,
így készülnek fel számosan, a mindenre rá,
igent bólogatók, nem ők az ászemberek.
Van aki a hivatását már időben gyakorolhatja,
van aki sokáig van félrekotorva, hogy másokkal,
töltessék be a helyet, egy helyett van hat talán hét.
Ha nem tudsz időben felfejlődni, az kiüresedés fele,
is vihet, hacsak nem hiszel benne, hogy eljön a te időd is.
Sok mindenféle fontosabb már, ideje lenne az intelligensek,
tehetségesek, az emberségesen is speciálisan nagy tudásúakat,
ellátni lehetőséggel valamiben a kiteljesedésükért. Azzal látnák el
amire a legnagyobb szükségük lenne a jó minőségű életükhöz, ah.
Hiszen ha elégedetten élhetnek a saját Hazájukban, jó minták
lehetnének emberségesekként a Világban. Láthatnák őket úgy,
a különleges tudásukkal sok országban ismertekként, tudná azt
a Világ, a saját Hazájukban jól megérdemelten megbecsülik őket.
Elégedetten hozzá is adhatnák,
a Hazánkhoz a jő minőségüket,
azt amiben ők egyedül különlegesek,
miért ne lehetne, őket is jól megbecsülni.
Az Isten adta Népből jönnek és érnek vissza.
Azt a tehetséget csak egy emberséges kapja
azon a szinten. A többiek a fokozatosságnak
az ismeretével, az önbecsülésük, tartásuk,
emberségük által, bontakoznak ki időben.
Mondvacsináltan, valakiket kiválasztanak,
arra, hogy segítse a tehetségeseket, nem jó az,
csak arra esetleg, hogy ellássa őket eszközökkel.
Az egy lelki síkon lévő emberek értik egymást,
a csak beleérzés az a kezdete, a tudás az más.
Szükség lenne arra, hogy két lábbal álljanak a
tehetségükben is a talajon, mivel a két oldal
adott, azon a szinten is láthassanak jó mintákat.
Amivel ők születtek, ahhoz jó segítség lehetne az
én feltaláltam, a szintjüknek a felismeréséhez adna
segítséget. Azoknak, akik általam betanítva, oktatni
tudnák a számukra szükséges oktatási idő elteltével.
Ha arra gondolva várakoztatják az intelligenseket,
hogy majd elfáradnak és elfelejtik, hogy mire lenne
szükségük a tehetségüknek a megfelelő körülmények
közötti kibontakoztatására, az úgy nem történik meg.
Hiszen közben is fejlődnek, pont azok által az adott
nehézségek által is, amiket átélnek, azért a napi
sikerélményért, ami szükséges az agyuknak.
Az intelligens agynak van az igényességgel
megáldottan, az arra kapott helyes szintje,
amivel nem térnek el az egyenestől, hinnye.
A lelke, a szíve, a gondolkodó agya, arról szól,
abban tehetséges, átlátja, kihallja, meg is érzi.
Őket és a többi különlegeseket is segíti átlátni.
Kiszolgáltatottá válhatnak a tehetségesek ah, ha
nem tanulnak meg időben összefüggésében látni.
Az idő nem gátja annak sem, viszont az alázatot
maguk is átélve tanulják meg menet közben, ah.
Majdnem és mégsem érhetik el tanultan, viszont
jól megérthetik egymást a másik oldal nem gátja.
Ha kénytelen, kelletlen is, de megkérik arra őket,
megbízzák azzal, menjenek és legalább,
időnként jól megfizetnék. Azt kívülről is
összefüggésében átlátva, segítségére
lehetne a többiekkel együtt tanácsot
adhatnának, hinnye. Úgy ők is jó minőségben élhetnének, hogy
véleményezzék ott az újra felkészülés végét, az is megoldás lehetne.
A tapasztalat hiánya, a nem arra hozott tehetség, nem a jó minőségű
döntéshez vezet. A felelőse leszel valaminek, attól fogva, akkor is,
ha ahhoz nem is értesz, csak csinálsz valamit elvártan gépiesen.
Mond legalább imádkozol közben, hogy az Isten,
jelezze feléd ha vétenél, legalább észrevegyed,
a sok gyakorlás által nőnek ki a jó minőségűek.
A hozzáértőktől még időben kérjed a segítséget.
Vagy minden mindegy, látszatra elfogadható legyen,
majd csak elviszi a balhét, valaki balek megint helyetted.
Tudod-e, hogy ezzel önmagadat, a generációs feladatodat,
a saját Hazádat sem becsülöd, a tanultságodhoz képest sem. Jó
szerencsét emberségesek, tisztelettel, a tehetségünket gyakorolva,
megbecsülten élni a saját Hazánkban is maradni tán könnyebb lenne.
A jó minőségű élethez való igényedet ne add fel, a Hazádat végleg ne
hagyd el, inkább ismerd meg a generációs feladatodat időben hinnye,
ráébredsz, nem a válás a megoldás, a sorsodat építve változatos lesz.
Minden az egyes emberből, a személyiségedből, a génjeidben hozott
a változatosság lehetőségével meg is oldódik. Fejlesztheted a lelkes,
szíves, gondolkodó éned által, az adott racionális életminőségedet.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni születtem,
érvelnék. Ha lenne arra is igényed, hogy mit mutat a tenyered,
érted szólna az, ha tudnál róla, rengeteg dolgod lenne most is.
Magyarországról Online sorsolvasás, a feltaláltam szerinti Önismereti oktatás, tisztelettel. Messenger Heringes Árpádné, +36309003272, +36707253808 vagy a +36302470589 telefonokon, eléhet. Szeretettel, Julamami
lemondani, mert nem igazi.
Nem adja azt, amit vártál tőle,
hát sokszorozni igyekszel,
hátha, úgy, mindenkinél,
különb és több leszel.
Tanuld meg, amit nem hoztál.
Az emberekkel jól bánjál, ah.
Ha nem tudod, tisztelni őket,
még önmagadat sem tiszteled.
Megelőzést, a megelőzéshez adva,
a megelőzésért, ha már érted,
értően, tegyél érte. Adjál mellé,
a tudásodból, ami oda illene.
Adjad bele, hozzá,
a többletedből, a rászánt pénzed,
a Hazánkba teremtsünk, egy tiszta forrást növelve.
Julamami Magyarosan Agyalósa, https://julamami.com.
Ami, a saját szintjén van bemutatva, mindenkinek más a sorsa.
Ha alázat benned nincsen,
kezed csak legyintsen.
Jobb leintéshez
szokni, mint a
megalázó
kezet
rázni.
Nagy
gondot
okozhat, ha
te különbnek
tartod magad.
Az nem tartás,
leginkább, tán gőg,
alacsony szintet
jelez, tanuljál és
győzzed azt le, te.
Alakítsad magadat,
a toleranciát,
formálni is neked
szükséges, na meg,
hogy az emberségedben, jól
kiteljesedj. A mások
energiái ne hassanak
rád annyira, hogy azt
feltételezzed, az a tied.
Rákapsz és bevált lesz az
a gyakorlat, azután már
azt sem tudod, ki vagy.
Megváltozol, már inkább
adsz a külsődre. Hiszen azt
látod megakad a szeme rajtad,
annak is, aki addig, rád sem nézett.
Kérlek ne vállaljál fel vezető szerepet,
ha kikopott már belőled az emberies, ah.
Elégedett leszel, hiszen agyon dicsérnek,
csak nem gondolod, hogy a belső tartásod meg
nem tud haladni és közben fejlődni,
a szintedre kerülni, vele olyan gyorsan.
Egyszer csak, azt veszed észre, mindened
van, s már nincsen, semmid sem, ami
motiválhatna. Ugyanott tartasz,
mint régen, amikor éppen
csak, az tartott, hogy
van bőven, pénzed, ah.
Tartogatod hát, a
megtartó erő
helyett is,
birtoklod.
Már nem
tudsz adni,
az elvégzett
munkának,
a kifizetését,
is halogatod.
Tanuld meg,
amit nem hoztál,
tudásként, tehetségnek.
Van a lelkes,
gondolkodó,
szíves éned.
Átbillentél,
nem ugyanaz,
nem fejlődtél, ah
közben már, egy
kicsit sem, minek.
Megcsináltak mindent,
helyetted és érted, épül
lefele az agysejted egy,
vagy nagyobb része.
Nem csináltál még,
meg önmagadért,
semmit, ha mindazt
mások tették, érted.
Nem több lettél ám,
hanem csak kevesebb.
Általános műveltséget
növelő „Tenyérolvasó”,
serkentő agytorna, ah.
Jó szerencsét, minden
jó szándékú embernek.
Tanuld meg és ráébredsz,
jó embernek lenni jó,
tiszteletből, szeretetből való.
Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev. Magyarországról, Pakson
2025.05.20. https://julamami.com
Az állatokkal foglalkozó jó gazda, előszőr ellátja mindazokat, akik és amik rá vannak bízva, a jól tartott állatok által van a munkájának a becsülete.
Aki emberekkel foglalkozik, a gyermekeket, az öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a cserélésre szánt kapcáját. Emberséges és ahhoz értővé teszi magát és jól megélhető minőségben, a gondoskodásáról biztosítja midazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják.
Az korosodóknak az elért szintjüknek megfelelő lehetőséget ad, mint a már addig is a Hazánkba teremtett, gondolkodóknak és a hiteles feltalálóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket.
S nem vállal a saját szintjénél az önmaga fejlesztése nélkül magasabb feladatokat, hiszen azok szerint élnek majd az érintetteknek. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, Tenyér – térképolvasó és oktató. JULAMAMI Magyarosan Agyalósa emberséges jelnyelnek neveztem el. a JULAMAMI, Paksról a Hergál Házból. Szeretettel, a julamamivédjegyöreganyám. https://julamami.com
Megelőzésként végzem a tehetségemmel hozott és a hivatásommá lett feladatomat.
42 évesen rájöttem, az a dolgom,
hogy adjak belőle oda, ahol nincsen,
azt ami bennem van megelőzésként
bőségesen. A megelőzés lehetőségét, felismerem, így
születtem, sok – sok, tapasztalat után, prevenciós lettem.
Sokszor
voltam a
megértés
hiányától
sokaktól
igen távol.
Amikor azt is
megpróbáltam
megmagyarázni
amit nem lehet,
boldogtalannak
éreztem magam.
Amikor rájöttem
mégis csak velem
van a gond abban,
ne várjak, adjak.
Így felszabadultam,
a nyomasztó érzések
már nem voltak rajtam.
Megtanultam mindent
egyedül oldjak meg,
nincs segítségem,
az én dolgom ez.
Miután már jó
alaposan és
sokat vártam,
mások kényelmét
kiszolgáltam, tudtam.
Nem a saját életemnek
a kovácsának születtem.
Hát párhuzamosan azon
igyekeztem, hogy én is
jól érezzem magam
a bőrömben, a siker
magától jött, soha
nem terveztem.
Megismerve a
saját sorsomat,
tudtam honnan
jöttem, merre az
előre nekem, hol
van az amivel saját
magamnak tartozom,
mit adjak generációsan.
Miközben fejlődtem, lett
ellenségem elég rendesen,
nem értették, hogy lehet az,
hogy nincs túlzó pénzem és
mégis boldogulok az életben.
Mások meg nem törődtek a
köztünk lévő nagy különbség,
nem tartotta vissza őket, jöttek.
Igen, fontos volt, hogy én magam
csináljam meg, hiszen tudtam,
az amit látok a tenyeremben,
az a sorsom, csináljam meg.
Amikor kaptam a jeleket rá,
megtanultam azt, amit addig
nem tudtam, azt nem hoztam.
Bepótoltam a hiányosságaimat,
mert egyedül voltam mindenhez,
nem értették, mit miért, így csak
kritikusokat kaptam, igen sokat.
Nem magyarázkodtam hát,
inkább továbbhaladtam.
Az emberektől sokat kaptam,
azzal, hogy megtiszteltek, s adtam
a tudásomból, éppen azt ami ott helyes.
Elértem odáig, hogy el kell gondolkodnom,
hogyan tovább, mert nem hoztam és nem
tanulhattam meg se, nem volt kitől, a pénz
fontosságát, csak a „nincsből” teremteni.
Hát tanulom, beosztani és összerendezni.
Rájöttem időközben arra, ha a nyugdíjam,
44.200.-Ft lett, akkor ők besorolnak vele
valahová, azzal, a számok világában egy
nagyon alacsony szintű jelzés valamire.
Honnan tudnák, az évek száma mögött
ki van, milyen sorsot hozott, vannak-e
ott gátak, vagy megoldják-e helyette azt.
Meg lehetne tanulni ezt legalább azoknak,
akik ott a számokkal foglalkoznak csak, hogy
ne úgy nézzenek bennünket, mint egy halmazt.
Három éve annak, már beértünk a jó energiákba.
Ugye nem álom marad csak, hogy az emberekhez
kellene mindennek itt is igazodnia, ez a Haza.
Miért is, nincsenek ott olyanok is, akik a
hétköznapi életüket gyakorolják még,
nemcsak kiszolgálva osszák az igét.
Arra mindenkinek figyelnie kellene,
hogy a legnagyobb magasságokba érve
is minden körülmények között maradjon
emberies, tudjon a hivatásából ő megélni.
Neki kell intézni, hiszen más nem értheti.
Emberies maradtam, de emberismerő
lettem, feltaláltam a jeleket, amiket
ha tudnák az emberek, jók lennének.
S megtanulnának mindent, amit nem
hoztak mint tudást, azon igyekeznének.
Ezeket naponta gyakorlom, de azt tudom,
hogy nemcsak ennyit ér az én életem, nem
eszerint fogok élni, hiszen, miért fékezne le
a Hazám engem, én már az Istent ismerem.
Hiszek abban, hogy meg tudom csinálni azt
is amihez addig nem értettem, megtanulom.
Összeért hát ez a feltalált tudásom, ami már
bebizonyítottan van sok éve, hogy nem véletlenül,
ajánlották meg a „kitűnő, nemzetközi prevenciós”,
és még sokféle felsorolását azoknak, amihez értek.
Bizonyítottam, sok tízezer ember tisztelt már meg,
nem várom az egyetértésüket, eladnám, vegyék meg.
Ezen tudások által teszem a dolgomat, végzem az én
szeretett munkámat, nap mint nap, hol személyesen,
hol meg az online Világban, nekem a sorsom az életem.
Most azon vagyok, hogy megoldják ők is, akiknek az
a feladata, hogy ezeket megoldja, ha én feltaláltam.
Ami a Hazánkban jól jönne mint tudásforma, egyedi
nem tudja más, csak én magam, oktatok, nevelek.
Valamit, amit a Hazámban az embereknek fontos
lenne tudnia, hiszen ide jöttek, ide hozták a tudást,
azok akik megtiszteltek és a tanácsomért eljöttek.
Vegyék meg a Különös oktatás, nevelés, Julamami
védjegyet és teremtsenek olyan helyzeteket, ahol
oktatni tudom azt amit feltaláltam, már bizonyítottan,
hogy az tartást, méltóságot ad azzal, hogy felismerik az
emberek is önmagukban a jót, a tehetségükre rájönnek.
Minőségi emberekké válnak, mire megtanulják a 20 óra,
éppen elég arra, hogy azt ami szétcsúszott, összerakjuk.
A többit intézik belülről, lelkesen, szívesen, gondolkodva.
Ne kallódjon el ez, amit az Isten itt Magyarországon adott,
itt van rá szüksége az emberek egy részének, hogy tudják
irányítani a saját életüket és adjanak tanácsot a családnak.
66 éves vagyok, 6 éve próbálom tudatosítani, hátha talán
van valaki aki érdemben, tájékoztatja azokat, akiknek ez
a feladata, hogy tudjanak róla, mi van itt a Hazájukban.
Van az emberieseknek is saját sorsa, nem lehetnek ők
se kiszolgáltatva, azoknak, akik nem értik még mit
vállaltak fel, amikor az emberek felett terveznek.
Ma, A Munka Ünnepén a Munkám Gyümölcséről
írok most, eladnám és betanítanék sokakat, akik
erre alkalmasak, neveljenek ők vele tovább,
hogy ingyenes legyen az oktatása már ennek.
Ne az én vállamat nyomja fölöslegesen ez már,
adhassam tovább, érdemben én is gyarapodjak.
Megemelhetné az emberek lelkét, a szívét és a
gondolataikat, jövőképeket láthatnának a
saját sorsukra, a családjukra vonatkozóan.
Tartásos ember lett belőlem, látom, érzem,
kihallom, oda nem fordulok, ahol mindezek
nincsenek alapban se meg, hiszen nem vennék
komolyan, amit már tudniuk kellene olyan régen.
A Sorsom mások kezébe került, a lehetőségeimre
várok, újra és megint, ha ez így is működhetne, akkor
tán 150 évesre lennénk, mi emberek megtervezve.
Legyen időnk kivárni, amíg mások felfogják végre,
mi az amit felvállaltak, miért kell azonosulnunk
azokkal is, akiket eltartottak, vagy nem is
dolgoztak, alkottak, még soha életükben.
Nem a tehetségüket élik a hivatásukban,
csak betöltenek valami fontosat, épp ott.
Látni azokat, akik a hivatásukban tesznek,
eredményesek, önmaguknak megfelelően és,
nem erőltetettek, nem mások mondják azt meg,
lelkesen, szívesen, emberiesen gondolkodnak.
Az én vagyonom a tudásom lett, hát
vegyék meg és legyen hasznomra,
élhessem a minőségi életemet és
az egyszerűben is nagyszerűen,
megdolgoztam, megérdemlem.
Hasznos legyen azoknak, akik adják
át a Hazánknak, az emberieseknek,
hogy oktathassák vele a többieket.
Ismerhessék meg a saját Sorsaikat
az emberiesek, hogy így tervezzék
az életüknek minden részletét meg.
Felismerhessék, hogy generációsan
vannak fontos tennivalóik, akkor is
ha az semmitmondónak tűnik.
S tán visszafordulhatna, ami
a visszáján van, túl régóta,
a sorsok valahol kallódva.
Ha az Isten velem,
velünk,
hát kicsoda ellenem, ellenünk.
Heringes Árpádné, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev. Pakson
Kérlek, ne olvasd el,
ha nem szereted azt,
ami másoknak a már generációsan elért,
jó sorsáról is szól,
mint a valóságról.
Amikor rájöttem, talán nem szenvedni születtem.
Mert vártam, csak vártam és nem kaptam,
meg a választ, szerettem volna,
megértsék, miért kérdezem azt,
annyira sokszor, hogy miért.
Várakoztam, hátha jön vissza is, abból,
amit sokáig csak adtam, csak
voltam, csak tettem.
A hivatásom lett.
Mindent, ami
szép és jó,
úgy gondoltam, az a
jó, ami nekik, kényelmes.
Kiszolgáltam, amennyire csak
lehetett, meg, mégsem feleltem.
Legyen az így, meg úgy, nem változtak,
egyre nagyobb volt, a miért adta tennivalóm. Néha,
azt éreztem, leállok, mert nem bírom el.
Aztán, már nem várakoztam,
mentem tovább, abban amiben tudtam.
Na hiszen, mit is
tehettem volna, nem várhattam azt,
hogy értsék, nem akartak fejlődni és kész.
Nem tehettem, ha nem kérdezték meg, miért kerültek azokba a
helyzetekbe, a sorsuk nem érdekelte őket,
mellette a könnyűben, látszatra jól elvoltak.
Rákaptam, az írásnak az ízére, 2009. év óta, íme.
Hátha jó lesz valakiknek, valamire.
Adni születve, nem tehetek mást,
gyakorlom a belülről jövő,
a tehetségből lett, hivatásomat.
Nem vagyok más, csak egy egyszerű,
apró, pici, porszem, sokat törlesztettem.
Megcsináltam, a sorsomat, a generációs
feladataimat, s amikor egyre többet, tudtam,
azáltal szintet váltottam.
nem tehetek mást, mint várakozom,
hátha rájönnek, a fontosak, nekik is van sorsuk.
Generációs feladatuk is lenne, mindenkinek, még
idejében lenne fontos teljesíteni. Ne kerüljön majd,
a következő generációjuk,
olyan helyzetbe, hogy már csak
elvárnák, megszokják,
hogy a jólétet számukra, biztosítsák.
Mert az volt a könnyebb, helyettük megoldani,
csak belehelyezni őket, a számukra kitaláltakba.
Minek fejlődnének, csak ismételnek,
benne a könnyűnek tűnőben, jól megélnek.
Ha a sorsodat másokra bízod,
megnézheted majd magadat, szerintük fogsz élni, ah.
Tervezni, magadért, magad szerint, teljesíteni,
az elvárásoknak az egyre lejjebb vivő, szintjén is.
A nagyemberek, a belső tartásuk szerint, az emberségüket megtartva,
a kontrollált tehetségük, a tudásuk, által is azok.
A nehézben, araszolva is haladnak, nem a könnyűben vannak,
azért naponta, gondolkodva, tesznek.
Megmaradni azt is jelenti, folyamatosan,
a saját életritmusunknak,
Amit elindítottál, azt megcsinálni, közben is fejlődni,
szakaszokra bontani, a napi sikerélményt.
Magadnak se ártani, s azáltal,
a legjobb tudásod szerint, megcsinálni.
Az a legapróbb is, legyen fontos, mert
egy idő után, az lehet, az értőknek, a lényeges.
Nem bántam meg, azt a sokat, amit grátisz, másokért tettem,
rájöttem, az a belső igényem, teljesíteni azt, amit étünk tettek.
Vissza adni, annak az előre vivő energiáját, mindazoknak,
akik éppen akkor kapták azt, amikor a legjobbkor jött számukra.
Mint ahogy, a nagyemberek, nem hagytak
cserben, hármunkat, a nagy bajban.
Aszerint cselekedtem, a megcsináltam érzést,
sokszor átélve, jól ismerem, hála Isten.
Bekerültem újra, az egyészséges körforgásba,
adtam, mert a nagy bajban, az emberségből mintát kaptam.
Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok,
használom az eszem.
Adnám tovább, a felhalmozódott tudásomat, a feltaláltamat.
Kölcsönös tisztelettel lenni,
egy egészséges körforgásért, adni tudni,
értő embert, várok, a vevőjeként.
Jó szerencsét, jó emberek, tisztelettel lenni,
emberileg is, arra beérve, szeretetet adni.
Amikor önmagamat, sokszor volt szükséges, meg és legyőzni,
hát nemcsak, az életkorom miatt, meg is emberesedtem.
Ne csodálkozz hát, ha a gyermeknek vélt, felnőttebb sok, az életkora
szerint már korossodónál. Hiszen, az előtte lévő generáció feladata is,
hárul rá, miközben a sajátját is, ha már ide született,
itt igyekezne, a Hazánkat is erősítve, teljesíteni.
Rájöttem, tisztelettel lenni, szeretetben élni, a munka becsülete által,
akár, naponta fejlődni, könnyebb.
Nem árt meg, akár, a napi szintű fejlődés nekem sem.
Így hát, gyakorlom a toleranciát és a tudásomhoz szükséges alázatot,
hogy ne vegyem megaláztatásnak,
ha egy nem fejlődő teszi oda, azt a ki ha ő nem, mondatot.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.
Magyarországról, a Hergál Házból. Tiszteletem, elérhető vagyok +36302470589 és a heringesa1@gmail.com által. Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között, történik az oktatásom és a szolgáltatásom. Utána, 17.00 óráig, a feltett kérdéseire válaszolok. Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. https://julamami.com Szeretettel a Julamami.
Sorsod, generációs feladatod, az intelligensekért,
hogy ennyi hátrányt, ne szenvedjenek el.
Sok a tapasztalatom, mennyire ki vannak szolgáltatva,
intelligensekként az emberséges viselkedésük,
szakmájukban elért már / specialista / szintjük,
összefüggésében látásukkal való döntéseik miatt sokan.
Ah csupán azért mert nagyon nagyok a
fejlettségi szintek közötti különbségek.
Többnyire megugorják csak,
a magas szinteket kívánó helyeket,
nem adják a specialistáknak át, azokat a helyeket,
amik őket illetnék meg, a tudásukért,
az ahhoz érett, másokat is érintő,
emberséges döntéseikért.
Nem értik, hogy mit miért úgy mondanak
és miért másképp fogalmaznak,
a mindent lefékező,
s csupán kritikával fogalmazók,
akikkel csak kevesen vitatkoznak.
Pedig hamar kiderülne, hogy tudás nélkül,
érvek nélkül,
meggyőződés nélkül,
vagdalkozva,
csupán kritizálnak.
Ah, mint ahogy sokan,
az iskolákban hallották és
aszerint is élnek még mindig,
nagyon sokan, mintha az még működne,
azt mondogatják és nem térnek el tőle.
Mert azóta újabb nem történt,
azt megjegyezték és arra hivatkoznak,
azóta is, mintha megállt volna az idő számukra.
Nem akarják alkalmazni az új dolgokat,
mert már nem értenék azoknak,
az újszerűt,
annak a szóhasználatát és kritikusak
azzal kapcsolatban is, azt a.
Ah, mert nem szeretnének tanulni,
sem fejlődni, hiszen meg vannak győződve,
hogy mindent jobban tudnak mindenki másnál.
Miközben meg is fogalmazzák,
hogy mások írásaiból,
műveiből ollózták össze,
azt amit úgy mondanak el,
hogy nem mondják mellé,
a nevüket azoknak,
akiktől idéztek,
vagy akiktől kiollózták,
ne tán tán,
csupán a megszokott módjukon,
plagizáltak.
Megengedhetik maguknak,
hogy a julamami védjegyes sem védjegy,
csupán egy amikből szintén nyugodtan merítenek,
azt a. Ah,
hogy azok által a saját hasznukat növeljék,
okosnak, többnek tűnjenek,
mindenki másnál gazdagabbak legyenek, azt a.
Ah, vagy elfednek valamit vele,
ki tudja miért, azt a, ugyan számukra,
a julamami védjegynek a használatát,
ki és miért, engedte meg.
Na hiszen, miből lesz a cserebogár mondják,
hát igen, ha időben megbecsülték volna
az intelligenseket,
azért amit a tehetségük által alkottak,
azt a. Ah, amiben kitűnő munkát végeztek,
nem lenne ennyi ellenzője, mindannak,
amiket Ők megalkottak.
2023. évben, sok minden ért körbe,
a megrajzolt oktatási anyagomhoz,
gyakran rajzolom, most, a következő sorsképleteket.
A sok éves napi tapasztalatom szerint, kevesen tudják még,
mekkora jelentősége van,
annak, hogy ahhoz képest,
amit a génjeikben, hoztak,
tapasztalva és tanulva fejlődhetnek.
S, azok, amik, a sorsukban akár naponta,
rájuk vetülnek, na meg, mind, amiket halogattak.
Hozzáadódik, az is, amikor a nehezeket kikerülni igyekeztek,
vagy a családban, az előzők el nem végeztek, azt tapasztalom,
hogy csupán, a legmagasabb szintűeket érinthetnek.
A hétköznapokban láthatóan,
ott van az a gyakorlat,
hogy az intelligensek,
vagy úgy is mondhatjuk,
( a legmagasabb szintűek ),
mivel nem ártanak, se nem bántanak,
egy idő után, rájönnek,
rájuk a többiek,
nem vigyáznak,
a saját sorsuk adja,
majd a a saját idejükben,
hogy a tapasztalataik által,
magukra is jól vigyázzanak.
S vannak azok, amiknek a megvalósulására,
nagyon régóta várakoztatnak,
bizonytalan, a megvalósulása,
amik néha, teherként rakódnak,
oda, ahol a megmaradt feladattal,
még, nem egy szinten vannak, a döntők.
S maguk is, valamire várakoznak,
ahhoz képest, ahonnan indultak,
azt megtartani,
azokat megerősíteni nem akarják,
inkább, ahogy mondják,
megugorják a következő számukra,
nem sorsszerű,
alapok nélküli,
el nem érhető célokat.
Vagy, ha nem a saját emberségükkel,
tudásukkal,
érték azt a magasat el,
tán, mások tudása által értek fel oda,
azt igazán, értékelni nem tudják,
mert abban, nem tudnak haladni,
sem értően fejlődni.
Ha nem a saját életritmusuknak megfelelő az,
a feladat, s,
nem is lenne dolguk azzal,
nem látják át,
nem, hogy összefüggésében látnák,
a megoldásokat.
Hát nem találnak más eszközöket,
mint a hétköznapi gátakat,
s ha, elfogyott az eszköz,
nincs más ami gátat vethetne,
hiszen nem jó helyen vannak,
ott nem lenne,
egy napos,
dolguk sem.
Úgy, ha ott az ideje,
elindul,
az egészséges egyensúly felé,
hiszen, az arra már beérett,
minden érintett,
igazodik,
a természetes működéséhez.
Annyira eltávolodnak,
hogy önmagukat a fejlődésben is gátolják majd,
a kint is vannak,
bent is vannak,
a még rájuk is figyelő,
szemlélődőknek láttatott,
mozgásukban.
S ha önmagukhoz képest nagyon igyekeznek,
sok hibát ejtenek, a természeteshez képest,
túl komolyan veszik magukat,
bizonyára egy idő után,
majd, nevetségessé is válhatnak.
S a természetes körforgás által,
kerülnek vissza oda, ahonnan indultak,
amekkora tudással ott rendelkeztek,
ahhoz képest, ahol,
addig, annak a szintnek,
akkor jól megfeleltek.
A tapasztalt tudásom,
meg a megrajzolt 153 oldalam,
ami a saját feltaláltam és
az oktatásom hiteles minőségét adja,
sokszorosan van bizonyítva.
Megtanulják és közben,
rájönnek,
hogy meddig van számukra
az addig,
hogy megmaradjon,
ahhoz képest,
amit emberségesen elértek,
az csak róluk szól,
a saját,
belső tartásukról.
Ami a saját nekik és róluk szóló,
biztonságos kontrolljuk,
a lelkiismeretük,
ahhoz mindenki megkapja az ismétlés lehetőségét,
ahol van amikor a bocsánatkérés is elég,
máskor meg,
ha az életminőséget alacsonyabb szintre vitte
és pénzbeni károkat okozott,
annak megfelelően, szükséges lenne,
hogy a hiányokat kiegészíteni oda adjanak pénzt.
Viszont, azok a feladatok,
amik számukra érthetőek lettek és a nehézben is,
felvállalták,
amit önmagukért megoldottak,
általuk előre haladhatnának,
fejlődhetnének is,
akár oda is, fel,
amit felvállaltak,
akkor még,
tudás és hozzáértés nélkül,
vakmerően,
megugrottak.
A tapasztalatom szerint,
a tökéletes csak az Isten,
az emberek annak megfelelően,
ami szintet azzal elértek,
amiket közben megoldottak,
a tudásuknak, emberségüknek,
megfelelően,
elismertek lehetnek.
Nem mindenáron,
ha mégis,
fontos az számukra,
valakivé is válhatnak,
a saját jól megérdemelt szintjükön élhetnének,
az általuk elért,
életminőségükben.
Arról is szó kellene legyen,
hogy a napi, mondjuk félóra,
agytorna is szükséges ahhoz,
hogy a saját szintjét megtartsa,
az arra igényes emberségesek sora.
S bele ne punnyadjon,
az emberileg el nem ért,
vagy szintjének megtartásáért,
nem tevékenyen élő,
a motiváció nélküli,
kiüresítő,
már neki is ártóvá váló,
a tehetségesek elől lenyúlt jólétbe.
S lehetnek,
akik egymást hibáztathatják közben,
mert nem gondolnak bele,
hogy mennyire értékes az életminőségük,
amit elértek.
S, annak a megtartásáért,
ugyan úgy tenniük szükséges,
mint ami ösztönözte addig őket,
s annak az eléréséért,
akár napi szinten,
sok mindent, meg is tettek.
Az élet körforgása nem áll meg,
az élet élni szeretne,
minden arra alkalmas pillanatban,
meg is tesz, minden jót és szépet érte.
Úgy, ahogy abban az életminőségben, ő maga is élni szeretne.
Nem mondhatom, hogy nem értem,
miért mennek túl, az emberek,
a sorsszerű biztonságos
határaikon.
Az első hét
évben lett meg,
a tapasztalatom.
Amikor azt,
megelőzni
már nem
lehetett.
Túl gyorsan
jutottak előre.
El is hitték azt
és mindent, a
hamiskodóknak.
Aratni vágytak, ah,
pedig nem vetettek.
A gondokat így,
maguknak
gyártottak.
Belül volt,
amit kívül
kerestek, ah.
Szétosztották,
jól kitaláltan,
a felelősséget.
Nem vállalták
fel a miérteket,
hárítani azt jól
megtanultak.
Honnan lenne
méltóságuk,
és tartásuk.
Azt pótolni
nem lehet.
Akkor,
se, ha
elértek
mindent,
amit az ő
sorsuk
nekik
megadott.
Sikeresek,
örüljenek.
Alázatot
gyakorolva,
megélhetnék.
Adni tanulnak és
másokért tesznek.
Helyükre teszik,
az emberiesüket,
amivel születtek.
Ah, miért csak,
az akaratuk
szerint
mennek.
Legyőzve a
gondolkodó
lelkes, szíves
többesüket.
Miért csak
kapni és
adni nem.
Pedig mind
adni jöttünk.
Önmaguktól
megmenteni
nem lehet, ha
túlértékelnék,
a többiek fölé
helyeznék azt,
amit álmodtak.
Adni születtünk,
kinél, hogyan
nevelődött ki,
állt be, a nem
létező sorba.
Kire és
hogyan hat,
amivel nem
lett volna dolga.
Lemásolja, utánozza,
nem lehet az igazi, hinnye.
S amikor sikerült az ő műve,
alaposan mellé is ment vele.
Mindenki hozott tehetséget
valamire, az ő sorsa az lenne.
Viszont ha a döntő emberek, azt
még, fel sem fedezték önmagukban, ah,
van nekik is, lelkes, szíves, gondolkodó énjük.
Nem gondolnak bele, a többieknek is van sorsa.
Egy Haza ez csak egy, ki mint tett bele, becsüli meg
a Hazáját, a saját és generációs feladatait, hinnye.
Ha belenézett, hallgatott oda,
ahol tudtak róla és színházat
játszottak, örüljön hát neki.
Miért teremtette volna az
embert, ilyen jól működőnek
az Isten, ha örülne annak, hogy
kifordulnak, önmagukhoz képest.
Láthatják őket ám, a saját és mások
gyermekei, hogy ahhoz képest, amit
hoztak, kivé vagy mivé változtak, ah.
Miről beszél, ha ő maga meg, nem
is úgy él, s ha majd, lekopik az
álca, ki, hogyan magyarázza.
Miért nem volt azon, meg
is valósuljon amit megígért.
Eltékozolta közben, a mások
sorsszerű lehetőségét, hinnye.
A körforgás nem áll meg, ugyanaz
megtörténik, mint, amivel gátolta,
ha nem, az emberségével megáldott,
tehetségét adta, a Hazánkba, bele.
Belevágott merészen, hű bele,
azt a, az is megvolt arra a napra, ah
ne zavarják. Legyen csend és a napi döntésnek, az efogadása,
abban is. Elvégezte azt, amit betervezett,
a nap következő részében, nézelődne.
Kényelmesen elücsörögve, mert észrevette,
mennyire szorgos, dolgos, nyüzsgés van,
ott lent. Na ugye, hogy működik, észre sem
veszik, mindazt, ami közben, a Hazánkban megváltozik.
Az egészséges életritmustól eltérő, gépiesen, egymáshoz,
igazított, felgyorsított, kiszolgáló, élet zajlik.
A múlt elmúlt, gondoljon a mára, a most
élhető pillanatára, a holnap, az meg, a
küszöbökön, úgyis, őt is, megvárja.
A döntés a kezeikben, lelkesen,
szívesen, gondolkodva tegyék azt.
A saját és mások életét mentenék,
ha megértették, egy Haza ez csak egy.
Az ígéretektől a sorsaink csak lefegnek.
Jó szerencsét hát, minden ahhoz,
tudással rendelkező, jóakaratú
embernek, áldjon meg az Isten,
minden földi jóval benneteket.
Heringes Árpádé, prevenciósként.
Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a
2024.05.13. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
heringesa1@gmail.com
Paksról a Hergál Házból.
A most az éppen 30 év, a valóságot tükröző most állapota, nem engedtem és nem is engedem meg senkinek, hogy a julamami védjegyet használja, se azt, hogy oktatni próbálja a feltaláltamat.
Majd akkor, ha eladtam annak az embernek, aki pontosan tudja, mire vállalkozik a megvételével, hiszen másban már sok éve bizonyított, kitűnő üzletember. Mivel hiányzik belőlem az üzleti érzék, így hát, továbbra is csupán a feltaláltam oktatásával foglalkoznék, mert ahhoz csupán én értek még.
Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Szeretettel a julamami védjegy.
a védjegy Logo Gálosi Ádám József, kitűnő rajza.Tiszteletem érte neki.
nem egyoldalúak vagyunk.
Bal oldalunk a racionális énünket,,
jobb oldalunk pedig, a motiváló énünket jelzi,
mind a két oldalunk felett,
a gondolkodó agyunk dönt.
Ha az egyik felé teljesítettél,
keresd meg a másikhoz is,
a tanulási lehetőséged.
Honnan tudnák majd,
a kisgyermekek vagy fiatalok,
mit is,
jelent az, generációsan becsülje meg jól, mert, a
nagyapja hagyta rá, azt örökségül. Vagy
nagyanyjától mit tanulhatott volna, ha még élne.
S az is előfordulhatott volna, esetleg,
az egyikük, életbiztosításának,
a kedvezményezettjeként, lehetett volna miből, kifizetnie a tandíjat.
Ha nem gondoskodnak a jólétünkről, akik felvállalták, úgy, hogy nem
voltak igényesek arra, amit felvállaltak, azáltal, jó legyen az itt
élőknek.
Így, hát a hozzá nem értőknek, az emberileg arra nem éretteknek, a
kiszolgáltatottjai lehetünk, ha időben,
nem kapjuk meg, a Hazánktól azt, amit ide bele teremtettünk.
Se annyi nyugdíjunk nincsen,
hogy az önmagunk eltartásához elég legyen.
Se számukra elvégezhető, életbentartó, munkájuk nincsen.
A munka, a teremtés ereje, megtartó erő,
ha nem gyakorolta azt, számára elég ideig, ugyan
honnan tudná, tartást, méltóságot ad-e az.
Vagy mit jelent az elvégzett munka becsülete,
tartásban, emberségben, gerincességben, azt a.
Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom
hát ahhoz aki, heringesa1@gmail.com, megtisztel éppen.
A hivatásom, a tehetségemből lett, hozzá,
rengeteg, sokféle, szinte, napi,
tapasztalattal, állt össze a tudásom.
S lett meg, annak az eredménye, egy nap alatt
lerajzoltam, az akkor, elért szintemnek a ritmusában van.
Így hát, azon a szinten, vannak a bejelentkezők, vagy úgy
vállalják fel a szolgáltatásomat,
hogy a szintjükre, lefordítom. Akár, sokféle módon,
én vagyok az, aki a toleranciát gyakorlom és
értük és önmagamért is, a tudásomhoz meglévő, alázattal,
hozzájuk alkalmazkodom.
A feltaláltamat, az engem megtisztelőt,
összefüggésében látással élni, is oktatom.
Van hozzá, az éppen, 29. éve, felfedezett tehetségem,
amihez lett, a napi gyakorlatomból eredő,
emberismeretem és a felfedezésemhez, a megfelelő alázatom.
A 2016. évben,
vannak sokan,
akik alázatban élnek,
lelkesen, szívesen, eszesen,
mert minden jóérzésük meg is van,
már átlátják ők azt, összefüggésében.
Az élethez szükségeset magukhoz veszik.
Nem leskelődnek, sem kukucskálnak,
más úgy dönteni, hogy nem ártani,
legalább, megelőzésként megélni.
Felfordult az alja, jól láthatóvá válva,
nem tudsz még nemet mondani sem,
azért gond nélkül megkörnyékeznek.
Ha még akkor sem veszed észre, hogy
megrendezett az, ami ott van körülötted.
Elér, egy olyan magas szintre nem fékezve.
Olyan bátor, nem fél már csak önmagától,
túlzás van már, a zsebeiben, a markában.
Nem hiszik még el, azt sem amit jól látnak.
Teljesen kiszolgáltatottá, bábokká válnak,
hiszen nincs mögötte emberismeret sem.
Ne félj a tisztelettől, a legtisztább érzés,
nem téveszthető össze semmivel,
a kiteljesedő élethez, lételem.
Az emberies tartásos marad,
úgy dönt, lehetőleg ne ártson,
valami jó mindenkinek legyen.
Ha nem teljesítesz időben a legjobb
tudásod szerint, az Isten adta Népért, hát
elfordul a számára értelmes élhető felé.
Amikor csak bábként kezeled, lenézed,
már csak, a pénzről szólnak a döntések, a
látszatos felé irányítva, minden jót oda.
Nem határolod el, a jót és a rosszat, ah,
rájuk bízod, majd aztán kifogásolod azt,
ha nem tudnak egy ritmusban haladni.
A saját sorsunkat egyenként hoztuk,
saját életritmust kaptunk mindahhoz,
hogy teljesíteni időben tudjuk mindazt.
Mivé lesznek, nekünk a Népnek az ünnepnapjaink,
ha nincsen, megfelelő tisztelet, felénk.
Csupán az elméleti tudás nem elég.
Önjáróvá válhatnak ám, mert azt
hitték jól értik amit hallottak,
azzal nekik is ígértél már,
s várják a teljesítésedet.
Mi tapasztalni jöttünk,
mindannyian, kinek ez,
másoknak meg azt kellene,
megtapasztalnia ahhoz, hogy
eljussunk, a róluk szóló jó sorsunkba.
Nem mások szerint várakozni, se nem
értelmetlenül, csak beleélni vagyunk itt,
generációsan fejlődni, teljesíteni jöttünk.
A generációs feladataink, a sorsunk adott.
Amikor már túl magasra tévedtél fel,
no akkor egyszer csak, van az a pillanat.
Amikor azért amit tettél, el kell számolnod,
a saját lelkiismereteddel, s a következményeivel.
Keresd meg az arra alkalmas szavakat a szótárban.
Előzd meg, időben, kérj bocsánatot, a kárt fizesd meg.
Változz fokozatosan, hogy ne rogyjon meg a térded.
Becsüld meg a pillanatot, amikor boldognak érzed,
magadat, mert egész életedre kihathat az.
Ne tegyél senki ellen semmi rosszat,
mert az életed során visszahathat.
Igyekezzél jóemberré válni,
ne kelljen neked sem,
lopakodva járni.
Megtanulhatsz,
tapasztalhatsz,
sok – sok mindent.
Ettől egyenesedik,
a gerinced, magas a
rezgésed. Jó lenne,
ha minden ember,
önmaga felé,
mások felé,
szintjéhez,
méltóan is,
igényesen,
élhetne.
A lelke
fejlődésére,
odafigyelhetne,
a pénzbeni jólétéért tehetne.
Nem született senki sanyargásra,
se nélkülözésre, a saját szintjén jól élhetne.
Ne állj meg a semmit növelni, csak üresednél, ha
nem találsz magadnak értelmes elfoglaltságot, keresd meg.
Megszokottá válik az, ami erősebben hat, hát, mozgásban maradj.
Ha az ismétlésnél jobb megoldást nem találsz, akkor is látja már
az értelmező agyad, amit magadnak szántál. Kérdezés nélkül azt
másokra ne rakjad sablonnak, mert ha elhiszik, hogy nincs más
lehetőségük, nem gondolkodnak, a jótettedben reménykednek, várakoznak.
Azt akarják látni, hogy nekik is megjár a jó és a szép, értük is szól
ami történik, hiszen az Isten adta Nép fejlődne, a saját maga által
is, megteremtett Hazájában, vár a lehetőségére.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Hétköznaponként,
10.00 és 12.00 óra között, a +36302470589 telefonom által, el tud érni. Szeretettel a Julamami
Ismerd meg, a belső tartásod,
a lelkiismereted szerinti,
emberi méltóságod.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.
Naponta tegyél ott rendet, ha eltértél
volna tőle, rendezd vissza, a
helyes működésébe.
Kontrollálni,
kontrollálni,
kontrollálni
tanuld meg.
Ha nem veszed
észre a hajlítást
a szövegében,
elburjánzik az,
pedig, amikor már,
beértél arra,
ki és át,
hallatszik az.
Egy idő után, már
önmagad is, képes
leszel, kontrollálni, a
környezeted hatásait.
Megdöbbensz mi minden
zajlott ott, ah, láttad csak nem
hitted el, hogy mit látsz.
Rájössz, odateszi, az Isten is,
amit látnod szükséges, neked.
Van az úgy, hogy eltelnek napok,
s akkor már minden mindegy, ah.
Nincs mit kezdeni vele, csupán,
annyit, a belső rended működik.
Mikor billen ki, valaki a belső
rendjéből, ah, mennyire lehet,
visszarendezni még időben.
Vagy, hogy korrigálhatják
az emberek, hogy ne
térjenek el a tiszta
úttól, véglegesen.
Megtanítom erre,
az oktatásomon,
az arra, már igényeseket.
Az önmaga szerinti,
saját szintjén történő, oktatás,
az önmagát nevelés,
által, átéli, ő maga aki,
meg és felismeri a sorsát.
Hol vannak, a belső
jelzések, amikor még
nem uralta el valami,
ami erősebb hatás.
Ha azt az irányt
követed, ami
az erősebb,
csapda lesz.
Neked kell,
időben azt
észlelni,
meddig
mehetsz.
Honnan van
még visszaút,
a belső rended,
jelez és igyekszik,
oda visszahúzni.
Megtanuljuk
mi a módja,
annak, ami
a saját szinteden
tarthat.
Maradj a
szinteden,
szoktam
mondani.
Addigra, már
tudja mit jelent.
Így képes lesz arra,
a saját és generációs
feladatát megcsinálja.
Tartás, méltóság nélkül
ugyan, hogyan lehetne
felépíteni önmagunkat.
Mi módon lehetne azt,
a fejlődést biztosítani,
amit a lelkes, szíves,
gondolkodó éned,
jelez mindig neked.
Megelőzni tanulj,
ne kelljen azzal
szembesülj, ah,
elrontottad.
Ne fuss utána,
várd meg azt,
az jöjjön, aki
veled együtt,
megtudja
oldani.
Ne szaladj
eléje, kontroll nélkül,
annak
ami érkezik.
Ne cseréld
a szerepeket
fel, elronthatod.
A jó vezető tudja,
akkor fejlődik ő maga is,
ha lehetőséget ad,
az abban végig ment és a már mindazt,
értőnek, arra,
hogy a visszafele utat is
tegye meg, ugyanabban.
Azután lehet kezdeni, mindent
elölről, mert a világ előre halad.
A tolerancia és a
tudásnak megfelelő szinten jól működő,
alázat gyakorlása,
hogy gondolkodó ember maradj.
Újra
és
újra.
Benne élni a körforgásban.
Ha nem
haladsz,
lemaradsz.
Viszont arra
rájössz, mi az
ami miatt jött,
az ismétlés, ah.
Összefüggésében
látni, elérted azt ami
számodra a legfelsőbb szinted.
Mellé mégy, ha attól te,
eltérsz és mások tesznek
érted, érvelj, amikor te tudsz többet.
A lelkierőd akkor is segíthet, ha
hagyod, segíts magadon az Isten
is megsegít, a módja mindannak.
Az idő és a hatalom, az Istennél,
akárki nem igazgathatja azt.
Ez és az, amikor azt mondják, maradj
önmagad és amikor már képes
vagy, az oda – vissza,
tapasztalatod által,
segíts hozzá a megelőzésben, másokat.
Ők is tanulják meg azt,
hogyan tudnak segíteni
önmagukon. Ne mástól
várjad, magadért, magad
csináljad, tanuljad meg azt.
Amikor már képes vagy élni,
megélni, a minőséged szerint
élni, add bele a Hazádhoz azt.
Egy Haza ez csak egy, mindenki
hozott valami fontosat amikor
megszületett. Ha már tudod
mi a sorsod neked, tegyél
meg minden szerintted helyeset,
szépet, jót, az már a sorsod.
Ne hidd el, hogy vége,
fordulj meg, látod most
abban éppen,
te kerültél az elejére, ah.
Az ismétlés arra jó, hogy
rájöjjél mit gondoltál másképp,
akkor. Jelezd oda, ahol abban
érintettek lehettek, kérdezz rá,
hogy korrigálj-e ott, ha lehet.
Menj tovább, ha magától
oldódott az már ott meg.
Nem mindig fontos az,
hogy mindenben, igazad
legyen, ha a valóságot meglátod,
saját érveid lesznek,
ami érthetővé válik az értőknek.
Különös oktatás, nevelés,
az abban kitűnő által,
amit feltaláltam, az
alkalmas arra, hogy
általam,az oktatásomon,
megtanulhatod. Mit jelent számodra,
az emberséges tartásod,
a lelkiismereted,
mint szerintem,
az emberi méltóságod, nem más az,
mint az általad átérezhető,
az érted szóló belső kontrollod.
Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között,
naponta megnézem és válaszolok,
heringesa1@gmail.com
és a +36302470589 által történik,
az oktatásom. Az arra bejelentkező, igényeseknek,
a már akkor is, vagy az oktatásom közben is értőknek,
akik a saját tudásukra,
összefüggésében is rá szeretnének látni.
a Hazánkból
Paksról a Hergál
Házból. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
Szeretettel, a julamami védjegy.
2025.02.03. https://julamami.com
julamami.eu
Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó,
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
Ismerve a generációs feladatatod, tán teherként a következőkre nem hagyod, olcsalamra írom naponta most már összefüggésében a befejezetlen mondatom.
Nekem zsíroskenyér, mert lilahagymával szeretem.
A kaviárt szívesen eszed, tán az megjár neked.
Neked az elv, az ügy, nekem az emberek mosolygós szeme.
Nekem szerény élet, néha csoda, hogy élek.
Neked mindent lehet.
Na mi a különbség,
kihiszi vagy kiviszi.
Ezt agyald ki.
Hidd el semmi.
Aszerint szeretsz élni,
én eszerint az egyszerűben élek.
Élem a generációs törlesztésemet, gondolom,
nem irigyled az életemet.
Jómagam az irigységet, köszönöm Istenem,
már régóta nem is ismerem.
Egy emberként születtünk,
magunk szerint élünk.
Sírunk, nevetünk,
remélünk,
önmagunk szerint,
van rajtunk a fékünk.
Mikor, hogy többlettel,
vagy hiánnyal élünk.
Ha eljön az ideje előbbre lépünk.
A lábunk ugyanazt a földet éri.
Talán ugyanazon Istent,
hiszi, vagy féli.
Ah, hát miért kell,
óriás különbségeknek lenni.
Miért nem lehet,
tisztelettel, a jóban és a szépben,
adok – kapokban, jó minőségben élni.
Nem szabad a szeretettől félni.
Ne kelljen a jólétet csak remélni.
Érthető, ha nem tesz érte.
Ah, ha mindent megtesz érte,
ugyan miért ne.
Amikor megláttam,
hogyan függ össze a generációs jelekkel,
a jelen életük az embereknek,
hát nagy levegőt vettem a felismerésem hatására.
Mindenki a saját idejében tudja meg, hogy a csoda
ott van benne, amit úgy hívnak, hogy a saját tehetsége.
Számomra megadatott, hogy idejében felismerjem, a tehetségemet,
később diplomáztam le, amikor már a gyakorlat azt mutatta, hogy tömegnek
számítóan sok ember tisztelt meg, az akkori tudásomért. Ami a
tehetségem által lett a hivatásommá, ami, 30. évében van éppen most, 2024.évben. Nem
adom fel, kivárom az idejét annak, hogy oktatni tudjam mindazt, amit feltaláltam
és a jó és a kitűnő szinteken, azoknak a szintnek megfelelő minőségben működik 2010. év óta.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolok se ellened, sem melletted, azt ha éppen úgy érzed,
hát tán neked magadért szükséges, előbb önmagadat meggyőzve tenned. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem
megtisztelő, az oktatásomért bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
Pakson születtem, ez itt a születési helyem, a Hazám nekem is.
magyarul dobban a szívem, magyar a lelkiismeretem,
a szakmai szintemet itt és az online világában értem el.
2024.05.04. Jobb ha előbb,
mint később tudja meg mindenki,
a csoda ott van
benne, hozta azt a tehetségével.
Nem csupán abban amiben él, hiszen
felszínre jön a saját sorsa és ha van,
generációs feladata. Számára hasznos az, ha
mindazokat meg is oldja.
Ne menjen tovább az úgy, hogy nincs elvégezve,
időben felelősséggel és megy tovább a következőkre,
rávetülve, már mint a számukra nehéz teher.
Sokan még szégyenlik, hogy jó embernek születtek, hiszen a
többiek velük szemben megalázóan viselkednek. Hiányzik a kölcsönös tisztelet,
oktatnám, ha lenne rá igénye, akkor már be is érett arra emberileg.
Jó emberként ha tisztelni tudjátok önmagatokat és tisztának maradni igyekeztek,
szeretettel lesz tele az emberek felé a szívetek.
Eljön annak is az ideje, amikor nem szégyenlitek azt, tán a saját időtőkben majd,
fel is vállalhatjátok,
hogy a jót és szépet hoztátok
a tehetségetekkel, hát igyekeztek idejében, hogy még beleférjen a megelőzésbe.
2024.08.12. Ha már ezt rakta valaki első oldalnak, belenyúlva a szerkesztésembe, átrendezte a webtenyer honlapomat, helyettem, bár nem kértem rá egyáltalán és senkit sem. Csak nem, hogy ott tartunk, ami az övé ahhoz másnak semmi köze, tán maguk között, élelmesnek, megteheti már, a julamami védjegyet semmibe vegye, és amit csak akar, tán már mindent magának gyűjt be.
Ah, ha minden mások szerint történik velem, akkor mikor érem el a sikeres szintemet annyira, hogy a feltaláltam szerinti bevételemet azzal meg is kereshetem.
Annyit ami a jó életminőségemet biztosítja, aminek az összegével, a saját hivatásom gyakorlásával, keresem meg a jó életminőségemhez szükséges pénzt és én magam szerint, tarthatom el magamat.
Megtartva azt a jó érzést, sikert, ami az emberséges belső tartásomhoz fontos megélés, ami az egészséges egyensúlyomban tart, a napi hivatásom gyakorlása adja, az is lényeges számomra.
Ah, hiszen a sorsomat élem, ha a nagyon sűrűn változtatásaik maitt, nem raknak újabbakat, akkor megcsináltam a generációs feladataimat.
Így hát, tartásos asszonyként nekem fontos, hogy az egyszerűben is nagyszerűen éljek, a racionális oldalamhoz tartozó énemnek, naponta szükséges lenne, a feltaláltam adta, sikerélményre, az emberi méltóságom megtartása miatt.
Megdolgozom érte, a legjobb tudásomat adva, a toleranciát akkor éppen, ott gyakorolva, hogy nyugodt lelkiismerettel örüljek, a tiszteletdíjamként, megérkező pénznek, amit a magaménak tudhatok.
Ah, az aprópénzes nyugdíjamhoz kiegészítésként jön, úgy, hogy a találmányom által, a bejelentkező személyére szabva oktatom.
S mindent a legjobb tudásom szintjén adom át, a saját szintjéhez igazodom, hát megdolgozom érte alaposan, a gyakorlat az, hogy számára is hasznos, életszerű a következménye annak.
Most éppen 73. az életévemet élem, szerintem, éppen itt az ideje, hogy valaki aki érti már az embereket, van emberismerete mert a tehetségével azt hozta, tán eljutott oda, hogy lenne mit befektetnie, hát íme itt egy, már tömegnek számítóan sok ember által több éve hitelesített, oktatási forma.
Magam találtam fel, egy napon rajzoltam meg, az összefüggésében látást adja, az oktatásomra bejelentkező és az azt el is végzőnek. Ki mit tud felfogni az oktatásom közben, a szintjének megfelelő az, amit át tudok tudásként adni, az a gyakorlatban bevált és bizonyítottan, jó minőségben oktatható.
Amit szívesen megtanítanék, számukra, akik a szakmájuk mellé tanulnák meg, az idei, a 30. év, a gyakorlatból lett az elmélete annak amit oktatok, azt mutatja, hogy megtanulható a gondolkodóknak.
Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.