Címke: Julamami reggeli gondolatai

Heringes Árpádné prevenciós. Általános műveltséget növelő tenyérolvasó, mint megelőzés. heringesa1@gmail.com Julamami Magyarosan Agyalósa, feltaláltamnak a jelnyelve.heringesa1@gmail.com

2024.06.27. Heringes-Arpadne-https___julamami.com-13

Amikor a 14 év alatt, a hivatásomat, naponta tapasztalva és meghívásra oktatva, a nagyfaluban, előszőr a vár tövében, azután egy emberileg nagyon a helyén lévő szakmember szervezésében, lévő helyen, megéltem a sikereimet. S azt, az elért jó minőséglben, Pakson a generációs Hergál Házunkban, a tömegnek számítóan sok ember érkezésekor is, fenntartani igyekeztem, s közben meg is emberesedtem, a feladatomhoz röndösen.

Nem számíthattam másra, mint a saját józan eszemre, hiszen nem volt hozzá mintám, megtaláltam azt a megoldást, ami az akkori saját szintemen, az életem adta, a változó szintem hozta meg, a lehetőségeimet, amit gyermekkoromból már jól ismertem.

Segíts magadon az Isten is megsegít módon éltem túl sok mindent, mert ami másoknak minta volt, azt nekem magamnak volt szükséges megtapasztalnom, s azután felismerni mindazokat, amiket, ha megismételtem volna, nem értem volna el, sem emberileg, se a hivatásomban, ide ahol most tartok.

Sokan vannak azzal úgy, hogy a 73. évemet úgy veszik, mintha nekem már csupán az öregedést kellene megvárnom és aztán, ahogy az éppen aktuálisan döntők szerint, esik puffan, ha szerencsém van, tán gondolkodóként meg is élnem, a jót és a szépet, amit a Hazánkhoz én is bele és hozzá adtam, mint úgy gondolom, rajtam kívűl még nagyon sokan.

Aztán már nem tudtam bele teremteni a Hazánkba, mert éppen csak pislákolt a szolgáltatásomra bejelentkezőknek a száma, már nem tudom eltartani magamat és nem az én szégyenem az. Át kellett élnem azt is, hogy a férjem tart el és adom vissza neki, amikor van annyi bevételem. A feltalálókból a most kialakultak szerint, már nincs hiány, hiszen, tán abban is, a számukra megfelelő számokat nézik csupán.

Nem érdeke itt senkinek se már, hogy az Isten adta Nép és gyermekei és az ő gyermekeik, tudnak-e arról, hogy itt várakozom 14 éve már, arra, hogy beengedjenek a köztudatba. Tudjanak rólam és a feltaláltamnak az emberségesen is szintemelő értékéről, a gondolkodók.

Ah, látod, látod, lehet, hogy most már szánod, bánod, hogy elhitted a villanásnyi csillogóról szóló mesét, hogy neked is lehet privát kiváltságod, amit magad szerint viszont értük tettél, rá kellett jönnöd, hogy helyettük tetted és vállaltad fel az azzal járó összes felelősséget.

Ez akkor történhet meg, amikor nincs tisztában vele az érintett, hogy abban a helyzetben, nem róla sem érte szól az, ami látszatra viszont, úgy van láttatva, hogy érte is szól minden. Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

2024.06.25.

Változatos tájak. Heringes Árpádné prevenciós. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.
Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. heringesa1@gmail.com

2024.06.25. Nem változott semmi, minden egyéb hatással volt oda, csupán az nem, amiből valamikor kiindultak, elveszítették a motivácójukat. Telitett energiának mondom, amikor a tenyerek olvasásánál hasonlóval találkozom, az pedig szerintem azt jelenti, hogy nem változott ott semmi.

Ah, csupán elkezdték azt amire éppen ráláttak, felhalmozni, így maradt minden a régiben, a látszatnak a következtében, csak a hiányok nöttek és mindenben.

S mivel, minden át lett rendezve, másképp szövegezve, hát nem ért össze már semmi, se a jó, sem a szép, egymást nem tudták erősíteni, ha látták is tán, el sem hitték, amit láttak.

A prevenciósként hivatást gyakorló, az önbecsülését, az emberséges tartását, fontosnak tartó feltaláló, a szakmájához jól értő, hiába írt annyira sokat, sokszor arról, hogy a megelőzésből, tudást lehetne meríteni.

A megélhetésükre figyeltek, a gondolokodók is, hiszen ott ahol már, mindenból nyugodtan lehetett nekik meríteni, nem volt motiváció ahhoz, hogy valamit másokért tegyenek, a lehetőségeik ringatták őket, számukra a motiváció mint energia elveszett.

Lehetett volna tanulni, fejlődni arra a szintre, ahova, az ahhoz szükséges tudás nélkül kerültek, önszántukból, a fejlődésükre igényesen is tudtak volna élni, viszont mivel nem volt az sem elvárás feléjük, nem fáradtak vele, mert nem volt rá igényük.

Nem számított semmi, ami az emberiest tudta volna erősíteni, ebben a csak racionálisban, már bánhatják, hiszen egy, két szintet tudtak volna, önmagukért a generációs feladataikért is lépni.

Magabiztosak voltak és nem hitték el, hogy már akkor szükséges lett volna, a gyors pörgésben is az emberiest tanulni, az adott élethelyzeteknek megfelelően fejlődni és haladni, mozgásban lenni és nem várakoztatásban maradni.

Emberismeret hiányában és a megfelelő tudás nélkül nem megy, egyik láb a másik után, most és ebben ami éppen van is, meg lehetne tanulni járni. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

Ah, jó nagyokat téved, amikor azt hitte az álmait már elérte, mert van hozzá, elég, bödönös pénze. Nem tudja, mert nem hozta amikor megszületett azt a tudást, tanulni nem szeretne, hiszen úgy tudja, hogy tud mindent. Ami odáig eljuttatta, az bizonyára az irigyeinél is igazolja, van benne hozzá csalafinta nafta. S amikor már annyi az irigye, mint a pelyva, több az ocsú, mint a hasznos.  Akkor úgy dönt nem számítanak mások, csak a sajátjai között élheti meg, ugyan ki más lehetne, akinek mindenben igaza van.  Van az a kör, amit egy kultúra nagyon ismer, régen gyakorolták, amíg azt, sokan meg is orrolták, hát régen abba is hagyták. Hiszen nem magyaros virtus az, csak átvették, akik azt érezték annak gyakorlása  közben, amit egyéb módon, nem érhettek volna el. Azután óhatatlanul fejlődött, mindenki, ki így, mások meg másképp, gyakorolták, rájöttek, a korral fejlődni is képesek.  Mintha itt ünnep lenne minden nap, szinte úgy néz ki, van bőven, rávaló, hogy legyen látszatra, igazinak tűnő, no lám, láthatóan, van mit ünnepelni. Sok a buli, hát nem látszik, hogy gondja lenne bárkinek, érezzék csak sokan azt, hogy tehetetlenek. Hiszen, elenyésző létszámúak, ahhoz képest, amennyire a sorsukat érintő az, a helyzet, amivel, esetleg, a sok munkával elért,  életminőségüket menthetnék meg.  Szinte hihetetlen mindaz, ami megtörtént már és történik, nagyon gyakran, alig győzünk a változáshoz igazodni. Miközben most is tennünk kell, a számunkra a jóért és a szépért, amit ide teremtettünk, a saját Hazánkhoz,  egész életünkben. S  még most is, gyakoroljuk a hivatásunkat, hogy ne veszítsük el, az álalunk, a szorgalmunkkal, a munkánk megbecsülésével, elért életminőségünket. Tán pont így érik el, azt, hogy már megint igazuk legyen, mert nem győzzük munkával és idővel, mindazt teljesíteni, amit éppen kitalálnak, számunkra. Hiszen csupán beszélnek arról, amit kitalálnak, a hétköznapi gyakorlatból nem ismerik, nem azt az életminőséget élik, amit nekünk szántak. Azt gondolják tán, a többiek, őket ez nem érintheti meg, nem juthatnak hasonló élethelyzetbe. Így hát, azt látják, no lám, hiszen, van miből bulizni, jól ki van találva, mesteri utánzása, a látszatnak.  Mintha mindenkire vonatkozna, a jó minőségű életminőségnek, a felszínes látszatáért, jót bulizó sokaság, igazolja majd, mindazt, amit elhitetni szeretnének. Egy dologgal lehet, hogy nem számolnak, amikor ugyanazok, úgy döntöttek, hogy már jól belejöttek, megmondók lesznek. A Hazánkban, sok a szorgalmával, jó minőségű munkájával, feltaláltjával, elérő, jó életminőségét élő. Akik tisztelettel vannak egymás felé, azért amit ebben a helyzetben is, képesek, napi szinten, a Hazánkhoz adni.  A munka becsületét ismerő, tartásos, használható tudással rendelkező, okos, tanult, intelligens, emberségesen hitelesnek tartott, jól ismertek. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, még tétovázó felnőtteket, nem igazítja lábához, mint a képlékeny kapcát. Ha felvállalta azt amit követni sem tud, nincs hozzá jó minta a számára. Nem jött még rá, hogy neki kellene a toleranciát és az alázatot, minden olyan helyzethez megtanulnia. Amikor rájön, hogy az ott élő Népből lett maga, a Haza és az a Nép sajátja, végleg, el senki sem birtokolhatja.  Gondoskodásáról biztosítja mindazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha azok szerint kell majd élnie az érintetteknek. https://julamami.com

Heringes Árpádné nevemen van 2010. év óta a julamami védjegy aminek a Logoját Gálosi Ádám József alkotta.

Szépen szól a tiszta szó … 2017.03.03. https://julamami.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. https://julamami.com
Tiszteletem. 2022.10.05. Ah, de jó is lenne, ha hozzáértők döntenének, a tiszteletet a hétköznapjaikban ismerve, felettünk. Akik ide Magyarországra, a Hazánkba, a szülőhelyünkön maradva, teremtettünk, jót és szépet, az egész eddigi életünkben. Rábízom az Istenre, amivel nem bírok el, megyek és megoldom azt, amire képes vagyok, hogy ne az üresedést erősítsem. A sorsomat teljesítettem, egy évtizede annak is, mivel megváltozott minden és a dobpergés gyorsaságával történt, hogy úgy legyen és másképp nem lehet. Meghozta az, azt, hogy ahhoz, hogy élni tudjunk, a túlélésre koncentráltunk, mivel mindenkinek más és más a sorsa. Most nem elég az, ha a család együtt teremti, mert akkor a saját sorsát, nem biztos, hogy egy időben azzal meg tudja élni. Ha meg a generációs feladata adott bőven, több generáció tekintetében, hát szedheti a lábát, hogy utolérje önmagát. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Paks. Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között tájékoztatom, a +36302470589 telefonom által, amivel, történik az Oktatásom is, a saját rajzos feltaláltam szerint.

[caption id="attachment_34433" align="alignnone" width="225"]Heringes Árpádné. Átfordultunk címet adtam a festésemnek. A csoda című könyvem előlapja lett. Tiszteletem. heringesarpadne@julamami.com Átfordultunk című festésem, A csoda című könyvem előlapja lett. Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u. 59. Hergál Ház.

Nézz a lelkes éned szerint, gondolkodva szét,
látod milyen

szép a lelkednek tiszta tükre, mind

így születtünk, maradjon hát meg.

Akárkinek nem szól ám a tiszta szó,

van aki hangoskodásnak hallja.

Gyakran sokan hamiskodnak,

divatossá lesz az ha akarja,

dívik a mágia, bírja azt

a kontroll nélküli.

Egyszer már

bejött, hát

most újra, hátha,

nem  jönnek rá, jobban

járnának,  ha jól megdolgoznának mindenért.

Mind a két oldalukat használva, egyensúlyban, mert a

racionálisról folyamatosan beszélnek, a lelkes, szíves, gondolkodó

nem kap lehetőséget arra, hogy bemutathatná, mit talált fel 11 éve.

Így aztán mivel nincs mindenkinek számolható mennyiségű pénze,

ugyan meddig tart  ki a nincsben, a bevétel  nélküli lelkesedése.

A megmondó nem adja meg a megjáró jólétet, na hiszen,

akkor meg, nem tudná féken tartani a véleményüket.

Várják ki a sorukat, amíg kiemelik a sok

hatalmaskodásról álmodozó számtalan sokat.

Az is addig tart, amíg hasznosan, jól és jókor

bólogatnak és egy ügy hasznát szolgálják.

Az Isten adta Nép meg jó lesz majd, ha

már lesz munkája tán napszámosként, az

 emberséges szabályokat betartókként.

A tevékeny ember arról is jól

gondoskodik, abba ne hagyja,

önmagát a saját életritmusában

tartsa, az önbecsülését az adja.

Nincs jólét hiába dolgozunk rá,

még sok évet érte, nem változott

a nyugdíjunk, csak aprópénzes törpe.

Üres perselyek, nem okoz gondot az

a megmondónak, nem okoz hiányt neki,

a mi felelősségünknek veszi,  nem érdekli.

Adót fizethetünk és minden elvártat, nahát,

úgy talán hasznára leszünk az elképzeléseinek.

Minden megváltozott, ahhoz képest változik meg

naponta minden, a gondolkodók agya felfogta azt,

teszik a dolgukat, mert tudják, tudás nélkül nem megy.

Érjük be azzal, hogy tudhatjuk amit feltaláltunk, mert azt,

nem mindenki képes érteni. Miért akarnánk jólétben élni, még

talán  elkényelmesednénk, akkor meg, nem lennénk hasznára neki.

70. az évünk, a hivatásunkat gyakoroljuk, hála Isten alázattal bírunk,

hisz meg szeretnénk csinálni a jó sorsunkat, a generációsan adottat.

Reménykedünk abban, hogy meglesz a jó gazdája, mindannak a jól

működő és  életszerűen alkalmazható tudásunknak. Az enyémnek

a jelnyelve, érthetően emberséges tartást és méltóságot ad.

Bocsánat hát azért, hogy nem mindenki tudja megtanulni,

a teremtő Isten így gondolta, az intelligenseknek szánta,

ahhoz amit ők tudnak a legjobban, kiegészítő tudásnak.

Az egyensúlyuk megtartása miatt jönne jól mindenkinek, aki

naponta azt is kapja, ami nem benne jött össze, csupán átárad rajta.

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.

Se eleje,

se vége,

nem

ébred,

hisz még álmos,

nocsak ott egy táltos,

hogy – hogy nem most.

A férfi, az apa akkor

van a helyén, ha

tudja a családja

a múltja, akkor is,

ha váltana, a talajt

a lába alatt az adja.

Na meg attól van a

tartása és méltósága,

vagy szét lesz hordva.

S a jelen is az ő múltja,

ha a gyermeke sír utána,

hogy is hívják azt, aki onnan

az apját nyugodtan utánozza.

Komoly szervezéseket igényel,

hogyan oldják meg a hirtelen

változásokat hallva, akár

naponta, nincs másuk

mint a józan működő eszük.

Mérlegre teszik, hol miben

mennyire mehetnek el,  hogy

a legfontosabbak jól legyenek.

Megtanítani a gyermekeket és

a fiatalokat most úgy megélni,

hogy a szüleikkel közösen,

jól tudjanak boldogulni.

Minden ember tudja, hol van

az a határ, ami kezelhető még,

hogy ki ne kopjon a tisztelet már.

Emberséges oldal nézz kérlek rá.

Azt hiszi, hogy ő a vezető, pedig

őt vezették és alaposan meg,

minél feljebb, annál lejjebb.

Egyszer volt és már nincs is,

nincsen mit megfogni, se határ,

de kerítés sincs, minek a kilincs,

ha  meg sem kérdezi csak elveszi.

Szintelenűl hamisan ki és bejár,

az ismétlésből nem tanultak íme,

kileng a ringlispil most fordítva jár,

észre sem veszik, magabiztosak már.

Nem kérdez, de elrendezi tefeletted,

üvegből van átlátszó, se eleje se végszó.

Nem mond semmit se a gyors szó, ha csak

üres, nem építő az a szó, ha nem előremutató.

Szegény Hazám Csoda Szép, a felszínen a csilivili,

a mögöttes se nem látható, se nem hallható, zajszűrő

lett az aki azt érti is. Generációs jeleket és feladatokat

hoztunk, az is lenne ám a mi dolgunk, van úgy, hogy

előbbre jár a zsenge, mint az ő összes őse lehetne.

Hiszen megoldotta már előtte, a sok- sok elődje,

nem kell ismételjen, tudja, hogy mi a dolga, látja.

Ah, nem magyaráz, csak mondja, jól betanulta,

üresen honnan tudná mi a módja. A szinteket

élhetjük, mert megtapasztaltuk, kikínlódva,

óvatosan haladva, volt, hogy csak araszolva.

Van aki születésével hozza, van aki tanulja.

Mögötte a sok – sok munka, az a gerincet

kívülről formálja, a  belső tartást, a lélek, a szív,

 gondolkodó agya adja, ő tudja, hogy az a dolga.

Örülni kell ha most van tán már munka,

mert akire van az bízva, megtartja,

az át nem látja, csak kapja-marja.

Arra van beállva, tessék mondani

a minőséget ki adja, a hamar, gyors,

majd mit hoz utána, hogy újra, meg

újra, meg újra, aztán elillan csak volt.

A térképet, terveket értik-e, azt

  tessék mondani ki olvashatja, van

annak titoktartása, vagy minek a.

Ki kiben bízik, ki kinek a rokona,

jó barátja, sógor – koma, flaska, gomba,

jó nagy a tátott szája, ahhoz van szokva.

Befenyít ha nem úgy van az, aki eddig

nem tudta, majd megtudja, örül ha

hallgathat, aki azt már régen tudja,

eddig nem hozta nyilvánosságra,

más tegye meg azt várja, hátha.

Ez a mi Hazánk, vagy tanulta,

vagy veleszületetten is hozta,

aki ezt nem tudja, az mire

alapozza, van az Isten.

Van aki nem érti, hogy

mit nem értenek, hiszen

átlátja, összefüggésében

is láthatja, de az a sajátja.

Ki garantálja, nem lefele

van a felfele, ugye nem

adják azt parancsba.

Ha a hozzáértőnek

nincs ott munka,

akkor ki jelzi,

ha félrement,

a kifényesített,

megtévesztően

olyan mintha, de

csak üresednek,

csillogók a szemek.

Igen kényeskedően,

esendő, fekete-fehér,

igen-nem, ez kinek a

szégyene, te tudod-e.

Este sétáltatja, azt akit

nappal nem lehetne, se

fék, se emelkedő, ugyan

ki állítja meg, belyeztette

magát, lett hát privát.

Mindenbe belelát, már,

szava van, hallgatnak rá.

Kint gyűjti már régóta,

hogy legyen pénze majd

rabszolgákra, hét határra.

Nagy batárra, futhatnak tán

a gyermekek majd utána, a

zörgéstől a jajt úgyse hallja.

Édes Hazám Csodaszép, ne

menj még, várjuk, hogy azt

a sok szépet és jót, amit ide

teremtettünk, mi is élhessük.

Ha elszakad az ami tartotta,

hamar minden oda, se tartás

se méltóság, se veleszületett,

se tanult, csak a látszatra adva.

Hol a teteje, hol az alja, nagy a

katyvasz, majd kiválogatja.

A tanácsot azt valaki kívülről

adja, könnyű úgy, hogy nem él

benne, nem hat rá egy kicsit se.

Megkérdezték-e, hogy most hol

lehet élni és milyen minőségben,

van-e még, aki átlátja az egészet.

Fontos-e még az ember, vagy

az már mellékes, ha ő elég ügyes.

A kevésből ugyan, hogyan fizesse

 akinek nincsen, ugyanazt mint az

akinek túl sok van, miért kötelező

az, ami nincsen a hasznunkra sem,

belül marad ott egy körben minden.

Átlátja-e valójában az akinek ezt,

tudnia kellene, vagy a statisztika

is elég, nem számít már az ember.

Ha nagyon igyekszel, gyorsan érsz

el oda, ahova nem kellett volna soha.

Majd nem látsz mást, már csak olyat

mint önmagad, s mind ugyanazt

akarja majd, tán más formában.

Visszasírod majd az emberségeseket,

mert nem törődik majd veled senki,

pedig azt hitted, ha győzöl jobb lesz.

Rá kell jöjjél, a megoldás ott benned,

ha alázat hozzá nincsen, nem éred el.

Van-e neki hite, van-e még hiteles

szava, vagy már régen oda, pedig az

a tartást, a méltóságot mutatja, hiába

na, azt az Isten adja, ember nem ronthatja.

Ez itt a mester éve, ha elérted, köszönd meg,

ott leszel a legjobb helyen, amit az Isten ad.

Segítsék egymást az emberségesek túlélni,

ígéret sincs és úgy nincs is mit betartaniuk.

Vess számot magadban, honnan indultál, hol

tartasz, ez neked mennyi munka, feladat volt.

Felépültél-e oda ahol vagy, vagy mások tartják

a talpaidat, mi lesz ha nem törődsz te senkivel,

 elfáradt, éhes, elenged nem tart, kiben bízhatsz.

A legfontosabb az, hogy bármilyen magasságokban is

 időzől, ha megteremtetted és jó körülmények között is vagy,

el ne feledkezz arról, milyen nehéz munkás utat tettél meg.

Adj tiszteletet oda ahova még lehet, emberséges maradj.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, online oktatás.

Önismeret, Önbecsülés, Tolerancia, Emberismeret.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy Szeretettel.

A szinteden éled- e … 2021.02.26. – 2017.02.26. https:// julamami.com

A sors. Julamami
A sors. Julamami
Hazafelé néző.
Hazafelé néző. Julamami
Átfordultunk. Julamami védjegy
Átfordultunk a címe. Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona

Tiszteletem. A hozzád képest gyorsított, vagy a lelkes énednek

a szabadságérzeténél szűkebb lehetőség, az kibillenthet, a saját

egészséges egyensúlyodból. Kommunikálni, kommunikálni,

kommunikálni, hogy aki még nem tudja mit jelent a

hivatástudat, legalább hallja ki annak a tudás

általi érveit. Más az ha van már alázatod,

sokat tapasztaltan gyakorlod a hivatásod,

nálad jobban nem tudhatja más,

mit jelent számodra

az egészséges

körforgás.

Az élet élni szeretne. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz mindent érte. Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné e.v. Julamami
A fájdalom címet adtam a festésemnek. Julamami
A fájdalom címet adtam a festésemnek. Julamami

A te szinted, nem lehet

a mások szintje, csak a

tied, de hasonló lehet.

A kifinomult lelkes

énje óvja meg attól,

hogy az alacsonyabb

hatások legyengítsék,

tán ki is üresítsék.

Kommunikálni

születtünk, nem

szabadna abban

gátolni senkit sem.

Ha beleavatkoznak

az emberségesek

energiaszintjébe

megsérülhetnek.

Az Isten adta Nép

kiteljesedésre van

teremtve, ha gátat

kap a folyamatban,

kapaszkodókat

keres.

Kommunikálni,

igyekszik, keresi a

lehetőségeket ahhoz,

ami számára a lelkes

énje megmentésére

hoz könnyebbséget.

A lelkes és a racionális

oldalának egyensúlyra

van szüksége, ha az nem

adatik meg, megkeresi a

saját túlélési esélyét.

Felfordult az alja,

jól láthatóvá válva,

felszínre kerül minden.

Csupán boldog akar lenni,

ugyan miért tanulna

boldogulni, ha ki is

lehet azt kerülni,

hát megugorja.

Nem tudja még,

mennyit fog a

könnyűnek vélt

nehézben szenvedni.

Átfordultunk, a tiszta

energiák megmutatják

midazt ami attól eltérő.

Aki ezt még nem érti,

járjon ennek is utána,

legalább tapasztalna.

A szívesség bizony

nagyon drága

tud ám lenni.

Kérlek jól nézd meg

„emberségesen” és ha

úgy döntenél jól esne,

ha felvállalnád azt,

mert tudomásul

veszed, van az

Isten adta Nép,

aki tőled várja

a jó  hozzáértést.

Ha nem ismered

még fel a saját belső

határaidat, akkor

lehetne, hogy ne

álmodozz arról,

aminek a vezetéshez

köze lenne, mert azt

az Isten adta Nép

szenvedné meg.

Neked is megfelelő

legyen amit cselekszel,

hiszen téged erősít meg,

ha emberesedve haladsz.

Jó az ha már ismered a

te saját szintedet és a

generációs feladatodat.

Ne ismételjed a semmit,

teljesíts magadért te, az

Isten is megteszi és azt,

amit veled együtt lehet.

Visszaigazolhat az élet

minden döntésedben.

Vagy magad szerint,

hogy is van az,

ami más szerint,

másképpen is van.

Hiszen egy, egy, egy

és így tovább ő egyéniség,

az amit félreértesz, butának

vélsz, mert azt hiszed nem lát.

Miközben átlátja és azért nem

utánozna senkit sem le, mert

van összefüggésében látása.

Téged akkor, ha rászedtek és

megpróbálod rajta azt, amit

veled tettek már és sokan,

másokon gyakorolsz és

fogásként be is jött.

Abban tévedhetsz,

hogy azok, akik már

látják mindezt, nem

vitatkoznak veled arról.

Nincs miért, kiért érvelni,

ha annyira akarod, hát csak

szaladjál néhányszor még,

nyugodtan és újra neki.

Ismétlésnek hívom, ami

akkor hasznos, ha tudja

az ember, hogy mit miért

csinál, pont úgy és akkor.

Elérni valamit a saját jól

megerősítő tapasztalásod

által is. Azt jelenti, nem

hagyod félbe és mégy

előre, erősödsz is általa, a

 lelked nem lesz tőle pőre.

Túl gyors látszatos, mintha

 te készen lennél már, mert

kiemelted magadat, fel oda,

ahol dolgod neked nem is

 lenne, ott, abban, soha.

Olyan lett annak ott,

a látszata, hogy tudod azt,

amit te magadról tudsz, hogy

nem is tudhatod. Nincsen az

benned, nem is hoztad, mint

az arra már érettek a látást,

az érzést, a gondolkodást.

Tehát küzdesz is vele,

hogy ne legyen

észrevehető

annak a hiánya.

Minél inkább az

a legfőbb dolgod,

hogy palástoljad

a hiányosságaid,

annál gyengébb

lesz a teljesítés.

Nem vagy érett

még a feladatra,

nincs kitartás

benned arra.

Végig

menni

az úton,

azt jelenti,

annak lett

benned egy

szintje,

a tied.

A sikeres

sorsod lett

annak már a

megcsináltad,

állapotnak a

gyümölcse.

Érezhető,

beül az is a

tartásodba,

méltóságod

lesz belőle.

Mint amit

hoztunk is

mind, amikor,

megszülettünk.

Sokat számít az,

hogyan nevelődünk,

fejlődhetünk, vagy

visszafejlődsz-e.

Belülről jövő,

onnan van az

amikor te

magad,

tudod

kontrollálni,

hogy elérted,

nem mások

mondják

azt meg.

Benned

van annak

a mércéje,

ott legbelül

a lelkedben,

szívedben,

gondolkodó

agyadban.

Nagyon

egyszerű ez,

ha maradsz

te is emberies

és arra építed fel,

azt amit folyamatában

neked biztonsággal lehet.

Mindenkinél más a történet,

mindenki másképp valósítja

meg, nem belőle csinálják.

Az valami teljesen más,

ha szintje fölé emelnek

valakit, anélkül, hogy arra

beérett volna már, ott gyenge

a tartás és méltósága nincs arra.

Elszáguldhat, mint a lufi amikor

elengedi a levegőt bennetartó

fellazult állapotú madzagja.

Egy felgyorsult állapotba

kerülve túl gyors lesz,

hogy hirtelen csak

kiüresedjen.

Alapja

lehetne

ez azoknak

akik hozni

nem hozták,

de igénylik

legalább.

A tudás

védelem,

a haladás

előszobája,

ahova bejön

minden ami

annak megfelelő

és arra építhető

folyamatos vonzata.

Ha te ezt nem érted,

tán tanuld meg, még

mielőtt valami túl

magasba kezdesz,

gondolj a lufira,

hiszen, gyorsan

kiüresedhetsz.

Nem jó látni,

se tartás, se

méltóság, csak

 kapkodó kavarás,

feltételezve, hogy

úgy sem látják, sem

nem hallják, a tudásának

alacsony szintjét mindahhoz.

Ha az jól bejött eddig, hogy hol

ide, hol oda összekapkodja a

pillanatnyi sikerét másoknak,

az nem lesz az övé soha se.

Ami nem odavaló azt nem

fogadja be, az intelligens

sejtjét nem lehet becsapni.

Az önmaga ellen is megvédi.

Nem elég, hogy mindez már

működik benned és érted,

fejlődni, haladni, előre a

napokkal, a pillanattal.

Belülről érezni azt,

a folyamatot, amire

születtél, hogy ki is

fejlődjél önmagadhoz.

Különös oktatás, nevelés,

érted, hogy megértsed azt,

magadért neked kell tenned.

Jó vezető akkor lesz belőled,

ha átlátod, kiért, mikor,

mit tehetsz, hogy

ő maga tudja a

lehető legjobb

tudása szerint

megoldani a saját idejében.

Ha lehetne azt kérnem, hogy

ne a Nép vállain kísérletezd ki,

azt amit nem tanultál még meg,

emberismeret nélkül nem megy.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” érted, ha már

megértetted azt. Ahhoz

 az emberismeret,

szükséges és

alapja is

lenne annak,

hogy legalább ne

ártson a nagy terved.

Jó egészséget kívánok.

Szeretettel. Julamami