2026.04.01. https://julamami.com Amikor mindenféle hatások között nőttél, nehezek is voltak köztük, viszont a természetes életritmushoz közelebb voltak a hatások és a hétköznapokban tán mindenben teljesítettél.
A múlt elmúlt, s ha nem tanultad meg tisztelni a múltbéli hatások közül azt sem, ami akkor, számodra is, fejlődési lehetőség lett volna, emberileg és vagy szakmailag is, hát az is lehet, hogy mindenféle kontrollálhatatlan hatásoknak tetted azáltal is ki magadat.
Na meg, hogy nem tudtál időben nemet mondani, arra, amit a belső kontrollodnak, mint a saját lelkiismeretednek a jelzéseként megtörtént feléd, már akkor amikor attól, ami számodra a saját életritmusodnak, a felismeréséhez és annak, az általad történő betartásához is vezethetett volna, tán nem is észlelted, hogy egyre jobban eltértél attól, amit a saját idődben átláthattál volna.
S egyre jobban jelzett és azáltal igazolhatta volna és csupán csak számodra és érted, hogy nagyon eltérő módon viselkedve, kibillenthető lehetsz és onnan vissza, amikor szinte minden, a felszínen lesz, na akkor már sokkal nehezebb lesz, még az is, ami addig hétköznapi megoldásoknak bizonyult.
Nem láttad át, hogy annak a megtanulása, amit a tehetségeddel nem hoztál, szükséges lenne számodra és még megelőzésben, úgy hát, nem erősödött fel az sem, hogy amit a belső kontrolloddal éreztél ugyan, na meg, annak a megtanulására is, már lett volna akkor saját igényed, hogy kontrolláljad.
Mindazt amit elvárna tőled, az önbecsülésed, a magad módján, mivel nem várta el tőled senki sem, hát azóta sem szorgalmaztad, annak a teljesítését szerinted és már önmagad számára sem tartottad lényegesnek, inkább elengedted, majd tán egyszer.
S ha nem teljesítetted a generációsan rád maradt feladatokat, pedig jelzett feléd a saját lelkiismereted, hogy tegyél ott és akkor még megelőzésként magadért, másképp döntöttél, mert elvitt a hevessége annak, hogy mindenáron pénzt és pénzt és pénzt halmozzál, tán, már bocsánat.
Nem megdolgozni akartál érte, csupán a lehetőségeket kerested, ha meg is láttad a már akkor ellátatlanokat, inkább szorgalmaskodtál ott, ahol mások is titokban bővelkedhettek, abból amit észrevettek mint őket megszólító lehetőséget, s azt gondolták, hogy az elég is lesz, hiszen nem volt megtiltva az, pedig tán, akkor sem lett volna szabad, ha elhiszed a belső kontrollodnak a jelzéseit.
S tán bele – bele nyúlkáltak és egyre többen lettek akik szintén, úgy aztán elfogyott, kimerült az is, amit tán a gyermekek, a fiatalok, a korosodóknak a megfelelő életkörülményeikre szántak és azáltal azt akkor már, biztosíthatták volna.
S vannak akik kimaradtak abból, a sok év alatt megélhető nagyon sok jóból és szépből, amit a legmagasabb szinteknek emlegettek közben és változtatták a megfogalmazásokat, már nem emlegették a munkára alapulót, tán kiragadták innen és onnan is azt, amihez hozzáfértek, s már senki sem mondhatta nekik, hogy nem szabad azt.
A saját megfogalmazásaikat ismerték csupán, a többi kultúrát figyelembe sem vették közben sem, hiszen nem látták azt lényesnek, mert tán nem volt addig viszonyítási alapjuk sem, s a saját kultúrájukat nem érezték kiszolgáltatottnak, el sem hitték, hogy ez ami most van megtörténhetne, azt a.
S ami az akaratossággá erősödött, annak már tán nem is létezik a kiinduló pontja, annyira meg lett szinte minden és sokszor változtatva, hogy tán már nem számít más csak a papírforma, s mögötte nincs értékelhető tartalom, csupán az irigységből el nem érhetőknek a felfokozottá lett akaratosság különböző formái látszanak, azt a.
S látszott, hogy azon voltak, s úgy gondolták tán, ha mindenek fölé emelik szóban és papírforma szerint azt,
ami fejlődni közben egyáltalán nem tudott, mert elvárás sem volt, hát kereshetik az elejét, mert arra már ugyan ki emlékszik.
Csupán csak peregtek a szavak, mondatok, s jöttek utána a hirtelen ötletelések és az álmaikat is mindig felemlegetve közben, s ha se teljesített eleje, sem közepe, akkor meg honnan és hova jutottak, s hol jegyzik hitelesen azt ahova mégis el és feljutottak.
S merre, ha nem találják a közbenit se, mert csak a papírforma mondja azt, amihez se akkor sem később nem emberesedtek fel, mivel senki sem várta azt el, hát nem vállalták fel a sorsukhoz vezető nehezeket.
Sőt amint látszik, a generációs feladataikat sem teljesítették, inkább ugrották meg azt, ami látszatra bebizonyítottnak láttatta az álmaiknak a netovábbját is, azt a.
Persze bocsánatot is kérek és annyiszor, ahányszor arra szükségem van, hogy megvédjem magamat most is.
Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Oktatom a feltaláltamat, a bizalomra van alapozva, az Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/ formája, akinek már van igénye a megtanulására, bejelentkezve a megbeszélt időpontban, hallja a hangomat, ha a +36302470589 telefonomon felhív, egy órányit tanulunk egy alkalommal.
Alkalmazkodom és a toleranciát és az alázatot is alkalmazom, van lehetősége eldönteni, hogy jól hallja-e azt, amit mind a ketten látunk, mert ott lesz előtte, az oktatásomnak az általam megrajzolt és az akkor a személyiségéhez igazított, s az oktatásom ideje alatt, már általa is kontrollált és számára is jónak tartott oldala. Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.03.19. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Ah, hát hova jutottál, mit meg nem engedtél magadnak, s abba bele is buktál már úgy tíz éve az Isten a hatalmat vissza is vette és megtartotta magának, mert a jóra és szépre szánta szerintem, azt a.
S nem arra, amit az Isten adta Népnek, a nem jól és van, hogy egyáltalán nem működőkkel, mint ellehetetlenítéssel, az Isten adta Nép gondolkodóinak okoztak, ezzel a meg sem nevezhetővel, azt a. Persze bocsánatot is kérek és rögvest annyit amennyit szükséges a saját védelmemben. Heringes Árpádné prevenciós ev. Paksról a megelőzésért szeretettel.
2026.03.17. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Amit kaptál alapnak, ha nagyon kicsi is az, azért mindig tisztelettel legyél, mert nem tudtad volna, se elérni időben, anélkül, sem jól megcsinálni nem lettél volna képes, a sikert elérni, ami a saját sorsodhoz vitt azáltal.
S volt előtted jól láthatóan és megmutatta magát, úgy is, mint a járható utad, se elkényeztetve nem vagy,
sem a könnyűt nem választottad, hát a saját idődben és szinteden megcsináltad a sorsodat, gondolkodva élsz, hát most is boldogulsz.
S amikor a rádmaradt, generációs feladatokat se hagytad a következőkre, inkább a saját lehetőségeidet tetted jó mérlegre és a magad életritmusában oldottad meg. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.
2026.03.08. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Nézz a lelkiismereted szerint magadban szét, van-e rálátásod arra, hogy aki nőnek született, mindenkor tisztelettel legyél, hogy nőként is megbecsülten, élhesse az életét, azt a.
Akkor is, ha a tehetségével alkot és válik a hivatásává, amikor arra már beérett, hiszen, ismeri a jól elvégzett munka lényegét, a munkájának a becsületét, adja hozzá és beleteremti a Hazánkba, ami ott van minden sejtünkben.
Bocsánatot kérek, viszont úgy tudom, hogy az Isten a hatalmat visszavette, mert az Isten adta Nép egyenként is elért, életminőségének a jó szinten megtartására, a jónak és a szépnek a megerősítésére és a hitelesen jó kommunikációra adta.
Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó, 2010. évtől van a nevemen a julamami védjegy, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és oktatása, a +36302470589 telefonom és a heringesa1@gmail.com által történik. Nem tudok üzletasszony lenni, a tehetségemet a megelőzésben hoztam, s vált a hivatásommá, a nagyon sok megtisztelve megérkező embereknek a felém nyújtott, nyitott tenyereinek a leolvasása által, ami akkor és azóta is hitelesítette a feltaláltamat. Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven oktatom, se leutánozni nem lehet, sem nem tanítottam be az oktatására még senkit sem. Várom a bejelentkező a Tenyér – térképolvasó megtanulására már igényes embereket, akik végig is tanulják ezt a nem könnyű oktatási formát, amit egyenlőre még csupán én tudok, mindenkinek a személyiségére szabva oktatni. Köszönöm ha megtisztel az érdeklődésével. A múlt a jelen és a most itt együtt benne élünk mindannyian, ki észleli, ki még nem is észleli, se sürgetni nem lehet, sem a saját szintje fölé kerülni nem lehet, az éppen elég, ha a saját életritmusában teszi a dolgát, a munkája becsületét elérve és megtartva azt, ami által alkot, hiszen az már a sajátja, mint az Isten ajándéka, a hétköznapokban, az egyszerűben is megélve a nagyszerűt, a tehetségéből lett hivatását gyakorolva. Paksról a Hergál Házból szeretettel.
2026.01.12. Ez most egy új nap, elment a tegnap, a mai nap meghozta azt, hogy bele
és átérezheted, ami ugyan, nem az álmod, viszont ha az egyenes szerint élnél, már a saját idődben és szerinted is történhetne veled, hiszen az maga, ami csupán a saját sorsod.
Heringes Árpádné prevenciós, műhely, a megelőzésért, egyéni vállalkozó, Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod a julamamivédjegyöregenyám.
2025.11.25. Talpad alatt talaj, éled a sorsod, generációkon át, ott a lábnyomod. https://julamami.com
2025.08.27. Az élet körforgása ha ismered a sorsod és a generációs feladatod is a saját idődben megoldod, tisztelettel élj, hogy a magad idején majd tisztelhető is maradj. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám. 
2025.04.17. Ah, hát kérem szépen, hova jutottunk, hogy csak úgy bárki kénye kedve lehet az, azt úgy is hírdeti, hogy akár, el is adhatja, a julamami./hu / védjegyemet, a julamami nevet magam neveztem el, 2010. évben került a nevemre, a díja ki van fizetve.
Az emberséges határaink is különbözők, mint a sorsunk, van a belső kontrollunk, s ha azt nem vesszük figyelembe, hogy hol és miben, meddig mehetünk, az emberséges határainkat betartva, hát azt már ne kívánja senki sem önmagának sem. A sok év és az engem azzal megtisztelő, nagyon sok embernek az elém nyújtott nyitott tenyerei, azt a tapasztalatot adták számomra, hogy ne vegye könnyen senki sem a saját emberséges határait.
Nem mondhatja senki sem, hogy nem írom le, hogy hol tart most az, ami még szerintem, az emberséges határokon belül van. Prevenciós vagyok a tehetségem a velem született és a magzati szakaszomban átéltek által adott volt, az alkalmazkodásnak a megtapasztalása nekem.
A születésem óta, igyekszem, úgy alkalmazkodni, hogy túléljem, mindazt amit a meg nem értések miatt, nem kerülhettem el. Hát szerintem mentem, azon az úton ami a sorsomig vitt, azóta már a sorsomat élem, amikor szükséges, van úgy is, hogy a szavaimmal, akkor éppen, csupán magamat védem.
Hiszen a hivatásom most már adott, hát tudom, hogy nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok. Szükséges lenne tudnia már a gyermekeknek, hogy a szüleikkel beszéljék meg elsősorban, ha lehetséges, na meg legyen otthon lehetőségként az számukra, hogy a saját kultúrájuk szerint is napi beszédtéma legyen az.
Ah, na meg szerencsésnek érzem magamat, hogy tudom, amihez már képes vagyok, azon elgondolkodva ugyan és a helyzetnek megfelelően, viszont, én magam alkalmazkodom, hogy ne sérüljek közben én sem. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató. Paksról a Hergál Házból, szeretettel, a julamami védjegy. Ha tisztelettel vagy felém, akkor szólíthatsz, julamamivédjegyöreganyámnak.
Kérem nagy tisztelettel, hagyjanak békén a politikának mondottal, mert annyi kárt okozott az már nekem, hogy ideje lenne, ha valaki vállalná a felelősséget ott legfelül és rendezné mindazt. Ami akkora veszteséget okozott, nem csupán nekem, hanem az Isten adta Népnek is, hogy úgy fogalmazták meg, mintha az hiteles is lenne, aztán jött a vagy, meg a segítésnek fogalmazott. A megalázó megfogalmazások az Isten adta Népnek megjárók helyett és jöttek bőségesen az évszámok, hogy mit mikorra terveznek, aztán nem lett belőle semmi sem.
Vagy a sok év már kitermelte azt az Isten adta Nép és úgy intézték, mintha, valami jótétemény lenne az felénk, a korosodók felé. Megdolgoztunk mi mindenért, azt kérjük amit beleteremtettünk a Hazánkba, mint az Isten adta, gondolkodva dolgozóknak a sokasága és ne úgy, mintha kegyelemkenyeret osztanának, már bocsánat.
Ah, nem hallottam bocsánatot kérni eddig, a csupán megugróktól és vagy, a fontoskodóktól, valószínűleg, természetesnek veszik, hogy minden és még azon felül, az is megjár nekik.
Nehezen értem meg és bocsánatot is kérek, hiszen csupán azt teszem amit hoztam a tehetségem szerint és a megelőzésben találtam meg azt mint a hivatásomat, hát nem ártanék, viszont magamnak sem.
Ah, ha nem vették azt évek alatt észre, hogy az idő alatt a tengernyi sok pénz, nem az Isten adta Népet helyezte jólétbe. Tán el kellene gondolkodni azon, ne kelljen csalódnunk minden szinten mindenben, most már itt az ideje annak, hogyan térítsék meg mindazt.
Amit úgy állítottak be a kommunikációikban, hogy nem beszéltek róla, amit akkor nem is kérhettünk, mert megfogalmazva sem lett előttünk, úgy véltük, hogy az a nekünk nem járó rész és majd egyszer csak, mivel nagyon sok volt az ígéret, tán elkezdik teljesíteni és mindet. Vagy azt gondolták, hogy mindenkit hitegethetnek, mert ahhoz vannak szokva, viszont bennünk már ott a kérdőjele annak, hogy tán csak nem annyira becsaptak bennünket, hogy nem is léteztek azok amit ígérgettek, azt ah.
Hát ennyi várakoztatás után, már kiben és mikor, fogyott el az egészséges türelem, önmagához mérten, vagy a további várakoztatáshoz elegendő pénz, várjuk a válaszokat, hogy miért szenvedtünk mi az Isten adta Nép, miért lettünk idáig várakoztatva. Persze most rögvest bocsánatot is kérek.
Mentek az évek és mostanra már le akarnak tudni, mert gondolom öregnek tartanak, ahhoz, hogy be és meg vagy már át tudnám adni, az arra igényeseknek azt a tudást, amit magam találtam fel és rajzoltam meg működőképesként jól oktathatóra.
Hitelesítette a sok ember aki megtisztelt a tehetségemért az érkezésével, vagy az interneten jelentkezett be, mostanra már tán semmi sem érvényes, a hasonló életkorúakra mint én magam, tudás nélküli üres sablont használnak tán.
Eszi nem eszi nincs más, azt gondolják, úgyse reklamál, a legtöbben örülnek, ha békén hagyják, nem akarja azt érezni, hogy nem érti azokat a szövegeket, annyiszor lett átnevezve. S szinte minden, hogy sokuk, lehet azzal úgy, hogy azt sem tudja, hogyan fogalmazza meg, jól körbe van az kanyarítva, ne legyen könnyű dolga, aki abba belefogna. Ah, tán, akár fájdalom díjnak is nevezhetik, hátha van arra is pénz, hogy aközben, amíg nem úgy figyelnek arra, hogy tán nem való lenne oda, mert számára a látszatosítottakkal a bizalmat begyűjtetni az fontos ott.
Tán már rájöttek, hogy ha, azonnal, nincs rászólva, már nem derülhet ki, mert mögötte van az elkerülő mondat, azt a, világhírre vágyó, nagyon gyorsan reagáltat mindenre, ami pénzt hoz a számára és már láthatóan profitál mindenből, abba beleáll és amit elképzel azt, végig is viszi, nem érdekli önmagán kívül tán senki.
Alapvető dolgok nincsenek meg és ahogy kinéz, még nehezebb életet szánnak az Isten adta Népnek, hiszen megtehetik a számok rendben vannak, ha valami csak a külseje miatt jó és szép, az nem magyar virtus, nem magyar kultúra csupán egy jól kitalált és fontossá tett része. Így, hát abban élünk, túl sok idő az a 14 év, mindenben más mint a saját kultúránk és aszerint van bizonygatva, mindaz, ami nem lehet hiteles sem, hiszen azon a módon nem rólunk szól az, abból nem is jellemző ránk semmi egyáltalán.
Ah, ha nincs már hova bővelkedniük, azt látszatosra igazítják, hiszen kit érdekel az annak a módja, hiszen nem közülük valók vagyunk, hogy mi van a dolgok mögött, ha a felszín jót mutat, azt is ami nem úgy van a valóságban.
Az addig elért dolgaink nem biztos, hogy működni tudnak a kultúrájuk nem felel meg annak a szintnek amit elértünk a munkánknak a becsületével, hivatásunkkal, az alkotásainkkal,
Ah, tehát nem láthatnak bennünket, ők akiknek már szolgáltattunk, hiszen minden megváltozott és magunkhoz képest szint alatti lett. Ahogy most áll a dolgunk, már nincs a felszínen, aki fel meri vállalni és emberségesen, ha van azzal dolga, a szociálisan érzékenységét már csupán kevés ember mutatja és vagy vállalja, van aki csak érvel, viszont, az emberséges létre utalva, azt jól megoldja.
Jól megtervezett zuhatag volt, ahogy ez történt, kifordult a sarkából a Hazánk, lett belőle egy ország, ami a jó számokat igazolva is az általuk megelégedésére, a sokhoz képest kevés betelt bendőre lett teremtve, szerintem.
Az pedig ahogy az lezajlott, hirtelen ötletek alapján mozgott, nem volt mit tennie és senkinek se, mert legfeljebb megváltoztatták az arról szólót és mindent, ami szükséges volt ahhoz, akár egy nap alatt, ha ahhoz volt kedvük.
Ah, azt ah, jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha megjön ahhoz is sokaknak a kedve, kinek mikor van ahhoz ott az ideje. Heringes Árpádné prevenciós Műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozó. Szeretettel a julamami védjegy, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm.