Címke: julamami

Az adott szó… 2021.08.14. – 2016.08.14. https://julamami.com

 

 

 

A szeretet virágának mondom. Julamami
Az élet élni szeret, hát éljen a szeretet. Julamami

Mond áll e még az adott szó,

vagy az is csak a kukába való,

ha az is bármikor

megváltoztatható.

S te már ráálltál arra,

amiről szólt ott a szó,

s már azt sem tudod,

hogy mikor kinek

higgyél,

vagy

 ne

 higgyél.

Pörögsz

körbe-

körbe,

mint

aki

most

szállt le

a körhintáról,

nehezen

találod

a biztos talajt.

Óvatosan csak,

 a hiszékenységgel,

mert az neked nem

biztosíték úgy sem,

ha te nem

tennéd azt,

meg senkivel,

attól az

veled még

megtörténhet,

mert észre sem

vetted,

alig

várták,

hogy abba

belemenjél.

Esetleg jót

nevetnek

rajtad,

hogy

te

azt

nekik

simán

elhitted.

Tanítsd

meg te

és arra

is időben a

gyermeked,

hogy

kontroll

 nélkül,

ne

higgye

el azt,

amit ő

még

nem

is

érthet,

fel sem

ismerhet.

Viszont

arra

nevelődött,

hogy megóvod

ha bármi jön is,

nem kell félnie.

A múlt

elmúlt,

figyelj

a mára,

a most,

pillanatára,

a holnap a

küszöbön

úgyis

megvár

majd.

Hiszed,

nem hiszed,

van az Isten.

 Mára minden

megváltozott,

ahhoz képest is,

ahogy te nevelődtél.

Ha most is elvárod azt,

hogy mindenkivel legyen

 tisztelettel de kedves is,

akkor még te sem

ismerted fel,

hogy mekkorák a

rezgéskülönbségek.

Vannak ám az ember

és ember között,

áthidalhatatlan

különbségek,

hogy ami

a másiknak,

természetes,

attól ő már szenved.

S van olyan, aki nem

kapott kedvességet

tán még sohasem,

s félreérti azt,

feltételezi,

hogy

akkor

ő most

közelebb

is mehet.

Nem tudja

érzékelni,

hogy hol

álljon meg,

ne menjen

a kezelhetőnél

sem közelebb.

Vagy úgy látja,

gondolja,

hogy neki

mindent

lehet, ő

bármit

megtehet,

önmagából

kifordulva

el is hiszi,

hogy ő

most

nagy ember

is lett.

Találd meg

a helyes utat,

ebben a nagyon

megváltozott

helyzetben te

és ahhoz neveld

a gyermekedet.

Érezze meg, hogy

mi lehet a helyes,

s mi már nem az.

Nem a gyermekek

rontották el azt sem,

visszarendezhető

lehetne az is,

ha a hirtelen

változásokat,

működésbe

hoznák úgy,

hogy azt

követni

is lehetne.

Hol vannak

a kezelhető

határok ott,

lépésről,

lépésre.

Arra fel is

lehetnének

 ők készítve,

ha a felnőttek

törődnének

ezzel időben.

Vannak akik

az össze-vissza

helyzetekben,

igen jól

feltalálják

magukat.

Nem is

gondolnak

másokkal,

hogy az

hogyan

hat ott.

Mert

a nekik

megfelelő

ritmusukból

kizökkentetten

élnek és nem éltek

más helyzetekben.

Lehetőleg ne,

sok év teljen

el, amire

rájönnek,

nem tudnak,

mindenhez

alkalmazkodni  sem,

egy időben és helyesen.

Ismerd meg a generációs

jeleidet, hogy teljesíteni

tudjad a generációs

feladataidat.

Mert olyan

is van,

amikor

a kicsi

is fontos

része az

egésznek.

Nemcsak

az ami

nagyot

mutat,

mert

úgy sem

láthatod

azt, ami

ott van

mögötte

lefedve, a nem

jó minőségű

 takarva van.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés.

Különös oktatás,

nevelés tréning neked,

 aki már érted a miérteket,

hogy eddig miért nem válaszolt

még senki sem, a kérdéseidre.

Az lenne a jó, ha megértenéd,

válaszokként is megkaphatnád,

az életed, ah, miért nem egyezik,

a sorsodtól miért annyira különbözik.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”,

mindazoknak, akik értik és a hiányát észlelik.

Még időben elérve a saját szintjüket, azt

már jó minőségben meg is élhetnék.

Magyarországról a Hergál Házból,

Tiszteletem. Online oktatásom.

Szeretettel. Julamami

Julamami
Julamami védjegy, 2010.  év óta, Heringes Árpádné tulajdona.

A boldogulás… 2021.07.12. – 2016.07.12. https://julamami.com

WP_20160620_13_26_14_Raw

Boldogulásként,

végigmenni,

a lépcsőfokokon,

ha nem tetted is,

tenni fogod, mert

rávezet annak a hiányára,

 naponta a saját sorsod.

Tartást, méltóságot adó ez,

tisztelettel vagy, hogy azt kapjad.

No lám csak ha belenéznek a tükörbe,

a régi önmagukat látják, ugyanolyan szépek,

mint régen, érzékelhető nem tetszettek változni.

Tessék mondani, lesz-e nagyanyó a zsengéknek,

ha nem tetszenek akarni egyáltalán korosodni.

A hétköznap, nekem is megvan, nap mint nap,

a rálátó tapasztalásom, az Isten kegye lett,

 a családotokból ugye ki nem mentek.

Van-e benne valami, kapcsolgatom,

ha van arra időm,

s értelme is tán,

meg is nézem.

S mit látok,

na lám, tényleg,

ott megvan minden.

Mint a szórólapokon

a nihilről úgy mintha

valamiről szólnának.

Királyi az élet hallom,

s ahogy azt mondják,

az összefüggéseket meg,

belőle ki nem hallom, több

darabból összeálló és egymást

kiegészítő ugyan, de nem odaillő.

S látszik, hogy azt nem látják ott,

ők sem, s akiket nevesítenek sem.

Bizony sokan vannak már, s látja

a Világ, de jó is ott az élet, lám, nahát.

Édes Hazám Csodaszép, ne menj még,

hisz a szépet, a jót amit ide teremtettünk,

mi is itt élnénk meg, s várunk rá, már rég.

S ők várnak valakit idegenből, aki majd

elrendezi azt, amihez nem értenek,

de holnaptól már lehet, hogy azt

olvasod, ő az aki arra született,

s az ő királyságáig el is ment.

Nahát milyen sokan vannak,

látszik, hogy a boldogulást,

mint megtanulhatót nem is

ismerik. Nem volt szükség

arra, megkapta, elérte az ő

 álmát és már csak játszana.

Nem kell komolyan vegye,

hiszen nem kell gondolkodnia,

nem fogyhat el, van bőven ott.

Nem is látja, onnan nem láthatja,

sokan a megérdemelt jót elérni, a

 jóba belépni, az ajtó híján nem tudnak.

Kívül maradtak, a sorsuk mellett vannak,

látják, tudják, hogy mire születtek,

örüljenek, láthatják és lehetnek.

Ha nem mennek még lejjebb, hát

biza így jártak, magukra vessenek.

S azt látja a világ, nahát, íme, lám

ott a jólét, a szépség, a nyugalom,

s a fejlődésükre is adnak, kiemelik a

 múltjukból jöttet, azt is megengedhetik.

Miközben azt sem tudják mi van itt kint,

az eredetiről, a tisztán működőkről sem

tudnak. Vannak itt a saját Hazájukban

élnek, mégsem láthatják őket, mert

 valakiknek ez most nem az érdeke.

S felfuttatják, divatossá teszik,

azt akit behoztak valahonnan,

 kikiáltják most, királyosítják itt.

Rohannak majd, az kell nekik is,

jó üzlet lett belőle, azt a mindenit.

Arra gondolok, talán most illene ott,

tapsolni, legalább, oh, ah, szép és meghitt,

te csak játsszál, meghitten játsszál, hiszen,

kész a mű, jaj, milyen átláthatóan mű az a mű.

S mi majd megyünk a sorsunkat keresve

tovább és még tovább és még tovább,

mert mire elérnénk, zsákutcát látunk.

Se előre se hátra, sehova, csak nézem,

eszembe jut a sok nehéz amit átéltem,

apró porszem is fontos része az egésznek.

S aki nem tudja, majd ő is tapasztalni fogja,

hiszen a fokozatosság a lényege az egésznek.

Amit nem tartasz fontosnak, az hiányzik majd.

 S magamban azt érzem, hogy van az Isten, meg

azt is, hogy van gondolatom, a lelkem, a szívem,

hiszen így a saját életemet, a kiüresedés helyett,

szép színessé, szívessé és lelkessé tehetem,

mert nemcsak magamért teszem.

Köszönöm Isten, hogy ennyi szíves,

lelkes, megélt gondolatot adtál nekem.

Megtanulhatók a boldogulás lépcsőfokai,

akkor gyere ha igényes lettél te már erre,

a saját sorsodra való rálátás megtanulására.

A most hogyan továbbra, a saját és generációs, látható

határaidra, hogy ne lépjél túl rajta, se ne legyél kiszolgáltatva.

 Online Heringes Árpádné e.v., a  Hazánból, ha a Világban bárhol is élsz.

Julamami
Magyarországról, a Hergál
Házból. Julamami szeretettel.