2016.06.28. – 2021.06.28.
A szeretet nem múlik a boldogulás a
barátja, mert rajta van az Isten áldása.
Julamami Magyaros Agyalósa, mivel
kikínlódtam, mindenben mindig, a
hibás én voltam, csak miattam,
nem értem volt, ellenemre.
Egyszerűbb volt az, hogy
amiről nem tudnak az nem
létezik, inkább szomorkodik,
tanulni minek, mindent tud.
A talpunk alatti talajt érezve
tudunk megtanulni járni mind.
Az agyunk a gondolkodásunkat
adná, akinek igénye is van rá.
Megtanul mindent amiben a
hiányokat már észleli az élete
során, hogy el tudja dönteni,
fejlődhetne és azzal haladna.
Mindannyiunknak más a sorsa
és a adott generációs feladata.
Amikor már ismeri a belső jelzését,
nem akar mindenáron gazdagodni,
már tudja, generációsan is van határa.
Segíts magadon az Isten is
megsegít által tanulhattam,
nagyon sok emberségessel
találkozhattam, tiszteletem.
Egy napon rajzoltam meg azt
ami közelített a 160 oldalhoz,
már védjegyesen oktathatom.
Tíz éve várakozom, minden
évben reménykedem, hogy
beengedik tán. Feltaláltam,
megrajzoltam, oktatnám,
van, a Világban sokan
boldogulhatnának
általa, tudjanak róla.
Ha a Hazánkban nincs
szükségük rá nagyban,
ne vesszen kárba, hinnye.
A belső tartásunkról, az
egyensúlyunkról, a lelkes
és a racionális oldalunkról szól.
A túlzó akarat leépíthet másokat,
mivel tudjuk, hogy két oldalunk van.
Szükséges megismerni azt amit addig
nem ismertünk, meg is tanulhatnánk, mert
mindenki más tehetséggel, tudással született.
Mondja, mondja, mondja, ha magasabb is
nála, azzal amit mond jól lehordja, hinnye.
Nincs más aki másképp is elmondaná, hát
lassan el is hiszi, hogy azt amit még nem
tanulhatott meg, jó minta lehetett volna,
Elvárják tőle, hogy tudja, benne lehet a
hiányosság azt gondolja, de nem addig a.
Hiszen az intelligens agya a sikereknek a
táplálékára vár, abból azt nem merítheti.
A megelőzésre rátaláltam, hivatásommá is
lett, én magam is a hivatásomhoz öregszem.
Előbb viszont átadnám egy értőnek, hogy úgy
oktassák tovább, a Világ hasznára legyen ez a
feltaláltam. Mint belső tartást megtartó, felerősítő a
természetünkből, emberségünkből eredő belső erő.
Amikor a belső kontrollunkat megismerjük, azáltal
felismerjük, a saját egyenes tartásos határainkat.
Felépítjük általa a saját énünket
úgy, hogy tudjuk létezik a
tolerancia és az alázat.
Az emberi méltóság, a
belső tartás megmarad.
Ott ahol éppen élsz és
magyarul beszélsz és
érted amit oktatok,
lefordíthatnád. Arra a
nyelvre is, hogy tudjanak
róla van létezik, működik.
Messengeren elérhetsz
a, Heringes Árpádné e.v.
oldalamon,
Az alcímeket
felül megtalálod,
van választék ott.
Felismered-e már,
magadban a sajátod,
hogy neked miben erős,
mit ad a belső tartásod.
A sorsom az életem,
az életem a sorsom,
van egy jel a tenyérben,
ami jelzi,
honnan indultál,
mekkora utat tettél meg.
Tán azon túl, ne is menj.
Meglepődnek még gyakran,
hogy honnan tudom, hát ott van,
én azt amit belerajzoltál leolvasom.
27. éves a tapasztalt tudásom,
nem mondhatják azt sem,
hogy azért oktatom,
mert megcsinálni már nem tudom.
Hiszen én azóta is naponta gyakorlom,
a tenyerét olvasom az intelligenseknek
és tudják mit olvasok, miről beszélek.
Láthatóan dübörög a kontroll nélküli,
nem mondhatom oda, hogy tisztán is
lehetne, annak most is volna értelme.
Tudom, elég lenne, csak azt mondanom,
amit érzek, megtanulhatnák és értenének.
Hiszen a teátrálishoz szoktak a hiszékenyek,
hihetetlen nekik, hogy ezt, így tisztán is lehet,
ez tudás, önbecsülés, tartás nélkül nem megy.
Nagyon alapos vagyok, amikor ennyi év után,
is alázattal igyekszem megtalálni az utódomat.
Akinek, akiknek felelősen átadhatom majd azt,
amit elrontani, középszintre levinni nem hagyok.
Most még valószínűleg azt az embercsoportot,
nem találtam tán meg, ahova úgy is átmegy,
hogy alázatot találtak, az emberek lelkéhez.
Most még mindez erősen vegyesen kezelt,
a tiszta forrástól, túlzóan messze ment.
Ismétlésbe estek, a körforgásban jól
el is szédültek, nincs se önismeret,
sem emberismeret, se tartás,
se emberi méltóság, akarat az van.
Megesett ez már sokszor, hogy elájult
önmagától, a saját nagyságát látja csak,
akik körülötte vannak, tükröt nem tartanak.
Ha még az alázat, emberies benned nincsen,
akkor a kezed inkább csak legyintsen,
jobb a legyintéseket elviselni,
mint a megalázó kezet szorongatni.
Mond miért nem szeretnéd tudni, hogy
kinek az ágáról hozod a sorsszerűséged.
S még azt sem tudod, az nem olyan ám,
hogy ugyanúgy továbbra is megmarad
attól nagyon eltérő is lehet a sorsod.
Bizony van az úgy,
hogy
keresztezik egymást,
s te észre sem veszed.
A sorsforduló fontos lehet,
neked, neked, neked, nekem.
A leggyakoribbak azok,
hogy nem csinálják meg,
se a saját sorszerűséget,
se a generációsan fontos
feladatukat az emberek.
Leutánozzák azt, ah, amitől ők
maguk is nagyon szenvedtek,
úgy érzik beszorultak, idegesek.
S azzal a következő generáció
szülötteire vetül mindaz,
nem tanultak belőle.
Aztán így, van úgy,
hogy nem bírják el,
a fiatalok azt a sokat,
besokallhatnak, hinnye.
Várják már a jó segítséget,
a felnőttek meg csak elvárnak.
Viszont senki sem tanítja meg,
nekik mi is az, amit elvárnak.
Miért és miben
térhet el,
attól,
amit
mintaként a
felnőtteknek látszók,
nap mint nap mutatnak.
Mert észre sem veszik,
azok akik azt elvárják,
hogy ők maguk
sem úgy
csinálják.
Kommunikálj,
kommunikáljál,
jól kommunikálj,
mond el azt is,
hogy mit nem
értesz te sem.
Az élet szép,
ha te is hallod már, a
lelkedben a csendzenét,
ne menj még, hova mennél,
ha még nem tanultál meg adni,
akkor még sorsszerűen nem is éltél.
Tanulj meg időben adni, hogy ha odajutnál,
a körforgásban te is , hát legyen kitől kapni.
Önismereti oktatás, nevelés, tréning nektek.
Akik már értitek, hogy mi hiányzik ahhoz,
hogy a fontos részleteket is megértsétek.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,
kívánom, hogy adjon az Isten minden földi jót neked.
S mindenből azt ami a legjobb, a legjobbkor, szerinted,
hiszen egyedül születtünk és a sorsunkat is élhetnénk.
Szeretettel: Julamami