Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.
Minden családban szükséges volna, lehetne,
egy ember, aki ellátja a szeretteit tiszta,
nekik is hasznos, életszerű tanácsokkal.
Hiszen mindenki mindennel új és újabb
körforgásban van, nem különb senki a
másiknál, csupán más feladatot hozott.
Jobban vagy kevésbé tudják az emberek
letörleszteni, amit a saját idejükben az
elődök nem csináltak meg, rájuk maradt.
Akik már tudják, a sorsuk a fejlődésük
is maga, mind azon hatások soraival,
amik rájuk vetülnek, már élni is tudnak.
Mindannyian apró, fontos, porszemek
vagyunk mi, ha már észrevesszük, biza
többet mint amit elbírunk nem akarunk.
Megelőzés és megelőzés és megelőzés.
2013. év szilveszterén átfordultunk és
azóta mind gyors pörgésben vagyunk.
Ha nem hoztad, hát tanuld meg, ott
van benned, benned, benned a csoda.
Ha nem vagy tájékozott, ne csodáld,
ha mellé visznek azok, akik tudják azt,
hogy téged bármibe bele is vihetnek.
Hiszen elhiszed, hogy különb vagy te,
mint az összes többiek és mindenben
kiemelkedő vagy, ki is üresíthet az téged.
Akkor, ha nincs alázat, ahhoz se benned,
hogy ki tudjad mondani időben, a nemet.
Nem ilyen egyszerű ez, mi mindannyian
hoztunk, valami fontosat, mint feladat.
Nem egyformát másokkal, se nem egy
időben fejlődhetünk a dolgainkhoz fel.
Ez jelentkezik a párkapcsolatoknál is,
mutatkoznak áthidalhatóan a jelzések.
A mások kultúrája szerint nem tudunk
gondolkodni, sem cselekedni, talán nem
kellene, a kultúrákat össze se keverni,
viszont ideje lenne azokról beszélgetni.
Megtévesztésig azt hangsúlyozni, mintha
a kettő ugyanaz volna, két különböző az.
Tökéletes nem lehetsz, mert az Isten az,
viszont kiteljesedhetsz a saját idődben.
Ó Istenem, simán gügyének nézik őket,
s mennek utánuk mint akik most is
még, megbízhatnak mindenkiben.
Vajon hányan rekedtek meg és
mennyien nem vihették végig, se
a sorsukat, talán még nem is tudnak
a létezéséről a generációs jelüknek.
A mások kultúráját, ha még nem
tisztelik az emberek, akkor bizony,
önmagukat sem, igazán tisztelik még
meg azzal, hogy felfejlődhessenek oda.
Ahol már a sokat megélt törlesztésük
által, tartásos, az a fejlettebb a kultúra.
Önismereti oktatás az önbecsülésedért,
a belső kontrollnak a létező működését,
érzésekben már észlelik, megtanulható.
Meglehet tanulni, ha nem tetszettek
hozni, a lelkes, szívesen gondolkodót,
mint a jobb oldalunknak a működését.
Ihol-e, mindenkinek meg lehetne azt
tanulnia, s nem ellenségeskednének
egymással az emberek. Ah, leginkább
rájönnének, hogy ő nem is hazudott,
hanem a kultúrája lazán megengedő,
hogy ő mindenből jól ki tudjon jönni.
Így belső és egyéb kontroll nélkül egy
nagy rácsodálkozással belecsobbannak
rögvest, s mire azt felfognák már nincs
hozzáértő, aki kijönni is segítené őket.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés.
Műhely, a megelőzésért. Julamami
Mindenki mást és másabbat hozott,
mint saját és generációs feladatot.
Az emberies határaink is mások,
azok, amiket
időben
észre
kellene
venniük
azoknak,
de azt még
nem látják
át és nem
hallják ki,
bizony
nem
fogják
tudni,
kezelni.
Még azt
sem,
hogyan
ne menjenek
mellé azok
által,
akik,
nem
a jót
akarják
kihozni
„most”
belőlük.
Ki mit
hoz ki
a
másikból,
a pároknak
hittek,
egyszer
csak
azt
érzik,
hogy vége,
az ő addig jó
kapcsolatuknak.
Miközben nem
úgy van az,
nem veszik
észre ők
azt, hogy
elfogyott
akkor,
abban már
a kettőjük
feladata.
Új helyzet
jön, amit
meg
lehetne
oldaniuk,
de vannak
tanácsadók,
s most már
igen bőven,
a váláshoz
segítik őket.
Hiszen ott
a következő
jelöltjük is már
számukra,
ki van
jelölve,
jól ki van
minden
találva.
A válás
után
meg,
azt
veszik
észre,
hogy
az,
amit
nem
tudtak
kezelni,
hát az
újban
sem.
Van
amit
hozunk,
van
akivé,
válunk.
A lélekben
ott a vágy
arra,
hogy
ne
legyen
unalmas,
az élete,
a szíve,
azt a
ritmust
adja hozzá,
hogy
harmónia
legyen
őbenne.
A
gondolkodó
agya,
meghozza
a döntést,
ami
által,
gyógyír
lesz
mindenre.
A belső
kontrollja
működne
mindenkinek,
ha nem mások
irányítanák
az életüket.
Hanem ők,
fordítanának
arra is időt,
hogy
előbb saját,
önmagukat
ismernék
meg.
S azután
már nem
nyúlkálnának
bele ebbe-abba,
mert akkor
talán
el
is
bírnának
azzal,
amit
azért
kapnak,
hogy
az új
feladathoz
felerősödjenek.
Amikor mindenki
gáncsoskodna,
abban,
hogy
ők
egy
párként
legyenek,
s mégsem
sikerül
szétzilálni az ő
kapcsolatukat,
na annak majd,
utána megjön,
a magyarázata.
Mennyivel lettek
megint erősebbek,
a kapcsolatukban.
Sokszor kapunk
olyan feladatot,
aminél csak
nézünk ki
a fejünkből,
hogy lehet az,
mások bizony,
lehet bele is
pistulnának,
megoldjuk.
Na akkor
jön megint,
a köszönet,
de jó, hogy
van az Isten.
Ha a saját és
generációs
határainkon
belül mozgunk,
a saját belső
védelmünk
átsegít,
bennünket.
A lelkünk,
az már
nyugodtan
adja az impulzust,
nem szükséges,
meggyőzni,
a szívünket,
mert pontosan
tudja, hogy neki
most a mi személyünket
megóvó ritmust adni van
dolga, hogy a gondolkodó
agyunknak, azt át is adja.
S nem vesszük zokon,
a nehezítetteket,
nem ártásnak,
hanem komoly
feladatoknak,
fogjuk mi fel,
amit anélkül,
mi sem bírtunk
volna, akkor se el.
Megjöttem én már,
onnan is, ahova mások
most indulnának csak el.
Az oktatáson elmesélem,
azokat a rájuk vonatkozó,
hiteles történeteket, amik
éppen a megoldása nélkül
irritálná továbbra is őket.
Azáltal meg is találják ám,
most is, a saját helyüket.
Hazaértem, azt szokták
mondani a férfiak,
amikor jelzik,
megértették,
akkor, a saját
és generációs
feladataikat.
Jó egészséget!
Különös oktatás,
nevelés tréning.
Önismeret,
Önbecsülés,
Generációs jelek.
Azoknak akiknél
már jelzi az életük,
hogy mellette vannak.
Meg is találhatnák a
az élhető utat, a tartást, az
emberséget, egyensúlyban tartó
sorsukat, a generációs feladatukat.