2026.04.24. https://julamami.com Ha azt gondolta, hogy amikor elrontotta azt amit, azt magára is hagyhatja és majd megoldja az élet és neki nem lesz azzal semmi dolga, nyugodtan, mint aki jól végezte dolgát, onnan el is illanhat.

Mert hát a gyakorlatban nem úgy van az, helyre is szükséges állítani azt, ami elromlott a hozzá nem értés által, viszont hozzáértővel lehetséges azt, az eredetihez közeli állapotba hozni, azt a.

S azt is hozzáértéssel és csupán a legjobb szándékkal szabadna, ha az nincsen, akkor tán ne nyúljon addig se emberhez, sem ne nyúljon bele abba, ami nem minden kultúrában ugyanúgy van, s az is lehet, hogy addig nem látszott az ki, hogy egyre lejjebb kerül és üresedik ki, s egy idő után már hozzáértés hiányos állapotban van, azt a. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó oktatásom, tudományos prevenciósként és még megelőzésben történik. Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven oktatom, az arra már emberileg és vagy szakmailag igényes bejelentkezőknek, köszönöm a megértést.

S amihez addig sem értett, mert lehet, hogy csak még jobban rongálna rajta, azt a, persze bocsánatot is kérek és rögvest a saját védelmemben. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám

2026.04.19. https://julamami.com Egyedül születtünk, a sok éves tapasztalásom szerint, mind más sorsot hoztunk.

Fokozatosan fedeztem fel azt is, amikor egy újabb jelet észleltem a tenyereknek a térképein, ami csupán számukra volt úgy, a tenyerüknek a rajzolatában, családon belül sem ugyanaz seni máséval.

Egyre több jel függött össze egymást követve, volt ott, annak az embernek az életterében és vagy az összes többi jel is utalt azután már, az egymáshoz kapcsolódó, vagy egymás után látható, s csupán rájuk vonatkozó saját idejükben és velük történik az is, mint mutatják azt az összefüggések.

Tenyér – térképolvasó mint Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, más ezt nem tudja oktatni, a saját magam által megrajzolt feltaláltam, s csupán általam jól oktatható.

S nagyon sok ember hitelesítette azt már sok éve annak is, s még csupán én oktatom, eddig nem volt arra igényes jelentkező, leutánozva lett tán, lemásolni is igyekeztek talán, az is lehet, hogy plagizálták, azt a.

A tudásnak, az ahhoz megfelelő szinten van az energiája, nem téveszthető össze semmi mással, a tehetségből lett szakmai tudás, a tehetségből lett hivatás is tartalmazza, s nem pótolható semmi mással.

2026.04.16. https://julamami.com Ha még ott van a fájdalom, átélem azt is, nem akarom kikerülni, ha szükséges megélem azt is, hagyom megtörténni mindazt, ami jön most, nem tervezem át, se nem álmodozom, hiszen ha álmodtam is reggelre már felébredve éltem az életemet, éppen abban amiben lehetett.

Nem alakult ki semmi, csupán a hirtelen változásokban is a túléléshez volt szükséges igazodni, az egészséges egyensúlynak a megtartásában naponta igyekezni, úgy megélni, hogy abba ne kelljen belesérülni.

Az életkorom elvárja tőlem, hogy az emberséges és szakmai szintemen tudjam oktatni, őket, akik már a saját tudásuk mellé veszik az oktatásom által magukhoz a tudást, eldöntötték, hogy nem sajnálják rá a pénzüket, mert ha nincs tisztelet, az emberséges és szakmai tudásom felé, nem tudom vállalni az oktatást.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, a személyiségére az emberismeretem és szakmai tudásom, az elért és általam fejlesztésben lévő szintem által, alkalmanként, s az átéléseihez közben is igazodom és rászabva történik az oktatásom. Az ahhoz szükséges idő, nem szabható meg, mert van akinek több időre van szüksége, s van aki gyorsabban veszi magához a tudást, viszont a 20 óra akkor is teljesítve lesz, a díja 440.000.- Ft.

Nem hagyom magára, akkor se amikor éppen érintett, a saját sorsában való átélések közben, beszélünk arról, ahányszor szükséges, annyiszor fordítom le számára, hogy értelmezni tudja mindazt, amit ott akkor tőlem az élete és a sorsa megfogalmazásom által már meghall.

Amihez én magam alkalmazkodom, most 32. éve annak, hogy akár naponta, a nagyon sok emberrel való találkozások által, a gyakorlatban tapasztalva vettem magamhoz, az összefüggésében látásnak a módját, amit hitelesítve, az elmondásaik által igazolt már, a nagyon sok ember felém.

S lett a tehetségemből a hivatásommá, ahhoz is időre volt szükségem, hogy a tolerancia és az
alázatom is megfelelő legyen, hogy én alkalmazkodom és az életritmusának megfelelően történik minden, az oktatásom közben.

Hiszen átbeszélünk mindent, amit akkor és ott átél közben, úgy, hogy ne sérüljünk bele egyikünk sem, mert előfordul, hogy nem csupán jelzi a lelkiismeretük kontrollja akkor, hanem igazolja is, az addigi átéléseiknek a történéseit is meglátja összefüggésében.

Nem vagyok üzletasszony, nem tudom azokat felmérni és már nem valószínű, hogy tudásként a sajátom mellé tudom alkalmazni, viszont a tehetségemmel hozott megérzéseim segítenek abban is nekem, hogy az önismeretem és az önbecsülésem közötti életminőségemre figyeljek most már, hiszen korosodom. Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Tájékoztatni tudom, 09.00 és 14.00 óra között, s ha foglaltat jelezne a +36302470589 telefonom, akkor ha az oktatásomra igényesen érdeklődnének, heringesa1@gmail.com által megválaszolom, köszönöm a türelmet. Ha tisztelettel mondja, lehet julamamivédjegyöreganyám.

2026.04.02. https://julamami.com Ha tisztelni tudtál H.Nagy Júlia néven szólítva, sok év ment el és mostanra julamamivédjegyöreganyám lettem már.

Ugyan ismered-e a sorsodat, tudod-e, ha nem teljesíted annak a hozadéka a következőkre rámarad, ha egy családon belül sokszorosan mondtak le a teljesítéséről, hát ott vannak a generációs feladatok már, ki és éppen, hogy fogja fel, akár teherként.

2010.évben került Heringes Árpádné nevemre a julamami védjegy, a hasznát nem élhettem át úgy, hogy felvállalták volna a létezésemet és úgy oktathattam volna, azóta az Isten adta Nép gondolkodóiból akár sokakat is már, azt a. Hát, várakoztam mint sokan mások is, hátha megjön az ideje annak is, hogy oktatni tudjam prevenciósként és még megelőzésben, egyéni vállalkozóként.

Nem jött el eddig az ideje annak sem, hát szedem a talpaimat és igyekszem a magam módján bevinni a köztudatba, hogy létezik az amit feltaláltam és megtanulhatják általa az arra már igényesek, hogy mindenkinek más a sorsa, egy családon belül is.

Csoportokat is oktathattam, ami aztán azt eredményezte, hogy a sajátjának gondolta és úgy és ahogy tán
oktatta helyettem bárki, bármiben, s nem kérdezte, hogy mit szólok hozzá, saját maga szerint megoldotta tán, az idén az is felszínre kerül, valószínűleg.

Így, hát nekem még eddig nem sikerült csoportokat oktatnom, az is lehet, hogy tán nem volt rá igény, hogy megint csoportosan oktassam, vagy előadást tartsak a még megelőzésben lehetséges megoldásokról, de nem adom fel. Tisztelettel élj, hogy a magad idejében majd tisztelhető legyél. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy

2026.03.31. Ha tisztelettel mondtad amikor H.Nagy Júlia néven szólítottál, most korosodóként már szólíts nyugodtan úgy, julamamivédjegyöreganyám. nagyon sok emberrel ültem szemben és nyújtották felém a leolvasásáért, a nyitott tenyereiket, s mivel korosodóként is gyakorlom a hivatásomat, hát fejlődni is volt időm bőven és fejleszteni is tudtam, az oktatási formáját a feltaláltamnak.

S mivel nagyon sokféle kultúrában élő emberrel találkoztam, s a 32 éven át, a nehezekben is nagyon sokat tapasztaltan, fejlődhettem fel oda, hogy a múltbéli és már több generációt érintően ható, s még el nem végzett feladatokra és összefüggésében is megoldásokat találtam, köszönöm. Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért, egyéni vállalkozóként, Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2026.03.26. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
A saját tapasztalt tudásom szerint írom most is ide le, hátha, még nem látod azt, hogy az életed még nem a saját sorsod és kinek a szekerét toltad eddig és tolod most is akkor, ha nem vagy elég tájékozott most, azt a.

Hiszen amikor érzed és mégis beengeded és megismétlését is vállalod, a számodra ismeretlen hatásokat, amiket divatosítottak lettek, ugyan már a sok év alatt, viszont csak magukra gondolva döntöttek és a saját hasznukat erősítették meg, azt a. S mindazok által, akik a felszínesen jól hangzóknak feleltek meg, azóta ha netán fejlődtek is közben, már valószínüleg tudják, hogy csak megfelelhetnek ott, nem változik az életminőségük, ha saját maguk nem változtatnak a döntéseiken, azt a.

S az is lehet, hogy közben már rájöttek, hogy egykor úgy köteleződtek el, azzal a döntésükkel, hogy át sem látták azt előtte és saját döntéseket már nem hozhattak azóta, mert azokkal az elvárásokkal azonosultak, sok éven keresztűl, s ki is derült, hogy az egy alaposan megtervezett csapda.

Persze az is lehet, hogy már, csupán azt tehetik, amit éppen elvárnak tőlük, hogy a látszata meglegyen
annak, hogy megőrzik mindazt, amiről most már tudják, hogy csupán látszatra a sajátjuk, azt a.

Mintha egyetértenének azzal, pedig csupán abban a helyzetben nem tehetnek mást, mint az elvárásoknak
megfelelve élnek azóta, s mivel nem teremtettek annyit, vagy már semmit sem, mint az Isten adta Nép közben
és most is a Hazánkba, hát hiányozni fog az nekik, amikor majd elszámolnak a saját lelkiismeretükkel.

S fel kell vállalniuk azt amit addig nem tudtak, hiszen a múlt elmúlt, már nem pörgetik őket túl gyorsan, lesz rá idejük, hogy a gondolkodva döntők is megoldják azt, emberségesen és a nagyon különböző szakmai
szinteken is, azt a.

S tudomásul veszik, hogy nem tartanak ott, hogy behelyezkedjenek a legmagasabb szintű tudásukat már elértek helyett, csupán bologatva, vagy csendben kivárva a többiek döntését, semmiért sem a felelősséget nem vállalva, most már nem felelnek meg.

Egy Haza ez csak egy, hát gondolva a leglényegesebbre is, hogy a saját tartásukat is meg tudják tartani, most és addig is az Isten adta Nép közül valók is, amig meg nem oldjuk úgy, hogy rólunk is szóljon az és
számunkra is legyen meg az, amiért sokat, vagy amennyi számunkra lehetőség volt akkor, megtettünk és azóta is teszünk, hozzá a Hazánkhoz a tudásunkkal.

Emberséges tartás az ám, amit már munkával, hivatással elértek és a kiteljesedett a munkájuknak a becsületét is tükrözi azóta, ott van a belső kontrolljukban, mint a saját szakmai méltóságuk, az elvégzett munkájuknak a becsülete a kirakatban, akkor is ha azért elismerést addig nem kaptak.

Az ember emberségesnek született, fejlődni igyekezett, hogy ne maradjon le sem el, attól amit, a legjobb tudása által át és oda tudott adni a Hazánkhoz.

Lehet próbálni viszont megtetszik azt a saját idejében látni és mindenkinek, hogy egyedül nem megy, mert mindenkinek más a sorsa és a kultúrája is többnyire mást vár el tőle, hiszen abban nevelkedett emberesedett fel odáig, hogy adni tudjon, mert szerintem, adni születtünk mindannyian.

S akiknek sokat dolgoztak az elődeik és tudtak bánni azzal is amiért megdolgoztak, vagy a tehetségükből lett hivatásuk által teremtették meg, az benne van ám, a sorsában és generációs feladatában és mivel van az Isten, hát mindannyian meg is kapják azt a jót és szépet, a saját idejükben, mint az akkor a számukra legjobban megfelelőt.

Egy Haza ez csak egy, a felszínen 30 féle kutúra látható, lehet, hogy el is hitték azt sokan, hogy sok évig a saját Hazánkban, a sajátjuk már nem gyakorolható, viszont ha tudatosan nem ártva, se bántva haladtak és magukra is jól vigyáztak közben, akkor benne van, az emberséges és vagy szakmai tartásukban, amit a gondolkodók is tapasztalva tudnak.

Mint a gondolkodók már átélve tudjuk, hiszen az életünk során elértünk odáig, hogy rájöttünk, ha a sorsunkat nem magunk és önmagunkért is csináljuk meg, akkor a generációs feladataink is, egy kiüresítő katyvaszba kerülve, az hat majd mindannyiunkra, azt a.

S ami egykor megfelelő volt átmenetileg, az mostanra már, nincsen a régi használható formájában úgy sem a felszínen, attól az még teljesen másképp is lehet a valóságban, mint a látszatosított, azt a.

Az irigység van ahol nem változott, s tán fokozódott is, s van úgy és ahol átváltozott tán már, akaratosan és vagy görcsösen szerzéssé, azóta meg már tudják sokan, hogy az nem oldott meg semmit sem, az ember fejlődésre született, ha nem fejlődik, hát csupán álmodozik és várja, hogy mikor ki csinálja azt meg helyette, viszont a csak neki megfelelő formában és szinten, azt a.

A hétköznapokban is van, amit nagyszerűen meg lehet élni, s van akivel, az önmagához mérhető túlzott jóléte, már elhiteti, hogy állandósulhat az ami most is átmeneti, viszont ráerőltetve viszi tán annak a hatása arra, mert éppen akkor még, nem veszi észre tán, hogy van saját emberséges tartása és szakmai méltósága, azt a.

S vannak, akik vonzódnak az erős hatásokhoz, mert azt hiszik, hogy a látszat még nagyon sokakra hathat, s az ők is erősek lesznek azáltal és felfelé mehetnek és maradhatnak is majd végleg abban, viszont az ember bár egyenként született le és saját sorsot hozott, az egyedüllétet is nehezen viseli, ha nagyon gyakori, bár bocsánatot kérni még nem tud.

S az is lehet ám, hogy nehezen viseli, hogy nincsenek körülötte a hasonlóan gondolkodók, majd az is eszébe jut idejében, hogy jót tesz neki az elgondolkodásra, mint az önmagáért történő, saját magára maradás, azt a.

S az majd már, arra beéretten, meghozhatja a saját döntéshozásra késztetést, csupán önmagáért és a jóban és szépben, már önmaga által elértek szerint is, s a saját családjáért is, s azután már gondolkodva tesz.

Mivel egy Haza ez csupán egy és annyiféle modokon, vagyunk másféle hatásokkal megáldva, persze csupán szerintem, az Isten döntése az is, hogy ne egymás ellen legyünk, ant a.

Hanem inkább jól kommunikálni tanuljunk meg, tiszteletben tartva a különböző sorsokat, életviteleket, a tudás nem ment ki a divatból, csupán nem azt láttatták sok évig, hanem valamiféle annak a pótpótlékát.

Fejlődünk és fejlesztjük a feltaláltjaink szerint is élünk, s azáltal tudunk érvelni már, a magunk döntései előtt is, aggódni nem szükséges ám, mert van mindenkinek egy belső kontrollja, mint a saját lelkiismerete, ami azon van, hogy gondolkodásra is készteti közben, amikor a saját ideje megdja, mint lehetőséget számára.

Ugyan, hogyan tudna bármi és bárki is aki nem bizonyította azt, hogy mennyit dolgozott azért ami a túlzásokig elvitte és belesüppedve, nyilván nem szándékozik hagyni, azt megváltoztatni, hiszen kicsit ide, na meg oda is látványosítva adott belőle, amik által most is, sokan maradtak elkeseredve.

Viszont a megoldásokat az nem helyettesítette, csupán átmenetileg, aprócska a túléléshez szükségeset kaptak azáltal a legtöbben, viszont remélhetőleg a családjukon belülről már tudják, hogy most ez, a meg sem nevezhető, nem a gondolkodók megoldása szerinti.

S marad az csupán még felfokozottabban és a véglegesre játszva, csak a mindennek az egy kézben tartása látszik, most az, amiért, történik az amivel meg is mutatják önmgukat és a saját szintjüket is, s ki is mutatnak mindent, amit elveszíteni nem akarnak.

S most, viszont, korosodókként, azért nem teljesen úgy, se nem mindig, de éltünk már úgy is, hogy otthon érezhettük magunkat, nem tértek el az Isten adta Nép számára elérhető jótól és széptől, az egyenként a sorsunkat is, a saját időnkben és szerintünk teljesíthetőktől, megengedők voltak, mert voltak köztük akik értették is azt amit felvállaltak.

S nem ennyire akaratból döntöttek és nem csupán magukra gondoltak, érezhettük, hogy értünk is van az akkor, mint, az most van, mint csupán erőből és akaratból való, a felszínen az általunk nem teljesíthetőkben és az emberséges és szakmai saját magunk szerinti teljesíthetőségben is, mint korosodók is ugyanúgy várakoztatva vagyunk, s tán többen vannak már, a kiüresítődéshez közelebb, pedig tán van családjuk is, azt a.

Várjuk, a szerintünk is teljesíthetőket és a sorsunkat megélhető jó és szépben is létező és számunkra is megélhető minőségeket, megjár az a Hazánkba sokat vagy amennyit képesek voltunk teljesítőknek is, mint az Isten adta Nép számára, azt a.

S akik megdolgoztunk és a tehetségből lett hivatásunkat sem csupán önmagukért kaptuk, sok évig segítőkként gyakoroltuk, hát átadnánk már a tudásunkat és tanulnánk meg mindazt magunk is, amire még a további fejlődésünk tükreként most is, szükségünk lenne, azt
a.

Emberséges és vagy a szakmai tudásunk által elérteket, most is megtartanánk, ne gátoljanak ennyire bennünket most sem, s a jövőben sem, hiszen nem mindenki tudta megélni a jósorsát ezidő alatt, hát hozzáértően tegyenek, hogy nekünk a korosodóknak is, legyen mit tovább adni a következőknek alapjául.

S ne hanyagolódjon el az sem, amiért megdolgoztunk és még most is teszük a szépért és a jóért, az legyen annak megfelelően megfizetve számunkra is, ne érezzük magunkat fölöslegesnek, hiszen adtunk bele a Hazánkba, amíg lehetett, nem rajtunk múlik az sem, ami most már sok éve velünk is megtörtént és mi megszeretni nem
tudtuk ezt, mert nem volt miért, azt a.

Most is szeretnénk úgy élni, hogy adni is tudjunk oda, ahol arra már igényesek, s kapni szeretnének, a tudásunkból, ahol azt még eddig, nem tudták megtanulni, hogy ne az elmúlásra várakoztatva éljünk, hanem megéljük magunk is, amihez hoztuk a tehetségünket, a hasznunkra legyen most is, azt a.

S a saját kultúránknak megfelelően éljünk, most is mindannyian, akiknek arra igényünk van és lenne már a továbbiakban is, most is gondolkodókként is, tájékozottak legyünk, az életkorunknak megfelelően most is, azt a.

Ne legyünk elzárva a tudástól, mint akik már nem gondolkodnak, s azt a látszatot mutatva kifele, hogy minden meg van oldva a jól megérdemeltek szerint, megadnak a Hazánk által mindent, s a döntők most is és számunkra is azt mutatják, hogy nincs is másra igényünk, azt a.

Na hiszen arról szól minden látszatosítva, mintha mindannyian mostanra már, amit beleteremtettünk a saját
Hazánkba, sőt azt mutatba, úgy beszélve, mintha eddig is már meg is kaptuk volna, azt a.

S mivel nem kaptuk meg, csupán látszatosítva van ahhoz képest, amit beleteremtettünk a Hazánkba, s vannak akik nem néznek utána, elhisznek mindent amit mondanak, úgy mint annak előtte, amiből semmi sem lett az Isten adta Népnek a jól megérdemelt jólétéből, csupán jól lelkesítve lett megfogalmazva, az, mintha.

Miközben küzdünk naponta, hogy működjön a telefonunk, vagy az email címünk a szolgáltatásunkhoz, megfelelő minőségben, a nevünkön van-e még a védjegy, amit kifizettünk, el lettünk zárva már évek óta, nem úgy viselkednek velünk, mint akik bele teremtettünk, a saját Hazánkba, azt a.

Viszont ha jók a számok azóta is számukra, akkor miért telejsítenének felénk, a korosodók felé is időben, egyre megy, ha a számok rendben, akkor minden rendben számukra, azt a.

S nem számít már régóta, a korosodó embereknek az életminősége ott tart-e az, amit beleteremtettünk a Hazánkba, s az egyenként is megjárókat, miért is adták volna meg nekünk, ha látszatra azzal is minden rendben, hiszen a számokra figyeltek csupán, azt a.

Nem gondoltak arra, hogyan oldják meg a családok a korosodók és öregek problémáit, van- e pénzük elég arra, hogy ápolókat fogadjanak, vagy mennyire nincs megoldva, még a gyermekek körüli most sem, s a fiatalok mire számíthatnak a továbbtanulásnál, ez mind a családjuk dolga lett, megszünt minden emberséges és szakmai döntés, rábízták a családokra és kész, azt a.

S most meg már túl sok év telt el, ahhoz, hogy sokan elhiszik, hogy nincs már szükség az korosodókra most, azt a, akkor meg kitől és honnan tudod meg, mi lenne a generációs feladatod neke és mennyire más az másokétól, még a saját családodon belül is, azt a.

Túl hosszú az eltelt idő és évekig meg úgy tettek, mintha a korosodókról gondoskodnának, hogy nyugodtan bizzák rá magukat és már ne is gondolkodjanak, na előtte tán győzödjön meg mindenki arról, hogy a saját
kutúrájukban, hogy is van az.

Nem számít más és mindent akarnak, csupán hátha bejön megint és az önmagukhoz és a teljesítésükhöz képest, vagy a nagylelkűségűket állítólag megtartóknak az ígéreteire várnak, hátha összejön annyira, hogy túlzásoktól, nem kell elköszönniük, sőt még fokozhatják is, azt a.

Viszont tudták a korosodók és mindenki más is, hogy nem annyi járna számukra, hiszen jelen voltak, a munkájuk becsületét a nehezekben vállalva teljesítettek már többszőr, azt a.

S a tehetségükből lett hivatásukhoz, már előtte tapasztaltak a nehezekben, sokszor nagyon kitéve a megalázó helyzeteknek, a már akkor is megjárók helyett, emberesedtek fel jól megérdemelten kerültek oda, ahol a legjobb tudásuk szerint végzik el, az Isten adta Népért is, a feladataikat.

Már bocsánatot is kérek, annak megfelelően, amennyi ehhez szükséges most a saját védelmemben. Heringes Árpádné tudományos prevenciós egyéni vállalkozó a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod a julamamivédjegyöreganyám.

2026.03.22. https://julamami.com  julamamivédjegyöreganyám Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, magad is tisztelhető legyél.

Megszülettünk valahol valahova, vártak, vagy megszülettünk úgy, hogy a tervezésünket  nélkülözve is, hozzuk a csupán számunkra elvégezhető feladatokat és  pottyantnak érkeztünk.

Van akit az orvos javasolt, hogy a kihordása alatt, mint szinte minden nőnek, megjön az étvágya, kettő helyett eszik majd és a hiányzó kilókat visszahízza az Anya.

Már tudom, hogy  miket élhettem át úgy közben , ami a tehetségemből lett hivatásomhoz hozzá is adódott, azt a.

Mint amiket már  megtapasztaltam, amiről nem dönthettem, viszont átéltem, mert nem volt más választásom, nekem sem magzatként, se mások nem tehettek mást, mint átélték mindazt, amit az anyjuk.

Az együttérzést követte  a  ráérzés, na meg már, a megelőzésben történő átélése mindazoknak, már a megszületésemkor ott volt, mint a saját tapasztalatom, s másoknak is vannak, leolvashatóan.

Láthatóan ott van a csuklórészünk körül, mint jelzések, amiket le lehet olvasni, s ami hat egész életünkben addig ránk, amíg azt a saját időnkben és a magunk módján meg nem tudjuk oldani, azt a.

Győzz meg legyőzni könnyű engem, nem harcolni, inkább  a feltaláltamat oktatni születtem, nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az oktatásomra bejelentkezőhöz és akkor éppen oda.

Mivel nagyon sok ember tisztelt meg, a Tenyér – térképolvasót a hétköznappokban is ünnepnek éltem meg és gyakoroltam,  1994. évtől és szinte naponta.

Személyesen és online, s most újra találkozom, a bejelentkezésükkor megbeszélt időpontban, az emberekkel Pakson, csupán a helyszín változott meg.  Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2026.03.20. https://julamami.com Ha tisztelettel mondod, julamamivédjegyöreganyám.

A  hétköznapok gyakorlati tapasztalta, hogy tömegnek számítóan sok ember tisztelt már eddig is meg, a Tenyér – térképolvasásomnak  a szerintem történő és az akkori, legjobb tudásommal leolvasott, életükről és vagy a  sorsukról.

 

Azáltal azt a tükröt adva számukra, hogy van lehetőségük a sorsukat megélni, ha a saját és netán még a rájuk vetűlő, generációs feladataikat is megoldják.

Azóta már hitelesítették, hiszen küldték az ismerőseiket, vagy akiknek úgy gondolták, hogy  tükröt tart az, amit leolvasok a csupán róluk szóló tenyereikből, köszönöm.

Mindannyiunknak van életünk azáltal amit éppen lehetséges megélünk, a sorsunkat a születésünkkor hozzuk, mint a tehetségünket is akkor kapjuk.

S ha időben észleljük az életminőségünk és a sorsunk közötti különbségeket, hát rájövünk, hogy a jóban és szépben és a döntéseik által történésekkel és azáltal, hitelesen teljesítettjeikkel többször is bizonyítottak.

S ha kapunk lehetőséget, ki is fejthetjük tán,  s rájönnének, hogy   az mindannyiunknak másképp szól , a szó és mondat, s  annak megfelelően döntjük el, hogy számunkra az akkor  megbízható-e.

S ha a saját  tudásuk  által adnak a sorsunknak a megéléséhez,  nekünk és szerintünk is megélhető lehetőséget, amit a saját időnkben tudunk teljesíteni.

S szerintünk, az bizonyítja is egyben, a hitelességüket, mert azáltal kontrollálni is tudjuk, hogy hozzáértően adták át a saját legjobb tudásunk által nekünk.

Mindannyiunknak vannak, emberséges és szakmai legfelsőbb határai, amit a lelkiismeretünknek a kontrollja jelez,  még megelőzésben, persze csupán a nagyon sok tapasztalatom szerint írom le ide.

Amit az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és a Tenyér – térképolvasó által oktatni tudom, azon belül ott van a saját lelkiismereti jelzése, mint a saját belső kontrollja.

S még a saját Idejében figyelmeztetem, arra amit látok arra utaló jelzésekként, képletenként a tenyereiben összefüggésében.

Tisztelettel élj, hogy a saját idődben magad is tisztelhető legyél. Heringes Árpádné prevenciós ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

 

2026.03.19. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
Egy telefonon való beszélgetéskor, a fülhallgatónak a használatával, a füleimet érő hirtelen hanghatás, többször is megismétlődődott, éles nagyon erős fájdalmat éreztem, valószínüleg, az volt az, ami által átszakadt a dobhártyám, pár napig teljes csend volt körülöttem, átéltem, hogy azt is tapasztalja.

Sok minden ért már életemben, ami fájdalommal járt, megszokni azt sem lehet, hát az emberlánya igyekszik
kijönni belőle, hogy ne fájjon, nem elodázza, hanem amikor már arra érett, a saját idejében felvállalja,
megoldandó feladatnak.

Nem a könnyűt választva akkor sem, inkább a nehéz feladatok azok, amik által fel tud nőni az emberlánya, a
saját sorsához, hiszen közben emberileg és szakmailag is fejleszti önmagát, akár naponta, vagy csupán
araszolgat egy ideig és aztán megjön a lehetősége, amit a sorsa megad számára.

S a saját idejében történik az is, amikor megtanulja a jó kommunikációt és mindenhez és minden körülmények között, sokan nem vállalják fel az alázatot, nem úgy fogják fel, mint lehetőséget ahhoz, hogy a nehezek által már elérteket, meg is lenne szükség becsülniük.

S aztán meg, tán egy pillanat is elég ahhoz, hogy a saját idejükben, megtapasztalják, hogy egyenként és családon belül is, teljesen különböző és minden, a legmagasabb szintet elért tudáshoz, az emberséges és szakmai szintet elérni és ahhoz fel szükséges nőni, anélkül jól megoldani és azt meg is élni nem megy.

Most már hamar bele lehet ám csúszni és a látszatra jóléttől el lehet köszönni, nem lehet most már, azt mutatni, hogy amik és ahogy, a többiekkel láttatva vannak, az a valóság, mert az vagy kölcsön vett, vagy kölcsönből lett, s tán, ah azt még időben nem adják vissza, akkor már tán késő is.

Vagy csak arra az időre kölcsönkért, vagy plagizált, tán az irigyelt embernek a lemásolása által, kisérlet a személyíségének a meg és vagy ellopására, azt a, vagy a facebook ismertségére lenne szükség tán valamihez, hogy az legyen a látszata, hogy azzal értek egyet, ne tegye, nem engedem meg, azt sem, hogy a julamami védjegyet használja, azt a.

A nagy tömeg által hitelesített, tehetségből lett hivatás, szakmai szint, a Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv, nem ajándék, azért nagyon sokat dolgozott, az emberlánya, s amit a sors odatett a nehezek által, az se lett kikerülve, sőt, azt ellentételezve lett teljesítve, akkor hamarosan.

heringesarpadneje@gmail.com ne használd, nem a tied, se fel ne használd semmire se, mert úgy is kiderül hamarosan, hogy miért emlegetnek egy fiatalembert, rá hivatkoznak így és úgy is.

Nincs szükségem reklámra, azt a, sokszor léptem az elért szintemből hátra, hogy ne kapjon a divatosítás fel a saját szintem fölé, ne tehessen, most sem engedem meg, hiszen eddgi is mindenért megszenvedtem, nem adták se ajándékként, sem a könnyűt nem használtam.

Most is, a saját időmben haladok, egyébként araszolok, s minden nehezet megtanulok megoldani, hogy azt már
átlátva, ne gátoljon, hanem tanulási lehetőség legyen az számomra, azt a.

S ha még szükséges, a saját sorsomhoz a nehézből teljesítenem, ha lenne, még generációs feladatom, hát a
saját időmben, amikor eljutok oda, azt is megoldom, s beérem azzal, ahogy most haladni, vagy araszolni
tudok.

S azt sem engedem meg, hogy fényesítse valaki, önmagát azáltal, hogy engem emlegetne, a saját
hitelesítésére, kérem ne tegye, köszönöm a megértést, 74. életévemben is eljutottam oda, hogy amit még szükséges fejlesztenem azt meg is teszem, s fölfejlődöm oda, ahol azt az embereséges és szakmai szintem elvár tólem.

Tolerancia és alázat, alázattal ötvözve ha szükséges, nem billegtetni hagyni, a megértést és a jóindulatot várni és bele is csúszni abba, jó nagy legyártott csapda lehet az is, a lelkiismeret kontrollja dolgozik és mindenkiben most.

Az élet még nem a sors, hát odarak időnként a nehézből, emberileg és vagy szakmailag is megingató hatású
könnyítetteket, s ott a csúszda, lehet ismételni akár naponta, ha nem figyel arra, amit az elődei megoldottak és nem tudja azt tisztelni, azt a.

Na akkor majd jön a megértő és bekeríteni igyekvő, hogy így meg úgy és amúgy is lehetne már boldog is, jó
nagy csapda lehet ám, ha a lelkesítőnek el is hiszi, hogy most ebben a meg sem nevezhetőben, bármiben akár most is, elérheti a legfelsőbb szitjét és véglegesítheti, azt a.

Na meg, hogy jobb lesz neki, ha mások irányítják az életét, mert akkor a könnyűben maradhat és már megérdemelten, más országban, vagy önmagához képest el nem ért szinten boldogan élhet, most tán már boldog is lehet, várja ott a nagy szerencse, meg a szerelem is rátalál és egész életében, úgy is marad tán már, a lábai előtt hever és mindaz, amiről egész életében álmodott.

S álmodozhat tovább és majd megvalósítják helyette a lelkesítők, miért ne, hiszen nem ők élik aztán már meg, ami azzal jár, ha tájékozatlan abban és mindenben, majd ha felébred jön rá, hogy minden felelősség az övé ám.

S ha ahhoz se tolerálni nem tud, sem az alázatot nem gyakorolja, emberileg és vagy szakmailag sem, ha
valakinek tartja magát, az jó nagy csapda is lehet ám, mert azáltal meg lehet környékezni és az addigiak által elétekből is ki lehet billenteni.

S jó nagy megaláztatásban is lehet része, ha nem a belső lelkiismeretére figyelve él és továbbra is, s nem gondolkodva dönt és mindenben, úgy, hogy ne is sérüljön ám közben abba se bele.

S ha majd elmúlik a káprázat és mindaz, ami ígéretként most láttatva van, a felszínen sokféle kultúrában és szinteken észlelni fogják, remélhetőleg még a saját idejükben fel is fejlődnek oda, ahova most számukra lehetséges.

S ameddig szükséges ott maradnak a családjuk körül, s végleg nem válnak le onnan, ha emberileg és szakmailag is tartani akarják az elért szintjüket, az elődeik által elért és alapjuknak adott, háttér szükséges most, s amíg az szükséges és utána is, oda is tartozóknak vallják magukat.

S közben is majd, a családjuk közé gyakran járnak, hogy amit még átvenni lehetséges tudásban, arról le ne
maradjanak, mert az idő is megy közben, a saját életritmusuk adott, abban hozták addig is, a jó döntéseiket.

S ami most szükséges, azt most lenne lényeges megoldaniuk, nem a mások szerint elértek, számukra a jó
megoldások, hiszen van számukra, a saját maguk által elértekhez most is jó megoldás, a saját idejükben lesz megoldató és csupán általuk, az is.

S mivel mindenkinek más a sorsa és a generációs feladata, hát emberileg és szakmailag is fel szükséges nőniük önmagukhoz, az önismerettől az önbecsülésig megtanulható a gondolkodók számára.

Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tartsál ki mellettem, ne hagyjál magamra engem, maradok a nehézben és
teszem a dolgomat, a hétköznapokat élem, most is, ahogy eddig is, az egyszerűben is nagyszerűen. Igyekszem eltartani magamat, hogy az önbecsülésemet meg tudjam tartani és a szakmai szitemen maradva, tudjak továbbra is hozzá adni, amikor az számomra lehetséges.

Miért rohannék, hiszen akkor a szépről és a jóról, az általam már megteremtetteknek, mint a szerintem
lényegeseknek a fontosságáráról, tán le is maradhtnék.

Kitöltöm az időmet, azzal ami elmaradt megcsinálom, lefoglalom magamat, hiszen az általam elvégett munka
átsegít a nehézségeken és közben gondolkodom, tán át és lefestem azt is, amit utána, naponta látok majd és
használom magam is.

Hiszen az is változást hoz majd, hogy most mit tartok szépnek, ahhoz igazítom akörülöttem lévő tárgyakat, hogy jó legyen azt, nap mint nap látnom. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2026.03.17. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám
S, ha már minden másképp van, mint amikor szinte minden pontján meg vagy elragadta az álmainak a netovábbja, s nem szólalt meg senki sem, hogy saját magunknak teremtettük meg a Hazánkat, a már addigra elért, önbecsülésünk miatt.

S azóta már nagyon sok év telt el, a az Isten adta Nép meg, csak néz ki a fejéből és nem akarja elhinni, hogy mi történt a saját Hazánkban és miben tért el, az a 29 felszínen jól látható kultúrától, hiszen mindenkinek, mást jelentenek a mozdulatok és a szavakból lettek a mondatok.

S nem is egyezik meg a többi kultúrával se, csupán a megálmodott egy kultúrából lett, a most is csupán, látszatosított és meg sem nevezhetővel, azt a. Persze bocsánatot is kérek és mindig, amikor azt szükségesnek érzem, a saját védelmemben. Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért. Paks

2026.03.16. https://julamami.com julamamivédjegyöreganyá

A sors nem kapható a boltban, s nem teljesíthető úgy sem, mint álmodban, van a sors és a generációs feladat, ha nem csinálta meg addig a családból, még senki
sem, hát egyszerűen, a következő legmagasabb lélekszintet elérőre marad.

Harmadik generációnál már érezhető, hogy szalad a semmibe, vagy a könnyűnek a
szárnyalásán, úszik el az ahhoz szükséges és megfelelő idő, s elfogyhat mindaz,
amit addig, az elődök, jól működtethetőre megoldottak, azt a.

S lehet ugyan, ismétlésekbe bonyolódva élni, s közben, a saját sorsot ajándékként kapva remélni, vagy mivel jól hangzik, a lehetetlent, sőt még a nemlétezőt is
elhinni, azt a.

Mindent és mindenkinek a saját idejében van lehetősége, jól megoldani, az egyes
emberről szól és a kialakult személyiségét elérőnek, a szintet váltásáról szól,
azt a.

Ah, persze nem csupán az engem megtisztelve Paksra a Hergál Házba érkező, nagy
tömegnek tudható be, viszont köszönöm.

Hiszen, az egyenkénti Tenyér – térképolvasás akkor és azután, amikor körbeért a sorsuk, már hitelesítette az addigiakat mind, azt a.

Mivel, a tehetségemből lett hivatásom, s évekkel utána, a sok – sok tapasztalat
adta, hogy a feltaláltamat, jól oktathatóra egy napon, egy ritmusban meg is rajzoltam, köszönöm.

Persze csupán szerintem, még egy családon belül is, más sorsok vannak, ezek nem csupán, a szájakból kiesett, vagy kifordult szavak, értelmes és tartalmas életeket élnek meg addig is, az abban érintett emberek, azt a.
S mire a saját sorsuk teljesítéséig elérnek, a tehetségükhöz tapasztaltak és a hivatásukban jól helytálló, már kialakult személyiségek lesznek, azt a.

S nincs csoportos sors, viszont van a saját Hazánk az maga az Isten adta Nép, akikből sokan, még el sem érhették a saját sorukban megélhető minőségét, azt a.
Heringes Árpádné prevenciós ev. a megelőzésért, Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2026.02.21. https://julamami.com Ha nem veszed feladatodnak, hogy van az életed jó minőségét adni tudó sorsod, hát majd egyszer talán észre is veszed, hogy mennyi idő ment el, azért, hogy viccesnek vélted, a sorsod és az életed közötti különbségeknek a létezését, csupán azért, hogy igazad legyen. Heringes Árpádné ev. prevenciós a megelőzésért. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.11.22. Sok év telt el, amíg rájöttem, hogy a sorsok mind mások egy családon belül is, nagyon különböző feladatokat hoztunk, amiket az életünk során meg és átélünk,jó vagy kevésbé jó döntéseket hozunk.

S többnyire anélkül, hogy tudnánk azt, hogy az elődeink is hasonlóan vagy nagyon másképp élték-e át, azokat, vagy lettek -e utána amik megmaradtak még további feladatoknak.

Csupán egymástól különböző saját időkben és történésekben, mire felfedezték talán, hogy a hasonlóság nem véletlen, ad időt még a további helyesbítésekhez.

S amikor szembesülnek az emberek azzal, hogy megelőzhető lett volna, vagy amiben éppen vannak általuk meg is oldható, gondolkodni kezdenek azon, hogy mitől különbözik és mennyiben hasonlóak a családtagjainál, azoknak a megélései, ki mennyire tudta azt, meg is oldani. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Julamami Magyarosan Agyalósa általam megfogalmazott jelnyelven, 2010. évtől rajta van a julamami védjegy. Paksról a Hergál Házból szeretettel, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.06.20. Ah, ha elérted már a sorsodat, maradj a talpadon és mind a két oldaladnak, énednek a gondolkodásoddal akár napi fejlődési lehetőséget a gondolkodó agyadnak azáltal, mint táplálékot is adj, ne punnyadj, ha araszolva is ne ácsorogjál haladj, arra is ügyelj, hogy a saját életritmusodban maradj. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami
heringesa1@gmail.com Ha tisztelettel mondod, a julamamamivédjegyöreganyám. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2025.07.03. Na az aztán igazán megmutatja, a hozzáértés hiányát teljes egészében, amikor a nagyon gyakori változtatások által elérni nem tudtuk és szerintem nagyon sokan vagyunk, akik ahhoz a szinthez közel sem juthattunk, amit addigra megcsináltunk.

S ha valaki azt mondta volna, hogy azt meg lehet nyargaltatni azt másokkal, vagy önjelöltként, amit elértünk addigra a saját Hazánkban, erős tévedésben lehetett, persze csupán szerintem, hiszen nem vehető el senkitől sem az addigra elért sikere, az már ott van az emberségében és vagy a szakmai tudásában.

S akkor éppen kiteljesedéséhez közel voltunk, hiszen mindent megcsináltunk, amit a sorsunk akkor ahhoz elénk tett, a saját időnket éltük és sikeresnek érezhettük magunkat, akkor ahhoz ugyan nem voltak partnerek az akkoriak, viszont annyira nem gátoltak, hogy ne érezzük magunkat szabadnak.

Maradtunk gondolkodókként a Hazánkban és az Isten adta Népként éljük az életünket, nem vagyunk se többek sem nagyobbak, s ha az első győzelmükig elért szintünknél ha lejjebb is élünk, nem mások szerint teljesítünk. Magunk szerint és a legnehezebbeknek a kellős közepében, az önismeretünktől eljutottunk az önbecsülésünkig.

Mindazok által, amit ide a Hazánkba teremtettünk így a nehezekben, nem felejtjük el, önmagunkért is szükséges nekünk tennünk, hogy naponta át is érezzük az aprócska sikerünket és most azáltal értékeljük magunkat, azt ah.

Bár az első győzelmük előtt elért szintünket megismételni nem tudjuk, viszont kicsit sem érezzük azt, hogy az emberségünk alacsonyabb szintre került, vagy a szakmai tudásunkat most és közben nem fejlesztettük volna. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató. Paksról a Hergál Házból szeretettel.

2025.06.12. A tolerancia úgy és azon a szinten hat is ahol már értik, mert a sorsukat élik, nem értik viszont és láthatóan nagyon sokan, félre is érthetik mindazt amit hallanak, mert nem tartják szükségesnek a saját fejlődésüket.

Nagyon erősen akarnak és csupán akarnak és csak akarnak, tán a valamikor letört tartásuknak a visszaigazításáért teszik, pont úgy ahogy akkor valaki velük bánt tán.

Ah, hiszen mostanra már ott tartanak, ha eleget tettek az általuk elképzelt, a sorsukhoz semmi köze nincsen, a már nagyon gyorsan összekapkodott, hozzá nem értően megszerezve is túlzottan sok az anyagi javaiknak tartott, az amit szerintük már maguknak tudhatnak.

Úgy hát, meg vannak győződve arról, hogy mindenről dönthetnek és az Isten adta Nép felett is dönthetnek mert azt is a legjobban tudják, hiszen már csak megmondják és elvárnak, hova lett az emberséges és vagy szakmai szintje annak, amihez a gondolkodók szoktak, nem veszik tudomásul, hogy van az Isten.

Ki tudja mire ébredve lesznek a következő már nem élhetőre tervezett álmukat álmodók, ugyan mennyire mennek még az Isten adta Nép számára, a jó minőségű életnek számítótól még lejjebb, mi módokon valósíthaják meg, hiszen itt már a kimondott minősíthetetlenül alacsony szintű mondatoknak a pattogásának a ritmusára épült és minden.

Ah és már csak a saját szintjük működhet jól és más ne akarjon a saját elért szintjén élni, mert azt tán odaadták másnak és éli azt, amire nem alkalmas, hiszen sem emberileg sem szakmailag, nem is álmodhatná azt a minőséget.

Hazaszerető emberséges lettem a tehetségemből lett hivatásom általi tudásomért, Tenyér – térképolvasó és oktatása volt az oka, hogy megtiszteltek az emberek engem. Ah, tán csak nem fárasztja már az, hogy még itt élünk és emberséges életformában gyakoroljuk a hivatásunkat is, tán már a nyugdíjam mellé egyéni vállalkozóként még pénzt se keressek, azt ah.

A Hazánkban maradtunk, nem mentünk el a jobb életminőséget remélve másik országba, ahol megbecsülik az emberségeseket és a szakmai tudásukat elismerve élhetnek és az annak megfelelő pénzösszegért dolgozhatnak.

Ah, a saját kultúránkban tisztelik ám a Nőket, megbecsülve élünk, az emberségünk és a hivatásunk által mi a Nők, a Feleségek, az Élettársak, az Anyák, a már végig dolgozott életünkért azt várjuk, nyugdíjunknak, amit bele teremtettünk a saját Hazánba, hiszen tettünk is azáltal, hogy itt élünk.

Ah, mint az Isten adta Néphez tartozók, Nők, GyerekLányok, Leánykák, Anyák, Feleségek, Élettársak, a Hazánkhoz, mint hazaszeretők, vagyunk itt és az emberséges energia létezik az Anyák tudják mit jelent az. Megóvni a gyermekeket a szeretteket, a tisztelteket, mi Nők a szeretteinktől és tiszteljeinktől megkapjuk, nem kell elvárnunk azt, amit egész életünkben oda és bele adtunk.

Ha kivonják elvonják tőlünk azt a pénzmennyiséget, ami a jólétünket adná, hiszen már meg és beleteremtettük azt a Hazánkba, akkor azok a pénzek hova lettek és most hova lesznek, mit erősíenek meg a családok helyett, azt ah.

Segíts magadon az Isten is megsegít módon írom, hát hajrá lásson hozzá és bizonyítsa be, képes arra, hogy megéljen a 100.000.- Ft sincsen összegből, amit 36 év és néhány hóbnap adhat számomra, mert a többi évem nem számított bele a nyugdíjhoz számítottakba, na meg nettóból sikerült kiválogatni és úgy számoltá bele, a kevéske bevételt hozó éveimet.

Vagy legyen csupán próbaképpen embereséges és üljön le és várja az üresben a semmit, mint amit nyújt számomra, hiszen ekkora ismertséggel sem csörög a telefonom, a 15 év alatt, a saját szülőhelyemen nem vállalta fel senki sem, hogy bemutathassam azt amit feltaláltam és Uram Isten tán oktathattam volna ott.

Majd helyette az elbitorolt saját emailcimemre készített, és úgy néz ki lenyúlt, google meet dolgozik, a julamami kezdetű emélcimemmel és már ahogy látszik évek óta, csupán mostanában észleltem a belső tartalmában a https://julamami.com, úgy hát nem csoda, hogy meglepődik, ha valaki mégis fel tudna hívni, hogy azt mondom julamami vagyok.

Nekem nagyon erős a hangom, azt Isten adta gondolom azért, hogy akinek van füle ahhoz meghallja azt, ami a mondókámból neki is szólna, nem is volt szinte semmim, nem vágytam a gazdagságra, voltam grátisz bőségesen, amig a saját sorsomat a nehézben és még a legnehezebbekben is megteremtettem.

Nem vágytam többre, mint amit a lelkiismeretem megengedett nekem, azt adtam alapnak, hiszen, meg voltam elégedve, a tehetségemből eredő, hivatásom általi feltaláltamnak a gyakorlásával.

A Tenyér – térképolvasás és annak az oktatása meghozta azt, hogy abban a minőségben tarthattam el magam amit már elértem és megérdemeltem addigra, s megéltem a hivatásommal járó, napi apróbb és nagyobb sikert, amit az Isten megengedett nekem.

Na most annál még sokkal kevesebbem van, hiszen nem gyakorolhatom a hivatásomat, nem csörög a telefonom, ha meg tán csörög és bemutatkozom, bocsánatot kérnek, ha azt mondom, hogy julamami vagyok. Ha nincs aki most felvállalhatja azt, hogy az Isten adta Nép itt a saját Hazánkban és annak minden településén, azon a szinten élhet amit elért mielőtt még előszőr győztek, akkor az Európai Parlamentnek tán lenne dolga azzal amitől most szenved itt az Isten adta Népnek a tömege. bocsánatot is kérek és annyiszor ahonyszor az ebben a pillanatban és még utána is megelégedésére lesz a megmondóknak. Hinnye má!

Leteszi, mielőtt kérdezhettem volna, vagy rákérdezett volna, hiszen más hangra vagy névre számított, nem a julamami vagyok, bemutatkozást akarta hallani. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktatása, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám. Paksról a Hergál Házból, szeretettel. https://julamami.com

2025.06.09. Ah, amikor ráébredsz a valóságra ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a talpad érintse a talajt akkor is, ha minden eltünik amit írsz és amivel a saját Hazádban boldogulni akarsz, hogy az emberséges tartásodat és vagy az önbecsülésedet megtartsad.

Mindenben a nehezeket választottam, tán választottad. S az ott van már tapasztalt tudásként az emberséges énedben mint a gondolkodó agyad szerinti döntéseiddel, általad elérted, a saját sorsodat megint és újra, megtalálod a helyed a saját szülőhelyeden.

Szerintem, tán ha végig is mégy azokon a helyeken és időzől ott, találkozol a régiekkel, akik nem mentek végleg el az egyenestől és a nehezeket vállalták fel és választották, amiben gyakrabban araszolnak mint haladnának, viszont az önbecsülésük megmarad.

Ah, ha újra élni akarsz ott és nem csupán lakni, hát járni tanulsz azokon a helyeken, ahol gyermekként fiatalon boldogultál, mert nem vetettek akkora gátakat, hogy mindenben csak általuk tudjál működni és nélkülük ne csinálhass semmit, amiben az elért szinteden maradhatnál.

Ah, tán elfelejtették megadni a lehetőséget az Isten adta Népnek, amivel boldogulhatna, ne csupán araszolva haladhatna csupán, hiszen a régi működőképesből lett az ami csupán számukra működik jól, nincs hozzá használati utasítás, se a kultúrának a nyelve nincs lefordítva, a többi kultúrának megfejthetőre.

Így, ha belekerül bárki a csapdába, ott már teljesen pőre a tartását erősítenie szükséges és akár naponta többszőr is, hogy ki ne billentse valami fondorlatosan legyártott, ahova terelve úgy van, hogy semmis sem figyelmezteti arról a nyelvről a többi kultúrának a nyelvére lefordítva és a figyelmeztetéseket szóról szóra pontosítva.

Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, annyiszor ahányszor a bocsánatkérés megilleti a leírt mondataimat, hiszen naponta írom ide, ami még ingyenes egyenlőre, nem kaptam konkrét ajánlatot a WordPress.com nem küldött még eddig, a heringesa1@gmail.com üzenetet, ahol megfogalmazta volna, hogy tud-e ajánlatot adni számomra.

Úgy, hogy ne alázzon meg, viszont, a nyugdíjamnak megfelelő össeghez határozza meg a szolgáltatásának az összegét, vagy adjon tájékoztatást arról, hogyan tudom visszakapni mindazt ami eltűnt a https://julamami.com weboldalamról, hogy más megoldást tudjak keresni a nagy tömegű írásaimnak és videóimnak, a festéseimnek, az oldalaimnak, a julamami védjegyes formában felrakott minden szavamnak és fényképeimnek és minden julamami védjegyes formában lévőnek.

A nyugdíjam nettóból van kiszámolva, 36 év és néhány hónapot tudtam úgy igazolni, hogy el is fogadják a saját számításaik, formájuk szerint, ahol még az 1990 években is egyéni vállalkozó voltam mint Heringes Árpádné, azokat az oktatásomra engedélyeket, bélyegzővel együtt, az igazolványaimat több évvel ezelőtt Fejér megyében, a feltört autóból ellopták és nem kerültek elő.

A nyugdíjnak nevezett összeg, ami még nincs 100.000.-Ft., az emberséges és szakmai szintemnek megfelelően, szedem a lábaimat, használom a gondolkodó agyamat, hogy megtartsam az önbecsülésemet, a nagy tömegű embernek a tenyereinek a leolvasásának a 31. éve után is, megtartva az embereséges és szakmai tartásomat.

Feltaláltam és egy napon egy ritmusban megrajzoltam, jól oktatható formában van, igyekszem minden bejelentkezőnek a saját szintjén alkalmazkodva a személyiségéhez, alázattal lenni és a +36302470589 telefonom és a heringesa1@gmail.com által szolgáltatni, most csupán még ezt tudom nyújtani.

Nem kell aggódni, így is jól működik akik megtanulták, amit még csupán tőlem Heringes Árpádné egyéni vállalkozótól lehet, megigazíthatják a belső tartásukat, az önismeretüktől az önbecsülésükig el is jutnak az oktatásomnak a szintje által.

Na, hiszen a Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó formában bizonytalan a pénzkereseti lehetőségem, mindenben benne vannak és amiket naponta leírok ide, eltűnnek az írásaim, már én sem láthatom se nem olvashatom másnap el őket. Szereintem, ott vannak ahol mindent lehet és ahhoz a formához, ahol mindenhez hozzá is férhetnek, hát leegyszerűsítve működtethetnek bármit, hogy ne legyen gondjuk semmiből se, felelősséget nem vállalnak semmiért sem.

Szerintem, azon vannak, hogy minden, amit ide naponta leírok már akkor nekik is írjam, volt úgy, hogy vissza sem tudtam tenni a helyére eltűnt, hát megjöttem én már onnan is, igyekszem megoldani, hogy a https://julamami.com ne legyen végleg eltűntethető.

S mivel nincs másom, ez a szellemi tulajdnonom, mint julamami védjegy van 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen, hát megtartom és minden körülmények között azon vagyok, hogy látható legyen az aki használja az általam elkészített gmail.com végződésű, már többféle láthatóan használatban lévő, nekem nem megengedett, email cimeimet.

Az általam elkészített julamami védjegyes a meghívást Ausztráliából kaptam nagyon és már régen a skype használatára, messenger julamami védjegyes formáját, Heringes Árpádné formáját csupán kis részét használhatom, nem adom fel, hazaértem és megértettem.

Megkeresem, hogy hol és mi módon tűnhettek el a julamami védjegyes videóim, 2009. év óta az írásaim, miért csupán a cimek vannak fent a https://julamami.com Webtenyer weboldalamon, https://julamami.com Web – tenyér honlapomon, miért van az, hogy több órát küzdök naponta, hogy meg tudjam tartani a saját szellemi tulajdonomat amin rajta van a julamami védjegy.

https://julamami.com Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, https://julamami.com Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. julamami védjegy https://julamami.com Paksról a Hergál Házból, szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a JULAMAMIVÉDJEGYÖREANYÁM , https://julamami.com julamamivédjegyöreganyám.

2025.06.08. Ah, ha csupán beleélsz abba amibe éppen lehet és az álmaidnak a megvalósulásában hiszel, akkor bizonyára van időd bőségesen és már tudod, hogy miért időzünk az Isten adta Földön.

Úgy mint az anyaföldünkön, sőt sokan nem hagytuk el a Hazánkat, kitartunk benne a legnehezebbeket is megélve, mert a könnyűben azzal azonosulva már nem valószínű, hogy lenne ereje sok mindenkinek onnan kijönni.

Úgy is, hogy azt is tudja, el kell hagyja a jót és a szépeket és az is lehet, hogy az a sorsában mint lehetőség, már nem valószínű, hogy megismétlődhetne.

Ismerem mint a tenyeremet sokszor hallottuk már és tán sokan, s csak kevesen gondolkodtak el azon, mit is jelent a saját vonatkozásukban, hogy az életüket megértve, a saját sorsukhoz érve már meg is élhetik azt. Ah, ha értően és gondolkodva teszik, önmaguk irányíthatják és fejleszthetik is az önismeretüket mint saját magukat, egészen az önbecsülésükig juthatnak el.

Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató Paksról a Hergál Házból, szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.05.30. Úgy tapasztalom, hogy mások is iratják az olalukhoz azt amit én itt julamami védjegyesen magamnak írnék, túl könnyű a billentyűzet a leütéseknél, ah, viszik tán szanaszét, meg lehetne kérdezni előtte tőlem, a válaszom az, nem engedem meg.

Viszont ha valóban van igényük az írásaimra, akkor kérdezzék meg a díját, hiszen abban élek amiben a én még a nehezet viszem, csupán magamért teszem, hogy elhatároztam, ezáltal amit ide írok és a videóim által, a facebook.com által, nagyon szedem ám az ujjaimat amikor leütöm a betüket, mert nagyon igyekszem azon vagyok, hogy eltartsam magamat. Hiszen most is még egyéni vállalkozó vagyok, mivel nem lett meg igazoltan a 40 évem, hát nincs 100.000 Ft a nyugdíjam.

Ígéretek azok voltak bőségesen közben, viszont én tudom, hogy a különböző módokon meghatározott lehetőségekben is dolgozni igyekeztem egész életemben. Tehát most így a 74. évemben is azon vagyok, hogy meglegyen a tehetségemből lett hivatásom által annyi pénzem, hogy az emberséges tartásomat megtartsam azáltal is. Most is bebiztosítsam magamat arról, hogy el tudom tartani magamat, annyi megaláztatás volt már, köszönöm nem kérek belőle. Ne azt lássam, hogy odalett minden ami azt jelentette, hogy a múltat a nehezeket vállaltam és a nagyon nehéz éveket is úgy vittem végig.

Amikor azt is feltételeztem, hogy tán teljesítik is, az ígéretük mellé valóban hozzá is adják, a nyugdíjamhoz, az így meg úgy is megfogalmazott és hangzatosnak hangoztatva többféle módon is, azokat a 36 év és a 40. közötti hiányzó éveket. Beleszámítják, hiszen én abban vagyok érintett, hogy nincs meg a 40 évem, na meg az is hozzájön negatívként, hogy nettóból számolták ki a nyugdíjnak mondottat. Pedig akkor még tán néha el is hittem igéreteiket, mit remél, ha az üresben hagyja az Isten adta Népet, csupán maradnak az igéret, vagy látványosan oda is adják és másban meg visszaveszik, azt ah.

Na abból ahhoz képest, amit beleteremtettünk a Hazánkba, most jól élni magunkat biztonságosan eltartani nem lehet ám, megfeledkeztek az Isten adta Nép jólétéről, lehet, hogy még mindíg elég a számoknak a bizonygatása és elégedetten dölnek hátra mert megcsinálták az elvárásokhoz a számaik megfelelnek és kész.

Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tarts ki mellettem, hiszen nem tudhatom, hogy most éppen mit várnak el és mi az amitől megsértődve, meghozzák a következő nehezítéseiket. Amiknek a következményeiről nekik maguknak nem szükséges tapasztalni, hiszen számukra a megélhetést nem az jelenti.

Az 1994. évtől, H.Nagy Júlia néven szólítottatok tömegnek számítóan sokan, előadásokat tartottam különböző helyeken és már akkor Bp-en oktattam a vártövében, az Életfa elnevezésű a hivatásukat gyakorlóknak és az ott oktatóknak létrehozott helyen.

Heringes Árpádné Tenyérelemző egyéni vállalkozó, JULAMAMI védjegy 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre, a sok éve ellopott és meg nem talált igazolványaim miatt, Tenyér- térképolvasó, oktató, Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó, most ha tisztelettel mondod, a 74 évemben a JULAMAMIVÉDJEGYÖREGANYÁM.

A 31 év alatt a bejelentkezve naponta megtisztelő és Paksra a Hergál Házba megérkező, nagyon sok embernek az elém nyújtott nyitott tenyereiről leolvastam, az akkori legjobb tudásom szerint a sorsukat. Miközben a Tenyér – térképeiket megtapasztalva azt is megláttam, hogy minden tenyér más sorsot mutat.

Még az egypetéjű ikreknél is az látszik, hogy más a sorsuk, a generációs feladatuk és családokon belül is mindenkinek. A ismétléseknek a megtapasztalásai is megtörténtek a Tenyér – térképeiknek a leolvasása közben, visszaigazolást kaptam azok által is, hogy tudjam, mihez képest akkor hol tartok éppen. Heringes Árpádné prevenciós egyéni vállalkozó, Tenyér – térképolvasó és oktató, 2010. év óta a JULAMAMI védjegy, ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám, Paksról a Hergál Házból, szeretettel.

2025.05.11. Ah, csupán szerintem, ha gondolkodóként már felfogod, hogy mi a dolgod azzal, hogy neked is legyen jó minőségű sorsod, hát bizonyára majd a nehezeket is fel kell vállalnod. Ha gyermekkorodban a testvéreiddel veszedkedtél mindenért, ami nem lehetett csak a tiéd és nem kaptál dicséretet elégszer, hát úgy nevelődtél, hogy versenyezz a testvéreiddel, mert tán nem volt otthon akkor éppen annál különb módszer.

Ah, azután meg már úgy is éltél egész életedben, hogy irigye lettél a saját testvéreidnek, mert azt generálta mindenféle hatás rád, hát az is lehet, hogy az idén rád is zúdul minden, amit addig nem törlesztettél le. Ah, még annyira sem, hogy átbeszéljétek, hogy mi és miért volt az úgy akkor régen. S azóta mi minden változott meg, s már tán nincs is irigységre méltó se benned, sem a többiekben, mert akik tán azt generálták, most már nem érdekli őket, hogy azóta mi lett veletek.

Ami lényeges most, a sors megélése és a generációs feladatoknak a letörlesztése, hogy ne maradjon teherként a többiekre, tehát a saját fejlődési lehetőségeknek a magad szerinti időben való megnyitása. Heringes Árpádné prevenciós, műhely, a megelőzésért, ev. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelv. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.05.05. Ha azt félted, hogy kiderül mit siettél el, s hozzáértő tudás nélkül, minek tetted ki az Isten adta Népet, anélkül, hogy felkészülhettünk volna arra, ami a csak saját szándék szerint, nem rólunk szól majd.
Voltunk akik éppen a nekünk megjáró szintet akkor értük el, s azáltal alapozhattuk volna meg mindazt, amiért az egész addigi életünkben dolgoztunk, s azokkal is ahhoz járulni kívántunk, amiknek a megéléséről lemondtunk. Ne maradjon a következőkre már teherként, az amit az elődeink generációsan nem tudtak megoldani, azáltal is, a következőknek tudjunk alapot adni, a saját sorsuknak a megéléséhez. Heringes Árpádné prenvenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, Általános műveltséget adó Tenyérolvasó. julamami Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.05.02. Csupán szerintem, nem várhattam és nem várhatom senkitől sem, hogy hitelesítsen engem is azzal, amit a saját tenyereinek a leolvasását megtanulva már tud. Mikor merre viszi a gondolkodó agya és ahhoz még ott van, a lelkiismerete kontrollja, ami mindenkor mutatja számára a megfelelő irányt. Azáltal, gondolkodóként tudja, hogy mikor hova érdemes lépnie, azt is, hogy akkor még miért úgy él és azután már, megéli a saját szintjének megfelelően a sorsát. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató Paksról a Hergál Házból szeretettel. Ha tisztelettel mondod, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.04.30. Szerintem, az idén minden gondolkodónak megadatik a sikerhez vezető megoldáshoz a lehetősége, vagy racionálisan vagy lelkes – szíves rálátással tudja, hogy számára merre van az előre.

Van az úgy, hogy előbbre tart a sarj, mint a sorsához alapot adni tudó maga, emberileg és szakmailag, már sokféle tájékozottság van ott mögötte.

Ah, mikor ne ugorjon bele, a gyorsan is megoldásnak tűnőbe, ami annál könnyebben megvalósítható lenne, mint amit a saját sorsában annak az eléréshez emberileg és szakmailag neki szabad lenne.

2025.03.14. Csak ritkán álmodom, gyermekkoromban volt egy visszatérő álmom, amit vártam, hogy megvalósuljon, a könyvtári könyveken neveltem fel magamat, messze volt az ahonnan két necchálóval cipeltem haza, jól megpakoltam, akkor aztán annak megvolt ám, hazafelé vállaimra és a csuklómra a neheze.

Viszont sok fért azokba bele, reménykedtem, hátha tovább kitart az olvasni való, viszont a napok hosszúnak tűntek, hát faltam az általam jól kiválasztott könyveket.

Eleinte mindent elolvastam, ami a gyermekeknek ajánlott polcokon volt, pöttyös, csíkos, azután meg rákaptam az életrajzi és az önéletrajzi könyvekre és néhány indiános mellett, még a görögöknek a fejlett kultúrája, na az nagyon érdekelt.

Később már többféle módon és írók által megírt formákat is olvastam, a világ dolgairól inkább így tájékozódtam, a szerintem jó verseket íróknak a könyveit és Moldova György műveit is szívesen olvastam.

Most mivel már a 74. évemben vagyok, már régóta tudom, az álmom az csak álom maradt, hamar rá kellett jönnöm, hogy a valóság az más mint az álom, akkor még a valóságot ábrázolva, írtam a helyi újságba néhány cikket. Mivel az életemet hol így, hol meg amúgy éltem, a bizalmat megadva oda is ahol az nem volt megalpozva akkor sem. Ahogy éltük az életünket, a legtöbben magunkat nevelve, akár családon belüli is. Nem voltunk mások, mint az Isten adta Nép, azt viszont később már megláttam, hogy az lesz, amit az elvégzett munkájának a minőségével megteremteni igyekszik az emberlánya.

Akkor, ha a megfelelő helyen dolgozik, vagy ahova bele gyakorolja a tehetségét, s most így már korosodva, átlátom, hogy mikor ki volt a helyén emberileg és vagy szakmailag.

Tájékozatlanul ahhoz akkor sem értőként, elhittük, amikor azt mondták rá, hogy ő az egyedüli megmondó ember, a legfőbb vezető, s csalódtunk, amikor azt láttuk, már hozzáértően, hogy csak a felszín az és nem az Isten adta Népért szól, az amiről beszél.

Amikor tudtam, hogy változtatnom szükséges, hát igyekeztem inkább azt megtudni, hogy mit jelentenek a tenyerekben a vonalaik az embereknek. Miután elvégeztem a Tenyérelemző tanfolyamot, egy napon vitték ki a létezésemnek a hírét abból a nemzetközi táborból, ahova mint frissen végzettet, meghívtak engem is, hogy nézzem az oda érkezőknek a tenyereit.

Igaza lett a Klárinak szólított idős hölgynek, aki az ujjait használta arra és már csupán a tapintásával olvasta a tenyereket, azt mondta az emberek megsegítésére szült az Anyád, írd le minden gondolatodat.

Legyen a zsebedben papír ahova bármikor ráírhatod, add át az embereknek azt amit gondolsz, hát ez történik most is. Volt, hogy festettem, már tele vannak vele a műhelyem falai, közben meg 2009. évben rákaptam az írásra is, azóta írom, H. Nagy Júlia, julamami, webtenyer, webtenyeres a julamami, web – tenyér, reggeli gondolataim, Heringes Árpádné prevenciós.

Ismert lettem az interneten az online világát használhattam, skype, messenger, szolgáltattam, oktathattam, egy ideje már egyik sem ad lehetőséget, nem használható számomra, csupán üzenet formájában. Tán akadtak néhányan akik elirigyelték azt a sikert tőlem, hogy akkor már 46 országban lettem ismert a tudásom látal.

Jó lenne egy pontos tájékoztatást kapnom, hogy mi mennyibe kerül, ha használni szeretném azokat és szolgáltathatnék általuk megint. 74.évesen nagyon nehéz a semmire várni, inkább teljesítenék a sorsomnak megfelelően, hiszen minden arról szól, hogy most vagyok abban a legjobb tudásom szerinti helyzetben. Most adjam át, ismerjék meg a saját tenyereik által, a sorsukat és generációs feladataikat.

Amit 15 évvel ezelőtt, találtam meg és fel, hitelesen bizonyított, az engem megtiszelő emberek által. Adnám tovább, amikor az oktatásom közben, alkalmazkodom, a saját szintjüknek megfelelően oktatom, az arra igényesen bejelentkezőknek. Azáltal amit megtanulnak tőlem, vegyék alapnak ahhoz és segítsék a családtagjaikat, az értelmes életükig, az egymástól nagyon különböző, saját sorsukig érve éljék is meg azt, jó minőségben. Heringes Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, ha tisztelettel tud megszólítani, akkor nyugodtan mondja nekem, hogy julamamivédjegyöreganyám.

2025.04.11. Eladom a tudásomat, a feltaláltam minden egyes oldala, a saját magam rajza, tehát nem téveszthetem el és nem ugorhatom át, se nem felejthetem el egy részletét sem, mert összefüggésében rajzoltam meg. Ah, hiába a nagy igyekezet, hogy elutánozva majd a tiednek látszik a feltaláltam, az nem történik meg, hiszen mire bemagolnád, én Herginges Árpádné prevenciós Tenyér – térképolvasó és oktató, tán már azáltal is újra fejlődtem közben. a megszólításom most éppen lehet, a julamamivédjegyöreganyám.

2025.04.05. https://julamami.com
Heringes Árpádné prevenciós, Webtenyer, Webtenyeres, Web – Tenyér – térképolvasó és oktató, 2010. év óta van a nevemen, a julamami védjegy. Paksról a Hergál Házból. heringesa1@gmail.com

Amit és ahogy oktatni tudom, azt egyenlőre nem tudja más, eddig csupán egy jelentkező lett volna.

Mivel nem megszabadulni akarok a tudásomtól, alapként szükséges, hogy a jelentkező legyen, azon az emberi és szakmai szinten, ami a 2025. évben már, az ahhoz szükséges alázattal is együtt járjon.

Ahol átmegy az oktatás közben, a jelen lévőnek a személyére igazított mondanivaló általam, mint a jól és kitűnően megrajzoltam oktatási formájának a 153 megalkotónak lényeges az, hogy feltétlenül legyen, az emberséges elvárásban otthon és a szakmájának a jó és kitűnő szinten tartásához, legyen alázata és a viselkedésével is ahhoz igényes.

Otthon érzed a saját sorsodban magad, amikor az unokáknak a viselkedésében, időnként szülőként, vagy már nagyszülőként, meglátod a gyermekkori önmagad, s fel tudod fogni, hogy ahhoz képest ő, vagy egyenként ők most hol tartanak.

Sokat segít az megelőzésként, ha el tudsz számolni az eddig megélt időddel, mérleget csinálsz csupán önmagadért, hiszen van úgy, hogy ráébredsz, addig generációsan nem változott semmi.

Amikor megmagyarázódik már el tudod fogadni azt, hogy akkor éppen úgy tudtál dönteni, mert nem ment másképp, mindezt azért, hogy gondolkodva élj és jól érezzed magadat a bőrödben.

Nem mindegy, hogy üres napokat élsz-e meg, vagy tudod, hogy hol lenne szükséges még tenned azért, hogy az alapot generációsan biztosítani tudjad, ahhoz emberileg, hogy élni tudják a saját sorsukat most már.

Úgy, hogy ott vagy ugyan, vagy naponta beszéltek tán, mégis minden véleményezésed nélkül beszélgettek, nem kérdezgetsz és nem akarsz mindenről tudni. Hiszen van dolgod a saját sorsoddal, hogy az biztos alap lehessen, ahhoz, hogy az életüket éljék a saját szintjüknek megfelelően.

Tán, ne a miérteken járjon az eszed, hanem azon, hogyan tudod megoldani a sorsod szerinti életedet, hogy megmaradjon az emberséges tartásod és az önbecsülésed.

Amikor már a saját sorsodat éled és a magad idejében összefüggésében meglátod, hogy a sorsodban meddig jutottál, úgy, hogy csupán önmagadra számíthattál. Azt is jelenti, hogy ideje mérleget csinálnod a sorsodban, mostanra magad szerint meddig jutottál, hiszen láthatóan, a generációs feladataid nem kötelezően vannak számodra jelen.

Viszont, ha már eléd került, gondolkodjál el. Mit szükséges ahhoz tenned, hogy ami rád vár generációs feladatként, azt csupán magad tudod megoldani, senki más helyetted nem tudja megoldani, vagy viseld méltósággal, ha nem kérdeznek és teszik azt, ami a legjobb tán számukra akkor éppen.

Hát, azon is van miért elgondolkodni, hogy ne árts, se ne bánts, magadra is jól vigyázz, hiszen nem pótolhat senkit sem más.

Ha tán, ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, gondold át és amikor már van hozzá utad, óvatosan az első lépéseidnek az átélésével, a magad döntése által érintsd meg a talajt. Viszont ha már igényes lennél arra, hogy tájékozottan lépkedjél és eldöntötted, be tudsz jelentkezni, 10.00 és 12.00 óra között, a +36302470589 telefonom által tájékoztatlak.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és a julamami magyarosan agyalósa jelnyelven, szerint megfogalmazva, általam a személyiségedhez alkalmazkodva történik az oktatásom.

Van az úgy, hogy hosszabb ideig várakoztatva vagy és nem teszed közben a dolgodat, mert bizalommal vagy, hogy rád is gondolnak ott akkor és abban. S tudják azt, hogy nincs már szinte semmire nem futja abból a pénzből, amivel megkínáltak egyszer, vagy pont azon oknál fogva többször is, amikor jól jött számukra, a x amit oda tettél.

Ah, mert annyira gondolkodva gondoskodónak tüntették fel magukat. Nem is gondoltál arra, hogy megváltoztak közben, megugrották azokat is amik tán az Isten adta Nép számára lett megküldve, mint lehetőség, hogy ne maradjanak le.

Hiszen azon a magas vagy legfelsőbb szinten arra is szükséges figyelemmel lenniük, hogy mi a működésük kapcsán a túlmunkát vállalóknak és a többi országban élőknek azáltal amit látnak, mit vált az ki belőlük, a külső megítélésünkkel is törődni kéne tán.

S nem utolsó sorban, az Isten adta Nép jólétével nem ért egyet, ha látják, hogy nem megy, talán el kellene beszélgetni arról, ne erőlködjön, ha belefáradt és már nincs motivációja, csináljon valami mást. Tán hozzáértőre lenne szükség, aki képes haladni és fejlődni oda, ahol az Isten adta Népnek jó minőséget tudja biztosítani.

S nem csupán megszabni, hogy mit tehet és mit meg nem tehet, hanem a fejlődésünket biztosítani igyekezzenek azáltal, hogy megfelelő összegű pénzt adjanak oda, személyre szólóan és a saját használatunkra és ne csupán ígérgetés maradjon.

S nem elég azt egy kultúra szerint, úgy elvárni, hogy eltérni se lehessen tőle, azt mutatja és várja el mindenkitől, ahogy élni szeretne, s csupán azt nézze és már ne érdekelje. Ki tudja azt, hogy a jólétünket a hovatartozásunk szerint biztosítja-e az ami van, ugyanazt kapjuk-e meg, mint az Isten adta Nép, akik a Hazánkban maradtunk, amit a többi országban.

Legyen az elérhető, vagy a saját pénztárcájukhoz mért és nekik való, szolgálja ki többféle szolgáltatást adva, számunkra az Isten adta Népnek, hogy azok által, amikor szükségét érezzük annak, tudjunk fejlődni, a saját már elért szintünkön jól élni és ha szükséges akkor szintet váltani.

Várakoztatva vagyunk, nem haladhattunk annak megfelelően, ahol már eddigre tartunk, tíznél több éve annak is, magad is kérjed, hogy ne csupán várjad azt, hogy érted is szóljon a jó és a szép, ha nem kérdezel rá, ott ahol azt ígérték neked. Ah, akkor csak múlik az idő, ha nincs kérdés tőled, hogy mi lenne most jó neked, hát nincs is miért válaszoljanak, s maradhatsz ott abban, hiszen helyetted senki sem tud tenni érted.

Amikor már elérted a saját szintedet, s a /legedben / már úgy érzed mindent lehet neked, nem érzed a fékeket, szalad a szekered, s tán most, meg is élheted, ha abban történik, amiben hoztad a tehetségedet. Együtt jár azzal, hogy feltárul és vagy megértően láthatóvá válik számodra, hogy ami döntést addig hoztál, az éppen jó vagy helyes volt akkor. Ah, vagy fel vagy-e készülve a neked most megfelelő tudásod által is, most már, tán, ha eljön az ideje számodra, egy érted is szóló változásra.

A julamami védjegy, 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre, kérem tartsa tiszteletben.

A sorsod és a generációs feladatod lesz a legfőbb témája az oktatásomnak, hogy még időben, megelőzésben tudjál róla, mi lenne most és a továbbiakban még a feladatod.

Ennek a hiteles igazolására, ott van számodra, a két tenyerednek az összefüggésében való leolvasásának a módja, az általam meg és feltalált, a 153 rajzos oktatási oldal.

Valamint a tenyereidben látható vonalaidnak a hiteles tükrei, amik sokat mondóak lehetnek, ha már számodra is van ahhoz tudás és az már, szerinted, mint a belső hiteles kontrollod, megadják a választ a kérdéseidre.

Az általam, képleteknek, sorscsomópontoknak mondottakat ki is fejtem részletesen, s azoknak a jelentéseiknek, az apró részletekig menően, a sorsfordulók és a már teljesíthető feladatok, a tenyereidben, jól láthatók.

Ahogy akkor mondom, átmegy minden a lelkiismereted kontrollján, nincs tévedési lehetőség, mert átbeszéljük és már akkor azonnal érted miről beszélek, vagy a saját idődben, szembesülsz majd vele, érthetővé válik az a számodra, hogy miért úgy mondtam.

Amíg várakozunk az arra alkalmas tavaszi napokra, a telefonom +36302470589 és a heringesa1@gmail.com van hozzá eszközként számomra. Tenyér – térképolvasó vagyok, a feltaláltam szerint és általa tudom leolvasni összefüggésében a tenyereidet. Az egyik után a másik kérdésedre, ott akkor az arra vonatkozó részeket olvasom le a tenyereidből összefüggésében is. Azáltal megkapod azt a választ minden kérdésedre, ami akkor ott látható a tenyereidben és akkor számodra a leglényegesebb, szerintem ahhoz, elég rá, a fél és egy óra közötti idő. Aminek a díja: 27.000.-Ft.

Személyes Pakson egy kellemes helyen ülhetünk le, tavasztól már megint találkozhatunk, ha már többször is találkoztunk, nem térnék ki, azokra amiket már hallottál és nem változtak azóta. Ott megbeszéljük és egymás után, elmondod nekem, a kérdéseidet, akkor ahhoz elég fél és egy óra közötti idő, arra, hogy válaszoljak, azáltal amit látok a tenyereidben összefüggésében. A díja: 27.000.-Ft.

Ha messze élsz tőlem, a telefonom által történik, 20 órában adom át, akkor csak egyedül neked az oktatom, a díja:440.000.- Ft.

Mindazt, akkor a saját életritmusodra és szintedre igazítom és úgy oktatom, az időpontokat átbeszéljük és én alkalmazkodom.

A gyakorlat az mutatja, hogy napi fél vagy egy óra az, ami jót tesz, kikapcsol abból amit azon a napon addig végeztél, mint egy felfrissülés, hasonló a hatása számukra.

Megdolgoztatja az agyukat azt szokták mondani, hogy van amikor nehéz viszont, annyiszor fordítom magyarul a saját szintjükre, amennyi
szükséges ahhoz.

Hiszen átmegy, ha már ott tart a sorsában, vagy amikor majd ott fog
tartani megérti, mit miért mondtam.

A nagy különbségeket áthidalva, át is menjen az ott akkor, érthető
legyen az a számára.

A 30 év alatti visszajelzések szerint, nagyon megérte megtanulniuk.

Hiszen összefüggésében látják már akkor, vagy utána bármikor, ki mikor jut el a saját idejében oda, hogy amit addig nem értett, azáltal a tudás által meg lett válaszolva.

Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért egyéni vállalkozóként, adom tovább tavasztól őszig, bejelentkezve, személyes találkozással Pakson.

A feltaláltamnak a hétköznapi életre fordítható alkalmazását, mint egy eszközt, tudják utána majd a saját idejükben, az emberséges és vagy szakmai tudásukhoz adva értelmezni és a szakmai tükrükként akár alkalmazni.

A saját életükben, a sorsuk és a generációs feladataiknak a gyakorlatban való megismeréséhez, mint egy használható eszköz, lesz már meg számukra az általam hitelesen oktatható tudás.

A feltaláltamnak az általam megrajzolt oktatási csomagja jól működik, 153 oldal, amit egyenlőre, még én magam tudom hitelesen oktatni, nem tanítottam be még eddig senkit sem az oktatására.

Várom a bejelentkezését, 09.00 és 14.00 óra között, a +36302470589 telefonomon, az erre a tudásomra már igényeseknek, akik megtanulják tőlem.

S adom át számukra azt a tudást, a Tenyér – térképolvasó feltaláltam által, Julamami Magyarosan Agyalósa jelnyelven, most, 2025. évben is megy tovább és bejelentkezéssel történik a szolgáltatásom.

Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, majd magad is tisztelhető legyél. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

2024.07.02.

Oda születni valahova,
ahol először érinti a talpad,
az anyaföldet, az Isten adta helyet,
amit a szülőhelyednek tudhatsz attól fogva.
Igyekszel megtartani abban a minőségben, ami,
akkor volt, amikor megszülettél jó érzésedként.
Azokat a közösségi helyeket, ahol óvtak és tanultál,

abban a minőségben tudni, ahol jó minőségben lehet élni.
Ahol a valamikori tanáraidra jó ráköszönni és jó egészséget kívánni, ahol nem uralkodott el az irigység, ami nem magyar virtus,
viszont a felelőlenül és kontroll nélküli reklámozók átnyomták mindenen és mindenek fölött alkalmazták aztán, mint az egyetlent.

2024.06.28.
Ah, ha nem törődsz azzal, hogyan hat majd,
az embereknek az életminőségére, az abban érintettekre.
S abból fakadóan tán a hétköznapjaikat is úgy változtatja meg,
hogy elveszíthetik, az addig általuk megteremtett biztos talajt.
Ah, ha a számodra fontos ügyben a döntéseid, csupán önmagadért vannak.
Ha nincs hozzá kellő tudás, se önismeret, sem emberismeret, az a csupán azt mutatja meg, hogy emberileg nem elég az elmélet, tehát szükséges hozzá az is, hogy szakmailag
megfelelő-e a szinted. Ahhoz,
amit anélkül bíznának rád, hogy
tudnák, az addigi munkáiddal mit is
mennyit bizonyítottál, az Isten adta Nép felé.
Kérlek, ne nyúlj emberhez addig, amíg a gyakorlatban,
a hétköznapi életed, nem bizonyítja, hogy önismereted és
a szakmáddal járó felelősséged és megfelelő önbecsülésed is van.
Ah, tán bizzad szakemberekre, akik abban emelkedtek ki és bizonyítottan,
a felvállalt feladatukhoz felelősen élnek és emberileg megfelő szinten vannak.
Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

2011./2024.
Hidd el, az igazi érték benned van ember.

Figyelj rá, hogy ne érintsen meg a hirtelen jövő,

megcsillanó értéktelen.

Amit nem te teremtettél, nem a tied,

nem fejlődik tőle a lelked, se az emberséged.

Meg is szünhet az a motiváló energia benned, ami

addig fejlesztette a szíves, lelkes éned.
Hiszen amikor már van mindened, amit te nem
érhettél volna el generációsan se, sem a sorsodban,
elveszhet közben, az addigi emberséges tartásod neked.

Egy idő után megfordulhat és vissza is köszönhet,
s ha nem emberesedtél, hát a saját szintedre helyez.

Ah, ne birtokold el, ami által másoknak kárt okozhatsz,

annak következtében, akár többszörösen generációsan is hat az.

A saját sorsodtól is eltérsz, ha meggondolatlanul szerzel, ah.

Egyszer fordulsz ki, utána már nagyon nehéz, a jó útra találni,

jöhet a kezd el, még egyszer, még egyszer, még egyszer, érted lesz.

Azt a, hóha, hóha, hát miért nincs emberségesség próba, ha túl korán, vagy
túl sokáig élvezi a jót, amihez se tudása, sem embersége. Se azon a szinten
nem lehetne, belekerülhet a kerengetőbe, üresedve, ha nincs hozzá megemberesedve.
Volt-e előző példa, hogy az intelligens emberek álmai miért nem válhatnak időben valóra.
Emberséges tartás, emberi méltóság, ha nem gondoskodsz rólunk, akik a hazánkba teremtettünk,
egy gondolatod sincsen, miből is dőzsölsz, a munkádnak van-e, az embereknek a jólétére a hatása.
Egy haza ez csak egy, mindannyian ide teremtettünk, ki miből és mennyit tudott, hát bele is adott,
hiszen adni születtünk mind, s azt várjuk vissza, amit a hazánkba teremtettünk és abban a
minőségben.
Gondolkodj, miért annyit fizettünk a közösbe, ha vállalkoztunk és csupán megoldás volt a
döntőnek,
hogy azáltal volt munkánk, hiszen mellette a gyermekeinkre is költöttünk, jó megoldás volt-e az,
ha a nyugdíjba nem számítottak bele azok az évek, ahol nem volt miből fizetni a közösbe, azt a.
Azt a, tán fékezz le, ha nem veszed komolyan, hogy a lóval növelt magasságod, nem a tied,
mert nem csupán neked szól az, ha a lovad megteszi azt érted és még időben fékez, helyetted.
Emberismeretnek neveztem el, a 30 évem gyümölcse, a hivatásom által láttam meg összefüggésében,
oktatnám, adnám a tudást. Tán jól jönne az sokaknak, a családokban legalább lehetne egy értő
ember.
S tán egyedül is boldogulnának sokan azáltal, hogy felismerik a saját családjukon belül, a
sorsukat,
generációs feladataikat. Ah, hogy ne hulljon a semmibe, amit megteremtettünk ezidáig, ne bizzuk rá
másokra.
A saját sorsunk, az a mi feladatunk, a generációs feladatainkat se hagyjuk rá a következőkre, mert az
nem rájuk
tartozik, a sorsukkal párhuzamosan, a legmagasabb szinten lévők észlelik csak. Kifogásolhtják a többiek,
mert nekik,
nem láthatók, hát felvállalják az érintettek, úgy nem terhelődnek és van úgy, hogy azzal a többiek is
szintet emelnek.
Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. heringesa1@gmail.com
Paksról a Hergál Házból, szeretettel a Tenyér – térképolvasó.

2024.06.18.

Mivel akikre bízták a kiszámolását és azt, hogy nettóból legyen számolva, úgy látták, hogy nincs 40 ledolgozott évem, csupán, tán, 36 ledolgozott évemet és néhány hónapot találtak, hát ebből a nyugdíjszerűből megélnem nem lehet, most éppen 85.000 ezer és kétszáz, valahány forint.
Ah, van alázatom bőven, egy idő után, a saját sorsomban való elmozdulásokat is feldolgozom, haladok tovább, emberesedve, kapom a következő feladatomat, nem unalmas az életem, korosodóként sem.

Ah, így hát azáltal is fejlődöm, hogy alkalmazkodom ahhoz, addig, amíg nem adom el a feltaláltamat, hát megváltoztatni azt amihez számomra lehetőség nincs, nem tudom, kitartok abban ami van, teszem azt ami éppen a hétköznapokban adott, ami azzal vagy egyéb mással éppen a dolgom.

Úgy gondolom, hogy a feltaláltam miatt tett, magamhoz és a hivatásom szerinti szolgáltatásomhoz képest, alacsonyabb szintre. Ah, hiszen nem tudni ki az, aki úgy tehet ahogy csak akar, senki sem véleményezheti, a hatalom azt üzeni, úgy is tehetnek, mintha nem is léteznénk, valakinek a döntése az, hogy nekünk nincs a saját Hazánkban lehetőségünk.

Ah, van, akinek miért is lenne, bizonyára, nincs szégyen az orcáján, se emiatt, sem egyéb másokat érintő, a várakoztatásnak, több mint tíz éve alatt, a hosszútűrést gyakoroltatás, kitűnően sikerült, az akkorra már elért, jó minőségű sokunk helyett, ez úgy hatott, hogy a számaikra ügyeltek közben.

Valószínüleg el vagyunk zárva, nem lát ránk az online világa, nem adnak lehetőséget abban sem, hogy lássák ők, akiknek eddig sok éven keresztűl szoltáltattam a világhálón.

Ah, az is eszembe jutott, hogy hátha azt tervezték volna, hogy az ellopott igazolványaimmal, mással helyettesíteni próbálkoznak és hatalmas bevételt várnak.

Nem fog menni, nélkülem a feltaláltamnak az oktatása, nem működik hitelesen másnak. Ah, csupán nekem, mert én találtam fel és rajzoltam meg az oktatási formáját, egy napon, egy ritmusban.

Emberséges jelnyelven fogalmazom meg, nem hallottak még így beszélni mást valószínűleg, ezzel védem a feltaláltamat, hogy ne tudják ellopni és plagizálva magukénak tudni.

Azt is tudom, hogy próbálkoznak vele itt és ott is, hogy érdekesebbé tegyék a külföldről behozottat, aminek semmi köze ehhez, nem rólunk szól az, csupán az üzletről, nem magyar virtus az sem, nehéz ezt leírni, inkább elmondom, mert az akkor hat is rendesen.

Azért néha még gyakorlom a hivatásomat, nincs kinek, itt – ott akad valaki aki felvállalja, nincs benne politika, hát nem érdekli őket.

Vannak akik mások által fordulnak hozzám, elértem amit csak lehetett, érthetőre fordítom az emberséges jelnyelvet, amíg nem tették ránk, az uralkodni vágyással a fékeket, a gondolkodó emberekre, mint a hazánkra, a sikereim sokasága volt adott számomra.

Gondolom, sokan nem tudnak róla, akiknek a családjában ez nem történt meg, a 14 év alatt, vagy már az elődeik biztos alapot adhattak, a munkájukkal, alkotásukkal, hivatásuk gyakorlásával érték el azt, az életminőséget, ami a jó sorsukká lett.

S így a sorsukat arra, a jó minőségre helyezhették és a jó életminőséget élik, hiszen az a természetes. Ugyan, tán csak csupán néhány százan, vagy több ezren is lehetünk, hogy a gondolkodó gondoskodás helyett, így elhanyagoltak és igyekeztek lejáratni, kisemmizni bennünket.

Vagy nem értették, mert nem volt ahhoz tudásuk, amit felvállaltak, hogy nekünk azt megoldani nem lehet, amit az elődeinktől a szélhámosok elvettek, viszont nem szükséges, hogy rámenjen az egész jó minőségű életünk. Úgy sikerült, mint aki véget vet az elért eredményeinknek és tán, az is irigységből lett, na hiszen, arra gondoltunk, az nem lehet, hogy magunkra hagynak, hát hazánk is van nekünk.

A Hazánkba teremtettünk egész életünkben, reménykedve abban, hogy amit bele tettünk, azzal a hozzáértők jól gazdálkodnak és megtöbbszörözik addigra, hogy remélhetjük, hogy amikor szükséges ki is vehetjük, azáltal, hogy az már akkorra jár nekünk.

Hiszen amíg úgy tűnt, hogy van működőképes ország számunkra is, hát el sem képzeltük volna, hogy minden szó és mondat, csupán értük szólt és egy sem értünk szólt, tán magyarázatra sem érdemesen, a semmibe kerültünk.

Azt gondoltuk, majd az amire szavaztunk és azóta, Ezurópához tartozunk, örülök, hogy eddig sikerült és ott maradhattunk, a nagy közös sem vett semmit észre ebből, kimaradtunk minden jóból és szépből.

Nincs miért és méltatlan lenne hozzám a panasz, hiszen megfestettem a valamikori Tiborc fájdalmát, kétféle festékkel, fehérrel és feketével, hát szürke lett, elajándékoztam, remélem jól bánnak vele.

A feltaláltam az oktatásommal, jól működik, hiteles, tíznél több éve gyakorlom, nem sokan tudhatnak róla, hogy egyáltalán van.

Persze közben rájött az emberlánya, hogy a megfogalmazásban van a csízió, a magyar és az emberek, nem mindenkire vonatkoztak valószínűleg, viszont jól hangzott bedobva azt a közös hallgatóság közé.

Mindenki azt hisz, vagy vesz ki, amit csak akar, vagy amit a belső tartása elbír, tán a kutúrája megengedő azzal, vagy az elért szintje, már nem billegetethető, azoknak a szavaknak, a hatásai által.

Amikor, a naponta változtatottakkal, tán nem maradt semmi a régiből, amik megváltoztak itt a 14 év alatt is változtak közben. Nem lehet követni, vagy úgy is van az tervezve, hogy mi akik nem vagyunk fontosak számukra, ne ismerjük ki magunkat benne.

Nem esik jól és nincs is miért, hiszen van az isten, viszont a sokféle, mindenféle azt igazolja, hogy jobb az ha, megteszem, hinnye má, hát bocsánatot kérek. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

2024.06.17. Heringes Árpádné prevenciós, 73 éves, egyéni vállalkozó. Ne aggódjon senki az életkorom miatt, a nincs mire várakoztatásban is frissen, fejlesztem magam és a feltaláltamat, csupán az életkorom halad, mint mindenki másnak.

Az email, heringesa1@gmail.com ahova üzenni tud és amikor észlelem, válaszolni is fogok, s ha a tájékoztatásomat arra érdemesnek tartja és felvállalja, hát szolgáltatni is azáltal fogok.

Mindent elmondok a telefonom hívása által is, tájékoztatom, azt is fogja tudni, hogyan tudom jól olvasni az átküldött tenyérfotóit, már 2009 óta szolgáltatok így, az arra igényeseknek, az online világában.

Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

Ebben az évben van a 30. éve annak, hogy hol abban a formában, hol meg így, vállalkozom, szerintem annak megfelelően, ahogy könnyebb volt a döntőknek.

Az, hogy ki hogyan élte azokat a változások meg, nem tudom, hiszen csupán a hivatásomat gyakorlom, a +36302470589 kihangosított telefonomon.

Bár most már 2024.évben, ha felvállalja a bejelentkező, akkor egy a gyermekkoromnak és a fiatalkoromnak nagyon kedves helyen ülünk le, egy padra, amihez asztal is van. Nem panaszkodott még senki sem, hogy ne érezte volna jól magát ott, a szolgáltatásomhoz a két tenyerére van szükség.

Vagy ha hoz magával frissen készült a tenyere nagyságára kinagyított, jól olvasható fotót, akkor arról olvasom le és ha van rá igénye, megmutatom a tenyerében a vonalat, amiről éppen akkor beszélek.

Tiszteljen meg, ha úgy érzi, szívesen megtapasztalná újra, a körülmények és az életkorom változott, valamivel már másképp is látom összefüggésében. Azóta is oktatom, nem álltam meg, fejlődöm és a feltaláltamat fejlesztem, napra készen. Hála isten, gyakorlom a toleranciát és van alázatom bőven. https://julamami.com

webtenyer. 2024.01.12. Heringes Árpádné prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból, szeretettel a julamami védjegy.

Ismerve a generációs feladatod, tán teherként a következőkre nem hagyod. https://julamami.com Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért.

 

Nagy volt a felismerés bennem,

amikor a válaszokat,

kihallottam,

összefüggően,

megláttam,

a sorsom

nehezében.

Másképp

értékeltem,

amikor azt is,

megélhettem.

Azt, hogy a sokféle,

tapasztalat,

az engem

megtisztelő,

velem szemben,

a felém nyitott

tenyereikkel,

helyet foglaló,

embereknek,

a tenyerei,

szintén,

adtak,

válaszokat.

Mondjuk, akkor

éppen hol tartottak,

a saját sorsuknak, az

attól kezdve, már értően,

törlesztésében, a rájuk

vetülő generációs

feladataikban.

 

2023.04.04. Tisztelettel élj,

hogy a saját idődben, magad is, tisztelhető legyél.

Sokféle vezetést láttam, átéltem,

meg is találtam benne,

a saját életminőségemnek megfelelőt,

haladtam. Körbe – körbe, naponta ismétlésnek látszott,

viszont, sok tapasztalhatót adott. Nem gondoltam arra,

hogy közben fejlődni is tudok, a sok tapasztalás által.

Nem volt más, hát megéltem,

amit éppen adott az élet,

nem láttam mást,

mint a hétköznapokat.

Elhittem azt amit mondtak,

mert nem volt hozzá, más tapasztalatom,

hiszen én magam, nem csaptam volna be senkit sem.

S azt amiben felnőttem, arról,  már gyermekkoromban  tudtam,

éreztem, láttam, másképp is lehetne élni. Hiszen, az, nem az, amit

nekem követnem szükséges lenne,

azt megismételve, nem a sorsomat élném általa.

Ah, hiszen, a gyermekkorunkban,

a felnőttek mondták meg, mit lehet és mit nem szabad.

Nem kérdezte senki sem, hogy miért úgy, vagy miért nem, más

módon, szeretném megélni a hétköznapokat. Miért nem mennék,

szívesen, iskolába aznap. Tehát ami most van, nem ismeretlen

számomra, valamiféle ismétlése annak,

ami lehet, hogy így történt régen is.

Amikor gyermekként,

tudomásul véve,

igyekeztem követni,

amit elvártak.

Nem volt más,

nem is rólam szólt az,

de nem volt attól üres érzetem.

Valahova tartozni,

valaminek az útján járni,

az sem jutott volna, eszembe,

hogy mást is lehetne csinálni.

Már korosodóként, tudom,

hogy mit találtam meg és fel, miért lehetne,

az hasznára, a hasonló szinteken élő,

gondolkodó, embereknek.

Látom az interneten, sokaknak megadatott,
maguknál magasabb szinten, kényelmesen kényeskednek.

Mindazokat alapnak használva, ami nekem, azt jelentené,

hogy jó minőségű életem lehetne, egyikük által is, úgy,
ahogy beleteremtettem, a Hazánkba és teszem azt még naponta.

Nem fejlődve, a kiüresedésig érve, mindazért nem téve,
mégis természetesnek véve, ah, mintha az övék lenne.

Az önmagam és mások tisztelete azt is jelenti, nem veszem el senkiét,
felismerve a saját határaimat, nem megyek túl rajta.

Így, mire, felismerném a racionális énemet,

rájönnék, hogyan tudnám, a magam számára,

pénzzé tenni. Ah, hiszen a sajátom, vannak,

akik, már üzletelnek is vele, általa.

Ha legalább megkérdezték volna,

azt válaszolom, mennyit ér az

neked, hogy nekem is legyen pénzem belőle,
megbeszéljük, hogy

nekem is jó érzésem legyen.

Hiszen a sajátom, amiből,

ha a racionális énemmel,

már beérek arra, tartalék pénzt tudnék

a magam hasznára, teremteni.

Régen voltak lehetőségek,

behatárolva, ugyan,

most már látom.

A gondolatsort,

ami által, úgy

éreztük, hogy

a lehetőségeket

adva, gondoskodók.

Ami most történik,

azzal, talán nincs is,

tisztában senki se,

hogy mi lehet,

ennek a

következménye.

Emberismeret,

önismerettől,

az önbecsülésig.

Amit összefüggésében,

megtanulhatnának, s lenne,

mire és hogyan alapozni, azt,

ami most üresben van.

Önjáró lett ugyan,

szabadon futóval,

azt a hatást kelti,

mintha haladna.

Nincs meg,

az attól –

addig,

érő, határa.

S akik jól el vannak,

látva, vagy akik, sok munkával,

érik azt a szintet el,
megélik a munka becsületét, ami tartást ad.
A különbségeket,

nem is érzékelik és túl sokan, hiszen
az számukra pottyan, használhatják azt,
aminek a létezéséről, a többiek tán nem is tudnak.

Ha összemossa a mosógép,

a többféle színűeket,

a fehér ruhákkal,

nagyon ronda,

annak a

végeredménye.

Nem teregetik ki,

mert használni,

azt már nem lehet.

Az ember gondolkodó,

nem egymást másoló.

Össze sem mosható,

hiszen, minden sors,

más és másképp élik.

Emberismeret nélkül is

döntenek, ah, hiszen már a jó energiákban,

élünk, nem hiányzik más, mint a lehetőségünk.
Nem mindegy, hogy magunk szerint dolgozunk, alkotunk,
hivatást gyakorlunk, azt a. Vagy az elért szintünk alatt,
várakoztatva, valahova besorolva, csak elvagyunk,

várakoztatva, üresedni szántak bennünk.

 

2023.04.03. Tiszteletem.

Ha nem tartják be, legalább azt,

hogy amit mások fedeztek fel,

azt ne úgy tálalják,

mint a saját feltaláltjukat,

akkor, bizony,

egy katyvaszba megy és minden,

s nem sok értelme lesz, semminek.
Hiszen minden ember hozta a tehetségét,
ha a sorsát élhetné, meg is teremthetné,
a saját jó minőségű életét.

Belekerülve a középszerűségbe kezelhetetlen,

ha nincs jól működő, teljesíthető minta,
a punnyadás marad,
ami ha túl hosszú ideig várakoztat,
leépíthet sokakat.
Viszont, a hol innen, hol meg onnan,
kiollózott, kimásolt, plagizáltaknak a hatása,
hangzatossá teszi azt amit hallanak, ah.
Ha a mondatok kimozdításról áradnak,
s csupán azok érnek el, más nincsen,
nagyon felerősödve hathat,

a hol ide, hol meg oda,

jól terelhetően létezőihez, ah.

S nyomják is, láthatatlannak maradva,

a tetszik lehetőségével úgy élve, akkor is,

ha a saját oldalammal teszik azt,

amit én magam nem tennék.

Használják,

az oktatásomhoz használt kifejezéseimet.

Ah, mintha tanulták volna általam,

anélkül, hogy tisztában lennének,

az oktatásom által használt,

 magam által, elnevezettek jelentésével.

Nincsenek tisztában, a részletekhez illő, szavaimnak,

a tudásom által, hitelesitett értelmével,
az idén ez is a felszínre jön és láthatóvá válik.

Ah, a múlt elmúlt, 8 éve tapasztalva,

tudom és elértem odáig, a most,

azt jelenti,

szükséges lenne a tapasztalat mellé,

velem, a feltalálóval azonosított,

hiteles, elméletet is megtapasztalni.

Tehát megtanulni és nem csak úgy használni,

mintha értenék,

mit is jelent, nem gondolnak arra,
hogy az ami nem az övék, mellé viheti őket.
Ah, hiszen a tudása annak, megjelenik az emberies tartásban.
Amíg nem tanulja meg tőlem, az még nálam van és folyamatosan fejlesztem azt.
Így hát kifinomultabb azóta már,

az eredetihez képest a jelentése is egyszerűbb lett annak.

Mindenféle hatások által,

teszik kiszolgáltatottá, mindazokat,
akik így nem ismerik meg a hiteles formáját,

a feltaláltamnak az azóta, már többszörösen lényeges voltát.

A plágium kifejezésnek az értelmét félretéve,

mintha az nem is létezne.

Mivel, a múltat, a jelent és a jövőt is,

a sorsunk, mint az adott pillanatot, egy időben tálalja.

A sorsunkhoz és a generációs feladatainkhoz,

számunkra, mint gondolkodva élők számára, a most fontos,
szerintem van az Isten.

 

 

Ugyan, mi lehetne az életünk egyik értelme, önmagunkért is szükséges lenne, tenni és nem egy helyben, várakoztatva, kiüresedni, ha túl hosszú az idő, tán le is épülni.

Szerintem, valószínűleg, nem a két oldalukként, gondolkodók, akik elképzelni sem tudják, hogy nem elég, a racionális oldalukat erősíteni.

Azzal, hogy pénzessé nem a tehetségükkel, se nem a generációs feladatukkal, válnak,  birtokolva, elbirtokolva, egyre nagyobb területeket, csak és kizárólag, a saját magukénak, a tulajdonuknak akarnak tudni, telített energiába kerülhetnek.

30. éve, gyakorlom a tehetségemből lett, a tömegnek számítóan sok ember tisztelt meg és ült velem szemben, leolvashattam a tenyereiket, általuk vált a hivatásommá, hiszen ők hitelesítették azt, amit feltaláltam.

Előszőr is, az első években és azóta is folyamatosan, átmentem sokféle szűrőn, az összefüggésében látásommal. Hiszen, különböző kultúrákba született embereknek szolgáltattam.

A tenyérolvasás tudásom által alaposan megtapasztalhattam, hogy mi vált elméletté, a sok év adta, a gyakorlatból lett az elmélet és az oktatásommal adom tovább, azt amit feltaláltam. Hát így megy vissza az egészséges körforgásba az, ami azóta, bár még nem túl sok embernek lett, a saját tudása mellé, a tőlem való megtanulása által, a saját sorsának a kontrollja.

Nem vettem el senkitől semmiféle tudását, se le nem másoltam, sem ki nem szemezgettem másokéból, a működőképeseket, tiszteletben tartottam, hiszen tudtam, nem az én felfedezésem.

Mindannyian kaptunk, nagyon különböző tehetségeket, más és más szinteken éljük meg, hogy fejlődni tudjunk, magunkért, önmagunknak, a saját szintünknek megfelelően.

S, nem csupán most, nem előszőr nincs, a hivatásom szerinti oktatásomra, bejelentkező, tehát nincs a feltaláltam szerinti, hivatásomból bevételem.

Ah, azért annyi tiszteletet kaphattunk volna, ha már a nyugdíjunk összege nem elég a saját magunk eltratására, hát a hivatásunk gyakorlásához a lehetőségeket tán biztosítani is lehetet volna.

A +36302470589 telefonom, nem csörög, azért, hogy bejelentkező lenne, a telefonos szolgáltatásomra. Odáig jutottam, hogy se skypet nem tudok használni, ugyan van a nevemen az látszik, viszont én nem tudom használni, ám, letörölni sem tudom.

Sem a Messenger szolgáltatást nem tudom igény bevenni, csupán írásban.  Viszont nincs hang hozzá, hogy az átküldött tenyérfotóikat le tudjam olvasni, szolgáltatásként, vagy tudjak, a feltaláltam szerinti oktatásomhoz, a rajzaimból átküldeni.

Fizetős lett a facebook, nem nézték ott sem, hogy a sok minden amit felraktam, 2010 évtől, nekik az mennyit hozott közben. Na meg, azt sem ajánlották fel, hogy a jó minőséget ingyen adnák annak arányában, ami tudást tán a többeik hasznára, oda bele adtam, felraktam.

Gátolva vagyok a facebook használatában, az ingyenes nem működik nekem, csupán néha tudom elérni az oda feltett oldalaimat, nem írták meg, hogy mit engednek és mit meg már nem.

Gondolom önmagukon nem próbálták ki ezt nem élték át, mielőtt ez a helyzet teremtődött számomra, gondolom nem csupán egyedül vagyok ennek a méltatlan helyzetnek a megélője.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., oktatom, a saját találmányom. Julamami116-123 (1)

Valószínűleg, amikor döntöttek valamiben, nem gondoltak ránk, akik a nyugdíjunkból nem tudnánk megélni, ezért 73 évesen is igyekeznék, megoldani az eltartásomat. Hiszen eddig még, nem tudtam a sorsomat, úgy megoldani, hogy tartalékot tudtam volna képezni.

Aki most arra gondolna, hogy tartsanak el engem, azok tegyék már meg, hogy megélik azt előtte helyettem.

S ha akkor is úgy döntenek, hát én akkor sem kérem ezt, a saját Hazánkhoz adtam a tudásomat, oda teremtettem, csupán azt kérem vissza és akkor majd eltartom abból magam.

Abba, hogy mások, akiknek, tán, fogalmuk nincs, mit csináltak, amikor így döntöttek és magukat kiszolgálták, a jó minőséget biztosító összegekkel, úgy gondolták, hogy az nekik megjár, hát a lelkük rajta.

Nem értek ahhoz, amit megengednek maguknak és szerintem, úgy látszik, hogy emberileg nem akarnak, a feladatokhoz felnőni, inkább megugorják azt amit látnak, feltételezik, hogy az számukra is lehetséges, ugyanugy mint másoknak.

Tán attól sem tartanak, hogy nincs szükségük az önismeretükre, akkor se, ha a lelkiismeretük, a minden alapokat nélkülöző, döntéseiktől, önmagukért is, egyre erősebben, ébresztőként fog jelezni.

Viszont, nem biztosították előtte, az anyagi biztonságunknak, a megteremtéséhez való lehetőségeinket, eldöntöttek valamit, aminek nincs, működőképes, alapja sem, viszont ki nem próbálták, hogy működőképes-e.

Mivel a sorsomat és generációs feladataimat megoldottam, már csupán a tartalék összeget szükséges megoldanom, önmagamért és a nyugodt lelkiismeretem miatt, hogy megcsináltam úgy is, hogy nincs üzleti érzékem.

Szerintem, 14 éve kezdődött, tán, hogy elkezdték várakoztatást és visszatérően most is, várakoztatva vagyok, szerintem nem fogok 100 évig élni, hogy ki tudjam várni, azt, hogy visszatér, a felelősség tudata a döntőknek.

Tisztelettel kérem, akik vannak abban a helyzetben, hogy hozzáértően hozzanak döntést, hogy azután már, kapjunk lehetőségeket és annak a következményeként, a jó minőségű életünket biztosítani is tudjuk azok által, önmagunknak.

Mi, gondolom nem vagyunk kevesen, akik nem szeretnénk sorstanná válni, mások által emberileg, meg nem alapozott döntései miatt.

Mi, akik nem tartozunk se ide, sem oda, szeretnénk, mert tudjuk még jó minőségben gyakorolni a hivatásunkat.

Mi, elsősorban, a saját jól megérdemelt, jó minőséget biztosító lehetőséget várnánk önmagunk miatt, azt amit bele teremtettünk a Hazánkba, azt kapjuk vissza, azt szánnánk magunknak.

Mi akik, megtartanánk az emberi méltóságunkat, nem várunk mást, mint, a lehetőséget, a saját Hazánktól, a szülőhelyünktől, a lakóhelyünktől, hogy hetvenen túl is gyakorolni tudjuk gondolkodókként a hivatásunkat.

Átadnánk a tudásunkat oda is, ahol arra éppen van érdeklődés, emberileg, a sorsuknak és generációs feladataiknak megfelelően, igényesek már arra a szintre, amit a szakmájukban elértek.

Nem szeretnénk bele kerülni, abba a helyzetbe, hogy el kelljen tartani bennünket, az olyan, emberileg még nem érett döntők, általi helyzetekbe s szeretnénk kerülni, ami megalázó lenne a számunkra, a lehetőségeket kérjük és megoldjuk.

Meddig még, mit remélsz, hogy emberileg mindent elbírsz, kirezegve mindazt,
ránk az Isten adta Népre, a sokaságra a gondolkodókra, mert azt már nem bírnád el, nem gondoltál még rá, hogy inkább tanuld meg azt kezelni, hogy aztán meg tudjad oldani, hogy ne szenvedj.

Itt vagyunk otthon, mások országában,
nem érezhetnénk, élhetnénk meg a hétköznapjainkat úgy, hogy közben rájövünk,
mit jelent, a megcsináltam állapota.

A Hazánkat megbecsülni és kitartani mellette, a számunkra ellehetetlenítettek közepette, élni meg a hétköznapokban az ünnepi pillanatnyi sikereinket, a nagyon nehézben emberesedve.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. 2010. év óta, Julamami 132-139

Ha nem tisztelnénk a helyet,
ahova születtünk, nem hordozhatnánk a tartásunkban, a hova tartozásunkat.

Nem ismertük volna fel, hogy a talpunk alatt a föld, úgy rezeg mint mi magunk,
földből jövünk, porrá leszünk, a Hazánkért közben, mint önmagukért is teszünk.

Volt miből merítenem, nagyon sok ember tisztelt meg az érkezésével és ült velem szemben.

Az elém nyújtott, nyitott tenyereivel, szerintem, az emberséges tartását óvta,
mindazzal, amit hallott tőlem, hozzá adva, a saját tudásához, mint tükröt,
a rálátását azzal is biztosítva.

Mind itt vagyunk, akik a munkánkból, hivatásunkból élnénk meg, most már nem lehet,
mert valakik döntöttek felettünk és kizártak minden lehetőségünkből, nem keresünk pénzt.

Pedig ki lett adva, hogy tartsuk el magunkat, nekünk az akkor, nem mondott semmit, hiszen,
addig is úgy volt, szükséges az a tartásunkhoz, az emberi méltóságunkhoz.

Ah, ha mi nem tudjuk magunkat megvédeni, ez ügyben, akkor védje meg,
az emberi méltóságunkat a saját Hazánkban a jog, mert ide teremtettünk,
rólunk is szóljon a jó és a szép.

Se nem több, sem kevesebb annál, mint az amit jelent,
hogy a Népből, belőlünk lett a Hazánk, hűségesen maradunk hozzá, általunk is lett, hát,
itthon kellene éreznünk magunkat, benne.

Ugyan, hova mennénk máshova, rólunk is kell, hogy szóljon most is, ez ami még megmaradt,
magát mindenkinél különbnek, felsőbbrendűnek mutatja, nem tartja titokban, a sorsunkat megszabja.

Gondolkodva élünk, a sorsunkat vittük előre, terveztünk és megvalósítottuk, ahogy tudtuk.

Volt, akár, napi, sikerélményünk belőle, nem irigyeltük mások sorsát,
mert tudtuk, hogy azt nekik kell jól, működőképesen, megoldaniuk.

Mások nem tudják azt jól, a sajátunk helyett sem, honnan tudhatnák,
hogy mi jó nekünk, miből van akár naponta, tartást adóan, sikerélményünk.

Éltünk egyszerűen, a számunkra megélhetőt is nagyszerűként érezve, hiszen
azt mind, felismertük, a sorsunk szerinti és generációsan teljesíthető határainkat.

Ha az eddig, végig vitt életünknek az alapjait, nem érezhetjük,
talpunk alatt, akkor a sorsunkat amit megcsináltunk, mivel pótolhatnánk.

Értem én, hogy a megugrásnak az energiájához szoktak sokan,
annak mostanra, a tudás hiányos állapota,
zűrzavart okozhat sokaknál, tudás nélkül nem megy.

Igen észlelem, több mint tíz éve annak is már, amikor, rájöttem, kívül vagyok,
minden jóból és szépből. Győztek, győztek, győztek, hogy ennyire
könnyen megy, arra fel sem készültek, meg hát, tudás nélkül nem megy.

Nem kaptam meg az oktatásomhoz azt, a szintet, amit elértem, mert,
megváltozott közben és nagyon hirtelen minden, ami addig működött.

Aki nem jutott megfelelő eszközökhöz, azon a szinten ahova, a tudása
által elért addigra, lemaradt, kimaradt a jóból és szépből.

Amit akárki nem kaphatott meg, azt
betudták maguknak, valamit tán félreértettek, szüksége lenne,
sok mindenre a jóból és szépből, a boldogulásunkhoz, a letudott,
kimaradt Népnek.

Várakoztatnak, megcsillantják szóban, többszőr figyelmeztettek,
hogy vegyem észre, mibe kerültünk, mit képzelek én, senkit nem érdekel,
hogy ezt sokan, nem így akartuk.

Feltételeztük tán sokan, hogy nekünk is jár az, amit ide teremtettünk.
Azt, is hogy alapban legalább megkapjuk, mert itt a Hazánkban is,
az elért szintünknek megfelelően az járna.

Nem más mint a munkánknak a
gyümölcse, ültettünk, vetettünk, aratnánk, itt maradunk és élni akarunk,
nem mások szerint, hanem annak megfelelően amit ide teremtettünk.

Igen valószínűleg, bocsánatot lenne szükséges kérnem, már nem esne jól,
nem ártanék magamnak sem azzal, most már másoknak lenne szükséges gyakorolnia.

Hiszen, a sok – sok
ember által, akik megtiszteltek, a tehetségemből lett hivatásom okán,
az emberies tartásomat erősítette, egyenesen arányosan a tudásommal.

A találmányomből részlet. 145-147_2 (1 Heringes Árpádné. heringesarpadne@julamami.com Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Julamami védjegy.

Mivel a pénz léte a kulcs mindenhez, az ígérgető várakoztatás,
nagyon divatos lett.

A takarékoskodás, elborított mindent és mindenkit,
annyira, hogy sokaknak, nem jut energiája a gondolkodásra.

Minden azt sugallja, hogy gondolkodni minek,
hiszen megváltoztatják megint,
megoldják majd, talán egyszer.

Ám, ha a túlélés kulcsa is napi szinten működne,
az egyes ember és a hasonló szinten élők, életképes
energiája hétköznapi szinten hatna egymásra.

A büszkeség, a valakinek lenni és alkalmazkodni nem tudni,
átment negatívba, taszító az energiája, kilátszik a hamis.

A tolerancia gyakorlása és a szükséges mennyiségű,
alázatnak megtartó az energiája, ha arra emberileg már be van érve.

Lépni vagy lépegetni, kinek mi a jó, az életritmusának megfelelő, most.

Ah, tán észre sem vették, körbe – körbe járnak, ha így folytatják,
megrekednek abban, a számukra jólétben, hátráltatja őket, nem fejlődnek.

Mivel nincs annyi
utánpótlás mint amiben reménykedtek, hozzá meg nem értenek, le is épülhetnek.
Vissza az eredőhöz, így is szoktam fogalmazni, az oktatásom közben, ami azt is
jelentheti, kinek mit jelent és mi a megoldás ahhoz.

108-115 Heringes Árpádné. Julamami védjegy.

Kapni még abból, generációsan, amit akkor nem értett, mára már,
megérti, hiszen közben fejlődött, önmagához képest is sokat.

Ami azóta már
beigazolta az ellenkezőjét is, na meg átfordultunk, nem a múltban,
hanem a jelenben élünk.

Mivel, a többiek haladnak előre, megértik,
menet közben, a sorsuk fontosságát, akik meg csak a felelősséget
hárítják, mert fel sem fogják talán, hogy ők, maguk, nem felelősen fogalmaznak.

Tájékozatlanok,
alkalmazkodni nem tudnak, önelégülten bántóan fogalmaznak, a mondataik,
már nem szállnak el, ám, csak úgy, hogy jópofán jól megmondták.
Mert azóta a szabályok is megváltoztak, amik bizonyára, rájuk is vonatkoznak.

Hiszen azon a szinten, ahova, hirtelen kerültek, gondolom,
az lehetett, azt várták el, az lett, a gyakorlat a hétköznapjaikban,
én, azt tudomásul vettem, oda már nem szolgáltatok.

Ha lemarad, kimarad a fejlődési lehetőségekből, emberileg nem
tud felfejlődni oda, hogy generációsan ne legyen bántó,
a viselkedése, a saját sarjainak, azzal adva az alapokat.

Prevenciós vagyok, a tehetségem, a megelőzés,
aszerint fogalmazom meg,
mindazt, ami jól működik.

Emberséges jelnyelvnek neveztem el, a feltaláltamhoz,
jól illik, mert lefordítom. Ha szükséges, akár, többféle
módon is, az oktatásom közben, érthetővé válik.

Még nem értik, a hétköznapi életben,
furcsának hallják, ezeket a kifejezéseket.

Azért én használom, hétköznapi életemben, hiszen
a hivatásom is én magam vagyok. S megtalálója, egy
nagyon fontos információ halmaznak, ami, a tenyerekben
jól látható.

Ami 8 éve, már sok ember életében működik, akkor is, ha
nem hajlandók, még szembesülni a saját sorsukkal.

Ami által összefüggésében, láthatják, akik azt a nehéz,
oktatási nyelvet megtanulják, a helyére tudják tenni,
a hétköznapi életükben. A tenyereikben látható, leolvasható.

92-99 (1) Heringes Árpádné. Julamami védjegy.

A szülőhelyünk, ahova születtünk, ahol felnőttünk, ahova
most is teremtünk, ha van hozzá, működőképes lehetőségünk,
elérjük a sikeres szintünket, abban, ami éppen van.

Ah, tán el lehetne gondolkodni, ha a racionális oldalunk szerint,
ugyanazt tudnánk nyújtani most, mint a motiváló énünk által,
lemaradnának sokan, akik mások tehetsége által gazdagodnak.
Julamami védjegy.

Na meg, ha lenne hozzá szolgáltató, aki még ingyen is adja,
azt a minőséget, amivel dolgozni tudunk. Julamami védjegy.

Nehéz lenne tudomásul vennem, hogy nem tudom gyakorolni,
azt amivel az emberi méltóságomat meg tudom erősíteni,
az maga a hivatásom. Julamami védjegy.

Hiszen személyesen már nem találkozom az emberekkel.
Tiszteletem. Kérem ne vegyék zokon a szót, akkor sem,
ha szokatlan a hétköznapokban, egy korosodótól,
de igazat szól. Julamami védjegy.

Az Heringes Árpádné, prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev. Julamami védjegy.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., oktatom. Julamami védjegy.

Ha igénye van rá,
a sorsához nevelem, szolgáltatásomat,
sok éve, teljesítem, heringesarpadneje@gmail.com. Julamami védjegy.

Csak nem azért van, mert nem szeretném,
hogy az oldalamon legyenek,
akik miatt itt tartok, akiknek,
nincs miért leírnom, a szeretettel szót, az oldalára. Julamami védjegy.

Talán, ott, ahol, abból a magasságból, bármit lehet,
emberileg viszont, tán nem szabadna, hogy abban a magasságban,
már kontrollálni nem tudják, önmagukat sem. Julamami védjegy.

Ha meggátolnak abban, hogy szolgáltatni tudjak,
a nyugdíjamból megélni nem tudok, ne alázzanak tovább.
A működőképes, jó ehetőségemet kérem,
iszen ide a Hazánkhoz teremtek még mindig. Julamami védjegy.

Ah, ugyan felfogják-e,
azokon a nagyon magas szinteken, mi történik, abban az esetben,
ha a haza, a jólétben, amiért ide teremtettünk sok évet, rólunk nem szól. Julamami védjegy.

Nem gügyék vagyunk, csupán a szolgáltatók díjaihoz képest,
maradtunk az ingyenesben, nem hozzánk szabták, azt sem.
Julamami védjegy.

132-139 Heringes Árpádné. Julamami védjegy.

Igen betartjuk azt, amit leírtak és kimondtak,
eltartani igyekszünk magunkat, ahogy elvárják teljesíteni úgy sem lehet,
mivel nem adtak, az elindulásunkhoz annyi nyugdíjat havonat, ami által eltarthatnánk magunkat.

Már nem vagyunk fiatalok, korosodunk, tanulunk, fejlődünk,
ha van hozzá lehetőségünk, elvárni és nem adni, az meg mi.
Julamami védjegy.

Akkor végre, mivel elnézést kérni,
már nagyon kevés ahhoz,
adjanak, azt a jó minőségű megélhetést, abból vissza, amit bele teremtettünk a Hazánkba, vagy lealább, nyugdíjasként lehetőséget, hogy tartalékot képezve is megkereshető legyen az
számunkra. Julamami védjegy.

Tán nézzenek utána, ha nem tudják, mit hozhat, a döntésük magával,
annak megfelelően, amit bele teremtettünk,
az akkor még másképp működő Hazánkba. Julamami védjegy.

Isten óvjon bennünket, minden általuk kitalált és nem kipróbált,
megoldástól, nem azért,
teremtettünk a Hazánkhoz, hogy az ne kapjuk vissza. Julamami védjegy.

Most itt az ideje, amikor arra,
szükségünk lenne, most oldják meg, mert ez nem működik,
tudásuk is szükséges lenne, nem elég az akarat. Julamami védjegy.

Viszont, az emberséges tartásunk miatt van az, ha már elértünk,
elég régen, az életünk során. Megdolgoztunk mindenért,
hát megélnénk a Hazában lévő jókat is.

116-123 (1)

Amiért tettünk, ide teremtettünk, hát jól megérdemelten,
sok – sok aprócska sikert éltünk meg, az számunkra most is,
maradjon meg. Julamami védjegy.

Amit, akár naponta megéltünk, van még most is belőle,
a hitelességünket, a hivatásunknak akár a napi, gyakorlása adja.
Julamami védjegy.

Nem mondva csinált, igazi, valóságos, át és megélt sikereink sokasága.
A saját magunk szerint megoldott, sikereinket átéltük, az adja a tartásunkat,
megtartjuk magunknak. Julamami védjegy.

A másokénak meg, sokszor tudtunk örülni,
akár naponta, látva, tudva, vagy, ha velünk is közölték, azokat. Julamami védjegy.

Nem a pénz csinálja az embert, az embernek maradni,
azt is mutatja, van, a sorsa és a generációs feladata.
Ami által, ha megoldja, emberesedik fel, a sorsához,
akár pénzes, akár most még, annak az útját keresi. Julamami védjegy.

Mert ha mégis, megcsinálta úgy, hogy a látszatra hagyatkozott,
azt gondolta, a pénz tán örökre, betakarta. Julamami védjegy.

Akkor tán pótolni is lehetne,
azokat, amik majd megjelennek,
az életük során esetleg.
Pont, a hiányos tudásuk által,
kerülnek felszínre, a könnyűben. Julamami védjegy.

Heringes Árpádné, prevenciós. Műhely, a megelőzésért ev.
heringesarpadneje@gmail.com leírom és hétköznapokon 10.00 és 16.00 óe között, a +36302470589 telefonom által tájékoztatom.
Julamami védjegy.

https://julamami.com,

2010. év óta Heringes Árpádné, nevemen van. a Julamami védjegy.

Majd csak kitalálják, a szavaknak, mondatoknak,
a pénzre váltható a módját. Julamami védjegy.
Kitöltheti a hiányokat, rögtön, pénzre válthatja,
a sok üresjáratban lévő, várakoztatóan hatókat. Julamami

Mivel tudja, két oldalunk van, ami a két énünket tükrözi,
ha egyikben a tehetségünket hozzuk, a másikban azt amit nem tudunk, hozzá tanuljuk.

Mert, a két talpunkat rakjuk a földre, amikor járni tanulunk,
mindenkor újra szükséges, hasonlóképpen, hogy tapasztaljuk meg,
mi magunk, meg tudunk-e állni a talajon, azzal amit tudunk.

A hétköznapokban lényeges az, hogy az elmélethez,
még mindig szükséges,
a napi tapasztalt tudás.

S, hogy biztosak legyünk,
megfelelő-e a tudásunk,
úgy, hát, ha magunknak is jót akarunk,
akár, naponta hozzá is tanulnunk.

Ha vannak a megélései által, érvei,
azt, a saját, tudásának a tárában tárolja,
benne van, nap mint nap teljesíthető a sorsában.

A tisztességesen megfizetetteknek,
az a tartását is megigazíthatja, ha a saját igénye szerint,
megfelelővé lesz, azáltal is az életminősége.

Hiszen a külső az, ami megjár a tudása által neki.
Ah, azzal már nem vitatkozik senki, nem igyekeznek lehúzni,
a saját szintjükre, az irigyei.

Megadják, a jóban és a szépben,
a megjáró, tiszteletet számára,
az érveit hallva.

A tudásnak,
van, felismerhető, hiteles, tisztelhető rezgése.

Tanulni, fejlődni, hogy ne maradjon hátra,
a következőknek,
mint meg nem oldott, rájuk vetülő feladat.

Amikor a sorsodat már ismered, a belső kontrollod,
mint a lelkiismereted jelzi,
a számodra jó életminőségednek, a határait.

Ha tapasztalva élsz, azt is időben megérzed,
hogy számodra, mi akkor, abban a helyes.

A gondolkodó
agyad, meghozza a döntést neked, nem helyetted, érted,
hiszen az is te magad vagy.

Gondolkodva, magadhoz képest,
nem kapkodva,
úgy, akkor is, a saját
életritmusodban maradsz.

Minden hat mindenre,
leginkább a hasonló rezgésben hatnak gyorsan,
ahol nem gondolkodva hozzák a döntéseket,
hibákat követhetnek el.

Az végig is mehet, mind azokon,
akik a saját életritmusukból, hirtelen kibillennek.

S nem azzal foglalkoznak, hogyan kerüljenek,
az egészséges
egyensúlyukba gondolkodva vissza.

Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó.,oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból.

Mert megszokták,
hogy, mások szerint döntenek, pedig az is lehet,
hogy ők maguk, már a megoldásra is képesek.

Tudás nélkül már nem megy, magadra ügyelj,
helyetted nem teheti azt úgy más, tájékozódj,
arról, ahol és amiben éppen vagy.

Ha éppen adott egy helyzet, amiben vagy, jelezni
fog az agyad, ha azt a helyzetet mások teremtették,
nem biztos, hogy képesek helyre is hozni mindazt.

Ami
annak a következményeként, rád is hat,
a legjobb tudásod
szerint oldjad meg, gondolkodva azt.

Segíteni akkor tudok, ha én magam jól vagyok.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., oktatom, a saját találmányom. Julamami116-123 (1)

Nem ártok, nem bántok, magamra is jól vigyázok.

Ha azt látod, hogy felelőtlenül,
túl könnyű a megoldás, tán összefüggésében nem látják,
a mögött nem biztos, hogy van, hozzáértő tudás.

A tudással jár, a tolerancia és az alázat, akkor meg,
különösen, ha másoknak arról fogalma sincsen.

Ne az igazadat keresd, majd meglátod, hogy mindenki azt keresi.
Ismeretlen területre ne tévedj, ha más a kultúra ott,
tájékozódj, hogy s mint van, miben alkalmazkodj ott.
A gyakorlat az, hogy lehet, hogy kedvesek, mert azt várják
el tőlük a munkájukban, azon kívül, ne várjad,
hogy alkalmazkodni fognak, a számukra ismeretlen sajátodhoz.

Addig, utánozzák a hasonlókat, amíg,
rá nem jönnek a maguk szintjén az emberek,
hogy egy igazságon belül, többféle megoldás is lehet.
Hiszen, kevesen vannak, tisztában vele, más a sorsa és
a generációs feladata, egyenként és mindenkinek.

HeringesÁrpádnéPaks. https://julamami.com

Ha önmagad fölé kerülsz és azt el is hiszed,
hogy azért, mert ott jó neked, jól, megfelelő
szinten azt, be is tudod tölteni.

Majd kivárja,
azt, minden abban érintett, hogy a feladathoz,
majd egyszer megfelelő is leszel, nem úgy van az.

Hiszen a fejlődés közben naponta halad előre,
utolérni, majd felzárkózni nem lehet, az már elmúlt,
amikor az még, azt láttatta, ugyan nem jól, de működik.

Tudáshoz már szükséges, a tolerancia, a megfelelő alázat
és mindenhova, ha az még nem megy, lemarad, kimarad, mielőtt
azt felfogná, kinövi a saját köre, már nem hisznek benne.

HeringesÁrpádnéPaks. https://julamami.com

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Nincs miért aggódni, a saját lelkiismereti
kontrollja, jelzi, hogy az a tükör, ahogy,
a mondataimmal megfogalmazom, számára valós-e.

Ez lett az elnevezése a hivatásommá vált, a
tehetségemből lett és tükrözi is azt,
amit a feltalált tudásomként,
át tudok adni, oktatom.

Ha az itt elolvasott mondataimnál,
nem érti amit olvas és mégis,
bejelentkezik, hát,
azonnal, a szolgáltatásomkor,
se fogja érteni amit mondok.

Azért aztán, egymást lebeszélik,
ne vegyék igénybe a szolgáltatásomat,
mert úgy sem értenék, amit mondok.
kevesen jelentkeznek be.

Azt már nem mondják el, hogy közben,
azt is mondom és gyakran, hogy
megállíthatnak, a tenyérolvasás közben,
kérjék,
kérdezzenek rá, hogy mit mondjak más szóval.

Van a feltaláltamhoz szótáram és bőséges, nem
sablon szerint mondom, ami oda illik,
úgy fogalmazom, mert a sorsunk, csak a miénk.

Ha valami nem fogható fel még, úgy,
ahogy akkor, éppen megfogalmazom, később, majd,
amikor már ott
tartanak a sorsukban,
jönnek rá, már, azt élik éppen.

Amit akkor, amikor szolgáltattam számukra,
hallottak tőlem, van úgy, hogy felhívnak, s
azt hallom, hogy éppen akkor,
landolt a mondatom.

Nehéz az emberséges jelnyelvet érteni, viszont lefordítom,
többszőr és másképp is, addig, amíg, annak aki hallgatja,
érthetővé nem válik.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. 2010. év óta, Julamami 132-139

Más nem tudja oktatni úgy, hogy annak értelme is legyen,
annak a számára, aki éppen az oktatásomat akkor hallja.
Azt, majd, hasznosítani tudja, aki megtanulta.
Érezhető lesz, az emberséges tartásában utána.

Nehéz megtanulni,
akik megtanulták, azt mondták megérte,
a nehezet felvállalni.

Mert arról beszélünk, ami éppen aktuális számára,
amikor oda elér,
a sorsában, már nem úgy érzi,
hogy a nehezeket kapja.

Feladatnak fogja fel és amikor ott az ideje,
azt képes lesz meg is oldani.

Hiszen az oktatásom által,
az akkor hallott nehezeket, már feldolgozta,
mindaz, hétköznapivá vált számára.

Kérésre a sorsukat és generációs feladataikat,
megismerni oktatom, a saját feladataiknak, a
felismeréséig, az oktatási rajzaimmal elvezetem.

Nekem ez a feladatom, hogy vigyem be oda,
ahol rálátnak és eldöntik, hogy van-e,
igényük, ennek, a magam által megrajzolt,
emberismeretnek a megtanulására.

Két oldalunk van, a hozott, a nem hozott,
viszont a megtanult, a gyakorlati
életükben tapasztalt, összegződik bennünk,
úgy tudunk, napi szinten, önmagunkhoz fejlődni.

Ki a racionálisan gondolkodó oldalához, énjéhez,
adva megtanulja, a motiváló énjét. Mint, a lelkes,
szíves, gondolkodó oldalát, igyekszik azzal, ébreszteni.

S mind a két oldalát megismerve, most, a toleranciát,
alázatot gyakorolva, a jobb életminőségét megteremteni.

https://julamami.com,
www. julamami.com,
julamami.com

[/video)

Ismerve a generációs feladatod, tán teherként a következőkre nem hagyod. https://julamami.com Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért.

Heringes Árpádné,
Műhely, a megelőzésért ev.
heringesarpadneje@gmail.com Paksról a Hergál Házból, szeretettel a Julamami védjegy.