2026.05.11. https://julamami.com H.Nagy Júlia 42 évesen, julamami, Heringes Árpádné 47.évemtől, tudományos prevenciós ev. s most korosodóként, már összefüggésében látni is oktatva, julamamivédjegyöreganyám

Heringes Árpádné prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyámhttps://julamami.comH. Nagy Júlia néven ismertetek meg sokan és sok évig, a julamami védjegy, 2010. évtől, van Heringes Árpádné nevemen, magam adtam a nevét, később volt is belőle gond, mert később kiderült, hogy az ami nekem julamami védjegy, az a név egy másik országban mást jelentett másoknak.

Nem tudom, mi módon oldódott az meg, nem volt vele dolgom, így hát, ha lett volna hátrányom is belőle, akkor sem tudtam volna azonosítani azzal.

Persze bocsánatot is kérek, hiszen prevenciós a tehetségemből lett a hivatásom, összefüggésében oktatom a feltaláltamat, hát megtagadni magamat nem is akarnám, mivel nem találták meg, hát időnként azért leírom.

Hátha a megváltozott körülmények miatt, előkerült már valami az ellopottak közül, vagy mivel régen történt, esetleg vakmerően használni próbálkoznának és bármivel, az ellopottak közül, már bocsánat.

Ha még nem történt meg, ehhez hasonló, nem tudhatja az érzést, hogy hol és mi módon történhetett, az ellopott igazolványaimmal bármi is, mivel az idén minden felszínre jön és láthatóvá válik, azt a.

Annak már sok éve, hogy minden okmányomat, a feltört autóból ellopták, s az, fejér megyében egy étterem parkolójában történt.

A személyi igazolványom, az akkor Heringes Árpádné egyéni vállalkozói igazolványom, az oktatáshoz az akkori engedélyem, a bélyegzőm, a számlatömböm, egy gömb is volt a táskámban, s egy Visegrádon egy vallásos helyen, általam vásárolt aranyszínű kereszt, s nem került elő közülük semmi sem, s most megint, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó vagyok.

Hát időnként leírom, hogy ne legyen vakmerő, aki használni próbálkozna, az igazolványaimmal, mert tudomásom szerint, ezt a nevet, generációsan csak szoros rokoni ágon használtuk, a Hazánkban nem él több nő, ezen a néven, már bocsánat.

A julamami védjegy, 2010. évtől van, Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. julamamivédjegyöreganyám” width=”150″ height=”150″ class=”size-thumbnail wp-image-41147″ /> H. Nagy Júlia néven szólítottatok 1994. év óta és nagyon sokan, a julamami védjegy, 2010. év óta van Heringes Árpádné nevemen, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. julamamivédjegyöreganyám [/caption]

Tenyér – térképolvasó, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó és a 620 db.-nál is több videóm, 2009. évtől, a napi írásaim, a facebook.com és egyéb helyeken, mint a googl. a könyveim, a festményeim, a szellemi tulajdonom, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést.

https://julamami.com, a julamami védjegy 2010. évben került Heringes Árpádné nevemre a julamami, a Logo Gálosi Ádám József alkotása, ahova a Logo és julamami név rákerül az védjegyes, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm a megértést. Paksról a Hergál Házból szeretettel. julamamivédjegyöreganyám

Csupán azt írom, amit naponta és ki írni lényeges számomra, ha valakinek az írásomból egy mondat is hasznos lenne, hát áldja meg az Isten azzal, amit éppen a jóból és a szépből már megérdemel.

Most, hogy kezd elengedni a túl sok ideig ránk és mindenkire és minden szinten hatással lévő energia, tán rájövünk, hogy nem felejtettünk el mosolyogni, se nevetni, viszont szükséges figyelnünk, a belső kontrollunk, mint a saját lelkiismeretünknek a jelzésére és mindenben, csak óvatosan, tapasztalva haladni.

Ahogy látom, most is még, csupán magunkra számíthatunk, hiszen még itt lebeg a múlt, miközben már jönne be, a számunkra is működőképesnek a jelentősége, ami már más szintet ad, lehetőségünkként és mindenkinek, még családon belül is.

Lényeges lenne tudnia és mindenkinek aki most itt a Hazánkban él, hogy a tolerancia nem mindenkinek lett még a sajátja, se nem mindenki tudott megbékélni azzal, ha magas vagy a legmagasabb szinten végzi is azt, a munkájának a becsülete azt diktálja is számára, a saját tartása okán.

Persze csupán akkor, ha nem annyira magabiztos, hogy úgy gondolja, hogy már mindenre való rálátással rendelkezik és minden tudás ott van nála, s nem megingathatatlan az a magasság, ahol annyira magabiztosan van.

Az irigységnek sokat fejlődött az energiája, nem volt az természetes, viszont sokan azon voltak, hogy az egymás megértése helyett, inkább az irigység legyen az erősebb, s két merőben eltérő és nagyon különböző oldalon van az.

Szükséges, hát a saját idejében, legyen most, s annak megfelelően, emberséges hozzáállása és amikor szükséges, gondoljon arra, hogy nem mindenki képes, még a legmagasabb szinten sem alázatot gyakorolni.

S tudomásul szükséges venni, hogy nagyon mást és másabbat hallhatunk ki, a megfogalmazása által és vagy akár, a mögötte lévő tartalomnak a hiányosságaival is erőlködve vannak még és nem látják szükségét a tanulásnak.

S a tehetségünk is mindenben más és másképp tudjuk megvalósítani, s azon a szinten, amire már emberileg és vagy szakmailag is képesek vagyunk és most is.

S a különböző szintekre születve, s egymásra hatva élünk, vagy elértük-e a sorsunkat, úgy, hogy emberséges és vagy szakmai szinten megtartani és fejlődni is képesek vagyunk, akik gondolkodva élünk.

Vagy tán még az is várat sokakra, hátha valaki megcsinálja azt értük és helyettük, ami számunkra jól, csupán általuk történhet és másképp nem lehetséges, a gondolkodva döntésünk, s a szerintük és nekünk jónak, most már, legalább, a működőképes szinten való megcsinálására, hogy legyen abból is sikerélményünk, azt a.

Sőt más neveltetésben, na meg iskolázottságban, vagy az erősebben ható minták által is, amik láthatóan is vannak bőségesen, s a még ismeretlenek is, működnek sokak számára éreztetően, viszont a felismerésük nélkül is, összetett energiákként is hatnak ránk, azt a.

A gondolkodásunk alapján is másképp élünk és még nagyon sokféle az, ami különbözően hat ránk, mint a saját Hazánkban maradtakra és a nehezeket is itt megélő, Isten adta Népre, mint a hétköznapokat megélve, gyakran a túlélésben lévő sokaságra, vagy csupán többünkre.

S persze ez nem jelenti azt, hogy mások meg ott ahova mentek, ne kapták volna meg, valami által, emberileg és vagy szakmailag, azokat, a tartást nyüstölő hatásokat, amikben itt élnek és már nagyon kiteljesedtek, tán már nem is észlelik azt, annyira hozzászoktak.

S vagyunk akár sokan vagy kevesen, akik azt ne élnénk át, mert vannak és kire és hogyan, s akár kisebb vagy nagyobb fájdalmakként is hatnak azok, a tán még meg sem nevezhetők.

Amit feltaláltam és egy napon és egy ritmusban, azóta is jól oktathatóra megrajzoltam, Tenyér – térképolvasás vagy az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által való oktatásom, volt a kezdet és az alapja a feltaláltamnak.

Viszont most már, nem azon a szinten történik sok éve, a feltaláltamnak a szintjét, mint a számomra működő toleranciát gyakorolva, a kommunikációban és rajzosan is fejleszteni tudtam, a azáltal már magam is haladtam, ahogy tudtam.

Viszont, a 16 év alatt, leggyakrabban, csupán araszoltam, dolgoztam a két kezemmel, amire képes voltam, s írtam és festettem, s volt úgy is, hogy akkor még fát is faragtam, viszont, a punnyasztó energiával nem azonosultam.

S tétlenül se átgondolatlanul, egy pillanatot sem múlattam az időt, egyéni vállalkozóként oktatok, a bejelentkezésüknek megfelelően igyekeztem, azon voltam és az alázatomat gyakoroltam, hát amikor szükséges volt, várakoztam és szünetet tartottam, az életszerűségnek megfelelően haladtunk, a bejelentkező életritmusában maradtunk.