Csupán azért ide írom,  mert máshol bármikor letörölhetik. Julamami

Mintha tudtam volna,  hogy ez megtörténhet, https://webtenyer.com, nem visz előre?

A magamhoz képes kevéske kiadni valómból megvettem néhány domaint, hogy megmaradhassak továbbra is a neten, mert látom, hogy mit neveznek üzletnek és még nem vagyok a feltaláltam  Oktatásával  készen.

Koros vagyok már ahhoz és az interneten 12 éve, Online vagyok, ha nem tudod, hogy számomra mit jelent az, Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona a 70. évemben, hát magadnak csinálod mindazt ami a gátakkal megtörténik most azáltal velem és másokkal.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,  azt a címet adták neki, úgy a 27.-től  pár évvel kevesebb ideje, ez is a használatomban van.

Önismereti Oktatás a gyűjtőneve most, Önbecsülésre is ébred aki tanulja a feltaláltamat, kitágul a saját világa a számára.

Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné e. v.  a hivatalos most.

A tudással együtt járnak a saját érvek, ami segít megtanulni az alázatot, a Hazaértem a végeredménye, aki átélte tudja miről írok ide.

A Magyar Nép korosodó gyermekeként, lelkesen Oktatnám a hivatásomat végig is vinném általa. Hiszen a Sorosolvasással már Hazaértem akkor, amikor azt, egy nap alatt, Oktatásra készen 153 oldalon megrajzoltam.

Már 11. éve bebizonyosodik, amikor Oktatom, hogy nem hiába rajzoltam meg, összefüggésében, megtanulható a tapasztalatomból az elméletbe vitt tudásom.

A Hazaértem érzésem, még hiányzik az Oktatásomban, nem tartok ott most, hogy csoportokat oktathatnék. Néhány évig azt is megtapasztalhattam, együtt velük,  akik akkor annak részesei voltak, mert megtiszteltek vele és  megtanulták akkor tőlem.

Most éppen a YouTube. com, nem adja a lehetőséget ahhoz, hogy bejelentkezzek. Ahova felraktam,  pár éve,  „úgy, kb.  600 db”.   néhány mondatom a videómmal, a  védjegyet ráírtam az oktatási videóimra is

YouTube .com Heringes Árpádné néven.  Azért raktam fel, mert azt hallottam, hogy ha sokan  megnézik a YouTube. com által, akkor talán vissza is jön valami belőle, ami nekik kevés,  nekem ha  sűrűn jönne az apró is sokat jelentene.

Hiszen most tanulom a racionális énemben nagyon el van rejtve az üzleti érzék, amit még nem tudhatok a sajátomnak, hát ezért néztek igen gyakran akik odáig is eljutottak, hogy azt is nyugodtan megtehetik, gügyének és  én azt tudtam,  nem bántódtam  meg.

Akkor hova lett volna belőlem az alapos, a tenyerek jeleiből leolvasható pontos emberismeretemhez az érveimmel járó alázatom. Csupán reménykedni tudtam, megoldódik, van az Isten.

Meg azt is tudtam, hogy a lelkes, szíves, gondolkodó énemmel hoztam azt, amit mások a racionális énjükkel  meg is élhettek bőven.

Látszott az is, hogy még nem elég éretten  dúskáltak a számukra még nem megjárókban.   Másokat késztetve arra, amit ők nem csináltak meg, néha még rájuk is erőltetve, az alázatot nem ismerve, hinnye.

A túlzókban  élők, a teremtés nélküli többletet birtoklók, talán azt  gondolják, nem látják a többiek, hogy ahhoz nem elég érettek  még.

Tanulni nem szeretnének, hiszen akkor kiderülne, hogy nem is tudhatják  még elméletben sem, amit a gyakorlatban másokkal elvégeztetnek.

Hát most meg nem tudok belépni, nem váltanék másikra, ha egyszer valami jó szolgáltató volt, nem hagyja ott az ember, csak azért mert a másik szolgáltató nem hagyja belépni a régi jól beváltba.

Nem is értem,  hogy gondolják, hogy minden bizonyított  előzmény  nélkül üzleti tervek nélkül, akarnak azonnal sikert elérni, azzal, hogy gátolják a bejutásban, a  megszokott módon, a felhasználókat.

Ha nem ment át addig az üzenete annak, minden érintett nyelvén, ha volt olyan. Akkor kezdje el,  még egyszer, még egyszer,  még egyszer, mert tudás nélkül nem kerülhet fel arra a szintre, mint az elődje.

Ha ez maga az üzleti gondolkodás,  akkor nagyon taszító számomra, keresem a megoldást, hiszen már tapasztaltan tudom, két oldalunk van mindannyiunknak.

Tehát nem tudok hozzáférni a védjegyemmel ellátott videóimhoz, na meg a naponta hallgatott, számomra kedves zenékhez sem, a YouTube.com pillanatnyilag.

Van az Isten, van aki már tudja, van aki majd megtudja  a saját idejében, én addig is a saját megoldásaimat keresem. Tiszteletem. Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.

 

Szerintem, emberségesnek lenni csak annyi,

megtanulni a hozott által jól adni.

Amit nem tudunk mert azt

mások  hozták tudásként,

tanulni,  tanulni, megtanulni.

Az emberies és a generációs

határaidat felismerve betartani,

ne tudjál a túl könnyűnek látszók

felé elbillenni és természetesnek

venni azt, ami nem lehet ám az.

Emberesedünk, a sorsunkat

 megtanulni felismerni

megélni is igyekszünk.

A kezelhetetlenül sokat,

a túlzó többleteket látva,

a saját határainkat be is

tartva, már boldogulunk.

Kinek mi a sorsa azt viszi,

ha átlátja is a mások sorsát,

nem  osztja az észt mindazért.

Hiszen hogyan értenék meg,

ha nem  volt tapasztalatuk

a sikerükhöz addig még elég.

A föld és az ég, nem lehet

minden, mindenestől

csakis a tiéd, ugye

tudod, mond

van-e neked

emberismereted.

Ismered-e a sajátod,

s a generációs határod,

vagy csak úgy döntesz,

mások felett, ahogy te

jónak látod,

úgy sem tudják azt,

mikor hogyan látod,

meg is változtathatod.

Van-e neked barátod,

vagy csak azt hiszed,

ismered-e az érzést,

hogy mikor kellene

jót tenned és adnod,

 hiányokat pótolnod.

Tudsz-e már átadni,

megadni, betartani,

mert ha még nem,

akkor adni te is időben

tanulj meg és feltétlen,

magadért legalább tedd.

Rosszalkodsz csak, el is,

nevetgélheted, mert

megteheted, elbánsz

az emberekkel, akkor is

ha lenne miért tisztelned.

Magadhoz túl magasan éled,

azt neked éppen úgy, abban,

 könnyebb lett-e megélned.

Megtanulni azt amit nem

tudsz még, mégis abban

 emelkedsz ki, ideje lenne,

amit nem tudsz, tanulni.

Ó Isten, én már látom,

neked mennyit ér egy is,

ha beérnek az emberek,

örömet ad a vagyok.

Lám a kicsiben és

a nagyban biza

ugyanaz van.

Minden egy és

egy minden, mert

hiszen a te teremtetted.

Ember apró porszemként

éltél-e már te életedben.

Mond ugye van még

türelmed, hogy

fel is nőjön

önmagához

minden ember.

Kezdek rájönni,

hogyan méred,

milyen mércét

használsz ember.

Köszönöm neked,

hogy ezt a hivatást

adtad, rálelhettem,

köszönöm Isten.

Mond ember,

neked

mit

jelent

az Isten.

S te tudod-e,

aki felvállalsz

olyat, amihez

nem is értesz,

másokkal,

magaddal,

a Néppel,

mit is

teszel.

Vagy

neked,

csak az

a fontos,

hogy téged

istenítsenek.

Mert azt is

mutatod,

neked,

mindent

lehet, hogy

csak neked.

Neked,

mennyit

ér

az

ember.

Van-e

róla

fogalmad,

hogy az

anya,

aki

őt

szülte,

nem a

 kényedre

kedvedre

cselekedte.

Amihez nincs

kedved neked,

másokkal azért

megcsináltatod.

Hiány – többlet,

gondolkodó ám

az emberséges.

Ha nem törődsz

azokkal  akiket

rád bízott a

teremtő

Isten,

csak a

kényelmed

és a helyeslők

érdekelnek,

kiszolgáltatod

a gyengeséged.

Mond

magadat már

felismered-e,

tudod-e,

hogy

emberies

az ember.

Csupa jó

tulajdonságot

hozott mindenki

aki megszületett,

tudod-e, mikor,

mitől

fordul el,

fordul ki,

magából

egy

ember.

Ki tette

azt vele

és miért

tette meg.

Azt, hogy a

körforgásban,

mindenki,

te is

benne

vagy-e,

tudod-e.

Te is  aki

felvállalod,

hogy lesz

gyermeked,

ugyan

tudod-e

mik azok,

az alapok,

amire nagy

szüksége lenne

már minden

gyermeknek.

A ruhán kívül,

ami a testét

befedi,

meg

a

kellő élelem,

ami a létezéshez

szükséges neki.

Van a lelke, szíve,

gondolkodó agya,

ami szintén jó

táplálékra

vágyna.

Mond,

tudod-e,

hogy az,

ami neked

jó és tetszik,

az másoknak

még árthat is,

nem tetszik,

mert mind,

mások

vagyunk mi.

Gondolkodni

kaptuk az agyunk.

Ha abban kell élnünk,

amit a hozzá nem értő,

nekünk meghatározna,

hát biza,

abba a

java,

lehet

bele is

pusztulna.

Mond miért

van a nekünk

lefele, neked

már felfele.

Ha már

elértünk

valahova,

miért kell

nekünk is,

mint annak,

a nyomtató

lónak,

csak

menni

járni

körbe,

körbe.

Miközben

egyre nehezebb

a súlya akkor,

ha már

fogy

a

lónak is,

a semmiben

az éltető ereje.

Kivájja

magától

magának,

még annyi

sem kell

hozzá,

hogy rá is

nézzen

bárki,

hiszen,

kijönni

már,

úgy

sem

tud

belőle.

Mond mikor

és kinek a

romlottsága

volt a minta.

Elmondanád,

ki mondta, azt

neked, hogy nem

fontos semmi más

csak te, meg te, meg te.

Ha ez valóban így lenne,

akkor az Isten csak téged

és sokszorozva teremtene.

Neked mi a generációs jeled,

ugyan tudod-e, mennyire jó,

vagy nem, az út amit jársz,

tiéd-e az, amit másoktól

elveszel, a rosszat azt,

miért utánozod le te.

Hány generáción át,

fognak majd nem jól

emlegetni a sarjaid,

amiatt amit tudatlan

voltodban velük tettél.

Vagy tényleg nem is

veszed észre, hogy

mi a jó és mi nem.

Mond mi az, ami

nem fejlődhetett ki

benned és miért nem.

Vagy tudod-e azt,

az ember az nem

egyenlő a semmivel,

mondta-e neked valaki,

akinek a szava hiteles is.

Nincs neked szégyened,

hogy a testiséget ilyen

leépítően teszteled.

Ugye neked is van,

anyád, nővéred,

húgod, rokonod.

Ha még eddig,

nem szólt senki,

mert már nem mert,

neked senki sem szólni.

Ha akarod ebből kiveszed,

hagyd az Istenre amihez

nem értesz. Az Istent

ismerd meg időben,

hogy ne kelljen, ha

akarod, ha nem, ott

ahol nem szeretnéd,

hogy lássák a gyengeséged,

le is térdepelned, mert nem

visz annál tovább már a térded.

Sem az EMBER, sem a GYERMEK,

sem a FÉRFIAK,

 sem a NŐK,

nem a te,

akaratodra,

kiszolgálásodra

születtek, nem

a tárgyaid, ehhez

meg ahhoz se, nem.

Ha ennyire a könnyű

után mentek, hát ugyan

mire szülnék az anyák a

gyermekeiket, tán nektek,

hogy legyen utánpótlás is még

időben, gondotok arra se legyen.

Legalább a gyermekeket kíméld

meg attól, amiben neked esetleg,

benne kellett nőnöd, velük ne tedd.

Ah, hova jutottunk, merre megyünk,

ki tudja azt megmagyarázni nekünk,

 hisz amint látszik, nem jó az senkinek.

Teremtettünk, megteremtünk mi is

amit csak tudtunk, de nem azért ám,

hogy a sajátunk helyett, önjelölteket

  gyarapítsunk, s mi végleg lemaradjunk.

Magyarokként, Hazaszeretőkként élünk,

akkor is ha a kultúránk esetleg vegyesen,

mást és máshonnan jöttünk, család vagyunk,

a megszületésünk az Isten által a szüleinktől.

Jót cselekedni, a jót megélni, emberségesek vagyunk.

Amit megteremtettek az elődeink azzal élni tanulunk,

vagy ha nem sikerült nekik és nincsen olyanunk,

azt amit tettek jó szívvel tették már tudjuk.

Hova lesz a reményünk, ha a sorsot

amit hoztunk, mi csak félig élhetjük.

Ha te, meg te, nem értesz valamit,

az azt is jelenti, tanuld még meg.

Ne maradj tájékozatlan, egész

életedben, mert ha el is

hiszed, hogy lehet,

csak a tied minden,

akkor egy körben

vagy és mást nem

is észlelsz, csak azt

amit látsz, te magadat

látod már mindenben csak.

Aki azt vállalta, itthon maradt,

mert egy Haza ez csak egy.

Beletettük a szépet és a

 sok jót, a jó embereknek

valót, ne rontsátok el,

amit megteremtetek

abban fogtok élni ti is.

Nem fölöslegesként,

született ide senki se.

A talpunk alatt a föld,

amiből lettünk, ahol mi

is befejezzük a művünk,

amit feladatként hoztunk.

Ám ha nem élhetjük meg

a saját életünket mi is, azt

amit generációsan kellene,

akkor nem lehet sikeres, pedig

a körforgás az bizony, körbe megy,

s mindenki benne van aki született.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem,

nem harcolnék ellened sem, megint,

az oktatás lehetősége miatt jöttem.

Tegyél valami jót magadért is teszed,

hogy érezd, egyszer az életedben,

mit jelent az érzés, jónak lenni jó.

Ha nem tudod még, megtanulható.

Különös oktatás, nevelés tréning, ha

már érted, hogy azt neked is meg

kellene értened, az amiben élsz,

nem mindenkinek sorsszerű.

Korosodva sem öreg a lelkes énem,

a racionális létemet tanulom gyakorolni naponta.

Az online világában tapasztalok és emberesedve fejlődni

igyekszem.  Mivel aprópénzes a nyugdíjam, a saját hátterem

még nincsen készen,  azért is teszem, hogy megteremtsem.

Hiszen, ugyan, hogyan nézhetnék a következőknek a

szemébe nyíltan, őszintén, hogyan szólhatnék,

ha a magam sorsát nem csináltam meg.

Sorsom, generációs feladatom van,

az enyém mindazért a felelősség.

 Én magam találtam fel, rajzoltam

az oktatási formáját is meg.

Az Online Oktatásával,

naponta gyakorlom a

segítő hivatásom.

Tiszteletem.

Jó egészséget,

Szép napot kívánok.