Jól jön az, ha bocsánatot kérek akkor is, ha mások nem tennének még olyat, pedig ha nem  hangzik el időben az, sok  kárt okozhat önmagának azzal. Az oktatásom rajzos formája olyan, hogy minden hétköznapi módja  benne van annak, hogy ismerjen önmagára, aki odáig eljutott,  hogy felvállalja. Ahogy haladunk előre egyre inkább rálát arra, mi lenne a saját és a rábízottak felé a megelőzésben a dolga, 16 év után kezdtem  el úgy oktatni, hogy körbeértek  a  miértek és hogyanok. Felszabadító érzés volt bennem, a megcsináltam,  ha azt tapasztalhattam, hogy boldogulni képesek. Nem lehetett se segítőm, se utamat egyengetőm, nem pályázhatok,  hiszen nem tartozom se ide,  sem oda. Pedig milyen jól jöhetne ez a tartást, emberies méltóságot megtartó erős erő, minden szépben és jóban tevékenykedőnek,  hinnye. Ha nem tanulja meg, nem tud alkalmazkodni időben. Sajnos az a tapasztalatom, hát nem ígérhetem, hogy nem lesz meg később, a hátránya annak. Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona.

Nem engedtem meg senkinek sem, hogy a Julamami védjegyet használja.

 

 

A fajtája szerint terelő kutya,  nagyon tudja,  hogy mindenkinek jár a játékhoz a labda. Egymás után nem sorba adja vissza, valamiért tudja, hogy kit, hogyan vigyen be akkor a játékba.

Ugyan fel tudod-e mérni eléri-e

azt a szintet, ami a tied, vagy lemégy a szinted alá, mert ott már nem te teszed a dolgodat, veled teszik meg azt. A hasonló szinten lévő emberségesek,  nem térnek  el attól,  ahol önmagukhoz képest jól  működnek. Hiszen nem másokhoz lenne szükséges mérni,  magadhoz, ha nem tudod miért oda születtél, mi lenne a hozzád tartozókkal, a magad szintjén a dolgod, akkor honnan tudod, mit miért csinálsz. Tisztelettel  legyél, hogy majd ha eljutottál oda, tettél érte elég sokat, azt is  kapjad, hinnye, ah. Ugyan,  hogyan várhatnád el, hogy megint kapjál, ah, ha amikor megtehetted volna, a jól megérdemelt ki ment a fejedből, nem  adtál. Oda, ahol ha nincsenek akkor melletted, most nem ott tartasz, el ne felejtsd hát, a tiszta értelemben vett, adok  – kapok, az egészséges körforgásban maradok. Persze tudom ez nem lehetett divatossá, lett helyette, a  jól  kitaláltak egymásra épült könnyűben való topicskolása, amiért nem jelzett senki sem. Ah, valójában, hamar megtörtént, hogy nem is volt hova jelezni, a hozzáértők  helyett, a már csak  a sajátjaiknak megengedők voltak ott. Elhitték, hogy valakik lettek azokon a helyeken, pedig már nem mert hozzájuk fordulni senki sem. A  titoktartás ugyan működik-e még, vagy csak jó begyűjtő hely  lett  a történések ellenőrzésére, ah. Bocsánatot kérek hát,  ha nem veszem komolyan, amikor hamiskásat vár el  tőlem, összekeveredett már, talán nincs érzékelhető szintje, a jónak és a szépnek.  Minden arról szól,  hogy ki nyeri meg, ki az aki jól jön ki belőle, valóban jól van ez, a helyén van- e kezelve az emberségesek, intelligensek sokasága, ah. Miért nem fontos, tán felváltotta  a legértékesebbet az embert, valami egyéb, csak még nem mondják ki, mert nincs aki jól megfogalmazza, ah,  huh, hinnye.

Bocsánat, ha inkább abban hiszek, amit feltaláltam, hiszen tapasztalhatóan jól működik. Az emberségesek önmagukra találnak, az oktatás által megerősödnek a hozott tehetségükben. Jól érzik  már magukat és teszik a dolgukat, élik a saját,  számukra már válaszokat adó sorsukat.

Műhely, a megelőzésért e.v.

Önismereti oktatás, igényesen, neked, aki már keresed a válaszokat, a kialakulóban lévő kérdéseidre, a keletkező hiányokra.