Együtt utazunk… 2017.11.24. https://julamami.com

 

Együtt utazunk, adok – kapok vagyunk.

Minden hat mindenre és mindenkire.

Apró fontos porszemekként élünk mind,

a nagy mindenhez, a semmiben gyakran.

Az egészséges körforgás miatt, ha valaki

túlment a természetesen, generációsan is

betartható határain, a sorsához igazodik.

Ha ezt tudnák, nem mennének ártásba.

Könnyűnek tűnik, keresve az állandót,

egy – egy állomásnál, megállva, azt

érezve, mintha ott már meglenne.

Amint teszel másokkal, holnap a

 saját tükrödben már benne is van.

Nyitottá vált a világod, ha nem is

vetted volna észre, most már az.

Ha nem haladsz, biza lemaradsz.

Ne állj meg, menjél előre most,

 arra, ahol még látsz saját utat.

A Hazádat végleg el na hagyd.

Amit nem tudsz, azt tanuljad.

Együtt utazzuk át az életünk,

vagy egy helyen élünk,

egy családhoz

tartozunk.

Ha azt a

látszatot,

mutathatják,

ide tartoznak.

Itt már, komoly

elkerülhetetlen,

  kárt okozhattak.

Látszik az, milyen

nagyon különbözőek

vagyunk, másképp élünk.

Prevenciósnak születtem,

azon voltam, megcsináltam.

Ha nincs a kezdet és a vége,

között átmenet, milyen élet.

Nem tudom mivel érvelnek

mások, én csak a sajátommal.

A megtapasztalt élethelyzetek

által lehet nekem sokféle, más és

másabb életnek megfelelően adott.

Az a legfrissebb, hogy azon a helyen

ahol időnként sétálgatva adok tanácsot.

Észleltem, lett egy sáv ahol megszakadt a

beszélgetésünk, majd kipróbálom megint, mi

változhatott körülöttünk, miről nem szóltak.

Volt olyan időszak, amikor azzal indokolták a

 hasonló helyzeteket, gödörbe került a házunk.

Sokszor próbálkoztam akkortájt, nem volt más a

válasz, adtak volna egy 4 m vezetéket, egy kiálló

antennát, érezzem mobilnak, a mobiltelefonomat.

Hisz kérdéses, valóban a szolgáltatóval beszéltem-é.

Megváltozott akkor a mi helyzetünk, környezetünk, a

 kisemberek, azok is maradnak, ha a magukat nagyoknak

láttatni nagyon igyekvők, jól össze üzleti szövetkeznek.

Mostanában már imádkozom azért is, hogy egy lehessen

köztük, akire hallgatnak, aki megmondhatja milyen az is.

Megélve az adott életüket, a sajátjuknál sokaknak, sokkal

alacsonyabb szintekre kerülőknek, mióta velük az esett.

Amit nem terveztek, teljesen idegen tőlük a helyzetüktől,

hogy ne a sorsukat éljék meg, hanem valamit ami másoké lenne.

Mégis rájuk lett testálva, mert valakiknek, azt az energiát is el kell

vinnie, hogy lássák, tudja meg mindenki, megeshet bármikor velük is.

Majd jönnek a többiek, akik megpróbálnak úgy élni, hogy az nekik is

jó legyen, még akkor is, ha a teljesített szintjüknél alacsonyabban.

Kénytelen élni, mások fékei, gátjai, fejletlen magas értetlenkedőket

kitermelők, lehetetlen helyzeteket teremtőknek, felelősségük nincs.

Aki tudja már a saját szintjén éli meg, az már szinte a kegyelem, más

meg tele félelemmel, reszketve él, hogy mikor kinek lesz ő a végcél.

Egy valamit, el ne felejtsen senki, ha túl magasra törő helyzeteket,

céloz meg, kibillenhet, ha nem fogja elég szorosan a semmijét, amit

 maga teremtett, a számára nemlétezőbe, magát hamisan helyezve.

A gondjuk csupán annyi, az egyenes az egyenes, az attól eltérőek,

nem nevezhetők egyenesnek, egy hajlítás is hozhat furcsa rosszat.

Hiszen az erős egyenes bevonzza a többieket, akik szintén olyanok.

Szép szíves, színes, lelkes Világot bízott ránk az Isten, remélve azt,

megbecsüljük azt úgy, hogy legalább ne ártsunk, senkit ne bántsunk,

de magunkra is jól vigyázzunk, hiszen senkit sem pótolhat senki más.

Változatos világukban, saját ritmusukban, boldogulnak az emberek.

Jó szerencsét jó emberek, a tartásotok ne hagyjon el benneteket.

Az emberi méltóságotokra jól figyeljetek, ezt egy életre kaptátok.

Mondhatnám  szinte “tökéletes” az emberi szervezet, korrigál is,

ha szükséges, ha van elég hite annak, aki éppen abban érintett.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés…

Adjon az Isten minden földi jóból annyit mindenkinek, ami

akkor éppen a legjobbkor jön, abban amiben érintett lehet.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, személyesen,

szombatonként, online, a Világból, időpontra bejelentkezve.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

.

 

 

 

 

 

Szép jövőben hinni… 2019.11.23. https://julamami.com

Ezt az egyszerű  élet és a remény kapcsolatáról, a múltból.

Szép jövőben hinni, szabadon jönni – menni,

tisztán meglátni a hétköznapi csodát.

Ünnep az élet, ha

tisztaságra

vágyik

a Világ.

Még csak az

ősz kopogtat.

Tartalékolt az életed

gyümölcsét, a bölcsességed,

 a tapasztalt tudásod, mind a tiéd.

Meríthetsz belőle, bármit is hozna

az őszi szél, ez a  nap is mesél, zenél,

látod, csak szabadságon volt a remény.

S ha majd itt a tél, az új élethelyzetednek

megfelelően, már felkészültél, a szíved,

lelked újra remél,  gondolkodva éljél.

Nézz a lelkes énedben szét, remélj.

Lelkünk tiszta tükre, mind így

érkezünk le, hívd fel akit

a lelked jelezne.

Tedd rendbe

a múltat,

tisztító

nap ez.

Hidd el

az igazi

érték,

benned van

emberséges.

Goldokodsz,

használod a józan

eszed, amit nem te

teremtettél, ugyan

hogyan lenne a tied.

Nem fejlődött tőle, se a

lelked, sem a szíved, hinnye,

ezen alaposan gondolkodj el.

Ezek az érzések belőlem jönnek,

nem mások sértésére születtek.

Jó szerencsét emberségesek,

áldjon meg az Isten, a

feladatotokhoz,

kellő tudással

benneteket.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Műhely, a megelőzésért e.v. Szeretettel. Julamami