2021.11.27. Ah, ha emberségedben nem vagy, naprakészen elég érett a feladatodra,
beszorulhatsz az elvárásokba. Viszont, abba, amit felvállaltál,
a feléd irányuló (elvárás) szintjének megfelelő fejlődésed nélkül,
teljesíteni nem vagy képes, lemaradhatsz és végleg. Miről beszélsz,
ha már régóta nem is úgy élsz, ha nem tanulsz meg, (most),
jól kommunikálni, nem tudod a mondandódat életszerűen előadni.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni,
az összefüggésében látásom szerint naponta fejlődve,
mindazt, (megelőzésként oktatni) születtem,
van már a feltaláltam által hozzá elég, életszerű érvem.
Immár, 8. éve gyakran hallom, majd, egyszer, tán, legközelebb,
azután, stb, kinek, mikortól, meddig, van, a belső kontrollja általi határa.
Megrajzoltam 153 oldalban, ott van minden szó átmegy az arra már érett emberek értik, mire születtek.
A bal oldalon lévő ( motiváló énjük), vagy a jobb oldalon lévő ( racionális énjük), által hozták a tehetségüket.
Hiába minden, nem megy az át úgy, hogy valaki helyettem képes lenne ezt (megelőzésként)életszerűvé válóan oktatni.
Az oktatásomat hallva, tudatossá válik, már akkor kihallja, vagy abban az adott élethelyzetében,
amikor érintett a sorsa által, mert ott tart, megtörténik, az összefüggésében látása.
A (most) azt jelenti, nem tegnap és nem holnap, kinek mikor telített az energiája,
a megelőzésben ( emberies jelnyelven), hallható, az oktatásom által, a helyére kerül,
minden arra éppen érett emberben. Naponta gyakorlom a hivatásomat, a 70. évemben vagyok,
feltaláltam valamit, ami eszközül szolgál mindenkinek aki megtanulja, a két oldalát jól működtetni.
Szeretném átadni, az online oktatásom által, az arra alkalmas embereknek, akik szintén adni születtek,
tán abban találták,s amikor megigazították általa a belső tartásukat, találhatják meg a tehetségüket.
Nagy szükség van most az összefüggésében látásra, kinek miben van a tehetségéből eredően a többlete, a jóban és a széphez.
Tisztelet, szeretet, önismeret, emberismeret, önbecsülés nélkül, már csak a feladathoz képest alacsony szintű hatások,
következtében az üresedést felgyorsító, egymásra negatívként ható, (hiány) hegyek nőnének. A 2009. évben kezdtem el kiírni,
amit nem bírt volna el a lelkem. Felvállaltam, vittem, megállni nem lehetett, adni születtem, hát tettem amit (a tehetségem szerint),

jónak és szépnek tudtam. Nem volt mire, kire, várnom, a napi gyakorlati tapasztalatok,
adták hozzá, hogy kiteljesedtek bennem és a megoldásokhoz elvezettek.
A napi gyakorlati tapasztalatomból állt össze, az elmélet ( egy napon rajzoltam meg),
azóta adom vissza, az online oktatásom által, hogy életszerűvé váljon a gyakorlatban, az egészséges egyensúlyunk miatt.
Egyedül és adni születtünk mind, hozzuk a tehetségünket, annak megfelelően,
ami feladatot nekünk szánt az Isten. A születési helyünk, arra van,
hogy erősítsük meg a saját adni tudó energiánkkal. Azzal ami a többletünk,
a jóban és a szépben, hozzáértően adnánk bele a közösbe. Mivel nem tudják tán a sokhoz csak kevesen,
hogy nem különb senki sem a másiknál. Minden tehetség adja az építő energiákat a saját szülőhelyére,
(Hazájába), akkor is, ha a hozzáértés hiánya miatt nem kapja vissza, abban amire meg neki lenne szüksége,
mert egy Haza ez csak egy. Sok ember nem is tudja, hogy már körbeért,
a sorsa és a generációs feladatait is szükséges lenne megoldania.
Anélkül a következőknek nem lehet, a talpa alatti talaj, megfelelő, a továbblépéséhez.
Mindannyian jól érezhetnénk magunkat benne, a hozzáértés fontos,
(önismeret, emberismeret, önbecsülés). Nélkülük felkészületlen és hiányos,
elvár, nem tudja mit miért vár el, hát rápakol még és még,
érezzék az akaratának az erejét. Ezzel a hozzáértők körében,
vagy csak kritikát, tán zavarba ejtően, némi(hiánypótlásos) együttérzést válthat ki,
hiszen adni születtünk és mindannyian. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Julamami

2019.11.26.

A szerintem  valóságról írok, tudjon róla hinnye.

Mondjad,  hogy várhatod el mindazt, tőlük, akiknek

nincs megfelelő munkája,  mint akik dúskálnak benne.

Hát nem mondta senki sem, hogy nem  születtünk mi sem

fölöslegesnek, a saját Hazánk ez, szeretnénk úgy is érezni.

Szerintem a nagyemberek, a lelkük által nagyok,

ismerve mind a két oldalukat,

teszik a dolgaikat.

Nem sürgetnek,

nem kapkodnak,

a saját életritmusuknak

megfelelően, egészséges

lélekkel haladnak.

Nem tartják

meg azt

amire

nincs

szükségük.

Nem halmoznak,

tudják, hogy az életet

az Isten adta, jól segítenek

azzal, ami számukra fölösleges.

Az Isten tökéletes,  az emberek,

fejlődhetnének magukhoz képest.

Teremtő kérlek, óvd a gyermekeket,

ne éljék meg az ismétléseket. Azért,

mert nem tudnak feloldódni a

felnőttek, abból, amit

rájuk raktak,

az elődeik

mint

terhet.

Kapjanak

a boldogulásukhoz

a tehetségüknek megfelelő

lehetőségeket, a saját idejükben.

Ne várjanak tőlük túl sokat, hagyják

fejlődni őket, a gyermekszerepeikben.

Ne a hozzá nem értők által meghatározott

bőre szabott teljesítésektől  szenvedjenek.

Nem alkalmazkodik hozzánk a Világ, sem

nem  természetes, hogy másoktól várnánk,

az alkalmazkodás  képességének fontosságát.

Nem minden felnőtt érti, a saját gyermekét,

amikor megkérdezi tőle, miért, miért, miért.

Vaz az úgy, hogy együtt nőnek a felnőttnek

látszók, na meg a gyermekeik, nem gond az,

csak nőjön fel,  ah, történjen meg időben.

Ha a megoldást, a többieknek a látható

megéléseinek elemzéseiből merítik, ah.

S nincs saját generációs törlesztésük,

lemaradnak,  kimaradnak a gyermekeik,

a jóból és szépből, mire nevelődnek, ah.

Ismerjék meg a hozzáértőket és kérjenek

időben segítséget. Ott ahol a hivatásukat

emberségesen gyakorlóknál van megoldás.

Legyenek olyan fontosak a gyermekek, mint a leendő

pillérjei a Hazánknak. Akik  majd előszőr itthon nevesedjenek,

kapjanak meg mindent, ami az egészséges fejlődésükhöz szükséges.

Ez mindannyiunknak  legyen fontos, egy Haza ez csak  egy, ne hárítsa

senki a másikra. Tudjon róla az emberségesektől, hogy neki mi lenne

a dolga,  érezzék az emberek  a felelősségét, a saját szülőségüknek.

Átbeszélve, kire mi jut  feladatként otthon és az iskolákban, legyen

egészséges az, hogy olyan érzésekkel menjenek, mintha otthon

lennének ott is. Érezhessük át, honnan mire jutott,  ha van megfelelő

hozzáértés, jó irányú lehet a késztetés. Türelem,  alázat, emberség,

elhivatottság,  beleadni, ah, ami jót és szépet lehet. Jó  emlékükbe

tudják megőrizni  a gyermekéveiket. Amire nyugodtan épülhet a

Hazánk, ne érezzék a jót és szépeket ide teremtők, hogy

fölöslegesek. Legyen újra divatos a tisztelet, ah,  a szeretet nélkül

üresedik a lélek. Ha nem figyelünk  mindezekre, hova megyünk még

lejjebb és ki meddig bírja, túl korán ne menjen el senki se.  Azért

született ide, hogy jól érezze magát itt a bőrében, ide teljesítse,  a

jókat és szépeket, kibontakoztatva a tehetségét mindenki, hinnye.

Egy valamiről el ne feledkezzek, bocsánatot annyit kérek, amennyit

elvárnak tőlem. Amíg  tudunk teljesítünk, kérem ne várjanak semmi

olyat tőlünk, amihez nem kapjuk meg az alapokat. Számoljanak sokat

és újra és megint át mindent. Létezünk, vagyunk, nekünk is legyen a

tehetségünknek, a szorgalmunknak megfelelő minőségű életünk.

Itt érintette a talpunk előszőr az anyaföldet,  itt nőttünk,

kinek mi adatott meg, akkor éppen abban, mindannyian.

Ne maradjunk jó minőségű élet  nélkül,  legyünk itthon,

akkor is, ha mások  csak  önmagukra gondolnak a jóban.

Nagyembernek születnek, a fokozatosság  fontos, hogy

menet közben átélhessék, az élet értelmét mind. Ne csak

magukra gondolva erősködjenek a jóban, hol vagytok nagyemberek.

Miért nem fontos nektek, hogyan élik meg mindazt a gyermekek, ah,

amikkel felettük döntenek. A gyermekek csak kicsik, nem gügyék.

Van az úgy, hogy tanulni is lehetne tőlük, mi lenne, ha együtt

gondolkodnának, a tehetséges, okos, intelligens gyermeksereggel.

Elmondhatnák, a szeretteik megfelelő védelmében, mi a jó szerintük.