Bizony sok minden

miatt nem láthatlak

titeket mostanában.

Nagyon szeretlek benneteket,

nekem ezt nem gond kimondani se.

Gyűjtöm a rajfüzeteket, azt sem

 felejtettem ám el, mondtuk, ha

találkozunk, sokat rajzolunk.

Régebben, megígértem neked,

hogy küldök egy

olyat, amit

esetleg

szívesen

mondasz

  majd el.

Hé, ej te

Tüske koma,

gyere menjünk

gombát szedni ma.

Tanulékony ez a kutya,

látja mit szedtem le, talán

a jó orra is tudja, a

fehér kalapos az ehető.

Segíteni akar mindenáron,

hát igen óvatosan bekapja a

gombafejeket és odahozza.

A szárával meg járja a

(pörgős táncot),

körbefut, ugat,

az örömét

szétosztogatja.

Úgy örül mintha,

valami nagy gondot

is megoldott volna.

Azután a száraikat

jóízűen elfogyasztja,

a bajuszán se marad

annak semmi nyoma.

Hát nosza, én ilyet még

nem láthattam, na lássunk

hozzá, nézzünk ennek utána,

bármelyiket megkóstolnád-e.

Nem nyúl hozzá, amikor egymás

mellett látja kinőni, az ehetetlen

gombákat, pont az ehetők mellett.

Így közülük az ehetőket, a földön

lévő kis kosaramba szedegetem.

Hiányoznak neki a barik, látszik,

ugyanúgy végigmegy mint velük.

Együtt rágcsálgatta velük a fákat,

bokrokat, igazi csemegék, a rügyeik

voltak, amiknek megadták a módját.

Nagy élvezettel, oldalról óvatoskodó

nyitott pofával, foghegyre véve azokat,

kicsit mintha kényeskednének, jóízűen

elfogyasztottak mindent amit lehetett.

Reménykedtem titokban,  hébe – hóba,

egy – egy facsemete rügyecskéje, vagy

már (kínjában virága), éppen akkor tán

megúszhatja, hátha nem látnak rá.

Na de jött a másnap,

körbefogták elsőre,

lecsupaszodott annyira,

mintha ott rügy, vagy virág

rajtuk soha nem is lett volna.

Bocsánatot kértem rögvest, s

 kértem a kicsi bokrot, fácskát,

ne vegye zokon, kérem szépen,

hajtson ki jövőre is ha lehetne.

Tudom, fájdalmat okoztak neki,

a barigyerekek, meg az azokat

leutánozó Tüske kutyagyerek.

Tudják árvákat fogadtunk be,

ők nem tudhatják, mit igen és

mit nem lehet, én próbálom,

terelgetve, kolompolva,

elhozni onnan őket.

Hiába láttam el

finomságokkal

is őfelségeseiket,

nem tudtam elvenni

a (nasitól) a kedvüket.

Mond ember, vetettél-e

számot már az eddig megélt,

elvégzett dolgaiddal, tettél-e

valami olyat is, ami nem vált

igazán a te hasznodra.

Megemlegethetnek-e

valakik, akik a nevedet

talán soha meg se ismerik,

mert jót cselekedtél velük, a

lehetőségeiden belül tettél értük.

Vagy csak a nyereségedet nézegeted,

törődsz-e azokkal akiknek nincs munkája,

vagy régen esetleg, tán már el is felejtetted

kifizetni, s azzal őket meg is rekesztetted.

Ma meg már felszabadulhat attól a lelked,

 oda, ahonnan elvetted, vissza is tegyed.

Ne legyen az önzésed által kőbunkó se

belőled, ne kövesedjen a lelked, szíved.

Az egészséges körforgásba bele vigyed,

az el nem végzetteket is teljesítened kell.

Persze akkor, ha arra elég érett vagy már,

hogy adnod kell, hogy lelkileg te is kapjál.

Ha ezeket elhanyagoltad, s nem érted,

 most, nincs magyarázata annak a sok

különös, ismeretlen érzésednek, hát

ideje elgondolkodnod, telítődtél

valami által, meg kellene nyílni.

Megtanulni, a te idődben adni,

ne kelljen neked majd egyszer,

ha akarod, ha nem, elfogadni.

A bőségesedből adni oda, ahol

egyáltalán semmi lehetőség

se nincsen, vagy megtolni

a szekerét ott, ahol

gátolva volt és van.

Jót és szépet tenni úgy,

hogy kiszolgáltatva ne

lehessél te abban sem.

Látva az ő hiányukat,

az ahhoz éretteknek,

sorsának megfelelve.

Emelni az ő szintjüket,

s azzal a szíves, lelkes,

szintedet magadért is,

a kontrolláló agyaddal.

Bevinni újra az életüknek

az egészséges körforgásába

olyanokat, amik ott hiányoznak.

Sokan nem értik még mi történt,

hiszen nem ehhez voltak szokva,

valahogy mindig volt, most meg

 mire elgondolnák, már sehogy.

Hiszen a változás folyamatos.

Gyors pörgésben van a Világ,

haladni kellene vele, nekünk

kell alkalmazkodni, nem fog

megtörténni az is visszafele.

Bár amikor azt látom, hogy

minden ott van körülötte,

akkor ő belekerült végre

a sorsa megsegíti odateszi

a jeleket, hogy merre van

abban éppen akkor az előre.

Különös oktatás, nevelés érted,

aki már érted, hogy magadért

neked kell tenned, tanuld meg,

akár együtt a gyermekeiddel.

Alap dolog a tisztelet mindenki felé,

de szeretet nélkül jó minőségű

életet élni nem lehet.

Szeretettel. Julamami