A valóság maga az életszerűség, mindenkinek

más a feladata a felnőtt élete során, bár egyedül

születtünk, a gyakorlat az, hogy nem csak az anya

és a gyermeke, többen is jelen lehetnek akkor.

Sok múlik azon,  a hivatását gyakorolja-e

a segítő, abban a pillanatban,  amikor

egy új élet arra számít, várják  ott őt.

Vajon átérzik-e a csecsemő érzését,

amikor a kezükbe veszik, tudják-e,

a magzati életében sokat tapasztalt,

átérzi azt, ha ott ismétlés az a rezgés.

Igen tudom, sokat kaptam az Istentől,

amikor megtisztelt azzal, hogy segítő,

azután már hozzáértő segítő lehettem.

Egy napon egy ritmusban rajzoltam meg

azt ami összegződött akkor ott bennem.

Átadnám ezt a tudást, hogy sok segítőből

legyen átérzően, tudatosan hozzáértő.

Orvosi javaslatra vállalták a születésemet,

anyám meggyógyult, miután megszülettem.

Mindenüket elveszítették közben,  albérletbe költöztek, a teljes kétségeik közé születtem.

Túl sokszor volt úgy, már csak a hátukat láttam, mert rohantak, mire meg hazaértek, már minden

energiájuk ott maradt a munkahelyükön.

Szinte csoda, hogy felnőttünk és lelkileg is életben maradhattunk, a körülmények nem hagyták az anyaságában kibontakozni, fájta. Abban hiszek amit feltaláltam, azt mutatja, mindent a  saját  időben szükséges megtapasztaljunk mindannyiunknak.

Sok év kellett, mire  a kérdést feltettem,

mire ahhoz bátor lettem és akkor azt,

tőle már megkérdezhettem.

Miért nem szeretsz engem,

szinte azonnal válaszolt,

mint aki már áhítja,

mikor könnyebbedhet  meg,

látszott, annyira várta már azt a lelke.

Erős rezgés volt a szavaiban, megértettem,

miért nem tudott engem, a sokadikat, apám szerint a „vakarékot” megszeretni. „Magamat mentettem, amikor ott az életért kapaszkodtam,  nem tudtam  rád gondolni. Szabadulni akartam a fájdalomtól, túl akartam  már lenni rajta, mert várt otthon a többi gyermekem”. Megértettem, érett felnőtté váltam, később gyakran éreztem azt is, talán én inkább vagyok az ő anyja, mint ő nekem. Remélem jól érzi magát ott ahol van,

tiszteletem azért, hogy megszülethettem.

Azóta már felnőttem a saját érzéseimhez,

nagyon megtisztelő anyának  lenni.

Hát megköszönöm,  hogy nem

hagytatok el a nehézben,

azt is, amit nem

vártatok el úgy,

hogy teljesíteni

nem tudtam volna, hinnye.

Szép napot, jó egészséget kívánok.