Megmutatnák-e,

kipróbálták-e,

57.000.-Ft alatti

nyugdíjból megélni, ki

 hogyan tudna, ha igen,

akkor beszéljünk róla.

Mi a módja annak, adjon

nekem is kérem szépen, arra

vonatkozóan életképes tanácsokat.

Szívesen tanulok arról, abból is, én még most is.

Magamat neveltem és iskoláztattam magamat is,

47 évesen, ami fontos nekem, abból diplomáztam.

Isten ajándéka volt, az, amit én magam feltaláltam.

Gondoltam, majd eladom, hogy magamhoz képest,

a gazdagságnak az ízét, én magam is megérezzem.

Mivel itt a szülőhelyemen tiszteltek meg oly sokan,

jöttek el a Világból hozzám a tanácsaimért, hát ezen

a helyen is maradhat, a tudásom védjegyes formája.

Amit még csak kevesen ismerhetnek, hiszen azt is,

tapasztalom, hogy nem gondolnak rá, még létezem,

hogy itt maradtam és vegetáltam magamhoz képest.

A megélhetésem miatt szaladtam ki az online világba,

így ismernek meg sokan mint Julamami, mostanában.

A saját városomból, nagyon kevesen tisztelnek meg,

úgy tudják nem gyakorlom a hivatásom én már régen.

Megírtam néhány könyvemet, „prevenciós” is lettem.

Megélném szívesen, lelkesen, gondolkodóként azt is,

amit elértem a hivatásom kapcsán, nincs szükségem,

híresedni, nevesedni, az már megvolt, s most is van.

Arra nem gondoltam, hogy kiszolgáltatott leszek a

hivatásom miatt,  a városunkban a saját életemben.

Arra meg végképp nem, hogy az még tovább is megy.

Nézz magadba ember, hol az emberies már belőled,

nem is gondolsz vele, neked is van egyszerű életed.

 Szerettem volna mutatni a sarjaimnak, generációsan

teljesítettem, a feladatomat ebben is, készülök arra is.

Az öregségem is sokféle gondot okozhat akkor esetleg,

 egyedül intézném majd, mint emberies tanácsadó azt is.

Tanultam (öreg nyelven), az ápolás és gondozás közben.

Tartással, méltósággal öregednék én majd, felkészülten.

Alapvető emberies kérdéseim lennének, oda ahol most

sem képviselnek, ha ebben a városban születtem és itt

tettem jókat s szépeket, akkor hol kellene ahhoz éljek,

 hogy mindezt, abban a jó minőségben meg is élhessem.

Vagy lehet-e számítani arra, sokkal több helyi lakosnak is,

 jut a jó minőségű, jól megfizetett munkákból is nekik itt.

Bizonyos százalékával a jónak, gondoltak-e rájuk is,

nemcsak önmagukra és a sajátos érdekkörükre.

Vannak-e határai a szerzésnek, tudja-e azt is,

valaki, van-e arra hiteles statisztika, az itt

élő, nem vagyonos embereknek, honnan,

lesz jó minőségű és megfizetett munkájuk.

Létezik-e ezekben a miliőkben, szótárban,

a tisztelet, megbecsülés szavak, mert ha

végleg kitörölték, az bármilyen magasan

 vannak a mondvacsináltjukban, rájuk hat.

Majd akkor, ha mindezeket megélik azért,

mert nem tájékozódtak arról, hogy ha nem

tettek semmi jót és szépet, amikor szükségét

szenvedték és körülöttük sokan, a döntéseik miatt.

Hát az én sok tapasztalatom azt mutatja, visszahathat,

ébredj ember, ne szenvedjenek az emberiesek, tanuljad,

hogy azt is tudjad, rád is várhat, kiszolgáltatottja ne legyél.

Élni és élni hagyni,  magadon túl ennyire tán, mégse menjél.

.

Szeretettel. Julamami