S ha majd a sikert,

halmoznod kell csak,

mert van már tengernyi,

átláthatatlan szerzett  javad.

Amikor a túlzóban tobzódsz csak,

s azon jár már az eszed,

mivel szórakoztathatnád magadat.

Na akkor egy kicsit pihenj meg,

nyisd ki a szemeidet,

hátha meglátod,

s még számodra is időben lesz,

ne nézz bennünket gyermekeknek,

felettünk és kérésünk nélkül ne dönts kérlek.

Az Isten adta Népből tapasztaltan, különleges

tudással bíró korosodóként, teremtek még.

Amikor megérint a legmagasabb rezgés,

a hatalom vonzásában vagy,

ne feledd, akkor sem el majd azt.

Emberként, apró fontos porszemként,

a minden, a kicsiben és nagyban ugyanaz,

s egyben a semmi is vagy, a körforgás halad.

Ne feledd, ha egészséges körforgásban vagy,

hol a lelked, hol meg a pénzed által,

lehetsz gazdag.

A nézelődésnél jobb,

ha az utadon tapasztalva haladsz.

Generációsan is,

egyéniségünk tekintetében is,

hozzuk az életfeladatainkat.

Át is írhatod a sorsodat,

úgyis visszahat majd időben az.

A sajátodnál alacsonyabb szinten,

sanyaroghatsz majd,

egy vagy több, túl gyors,

életszerűtlen döntésed miatt.

Önismeret nélkül azt sem tudod,

ki vagy, így a külső kritika nyomot hagy.

Hamar beállhatsz a rád mordulóhoz,

 a tapasztalatlanság hiánya miatt.

Az igazi szép belül van,

az amit kívül látsz,

az erősen túlzó hatás,

 önmagadból is kiforgathat.

A tudásnak, hozzáértésnek,

emberségnek, megtartó ereje van,

 a hiánya mögött, sokáig senki meg nem bújhat.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó” neked,

hogy megértsed a sorsodban a nehézségeket,  hinnye.

Sem nem rakhatod el, sőt megoldanod is neked fontos,

persze csak akkor, ha van önbecsülésed, nélküle nem.

Prevenciós vagyok, már 1999 óta, a

  hivatásomat gyakorlom és megélem.

Ismerd fel időben a lehetőségednek

határát és van belső kontrollunk,

mindannyian elérjük a sorsunk.

Adni is születtünk, vannak

akik nem jönnek rá életük

 során, mindaddig, amikor

el kell fogadniuk akkor is,

ha nekik az nem kedvez.

A nagy igyekezetben,

hogy megélje azt is,

ami neki nem járt

volna meg,

becsapott

embereket.

Az érdekelte

csak, hogy jól

haladjon abban is,

amit nem adott meg

neki az élet, hát fogta

és mások lehetőségét is

elbirtokolva ő élte azt meg.

Kiemelkedett a tudásukkal,

kihasználva az ő bizalmukat.

A számára kedvező helyzetet

teremtette meg, nem érdekelte,

mekkora hátrányt hagyott maga

mögött, ott hagyta abban őket.

Meglépte azt amit mások által,

a hamisságával megcsináltatott

belehelyezkedett, elbirtokolta.

Akiket becsapott egy ideig,

észre sem vették, nem is

tudtak a hiteltelenségéről.

Rákapott megbíztak benne,

megrekedtek ott a nincsben.

Eszébe sem jutott, hogy őket is

visszavigye abba, ahol sikeresek

voltak, ahonnan kivonzotta oda.

Egyszer csak megrekedten már,

azt sem vette észre, nevetséges.

Azt nem gondolta volna, hogy

határt szab abban az Isten, azt

 gondolta már bármit megtehet.

Látszatos sikerben járt körbe,

akkor már ellehetetlenedve és

nem voltak akik megcsinálják.

Bizonyítani kellett volna ott,

abból, ami soha nem is volt.

(Különös, oktatás, nevelés,

ami a megfelelő időben hat,

nem fogy el a motivációja,

visszakerül a saját útjára).

Azután nem értette ő, hogy

miért nem tisztelik már úgy,

mint amikor, a fejlődését még

  fokozatosan, naponta meg is élte.

Attól a pillanattól kezdve, belekerült

a számára lehetetlenbe, amikor olyan

magasságokra került, a mások fejlődésére

szánt lehetőségekkel, amit álmodni sem mert.

Ahova került ott pontosan érzékelték, nem való

oda, nem az ő dolga, csak önmagát belepottyantatta.

Azóta megéli naponta, azokat a helyzeteket, amikhez

ő hozzá kellett szokjon akkor, amikor lépésről –  lépésre,

haladva élhette meg a gyakorlatban, azt, amire született.

A telefonom csak kettőt csörög, visszajelzek, lehet az is,

hogy nem csörög ki, mert én csak szokás szerint egyet.

julamami@gmail.com, webtenyer@gmail.com elérhet.

Mivel már akkor elérte az ő lehetőségei felső határát, hát,

nem haladhat tovább, megéli, a kierőltetett megaláztatását.

Megelőzésként megismerve a saját sorsát, bárki megérezheti,

ha már ott tart, hogy előreléphet, megkaphatja az ő lehetőségét.

Akkor meg, hogy is van az, intelligens emberek csak járnak körbe,

  nem lelik a következő lépéseiket, pedig nekik szánta a sorsuk, csak,

a furfangosok úgy intézik, mintha nem lenne, nekik csak annyi járna.

Látod – látod, volt neked egy jó barátod, amikor nem érted be azzal,

amit megkaptál lehetőségnek, fontosabb lett, mint a barátság neked.

Aztán amikor majd fázik a lelked a nagy ridegségben, hiába, takarod

be bármi mutatóssal, nincs már aki helyre tett olyankor, tiszta szóval.

Szeretettel.

Julamami

Ismered-e generációsan, hova tartozol,

ad-e tartást, neked az, amit jót

és szépet, az

elődeid megcsináltak.

Vagy csak csinálsz valamit,

amiben, nincsen semmi jó,

se szép, csak legyen azért,

sok – sok fizetség, hinnye.

Ha kirakatba szántak,

azt csinálod, amit

tőled elvárnak.

Vagy azért,

feltételezik,

tudod azt,

mivel

bírsz

el.

Hol

nem elég,

már ah, az üres,

tudás szükséges,

belül jelez-e,

a tartásod.

Átadod-e, a

 feladatot,

annak, aki

tudja, mit,

miért tesz.

Nemcsak,

beszél, mondja,

mert tudja, mi a

mondandója.

Arra született,

abban jól jár az agya,

nincsen a mondandó,

előre megszabva, ah.

Az intelligens agynak,

szüksége van a sikerre,

az, a, hétköznapi, étke.

Ha nem tudod, tanuljad.

Arra született, az a dolga,

az ő legnagyobb ajándéka,

ha látja, megvalósultak azok,

amiért mindent megtett, időben.

Mert, hogy az idő az Isten kezében,

a hozzá nem értők által, lekésnek, a

sikerükről azok, akiknek az Isten, a

jóhoz, a széphez, már kulcsot adott.

Tudva azt, hogy a megoldást felismeri,

hiszen, az a hivatása, nem divatból,

vagy, úgy, középszerűen látja el,

építően, életszerűvé teszi.

A legnagyobb vétek, ami,

megtörténhet, nem látja

át, nem hallja ki, nem

gondolkodva végzi.

Azt, a feladatot, ami az

embereknek az életminőségéről,

generációsan hozott sorsáról szól.

Ha nem működik, a belső kontrollja,

nevetségessé válik, a legszebb ügy.

A legnagyobb feladat, amit ember,

az életében, elérhetően kaphat.

Párhuzamosságot, láttam már,

amikor egy kis időre, együtt,

egymás mellett, teszik, a

nagyon különböző,

feladatukat.

Akkor,

ha épp,

generációs

hozadékot,

korrigálnak.

A mondvacsinált,

az nem ugyanaz,

hét generációnak,

romolhat el, az élete,

a hozzá nem értés miatt.

Futsz, szaladsz, így minden,

szépről, jóról, amit időben

kapsz, megélni a sorsod,

lemaradsz. Akkor is, ha,

helyette, pénzhalmazaid

lesznek, nem teremtés az.

Az átélése energiaszinten,

nem adja meg, a kellő sikert.

Az életedet magadhoz mérjed,

a sorsod úgyis odateszi időben,

a tapasztalható erőt, a sikert.

Ne a látványosra gondoljál,

belül a lelkedben, szívedben,

gondolkodó agyadban zajlik.

Így készülnek fel a sorszerűségre,

akiknek az elődeik, nem a könnyűvel

éltek vissza, a sorsszerűt, a nehezet, nem

kerülték ki, odázták el, időben csinálták meg.

A határaikat fel nem ismerők, túlmennek, hinnye.

Mindent idejében, az oktatásomon el is hangzik.

Adja, az Isten, minden földi jóból is, azt, ami, nem,

rontja el, az embert, egyszerre talán, csak annyit.

Elnézést is kérek, rögvest itt, ah, azt a mindenit.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

 

Itt a valóságról írok, megelőző vagyok,

kérem ne olvassa, ha át még nem látja, ah.

Lélektől – lélekig, szívtől –  szívig ható, ha

 nem üres és tiszta a szó. A látványosság hiába,

ha nincs jelen ott a szeretetnek az energiája.

Dúskálásra szánva az sokkolóan hathat,

de  sokkal sem pótolható,

hinnye.

Hiszen csak,

a külsőségekre adó.

Azután jön a hétköznapi holnap,

akkor már erősen hiányossá váló,

hiszen megérezte, a jó az jó.

Viszont a lélekre nem ható,

mechanikusba átható.

Vinne belőle gyakran, csak

fejlődésre ne legyen szüksége,

nem hisz a lelkes, szíves erőben.

Erősíti és csak egy oldalát, nahát.

Ha egy szintre tudja hozni magát,

a többiekkel, akik oda is valók, ah,

attól még nevetségesen hathat.

Van amikor már divattá vált,

hova menjen máshova,

csak oda, ott van a megvehető,

bármire képes, kicsoda – micsoda.

  Na nem csoda, ha utána túl sok lesz,

az őt addig tisztelőkkel a gondja,

gyűlik a baja, energia az, hinnye, azt a, ah.

Ahol felhalmozódott a sok és nem szeretetből való,

ott az már ártóan hathat, a hétköznapi életüket élőkre.

Tiszteletlenséget halmozhat, viszik is tovább mint egy nyúlós,

nehezen kezelhető, távolságtartó hatást kifejtő energiát, hinnye.

Az emberismeretnek már erős hiányosságait láttatja a felszínen.

A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzunk rá ne telepedjen az

ürességnek a feltűnő csillogása. Túl erős hatással lenne, ah,

az egyszerű életükben is boldogulókra,  csapda helyzet az.

Vannak akik a szintjük fölé kerülve nem tudnak megállni,

 s azzal  hirtelen átbillenhetnek, azt a,

mások által generált helyzetek lehetnek.

A nagyon buzgón feltörekvőkre hatnak, ha

 olyan magasra vágytak, amit át nem látnak.

Aztán a sikerből, a minden földi jóból,

nemcsak  a  semmibe, de még a

pocsékba is fordulhat, hinnye.

Vannak nagyon nehéz sorsok,

amikor arra kell ébrednie az embereknek,

 hogy nem kerülhetik el azt amit odatesz az életük.

Megélve törlesztik le, azt amit az elődjeik ah,

nem éltek meg, akkor, időben, rájuk vetülhet.

Erősödnek lelkileg, nem takarítják ki magukból, a

szíveset, se  a lelkes, gondolkodó kontrolljukat, védi őket.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, tanulható.

Ismétlésnek mondom azt, amikor több generáción keresztül,

ugyanazzal a gonddal küszködnek, mégsem csinálják azt meg.

S nem akadt addig, generációkon keresztül egy ember se, pedig

megcsinálhatta volna időben az akkor már látható feladatot, ami

 akkor is nehéznek tűnhetett. Azzal feloldhatta volna a következők

sorsából az ismétlést, azzal megoldhatta volna, amikor már végleg

lerendezte. Önismereti oktatás, neked, kölcsönös tisztelet, érted.

Ünnepi asztaloknál szokták emlegetni a többiek, a jóban a nevüket.

Eljön az idő, amikor néhány embernek, rá kell ébrednie, nem követi

őt, nem ért egyet vele a sarja. Az első téves lépések még

korrigálhatók, amikor erőből igyekezne rávenni a követésére.

Lehet azt mondani bocsánat, eltévedt,  megtévedt, elcsábult, ah,

emberből van, igyekszik az Istenhez fordulva, kiimádkozva rendezni

azokat. Odafordul segítségért,  ahol arra a megoldás, az Isten háza. S

nem megy bele azokba, amiket már átlát, hogy életcsapda helyzetek

lehetnek ah. Tudatosan éli az életét, azt is tudja, senki sem tökéletes,

csak az Isten, s a hatalom is egyedül nála van,  tudomásul kéne venni.

Megérzi már, hol vannak a könnyűnek láttatott nehezek, a kibillenési

helyzetek. A szíves, lelkes, gondolkodó énje időben jelez, nem esik

ismétlésekbe, tapasztalt lesz általa, a nehezekre fel lehet készülni. A

sorsokról őszintén beszélni, tudjon róla mindenki,  aki érintett lehet.

Vannak a  generációs feladatok és családon belül, mindenkinek.

A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzunk rá, ki ne üresedjen a szó, a

bizalom eljátszható,  ha a felelősség helyett a hárítás a divat, hahó.