Heringes Árpádné ev. tudományos prevenciós a megelőzésért. A szükséges idő 60 perc 35.000.-Ft. összes bejegyzése
https://julamami.com Heringes Árpádné 74. életévemben, tudományos prevenciós a megelőzésért egyéni vállalkozóként. A nevemen van 2010. év óta a julamami védjegy, a használatát nem engedem meg senkinek sem, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm.
Magam találtam fel és rajzoltam meg, egy napon és egy ritmusban, s azóta is fejlesztem, akár napi szinten is életszerűen jól oktathatóra.
H.Nagy Júlia néven szólítottatok nagyon sokan, sok évig, amikor
bejelentkezéssel jöttetek Paksra a Hergál Házba, sok éve már, hogy julamami néven hívtok, korosodva julamamivédjegyöreganyám.
A találkozásunk alapja a tisztelet, a tehetségemből lett hivatásomban benne van az is, hogy a szeretet szükséges, hogy alapban, ott maradjon a kapcsolatokban és a családokban. S a divatosítottal se, ne múljon el, az emberséges és szakmai szinteken már elérteknek is a megtartó alapja lehessen az emberséges tartásnak, s az emberi méltóságnak.
A tudásomat a már elért szintemnek megfelelően fejlesztem, akár napi szinten most 2026. évben is, ha tisztelettel mondod, megfelelő megszólítás már korosodóként, julamamivédjegyöreganyám.
2022.09.07. Tisztelettel élj, hogy amikor, meglátod az emberséged tükrét, azzal magad is, elégedett légy. Honnan jöttél, mekkora utat tettél meg, megjártál-e minden lépcsőfokot, az életed adta lehetőségekben, ami aztán, megerősítve téged, a sorsodig is felérhet. Attól függően, magadhoz mérted-e az életminőségedet, legalább önmagadért, megtartottad-e az emberséges tartásodat. Vagy végig rohantad, az aktuálisan megmondók, erőltetett ritmusában és egy reggel, amikor felébredsz, már azt sem tudod, hogy ki vagy. S mi a fontosabb a sok rád aggatott, vagy magad fölött vállalt elvárások közül, mit vagy képes teljesíteni. S mi lesz az, amiért nem győzől majd, az általuk megteremtett, életminőségüket féltő, kérdezőnek, lépten, nyomon, magyarázkodni. Tisztelettel élj, ha eljön az ideje az emberséged megléte, azt meg is tartja benned. A hasonló szinten lévő, gondolkodóktól, azt meg is kapod, ha arra elég érett leszel. Legalább ne árts, magadra is jól vigyázz, téged sem pótolhat senki más. Herines Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. heringesarpadne@gmail.com2022.09.06. Mentünk és miután megkaptuk a számlát, kiszabtunk a farostból, a nagyobb és kisebb darabokat, így befért az autónkba. Ez egy nagyobb tábla, amire nagy odaadással, a magam ritmusában fröcsköltem, a nagyobb kiszerelésű a festékeket. Amikor késznek éreztem, láttam meg ezt azt, abban ami a képen látható lett. A hatásokat festettem meg, amik az eltelt idő alatt értek, felszabadult, a lelkes, szíves, motiváló énem. A feltaláltamnak az oktatása közben, használom azokat a szavaimat, amiket magam szerint formáltam meg, mert oda illettek, a jelekhez, kifejezték őket. Akik már tanulták tőlem, valószínűleg alkalmazzák, így aztán, az is lehet, hogy a Világba már jól szét is hordtál, hála Isten, azokat. Ha nem itt laknék, az is lehet, hogy már város szinten, egy még a Népért lévő, közösségi házban, ha van még ilyen, oktathatnám. Széthordtak mindenemet, széthúzgálták, többen is, igyekeznek, úgy használni, hogy ne kelljen érte fizetni. Valaki azt mondta, hogy nem számít a védjegy Julamami, most, Magyarországon, nyugodtan használhatja aki úgy gondolja. Más országokban meg, abból kiindulva, ami van, simán, megengedők a Julamami védjegy, nem számít egy másik országban védjegynek, tán csak bevétel és nincs felvállalva sem. Ezek szerint, viszi aki akarja, tán már luxus helyeken, több nyelven is van oktatva, valami másolat, kiszemezgetett, ami akkor éppen ott jól hat. Miközben, senkinek sem tanítottam meg, az oktatását, a saját találmányomnak, hallom, hogy itt – ott azért élnek a lehetőségével, óvatosan, hogy ne látszon, honnan van az. Azt mondták, amikor megkérdeztem, mit tehetek, bérbe is adhatnám, az is igaz, nem volt arra igénye sem senkinek. Meg sem tettem volna, hiszen akkor kontroll nélkül, bármire használhatnák. Úgy néz ki, hogy így jártam, nem veszi meg a Hazánk, vagy a szülőhelyem, ahol most is lakom. Miért fizetne nekem pénzt érte, hiszen nem rájuk szavaztam és most már, egyre több mindenből, értem is, hogy miért úgy döntöttem, hála Isten. Nem esett jól, azt hallanom, hogy bármit tehetnek, a Julamami védjegyemmel, mert többet fizettem érte, mint a nyugdíjam, egyedül, azt sem tudtam volna megoldani. Annyit azért, mivel megelőző végzettségű vagyok, utólag, ha mégis lenne lelkiismeretfurdalásuk, beszéljük azt meg, mi módon rendezhetnénk, hivatalosan. Adok – kapok, egészséges körforgásban maradok, szoktam mondani az oktatásommal együtt jártak, a saját magam által, megfogalmazott, a helyére kerülő, mondataim. Igen látom, vannak azok a helyzetek, amiket igyekeznek lefedni, azt elfelejtették, ott maradt, közben hitelesnek vélteket, aggódnak, hogy használják, mert kiderülhet abból, az, hogy a Világot élhetőre teremtő általi, jól megalkotott valóságtól, nagyon eltértek. A tehetségből lett szakma, hivatás, egy elért szintet tükröz, ahol az oktatásom által, megkapom a hozzáértőktől a tiszteletet. Ami, másoknál meg a saját idejükben szintén megadatik, kinél, mikor ért körbe és adatott meg, számára attól fogva az, mert, neki szánta a sorsa. Ah, ha vannak, akik tudatlanul, vagy a felismerők által, őket becsapva, rábeszélve, leutánozzák, majd megtudják, azt a. Olyan embereket vonzhatnak maguk köré, akik azoknak a szinteknek, a jól ismerői, hamar bele is buknak, a csak leutánzó követők, bedől, mint a kártyavár. Én szóltam, prevenciós a végzettségem, ami tükrözi a tehetségemből lett hivatásomat. A belső kontroll jelzi, mindenkinek a saját idejében, ne tovább, elérte a felső és oldalsó határát. Ha meg tudja állni, hogy nem szédül bele, az álságos lehetőségének véltbe, a saját szintjén élheti, nyugodtan, mindazt a minőséget, amiért megdolgozott, vagy az elődei már megtették, a saját idejükben és neki az alapja lett. Ne irigykedj, ez egy sorsszerű folyamat, amit leutánozni nem lehet, mert minden adott lépcsőfokot, a nehézségek sűrűjében, mindazokat átélve, értem el. Az alázat és a tolerancia, nem jár együtt a pénzzel, pedig az emberséges folyamatok, biztonságot nyújtó alapja, az maga, hogy két oldalunk van. Ah, bocsánat, nem írnék többet, ez azért van, mert a napi szolgáltatásomhoz, a tudásomnak az energiája is adott. Hát ha nincs más lehetőségem, hogy ne menjen pocsékba, naponta kiírom, most éppen ide. Jer velem jó öreg, a bocsánatot kéréshez szóló energia, vannak akik még nem értik, hiába haladnának nagy léptékkel. Ha a bocsánatkérés nem esett meg, hiábavalóság annak a, kísérlete, a következő szintre rángatása, nem életszerű annak a hatása. Nem mondhatja senki, hogy nem szóltam, megelőzésben vagyok, amikor oktatom a feltaláltamat, na meg úgy is élek. Amit az oktatásom által átélnek, azt már a hétköznapjaikban felismerik és nem sérülnek meg általa. Azért írhatom, mondhatom, mert a saját találmányom, amit én magam alkottam meg, úgy, hogy tengernyi sok, a tehetségemből lett hivatásomért, engem megtisztelő emberrel találkozhattam. Amit az irigység által mindezekért, a nekem szánt sorsszerűségért kaptam, azt gondolom, csak kevesen bírták volna, így el. Embörös löttem röndösen, s ezáltal, a tolerancia energiája is, ismert lett számomra, felismertem, hogy a motiváló énem által hoztam a tehetségemet. A racionális oldalamat most tanulnám, csak nincs hozzá lehetőségem, nem én döntöm el, mikor haladhatok racionálisan. Volt egy időszak, amikor megláttam, mennyire sokan, lettek hirtelen, s vették magukhoz, az összes lehetőséget, a motiváló, lelkes, szíves, oldalt leutánzandó módokon. Gondolom hamarosan kiderül számukra, nem nekik szólt volna, hanem, a másik oldalnak a fejlődési lehetőségét birtokolták el, így egyoldalú lett minden, csak egy ügyről szól. Engem addig eltartanak a szeretteim és az oktatásomra igényesek, nem erre számítottam, viszont ehhez is van alázatom nekem. Az alázat kiváltképp, megnyugtatóan hatott, amikor felismertem, mekkora ajándék, a sorsomtól, az nekem. Na hiszen, hogy tudnék csak magamra gondolva élni. Ha az Isten velem, hát kicsoda ellenem, ha az Isten velünk, hát kicsoda ellenünk. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ami, reményeim szerint, meghozza pénzben is, a biztonságomat, el tudom újra tartani az oktatásomból magamat. Akiknek szól, már nem pironkodnak, úgy érzik, csak róluk szól, most már minden nap, a többi meg jól lemaradt. Vissza az eredőhöz, így is fogalmazom azt, ami pont arról szól, hogy ideje lenne, helyrehozni, hogy ne maradjon hátra, semmi, a jóból és a szépből kapjon mindenki, aki adott, ide teremtett a Hazánkhoz. S ne vehesse át a helyét, az üres semmi, ami a következőket, a jó minőségű életükben, gátolhatja, azt a. Heringes Árpádné a Julamami. heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a tenyérfotókat várom és a kihangosított +36302470589 nem túl okos telefonom által, történik, az értőknek, a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.09.05. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, Magyarország, Paks, Vadász u.59. Google térkép. Hergál. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ugye az nem lehet, hogy voltak, akik pályázhattak, a kis cégek nevében és azért látszanak a google térképen máshol, vagy több helyen, az egyéni vállalkozók. Egyszerű emberek, kicsi cégek, önmagukat is építeni igyekvők, legalább abban érezzék, hogy nem különböztetik meg őket, ah, bocsánat, tán nem is tudnak róla, hogy látszatra, papírforma szerint, el vannak látva, azt a. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, más megoldásom nincsen, keresem a lehetőségemet, szeretném bevinni a köztudatba, hogy mit és mennyi ideje találtam meg az emberek tenyereiben. Feltaláltam az embereknek a sok – sok, más és mind másféle rajzolata adta meg, a magyarázatokat, összefüggésében. Csupán, egy és csak, egy embernek van olyan, mindenkinek ugyanúgy más és más. Nincs belőlünk több, csak a személyiségünket az emberi tartásunkat is megóvó, egyes emberek vagyunk, nem tucatban születtünk mi se. Talán meg lehetne kérdezni az édesanyákat, hogy mit szólnának ahhoz, hogy többen is használhatják, azt a cégnevet, amit ők maguk alapoztak meg. Szerintem, a sorsokat a teremtő Isten, rajzolta a tenyereinkbe, sorstalanná nem szeretnénk a saját Hazánkban, ahova teremtjük, sokan még korosan is, a jót és szépet. Amit megteremtettünk, azt a kicsit, nem szeretnénk kiadni, arra ami, mások döntései által felkészületlenül ért bennünket. Magyarországon születtünk, itt váltunk felnőtté, a Hazaszeretet egy átható érzés, ami vagy van, vagy még nincsen. Gondolkodva éljük-e tovább, az életünket, vagy tán, leminősítenek bennünket, mert nem tudtuk, a másik megoldást választani. Hol így, hol meg másképp kell megfelelniük, ki tudja miért és hol találták ki, talán egymást túl akarták licitálni, ha nem tudják mit jelent, tisztelettel lenni, mindenki felé, aki ide teremtett, akik által, a Hazánk, a sajátunkká lett.
Igen látszik, hogy nem takaríthatták le, a nagy sietségben és ott van, mindaz, amire nem gondoltak, hogy felszínre kerül, a keresők által. Ki látogathatta meg a családokat, úgy, mintha hivatalos lenne és utána a tehetséges el is hitte neki, amit mondott. Ugyan, ki törődik azzal, hogy az emberi tartásukat meg tudják-e tartani, ha gondol majd egyet a döntő és megint átrendezteti. Ki hányszor bírja azt, a motiváló énjével, egyeztetni, olyan minőségben, amikor még azt gondoljuk, itthon vagyunk a saját Hazánkban és megjár nekünk, a talpalatti talaj érzése, a tartásunk, azt a. Egy Haza ez csak egy, ide szültek az anyáink bennünket, itt maradt ránk, az amit, nekünk szükséges, azt akkor amikor már felfogtuk ésszel, rendezni. Mert már igényesek vagyunk arra, hogy ne maradjon rá,
teherként a következőkre,
mindaz,
ami miatt, odaadással, küzködve,
emberesedtünk, egész eddigi életünkben.
Ami jót és szépet ide,
a saját Hazánkba beleteremtettünk,
azért is tettük, hogy amikor szükségünk lesz rá, ugyanazt kapjuk, vissza is. Hiszen itthon vagyunk, ez a Hazánk. A saját munkánk, a szorgalmunk, az alkotásaink, a tehetségünk, hivatásunk általi munkánk becsületével, lett a Hazánk ez nekünk.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem tudok harcolni,
a tehetségem által, a hivatásomat kellően érett,
igényes embereknek, átadni születtem.
Amivel, a tartást, az emberi méltóságot,
megtartani tudják,
a sorsukban elérteket megélik és fejlődnek tovább,
nem használódnak el menet közben. A feltaláltamat, rajzosan oktatni születtem, idáig értem el, 71. évemben és nem adom fel.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. a HergálHázból.
2022.09.04. Ezt, több éve föstöttem mög. Nyugodtan, őzhetök, mert apám arról a területről származik, ott még megfelelő, számára biztonságot nyújtó, jólétbe született és kisgyermekként úgy is élhetett. Azután már a szülei csak veszekedtek, hogy kinél legyen, mindenáron, megmutatva a másiknak, hogy kinek az akarata az erősebb. Rám jutott az a sors, amivel ki tudtam hozni, a felszínre, a generációs feladatomat, apám generációs feladatát vittem tovább. Még küzdök naponta, hogy a sorsomat, amit megcsináltam, már évekkel ezelőtt, megóvjam, a sok hozzá nem értő, döntőknek a nemtörődömségének a következményeitől. Amikor az engem megtisztelő, embereknek a tenyereiknek a térképeit, olvasom le, az is előfordul, hogy őzéssel fogalmazom meg, az egyes leolvasható területen belüli részletet, az éppen adott, tenyérben. Apám felnőttként tudta meg, hogy az anyja nem halt meg, nem tudott megbízni benne, hiába tett volna meg érte bármit, hogy elfogadja, mint az anyját. Nekem adatott meg az, hogy megéljem, a nagyanyám által azt, a nagyfaluban, amit addig nem élhettem meg, a vidéki környezetemben. Sok mindent adott nekem, az a sok tapasztalás serdülő leánykaként, nem fogadtak be az utcabéli gyermekek, vidéki maradtam a szemükben, de játszhattam és rosszalkodhattam is velük együtt. Ahogy látom, sokan nagyemberek lettek közülük, érdekes érzés az nekem, nem fogadták be a feltaláltamat, a saját Hazánkban, úgy nézett ki már az első években, hogy jobban elfogadták azt a Világban. Ha belegondolok, a magam egyszerűségében élem meg mindazt, amit azóta, arra már éretten, a tehetségem által lett, hivatásomat gyakorló életem során. megtapasztalhattam. Nagy utat tettem meg, ahhoz képest, ami apámmal történt, miután a szülei elváltak és úgy tudta, az anyja meghalt. Nem találkozhatott vele, mert az anyja az apjától elvált és elköltözött. A sikeres vállalkozásuknak vége lett, nem fizették ki a nagyanyámat, de abban sok cimborája segített, hogy a bánatával együtt, elmulattak mindent, úgy hát, a nagyapámnak se maradt, semmije sem. Az engem, megtisztelő, a tehetségemből lett hivatásomért, hozzám érkező, emberek bizalma által, a sorsok, tenyértérképek olvasása, bizonyítékaként, emberismeretből nagyon tapasztalt vagyok. Sokat adott nekem, emberesedtem, azáltal, hogy rengeteg emberrel találkozhattam. ültek velem szemben. Most meg már, egy ideje, csupán a hangomat hallgatják, a kihangosított telefonom által, amikor leolvasom a heringesarpadne@gmail.com által, a gépemre kinagyítható tenyérfotóikról, a sorsukat, tenyértérképüket. Nem tudtam úgymond, befutni, divatos az lettem, az első hét évben, sokat szolgáltattam és oktattam, az általam feltaláltamat, a nagyfaluban, egy általam tisztelt, kitűnő, emberséges által. Nem tudtam beállni a nemlétező sorba, s amikor nem kaptam meg a tiszteletet, úgy, hogy jó minőségben, a saját tudásomnak megfelelően tudjam gyakorolni ott, a hivatásomat, kimondtam, amit szükséges volt hallaniuk. Rájöttem, gyorsan, nem változtattak volna, csak üres szavakkal, ígérgettek, hát elköszöntem. Nyilván nem úgy ment tovább, hogy fejlesztettek volna, felfejlődtek volna, az akkor már, nemzetközi feladataikhoz, ami a Hazánkat már akkor, minősítette. Nem tudom felfogták-e, mert engem, inkább letudtak és lettek mások ott, más minőséget adva, lehet, hogy a személyem változásáról, nem beszéltek, azóta sem. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tarts ki mellettem, kiló számra van olyanom már nekem, a tartásomban, emberi méltóságomban. Igyekszen, felfejlődni ahhoz, ami a feladatom, akár naponta, ahogy azt illik, ha valaki a hivatását gyakorolhatja, ebben a nehézben, emberesedik, megerősödik, nem az életkorunk függvénye az sem. Ki mikor kapja meg feladatának, a sorsában, a generációs feladatában, amikor ott az ideje, megéli. Ki is lehet kerülni, egy ideig, inkább lelkiismeretfurdalással élni, a könnyebbet választani, ami aztán behozza, a szint alattit. A tapasztalatom az, hogy felkínálja a sorsunk, megint és újra, hogy ne maradjunk le végleg, semmiről se, ami számunkra fontos lenne, kinek mikor, van ott az ideje ahhoz, az meg is adatik. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, várom, hogy ezzel előre tudjak jutni. https://julamami.com Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Tiszteletem.2022.09.03. Tiszteletem. Tiszteletem. Tiszteletem. Átfordultunk címet adtam a föstésemnek. Megváltozott és minden összefügg mindennel, ha elérsz oda és már igényes vagy magadra emberileg. Beértél arra is, emberileg, hogy már tudod, tisztelni az embereket, azon a szinten is, ahonnan elrugaszkodtál. S mivel túlon túl is, tán még azon is túlra, a saját szintedet meg nem élve, határtalan, magasságokra vágytál, másokkal azt számodra már, meg is valósíttattál. Amit tán, generációsan feladatként hoztál, de meg nem valósítottál, hát nem tisztelsz senkit és semmít, ami a múltadra emlékeztetne. Viszont úgy gyakorlod, mintha a hivatásod lenne, bánkódsz is már utána tán, hogy nem azt valósítottad meg. Régivágásúként, tán a botot is használhatnád, mert nem tudtad feldolgozni, hogy akkoriban mi minden, megtörténhetett veled. Már szembesültél vele, nem tudod betölteni azt, amit felvállaltál, mert mire minden elváráshoz, felzárkózni is tudnál, megint megújúltak az elvárások ott. Segíts magadon az Isten is megsegít módon. Neked szükséges, úgy alkalmazkodnod, hogy ne sérüljél bele, az összevissza kavargó, mindenféle hatásokba. Amit nem csináltál meg a sorsodban, az odatevődik nap mint nap feladatnak, az is érted van. Sokféle hatás érhet, nem életkor függvénye az sem, hogy ki mikor jut el oda, hogy feloldja, azt amit, addig nem tudott. Ha a megoldatlan sérelmeket mind kivetítené a Nép, hát síró, zokogó tömegek lennének és mindenhol. A Nép élt itt előbb, teremtett bele a Hazánkba minden jót és szépet, hát tisztelettel legyél, mindazokhoz is, akik nem értenek egyet veled. Ha nem bírsz el a feladattal, mindenkinek, minden szinten, jó minőséget adva, tegyél hát magadért, vonulj el és csak saját sorsot éljél. Jer velem, jó öreg, tarts ki mellettem. bocsánatot kérek, minden érintettől és akár, mindenki helyett. Ha az jól jönne, valakinek, aki arra már nagyon érdemes, hogy érezze, a törődést, hátha elég ahhoz, hogy átgondolja, fölösles, attól várnia, aki arra még nem képes. Van aki látja, van aki majd valamikor, a saját idejében látni fogja, aki már felfogja, tudja, add meg azt, ami jó és szép megjárna már. Mindennek megvan, a maga ideje és jó megoldása, ahhoz, hogy sikerélmény is legyen belőle. Megváltozott minden és mutatja naponta, a helyes megoldásokat, erőltetni nem lehet, viszont ha arra éretten, átlátja, általa maga is fejlődhet. Az alkalmazkodni tudás egy út, amit végigjár, az emberlánya, nem hagy ki belőle semmi nehezet. Hiszen az a nehéz, később megint felajánlja, a jó megoldáshoz, az azóta már, megint, nehezített szakaszát. Amit magához véve, a saját fejlődéséhez is veszi át, a jót és szépet belőle, látja már, hogy emberileg mi nem helyes, s így, általa, önmagáért is tesz. A feladat körbeért, megtalálták a kapcsolódási pontokat és így hasonló szinten már boldogulnak. Tisztelni tudják egymást, az üres szavak, csupán elképzeltek, erőltetések szerint, nem működik, életszerűen igen. Hiszen az élet élni szeretne, meg is tesz, minden szépet és jót, az adott pillanatban érte, mert az alkalmazkodni tudásán is múlik, a jó életminősége. Igen látom, a gmail által átjön, egyenlőre nincs számomra, még, általam jól átlátható megoldás. Hát nem tudom még, a magyarul beszélő, más országokban élőknek, most, csoportosan oktatni a feltaláltamat. Igyekszem felfejlődni a feladatomhoz, nem rajtam múlik, mikor lesz megoldásom, a csoportos oktatáshoz. Mindent a maga idejében, most viszont, se tanácsadó által, sem másik szinttel, nem tud még, az egészséges egyensúlyt is biztosítva, összekapcsolódni. Szükséges hozzá, az a tudás, ami biztosítja emberileg azt, ami egy jó ideig, nem volt meg. Így, hát most, mindenkinek, a saját életritmusára lenne szükség, figyelnie. A többlet – hiány, egyensúlya is, az egyes emberekre van bízva, mikor, éppen, minek jön el, az ideje számukra. Azért nyitott szemmel járjál, mert ha elmégy úgy, bármi mellett, ami megérintett és mégsem, reagálod le, benned marad az. Én magam úgy alkalmaztam, hogy kimondtam, hangosan, tán nem kéne. A saját életminőségükkel, óvatosan, lassan a helyére tenni, a saját szintet építgetni, a lépcsőfokokat, akár ismételve, végig járva, bebizonyosodik a fejlődés is. Ne mástól várd, magadért önmagadhoz képest, az egészséges egyensúlyodra is figyelve élj. Tanulj meg, az adott helyzetben, jól kommunikálni, mindenki más sorsot hozott, annyira más hatások érnek bennünket, akár ugyanabban a miliőben. Tolerancia, tolerancia, tolerancia, a lehetséges mennyiségben, hogy ne sérüljél bele magad sem. Egyészséges egyensúlyt kívánok, szeretettel. Heringes Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, https://julamami.com Európa, Magyarország, Paks, Vadász u. 59. a HergálHázból. Tiszteletem.2022.09.02. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, mivel az elődje, nem hozott semmit, hát megváltoztatnám, de nem lehet. Mert üzletasszonynak néznek és úgy néz ki, egy étterem dönti el, hogy mi a kategóriám nekem, kezdő, haladó, vagy esetleg rajongó leszek-e. Emberismeret, van- e neked szülőként, amikor adja a jeleket a gyermeked, nem nyafog, nem jó neki valami miatt, az útvonal, ahonnan érkezik. Lehet, hogy akik gyermekként hozzád, hasonlók voltak, mostanra már, irigyeid lettek, tán neked is. Ha ismernék a sorsukat az emberek, azzal lennének elfoglalva, hogy legalább, azt éljék meg. Ne kelljen, a nem általuk keletkezett, rájuk maradt, rájuk rakott, hiányokat meghagyni, mintha nem csináltak volna egész életükben semmit. Mintha darabra, esetleg tucatra, lenne számolva, a motiváló, lelkes, szíves, gondolkodó, emberséges. Hitelesen tette a dolgát, ami azóta, kiment a divatból, átvette a helyét, tán, a feladatként felvállaltak általi, vagy a kuncsorgásos, hátha neki is pottyan onnan valami, szorgalmasan kattintásos, megosztásos, látszatos, ismertség. Sokan lehetünk, akik, ide teremtettünk és úgy néz ki, ha el akarjuk magunkat tartani, hogy az emberi méltóságunkat megőrizni, a saját jó minőségű szolgáltatásuk által, dolgozni szükséges, egész életünkben. Igen tudom, nem kötelező használni a facebook, sem a gmail.com, csupán lehetőség, szolgáltatások, amiket ingyenesen vehetünk igénybe, nem nekünk szól, nem ott élünk, mások itt a történések. Nem várhatjuk el, hogy megértsék, ne erőltessék ránk, az üzletelést, persze lehet, hogy jó a szándék, csak nem tájékozódtak. Bejön rajtuk minden, kontroll nélkül, pedig szigorúra van, általam, állítva az okos gépem. Magyarországon, a saját Hazánkban, a szülőhelyemen Pakson, lakva, nem kapom vissza azokat, a jókat és szépeket, amiket ide bele teremtettem. Mintha valami Hazátlan megtűrt lennék, nem tudom, mások, hogyan élik meg itt, ha szolgáltatni szeretnének. Mert igyekeznénk, megtartani, amit eddig elértünk, a sok és jó minőséget nyújtó, tehetségünkből eredő, hivatásunk által, elért életminőségüket. Amikor a munkája miatt hozzátok érkezőknek, hogy ne kelljen időt veszítenetek, megengeditek, a használatát a kulcsotoknak, akkor jöhet mehet, amikor jónak tartja, akkor mi van utána. Ki mikor jön tisztába azzal, hogy mennyire legyen óvatos most, kiben bízhat meg, jól kontrollálta-e, vagy megelégszik, a külső adta hatással. A hivatástudat, a hitelesség, a tehetségnek a jól megérdemelt gyümölcse. Ne minősítse le senki, csak azért, hogy neki könnyű legyen, a céljait elérni, ha nem érti, mi történik a döntései után, az érintettekkel. Amit szolgáltatókként, egyéni vállalkozókként, elértünk, azért nagyon sokat dolgoztunk, nem tudja azt, eldönteni, aki nem dolgozott még úgy, hogy gyakran kellett mások döntései miatt, újra és megint és így tovább az alapoktól kezdenie. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.09.01. Látod, látod, mostanra, már mennyi lehetne, a jó barátod, mindazokat elhagytad, mert a másik oldalukkal, hozták a tehetségüket és gondolkodva abból éltek. Az ügyeddel nem azonosultak, a kiváltságosoknak nem hajbókoltak, meg nem alázkodtak. Inkább az alázatot gyakorolták mindenhova, ami éppen adott volt akkor, ott számukra. A toleranciával küzködtek, sok – sok megalázó helyzetet éltek meg, lám már egy másik szinten, értően, látják át, a miérteket. Ha már, esetleg, szánod, bánod, mert nem volt akkor benne érdeked, hát megoldani nem volt kedved. Használtad azt, amit úgy gyártottál le, mintha magadnak csináltad volna, aztán rájöttél, miért ne azt láttasd, amit, a hasonlóan működők, látni akartak és használtad, mindazt, ami akkor sem rólad szólt. Adni születtünk, s ott van az ideje, annak, midenkinek máskor és másból, máshol, hogy gyakoroljad, miután, már a jól bevált gyakorlatodat elengedni nem tudtad. Ami megtetszett és a hasznodat szolgálhatta, hát azt betudtad magadnak, a lehetőségétől, nem fogtad vissza magad. Más az, amikor, már a Hazánkhoz annyit adtál, hogy jól megérdemeltként, megjárt az már és éppen akkor kaptad meg, hogy kiteljesedjél általa. Könnyen libbentél tovább, a semmiben hagytad, mindazokat, akiket érintett volna az, kiszolgáltatva, a hasonlóknak, amikor, úgy érezted, nem közös az érdeketek, nem akartál osztozni, csak birtokolni. Birtokolni is születtünk és mindannyian, ezért aztán, ki mikor ébred rá, hogy ha nincs semmi, amire nyugodtan ráállhat, ahol gombát szedhet magának. Nem érezheti, hogy a talpa alatt, van annyi talaj, hogy amit feltalált, azt megtarthatja magának és pénzt hozhat az számára, a saját Hazájában. Hiszen az ide, bele is teremtettek hozták össze, azt, ami lett a Hazánkból, mert a Hazánkba, bele fizették és mindig azt, amit tőlük akkor éppen elvártak. Gyarapodott általa a Hazánk, aki kicsit tudott beleteremteni azt meg is tette, aki többet tudott, hát úgy cselekedett. Ha többet adott, a simán gyakorlatias mozdulatoknál, akkor feltételezte, hogy majd eszükbe jut, a döntő embereknek, amikor már nem tud beleteremteni. A Hazánk azt annak megfelelően tolerálva, adja oda vissza, hogy megbecsültnek érezzük magunkat a saját Hazánkban, szülőhelyünkön. Bepótolható mindaz, ami mára már, vagy még, nincsen meg érzetként, Hazaszerető, a saját idődben, nem ismerve fel az emberi nagysádogat, nem lettél. mert túl ment a túlon, az a magasság, amit elértél. Ott már más érzeted van, mintha különb lennél és mindenkinél, onnan már mindent és mindenkit, csupán ugyannabból a szemszögből látsz. Tán úgy szemlélődsz, mint a gazda a jószágaira nézel néha vissza, ami akkor, még tartásosnak látszottak ott sokan, amikor, ahonnan elrugaszkodtál. Pedig emberileg még arra, amit felvállaltál, érett nem voltál, naponta jut eszedbe, a sok hiányosság, amit be nem pótoltál. A napi tapasztalatom szerint, egy adott ideig, ami mindenkinél más és más, vagy megfelelő szintig, bepótolható még, a hiányosságoknak a sora. Mivel ebben a hónapban, ha egyedül élnék, már nem tudnám eltartani magam, annyi bevételem nem lett, megalázó érzés, nem szépítem. Mert nem működik, már számomra semmi, amit az interneten a szolgáltatók másoknak valószínűleg megadnak. Feltaláló vagyok, sok ország olvassa, tán, naponta, a honlapomat, az írásaim, az oktatási rajzaim okán, miatt. Viszont, nem tudtam feljutni oda, a bevételemmel, ahol, mások ennyi feltalált tudással sem, annak megfelelő bevételt is elértek. Ha nem hiszi, nézze meg, lát-e engem, ott, ahol a tudásuk által, jó bevételt értek el, a Hazánkban. Van-e nekem lehetőségem olyan, amit nem szednek szét, még mielőtt eljutna oda, ahol, már várják, a szolgáltatásomat és nem kevesen. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolni születtem, nem vagyok versenyben sem, hiszen egyedül én tudom oktatni azt, amit feltaláltam. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az oktatásomért és szolgáltatásomért, engem megtisztelőkhöz és akkor éppen oda. Jó lenne ha tudnának róla, alap dolog az most, ne árts, ne bánts, magadra is jól vigyázz. Ha abban a helyzetben vagy már, hogy összefüggésében is szükséges lenne látnod, íme, van rá megoldásom. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. heringesarpadne@gmail.com, +36302470589 kihangosított telefonom által, történik. Heringes Árpádné a Julamami, egyéni vállalkozóként a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
2022.08.31. Pihenj csak jó öreg, bocsánatot kérek, szívesen, lelkesen, gondolkodva élem az életemet és szolgáltatom azt, ami, akár naponta, a fejlesztésem által, az alkalmazkodni képes energiám lett. Csirkelábért álltak sorba, órák óta, még nem érkezett meg, / sokfélét tudtak elkészíteni belőle, a családjukat ellátni igyekvő, főzni tudó asszonyok /. Tiszteletben tartották az emberek, ki mikor érkezett és mennyit várakozott, figyelmeztették is egymást, hogy most ő kerül sorra. Ha egy – egy a várakozási időt, nem betartó, sürgető, akadt volna, volt, aki azt kimondta hangosan, végig pironkodhatta a várakozási időt, a helytelenkedő. A saját megtapasztalásaim szerint, adni születtünk és mindannyian, ha az elődök tették a dolgukat, akkor ránk nem maradt, magunkhoz képest, túl sok feladat. Ha az nem történik meg, vagy ha túlzásba esne valaki abban, kap egy féket, vagy átbillen a könnyűbe, ami által, lelassulhat, vagy felgyorsulhat, az életritmusa. Nehezen találnak aztán önmagukra, ha nincs kapaszkodó ahhoz, hogy miért lett volna szükséges megoldaniuk a saját idejükben. Ezt a tenyérrajzomat, ász emberünk, tenyerének neveztem el, többféle sorsot visznek egyszerre. általában irigyelt emberek. A hivatásom gyakorlása közben, a napi tapasztalásomnak az egyike. Ami számomra nagy élményt jelentett, mert hasonlót láttam, a saját, sorsomnak a térképén. Azonnal jöttek a felszínre, az irigységnek az energiájában megélt, az akkor, abban, átélt emlékeim. Nem tudtam tolakodni, se versenyezni nem akartam senkivel. Valahogy már akkor is tudtam, hogy az nem tartozik rám, nem az én dolgom, az ő saját élete, élje meg úgy, ahogy arra képes. Már akkor is, tudtam örülni, a mások jó élethelyzeteinek, együtt örülni, ha valami jó esett meg velük. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasás. Magam rajzoltam meg, minden lapját összefüggésében, egy napon és a saját akkori, tudásomnak a ritmusában, s lett belőle a védjegyes oktatásom. Nem álltam meg, fejlesztem, akár naponta, éppen mi és annak köszönhetően, mikor ér körbe, s lesz a miértnek válasza, az adott ember sorsában. A tehetségemből lett a hivatásom, jó időben voltam jó helyen, amikor, nagy tömegnek számító, sok országból érkezett, emberekkel találkoztam. Megtanultam, mi módon tudom úgy beosztani az időmet, hogy ne várakozzanak, méltatlanul sokat, az engem megtisztelők, azt is, hogy ne terheljem a lakókörnyezetem se azzal. Minden lépcsőfokot többszőr is megjártam, tapasztalva haladtam, amikor már sokat tapasztalt voltam, összefüggésében az oktatási rajzaimat, egy napon és a saját életritmusomnak megfelelően, megrajzoltam. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com
2022.08.30. Ha elhitték, hogy most is, az elképzeltjeik szerinti, múltban, életszerűt élhetnek, meggyőzni nem szeretnék, arról senkit sem, nincs hozzá, a saját hétköznapi tapasztalatimból ismeretem. Én magam az értőket értem és a szolgáltatásomra, is ők jelentkeznek, nem tűntek ám el az intelligensek, csupán nem várják, tovább a semmit, sokat tettek azért, hogy az elért szintjük szerinti megoldásokat keresik. Ha nem becsülik meg, a döntő emberek, az emberségesen is jó, kitűnő, szaktudásúakat, akik, Hazaszeretőkként, reménykedve, még itt vannak, a sok ide teremtett, jó, kitűnő, minőségű munkájuknak a gyümölcsét itt, ahova teremtették, itt is aratnák le. Ismerik a jól, kitűnően, elvégzett, s azzal a Hazánkhoz is teremtett, munkájuk becsületét. A többiek is csupán, a saját életminőségüket keresik, oda telepednek le, ahol a tehetségüknek, hivatásuknak megfelelően, az elért, szintjük szerint, már jól megérdemelten, jól megélhetnek. Jer velem jó öreg, a tapasztalt tudásom szerint, mindenkinek szüksége van arra, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen, nem kiszolgáltatva magát, bocsánatot kérjen. Hiszen az egy erős energia, amiért meg szoktak szenvedni, ha többre tartják magukat, mint a többi, s méltatlannak érzik azt, hogy megtörténjen a bocsánatkérésük. Esetleg az képzelik, hogy majd elfelejtődik, elhalványulhat, annak a jelentősége. Ah, ha viszont a saját lelkiismeretük ragaszkodik, ahhoz, hogy oldják fel, a számukra legmegfelelőbb időben és helyen, nagyon óvatosan ám, mert nem mindenki van azon a szinten, hogy arra, akkor, ott, elfogadó legyen. Emberünk, a generációs feladatait, az anyai ágáról hozza. Meglepetés lett az apjának, emberünk létezése, amikor a nagykorúságánál, az anyja azt, közli vele. A tenyérrajzomról leolvasható, hogy hány generáció volt előzőleg, akikről emberünknek tudomása lett. S az is látható, ami a magzati szakaszában átrezgett, hogy az anyja, lelkiállapota elbizonytalanodott, a várakozási időben. A megszületésére megoldódott, az anyja, már várni tudta, s így, annak a hatása, nem vetült át és nem okozott emberünknek, látható, elbizonytalanodást az élete során. Három irányba ment a sorsa, előbb a tolerancia volt hatással emberünkre, azután meg kétféle párhuzamos sikert mutat, emberünk tenyerének térképe. Amikor már tudja, az emberlánya, mi miért volt nehezített az életében, megoldani is képes lesz, ha ott lesz annak, a saját sorsában az ideje. Minden sors más és más, különböző generációs feladatokat hoztunk, a saját sorsom igazolja, hogy van az úgy, hogy még időben, felfogja az emberlánya, akkor éppen, miért nehezített az élete. Minden, csak ránk vetülő nehezet, nekünk, magunknak, szükséges megoldanunk, hiába várnánk, valaki oldja már meg, helyettünk. Azt úgy, ahogy nekünk jó, más nem oldhatja meg, életszerűen, működőképes, számunkra, az nem lehet, a belső kontrollunk, csak nekünk jelez. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Akik már ismerik a tenyerüket, a megoldásokat is megkapják, hiszen a motiváló énjük, jelzi azt, számukra, s pont a saját idejükben. Azután már veszik a jelzéseiket, mikor, miben szükséges tájékozottnak lenniük, a sorsuk és generációs feladataik tekintetében, annyira, hogy saját megoldásaik, időben történjenek meg. Lehet, hogy bonyolultnak tűnik, így leírva, az oktatásom közben, az adott pillanatok, által kerülnek a helyükre a magyarázatok. Amikor az egyik feladat megoldódott, azután a következő feladat is a megoldásunkhoz, megadatik. Ideje lenne, hogy minden családban legyen, legalább egy, a Tenyértérképeket olvasni tudó, arra emberileg már éretten. A sorsuknak az értelmezését, a saját döntéseiknek a lehetőségeit, hitelesen felvázoló, az érintettek felé, érthetően, fordítani tudó ember. A belső kontroll mindent jelez, mellébeszélni nem lehet, hitelesítésül, az is értünk van. A lehetősége is adott egyben, annak, hogy ne csak önmagunkért felelősen, éljük meg a sorsunkat. Nem tanítottam be se meg, eddig, az oktatását senkinek sem, várom a lehetőségemet. Ahhoz, hogy a számomra is legjobb módon, tudjam átadni a tudásomat, az emberek megismerjék a saját sorsukat és nyugodtan éljék az életüket. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Tiszteletem.
2022.08.29. Jer velem jó öreg, bocsánatot kérek, most éppen, itt elől van a legjobb helyed. Az igényességről keveset beszélnek, pedig abban ott van, minden emberséges tartás, tudásnak az utánozhatatlan rezgése, a megfelelő, jó kommunikációhoz az alázat, oda át is megy, ahol értők hallják azt. Az intelligens, nem árt, se nem bánt, önmagára is jól vigyáz, mert tudja, nem pótolhatja, az eredetit, a működőképest, a generációsan ott tartó, emberségesen gazdagokat, senki más. Egyoldalúan, nem megy, követted az álmait, észre sem vetted, csak a saját érdekedét képviseled. Az is lehet, hogy az önimádó szórakoztatásának, a kicsi részlete az, bábjátékot játszol el, nap mint nap. Elfelejtettetek a Hazánkban, a gondolkodókról jó döntéseket hozni, annyit sem szántatok oda, hogy nyugodtan, megmaradjanak, jó minőségű életet éljenek, a születési helyüket is, tisztelni legyenek képesek. Megszereztél mindent, ahhoz, hogy ne kelljen a megoldásokon gondolkodj, amit elég bonyolultnak véltél, amellett álltál ki. Mert magadnak, nem volt ahhoz gondolatod, hogyan kápráztathatnád el, a rácsodálkozókat. Hiszen valami nagyon másra vágytak és elég sokan. Senki sem gondolta volna, ha, egyedül hoztuk a saját sorsunkat, akkor csak mi tudjuk, számunkra jól megoldani azt. Igen tudom, hogy sokan alkalmazzák a saját hasznukra fordított, mondataimat. Maguk szerint értelmeztetik, beépítve a saját érdeküket kiszolgáló, csak számukra jóba, mert, úgy sem értik a többiek, de jól hangzanak, van saját ritmusuk, az általam alkalmazott szavaknak, ott is, ahova megmondóknak álltak. Csupán, sem életszerűen, se sorsot építően, nem működik az, nem adtam át, sem el nem adtam senkinek, magam oktatom, ezt hitelesen, egyenlőre csak. Nem a gazdagságra törekedtem, nem álltam be se ide, sem oda, tartozom, az éppen, engem megtisztelő, bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. A tehetségemből lett hivatásomat gyakorlom, egyenlőre eltart a bevételem, nem tudom, hogy lesz ezután, nem terveztek a tudásommal, engem megtisztelve az oktatásommal, sehol sem. Gondolom nem egyedül vagyok ezekkel a tapasztalatokkal, nem gondoltak viszont azzal, hogy az emberlánya fejlődik, mindenféle hatás által. Lefordították, maguk szerint átfogalmazták, bevitték, ide meg oda is, mert számukra, jópofának tűnik, ha azt látják, hogy a többiek nem értik. Egyszerűbb lenne beengedni, végig tanulni, minden oldalát, a sajátja lesz közben mindaz, ami úgy hat az oktatásom közben rajta át, hogy felismeri, mit szükséges neki önmagáért tenni. Ahhoz, hogy most, ami régebben több hónapot is jelentett, ma már délután is lehetséges az, amire addig vágyott, meg is kaphatja. Csupán az lesz a gondja, ha nem vág elég gyorsan ahhoz a hatáshoz, az eddig a kiszolgálókra hagyott, általi, nem túl gyorsan forgó agya. Nem tudja más átadni ezt a tudásformát, jól megfogalmazni, mint én magam, aki meg és feltaláltam. Egy napon, egy ritmusban megrajzoltam és annak megfelelően, alkalmazkodom, ahogy azt, az oktatásomra bejelentkező, felfogni képes. Hiszen nem találkozhatott, máshol ezzel, az életszerű ritmusban, működőképessé váló, oktatási formával. Segítek magamon, hogy az Isten is megsegítsen, ezzel tudtam megmaradni, ebben a 14 évben. Persze könnyebb lenne, ha a kiszemezgetett, lemásolt, az elcsaklizott, is valóban működne, úgy, hogy az hasznára lehetne, mindazoknak, akik a megtanulására rászánnák az idejüket. Nem működik másnak, hiszen a tudás ehhez nálam van, mert én találtam fel és meg. Személyre szabva oktatom, ahhoz van tengernyi, a hivatásommá lett, tehetségem általi gyakorlatom. Ha nem kapom meg, a megfelelő tiszteletet, nem vállalom az oktatását, sem a szolgáltatást. Akik ahhoz szoktak, hogy napi szintű, önmaguk fejlesztése helyett, másokat fejlesztenek, mert jól bejött nekik, senki sem kontrollálja őket. Volt aki azt mondta, ugyan már, kiszolgálhatják magukat, azt csinálhatnak, amit akarnak, senki sem ellenőrzi, honnan kitől van az. Vagy elmennek az előadásokra, tán igénybe veszik, azt a szolgáltatást, ami életszerű, hat, működik és utána előadják, mint a sajátjukat. Hiszen újként hat az, minden felelősség nélkül, divatossá tett sületlenségeket szajkóznak, mert szívesen mondogatják utánuk sokan azt. S amikor körbeér, nem tudják kezelni, mert hirtelen döntöttek, nem tudtak elmenni a lehetőség mellett. A sok üresben körbe – körbe kerengetett meg, várja a következő mondatokat, hátha azok majd, a saját életminőségükre is jól hatnak. Megmagyarázták maguknak, hogy ha mások is úgy cselekednek, akkor miért ne, tennének hasonlóan. Annyit azért még, ezt a tudásformát, magam találtam meg és fel, nem tudja senki más, hatásosan, úgy, hogy át is menjen, tovább adni, csak én magam. Ha még ott tart valaki, hogy a tudás hatalom, hát alaposan kiment a divatból. A tudáshoz mostanság kellő alázat, tolerancia, az emberi méltóság gyakorlása, emberséges tartás, napi szinten fejlesztett, jó kommunikáció szükséges, egyébként, nem életszerű, nem hat. Jer velem jó öreg, majd csak, ráébrednek, a belső kontrolljuk, nem hagyja tovább szunyókálni, az emberi méltóságukra igényeseket, hiszen néhányan már túl aludták magukat, alaposan le is maradtak. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Tudom, ahhoz vannak szokva sokan, hogy megmondják mit tegyenek és meg is oldják, az adódó problémáikat helyettük, így lesz belőlük, a kiszolgálásuk által, egy idő után önmagukhoz képest, tán, túl könnyű.
Nem tudom kiszolgálni, az arra igényeseket, hogy más neve legyen az egyszemélyes oskolámnak, mert így kaptam meg hozzá az engedélyt.
S azóta, már annyi mindent megváltoztattak,
hogy maradok annál, ami biztosan tükrözi,
az oktatásommal járó tudást.
Bizonyára,
nem jönnek be az oktatásomra,
akik úgy gondolják, az,
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó,
hozzájuk már, méltatlan megfogalmazású.
Nem tudja más, a feltaláltamat, oktatni,
se fejleszteni, sem úgy kiszolgálni,
az arra már érett embereket,
hogy az át is menjen teljes egészében,
amit akkor megértettek, a saját tudásukká váljon.
Megértik, egy – két oldal rajzom után, hogy menet közben, a nehezebb oktatási módom, kitakarítja belőlük az értetlenséget, a meg nem értők helyett, már megértők lesznek. Mivel gondolkodniuk és dönteniük is, szükséges, az oktatási módom által. Úgy lesz, majd a sorsuknak, a megértése, is könnyebb, utána, miután feldolgozták a tanultakat. Azután, ki mennyi idő után, gondolkodva élnek és nem futamodnak meg, hiszen tudják, önmagukért, saját maguknak szükséges tenniük.
Honnan jöttek,
mit hoztak sorsuknak,
generációs feladataiknak,
hozzá is látnak,
miután megértették a miérteket,
már tudják, mit és hogyan oldjanak meg.
Megy az életük tovább, a maguk módján, s amikor legközelebb elhangzik, egy hasonlóan rezgő mondat az életükben, lapoz az agyuk és már tudják, mire figyelmezteti őket. Megértőbbek lesznek a többiekkel, nem kritizálják őket, hanem fejlődnek azáltal is, hogy már tudják, minden sors más és más.
Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, történik az szolgáltatásom. heringesarpadne@gmail.com, és a +36302470589 nem túl okos, kihangosított telefonom által, más lehetőségem nincs. Tisztelettel: Heringes Árpádné a Julamami
2022.08.28. Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is teszi az utat, a jóhoz és a széphez, újra megint fejlődve és úgy is teremtve. Mert, a saját Hazánkban is, jó minőségű életet élni szeretne, mindenki aki ide született, bele teremtett, azt a minőséget élné, amit szívesen, lelkesen, gondolkodva, a tehetsége, a hivatása által, ide bele teremtett. Akkor is, amikor a Nép gyermekeként, ide születve, az iskolákban jól teljesített. Azzal már készült a felnőtt életének a hasonló minőségére, hiszen a Hazánkba, bele teljesített. Minden percben átélve a sikerélményét annak, a jónak és szépnek, emelte a saját, a generációs szintjét, a Hazánk szintjét is, akkor is, amikor önmagáért tett. Tiszteld önmagad, hogy tisztelni tudjál másokat. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Vigyázz, hogy mit kívánsz,
mert ha megadatik, abban fogsz, azután, magad is élni.
Amikor az emberlánya, tudja, hogy amit feltalált, az túl sok,
azóta profivá vált hasznára vált. Tán, ki – ki emelve, belőle, a mondatainkat, erős hatásokat váltottak ki, azokkal az üzletmenetükre. Nem az jutott akkor eszükbe,
hogyan találják meg, a módját, hogy ami a miénk volt,
amíg el nem birtokolták, azt ne, a sajátjuknak, tudták be.
Tán azzal az indokkal, magyarázkodnának,
hogy előszőr ők találtak rá,
az internet világában,
az életkorunknál fogva, abban is, védtelennek látszókra.
Inkább vegyék számba azt, hogy nélkülünk, mint, feltalálókként megalkotott, mondataink nélkül, nem tartanának ott. Aztán meg rákapnának és a további, sikereiket is általunk, a hiteles mondataink által, biztosítanák be, hiszen bejött nekik. Így aztán, feltalálókként csak vegetálunk, mások meg, a kiszemezgetett, mondatainknak, a jó hatására, gyakran és biztosan, jókat profitálnak így, belőlünk. Hiszen pontosan tudják, a Hazánkban, senki sem vállalt fel bennünket, úgy, hogy tudná már, hogy mi mit tudunk. Pedig lenne megoldás erre, akik úgy használták mindazt, ami a miénk, önszántukból tegyék jóvá. Úgy, hogy az a pénz mennyiség, ami addig nem jött be, a tudásunk által, mivel nem kaptunk lehetőségeket, arra. A saját bevallásuk szerint, kérhessék mindazok, akik már elég érettek ahhoz, emberileg,
hogy az önmaguk által megfogalmazott, profitjuknak megfelelően, utalhassanak, hivatalosan. Mint, a sikerdíjunknak, megfogalmazott, fizethessék be számunkra, ami hozzánk, hivatalosan, bárhonnan, egy az egybe, az elutalt, összegben meg is érkezik majd. Abból aztán, a mi ügyünkből eredően, megtisztulhat, a lelkiismeretük, mi meg, abból, jó minőségben eltarthatjuk magunkat. Úgy, legyen, az, hivatalos és kapja a kártérítés csúfságos elnevezése helyett, a megkésett sikerdíj, elnevezést, az. Ah, hátha szívesen tartasz velem, jó öreg bocsánatot kérek. Amit én már megtapasztaltam, oda sokan most indulnának el, nekem nem gond az, nekik lesz furcsa, hogy mennyire elkéstek azzal. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Érted, ha már emberileg elég érett vagy arra, hogy ne mások után menjél, hiszen van saját sorsod, generációs feladataid neked is.
Tessék mondani, ha amikor, az eredeti szavakat, meg tetszett változtatni és azokra tetszett alapozni, mindazt, ami által azóta élünk. Ami megváltoztatta, a Hazánkban élőknek, a Nép azon rétegének, nekünk, a lehetőség hiányosaknak, a sehova, semerre, semmibe, maradtaknak, az életünket. Arra van-e magyarázat, gondolták-e azt, hogy közben, az önmagunk által elértekhez képest, fékekkel, átnevezésekkel, nehezítettekben élve, sokunk, közben meglátta összefüggésében. Mindazt ami az eredetihez, a valóságban, csatlakozni tudna és sok embernek lenne használhatóan, életszerűen a hasznára. Mivel önmagunkat tartjuk el és azom közben, még a Hazánkhoz is adunk, ahhoz, hogy el tudjuk tartani magunkat, nagyon ragaszkodunk. Hiszen, az is adja, az emberséges tartásunkat, szeretnénk, annak megfelelően megélni abból amit, mi magunk, keresünk, ahogy azt megérdemelnénk, jó minőségű életet éljünk, a saját Hazánkban, a munkánk becsülete, által, amíg élünk. Aki ezt még felfogni nem tudja, sokat szükséges még, emberileg tapasztalnia a gyakorlatban a munkája által, és pótolni mindazt, ami, általa kimondva, szakmailag is hiányosan hat. Viszont megváltoztatja az életminőségünket, úgy hat, az a saját megítélésünre, ránk, a Népre, mert az országunkra is hat az. A fokozatosság által való tapasztalásnál, szükséges az is, hogy rájöjjön, mit jelentenek, a munkája, az embersége, jó munkaminősége, megélései, általi ráhatások, amit azonnal, a mondjuk, kirakatban él meg. A másolatok, csak másolatok, ha ennyiféle döntés lehet, a feltalálók felett, bizonyára, van aki vállalja a döntése felett, a felelősséget. Nem tudom, tudja-e, ha felelős önmagához méri azt amit elért, el tudja helyezni, oda, ahol működőképes, hétköznapi szinten. S van, aki a felszínen jól láthatóvá tettek, szerinti magasságot érte el és megugorta. Mindazokat a lépcsőfokokat, amikre lépni nem volt akkor éppen kedve, s nem is szóltak arról neki, hogy tán nem kéne. Sőt, nem mondta senki se neki, hogy a gyakorlat teszi a mestert, s ahhoz, sok jó minőségű munka szükséges. Viszont, mivel, annál is, magasabbra helyezte magát, hiszen azt érezte, már azt is megérdemelte. Ha lúd, se fuldokoljon, viszont legyen, jól fogyasztható hája is, a fogyasztható minőséghez, a kisütéshez. Sokunknak, drága a töpörtyű is, s van, akinek megfizethetetlen, mert nem láttak bennünket el, megfelelő lehetőséggel, számunkra, az életkorunkban is megoldható, a tehetségünkből eredő hivatásunk gyakorlásához, eszközökkel, jó minőségű munkalehetőséggel. S az által, nekünk megoldható sikerélményekkel, hogy jó bevételünk lehet, annak megfelelően, amilyen jó minőséget, mi most, amikor beérett az emberségünkhöz, a tudásunk, mindazok által, adni tudunk. Hát ne találjon fel, aki nem ismeri az összes megoldást, vagy nincs pénze ahhoz, hogy az a világhálón jól el is tudja adni. Oda, ahol arra már emberileg is éretten, várakoznak, a nekik is megfelelő, a szintükön lévő, jó megoldásaikhoz, jól jönne a tudásunk, fejleszthetnénk és mások is fejleszthetnének. Ha lenne aki felelősséggel, felvállalva bennünket, mint a Hazánkban élőket, a szakmánkban, feltaláltjaink által, már évek óta, összefüggésében látókat. Nem tartanának bennünket a szintünk alatt, hogy csupán onnan láthassanak, azokról a szintekről, akik nem érettek még arra, se szakmailag, sem emberségükben, hogy felfogják mit is látnak. Mert ha nem vagyunk láthatóak, azokon a szinteken, ahova a feltaláltjaink, szakmánk, a munkánk becsülete, a hivatásunk, kontrollálható tehetségünk, által, már tudják mit látnak. Akkor mi nem is létezünk, így könnyen elbánnak velünk, mindazok, akik viszont abban nagyok, hogy betudják maguknak, mindazt amiből mi jól megélhetnénk, tán, már a saját Hazánkban is. Tán, éppen úgy illene ahhoz, mint a még ki nem hűlt kenyérhez, az otthon kisütött töpörtyű és az abból készült zsíros kenyér. Aminek, ha rákerülhetett, a tetejére, a lilahagyma, vagy ráreszelt foghagyma, fenséges étek lett belőle. Régebben mondták, azzá válsz, amit megeszel, most jól nézd meg, hogy a pénzedért mit veszel, milyen minőséget kapsz. Ugyan, hol és milyen körülmények között, készítik, eladásra minazt, ami csábítóan csomagolt, vagy jó minőségű, a megfogalmazása annak, hát a vevőkre erősen hat. Pedig mindennek, megvan a maga ideje és számodra jól ható szintje, annak van egy, az elkészítéshez szükséges idő, a várakozáshoz is, szükséges ideje. A megfelelő életminőségedre ható, sikerélménye, ha magad csinálod, az étked, az elkészítéséhez szükséges, közbeni, tapasztalásod is meglesz. Amiről azt is látod, amit késznél már nem, végig is kísérheti hát, az elkészítésnek a folyamatát, a jó érezését közvetiti az gondolkodó agyadhoz, az azzal járó, jó élményeket, a végén, a sikerélményt nyugtázó két szemed. Sokat kap azáltal, a hétköznapi tapasztalás közben, az emberlánya, a fokozatosság élménye megmarad és amikor újra hat, már ismerős a gondolkodó agyadnak. Ha van, elég abból, ami már, a megélésben, csak keveseknek tetszik, a tudásához és a sorsához, bőven, vagy aktuálisan, éppen, kellő alázata. Nem igazán akarják megérteni, én szerintem, a tudás nem hatalom most, hanem valami plusz energia, ami hat ada ahol a tudás, úgy keletkezett, hogy a saját megélései gyanánt lett, felfedező általa. Nem téveszthető össze semmiféle, ki ha én nem hatással, mert az pont az ellentettje, a valóságos, saját tudásnak. Jer velem, jó öreg, másom nincsen, mint az íráshoz a lehetőségem, azt sem tudom, kinek írom itt le, előbb és lesz belőle kiváltsága, vagy nagy pénze, amiből én nem látok, és nem is tudhatok bevételként, magaménak, semmit . Nincs más módom, mint a várakoztatásban, amit éppen szükséges, az eddig elért, jó életminőségemnek, a megtartásához, azt legalább, igyekszem és remélhetőleg, naponta, meg is óvom. Nem üresben várakozom, ide leírom, mindazt, amit már naponta összefüggésében, a tudásom szerint meglátok. Mind ehhez a sokaknak, akik tán ugyszintén nem látszanak, is, jó egészséget és jó szerencsét kívánok. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
2022.08.26. Aztán miért jó az, ha nem fejlődhetünk, pedig szeretnénk, tudni mit miért, úgy várnak el tőlünk. Hiszen aközben is fejlődhetünk, használjuk az agyunkat, az egyszerűt követjük, nem akarunk senkit sem legyőzni, se meggyőzni. Csupán nem szeretnénk magunkat befőttnek érezni, ami arra vár tán, hogy majd egyszer valaki, jól megtölti a bendőjét általa. Értem én, hogy miért nem jó az, ha megtanulunk segíteni magunkon, hiszen akkor nem marad meg, a látszata annak, hogy micsoda nagy agy, vezényli le ezt az egészet. S nem lehet az másképp, csak úgy, ahogy a megmondó embernek éppen kényelmes lehet. Amit meg és feltaláltam, azért már sokszor megszenvedtem, ha megszólítottak, hogy gyere közénk, egyszer – egyszer elmentem úgy is, hogy már felnőttnek számítottam. Hiszen gyermekként, a nagyfaluban, jártuk a hirtelen lett, nagyszüleimmel, azokat a helyeket, ahova már nem előszőr mentünk és elvártak oda, a jó minőséget nyújtó zenélése miatt, a nagyanyámmal, bennünket. Amíg a nagyanyám harmonikázott és meghatódtak általa sokan, addig mi gyermekek játszottunk szépen csendben, ahogy azt ott illett. Nem járhattam egyetemre, akadémiára jutottam be, ahova azért mentem, valaki mondja meg nekem, mit miért úgy mondok, amikor, a tenyereknek a térképét leolvasom. Megtudtam, megtapasztaltam, amit csak lehetetett, mivel addigra már azt is tudtam, hogy nem vezetni születtem. Hát nem volt affinitásom arra sem, mentem tovább és tapasztaltam, előbb, a gyakorlatban, s miután összefüggésében megláttam, meg is rajzoltam. Így a saját meg és feltaláltamat oktatnám, most is, nagyon sok jelentkező lenne arra, a maguk által jónak tartott megoldásokat, üzenetként, kapom naponta. Beérett az oktatásom arra, hogy legyenek hozzá eszközeim, viszont nem adatott meg számomra most, annak a pénz mennyiségnek a megteremtése, ami ahhoz szükséges lenne. Ha meg a szívességből felajánlottakra gondolok, onnan már megjöttem többszőr, a vége az lett volna, hogy magának tudja be. Nem elherdálni szeretném, leginkább, a már arra beéretten, jó minőségben, a szintjének megfelelő, méltóképpen jó megoldását keresem. Várakoztatva vagyok, úgy 14 éve, nem vállalta fel senki sem, hogy mit találtam meg és fel, nem látták át és így, felvállalni sem tudják. Sokaknak ott lenne a helye, még sem jutnak be, a nekik megjáró, legjobb egyetemekre, mivel nincs rá pénzük. Ah, most rögvest bocsánatot is kérek, nem feszegetném, a most éppen bevétel mentes időszakomban, a nagyon szűkös határaimat. A megoldás arra a közbenső időre, a saját agyuknak a sikerélményeinek a szinten tartására jó, az amit meg és feltaláltam, összefüggésében, az oktatásához jó minőségben, megrajzoltam. A múlt elmúlt, gondoljál most, a mai napra, sikerélményekre vágyna a gondolkodó agyad, nem punnyadásra. Íme itt van, megrajzoltam, 153 oldal, az oktatási formája, mivel mindenki más sorsot és generációs feladatot hozott, mást fog kihallani és meglátni általa. Ami beleillik majd, a saját sorsába, úgy, hogy azt a pillanatot nyugtázza majd a gondolkodó agya és utána már a sajátja, a megfelelő sejtje elraktározza. Ah, persze, sok lesz ez mára, a gondolkodó agyamnak, igénye szerint, írok naponta, mivel nincs, magyarul beszélő jelentkező az oktatásomra. Hát csak nézem, hogyan száll el a lehetőségem, na meg mindazoknak, akik képesek lennének lefordítani azt, a más nyelveken bejelentkező, tanulni vágyóknak. A meg és feltaláltamat, kispénzzel csupán araszolni lehet csak, a nagypénznek nem érdeke valószínűleg, az, hogy az emberek használják, a saját fejlődésükhöz, azt amit feltaláltam. Be és megtanítható lenne sok – sok arra emberileg is érett és más nyelveken is beszélő emberséges, akik lehet, hogy most csak néznek ki a fejükből, mert nem tudják, hogyan tovább. Nem tudunk egymásról, ők nem olvassák azt amit ide írok, én meg nem tudok róluk, hát szükség lenne, valamiféle összekapcsolódási lehetőségre, mert anélkül sokan várakoztatva vannak a semmire. Jer velem jó öreg, bocsánatot kérek, nem gond, ha nem érted, más dolgod van neked, tiszteletem. Sokan, mások meg, mivel keresik a jó megoldásaikat, értik már, mert ugyanúgy, a lehetőségeik hiányát élik, és mostanra már túl hosszú ideje annak. Mindenki más tehetséget hozott, más időben, másképp éli meg, más és más, kultúrának megfelelően fogja fel, helyezné, el magát benne, ha lenne ahhoz lehetősége. Szép napot, kellemes napot, jól megélhető életminőséget, kívánok, mindenkinek, akiknek ez most jól esne, hogy a mai napját úgy élhesse meg. Nyugtázva, hogy nem csak elment egy nap megint, a semmibe, hanem az amit közben, gondolkodva felfedezett, jó érzéssel töltötte el, a lelkes, szíves, motiváló énjét. Talán lesz remény ahhoz, hogy a racionális énjét fejlesztőkhöz is eljut, a saját érdekeltségeikben, esetleg a családjaikban, felfedeznek valakit. Aki más feladatot hozott, s megértik, hogy miért nem követte őket, lehet, hogy meg is bocsátanak nekik. Vagy, tán eszükbe jut, hogy nem kevesebbet hozott feladatnak az őket nem követő sarjuk, hanem a másik oldalát erősítené fel a családjuknak. Bocs, bocsánat, most mára, lehet, hogy békén hagylak. Ha az emberlányának van alázata ahhoz, amit meg és feltalált, ne várjad tőle, hogy vitába bonyolódjon, érvelni tanult meg, a sok várakoztató év alatt. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, védteleneket, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát. Hazaszeretőként, embertisztelőként, gondoskodásáról biztosítja midazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják, mert nem látják át, azt, ami nem róluk szól. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal, a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha azok szerint kell majd élnie, minden szinten, az érintetteknek. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. https://julamami.com, heringesarpadne@gmail.com Tiszteletem.
2022.08.25. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Segíts magadon, az Isten is megsegít a módja, számomra, sok éve megoldom, ismerem a sorsom.
Nem gond ám az se, ha gügyének nézel, ne olvasd el, menj tovább, nem szükséges fejlődnöd sem, ha úgy döntöttél, elég az egyik oldaladat ismerned.
Nem vagy felelős értünk, akik által, észrevétlen, gazdagodtál, vagy a tehetségedre, általunk találtál. Ha úgy döntesz, hogy semmi közöd, az eddig történtekhez, nyugodtan tovább is léphetsz, sokan teszik ugyanazt.
Egyéni vállalkozók, szolgáltatók vagyunk, nem szolgái senkinek, ha mégis úgy döntenénk, az egy nekünk, rólunk szóló, más történet.
Nem tudom, tudod-e, mivel senki sem felelős értünk, a saját Hazánkban, ránk lett bízva, hogyan oldjuk meg, a naponta zúduló problémákat. Amikor már úgy érzik, hogy felhalmozódtak, akár naponta változtatják, gondot nem jelent az sem számukra, a lényeg a papírforma.
Azokban a magasságokban, nem szükséges a lábuk alatti talajra figyelni, majd megóvja a sok rajongó, őket mindentől. Mindaddig, amíg az érdekük arról szól, ha megváltoznak a körülmények, majd másokról szól a rajongásuk.
Nem kapunk annyi nyugdíjat, hogy meg tudnánk élni belőle, pedig dolgozunk egész életünkben. A Hazánkban tán van is annyi tartalék, futná arra, amire a megszokott módon, szükséges lenne. Ah, oldjuk meg, azt halljuk, tőlük, akiknek felelősnek kellene lennie, mindenért, amit felvállaltak döntő emberekként, mi vagyunk a Nép, belőlünk, általunk lett, a Hazánk.
Nem szeretnénk eltartottak lenni, hiszen egész életünkben azokat a sikereinket éltük, amit a munkánkból megteremtettünk, ismerjük a munka becsületét. A tehetségünkből élünk, napi sikereket élünk meg most is, feltaláltunk valami az emberek számára fontosat, nincsen belőle több csak egy.
Vannak országok, ahol nagyon megbecsülik a feltalálókat, a hitelesen szolgáltatókat, hiszen adják, a szinteket, hitelesen tartva, mindazok által, a Hazájukat.
Mi akik, nyugdíjasként, a Világ felé, szolgáltatók vagyunk, évek óta, megváltozott a szolgáltatók szerinti megítélésünk, nem a teljesítményünk minősége miatt.
A hatalmaskodás tetszett meg tán ennyire, sokaknak, akik úgy érzik különbek mindenkinél, erősen hat az, hogy hiányzik viszont az emberséges igényességük.
Erre is rájönnek, amikor eljön az ideje, hogy szembenézzenek azzal, amit egyedül maguknak köszönhetnek, mint teljesítésüket.
Itthon a saját Hazánkban, nincsenek számunkra, a kialakult helyzetünknek megfelelően, megoldások, nem gondolkodtak úgy, hogy nekünk is legyen a saját Hazánkban megoldásunk.
Hahó elfeledkeztek róla, hogy előbb voltunk itt, a Hazánkhoz teremtésben otthon, szorgalmasan éltünk. Mert mi már ismertük a Hazaszeretet érzését, előtte annak, amikor úgy döntöttek, hogy fölénk kerekednek, megmondó embereknek.
Mivel, nekünk, számunkra is láthatóan, most már, csak sok pénzért adnák azt, ami eddig, a tehetségünk által elvégzett jó minőségű, munkánkból ered. Jó minőségben, hasznosan, alkalmazható, jó munkánk gyümölcseként, úgy élik, mintha maguk teremtették volna.
Számunkra a jó megélhetésünket biztosította, a tehetségünk által adott tudásunk, mindaddig, amíg hozzáértő emberek döntöttek.
S nem rugaszkodtak el a talajtól, olyan magasságokból mondják meg, hogy miként éljünk, hogy annyi hitelessége sincs, a megfogalmazásuknak, hogy legalább látnák azt, amit nekünk megélhetésnek szánnak.
Most, online, vagy nem okos telefonon, nincsen megoldásunk ingyenesen valami miatt, le kerültünk valahova, ahol már más elbírálásunk lett, csak a szenvedői vagyunk annak.
Anélkül, hogy tudnánk róla, mi történt, tán csak annyi, hogy az addig megszokottan jól működő, minősítésünket nem védte meg, időben senki, akinek az akkor a feladata lett volna.
Bennünk van az érzés, hogy mi is minősítsük azért, akik nem végezték el, megfelelő minőségben és időben, a szintjük feletti, hozzájuk képest, túl nagy, a tudásukhoz, túlvállalt feladataikat.
Tengernyi sok nőhetett ki, lehetett azóta, látszatra profi és ha nem nézed, alaposan át az apró betűket, holnap már nincsen semmid sem.
Mivel nem adnak már, a Hazánkban semmit, számunkra elfogadható áron, ahhoz, hogy nekünk megfelelően, szolgáltatni tudjunk, nem tudunk hova fordulni.
Mivel nem álltunk be a nemlétező sorba, tisztességben, becsülettel szeretnénk megöregedni, a lelkiismeretünk szerint, a sorsunkat élni. Ahhoz szoktunk, hogy tervezünk, elvégezzük és a jutalma, az annak megfelelő életminőségünk, eltartjuk magunkat, megtartjuk a tartásunkat. Úgy néz ki, hogy az arra éretlen döntőknek, fölösleges gondok lettünk, a jól látni is alkalmatlan, hozzájuk képest, túl magas szinten élő, magukat jelölő, önjelölt, döntőknek.
Még nem jöttek rá, ha mi nem teremtünk, nekik kell majd sokat és jól, dolgozniuk. Úgy, hogy annak megfelelően, amit bele teremtenek a Hazánkba, azért megbecsülést, ugyanúgy nem kapnak, mint ahogy velünk bántak.
Adok – kapok, egészséges körforgásban maradok, megyek tovább a nehéz úton, pedig már teljesítettem többszőrösen, van hozzá energiám, teszem az éppen adott dolgomat.
Nem adom fel, feltaláló vagyok, azon leszek, hogy megoldom a magam módján, ahogy eddig mindig, leírom ide, ez mindig bejött.
Hátha idetéved valaki és elolvassa, szemezget belőle, életszerűvé teszi, úgy, hogy nem kérkedik vele, mert érzi, hogy emberileg érintett benne.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, nekem ez nagyon megy, nem magamért teszem, már nincs miért, viszont, hátha megjön a kedvük hozzá, akiknek eddig nem ment.
Láttam én már olyat is, akinek nem sikerült, megoldani azt, amit sok – sok évig halogatott és egyszer csak, az összes feladatát kapta meg, úgy, hogy nem készült fel rá, emberileg. Időben jelentkezett be, hát, nem rogyott bele.
Tisztelettel élj, hogy azt is kapjad, a saját idődben majd és ne azt, amit okoztál anélkül, hogy amit felvállaltál, tudtad volna, hogy megfelelő emberséges tartásod volt-e akkor, ahhoz.
Kiszolgáltad magadat, mások tudását használtad, fel és kihasználtál sokakat, mert nem mondta senki tán, hogy amit lehet, azt azért nem szabadna.
Vagy csupán az üzletben győztél le és meg mindenkit, az akkor vélt, igazadról, úgy, hogy mire felébredtek, már rájöttek kiben bíztak akkor meg. Tán nem kellett volna, ott maradtak kiszolgáltatva, az üresedésben is nagy törtetésben lévőknek, mert üzletembert játszanak, nekik már csak a pénz számít és semmi más nem.
Engem nem a pénz tett emberré, nem tudtam volna meggazdagodni, mert mást adott a sorsom, mindent meg is csináltam. A tehetségem által, találtam a hivatásomra, sokan tiszteltek meg mindazért, amit, a tudásomnak megfelelő, alázattal szolgáltattam számukra.
Az idén minden felszínre jön, nehéz időszak következik mindazoknak, akik nem akarták észre se venni, nem nőttek fel, emberileg a feladatukhoz.
Vagy túl korán kaptak meg mindenféle jót és szépet, nem kellett tenniük se érte, potyogott a manna, emberi tartást, az, számukra, nem adva.
A Logo átrajzolása látszik, ki mikor engedte ezt meg magának. Magyarországon fizettem ki, a védjegyet, mi történik, ha arra sem figyelnek, hogy az is hiteles maradjon.
Amikor nem tudod, hol vannak, az emberileg elfogadható határaid, feltételezed, hogy különb vagy másoknál és meg is akarod mutatni azt.
A nagy igyekezetedben, azok által, előfordulhat, vakmerően, megcsinálod mindazokat, amiket később már, felvállalni nem akarsz.
Erről szól az, hogy a saját idődben, lenne szükséges, bocsánatot kérni. Mert ha a hazugságaidra halmozod, az összes többi hasonlókat, bizony – bizony, azok már, menet közben, sok – sok ember számára láthatóvá válnak.
Ha nem hozod helyre, amíg lehet, egész életedben magyarázkodhatsz, mert nem hiszik el, azután már, amit a valóságnak megfelelően mondasz, azt sem.
Ah, ha még időben, pénzre válthatnám, a sok éven keresztül, napi gyakorlatban átélt és egy napon, összefüggésében, elméletre megrajzolt, 153 oldalamat, azt a. Tudom, nem felelős ezekért senki sem, nincs szükség, a működőképes, hasznos, életszerűvé tehető, emberséges megoldásokra.
/Emberi jelnyelnek neveztem el, ahogy oktatom, átmegy az oda, ahol arra már igényesen érettek emberileg, hogy mind a két oldalukat fejleszteni legyenek képesek /.
Mint azóta, már az oktatási formáját, mindannak, mint működő emberismeretet, még csak egyedül oktató, Heringes Árpádné a Julamami, csupán, egyenlőre, én magam oktatom.
Hát, az eddigi önmagamhoz képest, magamat most is, eltartani képes, a tudásomhoz mért és a sajátommá vált, alázatommal is, tartásosan, már a megérdemelt szintemen, jólétben élő, emberismerő lehetne belőlem.
Ha nem megy át, nem gond. Akinek átmegy, érti és meg is éli, hogy önmagához képest, mi minden hiányzik a jónak és szépnek, a megéléshez, a saját Hazánkban számára. Sokan vagyunk, akik mindent, ide teremtettünk, aszerint szeretnénk most meg is élni. Magunkhoz képest, igényesen szeretnénk, mint aki most is otthon van itt, a saját Hazánkban, a hétköznapjainkat, az egyszerűben is, nagyszerűen meg szeretnénk most is élni.
Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha, megjön az igényessége rá, az arra már emberileg éretteknek és még időben lesz számukra az, hogy fejlődni szeretnének, a saját sorsuknak is teljesítve. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., által működik az egyéni vállalkozásom. heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a frissen készült, tenyérfotókat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom, ami által szolgáltatok. Tiszteletem.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, https://julamami.comA jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát. Gondoskodásáról biztosítja midazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha azok szerint kell majd élnie az érintetteknek. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Szeretettel. https://julamami.comA nyugdíjam nem volt elég ahhoz, hogy kifizessem a Julamami védjegyet, spóroltunk rá, sikerült. Ezek a kisember sikerélményei, amikor a telefonhíváson elhangzott, hogy költözzek el, a szülőhelyemről, mert aki hívott megérkezett. Sok mindent mondott, szakemberként mutatkozott be és hozzátette, sárga lapja van, nem büntethető. Így kezdődött a vesszőfutásom, megüzenték, hogy ne menjek ki az utcára, a lakóhelyemen Pakson. Kimentem, a megoldást kerestem, hol bérelhetnék egy helyet, ahol az engem megtisztelő, az / Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó /. tudásomért, hozzám érkezőkhöz méltó a helyszín és a környéke. Felelős voltam értük, ne történjen semmi kellemetlenség velük közben, sem utána. Azután már történtek velem mindenféle nekem szóló történések, hogy félelmet keltsenek bennem. Nem hagytam el a szülőhelyemet Paksot, itt lakom azóta is. Most 2022.08.23.-án még a gépem, olyan hirdetéseket közöl velem, amik csak nekem szólnak, mondja a szolgáltató, mert ők nem látják azt. Eddig megoldottam, mindent, most is azon vagyok, felszínre hozom, hogy mások is láthassák, a zaklató vakmerőket. Nem a pénz csinált belőlem embert, sem feltaláló nem a mások összegyűjtött pénze által lettem, ezzel a tehetséggel születtem. Nem engednek be a saját születési helyemre, pedig már győztek megint, tán lehet, hogy nem biztosak még benne. Mert nem zárkóztak fel, tán még, emberileg a nagy sikereik magasságos szintjeihez, pedig egyoldalúan, csupán csak látszatra megy. Nincs bennem a versenyhez, pocsékolni való energia, nem arra születtem, hiszen tudom, győztes csak egy lehet mindenben. Hála Isten, a tehetségemhez, hoztam a megfelelő alázatot is, így az irigységet tán sosem ismertem, segítőnek születtem, az is megvolt, ki van pipálva. A lépcsőfokokat végig is jártam, amikor szükséges volt, szintet is váltottam, lehet, hogy nem számoltak azzal, hogy feltalálóként, magam oldom meg, a nehezeket. Azon voltam, hogy mindent, amit a sorsom elém tett, nem halogatva, hanem a saját időmben oldjam meg. Láttam, hogyan nyúlkáltak bele, az unatkozók, a segítőkként tehetségesek életébe, hát sokan ellehetetlenedtünk, újra és megint hozzákezdtünk, mert akkor már tudtuk. Nekünk szükséges megtalálnunk a racionális oldalunkat használva, a magunhoz mérhető, jó minőségű életünkhöz a számunkra is járható utat, mindannyian, birtokolni is születtünk. Nem ártunk, se nem bántunk, magunkra is jól vigyázunk, ez nem a racionális oldalukkal hozott tehetségesek sajátja, ez a motiváló, lelkes, szíves, emberségesek sajátja. Én most tanulom, a racionális megoldásaimon dolgozom, nem mások által, a saját sorsom és generációs feladatom által, megoldom, mint eddig mindent, amit elém tárt, megoldandónak a sorsom. Abból élek, hogy a hivatásomat gyakorlom, most éppen nem tudom, mert csak a spam jön át, napi 15 – 30, a hozzáértő is látja, mi történik, az okos gépemben éppen. Hagyom, hogy hülyét csináljanak belőlem, nem fordítok arra időt, már elment, a 71 évemből 14. így is, nem hozott jót, se szépet, amit ide beleteremtettem sokakkal együtt, hazaszeretőkként. Nem történt meg az egészséges körforgásból adódó jó és szép velem, csupán bele teremtettem a Hazánkba, nem kaptam vissza a jót és szépet. Gondolom, sokan vagyunk így ezzel. Viszont a Julamami védjegy logomba már belerajzoltak. Hiszen senki sem veszi azt zokon, ha egy ilyen emberből csinálnak hülyét, mint én magam. Szerencsére tudom, mit miért tesznek, valószínűleg hamarosan a felszínen lesz, minden, amiről azt gondolták, hogy nem látszik, majd ki, hogy kinek és mennyit ártottak. Lehet megtanulni bocsánatot kérni, velem már történtek ezek, már nem segített, mert magamhoz és a feltaláltamhoz képest, addigra, túl sok volt, amit megengedtek maguknak. Van egy lehetőség, ha már igényes lenne bárki arra, hogy megszabaduljon a lelkiismeretfurdalásától, hogy el tudja viselni, amikor majd, már csak magyarázkodni lesz képes, mert tagadni nem tudja, azt ami akkor már látható lesz. Bocsánatkérés helyett, van lehetőség, megérteni, mit miért úgy élt meg, mi szerint csak ismételte és nem oldotta meg, vagy, megy tovább, minden lefele, a koros körforgásba bele. Prevenciós a végzettségem, ebben értem el mindazt, amiért megtisztelnek, újra és évek múltán megint, bejelentkeznek a szolgáltatásomra. Hiszen, már túl vannak azon, amit előtte hallottak tőlem, amikor, a tenyereiket leolvastam. Önmagukhoz képest, nem lettek vesztesek, felismerték, a jót és a szépet, hiszen, felkészítettem őket a mondataimmal. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, oktatom. https://julamami.com heringesarpadne@gmail.com Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
Átfordultunk címet adtam a föstésemnek, annyi idő alatt készült el, amennyire gyorsan szaladt az ecsetem, a belemártott festékkel a vásznon. Eladom az összes többi föstésemmel együtt, egy embernek, aki szívesen látja az otthonában a föstéseimet. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami.Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasásnak is mondom. Julamami védjegyesen oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között., heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben a tenyereidnek, a frissen készült fotóit várom és a +36302470589 nem túl okos telefonomat, kihangosítom, úgy történik a szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 perc között van, a díja: 15.000.-Ft. Amikor elköszönök, a számlaszámát is elmondom. Ahova kérem azon a napon utalni és a megjegyzés rovatba írni. Herginges Árpádné egyéni vállalkozó. Tiszteletem.
A pillanat címet adtam a föstésemnek. https://julamami.eu, Heringes Árpádné a Julamami. heringesarpadne@gmail.com
Ugyan hányan csinálnak a webtenyer honlapommal azt, amit akarnak, az is lehet, hogy jogosítványt is kaptak hozzá. Minden alkalommal változik rajta, valami, megdolgozom érte, mire be tudok jutni. A YouTube.com Heringes Árpádné oldalamon igyekszem megoldani, hogy a mondjuk, 600 db. videómat át tudjam vinni úgy, hogy a nyugdíjam mellé, kiegészítés legyen, a követők számával kapjak pontokat. Hátha akik olvassák az írásaimat, 2009. év óta, azt gondolják, hogy követői lesznek, a YouTube.com Heringes Árpádné csatornámnak. Dolgozom már rajta, remélem hamarosan kész is lesz. Privátba raktak a videóimat, mert ezzel képzeltem el, az első lépéseimet, a bevételem, tekintetében. Nem hagyhattam, hogy más országokban, mások húzgálják, rakjanak rá mindenféle, reklámokat, a szolgáltatók szerint, mintha a Julamami védjegy nem is lenne rajtuk. Megdolgoztam, azokért a videóimért, a túlélést jelentette akkor nekem, amikor nem csörgött egyáltalán hosszú ideig a telefonom, mint, ahogy most sem. Akkor készítettem őket, a magam egyszerű módján, mint a lehetetlenben a kisember, megéltem általuk, az egyszerűségemnek a nagyszerűségét. Átsegítettek az üres heteken, a tudásomnak az energiája vágyott, az addig megszokott, napi sikeremre, az egészséges körforgásunkért, adni születtünk mind. Bizony, ha valaki megtalálja és a tehetségéből lesz a hivatása, akkor azt szeretné átadni, hogy másoknak is jó legyen. Találjanak rá ők is, az egyszerűségük nagyszerűségére, amikor a tehetségüket felismerve, abból, ha nincsenek gátak rakva köréjük, el tudják tartani magukat. Hiszen nem mindenki született, hozta a többletet, a racionális oldalával hozott tehetségével, való gazdagodásra. Vagyunk sokan, akik a motiváló oldalunkon hoztuk a sikereinket, lelkesedni tudunk, ha mások is meg tudják oldani, a saját tehetségük által, a sikereiket. Ostobának tartanak bennünket, gondolom, akik nem értik, miért segítünk szívesen, azzal a tudással, ami által, mi már megoldottunk, számunkra addig nem ismert és lehetetlennek tűnő, feladatokat. Nem hoztunk üzleti érzéket, hát igyekszünk, nem ártva, se nem bántva haladni, bevételre van szükségünk, hogy el tudjuk tartani magunkat. Az emberi méltóságunk és emberségesen is, a tartásunk miatt. Mind a két talpunk alatt szükségünk van, a talajra, hogy járni tanuljunk, miden féle hatások következményeiben is, érezni tudjuk, ez itt a Hazánk, ide szült bennünket az anyánk.
Akkor jött ez a mondat. Fékezz, mielőtt megszoknád, a lóval növelt magasságodat, mert megteheti helyetted a lovad. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.08.21. A pillanatom tükre… Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a frissen készült tenyérfotókat várom. A nem túl okos, +36302470589, kihangosított telefonom, az eszközeim, a feltaláltammal történő, szolgáltatásomhoz. Amiben most élünk, az annyira alacsony szinten van, hogy a saját sorsodban a motivációd, ha nem veszed időben észre, elsorvadhat. Fáradtnak érzed magadat és nem érted, miért van az, hogy már fáradtan ébredsz fel, pedig annyit aludtál, hogy azáltal régebben, kialudtad, magadat. Nyomod a régit, a nem is létező sablonba bele. Oda teremted bele a megszokottba, valakinek az is majd jót tesz, hiszen túl sok éve annak is, csupán, a pénzről szól minden. Ha nem vetted észre, hogy a bal oldalad irányába, a racionális énedhez teljesítesz. A jobb oldaladat észre sem vetted, hogy kikopott belőled a motiváció, mindazok által, amit a pénzed által vehetsz meg. Ah félre ne értsed, a racionálisan erős éned kiszolgálása mellett, a lelkes, szíves, gondolkodó énedért is, neked lenne szükséges tenned. Mert, ha mások végzik el helyetted mindazt, ami a saját életörömödet szolgálhatná, becsaphatod magadat, ha túl nagy a bizalmad. Látható már minden, a felszínen van, ahol a megmondóknak az is lehet, hogy már nincs is tanácsadója. Hiszen úgy tudják, már a mindenek mindenét is, mindenkinél jobban tudják. Egyedül nyomja, mindent ugyanoda, ahogy éppen puffan, úgy esik majd néhányakat, a szintjük felett tartva, másoknak meg, már a sok hiány, mindennapi betevőért szól csak. Az egész életükben, a jót és szépet teremtők, megalázódnak, a tehetetlenség, mivel, az egészséges körforgástól távol vannak, idő előtt az üresedés felé irányítja az útjukat. A motiváló énjük adta, örömérzetük helyett, csak a pénz mennyiségét mérik, más már nem hat rájuk, nem is gondolnak vele, ha, ah, végleg, elveszíthetik, a motiváló energiájukat, a lelkes, szíves, gondolkodó énjükre, az kiüresítően hat. Nem valószínű, hogy tudnak róla, amit kivetítenek, az a hozzáértőkben, már tudatosítja, éppen hol tarthatnak, az össze – vissza hatásoknak a takarításában, rányomva azt, mindenkire és mindenre. Azt tapasztaltam a nagyon sok ember által, akik a hivatásom miatt, megérkeztek és tömegnek számíthatna, azon emberek száma, ahányan személyesen megtiszteltek. Az email már csak a mindenféle spam, nem jön be más, mint, hogy mit fizessek éppen be. A szolgáltatók kiszolgái lettünk, megkönnyítve a helyzetüket, hozzászoktunk, hogy mi fizetünk mindent és ahova éppen, az azt kigondolók szerint kéne. A kényelmüket óvják meg, minek fejlődnének, gondolkodniuk is minek, vagyunk mi a Nép, akik szó nélkül, viselünk el mindent, úgy néz ki, elkényeztettük őket. Ah, jer velem, jó öreg bocsánatot kérek, tegyünk oda még egyet, hátha kedvet csinálunk, ahhoz és másoknak is megjön hozzá és a saját sorsukhoz, az esze. Be és megtanítanám mindazt, amit érdemben, különböző szinteken a hétköznapi életükben hasznos alkalmazni tudják. Ezt betanítani, hogy tudják tovább oktatni, egyenlőre néhányan, azután, átadnám, az oktatásom által, mindazt amit, egyedül én tudok, úgy tovább adni, hogy az hatni képes, pont oda és akkor, ami használható, hasznossá válhat, mindazoknak most, akik ott tartanak emberileg. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
2022.08.14. Kérem, ne küldjön emailt, hiába küld, ennyire sokat. Látom és értem, hogy a megkönnyített változatával, nagy pénzeket szeretne aratni, a feltaláltam által. Nem vagyok hozzá partner, a feltaláltam, a megfelelő racionális oldalán is otthon lévő, értő kezekben, majd idejében, kitudja, az igazi értékét fejteni. Nem megszabadulni akarok, a feltaláltamtól, a megfelelő emberségesen működő üzletember oktatásával, adnám majd át, hogy az esetleg, évekig eltartó, be és megtanítási idő után, oktassa azt, az értékének megfelelően tovább. Tiszteletem. Heringes Árpádné a Julamami.
Magyarországról, Paks, Vadász u.59. a Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami Tiszteletem.
Látod, látod, megint lett egy hasonló szinten értő, akár a racionális, vagy tán a motiváló énjét érintő, a belső kontrollodnak jelző, a tehetségéből emberségesen élő, ahol átmegy a szó, ami az Isten adta, jó embereknek való. Gondolom megvan, ahhoz is a terve, ahol a pénz adja meg, a felsoksorozott látszatot, tán nem is gondolnák ott, hogy a felszínen van nagyon sok minden, láthatóan. A tudásnak van egy össze nem téveszthető rezgése, az Isten adta a tehetséget mindenkinek. Aki még csak ott tart, hogy irigye lett minden tehetségesnek, tán ideje lenne felfejlődnie a saját tehetséges szintjére, hogy ne maradjon meg minden, a következőkre. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. A tanulása közben, jól érzik magukat, akik felvállalják azt a nehezet, amit át is élnek közben, amikor szinteket váltanak és elhagyják az addigra már kiüresedett szintjüket. Magyarországról, Pakson, a Vadász u.59. Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami. Tiszteletem.
Az idén tudás nélkül már nem megy, amivel együtt jár az alázat és szükséges hozzá, az emberséges tartás. Minden döntésnél, ügyelve arra, hogy megmaradjon az emberi méltóság. A tisztelet jó, a szeretet szép, vigyázzunk rá, hogy az adott szó, ki ne üresedjék. Heringes Árpádné a Julamami, egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. A, heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, tenyérfotókat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
2022.08.10. Hergáljula az emberlánya. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Mond mit tettél, meddig mentél utána annak, ami régen működött, remélted most is hasznot hoz neked. Az emberséges tartás és az emberi méltóság általi tehetség, a hivatás, az elvégzendő és elvégzett, munka becsületének ismerete. Egyenként születtünk le, mind más sorsot hoztunk, családon belül is, más és más, a generációs feladatunk is. Nem fárasztod magadat, az alkalmazkodásnak a megismerésével, minek lennél toleráns, a tudáshoz megfelelő, alázat, az meg mi, nem neked való úgy érzed. Hiszen megvan már mindened, elérted, hát ugyan minek, vesződnél, szerinted, fölöslegesnek vélt fejlődési lehetőséggel. Jó az úgy, ahogy van, úgy volt és úgy lesz, eldöntötted, nem változtatsz, minden erőddel azon vagy, a régi megfelel neked. Így észre sem vetted, a Világ és körülötted is, minden más is, s a talaj a lábad alatt is, megváltozott. Mivel nem fejlődtél, nem a saját szintedet éled, már régen, a hol behízelgő, máskor meg, erőből működők szekereit tolod. Szép napot, jó napot, a múlt elmúlt, most éppen azt éljük, amit lehet, a holnap úgy is, a megfelelő időben, megtisztel majd bennünket. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért, prevenciósnak születetten és végzettséggel. Tiszteletem.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért., fantázia nevet kapta, mivel Prevenciós a tehetségem és a végzettségem. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, történik. A, heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időpontban, a tenyérfotókat várom, a +36302470589 kihangosított telefonom, a megfelelő eszközöm, a szolgáltatásomhoz. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Meg is tagadhatod önmagad, azzal,
ha nem vállalod fel,
a saját kultúrádat és helyette,
a szándékod szerinti,
kultúrájúnak mutatod magadat.
Attól még a génjeidben a saját kultúrádat
erősíted akkor is, ha látszatra a mások kutúráját
vetted fel. Hiszen nem mindenkinek van jó emberismerete,
ahhoz, hogy a jó és a rossz közötti határvonalat felismerje.
Amikor egy napon, egy ritmusban megrajzoltam az oktatási
formáját annak, amit feltaláltam, alázatom is lett hozzá azáltal.
Nem lehet a látszatosat nyomni úgy, hogy az idén ne derülne
ki, az, hogy a valóságtól, mennyire erőlködte el magát.
Azt gondolva, hogy a többi kutúra azt nem veszi észre,
hogy miért az a nagy készülődés, tán minden már
ugyanabban a kézben, egy az ügy, több nincsen.
Megkoronázná már, nincs más hatás.
Nincs panaszra okom, a tehetségemből lett a
hivatásom, jó időben kerültem, arra az Akadémiára,
ahol hozzáértők voltak. Szükségem volt arra emberileg,
hogy kitűnő megajánlottat fogadjak ott el, hiszen ahhoz,
ami hivatásom, az volt, a legmagasabb szintű kontroll.
Mivel addigra már találkoztam, 15 ezer emberrel,
hát, annak a tapasztalatnak a tudásrezgése ott
volt az emberségemben. Megtapasztalhattam,
a gyakorlatok közben, hogy mi mindenről lenne,
fontos tudnia, mára már, alapban sok -sok embernek.
Oktathattam volna, mert kaptam hivatalos engedélyt,
arra, de nem tehettem. Mert a lelkiismeretem azt,
nem engedte meg, hogy szembe menjek azokkal,
akik, akkor voltak ott. S a hozzáértésükkel,
felismerték bennem, azt, ami a tehetségem.
Tisztelettel tartozom nekik, hiszen, tartást
és emberi méltóságot kaptam vissza általuk.
A racionális létem avitt, mivel nincsen ahhoz
késztetésem, hogy bárkinek ártsak, vagy
bántsak, azért, hogy nekem jobb legyen.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként,
ki vagyok téve, mindannak, aminek mindazok,
akik hitelesnek véltük, hogy akik döntenek
felettünk, azok tudják is mit miért tesznek.
Ez itt a Hazánk, mi vagyunk a Nép, akik
megdolgozunk most is, mindazért, hogy
haladhassunk, építhessünk, a szakmai
tudásunkat, érvekké formálva, alkotni tudjunk.
Nem tudjuk akkor még, amikor lehajtjuk a fejünket,
hogy kipihenjük mindazt, amit azon a napon kaptunk,
új és még újabb változatokban. Kapkodhatjuk a
lassan megint, a mezítlábas talpainkat, hogy
el ne veszítsük azt, ahova sok munkával elértünk.
Nekünk egyszerű embereknek, azon jár az eszünk,
hogy amit megalapoztunk, azt adnánk tovább a
következő generációnak alapnak. Ezzel be is érnénk,
nem kívánunk, a mások lehetőségei szerint élni, a
saját sorsunkat szeretnénk, jó minőségig vinni.
Úgy nem fog menni, hogy amikor elértünk egy
nekünk megfelelő szintet, amiért megdolgoztunk,
ismerve a munka becsületét, nem megugrottunk.
Egy napon a döntő emberek, hogy nekik legyen
meg kényelmük, miért fejlődnének, ha így is megy.
Eldöntik felettünk, hogy holnaptól már mindent,
megváltoztattak, tán kényükre kedvükre legyen az.
Egy – két mondat ide, talán a tapasztalat hiányzik,
az elmélet az kevés lesz, ahhoz, hogy meggyőző
legyen. Ah, miért jó az nekünk, hogy állandóan,
arra kell figyelnünk, változott-e valami éppen.
Nem kérdezik meg az embereket, mert
lehet, hogy sokan belefáradtak, abba,
hogy már, semmi nem értünk, a Népért van.
Egy valamiféle ügyet hajszolnak, az is lehet,
nem is ismerték még fel, hogy értük sincsen az.
Jer velem, jó öreg, gyorsan bocsánatot is kérek,
ah el ne késsek vele. Egy Haza ez csak egy, ezt el
ne felejtsétek, amikor az átfogalmazásokkal
mint a dobpergés történtek a változtatások.
Én nem szégyenlem zokogtam, és igen gyakran.
Hiszen az emberismeretem jelezte, nincsen az úgy,
rendben, hogy azt sem tudja, a Nép mi történik vele.
Igen, tudom, ez nem az én felelősségem, de azt leírom.
Amit szükséges leírnom, hogy ne csorbuljon mindaz,
amit a saját sorsomért, a következők alapjaiért és
Hazaszeretőként, a Hazánkért tehetek, csupán ez.
Azt már ne, hogy az oldalaimmal alapozza, meg
kellett volna kérdezze, a válaszom az, NEM.
Vannak akik rákapnak, arra, hogy
amikor elérték a sikerüket,
úgy csinálnak,
mintha,
a szolgálatás
igénybevétele helyett,
talán üzleti kapcsolatunk is
lenne. NEM, nincs üzleti
kapcsolatunk és semmi
más kapcsolatunk sincsen,
mint, hogy szolgáltattam.
Ez lenne az üzleti terv,
másokra alapozva,
a látszatra
hagyatkozva.
A munka
becsülete,
azt is jelenti,
én magam
csinálom,
a tervét
és a
munkát
is én
végzem.
Volt már
gondom
elégszer,
azzal, hogy
az emberségemet
nemcsak félre érették,
vissza is éltek vele.
Amikor az emberlánya,
munka nélkül is megtalálja,
azt, amivel a tudását tovább adja.
Abból ugyan nincsen bevétele, de
nem bújhat ki az emberségéből és
nem is szeretne, így hát szintet vált.
Mivel botcsinálta üzletasszonyként,
Heringes Árpádé egyéni vállalkozó.
Műhely, a megelőzésért., Prevenciósként.
Jula az emberlánya. Julamami védjegyesként.
Lépj tovább, ha nem szereted az ígéreteidet
teljesíteni, azt viszed tovább és addig emeled a
szintjét, amíg el nem hagyod a valóságot és
mindenáron csak magadnak jól, megcsinálod.
Megjöttem én már onnan is,
többször voltam ismétlésben,
bár nem én terveztem,
de nem volt más lehetőségem.
Önmagának is árt vele,
akkor, ha azt,
ami a saját Hazánkban lett feltalálva,
nem engedi be, a köztudatba.
A tudáshoz megfelelő,
alázat is szükséges lenne,
ha hozzá hatalmat szeretne,
az már a múlt, elmúlt.
Lehetne, hogy ne vállaljon olyat, amivel
nem bír el, mert amikor lefele megy,
azzal mindenkire úgy hat ám.
Ah, hát mondjuk,
ahhoz szükséges az átélése,
a Hazaszeretetnek.
Pedig látszik,
hogy nincsen semmi eszköze ahhoz most, se.
Amekkorát mentünk lefele, sokan, ahhoz képest,
amit addigra elértünk, több munkával is vegetálunk.
Ha nem engedik be a szolgáltatásomhoz az emailt, ami azért
érkezne, hogy pénzt keressek általa, azt minek nevezné, hinnye.
2009 óta vagyok fent az interneten és szolgáltattam már sok
országban, most meg, se megfelelő nyugdíjam, sem a lehetőségem
nem adott,
ahhoz, hogy a feltaláltam által,
szolgáltatni tudjak, sok országban.
Ne az én gondom legyen az,
biztosan van sok jól kereső,
akinek ideje is van bőven.
Arra is megtalálja a megoldásokat,
hogy ezzel a ránk rakottal is,
működni tudjon, a szolgáltatásunk.
Megjárna az nekünk, sokat dolgozunk,
azért, hogy a munkánk becsülete módján,
megdolgozva érte, jó minőségű életet éljünk.
Mi a munkánkat megbecsülő Nép,
úgy is jól érezhessük
magunkat, a saját Hazánkban,
hogy hála Isten, nem adtunk igent.
Tízszer annyit kell dolgoznunk,
hogy a saját szintünkön maradjunk,
az internet világához képest,
felfele szükséges naponta megoldanunk,
mert, úgy döntöttünk, hogy az önbecsülésünket megtartjuk.
/ Ha mindent csak úgy lehet, ahogy a megmondónak jó,
akkor majd ott ül a tömeg, a küszöbén,
hogy ne maradjanak le, hallják időben azt,
amit csinálniuk kellene. Hiszen,
az intelligens alkalmazkodóképes,
s vannak sokan, szinte,
minden családban, legalább egy.
Akit nem értenek meg,
mert eltérő attól a viselkedése,
amit generációsan csak ismételtek sokszor,
a családjukban. A tapasztalatom az, hogy a következő
generáció szülöttjei, magasabb szintű feladatokat hoztak.
Persze, nem pótolható sok pénzzel sem, ami nem megértve,
kinevelődik belőle, még mielőtt felnőne, ki ne üresedjen, ah.
Ezek nem függnek össze, az életkorral, kommunikálni,
kommunikálni, kommunikálni, fejlődni és
megtanulni, most, jól kommunikálni.
Ha nem veszi észre időben a szülő,
hogy neki kellene, megismerni a gyermeknyelvet,
felfejlődnie oda, ahol a gyermeke kommunikál nap mint nap.
Akkor hiába minden, alacsonyabb szinten nem fogadja,
a gyermeke azt, amiről több és más ismerete is van, mint a
nem megértő szülőjének. Amikor az emberlánya, elér oda,
ahova akkor érhet el, bárki, ha megcsinálta,
állapotban van. Annak a szintnek megfelelően,
ahova született és ahol nevelkedett,
vagy a legjobb esetben, ő nevelte fel magát,
a saját tehetségével. A hivatásához felért,
azóta is gyakorolja, mindenkor fejlődve,
a körülményeknek megfelelően él.
Amit a tehetségével ért el, tartást ad az,
s abból meríthet nyugodtan, egész életében.
Sok miden van bennem, tapasztalt tudásként,
amit életszerűvé is lehetne tenni, magához venni,
sok szülőnek és fiatalnak, a generációs jelek.
Egy napon rajzoltam meg, az egészet,
a személyiségére szabottan oktatom,
az ő szintjét követem. Én alkalmazkodom,
mert én már tudom, hogy az mit jelent számára,
hogy magától jön rá, a megoldásra, az oktatásom közben.
Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő
Tenyérolvasó. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként
10.00 és 12.00 óra között. Magyarországról, Paks, Vadász u.59.
2022.07.06. Amikor eléred azt, hogy már a többieknél különbnek érzed magadat, hiszen megadatik minden, azon a szinten, amit megugrottál. Azt gondoltad, ha azt képes vagy megugrani, akkor, az a saját szinted lehet, többen is mondták magukról, neked, hogy elérték a szintjüket. Mintha egy külön szigetet látnál, magad körül, hiszen nem tudod, nem hallottál még olyat, ha mások tudása által kerültél bele, csupán csőlátásban vagy. A valóság belülről nem, viszont, kívülről és sok helyről, jól látható, aggódik, hogy szét ne hordja, az, önmagához képest, túlzásait, a manó. Hahó, hahó, hahó, a tisztelet, az alapja az önbecsülésnek, ne legyen hiányos az emberismeret, arra már építhető a saját sors. Ha csak elvárod és nem adod meg, a tiszteletet, akinek még lehet, ne aggódjál, majd megszólít, a saját idődben, a lelkiismereted. Két oldalunk van, ha az egyik felé teljesítettél, ideje figyelni a másik oldaladnak a jelzéseire. Máskülönben nem kapod meg, a számodra a saját idődben, megjáró tiszteletet és nem tudod tisztelni önmagadat sem. Mert, mindent akartál és kapkodva váltottál, hát nem lett, emberileg, a munkád becsülete által, alapod ahhoz. Hát egy ideig az még, életszerű se lehet, nem, hogy sorsszerű lenne számodra, vagy egyáltalán, szóba jöhetne, az neked. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasásként, oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a bejelentkezést várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik a szolgáltatásom.
Heringes Árpádné a Julamami . Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó., Sors és emberismeretként oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között, tájékoztatlak, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.
2022.07.05. Az álmaidat magad szerint szőtted, azt szeretted volna, hogy sok hasonlóan gondolkodó legyen, arról amit elképzelsz, ne kérdezzenek meg, csak a rajongásuk legyen feléd meg. Azt gondoltad, ismered annyira az embereket, hogy abban amit másoltál, úgy megerősítenek, a rajongásukkal, mintha a saját tudásodnak az ereje, lenne az. Valamit azért, jó, ha tud az ember, mind más tehetséget és sorsot hoztunk, egy ideig csinálhatja a semmit bárki. Viszont amikor eljön a saját ideje, annak is, hogy rájön, még nem csinált semmit se, a sorsát akarja majd, siettetve, jóra változtatni. Várja, hogy a rajongása forrása, tálalja fel, azt is, mint addig, a többi másolni valót. Még pedig, úgy, hogy képes legyen azt, a saját sorsaként, lemásolva, jó minőségű életre váltani. Tiszteletem. Magyarország, Paks, Vadász u.59. a Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 perc, a díja: 15.000.- Ft. Kérlek, ne vedd zokon, tiszteljél meg azzal, hogy a szolgáltatásom után, az elköszönésemet követően, átutalod a / tiszteletdíjamat /. Hétköznaponként 10.00 és 17.00, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, történik az oktatásom. A +36302470589 kihangosított telefonom és a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a tenyérfotókat, a megbeszélt időben várom. Tiszteletem.
Ahogy tapasztalom, egyre gyakrabban, csak nézünk ki a fejünkből, hova lett, az eddigi életünkben általunk felépített, már megélhető sorsunk. S azon vagyunk, hogyan tudjuk felépíteni újra, úgy, hogy nem ártunk, se nem bántunk és magunkra is jól vigyázunk. Sorstalanná lenni nem akarunk, hát igyekszünk, megoldani, minden adott lehetőséget, ami számunkra is kezelhető, megéljük. Igyekeznünk kell, hogy ne közben legyen a változás, mert akkor már megint fölöslegesen dolgoztunk, hiábavalóvá lehet, a Hazánkba is teremtő, elmúlt időszakunk. Ha a gyümölcsét mi már, nem arathatjuk le, az egészséges körforgásban maradni, lenne az, ami előre vihetne bennünket. Nem azt keressük, ki volt akkor éppen a hibás, azt igyekszünk, a tudtára adni, a döntő embereknek, hogy volt az, a számunkra még kezelhető, kívülről elmozdított történés, ami nekünk kárt okozott. Úgy, hogy sem nem kérdeztek bennünket, se nem adtak lehetőségeket, amire azt mondhattuk volna, hogy azáltal továbbra is, az általunk nem könnyen felépített sorunk megmaradhat. Hiszen szerintünk, nincsen se másik Hazánk, sem másik életünk, amire most építhetnénk és továbbra is gondolkodva valósíthatnánk meg. Mindazokat, amiket meglátva, felfogva, beilleszthetnénk, mint hasonlót a sajátunkhoz, amivel együtt, már működőképes lehetne újra. Még nem látható, hogy adott volna a teremtő Isten, hosszabb életet, akkor is, ha nagyon gyors változásokban élünk. S nem a saját életritmusunknak megfelelő, hát nem építhetjük fel általa, azt, ami azóta már, a hirtelen változtatások által történt. S nem szerintünk lett kigondolva, az viszont látszik, hogy a legegyszerűbb szinten lenne megélhető, ahol már, nem mindenkinek van teljesíteni valója. Le és le és le, nem győzzük szedni az újra és megint, mezítlábassá vált talpainkat, hogy azt érezhessük, legalább megtaláltuk a talajt. S hozzáláthatunk a következőkhöz, hogy megint elérjük, saját magunkért is tegyünk általa, a munkánk adta, becsületünknek, a biztonságot adó érzését átélhessük. Nem arra várunk, hogy a döntők, megveregessék a vállainkat, leginkább arra, hogy képesek legyünk, megtudni azt, mit hoz az esetleges holnap. Gondolkodva, a saját gyakorlatból merített tudásunk által értük el, jól beleillett az elméletbe, sorsunk lett belőle. Adnánk tovább, a feltalált tudásunkat, vinnénk vissza, hiszen, a gyakorlati életben is működőképes, évek óta, tartósan, bebizonyosodott az. Csupán így tudnánk tenni másokért, akik már látják, mit szükséges még megtanulniuk az életükben, hogy sorsuk is legyen. Honnan tudjuk, hát mindezeket, a belső kontrollunk, megnyugtatóan hat ránk, számunkra elég határozottan, érezteti velünk, a saját sorsunk szerinti határainkat, hát betartjuk azt. Mindenkinek adott a teremtő Isten, tartást és emberi méltóságot, hogy legyen kiindulópontja, a honnan – hova ért el úgy, hogy megbizonyosodott a saját sorsáról. Amióta tudom, hogy van az Isten, betartom a jóhoz és széphez vezető, saját belső kontrollom szerinti saját szabályaimat. Ez alap helyzet, ha felismerik az emberek, hogy nekik is vannak saját belső és sorsszerű szabályaik, igyekeznek be is tartani azt. Alkalmazkodom, a toleranciát ismerem és gyakorlom, gondolkodva élem meg, a hétköznapok adta lehetőségeket, mint a számomra élhetőt, magát az életemet. Mint ami a sorsom, szerint, megadatott, lehetséges, nem mások szerint élem, már feltalálom magamat, az egyszerűnek a nagyszerűségében. Boldogulni tanulok, minden adott élethelyzetben, nem csak magamra gondolok, inkább, összefüggésében látva is tapasztaló vagyok. Alkalmazkodni tanulok, ismerem és gyakorlom, az emberismeretemhez társult alázatot, hogy elegendő bocsánatot kérjek, arra is figyelek. Kimondom, ahol szükséges, hogy figyelmeztető legyen, ha én felismerem, mások is úgy vannak vele. Hát így se ártsak senkinek, magamat se rongáljam, lelkileg sem. ha az Isten velünk, hát kicsoda ellenünk. Tisztelettel élve, ott a lehetősége annak, hogy egyszer eljön az ideje, hogy a megcsináltam érzése, egészséges tartást ad. Ha az ember, nem adta fel, a sok munkájával, a jó sorsát megint elérte, s a megváltozott körülmények között is, a helyére tehette. Hiszen már többszőri ismétlésben is, megdolgozott érte. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, a +36302470589 kihangosított telefonom és a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időpontban, a tenyereiknek a fotóit várom. Hiszen azokat nézem, aszerint, ahogy, meg és feltaláltam, mind a két tenyerét, összefüggésében látva, minden szempontból, egymáshoz viszonyítva, csupán leolvasom. Tiszteletem. Magyarország, Paks, Vadász u.59. a Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami.Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, nem tudom, hogy jelen helyzetben, ki veszi zokon, az őszinte, általunk, naponta gyakorolt, élethelyzeteket. Elgondolkodtam rajta, mi történik, miután annak a kicsi cégnek, az adatait, megváltoztatják, oda lesz amit felépítettünk. Ami a nagyoknak mondottaknak jár, az nekünk nem, érjük be azzal, amihez kedvük szottyan, vagy ami marad, ne már. / Nem kapunk, csak 30 nap után táppénzt, mintha nem lennénk egyenlők másokkal, úgy bánnak velünk/. Tán hozzászoktak, hogy gondolkodva, gondoskodunk, magunkról és a vállalkozásunkról, így kimaradunk a jóból. Eltűnik az internet rendszeréből, mintha, nem is létezett volna addig, ha megváltoztatják, az eddig cégadatainkat. Építgette, a dolgozó ember, mint a már, a hivatását gyakorló, a szakmája becsületét már ismerő, szorgalmasan dolgozó. A maga lehetőségein belül, szépíthette, fejlesztette a szakmai tudását. Elérte azt, amiért megtisztelik és a szakmai szintjéért, a munkáját, igénybe veszik. Kezdhet mindent elölről, mert a döntő embereknek, azt könnyebb kezelni, esetleg, az előző megoldás is talán azért volt, ki tudja, nem kérdezték, csak úgy lett az is. Ahágyszor már, megváltoztatták, tudomásul vettük, megtanultuk, elmondták, a szakmájukban otthon lévők, hogyan legyen, azután. S pont ebben, az eddigiektől eltérő, ránk rakott, talán legnehezebb helyzetben, hogy legyen gondunk bőven. Megkaptuk ezt, a változtatást és azt érzékeltetik, ugyan már, érezzük már rosszul magunkat, az eddigiekért. Mennyit lehet elnézésként kezelni, én tudom, hiszen, van emberismeretem bőven, mikor van szükség a bocsánatkérésre és az meddig fedi be, az emberségesként is, még, nem sértő hatású, hétköznapi szinten is, jól kezelhető, személyek szerint is változó, emberi határokat. Hatalmas az Isten, sokszor éltem már ezzel a lehetőséggel, hogy rábízom mindazt, amivel nem bírnék el, mint kisember. Az Isten, sokfélét teremtett, a jóban és szépben, nem gondolnám, hogy örülne annak, ha helyette újat teremtenének, helyette döntenének. Na aztán ideje, a jó öreg, 3 x is, bocsánatkérésemnek. Jó egészséget kívánok és ahhoz, az éppen aktuálishoz is, alkalmazkodni tudó, jól megfelelő, racionális és lelkes, szíves oldalunk, egyensúlyához is. A még megelőzésben, felismerhető, élethelyzeteket, s azokhoz, még időben, alkalmazni tudást. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasásként, oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatokon 10.00 és 12.00 óra között. A, heringesarpadne@gmail.com Ahova, a megbeszélt időben, a tenyérfotóidat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik a szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 perc között van. A díja: 15.000.- Ft. Tiszteljél meg azzal, hogy a szolgáltatásom után, a megbeszélt számla számra átutalod. A megjegyzésbe kérem, írjad rá, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Tiszteletem.
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz mindent érte, hogy az életnek a lehetőségét megteremtse. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. A +36302470589 kihangosított telefonom és a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a leolvasáshoz, a tenyérfotókat várom, a megbeszélt időpontban. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.https://julamami.eu, 2022-08-01. Emberiséges jelnyelvnek neveztem el, azt amivel írok és amit az oktásomban alkalmazok. Ne aggódjon kérem szépen, nem könnyű ezt megtanulni, viszont, akik végig viszik, az oktatásom által a nehezeket, nem bánták meg. Amikor az emberlánya, úgy nyugtázza, hogy megcsinálta a sorsát és adná tovább, azt. A 28 éves, napi szintű, gyakorlatból, az elméletbe megrajzolta ahhoz, a 153 oldalt. Aminek a rajzos oktatását, több éve gyakorolja, arra már emberileg is éretten, várakozik, hogy a döntők közül, valaki azt felvállalja. Összefüggésében látva, tudja, hiszen egyenként, már több éve, oktatja, beérett rá, bebizonyosodott, hogy oktatható csoportosan. Igen, tudom, hogy ami messziről, más országokból jött, az sokkal érdekesebbnek hat. Viszont, amikor az emberlánya már átélte azokat az emberileg mindenkinek megjáró, a gondolkodók által, átélhető, megnyugtatóan ható érzéseket. Közben végig is járta, a szinteket, amit emberileg, és a sorsa szerint tudott, megoldott, a saját Hazájában, a nagyon nehéz körülmények között, azt szabad volt. A lehetőségeit felismerve, nem állt bele, a könnyűkbe se, nem is ugrotta meg, azt sem, amit mézesmadzagként láttattak vele. Boldogulni igyekszik, most is, amikor nehezen tud bejutni a szerkesztésébe, mert csoportos munkát jelez a gépe. Pedig úgy tudja, nem egyezett semmi ilyenbe bele, egyedül dolgozott meg, az okos eszközeiért, tudja mit jelent a nagyon nehezekben a munka becsülete. Nem volt azt sem könnyű feldolgoznia. bizony lettek veszteségei. Amikor voltak, akiknek, érezhetően, vagy feladatuk volt az, vagy úgy tudták, hogy mindent lehet. Használták a sajátos módszereiket, megtehették azt is, hogy nem utalták, az elvégzett munkájáért, a díjakat. Nem adja fel, most még nehezebb, mint eddig volt, amikor az életkorát látják, átéli azt is, hogy azt éreztetik vele, hogy megtiszteltetésnek vegye. Mert, csupán szórakoztatja, azokat akik, valamiért nem vállalják fel, hogy jót tenne nekik, az Isten adta, tiszta forrásból eredő. Amikor telített energiákat cipelnek, mert megpakolódnak, a lelkiismeretüknek segíti feldolgozni, az a 60 és 90 percnyi idő, csak önmagukra szánva. Az amit csak egyedül, Heringes Árpádné a Julamami, tud, átadni alapnak, ahhoz, hogy annyi tudást vegyen magához, hogy emberileg is elbírja, azt ami átjön közben. Amikor önmaguk megerősítéséért tanulják meg, az róluk szól, hogy az emberségükhöz kellően felerősödjenek. Elbírják azt az élethelyzetüket, az kevés ahhoz, hogy másokért úgy tegyenek, ne okozzanak maguknak, lelki sérüléseket. Nem vállalta még senki sem fel, hogy megtanulná mindazt a tudást, nem tudtam átadni, eddig senkinek sem. Ha megpróbálták volna, arra emberileg még nem beérve, a könnyűben, nagyzolva, esetleg sok pénzt akartak, általa, vagy a Julamami védjegy által. Nem kérdeztek meg, hogy megengedem-e, nem engedtem volna meg. Hiszen nem voltak, sem emberileg, se a tudásuk szerint felkészülve, csupán a saját szintjüket ismerhették fel. A sorsukban még, sem a saját idejükben, nem, lehettek felkészülve. Nem adtam át, mindazokhoz, az annak megfelelő szintű tudást. Nem láthatták azt át, számukra megnyugtatóan, nem hathatott az át, fel sem ismerték, a belső kontrolljuk, fékező hatásait. Tudáshiányosan jöttek rá, mindazokra, ami menet közben, terhelhette, megérinthette őket. Azt a, hogy mi mindentől nem tudták megóvni közben, magukat, mit okozhattak, önmaguknak azzal. Hiába, na, nem másolható, nem utánozható le, viszont egy időre megkönnyebbülve, haladhatnak azáltal tovább. Amikor megtanulták, nem azért tanulták, a saját élethelyzetüket megélni tanulták. Azt, nem lett volna szabad, a saját lehetőségükként kezelni, hogy tovább is tudnák azzal, a csupán felismerésükkel, azt adni, nagyon kevés az ahhoz. Amint látszik, sokaknál, úgy megy minden tovább, hogy nem engednek, a lelkiismeretük jelzésének, hogy keressék már meg azt, ami nem helyettük végzi el. Mindazt, a belső kontrolljuk jelezhette, már addig is gyakran, hogy nem nagyon bírja, azt a terhet. ami az életük során telített, terhelő energia is lehetett, addigra. Jó egészséget kívánok. S mindenkinek, aki jónéven veszi, hogy most itt, tisztelettel, szeretném jelezni, ha a feltaláltamat, fel tudja vállalni. Annak a felmérése, hogy emberileg, mennyire terhelhető, önmagához képest mennyire fejlődni tudó, mindaz, szükséges ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla. Ha, Heringes Árpádné a Julamami., általam, is, mindent megtanulna, utána, el tudná, majd, a sorsában is, a valóságát megélve, önmagát is helyezni. Úgy, hogy a saját hivatását tovább viszi és mellé veszi, ezt a tudást, ami akkor már a sajátja lesz. S tovább tudja, mindazt oktatni, a nevelésben is felismeri, a működőképes, életszerű helyét, annak, az összefüggésében látásnak. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Az egyéni vállalkozásomhoz, a Műhely, a megelőzésért fantázia nevet adhattam. Prevenciós végzettségű vagyok, ami tükrözi azt, amire születtem. A sorsomat felismerve, megtaláltam, a tehetségem általi hivatásomban, hogy a megelőzésben élve, mindazok, a sok – sok megtapasztalásom, által van és történik, az is, amit feltaláltam. Jer velem jó öreg, bocsánatot kérek. Hátha többen is rájönnek, van saját belső kontrolljuk, ami a saját idejükben jelzi, mennyi terhet cipelhetnek. Mikor lenne szükségük arra, hogy szembesüljenek, a sorsuk adta, megelőző lehetőségeik szerinti, számukra jó megoldásaikkal. Úgy, hogy felismerik, szerintük, mit jelent az, hogy nem ártok, nem bántok és magamra is jól vigyázok. A lehet, az bizony, nem azt jelenti, hogy azt, akkor, azáltal, mindenkinek, szabadna. Tiszteletem. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a tenyerek fotóit várom, a megbeszélésünk szerint és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik, a kinagyított tenyérfotóknak a leolvasása.
hlttps://julamami.eu 2022.07.31. Elment a tegnap, itt van egy új nap, köszönjünk a mának, kigondoljuk, hogy tarhatjuk meg, általa, a tartásunkat, az emberi méltóságunkat. Úgy, hogy megéljük, amit a jóból és szépből nekünk szánt a sorsunk, általuk is gondolkodva teremtünk. S ha lett némi eredményünk, hozzá adjuk a Hazánkhoz is, mert az egy velünk, ide születtünk. Nem akarunk sem többet, se mást, nem szeretjük a túlzást, azt éljük, amit a sorsunk nekünk szánt. Ne maradjon, a következő generációkra, teherként az, ami a mi dolgunk lett volna. Ne álmodozzunk és ne is keseregjünk, azon, hogy mit hozhat a holnap. Gondolkodjuk azon, amit ma teremtünk meg, az már alapja, a következő napunknak. Ha az Isten velünk, hát kicsoda ellenünk, egy Haza ez csak egy, belőlünk is lett. Ha ide teremtünk és azt, is kontrollálva élünk, időnként már van véleményünk. Ha szükséges gondolatot cserélünk, azzal kapcsolatban, amit túlzásnak vélünk. Az azzal kapcsolatos, felvállalható tudásunkat el is mondjuk, előtte, ahhoz a lehetőségeket felmérjük, hiszen amiről szó van, azt mi is teremtettük. Ha betartjuk, a saját belső kontrollunk szerinti határainkat, nem megyünk mellé, a holnap a saját küszöbén megvár majd. Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok. Haladok, ahogy tudok, a következő lépésig, gondolkodom, mi módon lehet, az életem, a sorsom. Gondolkodva élni születtünk, saját döntéseket gyakorlunk, a nehezek által emberesedünk, hogy sorstalanná ne legyünk. Jer velem, jó öreg bocsánatot kérek, nem hagylak el, csak néha kicsit átmenetileg. Aközben, hagyom, hogy mások is gyakoroljanak, mondják ki, bocsánatot kérek. Ha már elég érettek ahhoz, hogy ne sérüljenek bele. Hiszen tapasztaltam, hogy a bocsánatkérés által is lehet emberesedni, benne van a 153 oldalamban. Nem lehet gond, ha betartják a saját belső kontroll határaikat. Mindenkinek a maga idejében, a hivatásom gyakorlása által tudom, hogy az érintetteknek, akkor, belső tartást is ad. 2022.07.30. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha rájönnek, hogy még a saját idejükben, mert, anélkül nem megy, s ha túl sokáig várnak, már nem lesz elég, az sem. Amit beleteremtettünk a saját Hazánkba, azért is tettük, hogy amikor az öregedés eljön, magunkról gondoskodva élhessünk. Megtartanánk, az emberi méltóságunkat, a tartásunkat, megmaradt, az emberségünk és amit feltaláltunk, s hivatásként most is gyakorlunk. Elhittük, mindazt amit a feltalálás helyett, kitálaltak, vagy ha nem is tűnt hitelesnek, arra nem gondoltunk, hogy ennyire gügyének néznek. A jólét jól megérdemelt, minősége helyett, a bizonytalanság érzése vetül ránk, a napi történések által. Előfordul, hogy a hatalmasodni vágyók energiái, megtévesztően hatnak, mintha magasan lenne, a vezetéshez alkalmasnak tűnők rezgése. Aki még nem elég éretten kerül be, / nem életkor függvénye /, mert van úgy, hogy generációsan jól megérdemelten, kerül vezető helyzetbe. Nagyson sokat nem tehet hozzá, mert nincs hozzá tehetsége, inkább a többiek tudását másolva, igyekszik kiemelkedőnek tűnni. Ide és oda csapkodva halad, a megfelelő tudáshoz, se az egészséges egyensúlyhoz, köze nincsen, annak. Inkább hat bomlasztóan, mint építően, mert közben elveszíti, azt a látszatot, hogy hitelesen az indulásnál, megvolt. Az emberi tartása, a tudása, ahhoz, amit felvállalt, alacsonyabb szinten volt, csupán megugrotta, azóta, a látszatosba bonyolódva. Van akinek, megalapozták azt, az előző generációi, van hozzá jogosítványa, generációsan, hogy a tehetségét, emberségesen, abban meglelve, teljesítse. Megmondó embernek áll, mindent megtesz érte, hogy megugorja, sok lépcsőfokot kihagyva, nincs hozzá türelme, hogy azt is átgondoltan, megélje. Uram bocsá, legyen annyi benne, hogy megtanulja, a hiányosságait pótolni tudja, mint egy bocsánatkérés, lehet, hogy az úgy is hathatna. Inkább, siet, kapkod, hogy a hozzáértőknek, ne legyen arra ideje, hogy átgondoltan nyilvánuljon meg, amikor hozzáadja az igent. Azért bizakodó az emberlánya, hogy nem ebben fogunk élni és nekünk, az életkorunkat nézve, nincs más lehetőségünk. Nem fogadhatjuk el, azt sem, hogy számunkra, nem a jóban és szépben, szántak helyet, van magunkhoz való gondolkodó agyunk. Hivatásunkat gyakorolva, a megfelelő szinteken jól kommunikálva szolgáltatunk. Nocsak, csak nem, hogy a sorsunk helyett, csupán azt biztosítják, amit, úgy mutatnak, mintha, nem lenne más lehetőségünk. Tetszik, nem tetszik, nincs más, a jól kitaláltak szerint, nekünk, azt, meg kell élnünk, mert csendben, már egymás között, eldöntötték, helyettünk, felettünk. Nem tartanak a jó minőségű életünket, a valóságot tükrözőket, megélők közé, sorolhatóknak bennünket, darab, darab, nekik olyan minden. Az a sok pénz, amit hazaküldenek, a nem itthon élők, viszont azáltal, a szeretteiknek jólétét is segíteni igyekvők. A munkájuk által, azokat az országokat is erősítik, ahova teremtenek. Tán megváltozik általa az, ami az elvártak szerinti, számokat illeti, az életszerűséget nem követi. Emberismeret, jól jönne az mindenkinek, aki vezetni, hatalomban élni igyekezne, nem tudom másképp, gondolni, mint megelőzésben. Kopik ki a remény energiája, betöltik, a jól kitaláltak szerinti, másoltak, kiszemezgetettek, ami nem ad, üresben mozgat csak. Mintha, nem a saját Hazánkban élnénk, az elvárásokat ismerjük, az életünket szeretnénk, úgy érezni, hogy az egészséges érzéseinket erősíthetjük általa. Mert hiába keressük, a tiszta szavak hatását, ami felerősítene bennünket, az újabb, ránk rakott túléléshez. Hiszen, azt szeretnénk érezni, hogy megérte beleteremteni, s másokért akkor tennénk, ha ott tartanánk, hogy van miből, hát, nyugodtan adhatunk. Nem érinti az életminőségünket, mindazokat, a történéseket, amiket még esetleg tervezhetünk, hogy ne zárjuk le, a továbbiakban, már a siker hiányaként. Sokféle sikert megéltem, csupán a tudásomnak megfelelő, lehetőségemet hiányolom, s az azzal megjáró, pénzem nincs még meg. Azzal, hogy mi vagyunk, akiket, nyugodtan gügyének állítottak be, hiszen rájuk, nem szóltunk, hát így jártunk. Mintha beleegyeztünk volna, hogy minden jóból és szépből, kimaradunk. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha mások is erőre kapnak és megteszik, még a saját idejükben. Amikor a Hazaszeretet érzését átéltem, a nagyon sok embernek, a hivatásom általi tudásomat adva, az ott volt, a megcsináltam érzését erősítette, az arra alkalmas sejtemben. Az / Öveges / programról, sokkal később olvastam az interneten, lehet, hogy az jó lett volna. Arra, hogy tudjon, a saját Hazánkban élők, közül az erre, az általam feltalált, a saját tudásuk mellé tanulható, tudásformára, már igényesek sokasága, arról, mit fedeztem fel. Valahogy mindenből kimaradtam, néha még eszembe jutnak az ellopott igazolványaim, csak nem éli meg valaki a jókat és szépeket, a saját elért, szintemen való jónak és szépnek, a hozadékát, amit a Hazánkhoz, ezidáig teremtettem. Dolgozol egész életedben, teszed a dolgod, a tehetségedből eredő, hivatásodhoz van alázatod, hát azzal együtt, gyakorlod. Tudod, hogy a tehetségedből eredő tudásodhoz, már jó ideje van, megfelelő és építő energiájú, alázatod. Viszont nagyon sokaknak, fogalmuk nincsen, hogy mi lesz, a következő generációikkal, ha nem csinálják meg a sorsukat, még a saját idejükben. Miközben, idejében, felfogtad és már szorgalmas vagy, a jóban és szépben látod is, kibontakozni a sorsodat. A valóságot megélni vágyóknak, jó minta vagy, tisztelettel élsz és a szeretetet gyakorlod, amikor és ahova, lehet adod, a valóban általad, feltaláltad általi tudásodat. Eljutsz egy pontig, amikor feljön az érzés belőled, ezt is azt is jól megcsináltad. Nem számítasz rá, hogy valaki majd megveregeti a vállaidat, elégedett vagy. Azzal, hogy legalább túlzásba nem estek, amikor a saját szinteden való haladásban, szinte naponta, gátoltak. Ha nem állsz be, a nemlétező sorba, kimaradhatsz, minden látványosan szépből és jóból. Nem bánod, majd a saját idődben, emberségesen, a sorsodat érintően, megcsinálod. Hiszen mindenütt akadnak, akik mindent maguknak akarnak. S mivel nem vették észre a többiek, hogy rá nem számíthatnak, hát a jóból és a szépből, a saját idejükben kimaradnak. Azt gondolják, velük lehet a gond, hogy nem értik a döntő emberek, hogy itt mindenkinek megjár, az is, hogy a sorsát a saját Hazájában élje meg. Ó, de, hát, a látszatos millen kedves és aranyos, hogy körbe fonja mindazokat, akik még nem ébredtek volna rá, a saját sorsukra. Ugye kellemetlen azt olvasni, hogy aprópénzes a nyugdíjam, már nem változik. Hiszen nem azonosultam a divatosokkal, a hivatásomat gyakorlom, az őszinte szó az alapja annak. Csupán leolvasom és mindazt, amit a tenyérfotók láttatnak velem. Nem kertelek, nem pakolom meg, hagyom kibontani önmaga, a saját ideje szerint, mindazokat, amiket a sorsába belerajzolt, a teremtő Isten. Emberi jelnyelvnek mondom, várakozom 14. éve annak is, hogy beengedjenek a saját szülővárosomba, bemutatkoznék, hogy mit találtam fel. Szerintem, azért születtünk oda, ahova, hogy ott fejtsük ki, mindazt, amit a szülőhelyünk adott. Tegyük hozzá a szépet és a jót, mert oda születve, oda tartozunk és felelősek vagyunk, azért, hogy ne épüljön le, a lelkes, szíves, gondolkodó embereknek a sorsa se. Sok dolog lenne, ha megtanulnák az emberek, hogy a sorsukat nekik szükséges megcsinálniuk, s nem szabadna a generációs feladataikat se, megoldatlanul, ráhagyni a következő generációra. Nem a család helyett, leginkább értük, adni meg a következőknek, a sorsukban és a generációs feladataikban való, kibontakozási lehetőségüket. Emberi tartás és emberséges méltóság, az alap amit hoztunk, nem életkor függvénye azt sem, hogy tiszteletet, kinek adjunk. Megjár az mindenkinek alapban, hogy emberileg otthon legyen az a hely, ahol fel tud fejlődni, a tehetségének a kibontakoztatásához, ott legyen az alap, amit megkapnak. A gyermekeknek is, a fiatal felnőtteknek is, hogy ne máshol keressék, na hiszen, látványosra, kitűnőre sikerült a hamis, az álságos, a csábítóan kiváltságos. Mindezek által, el ne vesszenek, az útvesztőkben, hát nézz rá, ki, vagy mi veszi el, az ideje nagy részét, úgy, hogy nincsen, általa, sikerélménye. Viszont nem hathat rá más, ha nem láthatja és nem hallhatja ki, azt sem, hogy mi lenne a sorsának megfelelő számára. Amikor a szolgáltatónál csak felénk vannak, azok, amiket kötelező betartanunk, akkor az egyoldalú, nem működőképes. Ha az elvárások, csak az egyik oldalt növelik, akkor nem tud jól működni, mert az amit feltöltés helyett, túlzóan tele tettek, nem kap már motivációt, gátolja a fejlődést, hiszen telített. Sok minden elhangzik, a szolgáltatásom közben, az oktatásomon, úgy, hogy hitelesen, át is élik, a saját belső kontrolljuk igazolja azt, a természetes, működésük közben. Na még egyszer, jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hátha másoknak is időben megy. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, van a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59.Hergál Házból. Tiszteletem.
Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a tenyérfotókat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik a szolgáltatásom. A szolgáltatásomhoz, szükséges idő: 60 és 90 perc, a díja: 15.000.- Ft. Mielőtt elköszönök, elmondom a számla számát, a megjegyzésbe kérem írja rá, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Kérem tiszteljen meg azzal, hogy a szolgáltatásom napján, átutalja, a díjamat. Tiszteletem.
2022.07.29. Nézed, nézegeted és még nem érted, hogy miért nem látod, mindazt amit mások úgy tűnik, hogy átlátnak. Különböző szintekre és tehetséggel születtünk, mind más és más, sorsot hoztunk. Irányít bennünket a gondolkodó agyunk, mindig arra, ahol a következő fejlődési lehetőségünkhöz, az addig fel nem ismerteknek, a megtanulását kínálja, a saját időnkben számunkra. Egy lehetőség ami által megismerheti a sorsát és a generációs feladatait, hogy ne az öregedésnél jöjjön rá, hogy nem csinált, sem önmagáért, se generációsan, semmi olyat, amit a tudása által biztosan hátra hagy. Ami által a családjában , az arra már emberileg érett, megtalálhatja, mind a két mezítlábával, a talpa alatti talajt. Heringes Árpádné a Julamami . Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 órától 17.00 óráig, szombatonként 10.00 és12.00 óra között, a, heringesarpadne@gmail.com, ahova a tenyerekről készült, jól olvasható fotókat várom, a megbeszélt időpontban és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Hát leírom, ide, hogy is képzelem el, ezt a helyet, ahova születtem és a Hazánkat, amihez a sok jót és szépet szeretettel adtam. Azt gondolva, hogy ugyanazokat, amikor szükségem lesz rá, a saját Hazánktól, szülőhelyemen, itt kapom meg, mert nincs másik Hazám nekem. Ahova a sok – sok ember, megtisztelő érdeklődése, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., tehetségemből eredő tudásom megismerése miatt, nagyon messziről is megjöttek. Ez által adta meg nekem, a teremtő Isten, azt a megtiszteltetést, hogy egy napon megrajzolhattam, a tananyag 153 oldalát. Magam is meglepődtem, amikor azt érzést felismertem, nincs bennem több, amit lerajzolnék és kinyomtatnék. Az elégedettség érzése volt az akkor, felszabadult, mindaz, ami már erősen ki szeretett volna bontakozni, a rajzaim által. Nincs jelentősége az első oldalaknak, mert azután, még hozzá és mellé rajzoltam, még közben, mielőtt, megkapta a védjegyet. Mivel nem tartozom se ide, sem oda, tartozom hát, az engem megtisztelőhöz és akkor éppen oda. Nem lett a feltaláltamnak megfelelő szinten, lehetőségem, egy sem, gondolom nem a fejétől dőlt el. Mi legyen azzal, ami a megelőzésben, nagyon jól jöhetett volna, már akkor. Persze sejtem, miken múlott, az idén úgy is felszínre jön mint minden. Van az a várakozási idő, amihez, már kevés a bocsánatkérés, ha az nem tükrözi a valóságot, még nagyobb bonyodalom lehet belőle. Figyeltem a szavaknak az értelmezését, szinte, mindenkinél másképp jött le, annak a szónak a jelentése és a jelentősége is másképp esett. Amikor valakinek gondolják magukat emberek, büszkélkednek mindazzal, amit nem ők teremtettek meg. Na hiszen, csupán úgy esett, hogy volt egy lehetőség, amit megugrottak, mert meglehetett. Nem is gondoltak arra, hogy kontrollálni is lehetne előtte, hiszen akkor rájöttek volna, hogy nem számukra készült az, nem szabadna élni, azzal a másoknak szánt, lehetőséggel. Azt látom, hogy amikor elértek emberek oda, ahol másoknak magasabb az életszínvonala. Látják azokat az élethelyzeteket, el is hiszik, hogy ugyanannak, számukra is ott van, az ideje. Pedig messze vannak még tőle, vagy egyáltalán nem is lenne dolguk azzal. Az a sok, nem a saját szintjüknek megfelelő, nem a munkájuk által keletkezne, vissza hát, az ismétlésben a kezdetekhez, vagy megoldhatatlanul, tán végleg, a szintjük alá, vissza vetné őket. Sőt, esetleg azzal sincsenek tisztában, hogy nem generációsan meglévő, mennyiségű és nem a tudásuk által lett, hirtelen jött, túlzó helyzetek, mennyire csapják be őket, emberileg. Elhiszik azt is, hogy azzal aztán, már mindent lehet, hiszen, a többiek fölé kerekedtek, megmondók lettek. Bizony – bizony, vannak azok az élethelyzetek, amik által, megemelkednek, a sajátjukhoz képest, több, erősebb hatású, lehetőségként, vannak tálalva a történések. Nem veszik észre, a sürgető energiák által, hogy azok, megemelő, kiemelő, erős késztetések és könnyen lehet, hogy csapda helyzetek. Szerintem, az idén, szükség van, a toleranciára, a saját szint megismerésére, az élet és a sors közötti, felismerésekre, az alázat megtanulására. Azon a szinten, ahol éppen időznek, hogy szintet váltani legyenek képesek és még a saját idejüknek megfelelően. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, ha egyedül nem megy, ismerem azokat a rajzaimat, amik által, megoldani képes lehetsz. Segíts magadon azáltal, az Isten is megsegíthet. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatom. Nem sablon, emberi jelnyelvnek neveztem el, mindenkinek a saját szintjére, a magam által feltalált módon, érthetően lefordítom. Gyakran hallottam, az oktatásom közben, hogy miért nem, évekkel előtte, döntöttek a megtanulása mellett. Nem mindenki veszi még észre, hogy ott van előtte a megoldás, csupán fel kéne ismernie. Ehhez jó tükör az, amikor felismerik az emberek, hol is tartanak, ahhoz képest, ahonnan elindultak. Fel tudják mérni azt, ami által, nem mennek túl a saját lehetőségeiken. Rájönnek, nem érthetnek mindenhez és mennyire fontos lenne, az emberismeret, bizonyos szinteken, nélkülözhetetlen. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. heringesarpadne@gmail.com, ahova majd, a megbeszélésünk szerint, a tenyérfotóidat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként a szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 perc között lesz. A díja: 15.000.-Ft. Amihez a számla számát, a végén, mielőtt elköszönnék, elmondom. Megjegyzésbe kérem ráírni, Heringes Árpádné e.v. Köszönöm, a megértését, arra kérem, az utalása, a szolgáltatásom napján történjen. Tiszteletem.
https://julamami.com, https://julamami.eu, 2022.07.27. Vannak akiket már kiszolgál a sorsuk, mert van az Isten és megéltek mindent, ami ahhoz, a nehezeket átélve ott volt, akkor még a saját idejükben, lehetőségként számukra. Generációsan kaptak talajt a lábaik alá, nem halmoztak fel nekik semmi olyat, amivel nem tudnának mit kezdeni, mert emberileg, nem elég érettek hozzá. Ismerik a munka becsületét, megdolgoznak mindazért, ami előre viszi azután őket, fejlődve, teremthetnek általa. Generációsan jutottak előbbre, mert ismerik azokat a lépcsőfokokat, amiket a sorsuk eléjük tárt. Nem szükséges már az ismétlése semminek, ami nem vinné előre őket, haladnak a saját életritmusuknak megfelelően. Van amikor pihenésre van szükségük, hát az is megoldódik, hogy ne tegyenek fölösleges lépéseket. Általában irigylik mindazok, akik nem csináltak az életükben semmit úgy, hogy a nehezeket megoldották volna. Rákaptak arra, hogy tapasztalva fejlődés helyett, sajnálgatják magukat, ah, nekik nem sikerül semmi, úgy ahogy szeretnék. Vagy a hatalmukat fitogtatva, igyekeznek úgy fogalmazni, hogy felelősséget semmiért ne kelljen vállalniuk. Amikor a szónak ott van a helye, az annak az ideje, elgondolkodtatja azt aki már kihallja, sok lenne az ismétlésekből. Elkezd gondolkodni rajta, a másik miért tudja, fedezte fel, a már sokszor és jól elhelyezett, gyakran bejött, hamisságát. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Akik már értik mit írok ide naponta, hogy a saját szintjükre kerülve, a nehezeket már megélve, jó minőségű életet tudjanak teremteni a családjuknak. Azáltal, hogy nem helyettük, inkább értük és önmagukért teszik, a nehézben is, az emberséges megoldásokat választva. Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok, az őszinte szó, olyan mint a friss víz, aki szomjazik rá, hálás érte. Tán nem kéne, szoktam mondani az oktatásom közben, hogy szembesüljenek azzal az energiával, amit a tudásom által, kihallanak, mert van az Isten. Hiszen a belső kontrolljuk, a lelkiismeretük által, jelzi számukra azonnal, hitelesen mondtam. Ki ebben, ki meg másban, élte meg azt, hogy emberesedjék és ne a könnyű megoldásokkal akarjon, az át és megélések helyett, megúszni mindent, Így elkerüli a nehézben való tapasztalást. Azáltal tudná meg, hogy honnan jött és meddig ér számára, a jó minőségű élet, mert ha nagyot vétett, ismételhet. Igyekszik a belső kontrollja jelezni számára, hol vannak, az emberséges határai, többször is odarakja, hátha van hozzá kedve és önmagáért megoldja. Azután már rábízza, hogy emberesedni szeretne-e, vagy visszaélni azzal, amit az Isten, azért adott neki, nehézként, hogy változzon meg. Ismerje meg a másik oldalát, ne csak a racionális agyát használja, mert annak, nincs magában, a motiváló oldala nélkül hatása. Hiszen önmagát minősíti le, azzal, hogy mindig azon van, hogy kihasználjon másokat. Az lenne a feladata, hogy az addigi önmagához képest, emberesedjen még és még, s akkor, a saját idejében, valóban, meg is kapja. Vagy kikerül az, amit addig gyakran használ és jól bejött, nem őszinte fogalmazásával elért, fölöslegessé válhat. Vagy, azon a szinten, amit addig, elért emberileg és gondolkodva élőként, a tudásának megjáró tiszteletet is átélheti. Vagy szembesül mindazzal, majd, mások által, ugyanúgy, annak amit elindított, a már visszaható, önsajnáló negatív hatásával. Igyekezne azon lenne, hogy a magyarázkodásával, azzal ne kelljen azonosulnia. Elfordulnak sokan majd, hiszen megváltozott az energia szintje, átfordultunk már a 8. éve, a jó energiák hatnak. Mindezeket azért kapja, kinek mi van a sorsában, mert, mindannyian más és más sorsot hoztunk, hogy változni és azáltal fejlődni tudjunk. Nap mint nap emberesedjünk, a saját életminőségünket is megoldani igyekezzünk, akkor lesz, a teljesítésünkhöz mérhető, jó minőségű az életünk. Ne mások helyett, ne leutánozva, lemásolva éljünk, saját sorsot és generációs feladatokat oldjunk meg, a saját időnknek megfelelően. 2022. évet éljük, sok az intelligens, okos, jó szakmai tudású, emberséges, a munkája becsületét megismerni igyekvő. Két oldala van, minden embernek, ha az egyik meg vagy kikopott, üres lett, van a másik oldala, tán ideje lenne szembesülnie vele. Tanulni nem szégyen, sőt nem késő, semmiképpen, mindent mindenkinek a saját idejében. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatom. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. A +36302470589 kihangosított telefonom és heringesarpadne@gmail.com által. Tiszteletem.
Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó. Oktatom. Amikor az egyenestől eltérve fogalmazod meg a szavakat, elhiszik és hitelesnek tartják, mindazt, amit mondasz, vagy a szabályokba foglalsz. Nem gondolnák, hogy annak a szintnek nem megfelelő döntések lehetségesek, ahol azok elhangzanak. Hát ne vegye zokon senki sem, ha leutánozzák mindazt, amit sikeresnek látnak, a felszínen, nem is gondolva arra, hogy becsapnák bármivel őket. Mert ők maguk, nem csapnák be a többieket, azokon a kiváltságos szinteknek látszó, megmondó helyeken. Az egyenes az egyenes, ha nagyon eltérnek, a megfogalmazásokkal, tőle, az önjáróvá is lehet. A Haza, az legyen, maga a gondolkodóan döntőknek a megtisztelő feladata, munkájuknak a becsületét is ismerők dolga. Azt is érezze a Nép, amiért annyit dolgoznak, értük, a saját jól boldogulásukért is teremtenek, nemcsak beleadnak, a mondjuk, bödönbe. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek és nem csak magam helyett. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között, tájékoztatlak, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.2022.07.26. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek. Hátha rákapnak többen és megváltozik általa, az a, nagyon alacsony szint, ahova bevagyunk sorolva. Mi a saját Hazánkban próbálkozók, az egyéni és a hasonló más elnevezésű, a megélhetésünkért küzdő vállalkozók. Sok emberséges számára megoldást hozhatna, a szintváltás. A saját általunk is felépített Hazánkban, rólunk is tudomást véve, a jóban és szépben és a saját tudásunk által, boldogulhatnánk utána. Az egyenlőre, még csupán kezelhetetlennek tűnő, de megalázóan alacsony szintű, minden bizonytalan érzésük, az emberi szintjüknek megfelelően, a boldogulni tanulással elmúlna. Boldogulni tanulni, most és minden adott helyzetben, a tudással, együtt nő fel, az alázat, mindenkiben. Ha nem így lenne, az egy teljesen más történet, én a megelőzésben gyakorlom, alázattal, a hivatásomat. Ha még nem tért el nagyon, a lelkiismeretes működésétől, vissza is rendezhető a boldogulni tanulás által, ahogy szerinte, a belső kontrollja helyesnek tartja. Műhely, a megelőzésért., ezt adtam fantázia névként, az egyéni vállalkozásomhoz. Úgy tűnt csoportok is lettek belőle, volt, hogy oldalam is eltűnt. Engem nem is kérdezve, voltak mögötte, úgy, hogy kiüresítve kaptam vissza. Senkit sem zavart, hogy a Julamami védjegy, csupán nekem lett gondom vele. Szerintem, nem is gondolták, hogy mások is látják, a vakmerően mindent körbe kanyargó, próbálkozásaikat. Az emberi méltóság, az emberséges tartás, a tudás, a hiteles kommunikáció, az ami, nyolc éve, láthatóan araszolva halad és építi fel, a tartásos emberségeseket. Működésében hitelesen, a felszínen jól látható. S nem, a /csilicsalacsodája/ szerint, a valósághoz alkalmazkodni nem tudó, mindenáron minden számukra jót, utánozni akaró. Semmiféle emberi teljesítményt, hitelesíteni nem tudó, csupán akaratoskodó, mások fantáziáját is magának betudó, erősen másoló. Az eredője ismeretlen, vagy már, régóta üresben járatott, amit gyakran megnéznek, hogy valóban jól látják-e azt. Miközben a kisembereknek besorolt, nagy tudással rendelkezők, küzdenek, mint a varacskosmalac, hogy legalább azt megtarthassák, amiért nagyon sokat dolgoztak. Szerették volna megalapozni, az aprónak tűnő, másoknak semmi, vállalkozásaikat, hogy a következő generációnak valamit, hátra is hagyjanak. A munka becsületét nem ismerőknek, üres beszéd mindez, gyorsan tovább is lépnek. A kellemetlen kifejleteknek a nehezét, megkapjuk, örököseiként mindannak, mint, törleszteni való lehetőségként, a nehezét. Ne mondjunk semmit, arra se, mert mire végig gondolnánk, jön a következő jól elsikálni valóiknak, a neheze. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., a Julamami mint védjegy, van ott, szerepe azzal, ahova leírom. Mivel nem tudtam megfelelően fejleszteni, úgy, hogy az a tudásom általi, szintemre, tudott volna emelni. Hát itt tartok, most éppen az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozók, különböző módon fantázia névvel ellátott módon, már megint, kérdezés nélkül változtatnak. Valószínűleg hasonló helyzetben még nem voltak, hogy ezek a változtatások, mivel járnak, azután emberileg. Én prevenciós vagyok, aszerint gyakorlom a feltaláltamat, úgy is élek. Mint az aki, az Isten adta, tehetségemből eredően, felnőtté, a hivatásom és a feltaláltam által lettem. Tudom, hogy mit miért mondok úgy, minden szavát, magam adtam hozzá. Azáltal úgy hat, a megfelelő szinten, hogy én alkalmazkodom és a toleranciát is magam gyakorlom. A sok -sok, ember, akik megtiszteltek, a napi gyakorlatomból eredő, tudásom miatt. Az adta, azt, ami által, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., szolgáltatásomat gyakorlom. S az oktatásom formáját, majd ha lesz igénye rá sok embernek, megint. Mindazt, még, az ő idejükben, meg tudják tanulni, mert én még, tovább tudom adni. Tudom, hogy mit miért mondok és miért úgy mondom, azt, a megfelelő szinten élő, lévő embernek. Mert az úgy, azáltal, át is megy, a saját olvasatával kontrollálni tudja. S önmaga szerint, a saját szintjének megfelelően, számára, érthetően el is fogadja. Ki mire képes, az emberséges tartásában maradva, az emberi méltóságát megtartva. Tegeződésre kérem, a jelentkezőket és úgy oktatom, ne akadozzon a megfogalmazásának, az áthidaló nehézsége, ne gátolja, a számomra kontrollálható, jó minőséget. A belső kontrollod szerint, úgy is szoktam mondani. S azt, a számára még nem biztos, hogy gyakran észleltet, megtanulja, a saját szóhasználatával, megfogalmazni. Az érzésed szerint, átment-e, azt is gyakran hallják és bizony, akkor mindenki mást és mást érez, nem lehet sablont csinálni belőle. Ne csapjad be magadat, ezt is szoktam mondani, kontrolláljad még egyszer és újra, hogy biztos legyél magadban. Ami szerintem úgy van, az nem biztos, hogy szerinte is akkor van úgy. Mivel a saját feltaláltammal oktatom, minden szavamnak, a rezdülését, kontrolláltatom általa. Mivel én már tudom, mikor miről beszélek, ő meg éppen akkor tanulja meg, tőlem. Viszont, a gyakorlat teszi a mestert, önmaga által kontrollálva fogadja el, amikor megbizonyosodott róla. Mindent a maga idejében és szinten, lehetséges utána már, számára is, megbizonyosodva kontrollálni. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 között. Az egyéni vállalkozásom általi szolgáltatásomhoz az eszközeim. A +36302470589 kihangosított telefonom, heringesarpadne@gmail.com, ahova, a megbeszélésünk alapján, a jó minőségű, tenyérfotókat várom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem. https://julamami.com, https://julamami.eu
2022.07.23. Kergetted az álmaidat, boldogságra vágytál, tenni érte nem akartál, nem fejlesztetted magadat, csak kritizáltad azokat, akik náladnál, előbbre jutottak. Másokat utánoztál, beláttad, hogy abban nem rólad szólt, az időt mulattad csupán, nem is boldogultál. Elértél oda és már látod, hogy mielőtt elindultál, magadhoz képest, a sorsod adta lehetőségekben, akkor már jól boldogulva otthon voltál. Emberismeretnek neveztem el, emberies jelnyelvnek, ahogy oktatom. Nem jelentkezik be más, mint aki érti, hogy miben segíthet önmagán, akkor, ha azt érzi, egy ideje már, csak körbejár. Ezzel az oktatási formám adta lehetőséggel, megékezhet oda, ahol már összefüggésében is átláthatja. S az általam, tanultak által, már elég érett lehet, ahhoz, hogy lesz rálátása, arra is, amire addig nem is gondolt, hogy az, a megoldás is lehetne. Nem az addigi tudása helyett, nem cserél a két tudás benne helyet, mellé tanulja ezt, hogy szélesedjen a rálátása és a megoldásait is megtalálja. Heringes Árpádné a Julamami . Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó, összefüggésében látással. Oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. https://julamami.com Tiszteletem.
2022.07.22. napján írom, a reggeli gondolatom. Magyarországról, Paks, városából, a Vadász u.59. szám alatti Hergál Házból. Heringes Árpádné , Julamami védjegy. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó. Oktatom. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között, tájékoztatlak, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. Tiszteletem.
2022.07.22.
2022.07.22. A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, a munkájukból élőket, az egyéni vállalkozókat, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát, a saját kényelme miatt. Mert ismeri az elvégzett munka becsületét, ami a tartását adja. Mindazoknak, akik amikor már ott tarthatnának, hogy beérett a saját elvégzettjük gyümölcse, aratnának végre, hogy jobban éljenek belőle. A túl gyakran, eléjük rakott, nehezeket, megoldani igyekeznek, annak tudatában élnek, hogy csak az elvárásoknak teljesítenek. A sorsukat megélni nem tudják, hát, túl sok idő megy el, az életükből, sikerélmények nélkül. A tehetségemből lett hivatásom által, nagyon sok ember tisztelt meg, akiknek szolgáltattam. A gyakorlatban sokat tapasztaltam, hát egy napon megrajzoltam azt, amit akkor már, az elmélethez adni tudtam. Mindezeknek kapcsán, úgy látom, hogy a napi sikerélményre szükségünk van mindannyiunkban, hogy az egészséges egyensúlyunk megmaradjon minden körülmények között. Az emberismerettel rendelkező, hozzáértően döntő, a gondoskodásáról biztosítja, mindazokat, akik önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, csupán a kívűlről látóknak szóló, kirakata miatt. Hiszen tudja, hogy azok szerint kell majd élnie, minden érintettnek. Julamami védjegy, 2010. év óta a Heringes Árpádné nevemen van. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, oktatom. A +36302470589 telefonom és a heringesarpadne@gmail.com által. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. https://julamami.com Tiszteletem.
Magyarországról, Paks, Vadász u.59.
Hergál Házból. 2022.07.21. Tiszteletem.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. . Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó. Oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, oktatom a feltaláltamat. Az eszközeim ehhez, heringesarpadne@gmail.com, ahol a Tenyérfotókat olvasom le és a +36302470589 telefonom által van a szolgáltatásom. Tiszteletem.
Átfordultunk, a címe a festésemnek. Látható benne minden, amit azóta már megélünk. Heringes Árpádné, a Julamami védjegy, 2010. év óta a nevemen van. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ami által észlelhető, átmegy annak a hatása, amit a belső kontrollja visszahatva ad számára. A lehet, az nem jelenti azt, hogy mindenkinek szabadna, mert túlzásba eshet általa. Ha a hirtelen jött, pénznek a hatása az, amit úgy vélt, ha nem is dolgozott meg érte, az úgy válik a hasznára, mint a sajátja. Természetesen, amit generációsan megteremtettek, az elődei, az a saját alapja lett. Azt felismerve, a jó minőségű munkája által, fejlődhet, összefüggésében látva, válthat. Megerősítve azzal, a generációsan elvégzett feladatainak, a következőknek maradt alapjait. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek. Önismereti oktatásom, ami által, megismerhető, mindenkinek más és más, a saját sorsa. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 1.00 és 12.00 óra között, történik a szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 percen belül. A díja: 15.000.- Ft. A számlaszámot az elköszönésemkor elmondom, a megjegyzéshez kérem beírni, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. A szolgáltatásomhoz az eszközeim, +36302470589 telefonom és a heringesarpadne@gmail.com, ahova a tenyérfotókat várom. A tenyérfotókat, összefüggésében olvasom le, a saját feltaláltam által. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Úgy látszik, nagyon megtévesztő lehet, az a szint, ahova nem a saját tehetségükkel, se nem, az elvégzett munkájuk becsületével kerültek fel. Kijózanodást okozhat az, hogy elhitték, nekik is mindent lehet, mert azon a szinten, úgy van az. Nehéz lehet, majd a saját idejükben, szembesülni, hogy nem a saját sorsuknak a szekerét tolták. Mindaddig, amíg, a valóságot észlelve, már, óhatatlanul, a megváltozott körülményeknek a hatását, a saját szintjükön is, szembesülve, meglátták. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Önismereti oktatásomként. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., az önbecsülésünkért. Tisztelettel.
2022.07.22. napján. Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között, tájékoztatlak, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.
A többiek által
tartott
tükrünk,
igencsak
változatos
lehet.
Aszerint,
ah, hogy ki, mennyire
tud, elfogadni bennünket.
Ha alázat benned nincsen,
a kezed, csak legyintsen.
Jobb elfogadni a kritikát,
attól, még, változni is lehet.
Mint megalázóan, rázni
az erőlködően ható,
nem elfogadóan,
tiszteletlen,
kezet.
Ismered-e,
a kézfogásodat.
Az oktatásomon,
mi, gyakoroljuk, akkor,
ha, nem megfelelően hat.
Megtanulható, ami addig,
sokat árthatott, mert senki
nem jelezte, hogyan hatott.
Az érzés is, belőled való,
néha, csak úgy, vágjad,
zsebre, a kezeidet.
Mintsem, olyat
tégy vele,
amivel
másoknak
árthatsz, hinnye.
Ez lenne, a valóságnak,
a tiszta tükre, mindannyiunk
fejlődésére is lehetne, hinnye.
Adjon az Isten minden földi jóból,
annyit és akkor, amikor az a legjobb.
Magyarországról, Pakson, a Hergál
Házból. Szeretettel. Julamami
Julamami
https://julamami.com H.Nagy Júlia, julamami védjegy, most Heringes Árpádné tudományos prevenciós a megelőzésért ev. Paksról a Hergál Házból szeretettel. Magam találtam fel, a Tenyér – térképolvasó és oktató, mint összefüggésében látó vagyok. A megelőzésben hoztam, a tehetségemet, ami több évvel már a hivatásommá lett. Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com https://julamami.com +36302470589, heringesa1@gmail.com, 2010. év óta, nevemen van a julamami védjegy, a Logo rajza Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben.
