2022.06.28.

  Van is egy jó ötletem, akinek megszólalt a lelkiismerete, mert elvitt, elvett tőlem valamit, rongálta a nevemet, elhallgatta, a lehetőségemet, felhasználta a Julamami védjegyemet, a 28. tapasztaló évemben. Ne kérjen bocsánatot, jelentkezzen be, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonomon, az oktatásomra. Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ha elég érett már emberileg arra, tudnia szükséges róla, hogy megismerni, az eddigi önismerete mellé, az önismereti oktatásom által, a saját  jó oldalát fogja. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból.

Hétköznaponként,

10.00 és 17.00 között,

tájékoztatom.

Szeretettel.

Heringes Árpádné egyéni vállalkozó vagyok, a 70. évemben

járok. Magyarországról, Paks városából  írok ide naponta.

Segíts magadon az Isten is megsegít módon, várom a vevőt,

a feltaláltamnak, olyan emberséges személyében aki érti,

hogy mit vesz meg ezzel és azt, az emberek hasznára teszi.

Tisztelettel legyél, minden emberies nagyságát megtartó,

tudással bíró emberhez, ami jót kaptál tőlünk el ne feledd.

Tartást, méltóságot, emberséget,

rálátást, kihallást, megérzést is,

adott az neked ahhoz akkor, amit hoztál.

Köszöntsd őket az „Ő” nagyságukat megillető napjukon,

mert különben, hogy mihez képest hol tartasz azt honnan tudod.

Kiteljesedni önmagadhoz és generációsan is úgy tudnál, ha tanulnál.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, Önismereti oktatás az

 Emberismereted kibővítéséhez, az Önbecsülésed megerősítéséhez.

Amikor ráébredsz a valóságra,

most se uraljon hát el a bánat,

úgy lépj előre, hogy a jövőd,

az emberi kapcsolatokban,

majd neked is, a párodnak is,

megveregethesse a vállaitokat.

Önmagad felé és generációsan is,

tudjad megélni, s generációsan is,

működőképessé tenni a sorsodat.

Figyelj ha a lelked jelez neked,

nem volt meg,

a jó értelmű

 adok – kapok,

nem jól van úgy az.

Ha csak te gyarapodtál,

akkor bizony hiány lett,

azáltal már másoknál.

Mindannyiunknak

más és más a feladata,

ha az egyik éppen elfogyott,

kapunk egy másik feladatot.

Egyik embernek ez,

a másiknak az a dolga,

van aki eljutott abban,

már valahova és akkor

gondol a párkapcsolatra.

Vannak akik meg együtt

szeretnék megvalósítani

párhuzamosban mindkettőt.

Nem gondolnak akkor vele,

hogy előbb önmagukat is

meg kellene ismerjék,

ne hagyják azt a végére.

Úgy könnyebben tudnák, jól,

egymáshoz is, önmagukhoz is igazítani,

menet közben is a párkapcsolatukat.

Tapasztalatom szerint a nőkben is van

bő őserő, ők hozták a születésükkor.

Ahhoz pluszként kaptak, a teremtés

koronái még kiegészítve mindazt,

amit meg a férfiak hoztak, kaptak.

Ne másoktól várjad a jót és a szépet,

magad szerint magadnak oldjad meg.

Addig ne vállaljál vezető szerepet,

amíg nincsen emberismereted.

Különösen akkor ne, ha nem

tudod tisztelni az Isten adta

Népet. S úgy látni el széppel,

jóval, elégedettek legyenek,

hiszen ők egész életükben

teremtettek, alkottak, tettek.

S ha mégsem elfogadhatóan

és nem az elvárásaik szerint

kapnák vissza, amit teremtettek,

 ah, hát ne hívjad azt segítségnek.

Adjad meg a kellően megjáró

tiszteletet, ezt

jól jegyezd meg.

Egyedül születtünk,

saját sorsot hoztunk,

nekünk kell megélnünk,

s amikor már ott tartunk,

hogy elfogadóak,

alkalmazkodóak,

odaadóan is szabadok

vagyunk, jól működhet

a párkapcsolatunk.

Nyilván érzelmek

nélkül nem megy,

de a közös jövőt jól

tervezni akkor lehet,

ha felismertük már azt is,

hogy a másik életének is,

vannak generációs határaik.

Van úgy, hogy megcélozzák,

a csillagos eget, s az Istent,

az alázatot nem ismerve,

óriás javaikat sokszorozzák.

S egészen addig természetesnek

is veszik, amíg azt fel nem ismerik,

hogy az csak az egyik feladatuk lenne.

Mert amikor már elértek azáltal mindent,

amit a földön lehetséges és a sokszorozás,

már nem ad sikerélményeket nekik sem.

Na akkor rá kell ébredjenek, ha megvan

mindenük, akkor tulajdonképpen már,

nincs is semmijük.

Hiszen valamiről

menet közben

megfeledkeztek,

az emberek elsősorban,

adni, szépet és jót teremteni

születtek.

S ha az már

megvan, akkor,

szükséges lenne,

egymásért is tenniük,

hogy ki ne üresedjenek,

belőlük a legértékesebbek,

az emberies, fenséges, bölcseletek.

Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet,

nem harcolnék ellened sem, hiszen ide is,

az oktatásomnak, a lehetőségét meglelni jöttem.

Jó szerencsét emberek, áldjon meg az Isten, minden

földi jóval mindannyiunkat, éljen a tisztelet és a szeretet.

Különös oktatás, nevelés, lehetősége, azoknak akik arra,

már elég érettek, hogy felismerjék ehhez a látásmódhoz,

a saját és a családjuk tekintetében meglévő hiányokhoz, a

többletet adó, rálátással bíró megoldásokhoz vezető utat.

Online oktatás,  Online Magyarországon, Online Pakson ,

vagy Online, ha magyarul értesz és beszéled ezt a nyelvet.

Felnőttképzésben, hogy a családokban legyen aki még

a megelőzésben segíti, hogy ne menjen mellé senki.

A nehézben is boldoguljanak, adni is tanuljanak,

hogy a közösből túlzásokba ne bonyolódjanak.

Nem született az egyetlen Hazánkban sem, a

 Nép gyermekeként se fölöslegesnek senki.

Jó egészséget, maradjon meg a tisztelet, a

 tartás, éljen mindenki emberséges életet.

Látszik már, ami látható, a tekinteten átható,

hahó, tisztelettel, szeretetben élni jó.

A belső jelzésed figyelmeztet,

nem az utadon vagy.

Nem vagy érett

érzelmileg,

a vezetésre, ah,

ha az érdekeidre

gondolsz csak.

A Hazánkban,

sokféle, a szíves,

lelkes, gondolkodó

emberies, hinnye.

Ők, a segítésben

tehetségesek.

A gazdagság,

így is,

úgy is

igaz.

Vagy a

szíved,

lelked,

na meg, a

 megteremtetted

által, lehetsz gazdag.

Pénz hegyeket rakhatsz,

egy idő után nem lelkesít,

a lelkiismereted jelez majd.

Tanuljál meg, úgy élni, hogy

mindkét lábad, a földön van.

Gondolkodó ember maradj.

Úgy éljél, hogy az egészséges

körforgásod megmaradjon.

Jó minta az lehet,

ami az emberek

hétköznapi életében,

természetesen működhet.

A feladatára érett ember már

tudja, az első, hogy jól érezze,

magát, legyen miből adnia.

A legnagyobb feladata az,

adjon oda és akkor, amikor,

még időben van. A megelőzést

átérezheti, boldogulni tanulhat,

abból is, ha a fölöslegeséből ad.

A vezetés, minden érintettről szól.

Apró porszemként, fontos része vagyunk,

az egésznek. Alázattal élni könnyebb, az őserő

a legnehezebb helyzetből is kihozza az emberiest.

Elmúlt, nincs, ne veszteségként éld meg, az lesz,

a sorsfordító, a következő életszakaszodhoz.

Ne menj túl, ha a belső jelzés figyelmeztet,

nem a saját sorsodat éled, gondolkodj el.

Ha sikeres lettél, mielőtt elrontana a

túlzók, csábítók, magabiztossága,

legyél inkább, életszerű minta.

Színt vinni a szürkeségbe,

elengedni a sóhajod.

Magadon átengedni

a napot és örülni,

annak, amit a

mai nap adhatott.

Szép napot kívánok.

Magyarországról, Pakson,

a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

Tudjál róla, mielőtt elolvasnád, a szerintem valóságosról írok.

Volt-e már az életedben olyan, hogy elfogadtad azt,

  ami még, vagy egyáltalán nem járt

volna meg neked.

Tudsz-e már örülni,

a magad által

megteremtett

jónak,  szépnek,

vagy várod, hogy

mások dicsérjenek.

Műhely, a megelőzésért e.v..

Ha kifogytál, ne másoktól várd,

hogy valósítsák meg a sorsodat,

tanuld meg, a miért és hogyant.

Ah, képes vagy-e arra, hogy

 legalább gyakorold az alázatot,

talán fejlődjél fel,

 a felvállaltadhoz, ah.

Vagy észre sem veszed,

megaláz már, a tájékozatlanságod,

miközben csak ugyanazt a kört rovod.

Nem hallod ki, nem érzed meg,  nem

látod át, csak nyomod a sablont, ami nincs.

Közben a saját idejükben, a jó sorsukról,

az emberségesek lemaradnak, azt a.

A fontosságukból is kimaradnak, ha

nem ismerik fel, a generációs

feladataikat, hinnye.

Alig kommunikálnak,

a működőképes

jó minták helyett,

csak elvárások vannak.

Ismerem mint a tenyeremet,

gondolkodtál-e rajta, miért mondják ezt.

Volt-e olyan, amikor természetesnek

vetted, nagyobb tiszteletet

vársz el, mint amit

megérdemelsz.

Tudod-e

ki vagy,

hol

tartasz.

Másoknál

különbnek

érzed-e magad.

Felállítottad-e a saját

rangsorodat, azokkal

szemben, akikről

feltételezed,

kevesebbek

mint te

magad.

Van-e

neked

önismereted,

a sorsodat éled-e,

vagy csak a mások

által megszabottat  alkalmazod.

Csináltál-e már mérleget abból,

amit megteremtettél, megkaptad-e

azért, a megfelelő elismerést.

Kikérik-e a véleményedet,

annak  kapcsán amit

megteremtettél.

Feljebb

léphettél-e

a megfelelő

időben, vagy

mások lépték meg.

Gondolkodtál-e azon,

hányan örülnek annak,

hogy teszed a dolgodat,

a legjobb tudásod

szerint.

Van-e

már

benned

elégedettség.

Azért, mert valamit

saját magad értél el.

Erősödik a belső

tartásod, azt a,

emberesedsz.

Észrevetted-e a

saját határodat,

a  benned  meglévő

belső kontrollodat.

Felfigyeltél-e már

a lelkes,  szíves,

gondolkodó

énedre.

Vagy

csak

élsz

bele,

abba,

amit

várnak

tőled,

teljesíted.

Önismereti

oktatás, nevelés.

Ha elolvasod,  rájössz,

van- e már dolgod vele.

Tisztelettel  élj, hogy

szerethető legyél.

Le kell írnom, a

bocsánat szót.

Ne bánjad,  ha

már tudod  miért.

Ismerd meg önmagad,

hogy fölöslegesen, ne

kritizáljál másokat,  hinnye.

Manapság, illene megismerni,

a generációs feladatokat, hogy

ne kerüljenek a következőkre, ah.

Mint megoldhatatlannak tűnő teher.

Szintek közötti fordítókat oktatnék,

hogy családokon belül legyen, legalább

egy emberségesként hozzáértő, megelőző.

Akinek van most, olyan  tudásszintje,

vagy, a generációs hozadéka, akár a

régmúltjából, átfordulva is tudja.

Vagy, a génjeiben is, ott hordozza,

a generációs életminőségüket, ismeri.

A gyakorlati életben, a jó minőségű életüket,

megalapozták, a következő generációknak is.

Vagy, ah, a „csilicsalák”, mennek a pocsékba.

A sorsod, szerint, fontos, hogy

generációsan,

is, pontosan tudjad,

ki tartozik most, a sorsodhoz.

Önismereti oktatás, érted, neked,

hogy megértsed, mind, a miértjeidet.

A hogyan tovább, a jelenben, ki van,

benne, most, a sorsodban,

önmagáért és ki érted.

Hol vannak a határaink,

hol a tied és egyenként, a többieké.

Ha már a saját határaidat, jól ismernéd,

tán, nem feszegetnéd

a többiekét.

Hagynád,

hogy éljék,

a sorsukat.

Sokat segíthet,

ha megérted,

hozzáértés,

alázat nélkül,

nem megy.

Tisztában

vagy-e,

azzal,

miért

pont,

hozzátok

született, a

gyermeketek.

Mi dolga lenne ott,

ha ismernéd a sorsod,

tudnád, miben segítheted.

Ha megkérne, majd rá, a saját

idejében, hogy ő is révbe érjen.

Tudsz-e majd, miérteket adni,

ha elfogyott a motivációjuk.

Miért gondolod azt, hogyha,

akarják, ha nem, úgy éljenek,

ahogy, nem szeretnének, ah.

Előzmény, vagy megelőzés,

mi is ott, a különbség.

Az előzmény,  ami elmúlt,

mégis, azóta is, hatással van.

Jól jönne a megelőzés, ha minden

szinten mindenben, megférhetne.

Nem, könnyű, megmaradni, ott,

ahol néhányan, azért, hogy nekik,

könnyebb legyen, nem szeretnék,

 ha tehetnék mások is, a dolgaikat.

Nem ismerve, a saját sorsod,

hogyan ismernéd, az övéket,

ha megélni azt, sem hagyod.

Ha ismernéd, a tehetséged,

átsegíthetne, a fölöslegen.

A fokozatosság az lényeges.

A félbemaradt sorsok, hol itt,

máskor meg, amott is, próbálkoznak.

Kiteljesedni, sorsukat megélni szeretnék,

s, teljesítenék, a generációs feladataikat.

Tanulj, fejlődj, tegyél magadért, hogy utána,

teljesíthesd, azt is, amikor, már, felelősen,

ismerve a miérteket, tehetsz másokért.

Kívánok, kellemes időtöltést és

tiszteletem, oda, ahova,

még most is lehet.

Magyarország, Paks,

a Hergál Ház, Vadász u.59. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó.

Műhely, a megelőzésért., névvel. Online önismereti oktatásom, az amit összefüggésében megrajzoltam,

 a feltaláltam. Szeretettel.

Julamami

Amikor nem találod a helyed, keresed önmagadban, azt az irányt,

amibe kapaszkodhatnál, ha túl sok és nagyon gyors a változás,  azt a.

Mi az amin szívesen mennél tovább. amikor úgy érzed,  egyedül vagy,

keresed a kontrollodat, a mihez képest hol tartasz, íme olvass utána.

Hát jól jönne, valami iránymutatás, valahonnan, valakitől,  akire rá  is

láthatsz, felelősen oktatja amit feltalált, nevel is, ha kérik, hagyják.

Megtanulhatod tőlem,  az önismereti oktatásom, nevelésem által.

Milyen módon tudod használni a belső, lelkes, szíves, gondolkodó

éned általi kontrollod, ami jól működne, ha ismernéd és éreznéd.

Várom, hogy jelezzen a  telefon és érdeklődjenek, az általam

feltalált, megrajzolt, oktatási formáról. A megtanulásának a

lehetősége adott de nem könnyű. Tartást erősítő és emberi

méltóságot megtartó, vagy megigazító hatása igazolt.

Műhely, a megelőzésért e.v., Önismereti oktatás.

A gyakorlat az, hogy mindenki megtalálja az oktatáson,

hol van a saját útja, sorsa, mi a generációs feladata.

Nincs kihez fordulnom, talán egy érdemben döntő

embert megérint, megérti,  ez magyaros, egyedi.

Nincs kapcsolódási lehetőség, mintha nem is létezne,

a feltalált tudásom, Julamami Magyarosan Agyalósa

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a szépet és a jót,

csak innen, máshonnan hogyan kapnánk ugyanazt, amit

beleteremtettünk, hát ez a mi szeretett Hazánk.

Édes Hazánk Csodaszép, kérlek ne menj még,

hiszen amit érdemben ide teremtettünk,

jót és szépet, azzal nekünk még meg sem jöttél.

Érdeklődni, heringesarpadne@gmail.com,

+36302470589 telefonszámon.

Ez nemcsak a magam által

kitalált megfogalmazás,

az oktatáson a

megfelelő érzés

is hozzáadódik.

Nem téveszthető össze,

semmi mással. Ahogy átéli,

már az aktuális sejtje közvetíti felé,

megvan az érzés, már a sajátjává is lett.

A hétköznapi életükben szokták mondani az

emberek, hogy furcsán érzik magukat, amikor nem tudják,

beazonosítani az érzéseiket, lehet, hogy még csak először érzik.

Az oktatásomon sikerül beazonosítani a sok eddig még, meg nem

magyarázhatót, ajándék az érzés, amikor látom, tartásosak lettek

újra, az emberi méltóságuk a helyére került, megdolgoztak érte.

Nem csinálok semmi mást, mint azt megtanítom az oktatáson,

amit feltaláltam  és megrajzoltam, a szövegét hozzámondom.

Saját magára szabva születik mindenki egyedül, a feladatára.

Van az Isten, hát ránk szabja, ahhoz az alázatot gyakorolva,

élhetünk az egyszerűben is nagyszerűen, jól ki van találva.

Ha nincs megfelelő alázata a tehetségéhez, a sorsához,

nem  összefüggésében jár az agya, bizony mellé is

mehet a saját sorsának, generációs feladatának.

Ha már tudja, hogy se más sorsában, sem saját

maga helyett, nem  élheti meg senki más,  ah.

Hiszen a természet, az ember is, maga egy,

fejlődni, sorsát teljesíteni vágyó csoda.

Becsüljük önmagunkat,  hogy mások

is megbecsüljenek bennünket, azt a.

A gyógyír mindenre az alázat, hinnye.

Tiszteletem.

heringesarpadne@gmail.com

2017.12.26.

Vedd észre időben, a

sorsod nem oda mutat,

nézz bele a térképedbe,

megláthatod mindazt.

Feltaláltam valami,

nagyon fontosat.

Ha olyat vállalsz,

amihez nem értesz,

belekerülve a számodra

átláthatatlan forgatagba,

önjáróvá válhatsz gyorsan.

Mert azonosulni nincs mivel.

Nem látja át, nem hallja meg,

nem érzi hol az emberies határ.

Megy előre, törtet, mint a batár.

El sem képzelhető magasságokba

elér, nincs minősítve, a honnan jött,

hova tart, ismeri-e a lépcsőfokokat.

Bekerülve a körforgásba, ott negatívat

mutat minden, nem ért hozzá, behúzza.

A saját szintjét célozza meg, ha olyannal

találkozik, amit nem lát át, keresi a hibát.

A maga stílusában közlekedve rombolhat.

Vagy csak, hol erre, hol meg amarra húzza,

az épp, aktuálisan vonzó, huzatos a célja.

Nem válogat, mindent amit lát és tetszik,

birtokolni akar, oda gyorsan, mielőtt még,

észrevennék a hasonlók, hozzá vándorol.

Érzéketlenül aratja azt, amit más vetett,

ha már úgy esett, hogy nem tudnak róla,

a hasonlók, hát mindent összeporszívóz.

Alaposan takarít, nem hagy maga mögött,

semmi olyat, ami még használható lenne.

Vessen magára mindenki, ah, aki alázatban

él, mire az a nagy fejlődés, hiszen látható,

neki megy jól, mindent oda a vákuumtól.

Amikor már semmi mozdítható nem marad,

elvándorol, keres magának másik bőségeset.

Ahol ugyanúgy megeshet, nem figyelnek arra,

ami értékeket megteremtettek, kallódnak azok,

akik gondolkodva élnek, hisz az nem szükséges.

Ügyelj hova lépsz, a lábad elé is nézz, ne csak lépj,

nem bízhatsz benne, hogy a talaj valóban az, hát,

mielőtt ráhelyeznéd a súlyodat, fokozatosságra

intelek, csusszanva terheljed, vajon van-e még.

Ott is talaj, vagy már csak a látszata a Hazának,

nem mindegy beállsz-e a nemlétező sorba, vagy

a sorsodat és generációsan éljed, az Isten adta.

A sürgős, a fontos, jól látható, a mögöttes bújik

meg mindenhol, látszatra úrias, divatban alapos.

Betanult néhány jó kifejezést, kulcsmondatot, azt

illeszti be oda, meg ahol nem veszik észre, már bent

 van vele. Ott, ahol már nem figyelnek egymásra se, az

emberek, nyugodtan dőzsölhet, ráérősen tevékenyen.

Az emberek, emberiesnek születtek mind, attól eltérni

lehet, de ha a saját határait nem ismeri fel, falig mehet.

Gyors pörgésű lett a Világ, nem vár, halad, fejlődve jó a

meglátásod, kihallva, megérezve, gondolkodva döntsél.

Tisztelettel legyél, hogy a sorsodban szeretettel élhessél.

Kontrolláljál életszerű, ha kicsit eltévedtél, bizonyos az,

 megkülönböztethető attól, amit, tudatosan vállaltál fel.

Senki sem tökéletes, csak az Isten, fejlődjél, tanuljál, még

időben használjad a tehetségedet, arra a jóra, amit hoztál.

Ide születtem, itt találtam fel, messziről hozták a tudást el,

azzal, hogy megtiszteltek és a tanácsomért hozzám eljöttek.

Ha rosszat akartak volna, maguknak teremtették azt ők meg,

akik lefedték azt már, itt lakik az „összefüggésében” olvasó is.

Egyedül születtünk, saját sorsot viszünk, abban kiteljesedünk.

Ne mások után menjél, a saját sorsodat éljed meg, ah, hiszen,

azután generációsan is, lenne mit tenned, hogy az ismétlés ne

 legyen gyakori, a családotokban, mert azzal körbejártok csak.

S ha egyszer rád kapnának, mert gyengeséget mutatsz, s még,

nem tudod kimondani a nemet se, a földhöz ragadva élsz majd.

Mindkét hozott feladatunkat teljesíteni kellene, ha egyiket sem

ismered, mit, hogy kinek teljesíts magad és a generációs helyett.

Megfogott, a pénzhajhászás, a fogságába szaladtál bele, hinnye.

A működőt, a bizonytalan, átláthatatlanért, el ne hagyjad, hogy

mi a biztos neked, a sorsod azt tudja, benne van a tenyeredben.

Itt vagyok, emberismerő, hazaszerető, megtanítom azt nektek.

Miben hol tartasz, azt azonnal kontrollálod a leolvasás közben.

Tanuld meg leolvasni, hogy segíts magadon, a családodon, s az

Isten is megsegít, éppen akkor, amikor abban, a legjobb neked.

A hivatásodban is segíthet, az összefüggésében látásod neked,

hisz felismered a saját lelkes, szíves, gondolkodó személyiséged.

Jól érzed magad a bőrödben, tartást, méltóságot ad, megmarad.

24. éve tapasztalom, ha kérdeznek, megmondom, mit látok ott,

ahol csak a saját sorsod és a családod sorsa van, nincs tévedés se.

Neked adta az Isten, magadnál hordod, mint egy hitelesítésedet.

Ha még nem ismerted meg, a saját sorsodat sem, másokét tolod,

pedig mindenkinek, a sajátját és a generációsan hozottat kellene.

Csak a tied, nem téveszthető össze senki máséval, az jellemző rád.

Figyelj, ha a lelked jelez, ha nem jól van az, ami felé indultál, honnan

hova jutottál, föltoltak-e, vagy magad, tapasztalva araszoltál el oda.

Ahhoz képest amit a génjeidben, a sorsod szerint hoztál, mondjad,

kivé, vagy mivé váltál, hogy nyugtázod majd, ha elszámolsz a saját

lelkiismereteddel, valószínűleg, életednek legnagyobb műve lesz.

Bocsánat, majd elfelejtem, a jó energiákban vagyunk, élünk már,

ha a régi terveid nem mérlegeled, hát kilátszik, mind a felszínen.

Kérjél bocsánatot még az idén, fejlődik tőle a lelked, hinnye, ah.

Vállaljad fel, aki vagy, engedd felnőni a sorsához a másikat, ha,

 megfelelő, sorsszerű, felvállalható intelligensek között vagy.

Mindent idejében, mindenkinek, a saját sorsához időben.

A nagy emberek, nagy feladatokat kapnak akkor is, ha azt

akinek tudni kellene, nem ért ahhoz, amit felvállalt, hinnye.

Emberismeret nélkül, ne nyúljon senki sem az emberekhez.

Nem tárgyak vagyunk, ide, aztán meg oda pakolnak minket.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” eladó, kérlek

ne erőltesd rá a többiekre a magad kultúráját, van sajátjuk.

Szíves, lelkes, gondolkodó a Világ, ha nem érted, tanuljad.

Meghitt ünnepeket kívánok, minden jóérzésű embernek.

Az élet szép, ha halljuk még a lelkünkben a csendzenét.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

zeretettel.

Addig gyakoroljad a tisztelettel szót,

amíg az, értelmesen, ott van nálad.

Azt a, ne vedd, túl komolyan,

magadat, odáig eljuthatsz, a

 kontrollálatlan akaratoddal,

komolytalanná válhatsz.

Elnéznek melletted.

Van-e még, barátod,

aki tarthatja a tükröt, ah.

Vagy, talán már, meggyőztek

 róla, jól csinálod, tökéletes mindaz.

Messze a valóságtól, élsz a jóban, ah,

el sem hiszed, ha azt hallod, nem jó az.

A múlt elmúlt, gondolkodva gyakoroljad,

hát, az alázatot. Minél tovább halogatod,

 annál többször kapod, a lehetőségeket. Ne,

legyen természetes az, bármit megtehetsz.

Elgyengíthet, ha könnyen veszel mindent.

Ne ismételjed, a rossz mintákat. Tanuljál,

fejlesszed magadat, gondolkodva éljél, ah.

Egy lábon ugrálhatsz, kiteljesedés nélkül,

ha nem tanulod meg, ami a sorsodban van.

Mindenkinek, aki, tenne érte, megjár a jólét,

abba születhessenek a gyermekek, hinnye.

A múlt elmúlt, gondolj a mai napra,

a most átható pillanatára.

Sikerre éhes vagy,

a lelkedre, a

szívedre

figyeljél hát.

 Gondolkodva,

kommunikálj,

ne akaratosan

 osszad az észt.

Minta vagy,

ne vedd

zokon, ha

leutánoznak,

már bocsánat, ah.

Legyen szép ez a nap.

Magyarországról,

Pakson, a HergálHázból,

szeretettel, Julamami

Aki, csak, úgy, mások után megy,

nem kontrollálja a lelkes, szíves,

gondolkodó énjével, könnyen,

lecsúszásba kerülhet, hinnye.

Tartás, méltóság, el ne feledjed,

ha elveszíted, vagy lesz vagy nem.

Még egyszer, ahhoz esélyed, ah,

generációsként, is, felelős vagy.

Ne add fel, felelőtlenül ne válj el,

a Hazádat végleg, te se, hagyjad el.

Sajnos, nem mindenki, látja át, még,

összefüggésében, majd lesz valami, ah,

 szükséges azt, lépésenként kontrollálni.

Az élet élni szeretne, keresi azt, ahol,

meglelheti, felerősödhet, a sorsához.

A megelőzésben haladjál, ne az éppen,

aktuális bűnbakot keresd, te is lehetsz,

ha, a jó és a rossz, összekeverednek.

Gondolkodva élj, ne csak beszélj.

A jó szónak, átható ereje van,

ha megelőzésben van.

Figyelmeztet,

mondjad,

hiszen

hat.

Ha

eltérő

attól, amit a

 hétköznapi,

módon élők

használnak,

figyelmeztető.

A könnyű, az

punnyasztó.

Minden ember,

másképp rezeg,

más a sorsa, másban,

van a megelőzés, számára.

Ha a lelked, motiválja, a jót és

a szépet, olyan irányt is, veszel,

abban, előbb – utóbb, otthon leszel.

Megcsinálod magadnak, azon belül,

amiben, a saját lelkesedésed, érezteti, a

 Hazaértem érzését, a szíved, segít neked.

Adja az életritmusodat, ahhoz, hogy a jóban,

tanulj, megmaradni. Ne engedjed, a mások szerintivel,

magadat kibillenteni, használjad, az intelligens agyadat, ah.

Megelőzésben vagyunk, minden, pillanatban, az attól eltérő,

már, a régmúltat, hozza elő, az megrekesztő, visszahúzó erő.

Ha eltérsz, a saját belső kontrollodtól és a csábító nehézbe,

tévedsz bele, erősíted a fájdalmadat, a megrekesztésben.

A punnyadó, semmibe kerülsz bele, fájhatsz, egész

életedben, rájössz, mibe keveredtél, hinnye.

A hozzáértő, tudja, mit, miért, tesz.

Ha nem keresed, az éppen adott,

helyzetben, a megelőzés előre vivő,

fokozatosan, újraéledő, erejét, ah.

Az élet, nem fájni, élni szeretne.

Tégy magadért, az Isten is

megsegít, ha elfáradnál,

pihenj meg és nézzél,

magad körül szét.

Látod milyen

szép, a lelked

tiszta tükre.

Mi mind így,

érkezünk le.

Az a

pillanat, a

fogantatásunk,

s a születésünk

közötti idő,

a magzati

szakaszunk.

Visszarezeg,

érezteti velünk,

mi tért el, közben,

a természetestől.

Van dolga bőven,

a gondolkodónak,

milyen módon tudja,

úgy megoldani. Maga

szerint, önmagáért, hogy

ne ártson azzal másoknak.

Az előre, az nem hátra van, az

ismétlés, a tapasztalást hozza,

nem tudsz, előre, lépni, általa.

Ha minden, egyformán hatna,

egyszerre születnénk meg, mind.

Nem adják, ingyen, senkinek sem,

azt, amit tennie, fontos, önmagáért.

Az életünk, a tapasztalásról, a munkáról,

a teremtésről, a tehetségünkben való jóról,

a kiteljesedésünkről szólna. S miután, készen

vagyunk, már a saját sorsunkat éljük, tudunk,

érdemben tenni másokért. Viszont, közben,

nem feledkezünk meg, senkiről sem, adni

születtünk mi, de nem helyettük, értük.

A fokozatosság, nagyon fontos, ha

hirtelen emelkedik ki, bármivel, bárki,

nincs belső kontrollja, se másnak se neki.

Azon belül, amin lehet, tanulni megélni,

teljesíteni, a generációs feladatunkat, ah.

Figyelj, ha a lelked jelez, nem jól van az,

ha a csábító, könnyű irányát veszed.

Ne várjad meg, amíg megszólít, a

lelkiismereted, mit nem tettél,

magadért, a jó életedért meg.

Erősítsd, a jót és a szépet, ne

mások szerint, magadért is élj.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük,

a sok szépet és jókat. Hát, mindenki,

aki itt növekszik, tegyen úgy, jót,

ne fájjon, a Hazaszeretőknek.

Vedd észre, nem egyedül vagy.

Az elért szinted, tartásával,

a jó fizetésért, dolgozz meg,

a legjobb tudásod szerint adj.

Magadhoz képest, bármi jót

és szépet végzel, tartást ad.

Ne árts, ne bánts, magadra

is vigyázz, téged sem,

pótolhat senki más.

Tisztelet, megbecsülés,

legyen otthon bőven, hogy

vihessenek belőle kimenőben.

Magyarországról, Pakson, a

Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami

Amit teszel másokért, teszik talán érted,

de egyszer mindenképpen,

a legváratlanabb

helyzetben is,

körbeérhet.

Amit teszel

mások ellen,

holnap már,

ott lehet,

veled

szemben.

Ne vállalj olyat,

amiben, nem tudod,

vállalni a felelősséget.

Ha az már a tudásodon

túlhaladt, hagyjad abba,

még idejében, hinnye.

Ha nem ismered fel,

mi a sorsod neked,

túlmehetsz

és bizony,

jön az amivel,

dolgod sem

lenne, sohasem.

Amikor mindenáron

leakarod győzni a többieket,

kilendülve, a harmóniából,

hiányzik majd,

a megélhető

jó érzésed neked.

Mindenhol, ott lesz,

veled a lelkiismereted.

Amit mástól elveszel,

nem a tied, a tartásod és

méltóságod, renyhül meg.

A kirezgésedben benne van,

minden, ami nem járna még meg.

Ha nagyon akarod, meg is lehet,

csak nem lesz benne sok köszönet.

Pont azoknak ártasz vele, akiket a

legjobban szeretsz, ha a szerzettel,

ajándékozod meg őket, az teher lesz.

Nem tudom, tudod-e, ha túl sokan nem

érhetnek a sorsukkal révbe, azoknak az

energiái mind ott lesznek veled, cipeled.

Előbb-utóbb, ugyanazt éled majd meg.

Ha túl gyorsan pörgeted, a többieket,

lemaradsz, nem fejlődsz, cseppet sem.

Nem marad időd, a saját sorsodra,

kiüresedsz, a túl nagy akaratod által.

Akkor veszed észre, igazán, hogy már

túlmentél, amikor elnéznek melletted.

A megelőzéshez értek, azt gyakorlom,

24. éve, győzz meg ha nem értesz egyet

a leírtaimmal, legyőzni könnyű engemet.

Nem harcolnék, sem veled, se ellened.

Inkább, átadnám, amit feltaláltam,

oktatnám, nevelnék általa.

Mások is építsenek, ne

közömbösen éljenek,

mert az lefele viszi, az

 emberies életminőséget.

Tiszteletem, szeretetben élni,

most is, egyszerűen könnyebb.

2018.06.20. Kicsiben és nagyban ugyanaz

a lenyomat van, hinnye.

Hol várakozol tisztelet,

maradj a helyeden,

ne bújj el kérlek.

Ha már

tisztelet

sincsen,

ki adja

majd,

időben

a tartását,

az embereknek.

A pénz se oldja meg.

Tudom, téged nem

érdekel, mert nem

érint, sikerült,

alapos lett,

hű de mű.

Mondjad,

éjjelente,

szőtted-e,

vagy, reggel

tolult mindez.

Eszedbe jutott-e,

hány embernek

lesz, könnyes, a

szerinted napja,

Ott lehetett,

a minta,

talán

nem

jól

volt

tálalva, ah.

Mindenkinek

van saját sorsa.

Az irigység,

nem magyar

virtus, hinnye, ah.

Minden a felszínen,

a most már itt van.

Ha alapjuk nincsen,

ugyan mire jönnének,

születnének, azt a, ah.

A sokból, a kevésnek a

statisztikája az nem elég.

Nem takarja be a pőrét.

Tiszteljétek a hozzáértő

segítőket, mert ha nem

lesznek, kik töltik  be

érdemben, hinnye.

Kívülről nézve,

se látszhat az

könnyűnek, ah.

Mindenki, más, s

másban tehetséges.

Ha nem ismered még,

a generációs  jeledet,

nem tudhatod, éppen,

mit rontasz majd el.

Hol nem teljesítesz,

vagy túlmentél már,

ha nem tudod hol, mi

a generációs határod.

Az élet élni szeretne,

igyekszik megismétli

magát, ahogy lehet.

Ugyan most, mi szerint

különböztetnek meg.

Ha megtett mindent,

mégsem érhet révbe,

oda a sorsa, nincs alap, a

 következő generációnak.

Sorstalan lődörög csak.

Az emberek meg, jól

boldogulnának ám,

a saját sorsuk által.

Alapok, ahhoz is

szükségesek,

Kinek és kik

alapozzák

meg,

majd,  ah, a jó

minőségű életet,

Ha mindig az előző,

vagy, a következő, aki

a felelős, mindazért, amit,

 valakik, nem életszerűen,

terveztek, s végeznek

el, hinnye.

Akkora

hiányok

lesznek,

hogy nem

bír majd azzal,

hét generáción

keresztül sem el.

Mindenki született,

valami fontosra, a dolgára.

Hozott tehetséget valamihez,

nem született senki fölöslegesen.

Nincs kinek mondani, nincs kihez

fordulnia, azoknak, akiknek van

gondja bőven, nincs válasz se.

Mint a sorstalan árvák, miért

vannak várakoztatva,

tán a jó életet várták.

Ideje már, úgy látom, a

 bocsánatkérésnek.

Nézz magadban szét,

keresd meg a lelkes,

szíves, gondolkodó

éned. Nyisd ki a szemed,

ne másokkal végeztesd el, a

 hozzáértőre bízzad, hinnye.

S megláthatod a nyilvánvalót,

a lényegeset, a működőképeset.

Életszerűvé tenni, hogy mindenki, a

 maga szintjén, a sorsát, meg is tudja élni.

S láthatnád az elégedett szemeket, hinnye.

Győzz meg,  legyőzni könnyű engem, nem

harcolok, se veled,  sem ellened. Az oktatásom,

nevelésem, betanítva eladásáért, vagyok itt, vedd észre.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Heringes Árpádné (  Julamami ).

Elfogadónak lenni…. 2018.11.26. www.julamami.com

Naponta, lelkesen, szívesen, gondolkodva,

eljutni oda, hogy mindenki mást hozott,

többletként, másban a jobb,

mint a többiek.

Nem

egyforma,

se nem egy a

generációs gondja.

Ha ismernék az emberek,

a másik ember sorsát, bizony,

azt, hogy csak magukra gondolnak,

alaposan át és meggondolnák, hinnye.

Mert, ami az egyiknek a vágya, az a másik

sorsának, éppen akkor, az lehet, a hátránya.

Egyenként születtünk, még az egypetéjűek is,

egymást követve, nem vagyunk egyedül, sokan

élünk, ugyanabban a Hazában, mind mást hozva.

Vezetőknek születnek az emberek, mert nekik,

az emberies többletükben, benne van, ahhoz,

mindaz, ami a többieknek meg másban van.

Ha a lehetőségét későn, vagy nem kapja,

meg az emberies, akkor abban és ott,

igyekszik vezetni, ahol épp lehet.

Így aztán gyakran, sok lesz,

pont ott, ahol tisztelnie,

gondolkodva teljesítenie,

lenne, fontos naponta.

Általános műveltséget

növelő Tenyérolvasó.,

önismereti oktatás,

online és személyesen,

csoportoknak oktatnám.

Azoknak, akik már értik,

hogy a másikat mitől féltik,

nem vihetik rá az akaratukat.

Viszont nincs meg hozzá,

a lehetőségük, hogyan,

adják át, azt a többletet,

úgy, hogy a többiek, ne

érezzék túl soknak őket.

Megtaláltam a kulcsokat,

a sorsokhoz, a generációs

feladataikhoz, az embereknek.

Ismerem a tenyeremet és nekik is

leolvasom, oktatom, hogy legyenek

ők is, jól otthon, a saját sorsukban.

Oktatnám, az általa nevelésre,

meg és betanítanám, azokat az

emberieseket, akik igényesen,

oktatnák, nevelnének vele tovább.

Minél többet, várnak, a sorsaiknak,

a beteljesedésére és aggódhatnak, ah,

ki ne üresedjenek. Hát, a motivációikat,

szükséges, az érintetteknek felismernie.

Emberismeret, alázat nélkül, nem megy.

Mindenkinek megvan, a maga ideje.

Vegyék észre, ők, miben /többek/,

tehetségesek, mint mások, hinnye.

A jóban és szépben, adok – kapok,

ah, kicsiben és nagyban ugyanazok,

körforgásban maradnak, maradok.

Kellemes időtöltést kívánok.

Magyarországról, Paks,

Vadász u.59.  Hergál Házból,

szeretettel. Heringes Árpádné ( Julamami ).

Azt olvasom, hogy a, keresőben, heringesarpadne@gmail.com, alvó állapotba van helyezve, 75% megtakarítás miatt. Nem tudom, hogy csupán engem szórakoztattak-e a valószínüleg, ( a helyiek ), az igen fura hirdetésükkel, ami lehet, hogy csak az én gépemet érintette.

Mert volt már nem egyszer olyan is, hogy felhasználták volna, a Julamami védjegyemet, ami 2010. év óta Heringes Árpádné ( Julamami ), nevemen van. Gondolom nem érintik, az önmaguk fölé, magas szintre kerülteket mindezek, az, hogy ez megtörténhet, annak a minősítése aki ezt felvállalja, szolgáltatásként. A végzettségem prevenciós, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért., fantázia nevet adtam a vállalkozásomnak. Nem hozott semmiféle plusz bevételt számomra, másokéra lehet, hogy sokat.

Az ellopott igazolványainkra gondolok, a céges papírjainkra, amikor a kölcsönt nem kaptuk meg, de az összes céges papírunk is ott maradt, nem küldték vissza, a  bélyegzőkre, az oktatási engedélyemre, az online világában lévő céges minősítésekre. Ugye hihetetlennek tűnik, pedig sajnos megtörténtek ezek és megy tovább minden, csupán a jól megérdemelt, jó minőségű életemet nem tudom így elérni. A sorsomban benne van, hogy elérhettem volna évekkel ezelőtt,  nem akarok arra gondolni, hogy párhuzamosan vannak a dolgaim. S valaki, vagy valakik, meg is élik, mindazt a jót, amit én nem tudok elérni.

A legjobb tudásom szerint, gyakorlom a hivatásomat, az online világában nagyon ismerten vagyok, sok országban. Már 2009. év óta, bár gondolom sokan megcsapolták a látogatottságomat, jól kitaláltan. A 600 nál több videómat igyekszem lementeni, gondolom sokan profitáltak belőlük, csupán én nem. Pedig azt is az aprópénzes nyugdíjam mellé, kiegészítésére, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért., fantázia nevű, cégemmel szerettem volna, az oktatásomból való bevételként elérni. Nem vagyok üzletasszony, nem is leszek, mert nincs tehetségem ahhoz, nem az én feladatom  lenne, hanem a szülőhelyemnek, hogy adjon lehetőséget nekem. Ahhoz, hogy előadásokat tartsak, Pakson, a feltaláltamnak a bemutatásával lenne dolgom, mert ide születtem, ez a hely az, ahova a tudásomnak az energiája tartozik.

Gondolom, nem csak egyedül lehetek, ezekkel, a számomra sok munkát adó, teherrel. Nem hoz, csupán viszi valahova, a nagy számok törvénye, gondolom nem ezt igazolja. Ha nem tudsz időben bocsánatot kérni, elveszítheted azt, amire építenéd az egész életedet, hiteltelenné lehetsz és nem mások szerint, hanem magad bizonyítod be, mindazzal ami nyomja a lelkiismeretedet. Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Vissza a saját belső kontrollodnak megfelelő, egészséges működésedhez, ha nem tértél nagyon el önmagadtól, nem könnyű, de vissza tudod rendezni. Ez az én találmányom, nem tudja más, csupán én magam. Viszont keresem mindazokat, akik emberileg érettek erre, hogy megtanulják tőlem és tovább vigyék.

Az idő múlik, 12 éve várom azt, hogy legyen egy döntő ember, aki tudja, érti, hogy mit találtam fel és miért itt, ebben az országban és városban. A 71. évemben vagyok, szeretném már látni és megélni azt, amiért rengeteget dolgozom még mindig, naponta. Azért, hogy egyáltalán megmaradjon mindaz, abban a minőségben, amit és ahogy, megalkottam. Nem adom fel, sok munkához szoktam, viszont mások helyett, ingyen, nem vállalom fel, hogy tudás nélkül kerüljenek oda, ahonnan jönnek ránk, a számunkra, nem jó döntések.  Hiszen, az egész életem gyümölcse ez, a sorsomban benne van, sorstalanná nem lennék, senki könnyűhöz szokottnak, a kedvéért sem. Édes Hazám, csoda szép, kérlek ne menj még, hiszen, a széppel a jóval, amit ide teremtettünk, nekünk még meg sem jöttél.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Azt előre bocsátom, a tapasztalataimat

fogalmazom meg itt is a magam módján.

Hazaszeretőkként úgy rezgünk mi mint

az anyaföldünk, kicsiben és a nagyban,

 most is ott van a Hazaszeretet érzése.

Ki mikor, éli át és azután már mindig,

ott lesz a tartásában, a méltóságában.

Ha valamikor is táncoltál csárdást az,

ami, olyan mint az életednek ritmusa,

nagyon magyarosan hat mindenkire.

Az egészség érzése, ott van bennünk,

pontosan jelez a szervezet, s időben,

lenne az, ha tudnánk mit is észlelünk.

Ismerem mint a tenyeremet, én igen,

megtanulhatod még a saját idődben.

Oktatás, nevelés címszó, tájékoztat.

S jó minta legyél, generációsan majd.

Rájöttem, erősen hasonlók, ezekben

a rezgésekben, a pénzközpontúnak

a rezgése. Egyforma magasságban

hat, az intelligens rezgésűével, így

könnyen megtévesztő hatásuk van,

a csak a pénzre hajtóknak a rezgésével.

  Különböző oldalon, hasonlón hatnak.

Megtévesztő, sokan bele is futnak.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem,

nem harcolok se veled, sem ellened.

A megelőzésért vagyok itten, adnám

tovább ezt a tudást, ahol még nincs.

Van amit tehetségként, értőkként,

hoztunk, van még mit tanulnunk.

Tegyed felelősen, amit felvállalsz,

ha nem érted, hát tanuljad te meg.

Még mielőtt a minden semmi lesz.

Elcsúsztak a szintek, nincsenek

kapcsolódási pontok.

Sikerek nélkül

csak tátognak,

mint a partra került

addig vízben élő halak.

Megszenvedték ők már,

a szintekre kerüléseikhez

tartozó fokozatosságot adó,

hirtelen jövő tapasztalásaikat.

Nem tudtak tovább, feljebb lépni.

Csinálják a  mások által kerekített

köröket, üresjáratnak élik azt meg.

Szeretnék már azt érezni, odaértek,

megcsinálták, révbe értek, hazaértek.

Ők az Isten adta intelligensek, ők azok,

akik látják maguk körül is a Világot, se

nem rekedtek meg, sem a szint alattira

nem kerültek, hozták tehetségként ezt.

Ne várjad tőlük, hogy mindenkinek el

tudják magyarázni egyenként mindezt.

A fejlődés fontosságát szorgalmazzák.

A feltaláltam által tudnám a szorgos,

átlátókat, kihallókat oktatni, hogy ők,

legyenek az egy anyanyelvűeknél most

a tolmácsok, ne hulljon szét, ami adott.

A hazaértem érzése, az teljes érzés,

a megcsináltam, állapotba érésnek érzése.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó,

ami által, ha már ott tartanak, hogy a hiányok

érzései a nagyobbak, megtanulják kezelni azt.

Emberies nyelven fogalmazom meg, nincsen se

aggódni való, sem hiány utána, pontosan értik,

miért úgy fogalmazok, azt neveléssel oktatom.

Feltaláltam valami nagyon lényegeset, naprakész,

hiszen tapasztalok nap mint nap, ezért tudom.

 Átadni a bennük lévő tudáshoz, az ő érzéseik

tolmácsolásával összeérnek az elcsúszottak.

Megértik mitől szenvedtek addig, s mi az,

ami felszabadítja azt a blokkot, ami,

hála Isten, oldható időben van.

Kivezetik őket a szavak,

a megrekedtek közül.

Mert megértik azt,

az érzéseik adják,

átmegy az értelme.

Én ehhez értek, ezt

adta a megengedő Isten,

na meg a sok tapasztalat.

Megtaláltam, feltaláltam,

összefüggésében lerajzoltam.

Az oktatás közben, fel is nevelik,

önmagukat a saját érettségükhöz.

Becsapni, félrevezetni nem lehet ám,

a lelkük, a szívük, a gondolkodó agyuk,

közben pontosan kontrollál és mindent.

Kellemes időtöltést kívánok emberek,

önmagunkat, másokat, tisztelve élni,

a saját szintünkön, megérdemelten,

meg is élni amit mi csináltunk meg.

Azt kívánom most mindenkinek,

vegye észre, hol rekedne meg.

S tegyen önmagáért, mert

mások nem tehetnek érte.

Megelőzni, kommunikálni,

az elért saját szintünk által,

megélni a hétköznapi csodát.

Tisztelettel, szeretetben is élhet,

az arra már elég érett, jó világ.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

skype julamami.julamami

julamami@gmail.com

Mi lesz veled, ha egy pillanat alatt, ébredsz rá,

mások szerint nevelkedtél, mások szerint éltél.

Hiányzik belőled azon érzés, önmagaddá lettél.

Hallgassál rá kérlek, az alábbi videóimra, hátha.

Megérzed, kihallod, átlátod azt, ami neked is jó.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Julamami Magyaros Agyalósa facebook,

ahol néhány ember felvállalta már azt,

érdekli az, amit, meg és feltaláltam.

Különös oktatás, nevelés, védjegy.

Tudod-e, hogy nőként te lennél

a középpontja mindennek,

ami tán fontos is lehetne.

Oktatás, nevelés a címe.

Párkapcsolati szinten,

vagy feleség szerepében,

az anyaszerep fontosságát,

jó lenne tudni, hogy időben,

jól alkalmazva azt betöltsed.

Rájönnél, nem a tulajdonod,

benned időzött a magzat,

legyél megtisztelve.

A legnagyobb feladat

az minden nő életében.

Anyának lenni, gyermeket

nevelni úgy, hogy közben,

megismerje a miérteket,

 a gyakorlatban jól tegye.

Sokszor úgy élte meg,

mintha az büntetés lenne,

később aztán rájött, mennyit

nyafogott, ah, túl sok a dolog.

Közben mentek az évek és

a gyermeke azt észlelte,

nem érdekli mi van vele.

Hát kifele lazított ő is le.

Lehet, túl sokat dolgozott, a

gyereke helyett barátkozott.

A maradék időben ide-oda

kapkodott, csak bepótolt.

Hát másoknak öntötte ki a

 lelkét, a gyermeke is sajnos.

A 24. tapasztaló évemben,

sokat tanultam másoktól,

s kaptak tanácsot tőlem.

Akik jósnőkhöz szoktak,

hamar el is maradtak én

mellőlem, nem jöttek.

A megelőzés tetszett.

Megtanultam, amit

lehetett, tapasztalva

oktató és nevelő lettem.

Prevenciós, mentálhigiéné,

alapokra, megtaláltam azt,

ami a „tenyerünkben” adott.

Lerajzoltam egy nap alatt.

Julamami lett a védjegye.

Jót tenne ha a nevelésben,

oktatásban, jelen lehetne.

Betanítva az oktatására, a

nevelésben használatára,

az érintetteket, eladnám.

Ha nem engednek be, se

menjen kárba, legyen ott az,

mint tartást, méltóságot adó.

Ezen megfontolásból eladó.

Botcsinálta üzletasszonyként

nekem nem jól megy, az amit

mások kitűnően megéreznek.

Jó nagy hírveréssel üzletelnek,

mert ők biza, ahhoz jól értenek.

A tolerancia igen fontos, de

ha nem születetten hozott,

bizony kínkeservet élnek át.

Mire a „mintákat” letudják,

ha nem volt más hatás.

Ha nem fejlődnek fel a

gyermekeikhez, az élet

attól még előrehaladhat.

Ráerőltetni nem tudja,

a gyermeke nem hagyja,

akkor ő magában megoldja.

Elbeszélnek egymás mellett,

a sajátjukat nyomnák nincs,

se alkalmazkodás se alázat,

a ritmusból régen kiléptek.

Aztán meg elégedetlenek

a saját sarjaikkal, korholják.

Egyre csak távolodnak, ideje

megnézni mit lehetne tenni.

Az anya fogja és megtanulja,

hogy értse és segíteni tudja.

Ne mások oldják azt meg,

ami csak az ő dolga lenne.

Gyakran hamarabb nőnek

fel, mint észrevennék és

bizony akadhatnak olyanok,

akik szívesen mellé vinnék.

A legnehezebb, amikor

el kell engednie mert,

felnőttnek számít már.

Akkor van gond, ha azt

észleli, több szeretet kap

ott és fél, hogy elveszíti.

Meglehet azt is tanulni,

 ami van tudomásul venni.

Ki tudhatja érdemben,

ki mikor nőtt már fel.

Ha meghúzzák azt a

vonalat, ami a mérce

lenne szerintük, de

mi az ami eldöntheti.

Ki mikor nőtt hát fel.

A saját és generációs

feladatok, mutatják,

ki mit hozott, ki meg

mit kellene tanuljon.

Megállt a fejlődésben,

akkor szokták mondani,

ha nem haladt tovább,

 nézett ki a fejéből.

Várta, hátha

tesznek érte,

aztán azt vette

észre, elmentek

mellette, nem is

vették őt észre.

Megmaradhatott

abban, nem haladt.

Várta, csak várta,

megjön majd a

„szerencséje”,

nem tett érte.

Azt mutatták,

neki, el is hitte,

minden érte szól.

Ha visszanézett,

látta, ahhoz képest

 már igen fejlett lett.

Így nem szerette, ha

fejlődésről beszéltek.

Mert elérte, azt amit

tervezgetett egész

addigi életében.

Beült a székébe,

hiszen megélheti.

Szunyókált volna,

mert megérdemli.

Jöttek kérdezték,

s ott vette csak

észre, hogy nem is

érti mibe került bele.

 Már nem éljenezte ott,

senki sem, csak tudomásul

vették, ő beült hát a székébe.

Várta, hogy ugyanúgy majd

kapja a segítségeket, hogy

merre menjen, mit tegyen.

Hol mit mondjon akkor, ha

kérdezik mi az ő véleménye.

Nincsen ő, arra felkészítve,

bárki, bármikor kérdezheti,

s neki akkor, illene is felelni.

Amint tehette, el is kerülte,

hárította, másokra terelte.

Egy idő után nem kérdezte

már senki sem, hiszen úgy

se felelhetett megfelelően.

Így aztán megült csendesen,

hisz elérte, vezető lett belőle.

Jó vezető akkor vagy, ha akiket

érint a vezetésed, jól boldogulnak.

Persze, bocsánat, csak tengernyi a

tapasztalat, van biztosan a Világban.

Egy hely tán, ahol örülnének annak amit

feltaláltam, megtanulhatnának általa, átlátni,

és kihallani, megérezni, gondolkodva dönteni.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

olyan embereknek, akik mindaddig nem is

gondolták volna, ők képesek mindazokra.

Nem az életkor számít, hanem a hatások,

kinél, mikor jön jól, vagy, éppen rosszkor.

Bennem is ott az öröm, amikor azt látom,

képes volt rá, megcsinálta és van tartása.

Már tudja merre van az előre számára,

halad a saját útján, a sorsát megélve,

az intelligencia az Isten ajándéka.

A szülő a gyermekét az életre

tanítja, nem a saját sablonjára.

Ismerd meg a feladatodat és

alkalmazkodjál amikor lehet,

mert akkor te is tanulhatsz, a

saját gyermekedtől, majd meglátod.

Kellemes időtöltést, jó szerencsét kívánok.

Magyarországról, Pakson, a Hergál Házból,

szeretettel. Julamami

2018.11.24.

Van-e, belső tartás, méltóság,

vagy csak mások után kullogás.

Van, amit, tudásként hoztunk,

van amit szükséges tanulnunk.

Ahhoz, hogy megértsük, a

miérteket, napi szinten,

fejlődnünk szükséges.

A gyermekednek, nem a

 kritikusa, a szülője vagy.

Tanuljál hát, gyermekül,

boldogulni a „mostban”,

ne élj, álmodozva, ah.

Meg se értés, csettintés,

utánzás, ha, úgy sem

lehet kontrollálni, ah.

Azt a, messziről jött,

milyen csudás, ah,

az ismeretlen

varázs, hinnye.

A valóság az más.

Hatások innen,

mondvacsinált onnan,

hozzáértés nélkül,

mintának

lenni,

na

az

meg mi.

Megoldatlan,

félmegoldások,

lefegő hatások.

Látod, de

megoldani

nem tudod,

nincsen

hozzá,

forrásod.

Van amit

szabad, mást

meg nem, a

rálátás hiánya,

összecsipegetve

abból, ami van, na

minek neveznéd, ah.

Van egy általam rajzolt,

tisztelettel ajánlom hát.

Általános műveltséget

nyújtó ” Tenyérolvasó”,

önismeretként oktatom.

Ha nem tervezel, mihez

képest haladsz-e  és hova tartasz.

Ha valami elindul, hinnye, az akkor is végig

fog menni, ha nem látja azt, nem kíváncsi arra már senki.

Másra váltotta, unatkozva, fel és nem megoldotta, hinnye.

Jó emberismerőnek tetszik-e lenni, a régi sémák szerint, ugyan,

hogyan lehet a jelent működtetni. Közben haladt fejlődött minden,

a legkönnyebb, hozzáértés nélkül, vélt hibákat keresni, hinnye.

Ami elmúlt, az kézzel foghatóan, már nincsen, akkor, miből lehet

ahhoz, miérteket, motivációkat meríteni. Merre fog az, a valóságtól

eltérni, milyen irányt fog venni, ha alapja nincsen, mire tud építkezni.

Jól kitaláltan, afelé terelve, majd lesz belőle valami és azt meg, minek

alapján, lehet kiteljesíteni. Miért nem lehet, a tapasztalt, összeállt,

itt feltalált, átlátható tudást, sokaknak rálátással, megismertetni.

Miért csak a régit, de itt, nem eredményesen működőt

lehet, a felszínre hozni, a hasznukra, közzé tenni.

Túl sok a miért, kevés a valóságot tükröző,

hétköznapi módon is működő válasz.

Ah, az emberek lelke meg kornyad.

Mond mikor és miért látogatod

meg, a régen látott szüleidet.

Felteszed-e a válasz nélkül

maradtokat, még időben.

Addig, amíg van válasz.

Lelkesen, szívesen és

gondolkodva fontos élni.

Tisztába vagy-e, azzal, ki mit

és miért úgy cselekszik. Honnan

jönnek a hatások, miért az fog meg

és miért nem mások felé fordulsz most.

Tudod-e, hogy addig, amíg valami miatt, el

nem romlik, mindenkinek van belső kontrollja.

Tudod-e, hogy minden hat mindenkire, csupán az

a különbség, hogy ki, mikor, miért akkor fogja fel.

Szükség lenne, a szintek közötti fordítókra, azt a,

jó hatással lehetne legalább egy, minden családban.

Várom, az arra érett rálátót, aki megvásárolja, a

védjegyes oktatási formát, amit magam találtam fel.

Nem élhet, mindenki ugyanakkor, nem törlesztheti, a

 generációs feladatát, sablonban, egy időben, ugyanúgy.

Mind egyenként, máskor, máshol, másféle módon éljük meg,

az oldásokat is, a megoldást is magunkban hordozzuk. Eljön,

az a pillanat, amikor váltani szükséges, hogy be ne szoruljon a

lélek, meg ne szűnjön a lelkesedés, a szívesség, nem kötelesség.

Ha nem használod, az intelligens agyadat, nem fejlődsz, senyvedsz.

Másokat utánzó, okoskodót utánozva, leépülve várod a megoldást.

Kitálalsz, előjönnek, a múltbéli fel nem dolgozottjaid, na azzal meg,

mit kezdesz, ha ahhoz nem értesz és mégis csinálod, felelős vagy.

Majd felhalmozódik benned, feldolgozatlanul marad, azzal

meg mire mégy, ah, az elmélet, az nem a gyakorlat.

Hosszú az út, mire összeáll, az olyan

tudássá, hogy felelősen

alkalmazhasd.

Ne játsszál,

az emberek

lelkes, szíves,

kíváncsiságával.

Fontos tudni, hogy

ami elindult, az végig is megy,

ha nincs kontrollálva, attól még működik.

Felelősen gondolkodni, felelősen élni, miért

nem lehet divat, a miértekre a válaszokat tudni.

Most meg már, jobb, ha bocsánatot kérek, hinnye.

Tiszta tudás, tiszta forrás, összetett energiák,

Életminőség, saját sors, generációs feladat,

ha akarjuk, ha nem, vannak. A tudás elől,

a tudás hiánya mögé, csak úgy,

végleg, el nem bújhatsz.

Mi az a ringasd el magad,

befordulási gyakorlat.

Magyarországról, Pakson,

a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

Magyarország nekünk a Hazánk,

ide szült bennünket az anyánk,

vigyázzunk rá,  mert nekünk,

ez az egy, az igazi kincsünk,

ahol önmagunkká lehettünk,

mindig legyen hol élnünk.

Elmehetünk innen, de

vissza is térhetünk, mert itt

Hazavárnak mindig bennünk,

mert ez az egy van nekünk.

Amit másoknak adtál te,

helyettem, aki arra már

beérett, nevelhetne,

oktathatna, tudod-e

mit jelenthet az a hiány

és többlet tekintetében.

Ha nem értesz hozzá, hát

ne te csináld kérlek téged.

Elmondom neked, sokat

tapasztalt emberiesként.

7 generáción keresztül is,

visszavethet benneteket,

tapasztalóként mondom,

nemcsak úgy beszélek.

Ránk raktátok azokat

a terheket, amiket ti

nem oldottátok meg.

Helyettetek nem lehet

elvinni, amit senki sem

oldott abból még meg.

Így az volt a könnyebb,

levittetek bennünket

arra a szintre, így tán

megoldódik nélkületek.

Az nem lehet, hogy ilyen

könnyen veszitek, emberek

vagyunk mi, az emberiesek.

Most csak annyit kívánok,

hogy ne legyen ránk,

a tudásunk kapcsán,

nektek szükségetek.

Kicsiben és nagyban,

ugyanaz a jó lenyomat van.

Nincs különbség emberiesen,

a lentben és a fentben, üres

szemek, révülő tekintetek,

fájdalmasak itt is meg ott is.

Nem látja át, nem hallják

ki, nem is érzékelhetik,

hisz nem benne élnek,

teljesen kiüresedettek.

Saját megteremtett

szintjük fölé emelték

őket és el is hiszik azt,

amibe ott belementek.

Nem tartozom se ide,

se oda, tartozom éppen

ahhoz aki érkezik, oda.

A másik oldalon vagyok

szoktam mondani akkor,

amikor ők elszálltak már,

túlságosan túlzókon túl a

megrekedésüket látom.

Nem kérdez, nem tanul,

azt hiszi ő mindenben

jó, boldog és kész is

van, nincs igénye

neki másra,

mint a jó

öreg, de nem is

létező állandóságra.

Légy még velünk Isten,

ne hagyjál el bennünket,

tedd meg értünk amit lehet.

Magyarország a mi Hazánk,

itt szeretnénk megélni azt,

amiért mi sok jót és szépet

tettünk, csak azt, de kérjük.

A feladatunkat végeznénk itt,

küld hozzánk azokat, akiknek

nagy a szükségük a tudásunkra

Julamami Magyarosan Agyalósa,

s még időben lenne a tanácsunk.

Megelőzés, megelőzés, hogy ne

legyen ennyi válás, inkább leválás,

ameddig lehet, a megoldás a lényeg.

Hiszen, az összevisszában vidáman

viribülnek, akik azért és úgy tettek,

védtelenné válnak a gyengék abban.

Szétcsúszott családok, emberek tartás

nélkül, befejezetlen védtelen sorsúak.

Julamami Magyaros Agyalósa nevet

adtam egy oldalnak, ott azok vannak,

akiket oktathattam és felvállalnak.

Mi lesz a zsengékkel, a védtelenbe

csábító kifényesedett sokak által,

felkészületlen ne vesszenek bele,

az álságos mindenki számára

elérhetőnek tűnő semmibe.

Nagyságos, üres tengerbe,

ne árthassanak nekik még

mielőtt felnőnének, had

maradjanak gyermekek.

Ők a jövőképek, akikre

számíthatunk, mert úgy

nőttek, hogy méltóságuk és

tartásuk lett, el nem vesznek.

Hiszen ők nem láthatták, se

nem tapasztaltak még soha

olyat, ami természetesnek

tűnik, de nem lehetne az.

A felnőttnek látszót utánozza,

hiszen nincsen most más életszerű,

csak a fenékig tejfel, s elérhetetlen.

A lépésről – lépésre, a boldogulva

haladva, megdicsérve még időben.

Nem is hozott, nem tanulta,

olyan mintha ahhoz köze se

volna, ott időzik unalmába.

Nem hozzáértően teszik,

 a maguk érdekeit látják,

amit nem tudnak bizony

nem tanulták még meg.

Pedig már látszik, mi az

ami hiányzik mint tudás.

Nem tudják majd védeni

azt amit megalkottak ők.

Emberismeret nélkül nem.

Hiába az, ha a tehetségük

nem egészül ki, a mostnak

megfelelő plusz tudással.

Különböző családokban

születtek a gyermekek,

mások a minták,

a jók és a rosszak.

Ha nincs olyan minta,

ami mindenkire hathatna,

hisz azt a belső tartásával

mindenki kontrollálhatná.

Akkor mihez képest legyen

jó vagy rossz valaki, helyesen

cselekvő, vagy romlott mintát

követő, hatalmaskodásra vágyó.

Kinek mi a jó minta, hiszen mind

mások vagyunk, beszorulva egy

nem működő mások kultúrája

sablonba, nem magyaros az.

Különös oktatás, nevelés,

ami által megtanulható ez.

Akkor hol van a tartás és

méltósága azoknak, akik

azt sem tudják honnan

jöttek, kihez tatoznak.

Nem működő családokra

látszatosok, álságosak csak

ki is csábítják őket onnan.

Hova lesznek az eltűntek,

miért nem fontos az, hogy itt

mindenki sajátjának megfelelően

jól érezhesse magát az ő bőrében.

Ki mondja meg, miért aprópénz az

amiért dolgoztunk egész életünkben,

nem sokan vagyunk így, néhány 10 ezren.

Ki mondja meg miért kell a nyugdíj mellett

vállalkozóknak, ugyanannyi átdolgozási díjat

fizetnie, miért olyan fenyegető a fogalmazása

ezeknek a formáknak, miért nem emberiesek.

Amikor kéréssel fordultam, egy kamarához,

hogy adjon nekem is olyat, mint másoknak,

szerettem volna átélni, hogy ugyanazon

elbírálás alatt vagyok, én is vállalkozom.

A jól megérdemelt életemet szeretném.

Nemleges volt a válasz, amikor kértem,

hogy tehessek mestervizsgát, nincs ilyen,

mondták, nincs hol vizsgázzak. Amikor azt

mondtam, élnék a lehetőséggel és adnám

a tudásomat, mit kell tennem, akkor, hogy

vizsgáztathassak, furcsa hangot adtak ott.

Próbálkoztam több helyen, hogy ugyanúgy

mint másokat emberszámba és komolyan

vegyenek, hiszen itt vagyok, létezem és ide

teremtettem, honnan várnám a megoldást.

Rá kellett jönnöm, nem oktathatok, nevelhetek,

nem engednek be, hétszer kattintva rájöttem, hogy

szerettek volna engemet is bevinni a puccos módon

kitalált kerengőbe. Így járok mindenhol, várják tőlem,

hogy teljesítsek úgy, mintha kaptam volna lehetőséget,

pedig magamnak köszönhetem, hogy túléltem eddig is.

Mit tesznek értem akkor, ha valamit nem tudok aszerint

csinálni, ahogy elvárják tőlem, az is megtörténhet-e

velem, amit soha el sem követtem, rendes ember

voltam világéletemben. Néhány év elég volt

ahhoz, kezelhetetlenné lettek mindezek.

Mintha nem is léteznénk, nincs felelőse

ezeknek az embereknek, tán csak nem

arra várnak, hogy hamar megszűnünk.

Magyarország a mi Hazánk, itt élünk,

ide teremtettük a sok jót és szépet,

arra várunk, mindezt mikor kapjuk

meg, hogy ne végtelenben lefegő,

teljesíthetetlen sorsunk legyen.

Nekem már az oktatás, nevelés

maradt mint teljesítés és kész.

Akkor a sorsom is teljes lesz.

A nyugdíjas éveimet én

sem így képzeltem el,

semmi különöset nem vártam, csak

annyit kapjak, hogy megmutathassam,

mit találtam fel, oktathassam, nevelhessek.

Ne nézzenek se leépülőnek, se ostobának, se

tehetetlennek, a méltóságomat, tartásomat,

nap mint nap megigazítva élek, ahogy lehet.

Pont az hiányzik most, amit én feltaláltam,

a tartás és méltóság megtartása, minden

körülmények között, alázatra váltva.

  A sok emberies, ha tudná, hogy

 mit adna ez, talán maguk kérnék,

hogy legyen nekik is elérhetően.

Így hát segíts magadon, az Isten

is megsegít módon haladok, ha

lehet, ha nem, akkor az alázatot

gyakorlom, azt már jól ismerem.

Mi lesz az emberies gyermekekkel,

akkor, ha olyan nincs más a miliőben.

Előre vinne a lábunk, körbenézne a

szemünk és kontrollálna az agyunk.

Majd felnőnek azok is a feladathoz

amit felvállaltak, akik emberiesen

nem mennének át azon a teszten.

Amit feltaláltam, az már a felnőtt

emberhez szól, nem az életkor

függvénye az, lehetne három

kérdésem oda kérem szépen,

mert a válasz most itt van bennem.

Tenyérolvasóként Hazaszerető lettem,

megjöttem én már onnan is sokszor,

ahova még eszükbe se jutott indulni.

Tán önmagukért valamit kellene tenni,

hogy megértsék az emberiesek tudnak,

olyan utakat is bejártak, ahol tapasztaltak.

Így átlátnak, kihallanak, megéreznek, nincs

különbség, nem választja őket szét a pénz.

Mert mindenkinek van saját sorsa,

amit ha tapasztalva végigjár,

a pénze is elegendő lesz,

a jóminőségű

életéhez.

Annak

megfelelően,

hogy az

elődeivel

együtt, mennyit

teremtettek bele,

adtak hozzá a

Hazájukhoz.

Az Isten adta

Nép, az maga, a

tiszteletre épült Haza.

Szeretettel.

Nem tudom jogilag

mit szabad a mások

Hazájában így nekem,

ezért a saját határaim

azok, amin belül mozgok,

az be nem csaphat engem.

Mindenkinek van ilyen, ez

sokat segített, segít a nehéz

helyzeteimen is átsegített.

Így aztán, julamami.com

az egyik, julamami.eu,

a második, julamami.hu

a harmadik domain nevem, védjegy, én

használtam eddig is, igazodva mindenhez.

A sorsok azért vannak, hogy körbeérjenek.

Így volt már webhelyem nekem már ott is,

ahol soha nem is jártam, mégis megjöttem

onnan százszor, ahova most indulnál el.

Amerikában úgy, hogy innen ki sem

tettem a lábamat, joslas. org volt

az első, Julamami a második, így

jött a Webtenyér, ami rám várt.

Körbeért, hát három a magyar igazság,

várom, hogy fogadjon be a tudásommal is, a

 saját, szeretett édes szülőm, mint Hazám.

Úgy, hogy amit beletettem jót és szépet

 a Julamami meghozza az én jó életemet.

Ez az én tehetségem által teremtettem,

a szellemi tőkém, mint másoknak a pénze,

hát eljutottam oda, hogy most pénzzé tenném.

Nem bíznám másra, végig is egyedül vittem,

alaposan meg is szenvedem,

szüksége van a lelkemnek is

arra, hogy tudjam, tisztán

vihetem végig, elfogadják.

   Generációsan a sorsomban is

benne van, hogy törlesszem,

én magam is, erre vágyom,

a tartásom, a méltóságom és

az emberies, elemző ember is.

Amikor a webtenyer.blogspot.com

írtam,  ott még időben megéreztem,

hogy bizonytalan az ottlétem, de nem

lett miért keresni már az igazságomat sem.

Akkor, azt gondoltam abbahagyom az írást,

de aztán erősebb volt az, hogy írjam tovább.

Abban bízom, hogy a Julamami név,

által ki tudom várni azt, amikor lesz

rá vevő és ő használhatja tovább ezt.

Most itt vagyok, köszönöm ennek az

országnak, hogy, ha így is, befogadott.

Aki még nem kereste a lehetőségét, a

tehetségének megmutatásán dolgozva,

ijedtében kiszaladva az online Világába, az

 nem is tudhatja, mit jártam én be már ezzel.

Nem biztos ám semmi sem, amikor másoknak

leszek a megteremtettjébe, pedig ide tettem,

teremtettem a sok jót és szépet, hiszen ez az

enyém is, szeretett, becsült Hazám nekem.

Mondhatnák, hogy miért nem másképp

hivatalosan haladok előre, nézek körül

a Világban, hogy s mint állnak hozzám az

egyes emberek. Ha nem lenne a bizalmam

az emberek felé, akkor ugyan, milyen módon

gyakorolhatnám a hivatásomat ezen szintjén.

Segítőként, emberiesként, nem mondhatom,

hogy nem esnének jól, ha értem tennének

és úgy, ahogy az a legjobb nekem abban,

ami által végre végig viszem a sorsomat.

Nem várhatom el azt amit én adtam sem,

mindenki, én is tanulok belőle jót is sokat.

Viszont az üzleti felfogást, a gyakorlatias

részét még csak most tanulom, én is csak,

tapasztalva tudom tanulni, ezét csinálom

úgy, hogy az emberek felé, én a bizalmamat

használom, araszolok, míg mások a pénzüket.

Persze azt is meg kell tapasztalnom nekem,

hogy az életem, sosem lesz fenékig tejfel se,

nem úgy állnak hozzám, mint én azt nagyon

sokszor sokukkal, a jót már meg is tettem.

Ilyen sorrendben írtam a domain neveket,

jó lenne egy belőle és  julamami.hu lenne,

ha az elég erős is lenne a julamami védené.

Keresem a biztonságot e helyen, addig amíg

olyan helyzetbe kerülhet a julamami.com,

valaki lát benne fantáziát és megveszi tőlem.

Magyarország az én Hazám és tudnom kell azt,

hogy itt is van értelme, most arra gondolnom,

hogy kiegészíthetem az én „aprócskácska”

nyugdíjamat, az én szellemi tőkémmel.

Segítő, emberies, elemző, lelkes, szíves,

gondolkodó ember vagyok, megyek és

megtalálom a jó megoldásomat arra is,

hogy nyugodtan várjam az öregségem.

Amit végigvittem, megszenvedtem el is

tart majd remélem, már meg is érdemlem.

Itt, ezen az oldalon vendégeskedek, bár

egyedül haladtam végig a 22 évben,

ezt nem lehet másokkal sem

megosztani, se közösen vinni,

nem így képzeltem, de így lett.

Nyilván keresem a megoldásom,

most más neve alatt vagyok itt és

az amit a 22 év alatt felfedeztem is.

Ismerem mint a tenyerem, keresem

a végleges megoldást, most is éppen.

Segíts magadon az Isten is megsegít.

Ez is a megfigyeléseimen alapul,

mindenkinek van,

generációs határa,

generációs feladata,

generációs hozadéka,

generációs maradványa.

Sorolhatnám még amit én

magam neveztem el, annak

aminek, mert jól összefogja

a belső tartalmát a

megfigyeléseimnek.

A életem gyümölcse lett,

amit átéltem, az emberek

érkezése, tenyerük olvasása,

 jeleik megtapasztalása közben.

Amikor már ilyen tapasztalatokkal

bír az ember, várja, hogy legyenek

olyan felelős emberek, akik őt a

saját Hazájában segítik, abban,

hogy bekerüljön a tudása a

köztudatba.

Megy, megy

az ember, keresi

a megfelelő embert,

azután rájön, hogy ő

tán meg sem született,

segíts magadon a módja.

Tehát várnia illik,

hogy jöjjön el,

az idő, ahhoz,

hogy akinek

az feladata

lenne,

jelezze,

hogy mit

is lehetne

kezdeni

azzal

amit

fel és

meg is

talált.

Minden

embernek

van kettő,

másoktól

különböző

térképe az ő

tenyerében.

Az övé és

senki másé,

nem lehet,

mint ahogy

ez amit én

találtam fel,

csak általam

tud bekerülni

a köztudatba,

hitelesen, be is

 bizonyíthatóan.

Ezt a tapasztalt

tudás elvenni

tőlem nem

érdemes,

mert

az

biza

más

kezében

működni

nem tud.

Próbálkozni

azt lehet, de

a tapasztalás

kulcsai csak

nekem

vannak

működnek.

Milyen nagyon

szomorú az, ha

az embernek a

saját Hazájában

nincs segítsége.

Kénytelen mások

Hazájában keresni

azt a megoldást, ahol

nincs kiszolgáltatva a

másokéra ácsingozó

lesben fülelő, csak

a pillanatot váró

embereknek.

Akik azzal

nevesednének,

abból gazdagodnának,

hogy másokat becsapva,

kihasználva, jól kitalálva,

azt láttatják mintha az

az övék lenne, pedig

tudják nagyon jól,

hogy nem tiszta

az út ahhoz, ami

csak a látszatosat

mutatja, a mögöttes

meg egy rossz döntése

lenne, ha időben azt nem

venné észre, hogy minden

addigi felépítettjét le is

rombolhatja általa.

Gyorsabban lehet

oda az addig felépített,

biztonságot adó helyzete,

mint, ahogy azt kigondolta

amikor a pillanat mellévitte.

Van az Isten, én már tudom,

mi a magyarok Istene azt is,

22 évemet úgy vittem végig,

hogy amikor azt hitték, na

most már nekem is lehet,

olyan bevételem, nevem,

ami nekik akkor még nem,

fogták és megüzenték. Nem

óhajtanak egyetérteni vele,

a gyermekek által látogatott

helyet zárjam be és kész.

Van mindenkinek az

életében egy-két,

olyan helyzet,

amikor azt

érezheti, hogy

én megcsináltam.

Mások szerint biza,

nagyot álmodtam,

szerintem pedig,

H. Nagy Júliának,

hívtak és nagyon

sokan az első hét

évben, sikeresen

éltem az éltemet.

Bárkivel előfordul,

hasonló akkor, ha

olyat talál fel, ami,

ha utána néznek,

rá is jönnének,

mennyivel

szebb és

jobb is

lehetne

az emberek

élete, ha tudnának

róla, mihez képest

hol tartanak abban,

amit generációsan

hoztak amikor ők

megszülettek, a

saját Hazájukba

ahova, azért is

jövünk, hogy mi

valami hasznosat

bele, hozzá tegyünk.

Magyarországról,

a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Különös oktatás, nevelés.

Benne vannak ott, azok a

határok, amik érezhetők.

Az oktatás, nevelés által

egy csomó információ,

felismerhető, a helyén

kezelhető, tanulható.

Kérdezd meg kérlek,

hogy mondhassál,

  igent vagy nemet.

A bizalom fontos,

ha nincs meg,

akkor jönnek

a kérdőjelek.

Már biztosan

éreztétek

amikor,

nem volt

helyén a

bizalom

bennetek ott.

Vajon mi történik

az adataitokkal, ah.

Régen ilyen nem volt,

pontosan tudtuk, hogy

nem mehetett máshova az,

csak oda, amit ott mondanak.

Kezükbe adja a nyomtatványt,

mit csinál, az ujjlenyomataikkal.

Olyan gyorsan cselekszik, hogy

mire átgondolod, megtörtént az.

Mit jelent neked, a Hazaszeretet,

 nekem a bizalmat adja elsősorban.

Milyen gusztustalan érzés, mindez,

akkor van, ha olyan rezgések jönnek

be általa, ami megkavar mindent ott.

Az ember, nem tárgy és nem robot.

Ha elveszett a bizalom, vajon mi

módon, próbálják visszavenni,

vagy, hogyan oldják azt meg.

Bizalom nélkül, nem megy,

nem vették észre, azt,

az első pillanatban.

Vagy tudnak arról,

nem érdekli őket.

cselekszenek.

Minek

lehet azt

nevezni,

mint rossz

érzést, hinnye.

Meg kell ám

tanulni, hogy

ami volt, elmúlt.

Most az van, hogy

kontrollálni szükséges,

hányan laknak a helyen.

Nem lehet kötelező az,

ne magadból indulj ki.

Azért, mert nem tennél

olyat, mások még igen, ah.

Belül, érzik azt az emberek,

 hogy meddig mehetnek el.

Vagy tágítják a határaikat

és úgy edzik magukat arra.

Kinek mekkora a bizalom

határa, azt minek lehetne

nevezni, egyes esetekben.

Amikor tudatosan tudja,

megvan hozzá a módszere,

arra építi fel a jól kitaláltjait.

Rájön eljátszhat a bizalommal,

hiszen működik, észre sem veszik.

Nem feltételezik, őket át is verhetik, ah.

Garantálják-e, az emberek életminőségét.

Hosszú idő kellett amíg lett és elveszett már,

a bizalom, próbálják feléleszteni. Ahhoz kell,

még hosszabb idő, na meg viselje, ami jön.

Parancsszóra nem változik vissza semmi.

.Ott lesznek a kérdőjelek, várnak ám arra,

hogy valaki nyomatékosítsa is, mindazt.

Szorgalmasan teljesítse amit megígért.

A bocsánatkérés egy ideig működik,

van egy pillanat, ami után már nem

elég. Ahhoz, hogy a régi legyen az

érzés, a bizalom helyre is álljon.

Ezért aztán vigyázni szükséges,

arra ami természetesnek tűnik,

hogy mindig megmarad annak.

Akinek született, tehetségesen.

Naprakésznek lenni mindennel,

nehéz akkor, ha nem tanulod meg.

Hol vannak az egészséges határaid,

neked és teljesen máshol van az másoknak.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

a helyén hagyja, csak megerősíti azt, ami van, s

ha nem nagyon billent ki, még a helyére kerülhet.

Tisztelettel cselekedjél, hogy szerethető legyél.