Nem várok mást, csak annyit, ne gátolj, hagyjál a saját ritmusomban

haladni, ide  születtem,  itt szeretném a tudásomat kibontakoztatni.

Sokat tapasztaltam az onlyne világában, hát megismertek ott sokan.

Nagy túléléseket éltem meg és mind ide teremtettem, itt várom a jól

megérdemelt jólétemet, az aprópénzes nyugdíjam helyett, hinnye.

Ha a tisztelet, valami miatt, kikopott már belőled, tán tedd a helyére.

Önismereti oktatás, nevelés, onlyne is vagyok, akár naponta, tíz éve.

Mihez, kihez képest, jó, szép, vagy más, ha eltérő attól, akkor éppen

ki és miért hibás. Az emberismeret fontos lenne, ahhoz,

hogy az elvárás életszerű legyen.

Az emberek  emberségesnek

születtek,

mindannyian

hoztak valami jóhoz,

széphez, életszerűhöz

tehetséget, hinnye.

Nem arra

születtek,

hogy csak úgy,

beleéljenek valamibe.

Ami lehet, hogy másoknak jó,

az egyeseknek, biza, nem úgy jó.

Igazolja a tenyerében lévő sorsa

mindenkinek, mire született

és miben lehetne jó.

Ha nem

tudja azt

teljesíteni,

nem boldogul.

Boldogulni tanulni,

a hétköznapokat életszerűen,

a saját életritmusának megfelelően megélni.

Abból lehetne kiindulni, amit a sorsunk mutat,

lehet tagadásban lenni, mintha nem lenne ott,

úgy viselkedni, pedig látható, leolvasható.

Az Isten pecsétje rajtunk, mind sajátunk.

Nem láttam ugyanolyat, csak

hasonló irányokat.

25 év mögöttem,

ebből 20 megelőzésben.

A magazati szakaszon is

látható, a feltaláltam igazol.

Amikor leolvasom a tenyereket,

mind más és más, nincs sablon, hinnye.

Egyenként születtünk, az ikrek is egymást követve.

Lehet sok mindent tanulni, ha a mások kultúrája erősen hat,

azt is jelentheti, hogy nem ismerjük meg jól, a sajátunkat, azt a.

Felépíteni önmagunkat,  a külsőség kevés, ha elsődleges lehetne,

a belső tartásunk megismerése, az emberi méltóságunk megőrzése.

Meg és feltaláltam a tenyerekben lévő fontosakat, lelkitérképeinket.

Győzz meg,  legyőzni könnyű engemet, nem harcolok, sem ellenedre,

sem az örömödre, se melletted, oktatnám, neveléshez használnám.

Azt amit felfedeztem, a hitelesítése ott ül mindig velem szemben.

Kérem, most had ne  kérjek bocsánatot, hiszen életemben ez a

leglényegesebb, ahova elérhettem.  Megvígasztal akkor is,

ha azt érzem, várakoznak még a döntők, nincs hozzá igen.

Ha láthatnák az emberek és megnézhetnék újra és

megint, s rájönnének minden összefügg

mindennel, a döntések hatnak.

Minden érintettre, hinnye.

Egy ezzel segítő lehetne,

minden családban, azt a.

Akik időnként, hogy

másoktól tanulják azt,

amit meg ők jól tudnak,

összeülhetnének, hinnye.

Többféle rálátás is lehetne,

az emeltszintű  oktatásban.

Kérem ne vegyék zokon, hogy

ekkora a tapasztalt tudásom.

Nem  volt más, az emberek

jöttek és megtiszteltek,

adott volt, ez a dolgom.