Ne add fel, a nehézségek mögött van a tudás… 2021. 02.17. – 2016.09.13. https://julamami.com

Ne add fel, a nehézségek  mögött

van a tudás tára, rád is várva.

Gondolkodjál, mások miatt

ne váljál el, a Hazádat

végleg, te se hagyd el.

Ha már azt megérzed,

hogy téged lenéznek,

mert nincsen tenger

pénzed neked, ne bánjad.

Másban van a gazdagságod,

s a gondolkodó agyaddal,

a lelkeddel, a szíveddel te

is vagy, annyi és fontos is.

Két oldalunk van, van aki

ebben, van aki meg a másikban

hozza a tehetségét, a többletét.

Van aki meg a nagy sietségben el

is veszítheti, az emberséges létét.

Nem különb itt senki senkinél se,

csupán más a feladata, mint neked.

Ha az Isten nem szeretett volna a

szép, színes, szíves, lelkes Világot,

hát szürke, üres lenne és minden itt.

Én már 27. éve tudom mi az enyém,

a tehetségem, a hivatásommá lett.

Így, ha egy feladatunk elfogyott,

fogjunk hozzá egy másikhoz.

Tanulom a racionális oldalamat

hasznossá tenni, gondolkodom

azon, mi  módon tudnám azt a

tudásomat eladni, amit magam

találtam fel és Oktatom 11. éve.

Tán nem az elválás a megoldás,

leginkább a leválás az ami,

időnként egy időre,

fontos lehet.

Mibe éppen

mennyi

energiát

teszel bele,

meg lehet

tanulni azt

is Oktatom.

Az egészséges

egyensúly miatt.

Közben arra

figyelsz ami,

akkor fontos

lehet neked.

Mutasd meg

magadból,

óvatosan

azt is amit

addig eltitkoltál,

hogy azt is tudod már,

összefüggésében látod.

Ő is gondol aztán azzal,

s majd elmondja, hogy

mire jutott, mit szeretne

ő abból de másképpen.

Már létre is jöhet az,

ami egymástól

addig távolított.

Adni is tanulj meg,

hogy kifinomulj,

lelkileg és áradjon

a szívednek a ritmusa,

gondolkodva éld meg.

Az egyensúlyodra figyelj,

hol  a racionális oldalad szerint,

máskor meg a lelekes énedért.

Haladj, teljesedj ki,

éld meg azt amit,

az Isten neked

adott, s osszad

meg valakivel,

azt ami bánt,

de tudjad,

hogy az jó

helyen van-e

nála vagy várd

ki a lehető

legjobbat,

a pillanatot,

amikor azt

megoldja a sorsod,

mert, van az Isten,

én már hiszem.

Óvatosan azzal,

aki többnek érzi

magát, mint ami

az emberségéből

érezhetően átmegy.

Tisztelet nélkül, azt a.

Mondjad hát,

te tudod-e,

hogy mit

csinálsz,

ha nem

hallod

és

nem

látod át.

Csodára vársz,

pedig benned van,

magadnak önmagadért

alkotod meg azt is idejében.

Vagy a túlzott hiszékenységed,

miatt majd érezni is fog,

tán helyetted más.

Gyors pörgésben

van a Világ,

az ember

szedi a lábát,

hogy ritmust is

tudjon tartani,

s a sajátja

szerint

is

haladni.

Átfordultunk

2013. szilveszterén,

eltelt azóta a hetedik év,

s látszik, hogy erősen

kötik,

a nincs

hova és

nincs is mit,

az üres semmit.

Már mindent mindig

felülbírálhat a pénz

szava és szaga.

Vannak sokan,

akik nem hiszik

el, hogy létezne

más is itt,

ami az

életüket

élhetővé

tehetné,

másképp is.

Így, nem

használják,

azt amit

hoztak,

amire

születtek,

amiben már

tehetséget

mutatnak.

Egyensúly

a két olda

adott

ahhoz.

Tudás nélkül

már nem hat,

üres az csak.

Nocsak,

hát

azért

tenni

kellene,

hogy

lelkileg is

fejlődjenek,

átlátva lépjenek,

átgondoltan is

haladjanak.

Az ember

emberies,

így született.

Ha elhagyod

azt amit te

építettél fel,

magadért is

tetted azt,

sok- sok időd,

energiád is van

benne és kész lett.

Birtokolni kezded,

azért nem osztod

meg az örömödet

azokkal, akik addig

ott abban is együtt

voltak, tettek veled.

Körbezár az téged túlzón,

az a te pénzed, amiért

annyit tettél,

más már

nem is

érdekel, s

bizony az

lehet már

neked a

legnagyobb

tanulságod.

Megtalálod

a hasonlóan

gondolkodót,

barátnak mondod,

hiszen egy az ügy,

amiben haladni

kell, hogy

legyen

még

és még,

még és még.

Feljebb és

nem tudod

hol van az elég.

Elhagyod a talajt,

a minden a tied

lehet  érzése,

lebegésében

kiváltságot érzel.

Közben azt már

észre sem veszed,

hogy kiüresedhetsz.

Egyre többen vagytok

hasonlóan élitek meg,

egyen gondolkodtok,

szinte egyformán.

S mindenben

egymást

leutánozva

élitek meg,

sablonokban

jól érzitek

magatokat.

Újra és megint

legyártatjátok,

a nesze semmit,

pedig régen

elkoptak.

Nem

adott

fejlődési

lehetőséget,

a körkörös

üresjárat.

 Egy,

meg egy,

meg egy,

egyenként és

egyéniségekként

születtünk mindannyian.

 Az újszerű látszatos

sokszorosan

utánzathoz

igazodva élve,

mindent

ugyanúgy

tesztek, ha jó

nektek, ha nem.

Ti inkább már

amit csak

lehet

pénzzel

oldotok meg.

Minek a régi

gondolkodó

én, ha úgy tűnik,

mindent megold

látszatra a pénz.

Kívülről látva,

minél nagyobb

 a ragaszkodásuk

a gyorsan elért

jólétükhöz,

annál

inkább

távolodnak

el önmaguktól,

a szeretteiktől.

Elképzelni

sem

tudják,

hogy az

lehetne

másképp is.

A fokozatosság

nem  kerülhető el,

vissza fog köszönni.

Hallottad-e,

tegyél

magadért,

s amikor már

elérted mindazt,

amiben jólétben élsz,

a fejlődésed miatt, tanulj meg

tenni jó időben még, másokért.

Alap dolgok ezek,

mert ha azt

szerette volna,

az Isten, hogy

csak te és te

és te létezz,

hát miért

lennénk,

mint a

Nép,

mi is itt.

Nem is

gondoltál erre

ugye, azt a mindenit.

Mert van az

egészséges

 életvitelnek

is határa, az a

 saját sorsod.

Amikor már

nem lehet

túlhúzni,

nem

hagyja

tovább.

Akkor jön

a lehetőség

tanuljál meg

úgy élni, hogy a

sorsodat ne kerüld ki.

Elmúlik az üzleti barátság,

elszámoltok, de nem tudsz

engedni

se, mert a

birtoklásban

közösen

voltatok.

Mivel

nem tesz,

azért semmit,

hogy a másik

megmaradjon neki,

természetesnek veszi.

Elvárja még azt is,

ami nincs, nem

szabadna

elvárnia,

mert

attól

 a másiknak,

már nincs is

abban meg az

egyensúlya.

S amikor

mindenestől

ő magát rábízza

a másikra, mert az

annyira azt sugallja,

benne ő megbízhat.

Nélküle már nincs,

nem létezik semmi,

ami biztonságot adna.

Kibillen az egyensúlya.

Egyedül mint az árva,

nehezen talál magára.

Mivel elszállt belőle

minden önbizalma, azt

érzi, ő egyedül nem tudja

megoldani, feltételezi,

csak a másik tudja,

helyette is,

hogy neki

mi a dolga.

Na akkor

körbeért,

és már

nincs

is

kihívásként

semmi benne.

Azt fogja

látni,

hogy

a másik,

nézelődik,

keresgél

és már, másra, a

 következőre vár.

Nem változtat,

hanem vált,

az a gond

abban is,

másokra

hallgatva

teszi azt.

Pedig még

tartoznának

annyival akkor

egymásnak, hogy

úgy váljanak, ahogy

 az együtt megéléseik

el is várná azt már tőlük.

Hiszen egy nem tisztelt

pillanatban, oda,

mindegyikük

egész múltja.

Tanulni,

megtanulni,

úgy élni, hogy

ismerik a

sorsukat és

a másik sorsa

is fontos, mert

ketten egy pár.

A válás után

gyakran

későn

jönnek rá,

ha egyikük

feladata már

elfogyott, hát

egymásnak

segítve is lehet

a párkapcsolatot

összetartóvá tenni.

S vannak azok az

időszakok, amikor

a gyermekekkel

való törődés

a fontosabb.

A tiszteletről

el  ne feledkezzen

senki se, otthonról

azt viszi amit lát.

Már a hétköznapok

adhatják az éltető

erőt, az együtt

főzés is.  Ki mit

képes  tenni

azért,  hogy

legyen abban

mindenkinek

sikerélménye.

A hangulaton

múlik ám az is,

az egészséges

egyensúlya

megmarad-e.

S nemcsak a

párkapcsolatban

 vannak összekötő

szálak,

azon

belül

még,

ott vannak,

azok amikben,

ők családként,

jól együtt időzhetnek.

Kihívásos feladatokat

oldhatnak meg, hiszen

ismerik egymást, tudják

megbízhatnak egymásban.

Vagy a boldogságot keresve,

a másiktól képesek és

elveszik az addig párjának

hittet, hogy ők maguk már

végre boldogok legyenek,

nem számolnak azzal,

hogy nemcsak ők ketten

lesznek abban a helyzetben.

Hanem akik érintettek lehetnek,

mert hozzájuk tartoznak, azokkal

meg mi lesz, ha hirtelen onnan ők

kifordulnak, nélkülük, hogyan

boldogulnak, ha nincs akkor

átlátható élet sem holnap.

Ha bárkiknek és tudatosan

ártasz, magadnak csinálod azt.

Ugyan hány embernek kell, a

 számukra lehetetlenben élnie,

hogy elérjed a túlzó vágyaidat.

Megint, elment a tegnap,

hát örüljünk a mának, a

 most pillanatának, a holnap meg,

a küszöbödön, úgyis megvár téged is majd.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó” tréning.

Bejelentkezéssel Online Önismereti Oktatás, ha a

Világban most bárhol is éltek, viszont

 magyarul beszéltek

és gondolkodva éltek.

Logo

Szeretettel. Julamami

A családod generációs jelei… 2021.02. 16- 2016.08.12. https://julamami.com

 

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
A folyamatos tanulásból  rálátás lesz, meghozza az élhetően jó eredményt, a gyakorlatban. Szintet váltani akkor lehet,  ha ott van hozzá minden. Úgy el  nem tévedhet az ismeretlenül könnyűt ígérő  hatásokban.  Amit lehet, az a végére ki szokott derülni, hogy nem lett volna szabad. Ha nincs meg a belső egyensúly, a tartás hiánya nem  biztosít senkit sem arról, hogy tudja is azt, amit azután  azért elvárnak. Nem szégyen hát kérni és  azzal  beismerni, hogy még nem tudom, azáltal is tapaszalva tanulom.  Tiszteletem. Julamami

Online szolgáltatva,

átélve is tapasztalom,

mindezeket naponta.

Ami ebből leginkább

meghatározó

lehet,

amit

kapunk

mintának.

Azt általában

mi le is utánozzuk,

amíg rá nem jövünk,

ajjaj, nem jól van az,

hogy ugyanazt éljük

meg, mint amitől

szenvedtünk

addig végig.

Éld meg,

azt amit

mint jót,

az Isten

és a sorsod

megengedett,

 tapasztalatom

szerint nélkülük,

senki más által,

 se nélküled,

az még

neked

  sem megy.

Ők lehetnek-e,

beértek-e,

jó párok-e,

önmagukat

jól ismerik-e,

hogy hasonló

jókat adjanak

egymásnak.

Kinek

mennyi

idő lesz,

szükséges

ahhoz, hogy

ráébredjen,

nem addig az,

hát a sajátját

kellene, hogy

időben megélje,

nemcsak, úgy

leutánozni

 amiben ő

nőtt és

nem

volt

az

jó.

Arra

lenne

szüksége

most már,

hogy mást

is láthasson,

bátran hozzá

is láthasson, a

neki jónak,

hogy ő

maga

már

igazi

minta

legyen

az övéinek.

Nagyon

örültem,

amikor,

ráleltem

a jelekre,

mindezekhez.

Boldogan néztem,

a hozzátartozók,

megoldottját,

de a még

 meg

nem

oldottnak

látszókat is,

 úgy olvastam,

mintha valami

nagy kincset

találtam

volna.

A

sors

be is

igazolta,

később

mind,

mind,

sorba,

hogy

valóban,

rátaláltam,

a mentális

egészségre

is jól ható,

 megtartó

tartást és

méltóságot

is biztosítva,

valami nagyon

fontos feladatra.

Az önigazolásra.

Aminek tudtával,

önmagukhoz és

a hozottjukhoz,

igazodva élnek

az emberek és

 jó minőségig

elérhetnek,

megélik,

abban

amiben

vannak,

a jót.

S nem

lenne,

szükséges

a szenvedés,

ha feladatnak

is vehetnék,

elfogadóan,

amit

el

kell

látni

nekik,

hogy

át

tudják

vinni,

azt

amit

addig

senki

más,

nem

tett

még

meg.

Ők

azok,

akiket fel is

emlegetnek,

a követőik is,

hogy bizony,

megoldották

azt is, ami

másoknak

lehetetlennek

tűnt az odáig.

A legmagasabb

lélekrezgésűek

ők, akik arra is

születtek, hogy

a generációsan

 törlesztéseiket,

megcsinálják.

El is neveztem,

megcsináltam

állapotoknak,

azokat mint

összefüggő

képleteket,

ott látható

helyzeteket,

amik igen

fontosak

voltak,

számukra is,

a jövőképüknek

meglátásában és

az azt következő

generációiknak.

Mint egy térkép

úgy tárul ott fel az,

meg is csinálhatnák,

meglehetne, végig is

mehetnének rajta,

jó minta is lehetne,

 az sok embernek,

hogy minőségibb

életet élhessenek.

Mutatják a tenyerek.

Még azokon belül is

sikerülhetne,

amikben

éppen

vannak.

Különös

oktatás,

nevelés

tréning,

megelőzésként és

a jó minőségű életedért,

tegyél hát időben magadért.

Az emberségesek a várakozásban

sem tévednek  el végleg, mert nem

csak önmagukért élnek, tesznek.

Mert időközben arra azt is látják,

hogy egyedül maradnának, a

fenékig tejfelben is, ha azt

nem érezhetnék, hogy

tisztelik és szeretik

őket, a döntéseikért. Köszönöm,

a megértő segítséget, valószínüleg

elvitt a frissitésem a kerengetőbe, csak

jártam körbe – körbe. Abban reménykedve,

hogy megtalálom a megoldást, s íme reggelre

megkaptam a régi jól bevált szerkesztőt.

Kívánok jó egészséget. Tiszteletem.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami