Emberi méltóság, tartásos élet…
2017.04.17. – 2021.04.17.
Eszembe jutott, hogy is volt ez kezdetben,
mi is mutathatta ezt az utat nekem.
Egy helyi újságnál kaptam
lehetőséget,
írjak cikkeket.
Sokat kaptam ott a
feladattól, az embereken
se lepődtem meg, hogy miért
nem láthatók, azok kívülről.
Egy másik hely által meg azt kaptam,
hogy ha jó vagy, az felbátoríthatja azokat,
akik nem tisztelnek, kihasználnak másokat.
Nehezen veszik az emberek tudomásul, hogy
nem akarsz semmi mást, mint amit mutatsz.
Minden ilyen embernek meg kell tanulnia,
kezelni ezeket a helyzeteket, hogy ne
okozzon magának túl nagy károkat.
Viszont ne kelljen megváltoznia
se, maradhasson abban, mint
amiért olyannak született.
A generációs feladatát,
ismernie lehetne
mindenkinek,
hiszen ott vannak,
a saját tenyereinkben.
Tartást ad, ha más nincs,
a sorsod beleírta az Isten,
hogy ne kallódj el végleg.
Nehéz megtanulnod azt,
is, hogy keresd meg ami
mögötte van, ne hidd el
addig, amit látsz, kontrolláld is.
Ki ne billenjél azáltal, az
egészséges egyensúlyodból.
A könnyebbnek látszóval
rád rakhatják a nehezéket.
Amikor azt érzed kinötted,
az alázatról el ne feledkezz.
A régiben elérted a legedet,
ha az újat meg sem alapozod,
tudatlanul lépnél abba bele.
Alázat halmazom is lett, ezzel
a hivatással, csak köszönhetem
az Istennek, az érkező embereknek,
a tudásomat adtam, jöttek és megtiszteltek.
27. éve, hogy a tehetségem általi,
napi tapasztaltaim, a tanultak,
itt vannak nálam, átformáltak,
emberileg is sokat adtak.
Továbbadnám szépen lassan elültetném azt,
amire lenne igénye az embereknek, hiszen itt
tapasztaltam, tanultam meg. Hát a Hazámban
szeretném továbbadni, tudom, különösen
nagy szükség van ezekre a rálátásokra.
Más szemszögből is látásokra, hozzá
adva a saját tudásaikhoz, ez egyfajta
kibővíthető tudás folyamat, halmaz.
A végeredménye az összefüggésében
látása annak, ami eddig nem volt meg.
Szintváltás, racionálisan is lelkesen,
a gondolkodó agy ne egyedül döntsön,
legyen segítségére mind a két oldalunk.
Hiszen két oldalunk teremtődött nekünk,
akkor is, ha nagyon sokan még tagadják azt,
hogy hiányozna nekik, valami fontos most.
Megtanulni újra tisztelni egymást úgy is,
hogy más nézeteket vall, más helyről jön.
Kapott vagy nem kapott jó nevelést,
vagy rosszul sült el, az a költséges
neveltetés, mert nem illet oda.
Az alázat a kulcsa mindennek,
vagy van, vagy nincsen addig,
amíg a teremtő ahhoz is segíti.
Vannak akik kifejezetten már rá
vannak kattanva azokra, akiknél
látják a gyengeségnek hittet, az
intelligencia nekik nem tetszik.
Mert nem tudnak mit kezdeni
azzal, hogy nem akarhatnak
jót akkor is, ha a többiek,
csak nyomják azt a régit.
A megkopottat, a hiányt
rezgőt, vagy alapban,
a régen is rosszat, de
nem változtatnak.
Hiszen nincs meg
bennük a lelkes,
szíves, oldaluk léte. Ahhoz se a
kellő tudásuk, sem
rálátásuk nincs arra.
A múlt már elmúlt,
gondolj a mára,
a most fontos
pillanatára,
a holnap, a
küszöbödön
úgyis megvár majd.
Különös oktatás, nevelés, az önismeretért.
Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.
Neked akinek már régóta beérett rá a jellemed,
vagy nektek, akiknek vannak hatásaik oda, ahol
a pénz forrása és megnyerik és megveszik.
Megtanítok rá, a megegyezés szerint,
sok arra érdemes embert,
betanítom azokat, akik
majd őket is segíthetik.
Nem könnyű megtanulni,
de megéri általa, a saját szintekre
kerülve segíteni, a megfelelő szintjükre
a többieket. A saját idejükben, ők is segíthessenek azzal,
ahogy felértek azzal, a jól működő, saját szintjükre.
Ahogy látom mindenki fejlődni született és szeretne,
talán, csupán, nem lát rá, a lehetőségekre.
Eladnám, a feltisztult tudásom továbbadásra megérett
gyümölcsét, azt terveztem, hogy még ebben az évben.
Magyarországon születtem, itt élek, ide szántam ezt,
ha mégsem tudom úgy megoldani, ahogy szeretném,
hát eladom oda, ahol megbecsülik jól megérdemelten.
Tisztelet, megbecsülés, tartás is, legyen ottan bőven,
vihessenek belőle, az érkezők, onnan mind kimenőben.
Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel a Julamami.
Jula ahogy az apám hívott, mami ahogy a lelkükben még gyermekek szólítottak. Julamami védjegy, a 2010. évtől, Heringes Árpádné nevemen van. Tiszteletem.