Az éretlen szót hagyd magára ott magadban,

beérik az  a saját  idejében, használhatod majd,

az egészséges egyensúlyod megtartására.

Az életünknek az a folyamata,

amit úgy élünk, hogy jó nekünk,

mert észleljük a tehetségünket,

azért mindig  sokat teszünk,

abból jó minőségében

meg is élünk,

az a sorsunk,

sorstalanná

nem leszünk.

Ha kapkodsz

a sajátodból

kifordulva élsz,

azt veszed észre,

hogy te mindent,

másoktól remélsz, s

 ha nem kapod meg

bizony kesereghetsz.

Ugyan hova sietnél,

miért rohannál,

hát úgy minden

szépről és jóról

le is maradnál.

S ha még benned,

alázat nincsen,

kezed akkor,

csak

legyintsen,

jobb

legyintéshez

szokni, mint

megalázó

kezeket

rázogatni.

Az alázat az,

ritkán hozott,

leginkább,

egy

folyamat,

amit,

kikínlódik

az emberséges.

Nem adják

csak úgy azt,

neked sem

ingyen ám,

 az keserves

szenvedés,

tétovázás,

kesergős

keresés,

az nem a

készbe bele

huppanás

és lazulás.

Viszont

ha rájössz,

hogy nem

szenvedni,

születtél,

megjött

az eszed,

ahhoz is,

hogy most,

abban, hogyan élj.

Vissza ne éljél, tán ne

éljed azt magad felett.

Lehetőségként talán,

feladatként kaptad-e,

vagy sorsszerű-e neked,

amit már ne kapkodva,

érdemben éljél meg.

Na hiszen, látszik

az a te

életed,

maga a

megelőzésed.

Sajátod, amikor,

igyekszel te is

betartani a te

lelked impulzusát,

a szíveddel hozzáadott

saját életritmusodat,

ami megformálja az

intelligens agyadnak

a döntését is most.

Fejlődhetsz közben

rendesen.

Akkor is,

ha olyan a

kívülről jövő

hatás, hogy az

sürgetően hat.

 A józan agyadra,

úgy van hatással,

hogy ne unatkozzál.

Döntéseket is hozz,

minden olyanban,

ami számodra,

akkor a

legjobbat

adja, a saját

életminőségedet

megkeresheted és

meg is találhatod,

a megelőzésben.

A lelked, a szíved,

a gondolkodó agyad,

kéri nap mint nap újra,

a megfelelő táplálékát.

Túlmenni annyi,

mint a saját

szinted

felett

élni,

s

attól bizony,

nagyon gyorsan

ki is lehet ám égni.

Hahó, mellé tetszett

menni, ne tessék még

önmagát is elrontani.

Nem illik, az Isten

remekművébe, ah

belepiszkálni ám,

a megelőzésbe.

Ha nem a saját,

Isten adta,

természetes,

egészséges,

szinteden éled

az életedet,

bármivel

is

segíted

feljebb

magadat,

 bizony kárt

okozol azzal

 önmagadnak.

Túlmentél,

akkor már nem a

megelőzésben és

nem önmagad vagy.

S sok- sok túlzónak,

a téged abban is

irigylőnek,

lennél az

a minta,

amit ők is,

el szeretnének érni

elbirtokolni, hogy

hasonlítsanak

rád, sőt, ha

lehet, túl is

teljesítenének.

Megelőzésben

vagy te akinek,

az Isten azt a,

természetes

rezgésszintet

adta, hasonlót

legyárthatnak

annyit,

amennyit

csak akarnak.

De az nem

a valóság,

ám, csak

az utánzata,

 nincs meg a saját

energia forrása,

mint a tudásának,

a kikristályosodása.

Tiszta megelőzés

nélkül, egyszer

csak azt érzed,

kimerülsz

attól is,

ami addig,

megtévesztően,

túlrezegtetett.

Kihasználóan,

nem tisztelve

önmagadat se,

belementél,

a mások,

üresítő

játékába.

Megelőzés

nélkül, helyette,

azok után már,

egyre kevesebb,

 türelmed lenne.

Hiszen

nem

találnád a

biztonságos

rezgésedet,

kibillennél,

s ott is

tovább

üresednél.

Amikor már

belefáradtál

abba,

hogy

 másokkal

versenyezz,

visszarendezheted,

a természeteshez.

Hát bizony az

nem,

egyik

napról a

másikra megy.

Hiszen látszik,

sokan vannak

most úgy,

azzal,

hogy

lemaradni

 nem akarnak.

Szinte mindent

elkövetnek,

azért, hogy

kitűnjenek

gyorsan,

mintha,

valamiről már

lemaradnának.

Szeretnék

megmutatni,

hogy máris

képesek,

ugyanazt

teljesíteni,

mint az aki

az irigységük tárgya.

Megelőzés helyett,

mint a siserehad,

 őket legyőzni,

megalázni,

lejáratni,

igyekeznek,

ártva, rontva,

kifordulva élnek.

Nincs se tartás,

se méltóság,

se alázat még,

de már maguk

fölött vezetnek,

a nekik kitalált

lehetőségekben.

Se a megelőzésben,

sem a biztonságos,

saját lépcsőfokaikon

nincsenek. Nem ismerik fel,

 még így ha megállni

és megpihenni,

szeretnének,

nem biztos,

hogy maguktól

arra képesek,

hát keresik a

segítséget.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés.

S akad,

arra is

jelentkező,

hogy majd ő,

kihozza őket,

abból ezerrel.

Na meg azzal,

a hozzá nem

értéssel is

lát hozzá,

sürgősen,

gyógyítja,

mert ő

azt

mondja,

s rongálja

tovább őket.

S ha nem bír el

a feladattal, ugyan

nem gond az, vannak

már túlzók sokan abban,

egy jó nagy katyvaszban.

A megelőzés, megelőzés,

az is nagyon

fontos

lenne,

hogy

még

időben,

felismerjék azt,

mindenki csak egy.

Saját sorsot hozva,

a saját életritmusában,

eléri idejében azt amit,

egészségesen megélhet.

S igazodik oda,

ami éppen a

feladata neki,

mert már van

neki tudomása róla,

hogy van saját sorsa.

Megelőzés, megelőzés.

A gyermekek nem arra

születnek, hogy a mások

felelőtlensége miatt,

még mielőtt,

felnőnének,

kiüresedjenek.

Egyenként és nem

tucattal születtünk.

Van saját belső

kontrollunk,

azt is lehetne ám,

hogy felismerhessék

még időben az iperedők.

Ah, ők, tán ne a mások

életritmusában, hol

azt meg amazt felvéve,

nap mint nap,

túlmenve,

s attól

már előtte,

alaposan

kimerülve

kellene,

hogy

keressék a

következő

kihívásos

feladatukat.

Emberismeret,

önbecsülés, ki

vagy, mi a saját

sorsod és van

generációs

feladatod, ah.

Megelőzésben,

 is felismerni

a saját rezgést,

meglelni a ritmust,

s megélni azáltal,

a saját életet,

letörlesztve

a saját

sorsot.

Ami

talán ad

megint

nekik is

saját,

akaratot.

Hiszen

tiltakozik

minden

sejtjük

az

ellen,

ahogy

ők saját

magukat

becsapva

túlrezegve

még azon is túl

teljesítsenek.

Kimerülnek,

lemerülnek,

azután megint

keresik, azt ami

újat ad, ami szinten

  is tudja tartani őket.

Megfeledkezve közben,

arról, vagy

észre sem

vették, hogy

addig, nem is a

saját szintjükön

voltak, tán még

egyszer sem.

A  hatásosak

szintjén

élték

meg,

így az

nem

tölti,

elviszi

őket is,

a jó sorsukhoz

képest megélhető,

életritmusuktól, a

hétköznapi

 valóságtól.

Az önismeret,

mint megelőzés

is működik és nem,

az ide nekem,

és mindent

állapotok

azok.

Amikor

összeállnak

és azáltal,

összetett

energiában

is vannak,

s feltételezik,

hogy magasabb

szintre jutottak.

Hamar rájönnek,

egyedül nem megy,

mert jól becsapták,

azzal önmagukat

és a követőiket.

Hiszen azt,

láttatják,

ami hamis,

a valóságtól

 nagyon alaposan

elrugaszkodott.

Ők magukhoz

képest is

túlmentek,

kontrollálatlan

túlrezegnek,

rongálva

azzal,

önmagukat,

a sajátjaikat

és másokat.

Mindenki

valami

fontos

feladatot

hozott,

mind,

mind,

másban

hoztuk azt,

amitől a

legmagasabb

szintünkig

el is juthatunk.

Megelőzésként,

felismerni ezt.

Csak hogy

az is mind,

ami hamisan

tájékoztat,

más

időben,

van. A

fokozatok

sablonosak,

az emberiesek

is másképpen

kapcsolódnak

egymáshoz,

mint

egészséges

körforgáshoz.

Generációs jelek,

a megelőzésben.

Nézz magadban

szét, látod milyen

szép a lelked tiszta

tükre, mind-mind

így érkezünk le.

Jelentkezz be te is,

ha úgy érzed, hogy

itt az idő számodra,

s eljött a “most”,

előzd meg te,

azt, amivel,

neked,

dolgod,

soha ne

is legyen.

Maradj a

saját hozott

szinteden és élj

természetesen.

Nem tucattal

születtünk,

mind-mind

egyenként

landoltunk.

A saját szinted

megismeréséért, a

 szinteden maradásodért.

A Különös oktatás,

nevelés tréninget,

tisztelettel ajánlom.

Többlet tudásként is

veheted magadhoz, ha

 segítő emberségesként,

a hivatásodban teszed

a dolgod. Meg arra is

jó, hogy rálátásod

legyen ahhoz még,

ezáltal is amiben most is,

  sikeresként vagy, meg is maradj.

Meg ne feledkezzél arról, ha bármilyen

magasságokig toltad is fel magadat,

tisztelet, szeretet nélkül, minden

csak egy üresedő halom lehet.

Na ide jöhet is, a jó öreg

bocsánatot

kérek, hinnye.