Az idén van „a” születésnapom, hát magamnak azt

kívánok, hogy ezt a sokféle elvárást, anélkül,

hogy jönne érte vissza. Valami ami azt a

minőséget biztosítaná legalább, hogy

ne  kelljen védekeznem mindenféle

szolgáltatások igérvényének, csapdája

kivédésére naponta nagyon figyelek hát.

Hitelesített a tudásom, a feltaláltam, ezt

az emberséges létemből meríthettem.

A Nép korosódója lennék,  ha nem lenne az a

sokféle hatás, hogy én is gyorsan öregedjek meg.

Kevesebb dolguk lenne, hiszen akkor mondhatnák,

ugyan már 70 évesen gügye az öreglány, hinnye.

Nem hagyom félbe, hiszen nem értem révbe,

átadni igyekszem  a  tudásomat,  amit én

az alázatos önmagamnak köszönhetem.

Tisztelettel  vagyok annak a sok embernek,

akik  megtiszteltek az érkezésükkel, hogy rám

bizzák a  sorsuk  olvasását, mint  sorsolvasóra.

Nem siettem, nem kapkodtam Uram,

megéltem, ahogy lehetett éppen,

volt úgy is, hogy a mások

által rám rakottban és az is,

hogy a saját életritmusomban.

Lerajzoltam, megfogható lett,

a generációs jeleket ismerem,

tíz éve már, hogy oktathatom,

adnám tovább a tudásomat.

Az első hét évben megéltem én,

azokat amik jól jöttek utána nekem,

mint az élettapasztalat, belőlük is és a

további tapasztalataimból is merítek.

S mond, te mennyire kontrollálod,

 őket, azokat amiket eléd tárnak,

hiszen „hihetetlen” a kínálat.

Addig varázsolgatsz, hogy

előnyös helyzetbe hozzad,

 ott meg is tartsad magadat,

amíg már láthatóvá is vált az.

 A mindenit, jól elvarázsoltad

azzal magadat, pedig nem is

 azt akartad, nem arra szántad.

Mást nem tanítottak meg róla,

hát abban benne is maradtál.

Ima, ima, ima, jól jönne az amit

nem gondoltál volna, jól ki is

billentett akaratosan akartad.

Most aztán az egyensúlyodat

keresed  a megmaradáshoz,

van amit a pénz nem pótolhat.

Átadnám azt amit már tudok,

megtalálhatnád az egyensúlyod,

ha rájönnél, mi a sorsszerű neked.

Azt a, ha majd elmúlik a káprázat,

kitisztulnak a tájak, miről is

beszélsz, ha nem úgy élsz.

Lám eszedbe sem jutna az,

hogy amit én itt éltem át,

aki a saját Hazánkban,

tapasztalhattam azt úgy, hogy

 megtiszteltek, messziről is eljöttek.

Julamami Magyaros Agyalósa lett

már abból a sok tapasztalásból,

ami után, az életük jó volt.

Úgy rezegsz te is,

mint a saját Hazád.

Vedd magadhoz azt,

amire beértél már,

mint tiszta forrást.

Önismeret a sorsodhoz,

az életedet jól megéled, ha

a generációsaidat ismered.

Átfordult 8. éve a Világ, az írásom

is átfordul, ha gyorsan pörgeted

az egér kerekét az ujjaddal,

láthatod. Nem ámítás az sem,

tíz év óta átfordulnak már az

írásaim.Julamami védjegy

Vagy te látatlanul is elhiszed,

mindenestől,

miért ne,

hiszen,

majd

igazol

az élet,

tán van

annak is,

ellenkezője

már hitelesen.

Felismered-e,

hogy mi jó neked,

mit jelent a sajátod,

s a generációs jeled.

Mit jelent a hozottad,

s mi lenne a feladatod,

ugyan, hogy teljesíted ha,

azt, hogy létezik nem tudod.

Mindenkinek aki úgy néz ki,

mintha tudna valamit, hiszel,

hiszen másoktól, még nem is

hallottál olyat, hát menjen,

engeded. Nemcsak, hogy

kíváncsiskodsz, de

szinte vágyod,

hogy oda-oda,

neked azokat,

hiszen neked,

még olyanod

 nem is volt.

Harmadik

szemnek

mondja,

szépen,

színesen

van rajzolva,

hűha, nosza,

 megragadják,

a lehetőséget,

hátha nekik

is lehet olyan.

Tán senki sem

gondolja azt át

és felelősen,

ha mindenki

mehet oda azt

megtanulhatja,

akkor is kinyílik,

ha ahhoz még ő,

meg ő se sincsen

beérve arra.

Ez egy út,

egy belső

járható út.

Megvan,

annak is

az ideje

és a helye,

ahol ezeket,

mint információt,

magadhoz veheted.

Nem ajánlanám azt,

hogy nagy létszámú

közönség között tedd.

Nem tudhatod mit is,

válthatnak ki, azok az

össze- vissza energiák,

hatások azután belőled.

Mindannyian mást

és mást hozunk amikor

megszülettünk feladatként,

neked lehet, hogy nincs is

olyan feladatod. Lehet úgy,

hogy a testvérednek

adatott meg, hogy

időben megkapja

a magyarázatot

arra, hogy mit is

láthat, már átlátja.

Nem puhítjuk fel,

azt, amit csak ő

irányíthat,

csak az

Isten

ügye,

senki

másnak

azzal nincs

csak neki dolga.

Mindent idejében,

bizony ezek fontosak,

mindenkor mindenben.

Bele-bele nyúlkálva,

olyan területekre,

ahol még nem is

járt ő, de oktatja,

hát bizony együtt

masíroznak bele a

megfoghatatlan,

magyarázatok

hiányában.

Az össze-

vissza

kavargó,

erős hatások

folyamatába és

kontrollálni azt,

mihez képest,

ugyan ki fogja.

Óvatosan kérem

szépen, mert ha

túl korán jön az

az információ,

amihez még

nem vagy

beérve.

Fura

lesz

az

a

hír,

hogy

tán már utána,

annak nem lehet,

általad is

 irányítható

eredménye.

Ne siess,

hova

sietnél,

hiszen,

oda még

meg

sem

érkeztél.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés,

ebbe tettem

bele az időmet, a

 fejlődési lehetőséget

kerestem, s kiderült, hogy

hozták azt ide, akik megtiszteltek.

Ha a tehetséged által a hivatásodat

gyakorolhatod, ismerve a feladatod, az

a legnagyobb kegyed az életedben, hiszen

adok-kapok, a körforgásban benne vagyok.

Az hasonló szinten lévők már értik egymást,

mindegy, hogy azon kívül mivel foglalkoznak.

 Nem az számít, nem határolja be őket abban

se ha van dolguk egymással, az is tiszta energia.

A fejlődéseink lépcsőfokait megtesszük ahhoz  is,

kétféle a feladatunk, a racionális és a lelkes énünk.

Valamelyikben mindannyian eljutunk oda, ki ebben,

ki meg abban, hiszen mást és mást hoztunk mint

feladat, kiteljesedni se ugyanúgy tudunk csak.

Tanulom a racionális létemnek az alapjait,

oktatom az arra igényeseknek a lelkesítő

 szíves, motiváló megélhető működését.

Az életszerű gondolkodás fontosságát

igazolja, a kettő közötti átmenet látható.

Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet,

hagyom, hiszen nem harcolnék ellened

sem, ide is a Különös oktatás, nevelés

feltaláltamnak, átadása miatt jöttem.

Tisztelj meg vegyél részt az önismereti

oktatásomon, ami által megtanulod

leolvasni a tenyereidet úgy, hogy

megerősödik az önbecsülésed.