Emberismeret, kérlek tanuld meg,

mi a módja annak, hogy ne alázd meg,

azokat, akiket, felvállaltál, ha akartad,

ha nem. Velünk együtt lenne szükséges

kiteljesedni itt, ez a Hazánk, ah, hinnye.

Nélkülünk, csak elszigetelődni lehet.

Az oktatás közben mondani szoktam,

ha elérted a saját nagyságodban azt

a határt, amit, a belső kontrollod is,

jelez, adjál oda, ahol a szükség van.

Ahhoz, hogy a tudás bekerüljön, ah.

Adni, csak a fölöslegedből lehet jól,

ha magadból adsz, nem sokszoroz.

Nem lehet, a két oldaladat, anélkül,

harmóniába hozni, hogy ne tudnád,

milyen feladatot adott a sorsod, ah.

Nem kaphatsz, mindent meg, hinnye,

másoknak is lenne, a jó sorsra igénye.

Nekik, a tehetségük a gazdagságuk, ha

 a két oldal, egészségesen összeillenne,

hinnye, azt a, de szép Világ is lehetne.

Üresbe rakva, szabadon, kapkodva,

a lehetetlent is megjárva, hinnye,

rájönnek sorba, nem működik.

Legalábbis, úgy, nem, hogy a

sorsokat, életszerűen,

emberenként is, a

családokat is,

kiszolgálja.

Már, tudás

nélkül,

nem

megy,

ah.

Ha

nem tud

alkalmazkodni,

akkor kimaradt,

egy életszerű

fázis, az életéből.

Nem látja át, nem

hallja ki, így, belső

kontroll nélkül, csak

az egyik oldala van

benne a folyamatban.

Talán nem is, mondták

soha, hogy honnan a hova,

mettől meddig, mehet úgy,

hogy nem fékezi be a sorsa.

Generációsan is lenne dolga,

ha nem alapozza meg a sorsát,

a következőknek, hiányokat,

generálhat, tán a végtelenbe.

Ha nem keresi, a megoldást,

az már, az ő felelőssége lesz.

Ismerd meg a sorsodat, hogy

megfelelő időben haladjál,

arra, ami a továbbiakban,

a biztos talajt megadja.

Ha több annál, mint

amit mozgatni

képes

lenne.

Úgy tesz,

mintha a többi,

már nem az övé lenne.

Tartás, méltóság, átgondolt

viselkedés, legalább nem ártva,

nem bántva élné már a saját sorsát.

Rájön az idő nem neki dolgozik, azt a.

Ha tiszteli önmagát, tisztelni tudja azokat,

akikkel óhatatlan, létrejönne a feladata során,

az emberies kapcsolata. Ha alkalmazkodni nem

képes, úgy önmagára sem igényes, ugyan, hogyan

érdekelnék a többiek, ne terheljék, oldják ők meg.

Na hiszen, a sorszerűség és azáltal, a felelősség,

kiment a divatból, pedig anélkül nem hiteles.

Bocsánatot kérek, de körbeért a mondat,

kiteljesíteni igyekszem az oktatásomat.

Ez itt értem is, tán, megsegít az Isten is.

Jó szerencsét, tisztelettel élni könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Szeretettel.

Julamami

 

Alázattal lenni, a többi ember fele,

na az is jó minta lehetne.

Aki eddig még nem

gyakorolta, hinnye.

Amit másoknak szánt a

 sorsa, ne vedd magadra,

teljesítsd a saját sorsod.

Talán gondolkodjál

el ezen, hiszen nem

egyedül születtünk ide.

A Hazánkban boldogulni,

a legelső fontos dolog lenne.

Azután máshova menni lehet,

hogy még nagyobb tapasztalata

legyen, aki arra már igényes lenne.

Mindannyian más és más feladatot

hoztunk, ők vannak, én vagyok,

szép napot, kellemes napot.

Vezessen, aki emberiesen,

olyan sorsfeladatot hozott.

Különböző módon éljük az

életünket, megismerve már

a saját sorsunkat, generációs

feladatainkat, nem ártanánk.

A könnyebb utat nem élnénk,

hiszen a sorsunkat végigvinni,

fontos, legyen mire alapoznunk.

Felismerni oktatom a saját jeleiket,

ne menjenek a családjuk szintjénél

lejjebb, akkor se, ha nagyon csábító.

Minden arra érettnek, megvan az

arra utaló jelhalmaza, hogy neki,

szánta a szintemelést a családja.

A saját sarjainknak, nem másoknak a

 sorsát formálnánk, hanem a magunkét.

Amikor a sajátjainknak az alapjait már

megcsináltuk, nyugodtan élhetnénk azt,

amit magunknak csináltunk, méltósággal ah.

Na hiszen, valóban ismeritek-e önmagatokat,

s mennyit ártotok, ha a többieket becsapjátok.

Tudatosan mellé viszitek őket, hogy nektek jó

legyen, s könnyebben élhessétek az életeteket.

Hát, a tapasztalatom szerint ez az idén már, nem

megy, aki még nem vette volna észre, átfordultunk.

Jó energiákban vagyunk, nem ártunk, nem bántunk,

magunkra is jól vigyázunk, alázatot gyakorolva élünk.

Abban, amiben éppen lehet, vessenek magukra azok,

akik kihasználni igyekeznek, még mindig bennünket.

Mások tudását ők szabadon csipegetik, a sikereinknek

a gátjai lesznek, hiszen azt gondolják, megtehetik azt.

Aztán amikor már dolgozik a lelkiismeret, hiszen már

figyelmeztette egyszer, kétszer, s nem figyelt rá, hát jól

mellé is ment, nem gondolta egyáltalán, létezhet olyan.

Pedig már kilátszik a tükörben minden, olyan ami hamis,

az összefüggésében látók, jelzik feléjük, ha figyelnének.

Van, a családotokban is, összefüggésében látó nektek,

ha odafigyelnétek arra, mit is jeleznek régóta felétek.

Időben rájönnétek, tiszta úton járni, tisztelni, szeretni,

az adott körülmények között is, emberiesnek maradni.

A megelőzést választottam hivatásomnak, abból élek,

 azt, aki fejlődni szeretne, azzal oktatom, arra nevelem.

Egy időn belül még, /a tenyerekben lévő sorsok által, ott

van leolvasható/, megoldható, s visszafelé elmozdítható.

Aztán mutatja azt, sokkal több energiával korrigálhatnál.

Nem figyeltél, mellé mentél, abban élsz amit teremtettél.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, megelőzni,

azt aminek nem szükséges bekövetkeznie, nem sorszerű.

Nézz magadban szét, ah, látod milyen szép a lelkednek,

tiszta tükre, mind így születtünk meg, emberiesnek.

Ha bármiben, bármilyen magasságokat is érhetsz

el, persze mindent a saját sorsodnak az idejében.

Az a természetes módja, maradjál emberies,

akkor is, ha mindenki felettire helyeztek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami