A szeretet nem múlik, a boldogság a
barátja, mert rajtuk van az Isten áldása.
Hol bujkálsz szeretet, gyere elő kérlek, oh
mennyit kaptam érted, szívemben, lelkemben
tartottalak, akkor is ha fáztam a ridegségben.
Hiszen emberiesnek születtem, azt tettem.
Észlelted-e már, hogy van az a pillanat,
amikor a lelked megfeszül
abban a helyzetben,
s tudod-e
kontrollálni
akkor, amikor
eldöntöd, nem
a könnyebet
választod.
Elhiszed azt,
körforgásban
vagyunk mind.
A legodaadóbb
helyzet az, amikor
rájössz, hogy neked
nincs is szükséged akkor,
hogy sikerélményed legyen,
abban az adott pillanatban.
Hagyd meg a mások igazát,
nem kellene, hogy igazad
legyen, mert átéltél már
olyan helyzeteket te is.
Nem volt jó érzés az
még neked, amikor
azt hitted, hogy
ismétlésben,
fejlődhetett
volna a
lelked
a siker
által.
Te
mégis
lemondtál
arról, mert
már ismerted
azt az érzést,
nem jelentett
neked akkor se
olyan sokat,
mint amit
vártál
volna
tőle.
Adni jó,
ezen érzés
még nagyon
sok embert
meg sem érint,
hiszen csak kapni
szeretne mindenki.
Az életéhez az alázat
a szükséges minőség,
nélkülük ő evickélve él.
Pénzzel kitölteni a lelke
üresedését nem is lehet,
jelezze ha van már igénye.
Különös oktatás, nevelés,
hogy végleg el ne késsél.
Megelőzés, megelőzés…
Sokat árthat bárkinek,
ha a saját kultúráját
elhagyja egy iskola
miatt és őt felemeli
az oda, ahova neki
nem kellett volna
soha felérnie sem.
Az érettséget nem
az iskola adja, vagy
van, vagy nem lesz
sohasem, hiszen ott
belül nem nő ahhoz fel.
A sajátjainak se tudja
nyújtani abból a szépet
és jót, hiszen ők meg ott
maradtak, az ő letagadott
múltjában, így velük sem
azonosul, magára marad.
Neked írom, te tudod, a
hétköznapokban éled,
megtapasztalod, azt a
nehezet, ami teérted,
neked, miattad a tied,
mert megérdemled.
Te adni is képes vagy,
amikor az a pillanat
adott, elindul a
lelkedben egy
most, érzés.
Tapasztaltan
tudod, hogy
mit érzel,
csak attól
tartasz,
hogyha
adsz,
valami
elveszik
belőled,
amit már
te ismersz.
S nem tudod,
helyette jön-e
ami azt pótolni
tudja majd.
Nem
szeretnél
vesztes
lenni,
de azt
sem,
hogy
butának
tartsanak,
hogy még
annyi sincs
benned, hogy
idejében adj.
Gondolkodónak,
lelkesnek, szívesnek
születtünk mindannyian.
Különös oktatás, nevelés.
Ha meg szeretnéd tartani
az egyensúlyodat, olyan
nagyon ne térjél el az
igaz valódtól, ha
azt sem tudod
kontrollálni.
A saját
határod
neked
hol
van,
abban,
amire
vágysz
olyan
nagyon.
Tanítsd meg
a gyermekedet,
a generációs jelét
ismerje meg, nem
ártana tudnia róla,
generációs határa
is van neki is, ami
nem egyezik meg
a tiéddel és senki
máséval sem, nem.
Mit jelent neked a
szeretet, nekem adni,
annyit ami nem üresít ki.
Mert utána azt is nekem
szükséges majd pótolni.
Szeretettel. Julamami