Nem elég,

hogy érted,

meglehetne

tanulnod is,

hogy tudjad.

Addig is itt egy

üzenőfalat

csinálnék ide

azoknak, akik

olvassák nap

mint nap, itt

kifinomultan

üzenhetnek

egymásnak.

Mivel elértem

a saját legfelső

határaimat itt és most,

eladnám a julamami.com

tájékozódni tudtok a

Tanácsadás, oktatás,

nevelés alcímnél.

Ki mire

született

tehetségben,

ki miben nő fel

ahelyett, hogy ott

kibontakozhatna.

Sokféle emberrel

találkozhattam,

kiteljesedtem.

Oktatnám már,

nevelnék általa.

Bizony, magam

tapasztaltam,

van aki már tudja,

van aki még ezt nem.

Átélve megtapasztalni,

közben nem ártva haladni

és arra dolgozni, hogy rájöjjön

még időben, az aki nem gondolja,

hogy a másik a szándékát átlátja.

A Különös oktatás által tanítható,

saját maga által nevelődhet vele.

Legalább nem ártani, az alapja,

közben megismerhető a másik

felének az ismeretlen nyelve.

Kiktől, mi által jött az úgy létre,

mit terveztek nélküle az életére.

Megelőzés, megelőzés, megelőz…

Vagy rábízzák, hagyatkozzon

a saját jól működő kútfőjére.

Egyedül születtünk meg és

van aki akkor dönti el,

amikor

 ő maga már

beérett arra.

Van aki korábban,

valami, valaki hatására,

más erős késztetésénél fogva.

Van akit megmentenek

akkor is ha nem akarja.

Van akit önmagától mentenek

meg és ő azt már akkor akarja.

Van úgy, nem kérdezik meg, így

 nem tudják azt sem, mit szeretne.

Ő maga szeretne-e így élni, hogy

levegőt még nem tud úgy venni,

hogy a teletüdő, kifújt levegő

örömet jelentene neki.

A levegővételen múlik

sok minden, hiszen ott

történik meg az oxigéndús kör,

véráram teljesítése a szervezetünk felé.

Ha nincs olyan érzete az embernek, hogy

tele van friss levegővel a tüdeje által a

szervezete, hát folyamatosan lehet

olyan érzése, hogy kevés a levegője.

Más rendelkezik most őfelette,

az agyával hozza ki magát belőle.

Nem jó az, igyekszik kijönni belőle,

hogy neki legyen általa sikerélménye.

Kevés a lehetősége ahhoz, hogy jól

érezze magát ott, abban a helyzetben.

Adná a jeleket, folyik az orra, prüszköl,

fáradt lesz a megfeleléstől, belázasodik,

attól, hogy nem tud úgy alkalmazkodni,

megfelelni, ahogy a másik elvárná tőle.

Nem tud jókat enni, nem tud úgy emészteni,

egyre jobban érzi, hogy abban a helyzetben,

 nem szeretne továbbra is másnak megfelelni.

Tudja, hogy neki kell megoldani, de ha a másik

oldalon van dolga kiteljesedni, nem fogják ők,

egymást, a másik helyzetéről meggyőzni.

Hiányzik az elfogadóvá válás, nincs

meg a tapasztalás a másik érveihez.

Van aki olyan bonyolulttá vált már abban,

hogy átlátja a kiskapuit, hogy nagyon messze

jár már a járhatótól, életszerűtlenűl gazdagodik.

Kihasználva az előnyeit, a kiskapui felé tereli még

azt is, aki nagyon óvatosan közelíti az ismeretlent.

Hiszen mindegyikük másban teljesedhetett ki, így

nem érti az egyik, azzal a másik mit is szeretne,

vagy úgy érezteti vele, mintha az úgy lenne.

Elbeszél, mellette, mintha a másik

csak értetlen lenne, arra játszik,

hogy a másik belefáradjon abba,

feladja, átadja, a megoldást rábízza.

Nem akarja tudni a másik érveit,

amit ő nem is ért és nem is érdekli,

vagy pontosan érti, de kibeszéli belőle.

Szerinte nincs is olyan, tapasztalatlan, hát az

nem is létezik szerinte, úgy, ahogy a másik

azt elmondani, megértetni próbálja vele.

Ezért aztán ideje lenne, tájékozódni,

hogy is lehetne a másik által beszéltről

valamit, aztán egyre többet megtudni.

Hiszen, ha ő úgy él, akkor az létezik is,

ha annak a hogyanját, miértjét még nem

tudja a másik, az attól még életszerű, létezik.

Legfeljebb hiányos a tájékozottsága azokról,

amikkel ő még életében nem is találkozott,

úgy meg sem élhetett belőle, tájékozatlan.

Átérezni, átlátni, áthallani, megérezni,

meghallani, meglátni, kiérezni, kilátni,

kihallani, mindezek az egyik életszerűen

 megélők hétköznapjaiban benne vannak.

A másik meg csak a kézzelfoghatóakat

fogadja el, nem érzékeli még, vagy nem

is fogja, mert nem abban teljesedett ki.

Nehéz akkor, amikor bebizonyosodott

a sikerét elérve, hogy amit csinált az jó.

Az ellenkezőjéről meggyőzni, érvelni is,

hiszen nem is érti miről beszél az a másik,

még nem találkozott olyannal az ő életében.

Akkor meg azt gondolja, az nem is létezik,

csak hablatyol a másik valamiről, ami nem

kézzel fogható, nem bizonyítható, de mégis

működik mert azt kénytelen elfogadni látja.

Itt jön az erőpróba, van aki ésszel érvel, de a

másik azt nem érti meg, hiszen nem jártas még

olyan ügyben. S van aki már megélte az ő oldalán

mindazt, ami élhetően ott volt és fejlődni szeretne

abban, amiről addig még nem volt tapasztalata, hogy

azáltal átlátni, áthallani, átérezni meg is lehet tanulni.

Még pedig úgy, hogy közben azt folyamatosan, lépésről,

lépésre átélve, megtapasztalhatja, minden pillanatát annak

 és ő maga, életszerűen átélve aprólékosan kontrollálhatja.

Nehéz megmagyarázni azoknak, akik még most nem ott

tartanak, hogy érdeklődőek legyenek, vagy tapasztalni

kontrollálni nem  szeretnének. Inkább futnak bele a

hétköznapi életükben,

olyan életszerűtlen,

helyzetekbe,

hogy felettük

döntenek akkor is,

ha tudják, hiszen hallották, hogy ők azt nem

 szeretnék úgy és azt is tudják, hogyan szeretnék.

Minek lehet nevezni ezeket a helyzeteket, amikor

nincs más csak az, amit a másik sablonként odatesz.

Akkor is, ha a másik kifejtette, hogy úgy nem kéri,

mégis azt hallja, úgy van és nincs másképp, na abba

bele lehet betegedni, olyan mintha behatárolva

lenne a mozgásában, nehéz a súly a vállain,

azt érzi és egyre jobban nehezednek a karjai.

Egy idő után már érzi is fáj abból kimozdítani,

mert még nagyobb a súlya annak ami kívülről

hat rá, belül meg a behatároltság miatt gyengül.

Valószínűleg megfogalmazhatók ezek, találkoztak

sokan ilyen helyzetekkel, amikor azt érzi az ember,

nem dönthet saját maga felett, nem dönthet abban,

amit megalkotott. Nem viheti tovább a másik

értetlensége miatt, alacsony szintre szorulva,

vegetálva túléli a napokat, mert nem akarja

azt érezni, hogy neki talán tudatosan ártanak.

Egy ilyen fejlett Világban kitalálhatnák azt is,

hogyan lehetne itthonról befizetni úgy egy,

védjegyes domain nevet, hogy nyugodtan

tehesse a dolgát azon a szerveren, ha ott,

 a már tapasztaltaknál biztonságosabban lehet.

Mert ott nem a saját Hazája törvénye vonatkozik

rá, így ki óvja meg, ha nem láthatja át azt teljesen.

Hiszen elmennek az emberek más országokba,

hogy abból megéljenek, vagy a terveiket azáltal,

megvalósítani legyenek képesek, tesznek érte.

Akkor abban sikert elérni is szeretnének, nem

csak egész életüket túlélni a mások által,

rájuk rakott

terheket cipelni,

látva magukon felnőni sokakat.

 Csak azért, mert nem segítik őket azok,

 a saját Hazájukban akiknek az a dolga lenne.

Egy Haza ez csak egy, beletettem sok jót és szépet,

szeretném, ha megkapnám ugyanezeket amikor az,

nekem életszerűen szükséges a továbblépésemhez.

Hamar, gyorsan, most itt már bocsánatot is kérek.

Mások meg arra vannak kiélezve, hol, hogyan

tudnának valaki tudásából valamit szakítani,

 nem szeretnének tanulni, fejlődni, inkább

kifele annak a látszatát közvetíteni.

Mintha neki az is meglenne már.

A másik oldalon vagy szoktam

mondani, amikor megszólítok

valakit, hogy ideje lenne ezt is

megtanulnia, hogy mind a két

oldalát megismerve vigye sikerre.

Általános műveltséget növelő” Tenyérolvasó”

tréning 20 rajzos oktatás, nevelés, megértésen

alapuló magához vehető tudás és működik is.

Ön megtanult már minden olyan érdekeset,

figyelemre érdemeset, amit máshonnan

hoztak ide, ezt meg nem is ismeri még.

Aggódik esetleg, hogy kikerül a saját

kezéből az élete, sorsa, tevékenysége

irányítása, nem szeretne élni se most,

sem máskor, se máshol, mások által se

kiszolgáltatva, hát ismerje meg, hogy fel

 tudja azt ismerni és még megelőzésben.

Szeretettel. Julamami