Már negyedik éve annak, hogy nem

működnek, a régi beidegződések.

Átfordultunk és a jó energiákban

vagyunk, hiába minden próba, ha

nem észlelted, nem tapasztalhatod.

Nem ismerted fel, a szintedet se.

Nem fejlődtél, egy cseppet sem.

Tanulás nélkül, hogyan ismernéd

fel mit tudhatsz, mit tanuljál meg.

Ha komolyan veszed, attól tanulsz,

aki megtalálta a tenyeredben a jeled.

Generációsan is építsed fel magadat, te,

ne hagyjad a sarjaidra a katyvaszodat se.

Tanulj, fejlődj, ébredj, 2018. év emberiese.

Ne pocsékold a múltbélire, tedd a jövőbe.

Ami előrevihetne sokakat, s éppen időben.

Felhalmozva árt, megemeli akit nem kéne.

Csőlátó, kerül föléje, az intelligenseknek.

Mi mind, egyenként születtünk meg.

Mondjad, tudod-e, hogy ki vagy,

mit csináltál már meg,

te önmagadért.

Apró fontos

porszemek

vagyunk.

Mindenki

hozott hát

feladatot.

Adtál-e

abból,

amit

mások

nem kaptak

és neked az már,

a túlzó energiákba

terelő folyamat.

Vagy azt is

megtartod

magadnak.

Nem is

sejted,

mennyi

gondot okoz, a

 hiánya másoknak.

Vagy a kényeztető,

megcsinálod helyettük,

mert nem tudod kivárni.

Nincs benned elég alázat,

ahhoz, hogy meg is várjad.

Hiszen mind más és más

életritmust hoztunk,

annak megfelelően

működnénk jól.

Ha minden

olyat,

elvársz,

másoktól, amit

te magad nem is

teszel meg értük.

Hogyan számolsz el

a lelkiismereteddel, ah.

Ne várd el, a saját ritmusod,

másoktól, nekik az rosszat

sugall, nem tiszteled, ah.

Tanuljad azt, amit  nem

hoztál, önmagadnak lesz

fontos, ha majd fejlődhetsz.

Oda rakjad a jót és szépet is,

ahol arra, már igény is lenne.

Ne menjen hát a pocsékba, ah.

Mindenkitől, tanulhatsz te is.

A gyermekek őszintén teszik

oda a szavakat, gondolkodjál

el rajtuk, ne gorombítsad le.

Hiszen tanulni is lehetne.

azokból, amit tükörként

odatesznek. A fejlődése

mindenkinek, a napi

rutin se legyen az.

Inkább figyeljél,

csendben, mint,

legorombítsad.

A szavak, hatnak,

nemcsak elhangzanak.

Az éretlen szót hagyd

magadban, nem jó az

sem idő előtt learatva.

Szeretet, szerencse, legyen

bőven a zsebedben, hogy

ne szűkölködjél, ha

adnod is lehetne.

Ügyeljél arra,

egészséges

maradhass.

Rád bízta

azt is az

Isten,

hát

ne

rongáld

ismerd fel.

Tegyél magadért,

más nem tud tenni

érted, honnan tudná.

A hogyan, a mennyit,

mikor lenne, s mi a jó.

Felelősen éljél, tégy

jót magadnak, érted,

hogy amikor abba már

belejöttél, tegyél hát, a

  fölöslegesből másokért.

Adjon az Isten minden földi

jóból annyit, ami nektek épp,

akkor és abból, a legjobban jön.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból. Szeretettel.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.