Aztán mondjad, te milyen módon építed

fel, önmagadhoz, saját magadat.

Miért veszed magadat, annyira

komolyan, hogy nevetséges az.

Az életet élni is szabad, nem

a mások általi sablon vagy.

Megélni már a hivatásodat,

a tehetséged abban hoztad.

Aztán miért is nem veszed,

elég komolyan, a saját

sorsodat, az életedet.

Magamat neveltem

és taníttattam arra,

amit nem hoztam.

Tapasztaló oktató,

nevelő lett belőlem.

Megtanítanék úgy,

oktatni, nevelni vele,

hogy mindenkinek ott

attól ketté álljon a füle.

Nézhetsz gügyének, ah,

ha valahol felhasználnád,

élni fogok a védjegynek a

 nekem járó védelmével.

Már felnőttem ehhez,

élek a lehetőséggel.

Megélem a sikert,

a magamnak járó

egyszerűben és

nagyszerűen.

Ugyan, hogyan

várhatnád el,

a  sarjaidtól, te

adhass tanácsot.

Amikor ők már azt

is felismerték, mi a

módja. Úgy megélni,

nem ártani, se bántani.

Viszont magukra vigyázva,

megélik a jót és a szépet is.

Mindenki tanulhat mástól.

Vajon tudod-e, honnan

jöttél, meg hova

is tartanál.

Vagy majd

megoldja,

az aktuális

furfangosa tán.

Amikor azt el is

hiszi, csak

neki lehet

önmagához

való esze, nem

tartja a többit

tiszteletben.

Hát ott van

mellette, ah,

ugyanúgy ér

révbe azzal,

amit ő hozott.

Hasonló, de nem

az igazi. Vakmerően

feltételezi nálánál se,

okosabb, se hamisabb,

nem is létezhet.

Pedig felfordult

az alja, jól látható.

Ha ismered már a

sorsodat, felfogod a

 generációs jeleidnek,

a fontosságát, tanulsz.

Fejlődsz, oda ahol, vár

a tudásodnak az a tára,

ahol, ami által, lehetsz,

a kitűnő specialista.

Néha nézz magadba,

nem ártana tudnod,

hol tartasz, mit nem

csináltál még magadért.

Úgy meg, mit várhatnának

tőled, a sarjaid, tanácsokként.

Hiszen nincs hiteles bizonyíték,

ami látszik, azt éppen, hogy el

kellene rejtened, hogy ne oda,

vonzzad arra, az ő figyelmüket.

Kétségessé válhat a tudásod,

ha nincs a gyakorlati életed

során, a hétköznapjaidban.

Amikor beült a tartásod,

méltóságod, tudni fogja

minden olyan emberies.

Jó helyen lesz melletted.

Az éretlen szót, hagyd

magadban, nem jó az,

 idő előtt ne arasd le.

A tudás hatalom,

csak a jó és szép

oldalad igazolja.

Persze csak,

csendben

mondom.

Nem is

mindenkinek

szól, a sorsát,

gyakorolva,

megtanulni.

Sikeresként,

a tehetségét

jól megélni.

Önmagáért

tenni, hogy

a sarjainak

ne hagyjon.

Úgy hátra, a

meg nem

oldottból.

Ami mint

nehezék

nem is

róluk

szól.

Nem

lenne

hiány se,

benned,

ha tudnád.

Mi vinne előre,

tégedet, éppen

abban, amiben

vagy, nem is

hiányzik,

ahhoz

semmi.

Hahó, lám

itt a kulcs.

Használd,

ha már

tudod,

mi a

hiány,

hol a

többlet.

Éljed meg.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel, Heringes Árpádné,Julamami

 

 

 

 

Ha kimaradsz, lemaradsz, ez

 most már, az (éven belüli) állapot.

Tegyed a dolgodat, ami éppen adott.

Ne bánkódjál, ha nem fizetnek eleget,

kérjed, érveljél, ne bántódjál meg.

Hiszen ide teremtettük a szépet,

 jót, az építően hatót, azt várjuk,

ne a nettóval számolják nekünk.

Amit azért tettük bele, hogy azt,

nyugdíjként megkapjuk, hinnye.

Aztán kipróbálták-e, meglehet-e

élni belőle, vagy ez van és kész.

Kommunikálni, kommunikálni,

megtanulni jól kommunikálni.

A hivatás az, amikor tudod,

mi a dolgod. S teszed,

azt, ami éppen van,

mert tudod, hogy

azzal van dolgod.

Majd, a széphez

jóhoz, adod,

tapasztalod.

Tudás

nélkül,

is lehet,

akkor

viszont,

ne bántódj meg.

Csinálj valamit és

figyelj arra, legalább,

ne ártsál, azzal, senkinek se.

Elsősorban önmagadat, fontos

lenne megismerned, nem egyformák

az emberek sem, nagyon különbözőek.

Emberismeret, alázat nélkül nem megy,

nézz magadban szét, keresd meg mi az, ami

által nem sérülhetsz, megélni belőle, a lényeg.

Ne várjad, hogy megbecsüljenek, ha olyat még,

nem tapasztaltak saját magukon, nem ismerhetik,

mi lenne a lényeg, még a túlélésben is tartást ad.

A belső tartás, a legfontosabb, arra építkezünk,

abban, fontos otthon lennünk. A kontroll figyel

és jelez benned, hogy meddig mehetsz, úgy,

hogy erősödjél, pont attól, ami történik.

A tapasztalás érted is szól, na meg

másokról is szólna, mert, most,

 a tudás alapú hivatás, fontos.

Örülj, ha van miből adni, úgy

a motivációd, nem fogy ki.

Egészséges körforgásban

maradva, ne vágyakozz, a

 talpaidat, a földre rakjad.

Mert kevesen tudják még,

hogy az, amivel, el vannak

foglalva, kevés lesz már ahhoz,

hogy megerősödjenek tapasztalva.

Kölcsönös tisztelet, mindennek az alapja.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné, Julamami védjegy