Ez itt az én Hazám is,

ne vegyétek el,

tőlem,  ezt

az érzést.

Magamat

nevelve,

megóvni

próbálva,

egyre

erősebb

lett a tartás

bennem, ah.

Éreztem, hogy

azt meg amazt,

nekem már nem

lehet, ne tegyem.

Nem készített fel

senki sem, hogy

akkor mire

számíthatok,

amakkor meg,

úgy, nem lehet.

Belebonyolódtam

volna, az ismétlésbe.

Ha nem ébredek rá,

még időben, hinnye.

A tiszteletet

átvettem,

gyereknyi

felnőttől.

A pénzt,

mint a

jólét

zálogát,

nem is

ismerem.

Elhittem

mindent,

amit

mások is.

42 évesen,

jött meg a

sorsomhoz

az eszem.

A tisztelet

megmaradt

bennem, így

hát nem

ártanék,

senkinek

sem, hinnye.

A semmiből

valami, na ezt

kapjad ki, ah.

Használom a

 gondolkodó

agyamat, ah.

Mások előtt

másabb volt

a minta, biza.

A tapasztalat

azt motiválja

bennem, ah,

igyekezzek

közreadni.

Azt,

amit

meg és

feltaláltam.

Nincs másik

hely, amit

Hazámnak

nevezhetnék.

Közeledek már,

de még otthon

nem lehetek.

Jó érzéssel

tölt majd, a

 hazaértem

érzése, ah,

hinnye.

Itt írom hát,

valaki, aki,

ehhez

értő,

tegye

meg, hogy

kontrollálja, a

 feltaláltamnak,

a személyekre

szóló hatását, ah.

Nincs lehetőségem.

Nem rólam szól, aki

 igyekszem magamhoz

képest, a legjobb

tudásomat nyújtani.

Van valami nagyon

fontos mondanivaló,

a tartást, méltóságot,

megtartó erő, hinnye.

Hétköznapi módon is

megfogalmazni, de

az emberies nyelvet

is továbbadni, hinnye.

Szint alatt maradtam, ah,

valószínűleg, még nem

látják át az egészet.

Az ismétlés,

ah, nem szégyen, ha

szükséges az helyre is

 tesz. A tanulás meg,

nem késő, hinnye.

Nem lehet szégyen,

semmiképpen sem.

Hát, nincs is hova

fordulnom.

Láttam a

fiúkat,

jólétben

élnek és

unalmukban

túl mentek.

A helyes

viselkedés

határán, hinnye.

Megelőzésként is,

lehetne, alkalmazni,

azt amit feltaláltam.

Vidáman és mégis,

átérezve, a felismerését

ismételve önmagukban.

A mihez képestjeiket,

miért úgy döntéseiket,

átlátva kontrollálnák.

A generációs jelekkel,

a generációs feladattal.

A  gyakorlatot, rögvest

az elmélettel igazolva.

Tartás és méltóság,

mindenki így

születik.

Van

akiből

valami

miatt az,

kikopik.

Nincsenek

meg, a miért

tisztelnék, ha

bármit lehet.

Leutánozzák,

a felnőtteket.

A lelkiismeret

miért nem jelez.

Miért nincsenek

átmenetek, csak

a lehetetlenségek.

Miért nem fogadják

el ezt a tudást, mint

alkalmazható mintát.

Nem születtünk,

tengni mint

az állat.

Megírta,

akinek az

volt a dolga.

Gondolkodásra

használd az agyad,

naponta lenne

szükséges, hogy

tornáztasd, ah.

Úgy a sikernek

az érzését is,

megismernéd.

Kellemes napot

kívánok, minden

jóérzésű embernek.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

Szeretettel.

Julamami