Múlt nélkül, nincs jelen, s mihez képest lenne jövő.

Eljön mindenkinek az idő, amikor számot

fontos vetnie, azokkal a múltjával

kapcsolatosokkal,

amik ott

lebegnek,

elrendezetlen.

Vissza – visszatérően,

újra és megint késztetve

arra, hogy tegyél eleget, a

 lelkiismereted kérésének, ah.

Tisztelettel rendezd el a múltat,

önmagadnak, időben másoknak.

Ha még nem tudod azt felvállalni,

vagy, nem lehet, magadat, annak

kitenni, a kezelhetőt keresd meg.

Hozd rendbe, a lelkiismereted.

A sok teher, megrogyaszthat.

Vagy átbillenthet akkor meg

már fölösleges, ugyan minek.

Elromolhat a belső tartásod,

méltóságod, könnyűvé leszel.

Naponta üresedve, gépiesen

éled tovább, az addig, lelkes,

szíves, gondolkodó életedet.

A múlt elmúlt, hát tervezd

a jövőd, a most biza,

nagyon fontos.

Ahhoz,

hogy

lássad

mihez

képest,

hol tartasz.

Kit bántottál meg,

akiknek a lehetőségét

elvetted, használtad fel.

Mint a magadéval, úgy

rendelkeztél felette,

kinézted már jó

ideje.

Úgyis

rendezted,

a tieddé váljon.

Nem törődtél,

azzal, kinek mit

okoztál, hinnye.

Könnyen jött az

neked, hát úgyis

megy majd tovább.

Mert nemcsak egyedül

kerültél a saját szinted alá.

Elsodortad az értékeseket,

vezetőt csináltál a gyerekből.

Amikor még felnőtté sem lett,

hamar elhasználódik, mint azok,

a méltatlanná vált helyzetükben.

Akiknek, a megérdemelt helyére

kerültek a könnyen mozgathatók.

Tettél olyanokat mások kárára,

amikkel, könnyen jutottál a meg

nem érdemelt helyzetbe, hinnye.

A jövő a küszöbödön úgyis megvár,

de ha nem rendezted el a lelkeddel,

egész életedben viheted a terheidet.

Ha ápoltál már életedben, gondoztál

idős elkészülő embert, tudod, amikor

itt is van, meg nem is, mondja a magáét.

Nem mindent tudsz beazonosítani, mert

a saját világában van éppen, önmagával

elszámolásban, takarítja a lelkiismeretét.

Vannak akik nagyon nehezen tudnak elmenni,

pont azért, mert nem tudják magukkal rendezni.

Igyekezz úgy élni, hogy ne legyenek, „lelkiterhek”

rajtad. Ne kelljen cipelned, mert nem jutottál el,

oda, hogy bocsánatot kérni legyél már képes.

Vagy amit elvettél másoktól rendezd vissza.

A hamis szót hagyd magadban, nem jó az,

idő előtt learatva, neked is sokat ártana.

Ismerd meg a tenyeredet, hogy ne mások

mondják meg, mit rajzolt az Isten oda bele,

nem mindegy, milyen oldalról olvassák le.

Figyelj a sorsodra, ne menj túl a védelmező

határaidon. Tartsd be a lelkednek, s szívednek

megfelelőt, bízd a gondolkodó agyadra a döntést.

Ne árts senkinek, ne bánts senkit sem, magadra is

vigyázz, mert mindenkiből csak egy van és nem is,

pótolhatja, senki más. Ne más legyen hát a hibás,

vállaljad fel, amire képes vagy még a szépben és

jóban, ne legyél állandó hárító tagadásban.

Tapasztalj és tanulj, ne satnyulj, hinnye.

Magadhoz képest tervezz, teljesítsed,

amire képes vagy, a jóban és szépben.

Ismerd meg, ah, különbözőek az emberek.

Ne várjad el, ami egyikben van, a másikban

meg olyan nincsen, de másmilyen, meg igen.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Legyen sikerélményed, neked is bőven,

napi táplálékául, a gondolkodó,

lelkes, szíves, szorgalmas,

okos, intelligens agyadnak.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami