Adni születtünk… 2018.02.15. https://julamami.com

Amikor rájönnek az emberek,

hogy hazugságspirálba terelték

őket, semmi sem valós, amit ők

mint hitelesek, annak hittek.

Felismerik az intelligensek,

nélkülük az nem működik,

hát felülemelkednek.

A saját szintjükön,

megoldásokra lelnek.

Aki nem ébred időben,

tán, lemarad teljesen.

Csőlátásban lehetnek,

akik vezetni képtelenek,

de arra, igényesek lettek.

Minél inkább igyekszik,

sietve, elfedni a dolgait,

annál inkább kiviláglik, ah.

Hozza fel a múltbélieket,

mit, hogyan szerzett meg.

Nem tanulta meg az alapot,

a rohangálásba nem volt,

mire, hova, csak halmozta.

A többieket, akiket a munka

becsülete is foglalkoztatta,

azt látták, őket lehagyta.

Ah, te miért nem tudod,

adni születtünk mi mind.

Lehetőségeket kaptunk,

azoknak kiteljesítéséhez.

Ha időben azt, nem teszed,

lehajthatod majd a fejed.

Akik értenek hozzá,

meglátják benne, a

 lelkeket töltőket is.

Vannak a gátakat,

fékeket, alkalmazók,

azt gondolják lefedik,

hátha ki sem látszik.

Átlátni és kihallani,

gondolkodva élni,

Átfordultunk már 4.

 éve, tisztul minden,

jól láthatóvá vált az.

Ha te nem hiszed el,

attól az még van ám.

Az intelligensek, ah

így születtek mind.

Akik sokat tanulnak,

összefüggésében is

megláthatják azt.

Érthetetlen az,

miért veszel el,

vagy azon

igyekszel.

Miért nem

teszel bele

a közösbe,

inkább, ha

magadhoz

viszonyítva,

túl jól megy.

Ez nem egy,

meg, még egy,

minden hozzád,

nem máshoz megy.

Nem mondta,

soha senki.

Azok akik,

emberiesek

maradtak, jól

tudják mindazt.

Ne fordulj ki

 önmagadból,

emberséges

maradjál.

Örüljön

neked

az apád,

s anyád.

Íme, lám

vezetni

születtél,

van hozzá

alázatod,

gyakorlod a

 hivatásod.

Tanuljál,

fejlődjél,

másokat,

ne a sajátos

szintedre, ah

lefele vigyél.

Teszel bele

a közösbe, s

nem, kiveszel

inkább belőle.

Emberiesen

születtünk.

Nem lenne

szabadna,

attól eltérniük.

Még akkor sem,

ha kiemelkedő

feladatot hoztak.

Vezetni csak egyedül

lehet, a hasonló rezgésben

lévők, átlátják és értik egymást.

Kivéve azt, ha a másik oldalukon

maradnak, elfoglalva a sajátjukkal.

Úgy ők, nem fejlődhetnek fel, de

hinnye, ottmarad a lenyomat.

S felnőhet mindazokhoz,

megtapasztal sokféle

egyenest, aki vezet.

Tapasztalva teszi,

vezetni született.

A görbét is látja,

de tudja, neki

azzal nincs

dolga, hát

nem tér el.

Tisztelni,

becsülni, a

 jólétben is,

tisztának,

jó embernek

megmaradni.

A saját határait

felismerve ott maradni,

abban, ami biztonságos.

Nem vonzza ki a csillogás,

hirtelen, erősen hatóan,

mert látszik könnyű az.

Hinnye, az már valami.

A sorsunkat végigvinni,

nem hagyni, lefegni, ah.

Se azzal másoknak, sem,

önmagunknak nem ártani.

sorstalanságot okozni.

Hiszen rárakodna az,

generációsan,

a sarjainkra.

Ne féljél hát,

megtapasztalni,

új és újabb jól

kezelhető

és szép

dolgokat,

íme igaziak.

Nem gond,

ha húzzák hát,

a szájukat, majd

rájönnek idővel,

értük is volt az.

A nehézségek

sűrűjében, a

megoldások ott

 is, kilátszanak.

A legnehezebb,

meg és legyőzni,

a régi önmagadat.

Esetleg, amikor

végigértél,

megemelik

előtted majd,

az emberek,

a kalapjaikat.

Tisztelettel élj,

hogy szerethető

legyél, ah.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból. Szeretettel.

Julamami