Megnyugtatott, amikor rájöttem, nekem szükséges megoldanom,
minden olyat, aminek a hiányáról fogalma sincs még másoknak.
Nem másoktól várom, magam szerint, magamért megcsinálom.
Nem ártok, se bántok, magamra is vigyázok, megelőző vagyok.
Ki mikor érik be, a saját sorsához, generációs feladataihoz, ah.
Magadból kiindulva, figyelj a belső tartásodra, méltóságodra,
visszavonhatatlanul megtörténhet, másik szintre raknak.
Úgy könnyebben látják át, a kívülről jól mutató számokat.
Elveszítheted az addigi tartásodat, méltóságodat, hinnye,
ha nem lesz annyi pénzed, hogy az alapvetőt megfizessed.
A végigdolgozott életek után, mintha kegyet gyakorolnának,
intézik a sorsunkat, ah. Pedig mi is szeretnénk, megélni azt a
jót és szépet, amit ide bele teremtettünk, nem mást várunk.
Emberséges életet élünk, azt várjuk, amit beletettünk, a
saját Hazánkba. Hazaszeretők lettünk, a profitot nem is
ismerjük, elhittük mindazt, amit hitelesnek mutattak.
Ha láthatnánk a nyugdíjunkban, tisztelhetnénk is azt.
Ha a jól megérdemelteknek se adsz tiszteletet, hinnye,
azzá leszel amit irigyelni fognak tőled, a “legeslegesleg”.
Gyorsan bocsánatot is kérek, hogy még időben legyen.
Egyedül születtünk, sorsunkat építő magányban élünk,
megkeressük, hogy a többieket, miért tisztelhetjük.
Amikor megtisztelnek, a valóságról beszélünk.
Van hozzá érvünk, az a vagyonunk nekünk, a
tudásunkkal, a semmiből valamiben élünk.
Ami jót és szépet teszünk másokért,
teszik majd,
mások is, a
többiekért.
Ha bennük
is beérett.
A jóra és
a szépre
való igény.
Az életedet,
alkalmazkodva,
a jóhoz, széphez, jól
teljesítve, magadért is éljed.
A belső kontrollod, a lelkes, szíves,
gondolkodó éned, adja a minőséget.
Ha a könnyűt járod, a nehézben, sem
magadat, se a megoldást nem találod.
Ha nem szívleled, a tükröt, amit feléd
tartanak, akkor, még időben, hogyan
változnál. Generációsan mi az alap,
nagyszerűen, az egyszerűben,
hogyan érzed jól magadat.
Engedd el azt, akitől,
kellő tiszteletet nem
kapsz, ott ne várjad.
Ha még többre vágysz.
Ha elérhetted a legedet,
éljed meg, a tisztelhetőt,
ami feléd árad majd.
Jelez a kontrollod,
ah, túl ne menjél.
Ha érinti, a talpad, a
talajt, biztonságot sugall.
A valóságból megtudhatod,
milyen emberséges vagy.
Ő kívülről lát engemet,
őszinte tükröt tart.
Amit megteszek,
érte, magam is.
Tisztelettel,
szeretettel
nézem.
Életre
szóló,
igaz
barátság az.
Megbecsüljük
hát egymást.
Nekünk, ez lett
a gazdagságunk.
Figyelj, ha megszólít
a lelkes, szíves, éned, örülj majd,
ha lefékez a sorsod még időben téged.
Nem fordultál ki önmagadból, ah, amíg,
rád mordulhat a lelkiismereted, hinnye.
A gondolkodó agyad éhes az emberségesre,
lásd be, felelőse vagy minden döntésednek, ah.
