2010.-2020.07.07.Ugyan miért…https://julamami.com

Mivel ahogy látom, most, csak a pénz számít, na meg láthatsz néhány

tehetségest is, hogy annak a látszata, az elvárások  szerint látható

legyen. Akiknek nincsen az elvárásoknak megfelelő mennyiségű

pénze, bizony azt tapasztalja, mintha nem lenne talaj a talpai alatt.

No iszen nem emlékeznek arra, ha volt is olyan életük, akinek nincs

jó üzleti érzéke, a tehetségét másban hozta, a Hazája kiszolgálja úgy,

hogy le ne maradjon azoktól, akik az üzleti életben jól  boldogulnak.

Ingataggá válhat, aki nincs tisztában a két oldal  egymásra hatásával.

Mi mind az Isten szerint működünk, egyensúlyban maradni tanulunk.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, emberesedni tanulsz.

Vagy mondjad el hangosan magadnak, amiért annyira aggódsz,  hogy

esetleg nem lehet abban is  igazad neked, hátha kihallod  a

 lényeget, ah, a fejlődés számodra  is szükséges lenne.

Apró fontos porszemek vagyunk mindannyian,

nem  különb senki sem a többieknél.

Hiszen mindannyian

hoztunk a fontos

tenni

valókat.

Amit

önmagunkért,

s a következőkért

felvállalva törlesztünk.

Továbblépni akkor tudunk,

ha ami ott van előttünk, azt

úgy vesszük, van dolgunk.

Ha nehéz és ott hagyták,

nem vállalták fel, hát,

kontrolláljuk van-e

azzal nekünk dolgunk.

Na nem csak úgy döntünk,

megkérdezzük, szabad-e az

érvünket el is mondanunk.

A megnyugtató érzésünkért

teszünk, hiszen a belső kontrollunk

jelzi, mikor, miben, meddig mehetünk.

Ha úgy gondolod  mindent tudsz és azt ami

most körülötted látszik  hiányként, nem tartod

fontosnak, hogy pótoljad. Meg is tanulhatnád azt

amit még nem tudhatsz, hiszen azt nem te hoztad

 tudásként. A tudás hiánya nem érdem, a tanulás jó

és nem lehet egyetlen életkorban sem szégyen.

Az egészséges körforgásunk lényege a jóban,

 adok – kapok, életszerűen élhetem a sorsom.

A számomra látható generációs feladatot is

 azért kapom, mert szükséges megoldanom.

Megkérdezem, tehetem-e, úgy látja-e ő is,

neki személy szerint,  hiányzik-e az most.

Vagy elég, ha láttatom, elmondom, hogy

is látom,  ha, van  rá igénye, anélkül nem.

A tudással  jár az érvelés, hiszen az már

benned elrendezett, közvetíti feléd a

 belső kontrollodnak a motivációja.

Ami nem a saját tapasztalatom, azt

úgy ki is mondom, nem az enyém.

Nem teszek úgy, mintha a sajátom

lenne, kimondom hol olvastam azt.

Ha a mások tudása által jó nagyokat

profitálsz és nem forgatod oda vissza

annak egy részét, pironkodhatsz érte.

Amikor már láthatóvá válik, hiába is

szeretnéd ha nem úgy lenne, az

egészséges körforgás azt

kipörgeti, a felszínen

láthatóvá teszi.

Magyarázkodhatsz,

pedig a hiányok pótlásával

is tapasztalhatnál, mások azt

helyetted nem tehetik. Az arra

alkalmas sejtjeid  a tudást már

éhezik. Hát naponta jelzik, hogy

a jó kommunikáció szükséges

lenne, mire feljön a felszínre.

Nevetségessé válhat az,

ami tegnap még tán

elrendezhető

volt, mára a

megoldást

is várja tőled.

 Bocsánat, hogy

nem harcolnék,

oktatni szeretném

a tovább oktatására,

  az arra igényeseket.

Azt ami már jól jönne

sokaknak, oktathatnák,

vinnék oda, ahol arra már

nagyon nagy a szükség, ah.

42 éves voltam, amikorra már

tudtam, a belső motivációmra

szükséges figyelnem, mert

ha  mások  szerint élek,

boldogtalanná leszek.

Sokat kínlódtam azzal,

hogy miért nincsen elég

a szeretetből, arra jöttem

rá tulajdonképpen, hogy

nem  érthetik, mert azt

csak én hoztam, az a

tehetségem, értem is

szólna, adjam ne várjam.

Ezáltal az utamra találtam,

a sorsom meg ott volt előttem.

Amikor felfogtam, elengedtem

mindazt,  amit megoldani nem

az én dolgom. Ha nem

kérdeztek, nem

beszéltem.

 Rájöttem,

a hallgat,

nem

beszél,

egyedül

dolgozza fel

fontosságára.

Jó lenne,  ha

mindenki figyelne arra,

mi az ő saját sorsa. Mi  az,

ami generációsan rámaradt,

kibújni alóla fölösleges, a holnap

vagy más időpont, úgyis meghozza.

Az emberséges nem viselkedik

ostobán, hogy amit meg tud

oldani, mert az ő feladata,

azt a következőkre hagyná.

Át akkor adja, ha felnőtt

ahhoz akinek azt szánta, ah.

Jól jönne már a tehetségét tudnia,

ismernie mindenkinek, aki arra már érett.

Ne kopjon meg  amit hoztunk a születésünkkel,

a belső tartás jelzéseit vegyük komolyan, ha arra

már érettek vagyunk. Akkor mellé menni nem tudunk,

ha a fejlődésünkre is figyelve élünk, tapasztalunk, tanulunk.

A lelkes, szíves, gondolkodó énünk szerint is élhetnénk,

nem ártva, nem bántva, magunkra is jól  vigyázva, azt a.

Julamami= Heringes Árpádné
Átfordultunk címet adtam a föstésemnek.

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,  Messenger, Skype, Heringes Árpádné, heringesarpadne@gmail.com.  +36302470589 Szeretettel. Julamami