Egy jó nagy bocsánatot kérek, bele is illik megint ide, úgy

nőttem, hogy mindig mindenkinek igaza kellett legyen, hát

lett alázatom bőségesen ahhoz amit a 26 év adott nekem.

Mire odáig elértem, nem ver a sors, hanem van az Isten,

sok tapasztaló, emberesedő évre volt szükségem ahhoz is.

A nagyanyám úgy harmonikázott, hogy sírtak sokan, amikor

hallgatták, hát megismertem több vallásos közösséget, mert

oda vártak bennünket, a tehetséges harmonikázása miatt.

Életem során különböző kultúrák hatásait is átélhettem,

tudom, hogy nem élhet mindenki egy  azonos hatás által  jól.

Egy minden, mindenben ott van a lenyomata a hozottunknak,

tanulni, fejlődni a többiek hatása által, sokat mutatott nekem.

Valahova tartozni próbálni megvolt, rájöttem, ha adni már

tudok és felfedeztem, a hogyan és a miérteket, tegyem, íme

így lett a hivatásommá ami már bennem volt többletként.

Tapasztaltam azt is, ah a lehet, az még nem biztos, hogy

mindenkinek a lehetősége lenne, mert ott van hozzá a

szabad-e azt, hátra vagy előre vinne-e a sorsodban azt a.

Átadnám a megfelelő szinten lévőknek ezt a tudásformát,

amit magam is rajzoltam meg, alacsonyabbra nem  megy át.

A tíz év egy évtized az, amióta minden módon igyekeztem,

láttatni, amit felfedeztem, összefüggésében láthatóvá lett.

Eddig araszolva haladtam, beengedőkre még nem találtam,

a szükségeshez képest néhányan megismerték azzal élnek.

Boldogulni tanulnak a saját sorsukat megismerve, már

van tán igényük arra, ami generációsan elérhető lenne.

Érzed-e, a lelkes, szíves, gondolkodó éned kontrollját,

hatna rád, hogy mind a két oldalad jól érezze magát.

A nagy akarat bizony odahat, ahol a hasonlók vannak,

a belső kontrollja hiába dolgozna, azt naponta letudja.

Hozzálát az álmait megvalósítani és mire odáig elér,

sokaknak változik meg hirtelen a biztosnak véltje, s

  amikor körbeér, rájön az indulásnál megvolt mindene.

Amikor ráébredsz a valóságra, hogy az egyik oldalról,

nem tudsz, megfelelő érvek nélkül áthatni a másikra.

Ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd  majd,

ígéretesként megveregethesse a fejlődésedért a vállaidat.

Hiszen közben megtanulhatod, ami neked fontos, azt úgy is

szükséges megvalósítanod, másokra nem hagyatkozhatsz.

Ha nem vagy megelégedve azzal amit látsz, hát változz,

tanuld meg, amit még nem tudsz és szebbet láthatsz.

Az egyensúly fontos el ne felejtsd, ha kibillensz és

nem ismered fel a határaidat, ott is maradsz.

Ha elhagysz minden addig lényegeset,

azért, hogy megszerezz mindent,

amit a szemeid látnak, legyen

a tiéd, az bíz, felelősség.

Telítődhet az energiája, ha

nincs egészséges körforgásban.

A hatalmas az Isten, mert van.

Szembe is mehetsz a sorsoddal,

önmagadért tegyél ne ellened,

vannak a generációs jelek.

Íme, a racionális oldalunk

mellé kaptuk a lelkes oldalunkat,

mint ahogy két mezítlábunk is van.

S ha van a talpunk alatt a járáshoz

megfelelő talaj, biztonságérzetünk is

akad általa. A gödör és a kitüremkedések

kifejezéseket használom az oktatásomkor,

az egyik pont az ellentéte a másiknak.

Van az a pillanat, amikor mindenki

át és megérzi, valami történt vele,

átrezgésnek mondom, jelzi a bőrön.

Van az Isten, szoktam mondani akkor,

amikor hallom ott, ahova a sorsot olvasom.

Viszont bármikor megfordulhat a sorrend,

s lehet a többletből  hiány, vagy egy éppen sorsszerű

fordulat kapcsán előfordul, a sorsok beteljesülhetnek.

A múlt elmúlt, fel lehetne zárkózni most a jelenhez, persze

csak akkor, ha önmagán kívül mások is fontosak lehetnek.

A gyakorlati tapasztalatom által adta meg az Isten, feltaláltam,

lerajzolhattam, minden apró részlete ott volt a sorsolvasásban.

Szükséges lenne már hozzá az Ismerem mint a tenyeremet,

hogy felismerjék  akik már elég érettek ahhoz felfogják.

Nem hozzájuk fejlődik fel  az ami ma már természetes,

nekik lenne szükségük a vállaltjukhoz felfejlődéshez.

Nekem a tehetségem  lett  a hivatásom, amikor már

fájtam eleget, hogy nem kapok annyi szeretetet,

amennyit szeretnék, rájöttem, adnom szükséges.

Ez azután már a saját utamat járva, hivatásommá lett,

felemberesedtem  a feladatomhoz, pont időben volt  az.

Mindenkinek van egy ilyen sorszerű története másképp,

más időben, amikor már elég érett a saját sorsában a

kiteljesedésére, azelőtt esetleg, többször ismételhet.

Várom a lehetőségemet arra, hogy olyan emberségesnek

adjam el, aki érti mit vesz meg, nála lesz a legjobb helyen.

Nem lehet kifordítani, más irányba vinni, a saját energia az,

amire hat, amikor elkezdenek felfejlődni önmagukhoz, ah.

A betanításához kellő időre van szükség és megfelelő

körülményekre, hogy új életet építhessenek általa.

Akik már igénylik, hát igénybe veszik, az oktatás

megtanulásával, a fejlesztésbe  is bevihetik.

Azokra a helyekre, ahol

nagy haszna lesz, ha még

idejében megkapják, ezt

az igényes tudásformát.

Tartást, emberi méltóságot

megtartó, megerősítő erő.

Magam tapasztaltam az

emberek által, akiknek

volt igényük rá és

messziről is

eljöttek, a

 sorsolvasásukért.

Nem teszek hozzá és

nem veszek el  belőle,

csak leolvasom azt,

ami érdemben

láthatóan

ott van,

belőle való az.

A lelkes énből jövő

információként

olvasom  le, gondolkodva,

megelőzésként fogalmazom meg.

Emberies jelnyelvnek neveztem el,

ami által elhangzik  minden, ami

jelzésként leolvasható ott akkor.

Hiába na, hét éve benne vagyunk

a jó energiákban, nagyokat néznek,

akiknek már a régi módon nem hat.

Megváltozott a Világ gyors pörgésben

van, a tolerancia,  az alázat tanulható.

Hárítani is lehet a felelősséget, attól biza

nem fejlődik senki sem, meg is rekedhet.

Van a jövés menés, ez már természetes,

azoknak, akik összefüggésében láthatnak.

Az bizony egy fejlődési szakasz eredménye.

Olyan mint amikor megismerkedik két ember,

a nő vágyik arra, ah, hogy olyan párja legyen,

mert magasabb a rezgése az övénél akkor.

Csupán azt nem is sejti, hogy a férfi akkor

van az energia csúcsán és az már, ha a

nő nem jól motiválja, nem változik meg.

Na ez is magyarázza miért jó, hogy emberies

jelnyelven fogalmazom meg, nem utánozható,

viszont megtanulható lenne, ott van a tenyerekben.

Meg is rekeszthet az egészséges áramlásra ható nem

valós, fékező hatású energia, hát az emberséges nem

tarthatja magában. Jobb ha kimondja,

ami nem a sajátja, kívülről jövő hatás az,

nem kérte,  de magában  se tarthatja, ártana neki.

A  saját szintjére érve, azt megbecsülve nem fordul ki,

mindent idejében, akkor kinek, minek van az ideje éppen.

Mind a két oldalunknak az ismeretére szükségünk van, ha

érteni szeretnénk a miérteket, a motiváció el ne vesszen, ah.

Az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, érted szólna.

Műhely, a megelőzésért, Önismereti oktatás,  igényesen, azt a.

Általa, folyamatosan, minden emberies hatásból tanulhatunk,

miközben

emberesedünk,

aközben igényesen jól kommunikálni tanulni van lehetőségünk.

Van amit velünk születve hoztunk, van amit megtanulhatunk,

persze ha van már rá, a számunkra megfelelő időben,

igényünk, mindenki csak ember és van a teremtő Isten.