Az élet élni szeretne, mindenki hozott saját sorsot, saját

életminőséget. Amit az elődei élni igyekeztek és számára

mint lehetőséget, a sorsának alapjául már megteremtettek, s

 a saját fejlődése által ő is alapot adjon a következő generációnak.

Amit hosszú idő alatt elértek az lett az életminőségük, azt tudják

hátra hagyni akkor, ha a lenyomatuk abban nekik is megmaradt.

Így hát fontos lenne tudniuk, honnan jöttek,

milyen életfeladattal, ahhoz hozták- e a tehetségüket, vagy

mást is szükséges még hozzá tanulniuk, hogy az életminőségük

számukra éltető erőt adjon a motiváció a lélekből eredő hatása.

Sokfélék vagyunk, a tolerancia adott, az intelligencia hozott, a

tanulási lehetőség, nemcsak az iskolákban lehetséges, vagyis

ott nem mindenki számára adatik meg, ha nem sok pénzes.

Amikor megjött magamhoz az eszem, magamat nevelni

kezdtem, a feladatokat minden nap odatette az Isten.

Akkor még nem hittem az Isten létezésében, ma már

tudom, mint egyetlen kapaszkodója,  lehetne

mindenkinek, ha más erőt adó nincsen.

Ismeretlen terület adatott meg úgy,

hogy el sem költöztem, pedig

arra is felhívták egykor a

figyelmem, költözzek el.

Állítólag nem akarták,

hogy lássam azt ami

most már kialakult,

összefüggésében

sokan látnak már.

Nem tudom mások

milyen módon élik

ezt meg ami van.

Hiszen nem

találkozom

csak azokkal

akik végigvitték

az oktatásomat.

Néhányszor még

a helyére tesszük

személyesen is

mindazt, amit

már tudnak.

Ha nem

viszed végig,

az nem úgy hat,

mint egészséges

körforgás.

Online vagyok.

Nem feltételezem,

hogy tudatos az aminek

a hatása alatt élünk. Ah, az is

lehet, hogy nem vették észre, ah,

 mennyire másra teremtődtek,

 akik  elmennek a végletekig és

holnap másban emelkednek ki.

Mint a halpiacon a csacsogó csóka,

holnaptól az van, nincs más, annyi.

Nem vehetünk halat a folyónkból,

oszt ugyan miért, itt születtünk,

gyermekkorunkban pecáztunk.

Az elhivatottság = lelkiismeret.

Az emberesedéshez szükséges,

a felvállaltjában a naponta tapasztalás.

A fokozatosság fontos szereplője, azáltal

 tudja meg, merre van abban az előre.

Ide a jó öreg, bocsánatot kérek.

Nem várhatok, korosodom,

átadnám, hogy tudják tanítani,

ott ahol erre már nagy a szükség.

Emberség, tartás, emberi méltóság,

legalább ne árts, mindazzal amit

mások ellen teszel, magadnak

csinálsz gondot, a tükröd lát.

Talán sokan,  akik nem terveztük

mindezeket mégis ránk rakták már,

ugyanazt a semmiben lődörgést éljük,

mint aki semmi jót a Hazánknak nem adott.

Nem vetettek, viszont alaposan learatnak mindent.

Akik nincs miért teremtsenek, a lazításhoz szoktak

nem tudom, ugyanazt az élményt kaphatják-e,

ugyanazokon a helyeken, mint akik teremtettek.

Dúskálva lazán azzal a sok arra fordított idővel,

majd, hogyan számolnak el a jövőjüknek.

Amikor kéri a lelkiismeretük

azt, ahhoz képest amit

hoztak, mit értek el, ha

jót nem is alkottak, ah.

A megbecsülésük nélkül

hiányos sorsok sorozata,

a népnek a várakoztatása.

Akinek nincs önbecsülése,

adni sem tud, honnan tudná,

hogy adni születtünk mind.

A pénzükön kívül, marad-e,

valami emberséges hatásuk.

A lelkes, szíves, gondolkodó

énjük elégedett-e mindazzal,

amit hátrahagynak lenyomatnak.

Önismereti oktatás, igényesen.

Az elért életminőséget adó szintet a

hivatásom által teremtettem meg eddig.

Magam terveztem és vittem végig mindazt,

ha a lehetőségre vártam volna, minden oda lenne.

Mivel,  ahogy látom, akik felvállalták ezt a nem

tudom mit, nem értik az értünk való a felelősségüket.

Döntenek anélkül, hogy helyén lenne az emberismeret.

Nem tárgyak vagyunk, emberségesek maradtunk és azt

vittük tovább azzal, hogy a tudásunk tükröződik ott, ahol

hasonlóan élnek és már magukénak tudják, amit nem hoztak.

Adnám át a tudást, ami emelné az emberségeseket a szintjükre,

az intelligencia sem  kopik, van és marad, az Isten minősítése az is.

Megül mint a lágy beton,  feltételezi,  hogyha van tengernyi pénze,

 nem szükséges emberesednie, fejlődnie, hisz mindent megkap érte.

A hozzáértésből kopik ki valami, csak nem csontosodnak, akiknek

rugalmasnak lenne szükséges  lennie. Nem megy át, az  egyik oldalról

a másikra, az éltető erőt biztosító tudás. A lelkes, szíves,gondolkodó

a belső kontrollt azonosító érzés, mint az éltető  informáló hatása.

Így aztán nem tudhatnak arról sem, a tanácsadás létezik, ők is azzá

válhatnának, ha a tudásukhoz hozzá tanulnák azt amit nem tudnak.

Várom a bejelentkezőket az Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, sok tudást ad az, lehetőség emberesedni.

Azt tudom ígérni, hogy nem könnyű, ez olyan agytorna,

ami által a régi dolgokat is feldolgozhatja aki megtanulja.

Na meg, felismerni a sorsukban a legfontosabbakat, mint

amik  által együtt maradnak, akik össze is tartoznak, a nagy

különbség az, hogy mindannyian más sorsot hoztunk, azt a.

Amíg nem ismered fel,  mi dolgotok egymással, tán ne válj el, a

 nőnek hatalmas lehetőségeket adott az Isten, a motiváló hatást.

Na nem arra gondolok, leginkább a gondolkodó nő hatására, ami

azt jelenti, érte érdemes a férfinak kimozdulni és a jót teremteni.

Meglepődnek gyakran a hölgyek,  amikor azt gondolják,  hogy

minden a férfi dolga volna, elvárnák azt is ami a hölgyek dolga.

A 153. rajzom is ott van és már van rajzolva több is, nem egy

helyben ácsorgok, a sok várakozásban fejlődök nem unatkozom.

Majd csak akad egy emberséges kitűnő az üzleti életben, aki úgy

dönt, hogy most a lelkes, szíves, gondolkodó oldalba fektetne  be.

Mert érzi, hogy a saját életében is fontos lenne a jóhoz a változás,

hogy ne az legyen a legfontosabb, most éppen ki abban a hibás.

Jól ide illik, ha nem tetszik amit a tükrödben látsz, hát változz

élhetően jó mintává, hogy magad körül egyre több olyat is láss.

37. Ász embernek neveztem el, mivel ötféle sorsot hozott emberünk.

A felfele futó vonalak a sorsvonalak, amiből általában csak  egy van.

Azt a nehéz életszerűvé váló sorsot mutatja, amit emberünk képes

párhuzamosan vinni, napi szinten megélni, hiszen rámaradt mind.

 Az előző generációból nem akadtak olyan emberek akik átlátták,

nem törlesztették le a sorsukban számukra adott megélhetőt.

Az ász emberek, általában irigyeltek, mert kívülről az látszik,

hogy mennyi mindennel elbír párhuzamosan egy időben.

Jól be kell osztania az energiáit ahhoz, hogy arra

koncentráljon,  ami most lenne a legfontosabb.

Ha az emberek tudnának róla, hogy van sorsuk

nekik és nem csináltak még meg belőle semmit,

talán igyekeznének bepótolni  mindazokat, amik

addig még, számukra jól láthatóak nem voltak.